Petőfi Népe, 1993. június (48. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-09 / 132. szám

1993. június 9., sierda MEGYEI KORKÉP 5 Az illúziók veszélyesek a külpolitikában Interjú Jeszenszky Gézával Megérkezése után azonnal a mik­rofonhoz lépett Jeszenszky Géza másfél hete a Tudomány és Technika Házában. Csak jól sikerült előadása után kérdezhettem a politikustól: — Zsúfolt napja volt? — Délelőtt szlovák kollégámmal tárgyaltam. Tanítottam az egyete­men, Érden evangélikus intézményt avattunk. Sajnálom a TIT és a Haza és Haladás Alapítvány meghívására összegyűltek megvárakoztatását. Az angol nyelvű demokráciák és Magyarország című előadása a késői idő ellenére is ébren tartotta a figyelmet. Mikor járt először angol nyelvterületen? — A hatvanas évek közepén 70 dolláros utazási keretből, vonattal és autóstoppal bebarangolhattam Ang­liát és Skóciát. — A mai fiatalok könnyebben tá­jékozódhatnak a világban. Itt is meglepően sok, jó informáci­ókra alapozott kérdést tettek föl. — Országszerte növekszik a kül­politika iránt az érdeklődés. Kecs­keméten ezt tapasztaltam a Haza és Haladás Alapítvány összejövetelein. — Mégis belpolitikai feszültsége­ket gerjeszthetnek bódító illúziók, téves helyzetmegítélések. Aggasztóan szűk körre korláto­zódik a külpolitikai informáltság. A lakosságnak csak egy kis része ol­vassa el figyelmesen a nemzetközi élet híreit, sokakat túlzottan befolyá­solnak érzelmeik, vágyaik. Igazunk tudatában sem feledkezhetünk meg mások érdekeiről, cselekvési lehető­ségeiről. — Vajon „érdektelenségük” miatt húzódik a nyugatiak hatékony bosz­niai beavatkozása? — Előbb fölismerték volna a konf­liktus elmérgesedésének veszélyeit, • Jeszenszky Géza. következményeit, vállalták volna a beavatkozás akkor jóval kisebb koc­kázatait, ha Szarajevó nincs annyira távol a nyugati fővárosoktól, vagy olajforrásai lennének. Napjainkban számukra is nehezebb a döntés, mert a demokráciák általában ódzkodnak a katonai lépésektől, Közvélemé­nyük nehezen engedi meg, hogy ka­tonákat küldjenek és esetleg kopor­sókat kapjanak vissza. — Még olyan tekintélyes politi­kus, mint Stoltenberg, a volt német véderőminiszter is — éppen lapunk­nak adott nyilatkozatában — úgy vélte, hogy a két világhatalom szem­benállásának megszűntével kiszéle­sedtek az ENSZ lehetőségei. . — Szeretném hinni, hogy őt iga­zolja az idő, de a realitások realitá­sok. Számolnunk kell az esetleges oroszországi változásokkal. Kérdés, hogy ki jön, mi jön majd valamikor Jelcin után. Oroszország láthatóan mind nagyobb érdeklődést mutat a délszláv válság iránt. — Ez a bizonytalansági tényező is sürgette a magyar—ukrán szerződés megkötésére a kormányt? — Valamennyi szomszédunknak a kinyújtott kéz politikáját hirdettük meg. Nemcsak magyar érdekből kezdeményeztünk, támogatjuk a kapcsolatok bővítését. Csak összefo­gással védekezhetünk Európa keleti felének leszakadása ellen. A szűklá­tókörű nacionalizmus elfojtása a de­mokrácia megerősödésének a felté­tele. Az európai integrációt gyorsítja a bizalmi viszony kialakítása. E cé­lokat szolgálja az északi határainknál létrejött, csaknem 56 milliós Ukraj­nával kötött szerződés, ahol a ma­gyar kisebbség helyzete sokat javult éppen a szerződésnek is köszönhe­tően. — Több hozzászólóhoz hasonlóan engem is nyugtalanít az amerikanizá- lódás fenyegetése. Miniszter úr elő­adásában kimondva-kimondatlanul mintaként említette a nyugati, külö­nösen az angol nyelvű demokráciá­kat. — Nem ok nélkül tettem. Elég ha arra utalok, hogy századunkban a diktatúrák a brit-amerikai fellépésen buktak el. De valóban nem fogadha­tunk el mindent csak azért, mert Nyugatról elvitte századokkal ké­sőbb diákjainkat híres külföldi egye­temekre, elhozta ide a reneszánszot, a humanizmust, a liberalizmust, ahogy ezt kifejtettem előadásomban. Úgy meg kell erősödnünk saját kul­túránkban, nemzettudatunkban, hogy védettek legyünk a fertőzésektől. Heltai Nándor Csernobil még mindig pusztít! Drámai felhívással fordult a világ közvéleményéhez a belarusz kor­mány. Hét évvel a csernobili atomka­tasztrófa után még mindig mintegy fél millió gyerek szenved a robbanás következményeitől — jelenti a Springer ...Külföldi Sajtószolgálat ( SAD). Egészségi állapotunk a ra- díűáktív' sugárzástól megrendült, ám ennek ellenére továbbra is a szeny- nyezett területen kénytelenek élni. Gyógyításukhoz nem állnak rendel­kezésre megfelelő létesítmények, nem megoldott a gyermektápszerek előállítása, nincsenek berendezések a sugárzás műszeres ellenőrzéséhez, gyógyszerek a gyerekek kezeléséhez. Az 1986-os reaktor-szerencsétlen­ség idején Belaruszia területének 23%-a és 2,1 millió lakos károsodott a nukleáris szennyeződés következ­tében. Az ukrajnai Csernobil nem messze a határ túloldalán fekszik, így a fehér-oroszok alapos leckét kaptak, mit jelent egy atomkatasztrófa. Hét évvel a történtek után is — minden erőfeszítés dacára — rengeteg prob­léma vár megoldásra. Csak most lát­ható igazán az az egészségi károso­dás, amelyet a lappangás idején nem lehetett felmérni. A nyilatkozat megemlíteni, hogy állandóan nő a gyermekhalandóság, aggasztók méreteket ölt a kicsinyek mind nagyobb számú rákos pajzsmi- rizs-megbetegedése, egyre több nő szenved mellrákban. A belarusz ve­zetés a helyzet és az előrejelzések ismeretében attól tart, hogy nem fog tudni megbirkózni a csernobili ka­tasztrófa következményeivel. Az is bebizonyosodott, hogy az ENSZ nemzetközi segélyakciója a károk elhárítása érdekében csak felemás eredményt hozott. A belarusz kor­mány ezért fordult segélykéréssel a világhoz és minden jóakaraté em- berhezu: „Tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy leküzdhessük az emberiség tragédiájának követ­kezményeit”. Az Egzisztenciahitel rejtelmei A CSECSEMŐTÁPLÁLÁSRÓL TANÁCSKOZTAK Nincs jobb az anyatejnél • A csecsemő tudja, hogy neki mi a jó. Közel száz védőnő, gyermekor­vos, szülész-nőgyógyász vett részt pénteken Kiskunhalason, a Sem- melweis-kórházban megtartott tu­dományos ülésen, melynek témája a „Csecsemőtáplálás ma. a táplálási hibák okai és következményei” volt. Dr. Bodrog Tibor, a kórház gyer­mekosztályának vezető főorvosa be­vezetőjében az életkornak megfelelő, helyes táplálást hangsúlyozta, mely­ben elsődleges szerepe az anyatejnek van. Meggyőződése, hogy a megfe­lelő étrend adott esetben életmentő is lehet. Ezután dr. Boda Márta, a Szegedi Orvostudományi Egyetem védőnő­képző szakának vezetője tartott ér­dekes előadást, alátámasztva a leg­újabb kutatási eredményekkel. El­mondta. hogy országos mozgalommá vált a bababarát kórházak kialakítása (Halason már működik). Szülés után az anya azonnal mellre teszi gyer­mekét. s a táplálás a baba igényei szerint történik. Ezzel megdőlt a régi, négyóránkénti szoptatás gya­korlata. Kérte a jelen lévő védőnő­ket, hogy segítsék, biztassák a kis­mamákat arra, legalább hét hónapig kizárólag anyatejjel táplálják gyer­meküket. Az anyatejnél jobbat ember még nem talált ki. óva intett min­denkit attól, hogy a kisbaba hat hó­napos kora előtt kekszet, babapiskó­tát, lisztes készítményeket és szín-te­héntejet kapjon. A mostanában diva­tos vegekfriánus étrendet a szoptató kismamáknak nem ajánlotta. Dr. Várkonyi Ágnes, a SZOTE Gyermekklinika egyetemi docense felszólalásában elmondta, hogy je­lenleg Magyarországon 1500 gyer­mekgyógyász és mintegy négyezer védőnő dolgozik. Az összefogásra szükség van, a felelősségük óriási, hiszen a jövő felnövekvő nemzedé­keinek egészségi állapota tőlük is függ. Fáber Erzsébet Az Egzisztenciahitel jó ideje része a magyar vállalkozástámogatásnak. Feltételei folyamatosan változtak, egyre enyhébbek lettek és a hitelcé­lok is mind pontosabban körülhatáro­lódtak. Elsősorban az új egzisztencia megteremtésére irányul, azok támo­gatását célozza, akik valamilyen ok­ból elveszítették a munkahelyüket. Van egy régi és egy új fajtája a hi­telnek. Ezúttal az új formával, a pri­vatizációs célú egzisztenciahitellel foglalkozunk. Ez a hitel ma csak és kizárólag állami vagyontárgy meg­vásárlására fordítható. Már nemcsak az ÁVÜ az egyedüli szervezet, ame­lyik vagyontárgyat elad, hanem szá­mos állami vagyonkezelő szervezet­tel is lehet ilyen szerződést kötni, ha a tulajdonos nyilatkozik, hogy az eg­zisztenciahitelt elfogadja az ellenér­ték részeként. Az ugyanis fontos tudnivaló, hogy egzisztenciahitelt csak akkor lehet igénybe venni, ha a megvásárolandó vagyontárgy ellen­értékét az eladók az államadósság törlesztésére fordítják. így az álla­madósság magánadóssággá konver- tálódik, lényegében mindkét fél jól jár. A hitelt — ha megvannak az előbb kifejtett feltételek — a bankok adják, a részletekről is velük kell megálla­podni, hiszen a bankok különböző­képpen ítélik meg a potenciális adó­sokat. Az egzisztenciahitel kamatlába ma 7 százalék: ebből a kereskedelmi bank a forrást nyújtó Nemzeti Bank­nak 3 százalékot utal át, a fennma­radó 4 százalékpont a kezelési költ­ség és a kockázati fedezet. A hitel 15 esztendőre igényelhető, ebből 3 év törlesztési türelmi időt lehet kérni. De a tényleges futamidőben, illetve a türelmi időben az ügyfélnek a finan­szírozó kereskedelmi bankkal kell megállapodnia. A hitelfelvevő szempontjából kö­zömbös, hogy milyen jogcímen köti meg a szerződést. Annál is inkább, mert az egzisztenciahitel ma a leg­kedvezményesebb hitelforrás vala­mennyi közül. Kárelhárítás együttműködéssel Már régen felmerült a környezet­védelmi szakemberekben a véletlen balesetek során bekövetkező környe­zetszennyezések gyors elhárítását felvállaló „kárelhárító” szervezet szükségessége. Miniszteri rendelet is született a vízügyi és környezetvé­delmi hatóságok együttműködésére, a munkák finanszírozására. így az Alsó-Duna-völgyi Környezetvé­delmi Felügyelőség és az Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgató­ság is az utolsó finomításokat végzi a közös szervezet kialakításán. Nehe­zíti a helyzetet, hogy a két szervezet csak korlátozott mértékben rendel­kezik a műszaki mentéshez szüksé­ges eszközökkel, így mások (tűzoltó­ság, polgári védelem) bevonására is szükség lehet. Már konkrét eset is ta­nulságul áll a szakemberek előtt. Mint arról a Petőfi Népe is beszá­molt, Szeremle környékén az egyik tanya ásott kútjában az új tulajdono­sok birkatetemeket találtak. Mint ké­sőbb kiderült, több éve gyűltek már ott valaki „jóvoltából”. A rendőrség azóta is nyomoz az ismeretlen tettes után. Ebben az ügyben lépett először működésbe a kárelhárító szervezet. Külső segítséggel kitisztították és felszámolták a kutat, elvégezték a szükséges fertőtlenítéseket. A Kör­nyezetvédelmi Felügyelőség munka­társai most hétvégi műszaki ügyele­tet is szerveznek, mely a vízügyi ügyeletén keresztül riasztható. Áz ügyeletes szakember azonnal megte­heti a szükséges intézkedéseket a környezetszennyezés gyors és szak­szerű elhárítása érdekében. Remélhe­tőleg minél ritkábban lesz rá szük­ség. D. L. Természetes halpusztulás? Nem régen beszámoltunk arról, hogy milyen tömeges halpusztulást tapasztaltak a tiszaalpári Holt-Tiszá- ban. Mázsaszámra szedték ki a halá­szok a nagyméretű elpusztult busákat a holtágból. Találgatták, mi ölhette meg a halakat. Egyesek feltételezték, hogy valamiféle szennyeződés , okozta, az elhullást, mások arra gya­nakodtak, hogy a telepítés során tör­ténhetett valami végzetes hiba. Az Alsó-Tisza-vidéki Környezet­védelmi Felügyelőség mintát vett a vízből, hogy megállapítsa, mi okoz­hatta a több mázsa hal elhullását. A vizsgálat során kiderült, hogy a víz­ben a békalencse nagyon elszaporo­dott, amelyet más lebegő, illetve gyökerező faj egyedei kísérnek. így a szervetlen növényi tápanyagokat a magasabb rendű növények veszik fel és építik be a testükbe. Megállapították azt is, hogy a víz minősége és mennyisége halpusztu­lást nem okozhatott. Az eddigi ta­pasztalatok szerint a busa — szinte kizárólag csak ez a halfajta lebe­gett a víz felszínén — ebben az év­szakban, az ívás ideje alatt kisebb nagyobb mennyiségben kipusztul a természetes vizekből. Az üzemeltető is erre vezette vissza a halak pusztu­lását. Mit tehetünk a vízhiány ellen? • Ez a csatorna régen látott vizet. A Környezetvédelmi Világnap al­kalmából tett bajai látogatására a Pe­tőfi Népe írásban eljuttatta kérdéseit Gyurkó János környezetvédelmi és területfejlesztési miniszterhez, aki szakértők bevonásával válaszolt. A kérdéseket és válaszokat folyamato­san közüljük a következő hetekben, íme az első: P. N.: — A Duna-Tisza-közi Ho­mokhátság vízháztartása katasztrofá­lis mértékű hiányt mutat. A jelenség mintegy tízezer négyzetkilométert, hazánk területének egykilencedét érinti. A talajvíz szintje átlagosan másfél-két, de helyenként, Borota. Rém vagy Lajosmizse környékén például ennek többszörösével csök­kent. Milyen intézkedéseket tervez­nek? Gy. J.: — 1964—65-ben még a belvízkárok ellen kellett védekezni, nem az elsivatagosodással szemben. Valószínű, hogy emberi beavatkozás következménye a jelenlegi helyzet. Fel kell mérni az okokat, a helytelen vízhasználatot, a terület adottságait kizsaroló rétegvíz-kitermelést, a meggondolatlan lecsapolásokat, a nagyüzemi mezőgazdálkodással együtt járó helytelen módszereket, melyek oda vezettek, hogy ilyen sú­lyos helyzet alakult ki a Hátságon. Minisztériumunk egyedül az ügyet megoldani nem képes, ehhez együtt kell működni a vízgazdálkodásért felelős másik két minisztériummal. Ha egyáltalán létezik jó megoldás. A közelmúltban több konferencia fog­lalkozott a kérdéssel, legutoljára Kiskőrösön. Sokan azt mondták, ta­lán a'Tisza völgyéből lehelne a vizet pótolni, mások a Duna-Tisza csa­torna kiépítését emlegették. Azt hi­szem, hogy először végig kellene nézni, milyen a területen a vízgaz­dálkodás helyzete, milyenek a mező- gazdaság módszerei, mennyire le­hetne például a tisztított szennyvize­ket visszatartani, hogyan lehetne a párolgási veszteséget csökkenteni a növénytakaró változtatásával. De mindez csak a jövő zenéje, pedig az emberek ma várnának valamit. Azt mondhatom, hogy építsük meg a Duna-Tisza csatornát, és onnan pó­toljuk a vizet, mert a Tisza völgyéből biztosan nem kaphatunk eleget, de ez is több évtizedes program. Bár az említett csatorna építése már meg­kezdődött. A megoldás az emberi te­vékenységek áttekintése és egy új el gondolás, mely széles körben átfogja az önkormányzatok, az itt gazdál­kodó ipari, mezőgazdasági és szol­gáltató vállalatok tevékenységét, il­letve esetleges korlátozását a víz- használatot illetően. Meg kell gon­dolni, hogy mi az. amit érdemes helyreállítani az eredeti, természetes növénytakaróból, a nedves élőhe­lyekből. hogy a megbomlott egyen­súly megközelítse az. eredeti állapo­tot. Ezt így elrontani körülbelül har­minc év alatt sikerült, a helyreállítás remélhetőleg gyorsabban történik majd. G. Z. Elkeltek a békési malmok Az ÁVÜ sikernek és nagy jelen­tőségűnek minősíti, hogy a Békés Megyei Gabonaforgalmi és Malomi­pari Vállalat vagyonának háromne­gyede egy magánvállalat tulajdonába került, s a tulajdonváltás befejezése­ként várhatóan rövidesen eldől á GMV maradékának a sorsa is - mondotta Rácz Ernő, az Állami Va­gyonügynökség ügyvezető igazgató- helyettese a kedden Békéscsabán megtartott sajtótájékoztatón. Az ÁVÜ igazgatóhelyettese el­mondotta: a 900 millió forint jelzá­loggal terhelt ingatlanokat az az. aján­lattevő - az Agrimpex Rt. - kapta meg, amelyik a legkedvezőbb ajánla­tot tette. A megvásárolt vállalati részből Agrimill néven alakult rész­vénytársaság. A békési GMV mara­dékának megvételére az a Kiskun Kft. tett ajánlatot, amely eredetileg a teljes vállalatra is pályázott. A dön­tést az ÁVÜ igazgatótanácsa ezután hozza meg. Az ÁVÜ azért is elégedett a békési GMV sorsának rendeződésével, mert az ügylet az aratás előtt lebonyoló­dott, így az rt. megfelelően felké­szülhet a gabona-felvásárlásra. A gabonaiparban összesen több mint kétszáz kisebb egységet, köztük het­ven malmot hirdettek meg eladásra, s ez utóbbiak közül negyvenkettő már az új tulajdonosok kezében van. E pályázatok tanulsága, hogy a kis- és közepes malmok iránt óriási az ér deklődés. A további malom-privati­zációra az aratás után kerül sor mondta az ÁVÜ képviselője. Gyermeknap a mozgássérülteknek A halasi Mozgássérültek Pető András Nevelőintézete nemrégiben különleges ajándékot kapott gyer­meknapra. Dr. Szabó Erika ország- gyűlési képviselő a helyi SZDSZ-csoport támogatásával ki­rándulást szervezett a parlamentbe az intézet iskolás korú gyermekei részére. Az ajándékhoz Jankai István egyéni vállalkozó is hozzájá­rult azzal, hogy vállalta, a gyerme­keket és kísérőiket saját költségén szállítja. A kirándulásra a közelmúltban hét gyermek és hat konduktor részvé­telével sor került. A program nem kis megterhelést jelentett a járó­géppel és botokkal közlekedő kicsik számára. Mégis hihetetlen kitartás­sal viselték a rengeteg lépcsőt, áhí­tattal nézték a patinás épületet, a ha­talmas csillárokat, berendezést. A hosszú séta után kü­lön engedéllyel a Parlament étkező­jében ebédeltek. Ezt követően rövid kitérőt tettek a Hősök terére, majd a délutáni órákban indultak hazafelé. Az intézet vezetője, Czene Lászlóné szerint bár évente többször is járnak kirándulni a bentlakó gyermekekkel, ez a nap valószínűleg felejthetetlen élményt jelentett mindannyiuk szá­• Dr- Szabó Erika a gyermekekkel az. izgalmas nap után a Hősok terén, t kép szöveg S/ H ti

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom