Petőfi Népe, 1993. június (48. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-08 / 131. szám

1993. június 8., kedd 7 PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC Vásár rekord OKTÓBERTŐL TÍZSZÁZALÉKOS Áfa-emelés év közben? Most már bizonyosnak látszik, hogy októbertől felemelik a 6 száza­lékos áfa-kulcsot 10 százalékra és a jelenleg még meglévő nulla százalé­kos áfa-kulcsot megszüntetik. Ez utóbbi a gyógyszerekre és a lakos­sági elektromos áramra még érvény­ben van. Persze ehhez a kormányzati szándék önmagában nem elég, az áfa-törvény megváltoztatása szüksé­ges, ami parlamenti döntést feltéte­lez. Elfogadása bizonytalan. A pótköltségvetéssel együtt egye­sek szerint ez lesz az a pont, amely eldönti: lesznek-e előrehozott válasz­tások Magyarországon ? Ezentúl azonban természetesen fontos szak­mai kérdéseket is felvet a tervezet. E kérdések közül az egyik legfonto­sabb, hogy vajon az áfaemelés mi­lyen áremelkedést eredményez és hogyan alakul az infláció. Az sem mellékes kérdés, hogy milyen mód­szerrel kompenzálják majd az ár­emelkedést és milyen széles körben. A hivatalos — Szabó Iván pénz­ügyminiszter által is vallott — nézet szerint a mostani áfakulcsnövelés a termékek legnagyobb részénél csu­pán az emelés mértékénél kisebb ár­emelkedést okoz majd. A pénzügy­miniszternek a Parlamentben, de máshol is kifejtett véleménye szerint például az élelmiszereknél — ame­lyek a 6 százalékos áfakulcs alá tar­tozó termékek nagy körét adják — a vásárlóerő már nem elég ahhoz, hogy újabb, jelentős áremelkedéseket el­bírjon a lakosság. Erre a miniszter szerint a húsárak alakulása a példa, amelyeknél az utóbbi időkben jelen­tős engedményeket adtak a termelők és a kereskedők. A pénzügyminiszter szerint elhibázott volt a parlament­nek az a döntése, hogy tavaly a nul­laszázalékos kulcs helyett nem tíz-, hanem hatszázalékos kulcsot vezetett be. A hatszázalékos adókulcsemelés több mint 9 százalékos áremelkedés­sel jár. A 10 százalékos kulcs beve­zetése esetén sem lett volna az ár­emelkedés ennél magasabb — véli a pénzügyi kormányzat. Hogy mi történik a valóságban, azt azonban nem lehet ilyen biztonság­gal megjósolni. Számos olyan ter­mékkör van, amelyeknél a vásárlóerő korlátozott volta nem állít valós gátat az áremelésnek. Ilyen például a vil­lamos energia, amely jelenleg nulla- kulcsos és így a 10 százalékos áfa­kulcs bevezetése e terméknél nagy valószínűséggel legalább ilyen mér­tékű áremelkedést jelent majd. Ha­sonlóképpen kétséges a gyógyszer- fogyasztás hatása is az árakra. Tehát a szakemberek 4 százalé­kosnál kisebb áremelkedésre számí­tanak az élelmiszerek, a közlekedés és általában a kedvezményezett adó­kulcs alá tartozó szolgáltatások kö­rében. Ennek ellenére a pénzügymi­niszter ígéretet tett az áfakulcsok emelésének kompenzálására, de arra is felhívta a figyelmet, hogy ez csak az igazán rászoruló rétegeknél lehet teljes. A közepes jövedelműeknél csak részleges lesz az intézkedés ha­tásának kiegyenlítése, míg a nagyjö- vedelműeknél nem kíván a kompen­záció lehetőségével élni a kormány. Ugyanakkor a kompenzáció pontos formája és mértéke még nincs meg­határozva. Az inflációs és szociális hatásokon túl egy olyan kérdés is felmerül, amellyel nemigen foglalkoztak még a szakértők, mégpedig a biztonságos gazdálkodás kérdésköre. Eddig ugyanis az adótörvények megváltoz­tatására általában csak január 1-jétől számíthattak a gazdálkodók. A ko­rábbi módosítások, főként az áfa ese­tében problémákat okozhatnak. Emlékezetes például, hogy a négycsillagos szállodákat üzemelte­tők milyen nehéz helyzetbe kerültek, amikor tavaly, az év végén az utolsó pillanatban derült ki, hogy nem a kedvezményezett, hanem a 25 száza­lékos áfakulcs vonatkozik rájuk. Tör­tént ez akkor, amikor már ajánlatai­kat — árral együtt — közölték part­nereikkel, hiszen a szállodáknak előre meg kell hirdetniük áraikat ah­hoz, hogy a következő szezonban is törzsvendégeik legyenek. Elképzelhető tehát, hogy egy hirte­len évközi emelés milyen kellemet­len helyzetbe hozhat egyes vállalko­zásokat. Nem véletlen az, hogy a gazdasági rendszerváltás egyik fon­tos feladatának tekintették a gazdál­kodás biztonságát érintő intézkedé­sek között azt, hogy csak törvényben lehessen rendelkezni az adókról. Ezt ugyan nem sérti a mostani tervezett intézkedés, azonban meg­szakítja azt a tradíciót, hogy évente csak egyszer intézkednek az adókról, így valójában jelentősen lerövidül az a felkészülési időszak, amely alatt a vállalkozások, illetve azok gazdasági szakemberei alkalmazkodhatnak az adótörvény változásához. (MTI-Press). Üzletkötési és látogatói rekord­dal fejeződött be a III. Kelet-Nyugat Nemzetközi Kiállítás és Vásár, ame­lyet június 1, és 6. között rendezett meg a magyar-német érdekeltségű FIMEX Fair Betéti Társaság Nyí­regyházán. A hétfőn közzétett adatok szerint a kelet-nyugati kereskedelmi kapcso­latok erősítését szolgáló árubemuta­tón részt vett 258 hazai és külföldi cég, valamint vállalkozó csaknem mindegyike kötött exportüzletet, vagy írt alá együttműködésre vonat­kozó szándéknyilatkozatot külföldi partnerrel. Az utóbbiak közül kiemelkedik a Budapesti Szellőzőművek és a Be­regszászi Rádiótechnikai Gyár kö­zötti megállapodás: a két cég szellő­zőberendezések közös gyártását ter­vezi. Az ukrán piacot látnák el ter­mékeikkel, s évente több száz millió dolláros üzletről lenne szó. Az ukrán megrendelők voltak egyébként a leg­aktívabbak - az épületburkoló anya­goktól a csaptelepeken, a hűtőpulto­kon, a képkereteken át az üdítőitalo­kig - szinte mindenre vevők voltak. Számos magyar és nyugat-európai vegyes vállalatot meghívtak a június végi Ívovi és ungvári kiállításra to­vábbi üzletkötéseket ajánlva. A több mint ötvenezer látogatót vonzó nyíregyházi vásárt megtekin­tették a kelet-közép-európai orszá­gok budapesti nagykövetségeinek kereskedelmi tanácsosai is. A vendé­gek között volt Ted Allen, a BIE el­nöke, aki bejelentette: javasolja majd, hogy a Kiállítások Nemzetközi Szövetsége vegye fel programjába a nyírségi expót, s a rendezéséhez nyújtson anyagi támogatást.Ez akár már 1994-ben valóra válhat. EGY HAJÓSI VÉLEMÉNY: Drága kukoricából olcsó húst? Magyarok a német építőipari szakvásáron • Szeitz Ferenc. Szeitz Ferenc hajósi gazdát az idén kimért, részarány-tulajdonú földjének mezsgyéjén szólítottam meg, amikor a tűző napon pihenőt tartott kukoricatolizás közben. —Tudja uram, bár nagyon szép ez a vetés, mégis, a sorok között bandu­kolva, arra gondolok, hogy miért nem a saját régi földemet adták visz- sza, ha már egyszer kárpótolni akar­tak. Legjobban az idegesít, hogy még fizetnem is kellett a kimérésért 3 400 forintot, pedig ezt a táblát egy vala­mire való korábbi brigádvezető egy nap alatt kikarózta volna. A fiaim in­kább elmennek Németországba dol­gozni, azt mondják, az jobban meg­éri, mint túrni a földet. Ezért nem is kértem a 123 aranykoronából, csak egy hektárt kukoricának, hogy le­gyen amivel felhizlaljam a hízót, meg eltartani azt a pár baromfit, ami a családnak kell. —Több állat tartására nem is gondolok, mert nem éri meg. Gon­doljon csak bele, a hektár föld fel­szántásáért 1800 forintot, a tárcsázá­sért 1600—at, a vetőmagért 4 150—et, a vetésért 1000—et, a vegyszerért 2 500 forintot fizettem. Ez a kiméréssel együtt már tizenhá­romezer forint, és akkor még az én munkámat nem is számoltam, pedig őszig még sok munka lesz vele, mire a padlásra kerülhet a termés. Ilyen drága kukoricával nem lehet tömni az 56 forintos felvásárlási árú disz­nót, bűn. Ferenc bácsi búcsúzóul elmondta, hogy kinek van még a táblában par­cellája és milyen jó lenne egy traktor a munkához, de egyedül neki sokba kerülne, talán egyszer, ha a fiúk megunják ott, az idegenben. Papp Zoltán Mintegy húsz magyar építőipari cég részvételére számítanak a rende­zők az 1994. február 9. és 13. között Berlinben megrendezendő német építőipari szakvásáron, a Bautec ’94-en. A kiállítás rendezői csütörtöki budapesti sajtótájékoztatójukon el­mondták: százezer négyzetméteren, mintegy ezer kiállítónak tudnak helyet biztosítani, s a tavalyihoz hasonlóan körülbelül 123 ezer lá­togatóra számítanak. A körülbelül 20 magyar vállalat és vállalkozó cégenként 5-6 négyzetméteren tud bemutatkozni, s noha a jelentke­zéseket még június 30-áig fogadják, Évtizedeken át a Művelt Nép és a Szövetkezeti Könyvterjesztő köny­vesboltjai kínálták az állami kiadók köteteit vidéken. Az MNK két éve megszűnt, Bibliofillá alakult, egy üz­letet tartott meg megyénkben. Azóta a szövetkezeti boltok többsége is fel­számolásra vagy privatizációra ke­rült. Az állami könyvkiadók helyett magánvállalkozások sora létesült, számuk már jóval ezer felett van. Az országban a legelsők között a Maecenas Kiadó próbált magán­könyvkiadóként megélni. Az 1986-ban alapított cég könyveinek terjesztése az összeomló állami könyvterjesztés miatt kilátástalan volt, ezért 1991-ben Lord néven saját könyv-nagykereskedelmi céget hoz­tak létre, 1993-tól Lord Trade bolthá­lózatuk működik. A Lord Trade ez évben két könyvesboltot nyitott Bács-Kiskunban. A holding vezető­jét, dr. Szvák Gyula igazgatót kértük cégük bemutatására. — A bajai és kalocsai könyves­boltot árverésen vettük, a volt MNK-üzletekre került cégtáblánk. Nyolc városban van boltunk, vala­mennyinél egységes arculatot alakí­tottunk ki. Egyforma színűre festett, felújított könyvkereskedéseink vár­ják a vásárlókat. Az MNK személy­zetét Bács-Kiskunban megtartottuk, a régi szakemberek kínálják most is az olvasnivalót. Boltjainkat moder­nizáltuk, gépesítettük, többek között telefaxot kaptak, ezen továbbítják a raktárnak rendeléseiket, onnan he­tente kétszer túrakocsi szállítja a kért - csak a kért - köteteket, példány­számot. Nincs tehát központi elosz­tás, azt árulnak a boltok, amit a bol­tosok igényeltek. Természetesen ajánljuk a nagykereskedésünk által forgalmazott kiadók köteteit is. — A rendszerváltás óta a könyv­piacon óriási a választék, a könyv­árak a csillagászati magasságot érik el, a vevő olyan, mint a fehér holló. A boltok üzemeltetése sokba kerül, az üzletbe gyakran betérőnek az az érzése, nincs akkora forgalmuk, mint amennyit a bolt nyitva tartása fel­emészt. Hogy tud, hogyan próbál a a terület nagy részét már elad­ták. A magyar vállalatok az üzletkötés reményében vesznek részt a berlini vásáron, s elsősorban kivitelezők je­lentkeztek. Gond azonban, hogy a korábbiaknál kevesebb magyar ven­dégmunkást tudnak Németországban foglalkoztatni. A magyarok szívesen mennek, hiszen nekik a 6-8 márkás órabér kifizetődő. A német érdekvé­delmi szervezetek azonban oly mó­don csökkentik a külföldi munkavál­lalók esélyeit, hogy számukra is az őshonos németekével azonos órabért követelnek. Az egyezkedések egye­lőre folynak. (MTI) Lord Trade ilyen körülmények kö­zött talpon maradni? — Ézekben a hónapokban tényleg nem tudjuk a könyvárusításból kia­dásainkat fedezni, rákényszerültünk arra, hogy a könyv mellett hanghor­dozókat és játékokat is áruljunk. Já­téksokaság várja leendő gazdáit ná­lunk is, de minden boltban a fő a könyv: mesekönyv, szakkönyv, szép- irodalom, szórakoztató irodalom, a magyar könyvkínálat java polcain­kon van, ha a boltosaink rendelnek belőle. Cégünk — a Maecenas Ki­adó, a Lord és a Lord Trade is — könyvből kíván megélni, a játék egy kényszerpálya azért, hogy a könyv­üzletek létezhessenek, hogy ne fe­nyegesse őket a bezárás veszélye. Bajai és kalocsai boltunk igyekszik régi vevőit megtartani komoly vá­lasztékával. Őszinte sajnálatunkra a bajai bolttal gondjaink vannak. Nem­telen harcban vagyunk az önkor­mányzattal. Hatóságilag letiltották a játék árusítását, mások kifogásolják a bplt zöld színét. A szín bolthálóza­tunk egységes arculatának része, minden üzletünk egyforma; ennek el­lenére Baján készek vagyunk a kompromisszumra. Nem értjük a ha­tósági letiltást. Aki gyakrabban jár könyvesboltba, tudja, a vevő csak lé­zeng, a törzsvásárlók átbogarásszák a könyveket és teszik vissza a he­lyükre, hisz a szebb kötetek sok száz, sokszor több ezer forintba kerülnek. Hogy fizetni tudjuk a bérleti díjat az önkormányzatnak, hogy megélhetést tudjunk adni alkalmazottainknak, hónapról hónapra deficitesek nem lehetünk. Sajnos, manapság csak a játékforgalommal együtt lehet fe­dezni a rezsit. Ezért került játék a könyvek mellé. Hisszük, pár év alatt a vásárlók pénztárcája a könyvárak­hoz alakul és a nagy alapterületű könyvesboltok könyvekkel, csak könyvekkel lesznek tele. — Az Ünnepi könyvhétre jelent meg kötetük? — M. Furbrook angol professzor Németország történet című munmká- ját és Bertényi Iván Új magyar cí­mertanát adtuk ki. AKI ITT HITELT KÉR, AMOTT BETÉTTULAJDONOS Biztonságos-e a bankbetét? A bankok zömében lezajlottak az éves közgyűlések, nyilvánosságra kerültek a mérlegadatok, a nyereség vagy a veszteség összegei. A főleg külföldi érdekeltségű kis- és közepes bankok jó eredményeinek titka, hogy módjukban volt üzletfeleiket alapo­san megrostálni, kiválogatni, ügyfél­körükben csak a legeredményesebb magyar vállalatokat tartották meg. Ráadásul ezek a bankok már az új rendszer szülöttei, külföldi tulajdo­nosaik nem voltak kénytelenek a ko­rábbi, állami gazdaságpolitikai meg­gondolásokból üzletileg megalapo­zatlan hiteleket nyújtani. A sivár üzleti eredmények nyilvá­nosságra kerülésével egyidejűleg kezdődött el a kormányzat sajtóvitája a brit Financial Times budapesti tu­dósítójának cikkével. Nicholas Den­ton azt állította, hogy a két legna­gyobb — egyébként privatizálásra kijelölt — magyar bank fizetésképte­len. Ez nem volt éppen a betéteseket megnyugtató megállapítás, akiket már tavaly megingatott néhány bank csődje, vagy attól való kalandos megmenekülése. Ha a kívülálló tárgyilagosságával vizsgáljuk is a magyar nagybanko­kat, nyugodtan kimondhatjuk: a vi­lágméretű és a magyar recesszió, il­letve gyakorlatlanságuk rovására ír­hatók kisebb megingásaik, s nincs okunk arra, hogy bizalmunkat, vagy betétjeinket megvonjuk tőlük. A lakossági takarékbetétek egyál­talán nincsenek veszélyben, hiszen azokra teljes összegű állami szava­tosság vonatkozik, a hitelkonszolidá­ciós folyamatban pedig — ha némi veszteséggel is — de a nagy összegű kétes, vagy behajthatatlan követelé­süktől megszabadultak a pénzintéze­tek. Jelentős tartalékokat tettek félre a költségvetés gondosan „legombolt” zsebeiben a mégis bajba kerülők megsegítésére. És már csak azért sem volt igaza Denton úrnak, mert a cikkében emlí­tett nagybankokat sehol a világon nem hagyja csődbe jutni sem a ban­kári közösség, sem az állam.Azért nem, mert egy ilyen bukás alá ásná a bankokba, a betételhelyezésbe, s azok visszaforgatásában megtakarí­tásokba vetett bizalmat. Az elmúlt két esztendőben a né­hány kisebb bankban fellépett súlyos zavarokból minden bizonnyal sokat tanultak a bankokat felügyelő állami intézmények. Bácskai Tamás A Lord Baján és Kalocsán ELMONDANÁ CSŐD-ÉLMÉNYÉT? Iskolapélda a cukrászdáról • A háziasszonynak a cukrászathoz is értenie keil. Egy ambiciózus, középkorú hölgy, akit többéves munkaviszonya elle­nére munkahelyéről a leépítések so­rán elbocsátottak, elhatározta, hogy vállalkozni fog. Régi álmát szerette volna valóra váltani: egy saját kis cukrászdát, ét­kezdét kívánt nyitni. Ehhez egy olyan üres üzlethelyiséget választott, mely nagyon közel esett a környék­beli általános iskolához. A kezdetekhez hitelt is sikerült felvennie. Az összes saját megtakarí­tását is e bolt kialakítására költötte. A legigényesebb ízlésnek is meg akart felelni. így az üzlet belső kiala­kításakor minden szempontból a jó minőség vezette döntéseit. A meg­nyíló cukrászda valóban nagyon mu­tatós volt. Modem, szép bútorokkal volt berendezve, bármely nagy szál­loda kávézójának beillett volna. A gond csak az volt, hogy a vevőköre nem felelt meg az ilyen stílusú üzlet­nek. Diákoknak — hitelbe Már üzlete megalakításakor célul tűzre ki a környékbeli általános is­kola diákságának a megnyerését. Az üzlet választékát is e korosztály igé­nyeihez alakította ki. Nyitástól kezdve különböző ked­vezményeket adott. Ezek közül talán a legjellemzőbb, hogy ha egy-egy diák anyagilag éppen nem volt jól „eleresztve”, hitelbe is adott sütemé­nyeket azzal, hogy majd legközelebb megfizeti. Sajnos azonban, egyre gyakoribb lett, hogy a tanulók csak „hozómra” vásároltak. Ezek a diákok lassan kezdtek elmaradni, persze a számlájuk kiegyenlítése nélkül. így célja, hogy az egykor közkedvelt be­szélgető, baráti cukrászdát elevenítse fel, törzsközönséggel — kudarcba fulladt. Ezután hiába próbált viszonylag alacsony áraival versenyben ma­radni. Nem volt tényleges fizetőké­pes kereslet, hiszen a környéken, ahol üzletét megnyitotta, nem a jó módban élő lakosság volt túlsúlyban. Habár hasonló más üzlet, tehát tény­leges konkurencia nem volt a közel­ben, ám kellő igény sem volt ilyen típusú cukrászda megnyitására. A helyhez illő célokat így összefoglalóul elmondhatjuk: — hiába az előzetes üzletpolitika kialakítása, — hiába a vevőkör előzetes meg­határozása, — hiába a tudatos üzletvezetés, — hiába az igényesség, — különböző kedvezmények biz­tosítása, — az udvarias kiszolgálás, — az egységes image kialakításá­nak igénye, ha tényleges kereslet nincs a pia­con az ilyen szolgáltatások iránt. Még akkor sem érdemes belevágni ilyen vállalkozásba, ha viszonylag „áron alul” próbálunk meg értékesí­teni. Ha a helyet nem megfelelően választjuk ki ezekhez az elképzelé­sekhez. De az is lehet, az üzlet kiala­kítását kellett volna a helynek megfe­lelően módosítani, hiszen nem biz­tos, hogy mindenütt a lehető legjobb minőség iránt van igény. Ennek a vállalkozónak nem sike­rült a helyet és az általa elképzelt üz­letet összhangba hoznia. így végül üz- lete becsukására kényszerült, és ezzel minden félretett pénze elve­szett. J----------------------------------------------------V. A RÁDIÓTELEFON KFT irodája, Szolnok, Baross u. 1. Tel.: 06/60/386-000 szakmai bemutatót rendez a tiszakécskei Arany János Művelődési Házban, 1993. június 9-én, 9 órától 18 óráig. A bemutatón a készülékek kipróbálhatók, illetve megvásárolhatók. ______________________________________________________________________________3764 ^ I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom