Petőfi Népe, 1993. június (48. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-17 / 139. szám

Dunaegyháza • Dunavecse • Fülöpszállás # Kunadacs • Kunpeszér • Solt# Szabadszállás# Szalkszentmárton • Tass# Újsolt Kunszentmiklós és vidéke Visszajövök — ígéri a dán kislány Line Anderson állandó lakhelye Dániában, a félsziget keleti partján, a tengerhez közeli Beder nevű faluban van. Ideiglenes lakcíme viszont im­már tizedik hónapja: Magyarország, Kunszentmiklós, Szalvai utca 14/D. A 17 éves lány a diákcserét szer­vező AFS révén került Magyaror­szágra a kunszentmiklósi Baksay Sándor Református Gimnáziumba. Rajta kívül Karen Snowball ausztrál diáklány tanul itt, aki tassi családnál lakik. Line ma már folyékonyan és árnyaltan beszéli nyelvünket, szó­kincse meglepően jó. A négytagú F. Nagy család lét­száma tavaly augusztus 27-én eggyel megszaporodott. Akkor érkezett Line, hogy a negyedikes gimnazista Anita és a 15 éves ipari tanuló Attila új testvéreként megismerje orszá­gunkat. — Eredetileg Franciaországba ké­szültem — meséli a mosolygós szőke lány. — Aztán kiderült, hogy csak Magyarországon van hely. Faluja könyvtárában összesen két könyvet talált, ami hazánkról szólt. Ezeket végigbújta és igent mondott. — Ma már nagyon örülök annak, hogy így döntöttem. Franciaországot ismerik Dániában, sokan beszélik a nyelvet is. Magyarul viszont kevesen tudnak, így ez a nyelvtudás érdeke­sebb. Line édesapja fogorvos, anyja óvónő. Húgai nyolc és tizenkét éve­sek. Amikor megérkezett, a követ­kező tőmondatokat tudta magyarul: „Cserediák vagyok. Dániából jöttem. Hol van az állomás?” • Szőke, mosolyog és hibátlanul beszél magyarul.. — Mi viszont őt nem ismertük — emlékezik vissza az első találkozásra Teréz, azaz F. Nagy Zsigmondné, akit Line egyszerűen cak anyukának szólít. — Fényképével a kezünkben mentünk érte a repülőtérre. A dán kislány azóta igazi család­taggá vált. Nemrégiben Anita balla­gásán tiszta magyarsággal köszönte meg a családnak és a Baksay-gimná- zium közösségének, hogy befogad­ták. Többek szemébe könnyet csalt akkor és nagyon megtapsolták. Amíg a lányok a másik szobában fényképet keresnek, F. Nagy Zsig- mondot és feleségét faggatom, hon­nan volt merszük ekkora felelősséget a nyakukba venni. Hiszen két gyerek is elég nagy gond manapság, hát még egy mesziről jött harmadik. — Mi tagadás, volt bennünk ag­godalom — vallja be a családfő. — De úgy gondoltuk, a mi fiunkra, lá­nyunkra is jó hatással lesz az új test­vér. És hát igazán szerencsések va­gyunk, mert Line nagyon okos, ked­ves kislány. Ugyanezt mondja a dán lány is, hogy szerencséje volt. Mert olyan családba került, ahol szeretettel fo­gadták és rengeteget foglalkoztak vele. — Naponta gyakoroltuk a szava­kat, kifejezéseket, újra és újra — me­séli Anita. — És Line nagyon gyor­san tanul. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy június 3-án Szegeden sike­res középfokú magyar nyelvvizsgát tett. Száz pontból kilencvenhetet ért el, ő volt a legjobb. Csak hát gyorsan telnek a napok, közeleg a búcsú. Július elején Ma­gyarországra érkezik a teljes Ander­sen család, hogy egy-két hetes itt-tar- tózkodás után hazavigyék a legna­gyobb lányt. És Kunszentmiklóson a Szalvai u. 14/D-ben ettől a gondolat­tól mindenkit elfog a szomorúság. — Viszajövök — ígérte Line. — Egészen biztosan. És ti is meg fogtok látogatni engem. A diákcsere célja az AFS szerint az, hogy a különböző nációk fiataljai nyitottak legyenek mások iránt, ért­sék egymást. S.B. FÖLDVÁRY NEVÉT VETTE FEL AZ ISKOLA Hagyományt teremtettek Tasson ® Horváth Győző polgármester átadja az iskola új zászlaját Józan Györgyné igazgatónak. Május 1 l-étől Földváry Gábor Ál­talános Iskola a tassi alapfokú okta­tási intézmény neve. A környék majd mindegyik települése összeköthető egy-egy névvel. Szalkszentmárton és Dunavecse Petőfi Sándoréval, Sza­badszállás József Attiláéval, Kun­szentmiklós Baksay Sándoréval és Virágh Gedeonéval. Tasson sokáig félretették a hagyományokat, de most úgy gondolták, nekik is el kell kezdeni valami olyasmit, ami a szomszéd községekben már van. A kezdeményező Horváth Attila, az ál­talános iskola rajztanára volt. Sokat segített a kivitelezésben az iskola igazgatónője, Józan Györgyné, és Horváth Győző, a település polgár- mestere is. Tasson több híresség is élt, miért pont Földváry Gábor nevét választot­ták? — merül fel a kérdés. Földváry a reformkor egyik kiemelkedő egyé­nisége, Tasson halt meg, fia pedig itt született. A család kriptája is itt van. Ez is erős motiváció volt a névvá­lasztásban. Középnemesi családból származott, s alispánként a társaival küzdött a magyar kultúra autonómiá­jáért, holott ezt Bécs tűzzel-vassal ir­totta. Részt vett a napóleoni hábo­rúkban. A polgári életben is megtar­totta a katonaemberekre olyannyira jellemző tulajdonságokat: a követke­zetességet és a rámenősséget. A tassiak azt szeretnék, hogy a re­formkorból ne csak Széchenyi és Kossuth jusson eszünkbe, és má­sokra is emlékezzünk. Azokra, akik a maguk területén mindig becsülettel, tiszteséggel végezték a dolgukat. Földváry a tettek embere volt. Lét­rehozta a vakok intézetét, majd Fáy Andrással karöltve az első magyar hitelszövetkezetet is életre hívta. Életművén a korona azonban a Nem­zeti Színház létrehozása volt. A Szé­chenyi által tervezett nagy színházat megelőzve, egy kisebbet építtetett. Földváry jónak tartotta a nagy kor­társ tervét, de érezte, hogy túlságo­san sokára lesz kész. Pedig sürgős volt, hiszen vidéken már tevékeny­kedtek teátrumok, Pest ráadásul han­gos volt a német szótól. A Földváry Napok ünnepségsoro­zatával és az iskola névfelvételi ün­nepélyével hagyomány teremtődött Tasson. Ezentúl május 9., Földváry születésnapja, az iskola ünnepe is lesz. Az intézmény zászlaján az ő arcképe és egy régi tassi címer lát­ható. Az iskolanévadón fellépett A- czél László és Fülöpné Szilágyi Mó­nika szavalatokkal. Saját versét mondta el Farkas Istvánná nyugdíjas tanárnő. A helyi néptánccsoport Szálé Krisztina és Samu Szabolcs ve­zetésével adott műsort. A rokonok nevében dr.Harmat Kálmán köszöntötte az egybegyűlte­ket. Megjelentek a vakok intézetének képviselői, s itt volt Rubold Ödön, a Nemzeti Színház művésze is, aki Földváry élettörténetét olvasta fel. A kiállított tárgyakat, dokumentumokat Neszményi György tanár rendezte el. A Földváry Napokon fellépett még a dunapataji kórus és a helyi nyugdíja­sok erre az alkalomra összeállt cso­portja is. A kunszentmiklósi zeneis­kolások pedig a református temp­lomban adtak koncertet Földváry Gábor emlékére. Sitkéi Tamás Búcsú a lelkipásztortól Lelkipásztorát gyászolja a kun­szentmiklósi Evangéliumi Pünkösdi Közösség. Halcsik István hatvan esz­tendeje alapította meg többedmagá- val a kunszentmiklósi gyülekezetét. Egyszerű földművescsaládból szár­mazott, talán ezért is válhatott a ta­nyasi-kisvárosi hívők avatott vezető­jévé. Nagy lelkierővel viselt beteg­sége után életének 78. évében távo­zott szerettei és hittársai köréből. A sírnál a gyülekezet tagjai, az el­hunyt rokonai, barátai, tisztelői rót­ták le kegyeletüket. Kurdi János, a kunszentmiklósi Evangéliumi Pün­kösdi Közösség ügyvivője e szavak­kal búcsúzott tőle: — Nem tudtam, te sem mondtad, hogy ilyen nagyon ne­héz megállni egy nyitott sírgödör előtt. Különösen akkor, amikor a szemfödél egy kedves, szeretett arcot takar el... Az Úr nehéz utakon veze­tett. Nem értették sokan, honnan a bölcsesség, az ismeret, mellyel szól­tad az igét, hiszen nem végeztél teo­lógiát. Talán foglalkozásod, a föld- művesség letisztult látása, a termé­szet tisztelete, szeretete segített hozzá ehhez? Mi, akik ismertünk, családod tagjai, hittestvéreid, tudjuk, nem csak ez. Hanem a tálentum, amelyet az Isten adott neked, és amellyel hűséggel sáfárkodtál. A ravatalnál Kecser István lelkész, az Evangéliumi Pünkösdi Közösség elnöke és Csákai Gyula kunszent­miklósi református lelkész hirdetett igét. A sírgödömél Gyánó László lel­kész, országos presbiter szólt a szer­tartás résztvevőihez. Amíg a sírt hán­tolták, a gyászolók együtt énekeltek a budapesti Dózsa György utcai gyü­lekezet férfikarával. Záróimádságot Nagy Ferenc lelkipásztor, a sziget- szentmiklósi gyülekezet vezetője mondott. Szomorú szívvel, de re­ménnyel vettek búcsút Halcsik Ist­ván lelkipásztortól. S.B. Húsz munkahely Szalkszentmártonban július Fjé­vel a szabadszállási varroda kihelye­zett egysége kezdi meg tevékenysé­gét, 20 lánynak, asszonynak bizto­sítva munkát. Az üzem munkanélkü­lieket alkalmaz. A szalkszentmártoni önkormányzat a használaton kívüli újtelepi iskolát méltányos bérleti dí­jért ajánlotta fel. Később újabb mun­kanélküliek felvétele is várható. Ha érettségivel rendelkezik, 2 év alatt KÖNYVELŐ­STATISZTIKUS képesítést szerezhet Kunszentmiklóson, a Baksay Sándor Református Gimnázium Levelező Közgazdasági Szakközépiskolájában. Jelentkezni lehet: Takács Józsefnénál Telefon: 06-76/351-154 4637 NINCSENEK KIS ÉS NAGY ÜGYEK A honatya titkáránál Nagy Tamás", a megye 4-es számú választókerületének parlamenti kép­viselője minden pénteken fogadóórát tart titkára útján a kunszentmiklósi városházán. Bulláné Nagy Évánál, a honatya titkáránál arról érdeklőd­tünk, milyen problémákkal keresik fel az emberek? — Nagyon sok munkanélküli jön hozzánk panaszkodni és segítséget kérni. Gyakori vendégek aa anyagi gondokkal küzdő, és a kezdő vállal­kozók is. Utóbbiak a legtöbbször in­formációkat kémek. Jó helyre jön­nek, hiszen Nagy Tamás jó szakmai háttérrel és gazdasági kapcsolatokkal rendelkezik. Sokan kérik a képviselő közreműködését a kárpótlási ügyek­ben is, és nem csak magánszemé­lyek. A solti önkormányzat is segít­séget kért, mert a településen elakadt a kárpótlási dolgok intézése. Sokan érdeklődnek a hitelezési lehetősé­gekről. Többen pénzt kémek külön­böző célokra, amit természetesen nem tudunk adni. Tanáccsal látjuk el az illetőket arról, hogy hová fordul­hatnak. Sok esetben egyszerű infor­mációval is ügyfeleleink segítségére tudunk lenni. — Gondolom, akadnak különle­ges kérések is. Megemlítene néhá­nyat? — Egy polgár azzal fordult hoz­zánk, hogy hozzuk össze Bereczki Vilmossal, a Független Kisgazdapárt országgyűlési képviselőjével. Ez elég furcsa kívánság Nagy Tamás fogadóóráján. Természetesen ezt a kérést is teljesítjük. Érdekes volt, amikor a képviselő segítségét kérték a garázda betörő megfékezésében, akitől az egész falu retteg. Szá­munkra egyébként nincsenek kis és nagy ügyek, mert mindenkinek az a legfontosabb probléma, ami éppen őt nyomasztja. Az elmúlt egy hónapban a válasz­tókerületben lévő 17 település közül már 13-ban tartottunk fogadóórát. Természetesen a többi négy helység­ben is alkalmat kapnak az emberek a problémáik, kéréseik elmondására. A képviselő egyébként június 30-án az egész napot Kunszentmiklóson tölti. Meglátogatja a vállalatokat, s néhány magánvállalkozónál is tiszte­letét teszi, este lakossági fórumon veszt részt. Sitkéi Tamás Petőfi-emlékek őrzői Hagyományaink tisztelete fontos lenne a felnövekvő generációk szá­mára. A felnőtt társadalom sem tu­lajdonít igazi jelentőséget ennek. Szerencsére, azért vannak kivételek. A szabadszállási Petőfi-emlékek ku­tatója, Tóth Sándor szívesen mesél az 1986-ban alakult Petőfi Baráti Kör­ről. Elmondta, hogy a társaság fő célja a Szabadszálláson fellelhető, Petőfivel kapcsolatos emlékek, do­kumentumok, emlékhelyek felkuta­tása, valamint a helytörténeti ha­gyományok ápolása. A társaság az általuk megjelentetett kiadványok­ból, önkormányzati támogatásból tartja fenn magát.--A többéves gyűj­tőmunka eredményeképpen hatalmas — Petőfi Sándorral és a Petrovics családdal kapcsolatos — dokumen­tációs anyag halmozódott fel. A társaság titkára, Tóth Sándor szerette volna közkinccsé tenni munkájuk eredményét. Szerettek volna egy Petőfi-emlékmúzeumot létrehozni, amihez az önkormányzat segítségét kérték. A múzeumlétesítés céljára a legalkalmasabbnak az 1781-ben épült, úgynevezett Kvár­télyház látszott. A több helyiségből álló épület magán viseli a kun építészet jegyeit. Itt elfért volna a Petőfivel kapcsola­tos dokumentáció, tárgyi, grafikai gyűjtemény. Sőt, helyet kaphatott volna egy helytörténeti, Szabadszál­lás híres személyiségeit felvonultató, valamint a Kiskunság növény- és ál­latvilágát bemutató kiállítás is. E ház azonban a mai napig szükséglakás­ként van hasznosítva. A műemléki jellegű épület romlik, pusztul. Félő, egy idő múlva se lakás, se múzeum céljára nem lesz alkalmas. Egyéb­ként a Kvártélyház múzeummá való alakításának kérelme 1991-ben ke­rült az önkormányzat elé. írásbeli vá­laszt a mai napig nem kapott a baráti kör. Miért lenne szükség a múzeumra? Mi haszna származna a falunak eb­ből? Nos, a helybéli, Petőfi Sándor nevét viselő általános iskola diákjai hasznos ismeretanyagra tehetnének szert egy-egy múzeumban tartott irodalomórán. S ne feledjük el, a községben egy szakközépiskola is van! A Petőfi útját bejáró diákkörök is keresik a Petőfi-emlékhelyeket, és hamarosan itt az expo! Mennyivel több emlékkel, élménnyel távozná­nak az idelátogató külföldiek, ha nem csupán a „tsikós”-ról, „gu- lás”-ról alkothatnának véleményt... A baráti kör tervei nem valósultak meg. Petőfi 1848-ban követjelöltként indult a választásokon, köztudott, hogy szabadszállási szereplése mi­lyen csúfondárosan végződött. Nyílt levélben, amely a szabadszállásiak­hoz szólt, így írt: „...és akkor pirulni fogtok, szégyelni fogjátok magatokat és sokért nem adnátok, ha nem tör­tént volna az, ami megtörtént. Az egész magyar nemzet ujjal fog rátok mutatni, hogy ti vagytok azok, akik engem kikergettetek városotokból.” A utódoknak kötelességük volna az ősök által elkövetett „csorbát” ki­köszörülni. Nemes gesztus lenne hát az emlékmúzeum megalapítása. Vidéki Eszter Hova, hova, fiatalok? • Fagyizó van, mozi már nincs. Hova, hova, fiatalok? — szólt az egykori népszerű reklámszlogen eleje, amire a válasz: — Rumba, rumba, a centrumba! A kunszentmiklósi gyerekek ér­keznek, indulnak, nyüzsögnek bicik­lijükkel a kisvárosi fagyizócentrum előtt. A felvétel készítésekor még há­tukon ott volt az iskolatáska, de nya­kukon már a nyár, a vakáció. Táská­juk egycsapásra kiránduló-háti­zsákká válhat, indulhatnak országba, világba — ha lesz majd miből. — Jó lenne egy kis zsózsót ke­resni a csavargáshoz! — sóhajtja ifjú barátom. Az apjának havonta hozza a postás a munkanélküli-segélyt. Mi van, ha nem sikerül? — kérdezem. — Mi lenne, uncsi lesz! — kapom a tömör választ. — Beülünk a főtérre és szórakozunk a kiscsajokkal. Szegény öreganyám hajdan volt sűrű zsörtölődése jut eszembe: — Mer’ mindig csak az a befele mönés! — korholt a nagyi, amikor elindul­tunk a haverokkal befelé a köz­pontba. Zsebünkben a vasúti gazolá­son keresett forintok mozira, fagyira. Mozi már nincs Kunszeritmiklóson, fagyi még van. Na meg az örök be­fele mönés... (•og) Törvénykezési szünet Miként valamennyi Bács-Kis- kun megyében tevékenykedő bí­róság, a Kunszentmiklósi Városi Bíróság is törvénykezési szünetet tart július 5-étőí augusztus 18-áig. Ebben az időben a félfo­gadás is szünetel, csupán ügyele­tet tartanak. Marad az alpolgármester Komáromi István kunszent­miklósi helyi képviselő, a város alpolgármestere nemrégiben beje­lentette lemondását. Az Egyetér­tés Szövetkezet elnöke azzal in­dokolta elhatározását, hogy a szövetkezet talpon tartása a mai, nehéz időkben egész embert kí­vánó feladat. Ő ezt vállalta a tar gok előtt és elsősorban itt kell helyt állnia. Komáromi István nem sokkal később mégis vissza­vonta lemondását. A város veze­tői és a szocialisták is — akiknek parlamenti képviselőjelöltje volt — kérték, maradjon alpolgármes­ter. Igazán azonban a választó- polgárok szavai döbbentették rá: ennyivel tartozik nekik, ha egy­szer elnyerte bizalmukat. Új gyermekorvos Július l-jétől dr. Bányai Erzsé­bet tölti be a meghirdetett házi gyermekorvosi állást Tasson, mi­után a helyi képviselő-testület egyhangúan elfogadta a pályázó személyét. Szakmai szempontból a tisztiorvosi szolgálat is áldását adta a kinevezésre. így semmi akadálya annak, hogy a doktornő ezentúl a tassi beteg kisgyerekek gyógyulása érdekében tevékeny- ' kedjen. Kunadacsi hírcsokor Májusi ülésén úgy döntött az adacsi képviselő-testület, ha igénylik a polgárók, hagyomá­nyos kábeltévérendszert építenek ki a községben. A költségek felét az önkormányzat vállalja, s csak a másik 50 százalékot kell előte­remteniük a kábeltévét bevezetni szándékozó családoknak. Feltéve, ha december 31-éig jelzik csatla­kozási szándékukat. * * * Idén harminc új állomással bő­víti a Matáv Rt. a kunadacsi tele­fonközpontot. * * * A Földművelésügyi Miniszté­rium kiírt egy pályázatot a falva­kat összekötő rnűütak létesíté­sére. Szabadszállás és Kunadacs egyszer már pályázott erre, ám akkor nem sikerült egyezségre jutni a főhatóságokkal. Ä júniusi képviselő-testületi ülések feladata lesz eldönteni, hogy ringbe száll- nak-e ismét a két községet össze­kötő út megépítése érdekében. Ha így döntenek, a költségek 65 szá­zalékát az FM, valamint a Közle­kedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium fedezi, a maradék harmincötöt pedig a két település megosztva. A pályázat feltétele az is, hogy az út nem lehet négy méternél szélesebb. Sportsiker A kunszentmiklósi birkózó­szakosztályban újabb nagyszerű palántát nevelgetnek, Bóna László személyében. Laci már tavaly, 13 évesen diákolimpiái bajnok lett. Idén májusban ismé­telt, de most szabad és kötöttfo­gásban is, két hét alatt újabb két magyar bajnoki címet szerzett! Az oldalt a NEXUS BT. készítette. Levélcím: Kunszentmiklós, Wesselényi u. 3—7. Telefon: 76/351-342 Felelős vezető: Sitkéi Béla

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom