Petőfi Népe, 1993. július (48. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-13 / 161. szám

6 PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC 1993. július 13., kedd A MAJSAI BOR-ÁSZOK OPTIMISTÁK Szükség van az alföldi borra is • Vannak, akik hisznek az alföldi borokban. (PN-archív) Dionüszosz óta ódák zengenek a borról, ám hazánkban manapság a mítosz egyre halványabb. Nemrégi­ben egy-két alföldi nedűről megálla­pították azt is. hogy tulajdonképpen a borhoz semmi közük... De a törté­nelmi borvidékeinken is egyre többet hallani a borászat válságáról. Kis­­kunmajsán azonban akadnak embe­rek, akik bíznak az alföldi borokban és nemrégiben pinceszövetkezetbe tömörültek. A Majsai Bor-Ászok Pinceszövetkezet vezetőjét. Fülöp Sándort., először arról kérdeztük,, hogy miért társultak. — Lehet, hogy hihetetlennek hangzik, de elsősorban az vezérelte a pinceszövetkezet létrehozóit, hogy megmentsék a Jonathán Tsz tagsága által hosszú évek alatt felhalmozott értékeket, amelyek itt vannak a bor­pincénél. Ez a vagyon mintgy 80 mil­lió forint. Egykor a téeszen belül igen jelentős ágazat volt a borászat, de az utóbbi években szinte semmi ráfordítás nem történt, sem az eszkö­zökre, sem a piacokra. A gyenge lá­bakon álló szövetkezet továbbra sem tudott lépni ez ügyben, ezért a leg­jobb megoldásnak egy pinceszövet­kezet megalakítása látszott. Két hó­nappal ezelőtt tizenöten alapítottuk meg...a,, szövetkezetét, ma. már hu­szonötén vagyunk. — Hogyan lehet csatlakozni a szövetkezethez? — Mivel nyitott szövetkezet va­gyunk, bárki beléphet a tagjaink közé, ha befizeti a tízezer forintos be­lépési díjat. — Mekkora ez a pince és jut-e hely az idei termésnek? Mennyire van mozgásban most a borpiac? — Ez a pince viszonylag kicsi, összesen 22 ezer hektoliter bort tu­dunk itt elhelyezni. Ez azonban bő­ven elég ahhoz, hogy a környék ter­mését feldolgozzuk és tároljuk. Az itt lévő bor nem a pinceszövetkezeté, hanem a Jonathán Tsz tulajdona, és ezt most megpróbáljuk bizományi úton értékesíteni. A pincét és a szesz­főzdét ugyanis a Jonathán teljes egé­szében apportálta a szövetkezetbe. Kicsit nehéz helyzetben vagyunk, mert aki időben lépni tudott, úgy két-három éve, az jó piacokat tudott kiépíteni a kannás borok értékesíté­sében. A piac eléggé telítődött, ám most úgy tűnik, nekünk is lesznek lehetőségeink a készlet továbbadá­sára. Az igazi piaci viszonyok kiala­kulására szerintem még egy-két évet várni kell. — Mik a terveik az elkövetkező időszakra? — Igazán nem akarok senkit sem megsérteni, de a jelenlegi pince mű­szaki állapota egyenlő a nullával. Az elkövetkező két hónap során renge­teget kell költenünk a felújításra, hogy egyáltalán el tudjuk kezdeni a szüretet. — A környékbeli szőlősgazdák­nak kell-e attól tartaniuk, hogy gon­dok lesznek a termés átvételével? — Nyugodtan ki merem jelenteni, hogy Majsán a szüretet meg tudjuk oldani, mindenki hozhatja a szőlőt, mert a kapacitásunk elegendő a fel­dolgozásra és a tárolásra. A megkö­tés alatt álló szerződéseink és a vár­ható termés alapján biztos vagyok abban is, hogy teli lesz a pince. — Milyen borokat tárolnak itt, és egyáltalán milyen esélyt arra, hogy az alföldi borok piacképesek lesz­nek? — A környékre jellemző borok vannak itt, a legnagyobb részben kö­vidinka, valamint saszla és ezerjó. Véleményem szerint szükség lesz mind a kommersz, mind a minőségi borokra. Vannak fogyasztók, akik ki­fejezetten az alföldi borokat kedvelik , a .könnyűségük, az. árfekvésük, és, a. megszokás miatt is. Ismétlem, ahhoz, hogy helyére kerüljenek a dolgok a borgazdaság területén is, még egy kis időnek el kell telnie. Tapodi Kálmán A MAGYAR NEMZETI BANK DEVIZAÁRFOLYAMAI Érvényben: 1993. július 12-én Új színfolt a megye idegenforgalmában Másfél évvel ezelőtt László Lajos és sógora, Fehér József solti vállal­kozók elhatározták: megalapítják a Hang-ár Kft.-t, amely a színvonalas hazai vendéglátás mellett idegenfor­galmi csoportok rendszeres fogadá­sát is üzleti tervébe vette. A jelentős részben saját erőből és hitelekből megvalósított beruházások nyomán figyelemre érdemes színvonalat és látványosságot sikerült nekik a me­gye vendéglátásába és idegenfor­galmába vinni. Gróf Nemes Albert egykori kúriá­ját a többhektáros zöldterülettel egy­ütt az AGRIKON cégtől vásárolták meg, majd varázsolták újjá. Olymó­don, hogy étterem és motel, hangula­tos bajor söröző, úszómedence, te­niszpálya és halastó fogadja mind­azokat, akik az 52-es számú főútról hazai vendégként, átutazó turistaként vagy turistacsoport tagjaként térnek be a solti vállalkozók birodalmába. Mint mondják, az első magyar vendégek, látva a szokatlan színvo­nalat, eleinte kicsit idegenkedve for­golódtak náluk. Ám tapasztalva a szolid árakat, mind többen és gyak­rabban vendégeskednek ott. Az idegenforgalmi látványossá­gok között ntár-már nélkülözhetetlen lovasprogramot egy sajátos, Ma­gyarországon eddig nélkülözött szín­folttal is kiegészítették. A gyökerek­hez visszanyúló, igazi cigánylako­dalmast mutatnak be, amelynek sze­replői, természetesen, eredetiek. A csoportot a vajda fogadja, majd ve­zeti el az egyori cigány életmódot megelevenítő sátortáborhoz, amely­ben a nagy ünnep mellett vályogve­­tés, üstfoltozás, teknővájás és lópat­­kolás éppúgy látható, mint az eredeti, folklorisztikus elemekkel kibővített cigánylakodalom. Hogy az ötletnek. a látványosságnak Európa-szerte híre ment, azt mi sem bizonyítja jobban: sorra jönnek a bejelentkezések. Első­sorban a német nyelvterülethez tar­tozó országok turistái fordulnak meg, de számtalan csoport érkezik a ten­geren túlról és Japánból is. Mint a szakértők mondják, a cigányság ha­gyományos életmódját megelevenítő hasonló programmal talán az egész kontinensen nem találkoznak. Az elmúlt hét szombatján nagy si­kerrel megrendezett Jungle (dzsun­gel) diszkó, amely a jövőben folya­matosan, neves előadók közreműkö­désével működik majd, elsősorban a környék fiataljainak nyújt színvona­las szórakozást. A tulajdonosok, László Lajos és Fehér József, valamint a rendezők egyaránt azt remélik, a kulturált kör­nyezet végig megmarad majd. Zsiga Ferenc AZ ELSŐ BAJAI GALÉRIA Küldetés, mely pénzt is hozhat majd • Tóth Ferenc kedves festményeit mutatja be. Kevés vállalkozó mondhatja el magáról, mint Tóth Ferenc tanár úr, a bajai Szín-vonal Bt. üzletvezetője, hogy őt a gyenge üzletmenet nem ejti kétségbe. Pedig hát az adást-vevést az élteti, ha az üzletbe betérők egy­másnak adják a kilincset. No és ter­mészetesen nem is távoznak üres kézzel. A Tóth Kálmán Gimnázium an­­golnyelv-szakos oktatója nem első­sorban pénzkereseti célokból fogott vállalkozásba, nyitott egy kis kép­csarnokot. (Melynek egyébként Czir­­fusz utcai lakásának előszobája ad otthont, egy talán öt-hat négyzetmé­teres helyiség.) — Azért nem adtam fel a reményt, hogy a képeladással a későbbiekben még szerény jövedelemre is szert le­het tenni — mondja Tóth Ferenc —, de a másfél évvel ezelőtti nyitáskor valóban nem a nyereség reménye ve­zérelt elsősorban. Mindig elkeserített, hogy milyen lelkiismeretlenül csapják be a min­dent elborító giccsel, gombolyagos cicával, hófödte hegyekkel az embe­reket.. akiknek tiszteiére méltó igé­nye, hogy otthonukat műalkotások­kal is díszítsék; lakályosabbá tegyék. Nézze! Egy cicás festmény áráért itt egy Szőnyi-képet vehet. Valóban, hiszen a tanár úr - mint a beszélgetésből kiderül —, a képela­­dást küldetésnek tekinti. Segíti ezzel művészbarátait is: bizony, jobb lenne, ha a festő alkothatna, mintsem a képeivel — ez bizony elég meg­alázó —, a munkáival maga házalna. Ha pedig valaki úgy dönt, hogy megválik értékes festményeitől — ennek a mai gazdasági viszonyok között ezer oka lehet —, a Szín-vo­nal Galéria átveszi bizományba, reá­lis áron. A Szín-vonal Galériában nem kell feltétlenül vásárolni: a parányi helyi­ség egy kis szellemi központ is, mint volt hajdanán, a századforduló kör­nyékén a Kollár-féle könyvkereske­dés. Ahol a bajaiak eszmét cserélhet­nek művészetről, zenéről, a világ dolgairól, bajai és más festők értékes munkáinak társaságában. Gál Zoltán Vállalkozó saurusok Ismertem egy embert, akinek az volt a lelke vágya, hogy testsúlya el­érje a száz kilót. Kilencvenöt kilónál megállt, aztán el is ment a kedve az egésztől. Joggal kérdezhetik most tőlem hogy mi okom van ezzel a csedes őrülttel előhozakodni, amikor őrül­tekből a szükségleteink bőven ki vannak elégítve, egy-két normálisról esne jól inkább hallani. Tulajdon­képpen azért, mert jó materiális példa arra, hogy a mennyiségek bű­völetében élünk. Ez persze nem lenne baj akkor, hogyha a halmozás­nak mértéket szabna valami józan belátás, a kinyújtózkodás nem ha­ladná meg a takaró hosszát. Az ter­mészetes emberi dolog, hogy min­denki azt szeretné, ha minél több pénz dagasztaná a zsebét, legyen az fizetés, vagy tiszta haszon, ha saját vállalata ellenőrizné a teljes piacot, ha mindenki neki dolgozna, aki él és mozog. Ezt az érthető vágyat korlátozni azonban csak a a legnagyobbak tud­ják. A többiek akkorát ugratnak, hogy a földre zuhanást sokszor nem élik túl. Legalábbis anyagilag. Van erre egy érdekes történelmi példa. A nőfaló hírében álló görög hajómágnás, Onassis 1968-ban fel­eségül vette Jacqueline Kennedyt, a meggyilkolt elnök özvegyét. Hogy nem elsősorban egy lángoló szere­lem beteljesülése volt az aktus, azt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy kettejük házassági szerződése 173 cikkelyből állt, melyek anyagi ter­mészetű megállapodásokat rögzítet­tek. (gy például az ifjú asszony a há­zasság megkötésekor hárommillió dollárt kapott adómentes kötvények formájában. (Nem ide tartozik ugyan, de mégis érdekes az egybee­sés az afrikai törzseknél honos há­rom kecske, egy menyaszosny ér­tékmérővel.) Volt még néhány érde­kes pontja a szerződésnek. Ha Ona­­siss úgy dönt, hogy elhagyja felesé­gét, akkor minden házasságban töl­tött esztendőért tízmillió dollárt fizet. Ha az ara úgy dönt, hogy az ötödik házassági évforjuló előtt hagyja el férjét, mindössze húszmillió dollárt kap. A szerződés ezen pontjai nyil­ván felizzították Jacqueline Ken­­neddy amúgy is lobogó érzelmeit, ám Onassist sem a falvédőről kapar­ták le. Még a házasságkötés évében megváltoztatta a hatalmon lévő gö­rög parlament révén az örökösödési törvényt. (Megvolt hozzá a befo­lyása.) A módosítás lényege: görög és nem görög állampolgár görög te­rületen kötött házassága esetén a há­zassági szerződés pénzügyi megálla­podásai érvénytelenek. Onassis ugyanis azt akarta, hogy a lánya örö­köljön. Amikor a hajómágnás 1975-ben meghalt, Jacqueline igen meglepődött azon, hogy a miilók he­lyett kénytelen beérni rongyos évi kétszázezer dollárral, ami ugye ne­künk jól jönne, de mi ez a várt száz­milliós vagyonhoz képest! Nem szeretnék Kennedyné helyé­ben lenni. Végül is sokat akart mar­kolni és keveset fogott. Ez a tőről­­metszett, cikomyátlan nép egyszerű­séggel megfogalmazott bölcsesség a napi gazdasági életben is lép­­ten-nyomon beigazolódik. Mostaná­ban, a vállakózások kiteljesedésének következményeként tanúi vagyunk néhány, sőt egyre több túlméretezett cég összeomlásának. Hasonlít ez a saurusok kihalására. Csak nőttek, nőttek, a végén már akkorák voltak, hogy besüppedt a lábuk alatt a föld, aztán teljesen képtelenek lettek a kömyezthez való minimális alkal­mazkodásra is. Lehet, hogy elvetettem a sulykot ezzel az összehasonlítással, de né­hány mai mamutcég sorsa alapot ad erre. Nem lehet mindenki Onassis, aki néhány dollárral a zsebében ült fel az Amerikába induló hajóra, azt a pénzt is arra költötte, hogy vizet ve­gyen és ne haljon szomjan útközben. A magyar mamutcégek az utóbbi években ugyanis nem úgy keletkez­nek, mint az egyedfejlődés hajnalán a mamutok. Hogy tudniillik van elég ennivaló, jó a klíma, mi sem áll a nö­vekedés útjában. Még a természetes ellenség is hiányzott, hacsak a kard­fogú tigris nem okozott némi bonyo­dalmat, de őt is le lehetett győzni. Most meg egyes vállalkozók úgy csinálnak, mintha soha nem tanultak volna biológiát. Elindítanak egy vál­lakózást a garázsban, illetve a mosó­konyhában, jól megy, erre nekilátnak terjeszkedni. Amikor egymilliárdért -— hitelből— megveszik a felhőkar­coló irodaházat, akkor kiderül, hogy más ragadozók is vannak a vadon­ban, nekik is csattog a foguk és eset­leg az ő jóval kisebb irodaházuk jó­voltából még a verseny se lefutott. A mennyiség, a méretek az egye­­dülvalóság bűvöletében elhomályo­sul a távolba pillantó tekintet, nem lehet észrevenni a környezet kiha­lásra utaló jeleit. Ismerek egy honi nagyvállalkozót, aki rendkívül sikeres kisvállalkozó­ként kedte. A bimbózó magyar kapi­talizmus üdvöskéje volt, világraszóló sikerekkel, a rohamos terjeszkedés szinte lételeme volt, gyárától hangos lett a sajtó. Aztán hogy, hogy nem, egyszer csak kiderült, hogy ő a leg­nagyobb adósok egyike, sok millió­val tartozik a tb-nek, ráadásul a munkásai jó részét is kényszersza­badságra kell küldenie, mert nem tudja foglalkoztatni őket. Hiába, úgy látszik, túlnőtte magát, csak sajnos e téves helyzetfelismerés következmé­nyeit más szevedi el. Vagy más is. Megértem én, hogy jobb egy Du Pont cég főrészvényesének lenni, mint egy kulcsmásoló kisiparosnak, de a kettőt öszekevemi, vagy képze­­legni nem helyes. Ahogy emlékeimben visszalapo­­zok Jacqueline Kennedy sanyarú sorsa miatt sem csordult ki akkoriban senki könnye. Hámori Zoltán Új értékpapír A Kereskedelmi Bank Rt. tegnap­tól új értékpapírral, a Hozamjegy IV-gyel jelenik meg a piacon. A pa­pír bemutatóra szóló, bármely termé­szetes és jogi személy megvásárol­hatja, szabadon átruházható. Egy év és egy nap lejárati idejű. Öt, tíz, öt­ven és százezer forintos címletekben bocsátja ki a pénzintézet. Alapka­mata évi bruttó 14 százalék. A kamat havonta esedékessé váló részlete egy-egy kamatszelvény felhasználá­sával vehető fel. Amennyiben azon­ban egy hónapon belül visszaváltja tulajdonosa az értékpapírt a banknál, annak csak névértékét fizetik ki. Az évi bruttó kamatösszeg emel­kedik akkor, ha a befektető a kamat­­szelvényeket nem havonta érvénye­síti. Az első 5 szelvény egyidejű be­mutatásánál még évi 14 százalék, a 6. hónaptól a 12. hónapig terjedő szel­vények egyidejű bemutatásakor évi 16,5 százalékos kamatot fizetnek. Amennyiben az értékpapír-lejárat­kor váltják be az összes kamatszel­vényt is, akkor a kamat eléri a névér­ték 19 százalékát. A MAGYAR NEMZETI BANK VALUTA-, BANKJEGY- ÉS CSEKKÁRFOLYAMAI Érvényben: 1993. július 12-én Pénznem Vételi Közép Eladási árfolyam 1 egységre, forintban angol font 140.11 141,51 142,91 ausztrál dollár 64,21 64,83 65,45 belga frank (100) 266,24 268,57 270,90 dán korona 14,20 14,33 14,46 finn márka 16.38 16,58 16,78 francia frank 16,15 16,29 16,43 görög drachma (100) 40.13 40,55 40,97 holland forint 48,85 49,28 49,71 ír font 132,85 1 34,15 135,45 japán yen (100) 86.27 86,87 87.47 kanadai dollár 73,93 74,63 75,33 kuvaiti dinár 313,62 316,37 319,12 német márka 54,90 55,38 55,86 norvég korona 12.91 13,03 13,15 olasz líra (1000) 59.56 60.20 60,84 osztrák schilling (100) 780.70 787,50 794,30 portugál escudo (100) 57.35 57,90 58,45 spanyol peseta (100) 71,33 72,09 72,85 svájci frank 61,72 62,26 62,80 svéd korona 11,81 11,94 12.07 USA-dollár 94,67 95,45 96,23 ECU (Közös Piac) 107,11 108,09 109,07 Sikeres félév Sikeres fél évet zárt a Richter Ge­deon Gyógyszergyár, az év első hat hónapjában 40 százalékkal maga­sabb, összesen 8,9 milliárd forint ár­bevételt ért el. Exportja a tavalyit 16 százalékkal haladja meg. Az év első hat hónapjában 64,8 millió dollár ér­tékű gyógyszert adtak el. Megkétsze­reződtek a szállítások a Független Államok Közösségébe, vagyis az év első felében 26 millió dollár értékben adtak el magyar gyógyszert a régió­ban. Belföldön 65 százalékkal több, összesen 3,3 milliárd forint értékű gyógyszer fogyott a Richter készít­ményeiből. A tavalyi év végén még vesztesé­ges gyógyszergyár a válságkezelő in­tézkedések révén stabilizálódott. A vállalat hitelállománya tovább csök­kent, a rövid- és hosszú lejáratú hite­lek tavaly fél évkor 7,3 milliárd fo­rintot tettek ki, amelyet ez év júniu­sára 5,6 milliárd forintra szorítottak le. A becslések szerint az idén nyere­ségesek lesznek, s osztalék fizetését is tervezik. Pénznem Vételi Közép Eladási árfolyam I egységre, forintban angol font 141.09 141,44 141,79 ausztrál dollár 64.99 65,14 65,29 belga frank (100) 267,27 267,85 268,43 dán korona 14,19 14,22 14,25 finnmarka 16,47 16,52 16,57 francia frank 16.15 16,19 16.23 holland forint 48,99 49,10 49,21 ír font 133,17 133,49 133,81 japán yen (100) 86,91 87,06 87,21 kanadai dollár 74,77 74,94 75,11 kuvaiti dinár 316,44 317,13 317,82 német márka 55,10 55,22 55,34 norvég korona 12,96 12,99 13.02 olasz líra (1000) 59,82 59,98 60,14 osztrák schilling (100) 783,48 785,18 786,88 portugál escudo (100) 57,54 57,68 57,82 spanyol peseta (100) 71,61 71,80 71,99 svájci frank 62,10 62,24 62,38 svéd korona 11,84 11,87 11,90 Tr. és cl. rubel 27,43 27,50 27,57 USA-dollár 95,51 95,71 95.91 ECU (Közös Piac) 107,54 107,79 108,04

Next

/
Oldalképek
Tartalom