Petőfi Népe, 1993. július (48. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-14 / 161. (162.) szám

1993. július 14., szerda 5 MEGYEI KÖRKÉP / / TÜZES HÉTVÉGÉ BÁJÁN ES KORNYÉKÉN Szeremlén leégett egy kombájn is • Jó néhány bála szalma a tűz martaléka lett. Sűrű dolguk volt a hét végén a ba­jai tűzoltóknak, hiszen a saját terüle­tükön alkalommal riasztották őket, és emellett még más körzetből is több alkalommal segítségüket kérték kol­légáik. Az esetekről Szoleczky János tűzoltóőrnagy, bajai tűzoltóparancs­nok adott tájékoztatást. Pénteken háromszor vonultak ki Baja területén belül, mindannyiszor gaz és avar égett. Két alkalommmal nem keletkezett kár, a harmadiknál pedig 2 ezer forintnyi. Szombaton is három tűzesetük volt. Az első Nagybaracskán, ahol faanyag, szalma, góré égett, körülbe­lül 50 ezer forint értékben. A máso­dik Rémen keletkezett, aminek kö­vetkeztében leégett 10 hektár gabona és 20 hektár szalma, melynek kára 700 ezer forint. Ez feltehetően súrló­dás következtében keletkezett, mert báláztak, és a körbálázógép meghajtó bordás tengelye eltörött, aminek kö­vetkeztében felhevült, s ez volt a gyújtóeszköz. Aznap még Baján a Kismotor és Gépgyár mögött két hektár erdő és az aljnövényzet égett le, itt a veszteség értékét vizsgálják. Vasárnapra jutott a legkomolyabb kárral járó tűz, ugyanis Szeremlén 80 szzáalékban leégett egy Glass-domi­­nátor 105-ös típusú kombájn, és mel­lette még tovaterjedő lángok 3 hektár gabonát is felperzseltek. Itt a kár be­csült értéke megközelíti az 1 millió forintot. Ennek okát még vizsgálják, de valószínűsíthetően valahol a mo­tor környékén keletkezett a tűz, és ezt nem tudták elfojtani az ott lévő oltókészülékekkel, és ezért az tova­terjedt nemcsak az aratógépre, ha­nem a gabonára is. A helyi tüzek mellett még három esetben erdőtűzhöz (2 Borotán, 1 Ásotthalmon), I búzatábla tűzhöz (Úszódon), és egy tanyatűzhöz (Ke­­celre) kérték a segítségüket a kollé­gáik. Ezekre azért volt szükség, mert a hét végén a többi tűzoltóparancsnok­ságnak is, hasonlóan nagy volt a le­terheltsége, mint a bajainak, és nem jutott minden helyre elegendő fecs­kendő. A sok tűz létrejöttében közreját­szik az időjárás is, mert régóta nem volt komoly áztató eső. s ezért az eleve vízhiányos területek nagyon kiszáradtak. Ez közrejátszik abban, hogy az esetleg felelőtlenül ottha­gyott tűzrakás helye, vagy egy eldo­bott cigarettavég.a száraz terepen, a szél segítségével könnyen felparázs­­lik. és így egy időben két-három tűze­set is keletkezik. Ez hétvégén több­ször is előfordul. Az erdő és avar tűzzel nagy része az emberi felelős­ségből adódik. Sajnos ilyenkor jelen­tős terület leég, és így nem könnyű megtalálni a keletkezés helyét és a felelőst. Zalavári László Nagymarosi helyreállítás Hétfőn és kedden vették át a nagymarosi rehabilitációra vonat­kozó végleges tenderdokumentációt a kivitelezésre jelentkező vállalati csoportok. Az előzetes minősítésre már korábban kilenc vállalatcsoport jelentkezett, közülük hat felelt meg az elvárásoknak. A már megtörtént előminősítés miatt a végleges ajánlatot a szoká­sosnál rövidebb idő, mindössze két hónap alatt beadhatják a jelentkezők, így a tervek szerint már októberben szerződés köthető a legkedvezőbb feltételeket kínáló vállalatcsoporttal. Ennek alapján novemberben, de­cemberben megkezdődhet a körtölté­sen belül a meder feltöltése. A kivitelezők között aszerint is vá­lasztanak majd, hogy takarékos megoldásokkal melyik cég mennyi­vel képes az előzetesen becsült 8,6 milliárd forintos kivitelezési összeg­nél olcsóbban megoldani a feladatot. Ezt a 8.6 milliárd forintot a feltétele­zett inflációval, áfával, hároméves időtartamra számolták ki. A költség­­vetés e három évben 5,6 milliárd fo­rintot vállal, a fennmaradó részre a kivitelezés jogát elnyerő vállalatnak kell majd külföldi hitelt szerezni, s erre állami garanciát kap. Az elő­készítés munkáira idén eredetileg nem volt előirányzat a költségvetés­ben. A tervben eredetileg szereplő 130 millió forintot az egész Bős- Nagymarosi beruházás lezárására, annak kötelezettségvállalásaira kel­lett fordítani. Az idén összességében 800 millió forint használható fel a helyreállítás előkészítésére. A természet szolgálatában • A magyar puszták legféltettebb kincse a túzok. Összeomlik a keleti hadiipar? A volt szocialista országok fegy­vergyártása komoly gondokkal kény­telen szembenézni. A hidegháború korszakának lezárulása visszavetette a keleti hadiipart. A felhalmozódott készletek eladhatatlanok; a termelés visszaesése következtében pedig nő a munkanélküliség. Szlovákiában 1992-ig emiatt 42 ezren veszítették el állásukat. Lengyelországban hat­vanezren. Bulgáriában ez a szám várhatóan eléri a szimaoh Románi­ában pedig a hatvanezret. Az egykori Szovjetúnió hatalmas hadiipari gé­pezete súlyos bajokkal küszködik, hisyen a már meglévőfegyverzet ele­gendő a térség szükségleteinek fede­zésére. importálni pénzhiány miatt amúgy sem tudnak. Magyarország nem tartozott a legnagyobb fegyver­­gyártók közé a Varsói Szerződés or­szágainak sorában, ám a leépítés itt is drasztikus volt; a hadiipar termelése 1988 és 1991 között kilencven száza­lékkal csökkent. Hasonló a helyzet az egykori Csehszlovákiában, amely valaha, a szétválás előtt a világ hete­dik legnagyobb hadiiparával rendel­kezett. 1988-ban még közel hetven milliárd forint értékben állítottak elő fegyvereket, ami 1992-ben mintegy öt milliárdnyira zsugorodott össze. Ä hadianyag-kéreskédelem kettős kor­látba ütközik. Egyrészt a korábbiak­nál jóval alacsonyabb a hazai állami megrendelés, másrészt az ENSZ- szankciók miatt mind nehezebb kül­földön fegyvert eladni. Megoldást kínálna, ha a korábbi fegyvergyárak átállnának a polgári termelésre, ám ez komoly pótlólagos beruházásokat igényelne. Lengyelországban pél­dául ehhez a szerkezetátalakításhoz közel 85 milliárd forintnyi befekte­tésre lenne szükség. Pedig hosszabb távon mégiscsak szerszámgépeket, hűtőszekrényeket. varrógépeket, polgári helikoptereket és traktorokat kellene gyártani az eladhatatlan pán­célosok és kézifegyverek helyett. Magyarországon a közelmúltban megszüntették a Hadiipari Hivatalt, és feladatkörét az Ipari és Kereske­delmi Minisztériumnak adták át. A beolvasztott intézmény annak idején több mint száz jelentős hadiipari céggel épített ki kapcsolatot a világ­ban. A minisztériumban most annak lehetőségét is mérlegelik, miként le­hetne a megmaradt hadiipari kapaci­tást kihasználni korszerű felderítő rádiólokátor kooperációban történő előállítására. Más kérdés, értékesíhe­­tők-e majd ezek a termékek a hazai kereslet kielégítése után külföldön is? FEB HONOSÍTÁSI KEDVEZMÉNYEK Az állampolgárság jog és kötelezettség A Magyar Madártani és Termé­szetvédelmi Egyesület szakemberei a Világ Természetvédelmi Alap támo­gatásával a Duna-Tisza közi hátság homokpusztáinak, láprétjeinek fel­mérését, kutatását cégzik. Céljuk az alföldi gyepek vizsgálata és a termé­­szeti értékeket veszélyeztető ténye­zők kiszűrése. A kutatócsoport jelen­leg Kiskunhalas és Harkakötöny tér­ségében dolgozik. A tudományos munkában felkérésre részt vesz Ter­­nyák Jenő, halasi természetfotós is. Megemlékezés, vacsora, táncmu­latság. így ünnepelték a 43. vasutas­napot vasárnap este a Bácska ven­déglőben a kelebiai határállomás dolgozói és vendégeik, köztük a he­lyi önkormányzat, határőrség, vám- és pénzügyőrség képviselői, a sza­badkai vasútállomás öttagú küldött­sége az állomásfőnökkel az élen. Az ünnepi beszédet Kelebia állo­­mástőnöke. Hegyesi Mihály tartotta. Köszöntötte a jelen lévő állomási dolgozókat, és azokat is, akik szolgá­latot adnak, mert ugye, a MÁV a sa­ját ünnepén sem állhat le. Az állo­másról, mint munkahelyről szólva örömmel említette, hogy a 210 dol-Közügyekről Soltvadkerten Korszerűsítésre érett Soltvadkert közvilágítása, több utcában útépítés szükséges, a rendőrőrs céljára megfe­lelő épületet kell találni — egyebek között ezek is napirenden szerepel­nek a nagyközség képviselő-testüle­tének mai ülésén. Szó lesz még a re­formátus nyelviskola és az evangéli­kus óvoda támogatásáról is. gozóból senkit sem bocsátottak el. 33 százalékkal csökkentett munkaidő­ben és néhány ember kiküldetésbe irányításával ugyan, de mindenki dolgozik. Várják, hogy újra beindul­jon a Jugoszláviában dúló háború miatt minimálisra visszaesett teher­forgalom. Nagy tapsot kapott, ami­kor a határőrség vezetője. Kovács György vasutasnapi jókívánságát közvetítette; legyen újra hangos az állomás környéke. A megemlékezés után jó étvágy­­gyal fogyasztották el a finom vacso­rát. majd kivirradtig állt a bál. A tal­­palávalót is vasutasokból álló zene­kar húzta. Kiss B. Magyarországon a múlt század végén, 1880 januárjában foglalták először törvénybe az állampolgársági jogot. Másodízben 1948-ban került sor hasonló jogszabály megalkotá­sára. A magyar állampolgárság újra­szabályozásáról szóló jogsza­bály-tervezet pedig nemrég került a Parlament elé. A törvényalkotók az állampolgár­ság jogát továbbra is a születésbe/ kötik. A hontalan szülők csemetéje magyar állampolgárrá válik, ha or­szágunk területén születik. Várhatóan módosul a honosítás rend je is: az eljárást a jövőben egyéni kezdeményezésre lehet megindítani, de a nem magyar állampolgárnak a honosítási kérelmet megelőzően iga­zolnia kell. hogy legalább nyolc éve Magyarországon él; büntetlen előé­letű; biztosított a megélhetése és a lakhelye: munkában áll, vagy adókö­teles tevékenységből származó jöve­delemmel, nyugdíjjal rendelkezik. Minden aspiránsnak magyar nyelven kell alkotmány-ismeretből vizsgát tennie. Kedvezőbb helyzetben lesz­nek azok, akik magyar állampolgár­ral érvényes házasságban élnek; akiknek kiskorú gyermekük magyar állampolgár. Esetükben elegendő, ha három éve életvitelszerűen Magyar­­országon élnek. A törvényjavaslat a menekültek­nek is biztosít kedvezményes honosí­tási lehetőséget, ha három éves ma­gyarországi tartózkodás után kérik a magyar állampolgárságot. A kedvező feltételek vonatkoznak azokra a kis­korúakra is, akiknek honosítását a szülőkkel együtt kérik. Ök akkor is megkaphatják a magyar állampol­gárságot, ha koruk miatt nem felel­nek meg a nyolc, illetve a hároméves magyarországi tartózkodás feltétele­inek. Az I. és a II. világháború idején, il­letve a békeszerződések értelmében megváltoztatott államhatárok miatt az elcsatolt területeken élő magyar nemzetiségű lakosok, illetve az emigránsok elvesztették magyar ál­lampolgárságukat. Az előterjesztés szerint visszahonosításukat kérhetik az egykori magyar állampolgárok közül mindazok, akiknek felmenőjük magyar állampolgár volt. Llj elem a jogszabálytervezetben, hogy a visszahonosítási kedvezmé­nyeket — ha az Országgyűlés elfo­gadja — az. egykori magyar állam­polgárok leszármazottaira is kiter­jeszti. A honosítás, illetve a vissza­­honosítás nem alanyi joga a kérel­mezőnek, teljesítése vagy elutasítása az államfő jogkörébe tartozik. Jelentősen átalakították az állam­­polgárság megszűnésének szabályait is. Áz érvényben lévő törvény szerint elbocsátás és megfosztás helyett a lemondás és az. állampolgárság visz­­szavonásának jogintézményét java­solják bevezetni az előterjesztők. Eszerint a külföldön élő magyar ál­lampolgár lemondhat magyar állam­­polgárságáról, de igazolnia kell, hogy rendelkezik egy másik állam ál­lampolgárságával. Feltétele még a lemondásnak, hogy a kérelmezőnek ne legyen a magyar állammal szent­ben adó-, vagy más köztartozása, ne folyjon ellene büntetőeljárás. Az ál­lampolgárság megszűnésének másik módja az állampolgárság visszavo­nása lenne. Az ilyen irányú eljárás a belügyminiszter kezdeményezésére hivatalból indul meg. A kettős állampolgárságot illetően a javaslat — követve a jelenlegi elvet — a magyar állampolgársággal ren­delkezőket a magyar joghatóság alá rendeli. Ennek következtében egyet­len magyar honpolgár sem vonhatja ki magát törvényeink alól azzal az indokkal, hogy ő egy másik államnak is a polgára. Újvári Gizella Vasutasnap Kelebián • Vidám beszélgetés az ünnepség előtt. VALÓBAN NINCS SZÜKSÉG A MUNKÁJUKRA? / Állás nélkül a szociális asszisztensek — Vajon tényleg nincs szükség sehol sem reánk — kérdezi szomo­rúan Orcsik Viktória, aki Csávolyról keresett fel, segítséget remélve, a ba­jai szerkesztőségben. — Huszonötén végeztük el Kiskunhalason, az egészségügyi szakiskolában az érett­ségire épüíő szociális asszisztens­­képzést. Talán, ha kettőnek lesz kö­zülünk állása. Én már térdig lejártam a lábamat, de mindenütt csak sajnál­kozó elutasítást tapasztaltam. Nincs státusz, nincs bérkeret. Helyenként meg talán azt sem tudták, miről van szó. Bizony meglepő, hogy sehol sem hiányoznak ezek a fiatalok. Amikor azt halljuk lépten-nyomon, hogy nincs megoldva az idős emberek szociális gondozása, akkor nincs szükség ezekre a magasan képzett, elhivatottsággal, munkakedvvel teli leányokra. Akik egy tíz hónapos, fe­szített tantervű iskolát elvégezve, or­szágosan elismert nevű pszicholó­gus, mint dr. Gallus Klára vezetésé­vel sajátították el ennek a külföldön már régóta polgárjogot nyert hiva­tásnak elméletét és gyakorlatát. Akik átfogó, alapos képzést kaptak fejlő­déslélektanból, társadalomismeret­ből, szociál-szervezés ismeretből, komunikációból, hogy csak a főbb tantárgyakat említsem. A végbizonyítványhoz egy száz oldalig terjedő szakdolgozatot nyúj­tottak be a hallgatók, mint a vizsgára bocsátás előfeltételét. Orcsik Viktó­ria saját tapasztalatát is feldolgozta, melyhez a jogszabályokkal kapcsola­tos ismereteit— ezt is tanultak az is­kolában — hasznosította. Az eset, melyben Viktória megtalálta ügye­sen a segítségnyújtás módját, a kö­vetkező. Egy kiskunhalasi idős asz­­szonynak valamivel meghaladta a nyugdíja a havi 8 ezer forintot. így • Nincs szükség a munkánkra? — kérdezi Orcsik Viktória. semminemű támogatásra nem volt jogosult. Az ügyben eljárva, a pol­gármesteri hivatalban kiderítette, hogy a néninek — 67 százalékos rokkant lévén — jár a közlekedési támogatás. Ezt aztán, kérelemre meg is kapta, és a nyugdíjhoz járuló tá­mogatás felhasználásával gondozót fogadhatott. Felteszem végül a kérdést, első­sorban a családsegítő szolgálatok­hoz. polgármesteri hivatalokhoz vagy gondozóközpontoknak cí­mezve. — Valóban minden rendben van az időskorúak vagy más okból rászorult emberek ellátásával kap­csolatban? Valóban nincs szükség sehol sem ennek a 25 tehetséges fia­talnak a segítő-gondozó munkájára? Ha igen, kérem, értesítsenek a Petőfi Népe bajai szerkesztőségében. Az öregek és a fiatalok nevében előre is köszönöm. Gál Zoltán CSÓNAKHÁZ A BÉLÁS DIÁKOKNAK Vízitúra kedvezménnyel • Kaponyai Enikő és Cseh Szilvia vállalta, hogy szünidőben felügyelik az iskola csónakházát. A III. Béla Gimnázium tanuló és barátaik abban a kegyben részesül­nek, hogy bármely napon 9-től 18 óráig kedvükre kajak-kcnuz.hatnak anélkül, hogy meg kellene venniük a drága csónakokat. A gimnázium és tanárai tulajdonában van ugyanis 5 kajak és 10 kenu, amelyek a Pe­­tőfi-szigeti csónakházban, a már em­lített időpontban kikölcsönözhetők. A kenukra és kajakokra mindig két diák ügyel, akik hajónaplót vezetnek arról, hogy ki és mikor vitte ki a csó­nakot. Az ügyeletét Szigethy Géza tanár úr szervezte és ellenőrzi. A kölcsönzéshez szükséges egy igazol­vány is, amit a gimnáziumban vehet­tek meg a diákok. Az ügyeletesek ál­talában hetenként váltják egymást, napi 100 forintért dolgoznak Kapo­nyai Enikő és Cseh Szilvia, a múlt heti ügyeletesek szerint forgalom fő­leg hét végén van, hétközben 3-4 ér­deklődő jelentkezik naponta. Kaja­kot, illetve kenut 2-3 ember kölcsö­nözhet úgy is, hogy köztük van egy érvényes igazolvány tulajdonosa, és ő vállalja a felelősséget a kölcsönzött tárgyakért. Kellemes szórakozást. Bátor Mariann A Phare-segélyek felhasználása a visegrádi együttműködésben A visegrádi együttműködés orszá­gai nem voltak felkészülve a segé­lyek fogadására, amelyek az Európai Közösségek Phare-programja kere­tében áramlottak a térség államaiba. Mindezt Hagclmayer István, az Állami Számvevőszék elnöke mon­dotta azon a tanácskozáson, amelyen a visegrádi együttműködés országai­nak számvevőszéki vezetői tekintet­ték át a Phare-program keretében nyújtott segélyek felhasználását az ASZ velencei oktatási központjában. Hagelmayer István szerint a jövőben érdemes lenne felvetni az Eurosai (Európai Számvevőszékek Szövete­­sége) vezető testületéinek, hogy a nemzetközi szervezet foglalkozzon a segélyek hasznosulásával. Mint ismeretes a visegrádi egy­üttműködés országainak számvevő­­széki vezetői hazánkban kétnapos ta­lálkozón vettek részt, hogy áttekint­sék együttműködésük lehetséges te­rületeit. Kovács Árpád, az ÁSZ igazgatója elmondta: hazánk évente mintegy 100 miliő ECU Phare-támogatasban részesült. A környezetvédelemmel kapcsolatos célokra eddig jóváha­gyott, 1991-94 között felhasználható támogatások összege 35 millió ECU, ami a hazánknak eddig nyújtott ösz­­sz.es Pharc-scgély mintegy 16 száza­lékának felel meg. A segély jelentőségét jól érzékel­teti, hogy ezek a támogatások elérik az ilyen jellegű állami feladatok megvalósítását szolgáló központi pénzügyi alapok (a központi környe­zetvédelmi alap és a vízügyi alap) ki­adásainak 16-18 százalékát. Megál­lapították: Magyarországon a Phare­­programok felhasználása során jóval kevesebb pénzt költenek el a külön­böző projektekre, mint arra egyéb­ként lehetőség lenne. A kiutalt összegek felhasználása rendben zajlik. A Phare-programmal kapcsolatos pályázati felhívások, a pályázatok elbírálása, a kedvezmé­nyezettek kiválasztása azonban még a szélesebb szakmai körben sem kap megfelelő nyilvánosságot.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom