Petőfi Népe, 1993. június (48. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-08 / 131. szám

1993. június 8., kedd PETŐFI NÉPE 9 HETI SOROZATUNK A száguldó cirkusz 1. Carmennek nincsenek előjogai Két héttel ezelőtt olvashattak lapunkban sorozatot a száguldás bajno­kairól a veszélykeresőkről, s ahogy néha nevezik a Forma—1 üzletembe­reit, s pilótáit, a száguldó cirkuszról. Sorozatunkban csak bepillantást tudtunk adni e különös világ hátterébe, ám a részletek is érdekesek. Ol­vasóink kérésére folytatjuk az izgalmas történeteket ezen a héten. Ezúttal az egymással versengő csapatok, istállók, s a hozzájuk tartozó pilóták mindennapjairól, küzdelmeiről írunk ma kezdődő, s a hét végéig tartó cikkeink sorozatában. Nemcsak az autó- és motorsport megszállott zsurnalisztái ismerik (és kedvelik) Agnes Carlier-t, a Marl­boro szuper-sajtófőnökasszonyát, vagy Ann Bradshow-t á Williamstől. Sokunk barátja Vanessa Gorgen, a szendvicsgyártók királynője, s még sorolhatnánk a méltatlanul gyen­gébbnek nevezett nem kiváló képvi­selőit a Forma—1 világából. Mert sokan és egyre többen forognak a benzingőzös sportág berkeiben. Ta­valy, igaz csak néhány tréning ere­jéig, még hölgyversenyzője is volt ennek az ízik-vérig huszadik századi sportnak. Ám, hogy női csapatvezetője lett volna egy Forma—1 teamnek? Ilyenre még a legöregebb Forma-1 rókák sem emlékeznek. így aztán az elsőség dicsősége ezen a poszton Carmen Ziegleré, a Sauber-csapat team-manageréé. A kedves mosolyú ifjú hölgy vé­letlenül került a férfiak benzingőzős világába. Tizenhat évesen, rögtön az iskola után a Mercedesnél kapott ál­lást, de se teste se lelke nem kívánta az autósportot. Szívesebben dolgo­zott volna a Konszern golf- vagy te­niszügyeivel foglalkozó részlegei­ben, ám ott már minden hely foglalt volt. Szerencséjére (?) a sportmarke­ting volt a szakterülete és véletlenül éppen abban az időben újította fel a csillagos márka az autósport-tevé­kenységét... A Gruppe C-ben, éppen a Pete Sa­uber vezette csapattal igyekezett a Mercedes a szakág csúcsaira kapasz­kodni. Sikerrel. Világbajnokságot nyert, nem is egyet! S Carmen meg­kedvelte az autósportot. Csapattársai p^cjig megkedvelték őt. Ráadásul megtanulták a szorgalmát, a ráter- níeftségét. Soha nem igényelte, hogy „női előjogokkal” illessék, ugyanúgy dolgozott, mint bármelyik férfikollé­gája, csak olykor eredményesebben. Nem csoda hát, ha a Forma—1-be is magával hozta Peter Sauber, aki kimondva vagy kimondatlanul a Mercedes szálláscsinálója az autó­sport legmagasabb osztályában. • Nő a Forma—1-ben. A státuszszimbólum-luxuskocsi- gyár nem kockáztathatja nimbuszát, hogy egy esetleges kudarc csúnya árnyékot vetne a stuttgartiakra. Ezért úgy döntöttek, hogyha már biztos a siker, akkor és csak akkor tűzik ki a csillagos emblémát, csak akkor adják a nevüket is a versenyhez. Addig Sa­uber úr és Carmen kisasszony a „fe­dőszervük”. Carmen szerint semmi különös nincs abban, hogy a Forma—1-ben dolgozik. Ugyanúgy rendel repülője­gyet, szállást vagy alkatrészt, mintha bárhol máshol lenne a munkahelye. A technikai dolgok nem rá tartoznak, 1 s mint mindennek, ahogy megszok­tuk, női mivoltának is megvannak a jó és rossz következményei. Ám ő igyekszik csak az előnyökre figyelni. Közben akaratlanul és észrevétle­nül — megteremti a következő csa­patvezetőnők karrierlehetőségeit is. (roóz) Simon és Garfunkel újra együtt Újra együtt zenél tíz estén át Paul Simon és Art Garfunkel. A folk-rock két klasszikusa a New York-i Para­mount Theater színpadán lép fel egy retrospektív műsor keretében, amely elsősorban Paul kedvéért, az ő dalai­nak felidézésére szerveződött. A nem mindennapinak ígérkező eseményre hétfőn kezdik árusítani a jegyeket. A két énekes-szerző október 1. és 16. között lép a közönség elé. Szerepel­nek a koncerteken Simon szólókarri­erjének első sikerei csakúgy, mint Graceland és Rhythm of the Saints című nagylemezeinek legnépszerűbb dalai. ANYAKÖNYVI HÍREK KECSKEMÉT Születtek 1993. május 23. és jú­nius 3. között: Erdős Renáta (a.n.: Molnár Gizella), Czinege Diána (Hartyáni Irén), Körmendi Enikő (Baranyi Ilona), Virág Ádám (Rasz- tik Erzsébet), Dudás Norbert (Ország Irén), Szalma Kata (Sántha Dóra), Leskó Zoltán Márk (Krausz Katalin), Lévai Roland István (Czinege Erzsé­bet), Deák Ferenc József (Varga Ág­nes), Gyulai Tibor (Dubai Anita), Kállai Blanka (Miczi Edina), Dobos László Márk (Bíró Sára), Csató Er­vin (Istenes Ildikó), Megyesi Ale­xandra (Pálfi andrea), Pribitek Jenő Gerold (Zágodi Julianna), Hevesi Kitti Rita (Juhász Rita), Demeter Miklós (Sarkadi Ilona), Mészáros Anna (Gonda Judit), Somodi Nóra (Szőrös Bernadett), Benkő Richárd (Messzi-Szabó Andrea), Juhász Zol­tán (Deák Éva), Tormási Noémi (Gál Katalin), Rajnai Anna (Csikány Szil­via), Hörcsög Nikolett Tünde (Szabó Erzsébet), Baksa Bernadett (Cseh Il­dikó), Gábor Attila (Jászfalvi And­rea), Turkevei-Nagy Rita (Bimbó Márta), Szarvák Szabina (Forgó Irén), Farkas Dávid (Varga Katalin). Házasságot kötöttek 1993. jú­nius 4. és 5-én: Boda Zoltán és Nagy Antónia, Palkovits István és Hajagos Annamária, Kárász Péter és Tolnai Erika, Kis Balázs és Tóth Tímea, Seeger Bernhard és Kárász Ildikó, Csordás Tibor és Barna Rozália, Si- kari-Kovács Lászó és Zsámboki Andrea, Lövei Csaba és Vadászi Anita, Szikora Csaba és Főző Bri­gitta, Bójás Mihály és Gyenes Gyöngyi, Burai Imre és Zubomyák Ildikó, Lépés Imre és Farkas Katalin. Meghaltak: Bognár Anna (Kecs­kemét), Gulyás Istvánná Juhász Ilona (Lakitelek), Czirkos János (Kecske­mét), Kollár Antalné Kiss Irma (La- josmizse), Gábor János (Kecskemét), Hegedűs Istvánné Bárdi Mária (Kecskemét), Tápay Illés (Kecske­mét), Molnár Géza (Kecskemét), Székely Zoltánná Miklós Mária (Kecskemét), Dinók Géza (Kecske­mét), Koncz Imre (Kecskemét), Tasi Lászlóné (Kecskemét), Dr. Szűcs Matild (Kecskemét), Dinók István (Kecskemét), Ungvári József (Kecs­kemét), Kiss Kálmán (Kecskemét), Kisjuhász László (Lajosmizse), Bá- binszki Istvánné Hódi Rozália (Kecskemét), Pintér János (Szabad- szállás), Kovács Kálmán (Budapest), Tóth Károly (Kecskemét), Molnár Bernát (Kecskemét), Szili Józsefné Zsikla Jolán (Kecskemét), Kállai Jó­zsefné Bodor Erzsébet (Kecskemét), Szabó János (Kecskemét), Zseni Jó­zsef (Kecskemét), Erdélyi Mihály (Orgovány), Huszár Lászlóné Matics Zsófia (Szabadszállás), Pinczel Já- nosné Varga Mária (Kerekegyháza), Tóth József (Halásztelek), Apró Béla (Kecskemét), Szappanos Istvánné Varga Veronika (Kecskemét). Karsai István (Kecskemét), Várkonyi Já- nosné Bárány Eleonóra (Szentki­rály), Várkonyi József (Szentkirály), Sárai-Szabó József (Kecskemét), Szeberényi Tibor (Kecskemét), Vinkó József (Nyárlőrinc), Lénárt Ferenc (Tiszakécske), Fekete Já- nosné Pénczei Anna (Lajosmizse), Il­lés Mária (Nagykőrös), Termul László (Kecskemét). Az orvostudomány csúcsteljesítménye: a szívátültetés • Az első magyar újszívesek orvosaikkal. Az egy év alatt elvégzett szívátül­tetések száma az 1980-as évek, azaz a szervkilökést megakadályozó gyógyszer, a cyclosporin felfedezése óta fokozatosan növekedett és az utóbbi néhány évben háromezer kö­rül mozgott.Érdekes megemlíteni, hogy 1991 végéig összesen 21 886 szív-, valamint 1212 szív- és tüdőá­tültetést végeztek, legtöbbet az Egyesült Államokban. A műtétek számát nem annak költségei, hanem az átültethető, szakszerűen: donor szívek hiánya korlátozza. Mivel a végső, terminális szívelégtelenségben szenvedő bete­gek száma (akiknél a szívgyengesé­get gyógyszerekkel már nem befo­lyásolhatjuk) megközelíti az egymil­liót, a műtét sikerének érdekében csak a legalkalmasabbak kerülnek közülük a várakozók listájára. Az utóbbi időben a szakemberek jelentősen megszigorították azokat a feltételeket, melyeknek a jövendő új­szíveseknek eleget kell tennie. Az első feltétel: a betegek életkora nem haladhatja meg a 60. évet. Vér­keringése a szívelégtelenségtől füg­getlenül viszonylag stabil kell hogy legyen. Az ilyen betegeknél a vára­kozási időszakban az időnkénti kór­házi kezelés szinte kötelező. A hosz- szú ideig tartó szívgyengeség követ­keztében az oxigénhiány okozta szö­veti károsodás ugyancsak rontja az esetleges műtét kimenetelét. A felsoroltakon kívül a szívátülte­tés természetesen számításba sem jöhet a dohányosoknál, a cukor- és fekély betegeknél. De nem műthetők azok a szívbetegek sem, akiknek a mája, tüdeje vagy veséi nem egész­ségesek. A felsorolt feltételek szigorú be­tartása jelentős mértékben hozzájá­rult a műtét sikeréhez. így ma a műtét utáni első évben elhalálozás mindössze 5 százalék, míg az öt évvel később életben tévő 75-80 százalék legtöbbje normális életet él, dolgozik és hasznos tagja a társadalomnak. (A Magyar Szó nyomán) # Jókedvű gimnasztika nem sokkal a súlyos műtét után. A jövő lehetősége: gép a mellkasban Ki adhat szívet?-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------^— • A gépek képesek fenntartani az életfunkciókat. Egy floridai bírónő olyan végzést hozott, amellyel megtiltotta, hogy egy hiányos aggyal világrajött újszü­lött „életfontosságú” szerveit átültes­sék más újszülöttekbe, vagy csecse­mőkbe mindaddig, amíg az agyhalál be nem áll. Nem életfontosságú szer­vet, például az egyik vesét átültet­hetnék — szögezte le a bírói végzés. Ez a döntés széles körű vitát indított el amerikai orvosi- és jogász körök­ben. A szerencsétlen leányka, Theresa Ann Pearson, anencephalia-val szü­letett. Ez olyan állapot, amelyben a hiányos agy csupán a szívműködést és a légzést képes irányítani. A szülők már Theresa világrajöve­tele előtt, amikor a vizsgálatok kimu­tatták a végzetes rendellenességet, felajánlották gyermekük szerveit, mondván, hogy meg lehetne menteni öt gyermek életét, akiknek szívre, tüdőre, májra, vesére vagy szemre lenne szükségük. Az átültetéshez azonban a floridai törvények szerint az szükséges, hogy az újszülöttnél megállapítsák az agyhalált, s Estella Moriarty bírónő úgy ítélkezett, hogy ezt nem lehet megállapítani, mert bár élő halottról van szó, az újszülött agyának egy kis része még működik. A szülők megfellebbezték a vég­zést, de a három tagú fellebbviteli ta­nács is úgy döntött, hogy a kislány­nál nem állapítható meg az agyhalál, tehát az életfontosságú szervek nem átültethetők. Ami pedig a nem élet- fontosságú szerveit illeti, Les Olson, Ma már a laikusok között is egyre nyilvánvalóbb, hogy egyes betegsé­gek hátterében lelki okok húzódnak meg és kiváltódásukban a fokozott stresszhatás játszik szerepet. E be­tegségekről és a lehetséges tenniva­lókról beszélgetünk a Svédországban élő magyar származású klinikai pszi­chológussal, dr. Michael den Mená- chem-mel, akinek e tárgykörben itt­hon is megjelentek könyvei. — Már Selye János, a híres stresszkutató is foglalkozott azokkal a betegségekkel, amelyek előidézője a fokozott pszichés terhelés — szö­gezi le elöljáróban a professzor. Ő elsősorban a fokozott gyomorsav-te- vékenységet kutatta. Szervezetünk­nek ez az igen maró hatású anyaga még a nehezen emészthető ételeket is képes lebontani. Ám a gyomrot nem „eszi meg”. Ha ez mégis megtörté­nik, a diagnózis: vérző gyomorfe­aMiami Egyetem professzora azt mondta: nem végeznénk el a műtétet, például a vese eltávolítását, mert ha a gyermek műtét közben meghalna, megvádolhatnának bennünket, hogy szikénk „elcsúszott”. A szervátülte­tés pedig bizalmon alapul. Áz orvosok szerint az USA-ban országosan 350 gyermek, köztük 80 csecsemő vár átültetendő szervekre. Ha megvárták volna, míg Theresa ál­lapota olyan lesz, hogy megfelel a floridai törvények szerint agyhalál követelményeinek, a szerveket már fertőzés támadta volna meg, s így al­kalmatlanok lettek volna átültetésre. A család ügyvédje Florida állam Legfelsőbb Bíróságához fellebbe­zett. Azzal érvelt, hogy az alsó fokú bíróságok megsértették a családnak azt az alkotmányban biztosított jogát, amely szerint mindenki megállapo­dást köthet orvosával. A szülők el­mondták az esetet ismertető nagy­számú tudósítónak, azt akarták, hogy Theresa tragédiája legalább más gyermekek életének megmentéséhez hozzájáruljon. — Sajnos — mondta a szülők ügyvédje —, erre az ügyre nincs jogi precedens, s a törvényhozás olyan szorosan fogalmazta meg a halál be­álltának körülményeit, hogy a Leg­felsőbb Bíróságnak elvi döntést kel­lett volna hoznia. Ez azonban nem történt meg, a bíróság a gyermek időközbeni bekövetkezett halála mi­att technikai okból nem hozott elvi döntést. kély. De miért csak néha és bizonyos embereknél következik ez be? Meg­figyeltek olyan betegeket, akik — miután égési sérüléseket szenvedtek — gyomorfekélyt kaptak, majd a második világháború alatt Angliában arról adtak hírt, hogy a bombázások után tömegesen léptek fel a vérző gyomorfekélyes megbetegedések. Ezek a károsodások olykor egyik napról a másikra bekövetkeztek. S. Wolf professzor találta meg az ösz- szefüggést, ugyanis saját laboratóri­umi asszisztense heves érzelmi reak­ciója mutatott villámgyors változá­sokat a gyomor nyálkahártyáján. — Az a tény, hogy a gyomor talán a legsebezhetőbb pont a pszicho­szomatikus reakció szempontjából, Azóta, hogy Barnard professzor 1967-ben végrehajtotta az első szívá­tültetést, 11-12 ezer ilyen transzplan­tációt hajtottak végre a földkereksé­gen. A betegek túlélési esélyei ma már igen jók, s ha a műtét után nem lép fel szövődmény, egy év eltelte után a túlélők 50-80 százaléka visz- szatér eredeti munkakörébe. Bár­mennyire imponáló is az évi 3 ezer körüli műtétszám, csak töredéke an­nak, amennyire szükség lenne. Ám az átültetendő donorszívek száma aligha fog jelentősebben növekedni a közeli jövőben. Segíthet az állatszív is? A működésképtelenné váló bete­gek életének meghosszabbítását a tudósok tehát csak részben tervezik élő emberszívek transzplantációja révén. Nem kevés azoknak a szakembe­reknek a száma, akik egy megfele­lően kiképzett műszívnek a szerve­zetbe való beépítésében látják a kér­dés végleges és megnyugtató megol­dását. Reményre ad okot, hogy a mai műanyagok között már számos olyan akad, amely „szövetbarát”, és nem indít kilökődési reakciót a szervezet­ben. Műanyagok felhasználásával ma már sikeresen pótolnak ereket, csontokat, ízületi felszíneket, szívbil­lentyűket, stb. A régebben alkalma­zott, nem emberi anyagok (platina, ezüst, arany, elefántcsont, üveg) bi­zony csak ritkán maradtak meg beül­tetési helyükön. Egy műanyagokkal az élő szövetekhez csatlakoztatott műszív alkalmazása esetén tehát nem is annyira immunológiai problémák adódnak, hanem konstrukciós, tech­nológiai nehézségek. Műszív a mellkasban Az emberi szív nyugalmi állapot­ban percenként 60-100-szor húzó­dik össze. Egy év alatt kb. 3 millió szívdobbanást jelent, és egy átlagos életkorú személyben ez idő alatt min­tegy 5 millió liter vér áramlik át rajta. Nos, ezek voltak az alapadatai a mes­még nem jelenti azt, hogy a szervezet többi része nem károsodhat a stressz-szituációkban. A gyomor és a bél nyálkahártyáján fellépő vérző sebek valamilyen mó­don a reumatikus betegségekkel is összefügghetnek. Ez veti fel a kér­dést: milyen hatással van a stressz az ember úgynevezett immunrendsze­rére? Kenneth Pelletier neves ameri­kai orvos mutatott rá arra, hogyha az immunrendszer elveszíti szabá­lyozó-képességét, egyensúlya meg­botlik, akkor úgynevezett autoim- mun-betegségek léphetnek fel. Ami azt jelenti, hogy az immunrendszer a test saját szöveteit támadja meg. Ez történik többek között a reumás megbetegedéseknél. A gyakori terséges szívnek, melynek terjedelme nem lehetett nagyobb a természetes szívénél. Abból a feltevésből kellett kiindulni, hogy a szív lényegében véve csak egy szivattyú, amelynek szerepét mesterséges készülék is át­veheti. Nagy problémát jelentett annak a szerkezeti anyagnak a megtalálása, amely nem engedi megalvadni a vért. De sikerült olyan műkaucsukot kifej­leszteni, amelynek bioelektromos és alvadásgátló tulajdonságai az emberi érrendszerhez hasonlítanak. Az sem volt kisebb gond, hogy miként lehet vezérelni a műszívet? Az emberi szívre ható terhelések ugyanis rend­kívül külünbözőek. Alvás közben sokkal kevesesebb vért kell szivaty- tyúznia, mint munkavégzés közben. Á gépszív megfelelő reagálását mes­terséges úton kell biztosítani. A fej­• Kísérleti műszív lett elektronika segítségével ma már ez a probléma is megoldható. Na­gyobb gond az, hogy milyen energia- forrás láthatja el, és tarthatja hosszú időn át is biztonságosan üzemben a gépszívet. Ehhez parányi áramforrá­sokra, esetleg törpe radioaktív tele­pekre lenne szükség. A műszív kialakításában már jó eredménynek számítana az is, ha egy derékra szerelhető kis készülék tart­hatná mozgásban a mellkasba zárt gépszívet. Jusson eszünkbe: a szívü- temadó, a pacemaker fejlesztésével sem álltak le addig, amíg nem sike­rült teljesen miniatürizálni... B. I. stresszállapotok, az emocionális megrázkódások hatással vannak az immunrendszer működésére, vagyis a védekező mechanizmusainkban zavarok keletkeznek, ennek követ­kezménye, hogy komoly bajok, ká­rok keletkeznek a szervezetben. — Mit lehet tenni az immunrend­szer megerősítése érdekében? — Jelenleg a pszichológiai eljárá­sok a gyógyító módszerek értékes kiegészítő tényezői, jóllehet, a pszi­chológiai stratégiáknak a meglőző szerepük lenne igazán hatékony, hi­szen a kiváltó okokat is lelki ténye­zőkben találjuk meg. Ám ma még nem tartunk ott, hogy ezt a fajta megelőzést széles körben alkalmazni lehetne. A pszichológiai eljárások ré­szint a fájdalom enyhítésére, részint a stresszhatások elhárítására, a szq- , rongás, félelem oldására irányulnak: dr. Takács Ilona LEGSEBEZHETŐBB PONTUNK? A stressz — ami körülvesz

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom