Petőfi Népe, 1993. július (48. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-12 / 160. szám

// 1993. július 12., hétfő PETŐFI NEPE 5 07 — 07 — 07 MEGNEVEZTÉK A POSTARABLÓT Számítástechnika a rendőrségen • Marozsi Márta és Boromisszáné Szabó Éva Csilla a rendőrjárőrök ál tál kiállított igazolólapok adatait viszi számítógépre. (Fotó: N. N. M.) Ma még jobbára csak a krimikben látni olyan jelenetet, amikor a nyo­mozó leül a számítógép monitorja elé, és adatokat kér a keresett bűnö­zőről. Vagy ha ezt fokozzák: maga a számítógép segít kideríteni a tettest. Pedig csaknem ugyanitt tart ma már a magyar rendőrség is. Bács-Kiskun­­ban a nyolcvanas évek derekán — a megyei főkapitányságok közül első­ként — megalakult a számítástech­nikai alosztály. Vezetője, Vigh Sán­dor százados a napokban a sajtónak is bemutatta az új főkapitányság kor­szerű számítógéptermét. — Ha adott egy kocsi rendszáma, akkor pillanatokon belül megtudhat­juk a hozzá tartozó összes adatot — állítja a százados, majd ugyanezt a gyakorlatban szemlélteti. Indul a stopper, az operátor leüti az újságíró autójának rendszámát, és képernyőre kerül a tulajdonos neve, lakcíme, a jármű valamennyi azonosító adata. A másodpercmutató ekkor éri el a 14-es számot. A keresést kiegészítik még azzal, hogy nem körözi-e a rendőrség a verdát. (Szerencsére, nem...) — Pontosan ezzel a módszerrel sikerült megállapítanunk a kecske­méti postarablás elkövetőjének sze­mélyazonosságát — folytatja Vigh Sándor. — Rádiókapcsolatban állunk a járőrökkel, így sikerélményeink rendszeresek. Csak a legutóbbi eset: Pesten elkötöttek egy BMW-t. Még nem fedezték fel a lopást, amikor Bács-Kiskunban igazoltatta egy já­rőr. Látszólag minden rendben volt: a „tulaj” elővette a forgalmit — mint utóbb kiderült, már a hamisítottat és igazolta magát. A járőr nálunk kért adatokat. Az eredmény: a kocsi rendszáma nem a BMW-é, hanem egy Ladáé. A tolvaj azt tette a kocsira és biztonságban érezte ma­gát... Noszlopy Önvédelem nőknek • Erős nyomás a szemgolyóra hüvelykujjal, ha a támadója elölről átkarolja, ám az ön karja szabad marad. {Tanácsok Eckhardt Mahl: Ne bánts! — című nagy sikerű könyvének nyo­mán. Hunga-Print Kiadó, 1993.) Ha a kérdés velejére kívánnék vá­laszolni, akkor azt tanácsolnám min­den nőnek, hogy azonnal védekez­zen, ha támadás cri, kivéve azokat az eseteket, amikor kést, lőfegyvert vagy valamilyen ütlegelő eszközt használ a támadó. A tapasztalat azt bizonyítja, hogy sok — lányok, asszonyok ellen indí­tott — támadás abbamaradt, mert azonnali és erőteljes védekezésbe üt­között. Azt tanácsolnám, hogy csak olyan testfelületet válasszon táma­dási, illetve önvédelmi célpontként, amely a támadót a lehető leggyor­sabban meggátolja támadása folyta­tásában. Ezek a következők: — a szemek — a torok — a herék — és a térdek. Az ön számára az a legfontosabb, hogy a támadó mozgásképtelenné váljon, illetve ne bírja folytatni tá­madó akcióját. Ebben az esetben ugyanis az önvédelem nem arra szolgál, hogy móresre tanítsa a tá­madóját, hanem arra, hogy hatéko­nyan megvédje magát egy fenyegető életveszélyes helyzetben. A döntő pillanat az, amikor a kiválasztott cél­pontot pontosan telibe találja. A mindennapi használati tárgyak — ernyő, kézitáska, összecsavart fo­lyóirat — önvédelmi célra nem tűi hatékony, éppen ezért csak egészen ritkán sikeres. Az egyéb eszközök használata — mint például a könny­gáz — csak akkor kecsegtet sikerrel, • Térddel döfés a nemi szervre. ha már a kezünkben fogjuk és a célra, mondjuk a támadó arcába tar­juk. Ha el kell futnia, akkor rúgja le a magas sarkú cipőjét, ez egy esetleges küzdelemnél úgyis csak akadá­lyozza. Végül nagyon hatásos, ha a fizikai támadás elhárítására indított saját akcióját hangos sikoltozásokkal kíséri. Itt most nem kifejezetten a ka­ratesportból ismert csatakiáltásokra gondolok, inkább arról van szó, hogy sokkoljuk a támadót, hiszen nyilván nem gondolt ilyesmire. Ez egyúttal segélykiáltás, figyelemfelhívás is a közelben lévők felé, nem utolsósor­ban erősíti a pszichikumot és további erőket is mozgósít önben a sikeres önvédelemhez. CUKROSBÁCSIKTÓL A DISZKÓLÁZIG Jótanácsok szülőknek — Nyáron fokozottan megnövek­szik a gyerekekre leselkedő veszély — állítja Kurdics Mihály rendőr szá­zados, a főkapitányság vagyonvé­delmi alosztályának vezetője, aki a Magazin mostani számúban a szü­lőknek ad tanácsokat. Hogyan véd­­hetjük meg gyerekeinket? — Elsősorban is ne engedjük, hogy a kisgyerek felügyelet nélkül játszón az utcán vagy nyilvános par­kokban. Ugyanakkor helyesen tesz­­szük, ha a gyerekeket kis csopor­tokba szervezzük: ilyenkor biztonsá­gosabb valamennyinek. Neveljük pontosságra, a pubertáskorú gyermek baráti körét pedig ellenőrizzük. Ha szórakozni mennek, akkor tájékozód­junk, hogy milyen útvonalon, milyen módon és onnan hogyan térnek visz­­sza. Inkább adjunk pénzt taxira, de azt nem feltétlen tanácsolom, hogy kamasz vezette kocsiba üljön a csa­pat. Bács-Kiskunban hihetetlen köz­lekedési tragédiák történtek az év elején éppen ilyen diszkókirándulá­sokon. — Milyen tanácsokkal lássuk el gyerekeinket? — Ha ismeretlen igyekszik szóba állni vele, akkor legyen óvatos, há­rítsa el a közeledést. Óvják a stoppo­­lástól, jóllehet újra növekszik a nép­szerűsége a fiatalok körében. Ne fo­gadja el, hogy ismeretlen hívja meg kávézóba, étterembe, diszkóba, vagy egy rövidnek ígért kocsikázásra. Ha valaki megkísérli behúzni a kocsi­jába, akkor kiabáljon segítségért. És, ha bármi szokatlan történik vele, mondja el azonnal a szüleinek. Ne fogadjon el ajándékot idegentől. Ma­gyarázzuk meg gyerekünknek, hogy vannak emberek, akik kezdetben sze­retetreméltónak látszanak, de akik később visszaélnek az ily módon megszerzett bizalommal, szolgálat­készséggel. — Ilyenkor nyáron gyakoribb a: is, hogy elszöknek otthonról. — így van. Ha a megadott időre nem érkezik haza a gyerek, akkor azért még nem kell azonnal a leg­rosszabbra gondolnunk, pánikba es­nünk. Várjunk egy keveset és utána érdeklődjünk azoknál — illetve szü­leiknél —, akikkel elment. Ha már végképp nincs elfogadható magyará­zata az eltűnésnek, akkor forduljunk a rendőrséghez. Innentől viszont fo­gadjuk meg a tanácsaikat, utasításai­kat: mindent meg fognak tenni a gye­rek megkereséséért. A rendőrök tud­ják — és meg is értik —, hogy a szü­lők türelmetlenek, de bízniuk kell a hatóságban. N. N. M. Segítség drogügyben Akik úgy érzik, hogy problémá­jukat már nem oldhatják meg saját maguk, azokat a következő drogse­gélyhelyeken várják: Bács—Kiskun Megyei Önkor­mányzat Kórháza, pszichiátriai osztály, 6000 Kecskemét, Izsáki út 5. Telefon: 76/484-384. Fővárosi Operatív Drogbizott­ság, 1051 Bp., Városház u. 9-11. Tel: 1174-247. Drogambulancia, 1134 Bp., Klapka u. 17. Telefon: 1207- 741. Tinédzserügvelet, 1131 Bp., Fa­­ludi u. 5. Telefon: 1491-514, 1291-836. Drogtájékoztató Központ, 1184 Bp., Thököly u. 2-4. Telefon: 1786-963. Szent Erzsébet (Korányi) Kórház baleseti belgyógyászati osztóivá, Bp. VII., Alsó erdősor 7. Tel: 1220-852. Nemzeti Egészségvédelmi In­tézet „Drogprogramja”, 1117 Bp., Böjti Imre u. 4-8. Tel: 1666-461. Országos Pszichiátriai és Neu­rológiai Intézet, 1021 Bp., Hűvös­völgyi út 116. Tel: 1760-922. „Mátrix” Egyesület, a szenve­délybetegek hozzátartozói részére, 1134 Bp., Klapka u. 17. Tel: 1207-741. „Humanitás” Bűnmegelőzést és Társadalmi Beilleszkedést Se­gítő Társaság Ifjúságvédelmi Csoportja, Csokonai Művelődési Ház, 1153 Bp., Eötvös u. 64-66. Szigetszentmiklósi Drogse­gélyhely, 2310 Szigetszentmiklós, Jókai u. 25/B. Tel: 06-24-368- 802. 05 — 05 — 05 Kiszáradt a határ A kombájnon legalább egy 6 kilo­grammos porral oltó készüléket kell elhelyezni — írja a tűzoltóság pro­­pagandaos/.tálya azon a szórólapon, melyen az aratás közben keletkezett tüzektől óvja a polgárokat. „Igen ám — replikázott velünk egy kecskeméti fiatalasszony a múlt héten —, csak­hogy kevesen tartják be a szabályt. Mint az a gépkezelő csütörtökön, aki miatt majdnem tanyák égtek le Kecskemét és Katonatelep között." Ha nincsenek otthon a gazdák, akik értesítik a tűzoltókat, akkor bizony mái nincs fedél a fejük felett. A tűzoltók minden évben tapasz­talják, hogy szárazság idején meny­nyire felelőtlenek az emberek. Sérült a szövetkezet gépén a szikratörő, nem ellenőrzik naponta a kipufogó­­vezetéket, a gyúlékony üzem- és ke­nőanyagot a gabonatábla szélére rak­ják. De ostoba módon az átutazók is tüzet okoznak: a legtöbb gyulladás a kocsikból kidobott cigaretta miatt következik be. Pedig nem kell szak­embernek lenni ahhoz, hogy kerüljük a kiszáradt határban a tűzgyújtást, a milliós károkat okozó veszélyes te­vékenységet. Ehhez csak csipetnyi észre van szükség. Persze, akinek ennyi sincs... • Minden kombájnon tűzoltó készüléknek kell lennie. Eletet menthetnének • Vajon a félegyháziaknak mikor lesznek ilyen eszközeik? Tavaly huszonhét, az idén pedig már tizennégy olyan baleset történt Kiskunfélegyháza körzetében, ami­kor a gépkocsiba szorult személyek mentésére feszítő- és vágóeszközö­­ket kellett alkalmazni. A városi tűz­oltóknak azonban ilyen életmentő szerszámaik nincsenek. Minden egyes esetben a kecskeméti vagy a kiskunhalasi műszaki mentőket szok­ták riasztani, akik a forgalom miatt ritkán tudnak fél óránál hamarabb a helyszínre érkezni. A helyiek viszont perceken belül ott vannak. — A feszítővasakkal ilyenkor nem sokra megyünk, legtöbbször csak tehetetlenül ácsorgunk a ron­csok mellett — mondja Magony Ti­bor tűzoltó százados, a városi pa­rancsnok helyettese. — Mert például a kormányoszlopot elvágni vagy a sérültről lefeszíteni képtelenek va­gyunk. Pedig egy-egy ilyen baleset­nél perceken múlhat az emberi élet. Érthető tehát, hogy miért örültünk annyira, amikor egy szakmai bemu­tatón felfigyeltünk az Amkus cég termékeire. Most kezdik kiépíteni ke­let-európai piacukat, ezért nagy lehe­tőségek rejlenek az együttműködés­ben. Felajánlották például, hogy a cég szakemberei itt, Félegyházán képzik majd ki a kezelőket, s plusz szerszámot is adnak ajándékba. Az egész készlet ára egyébként 37 ezer márka, de darabonként is megvehet­nénk. Mi tulajdonképpen már annak is nagyon örülnénk, ha a hidromotor mellé egy középméretű feszítőt és egy ollós vágót tudnánk beszerezni. Mindez nyolcszázezer forintból ki­jönne. Gond van viszont az áfával és a vámmal. Ezekre már nincs pén­zünk. No és egyelőre még az sincs tisztázva, hogy amennyiben valutá­ban kérik az árat, ez kinek a keretét fogja terhelni majd. Az eszközök rendszerbe állítása egyébként most van folyamatban. A döntés az orszá­gos parancsnok hatáskörébe tartozik, aki a tűzvédelmi kutatóintézet véle­ménye alapján fog mérlegelni, remél­jük, kedvezően. Akkor pedig Braun­­felstől, a testvérvárosunktól kapott Mercedest fogjuk rohamkocsivá át­alakítani. -galambos-04 — 04 — 04 TALLÓZÓ: Mentésre szorulnak a mentősök Szerény számítások szerint már tavaly 320 millió forinttal több kellett volna az Országos Mentőszolgálatnak althoz, hogy a műszer- és autó­parkját minimálisan korszerűsíteni tudja. A közalkalmazotti törvényből fakadó bér- és a munkavállalóknak járó egyéb pénzigény 255 millió volt. Ha a várható 20-22 százalékos inflációt tekintjük, a szükséges pénzforrás ma ennél jóval több. Tehát az idei 3,4 milliárdos költségvetés nem elég az amortizálódott, 15 évnél is régebbi EKG- és újraélesztő készülékek cse­réjére. Megtorpant az új mentőautók beszerzése is, nincs pénztartalék a közalkalmazotti törvény végrehajtására sem. Ha megszavazza a parla­ment a pótköltségvetést (az írást a Népszabadság 1993. július 7.-ei szá­mának cikkéből tallóztuk — a szerk.), 300 milliót kap a szolgálat, de még így is csupán 70 százalékra teljesíthető a japán autópark kialakítása, ugyanis a Népjóléti Minisztérium beruházási keretéből csupán 160 milli­óra számíthatnak az új mentőkocsik beszerzéséhez. Göbl Gábor főigazgató főorvos úgy fogalmaz: folytatódik a válság­­kezelés. A két évvel ezelőtt elkezdő­dött energia- és benzináremelés, a közalkalmazotti törvény előírásai nehéz helyzetbe hozták a szolgálatot. A 7140 mentős dolgozó az új jogsza­bály szerint 12 túlórát vállalhatna havonta, és ha betartanák a nyolcórás munkaidőt, 300 mentőkocsit kellene leállítaniuk. A kormányzat az idén további 160 milliót adott a Toyota-program folytatására, arra azonban már nem futja, hogy az el­használódott Mercedes rohamkocsi­kat lecseréljék. Kénytelenek azonban megsérteni a törvényt, hiszen a betegeket, a sür­gős eseteket cl kell látniuk. Csak az a baj. hogy már nincs miből fizetni a töblcttúlórákat, ami 3-4 ezer forint jövedelemcsökkenést jelent havonta az embereknek. Kánai László szakeszervezeti tit­kár kimutatásokkal rukkol elő. Mi­nősítése szerint szégyen, hogy mi­lyen rosszak a fizetések az OMSZ-nál. A mentőápolók bruttó keresete 13 575, a gépkocsivetőké 14 ezer 431, a mentőorvosoké 25 ezer 860, a mentőtiszteké 20 951 forint. Többen reménykedtek a központi tartalékalapból ígért béremelésben, de a tízmilliárdból csupán hat száza­lékra számíthatnak az egészségügyi­­sek. Ez a kevés sem jön, pedig a par-Bács-Kiskun Megyei Mentőalapítvány Számlaszám: Takarékbank 259-98937-90001969 Cím: 6000 Kecskemét, Akadémia krt. 66. Telefon: 76/486-511, telex: 76/26-757 lament döntése szerint május 1-jétől fel kellett volna emelni a közalkal­mazottak, a köztisztviselők bérét. Igaz, hogy hosszú vita folyt az osz­tozkodásról a Költségvetési Intéz­mények Érdekegyeztető Tanácsában, de végül megegyeztek, és ígéret van rá. hogy augusztusban hozzá is jut­nak a munkavállalók. Az OMSZ szakszervezeti titkára azonban úgy látja, hogy a 6 százalék édeskevés. Sorra kapja a leveleket a megyei mentőszervezetektől, egyik-másik bizony nyomdafestéket nem tűrő mondatokat tartalmaz... Már most alig lehet lebeszélni az embereket a sztrájkról. Eddig is csak a hivatástudatra apellálva tartották vissza magukat az egészségügyi dol­gozók a munkalassítástól. Egy csongrádi levélíró azt javasolja, hogy már ne próbáljanak meg visszaélni a mentősök türelmével. Nógrádi Tóth Erzsébet * * * (A parlament múlt szerdai ülésen a képviselők megszavazták, hogy az OMSZ működési költségvetésének belső átcsoportosítása révén a men­tőszolgálat béralapja 1,7 milliárd fo­rintra nőjön, ugyanakkor a hozzá kapt'solódó társadalombiztosítási já­rulék összege 6SI millió forintra emelkedhet — Petőfi Népe.) A segélyhívás telefonszámai Mentők 04 Tűzoltók 05 (Kunszentmiklóson) 351-204 Rendőrség 07 A Magazint szerkesztette: Noszlopy Nagy Miklós

Next

/
Oldalképek
Tartalom