Petőfi Népe, 1993. június (48. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-08 / 131. szám
T~ 1993. június 8., kedd PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC Kalauz kezdőknek profiknak A PN-KALAUZ VENDEGE Mérnöki gmk-t vezet Tanár, mérnök, főmérnök vagy igazgató úr? Esetleg vállalkozó űr? A Kecskeméten élő Fodor Andrást többféleképpen is megszólíthatnám. Bár ha csupán a jelenre gondolok, akkor a legutolsó titulust alkalmazhatom, hiszen vállalkozó, a QUICK TEST AGENT Gmk-t vezeti, közös képviselőként. Az elnevezés magyarul gyorsszolgálati irodát jelent. Viszont a szakmai múltja megengedi a többi megszólítást is. — Valóban többféle munkakörben, beosztásban dolgoztam - mondja az ötvenkét éves Fodor András. - A miskolci egyetemen végeztem gépészmérnökként. Mindjárt Kecskemétre jöttem, tanítani az akkori felsőfokú gépipari technikumba, amelyből később a Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskola lett. Innen néhány év után a pénztárgépeket készítő IGV-gyárba hívtak főmérnöknek. Később ismét a katedra következett, aztán pedig igazgatói beosztás, ugyancsak az IGV-ben. Amikor a nagyvállalatot felszámolták, 1984—ben, mi megálltunk volna a magunk lábán, de az akkori megyei vezetők nem támogatták az önállósodásunkat. Akkor én főállássá változtattam a géemkázást, amit már két éve mellékesként csináltunk Keresztes István barátommal, kollégámmal, aki korábban főkonstruktőr volt a gyárban. — Mire tudtak akkor vállalkozni? — Műszaki kutatásra, kísérleti fejlesztésre. Félautomata és automata célgépeket terveztünk és készítettünk állami vállalatoknak. Az összeomlásig, 1991-ig ők voltak a fő megrendelőin^. jAz első gépünket egy bér- haz alagsorában tettük egybe, festettük. Későbbi amikor már mindketten főállásban vittük a géemkát, sátorban dolgoztunk át egy telet. Azután bérelt garázsban folytattuk. Tavaly tudtunk építeni a Matkói úton egy műhelyt. — Ilyen hamar összejött rá a tőke? — No nem, a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítványtól kaptunk hitelt, amit máig nyögünk. — Önt a kényszer tette vállalkozóvá? — Nem. Kaptam volna állást, amikor az IGV-gyárat az MMG-hez csatolták, meg már azóta is ajánlottak vezetői munkakört, nyugati szolgálati kocsival is, de ezek engem nem érdekeltek. Csordogál bennem • Fodor András. egy kis vállalkozóvér. A nagyanyám Orosházán baromfi- nagykereskedő volt, az édesapám pedig fodrász. Gyerekként láttam, megéltem, mit jelent vállalkozni, pénzt forgatni. Megtanultam, hogy az üzletben mit jelent a kockázat. No és amikor magam is belekóstoltam az önállóságba, többé nem tudtam elképzelni, hogy vállalati keretekben dolgozzam. Pedig tavaly előtt komoly veszteséggel zártuk az évet. — Mi volt az oka? — Kilencvenegyig az állami iparból kaptuk a megrendeléseket, zömmel élelmiszeripari és faipari célgépekre. Akkor bekövetkezett az ösz- szeomlás s majdnem minket is maga alá temetett a nagyipar. Szerencsére azért megúsztuk. — Vészhelyzetben nem könnyebb lett volna föladni? — Igazi vállalkozó kritikus helyzetben nem roskad össze, hanem megvadul, és azt is megcsinálja, amire korábban gondolni sem mert. — Önöknek hogyan sikerült a bajból kilábalni? — A többlábon állás mentett meg bennünket, meg persze mindenekelőtt a kreativitásunk. Farmergazdaságoknak fejlesztettünk ki kisgépeket, zöldségszeletelőt és meggyma- gozót. Hangsúlyozom, nem nagyipari célra, hanem a farmergazdasági méretekhez, szinte házi alkalmazásra. Ezeket eddig még nem tudtuk eladni. Viszont a fürdőszobai függönykészletünk iránt volt és van kereslet. Tavaly süteményes papírtálcák gyártásához csináltunk egy gépet, szerszámokkal, és gyártani kezdtük a tálcákat. Ezek piacát tovább bővítjük. Egyébként a tavalyi évünket már nyereséggel zártuk és a hiteleink egy részét is sikerült visszafizetni. A mostani évről pedig már azt mondhatom, hogy talán sikerül megkétszereznünk a tavalyi eredményt. — Tehát a géemkájuk helyzetét ma jónak ítéli meg? — A korábbi nagy megrendelőinket, például a Kecskeméti Baromfi- feldolgozó Vállalatot, amelynek levegős hűtőberendezést és más egyebeket fejlesztettünk ki, elveszítettük, az iparág összeomlása miatt. De azért maradtak jelentős partnereink, mint például a Faktum Kft., amelynek menetmaró célgépet fejlesztünk ki, a HILTI Kft.-nek automata eszterga célgépet, egy szanki megrendelőnek pedig félautomata köszörű célgépet tervezünk, készítünk. A Petőfi Nyomda is igen komoly megbízónk. — A hazai gazdaság egészéről mi a véleménye, a saját vállalkozói tapasztalatai alapján? — Nézetem szerint a fellendülés bizonyos értelemben már megkezdődött, gondolok itt elsősorban a technológiai fejlesztésekre. Ez persze a gazdaság egészében még nem érzékelhető. A vállalkozók sokkal jobb helyzetben vannak, mint öt-tíz éve voltak. Most ugyanis a fejlesztéshez mindent megkaphatnak, ráadásul forintért. Úgyszólván egy nap alatt mindent házhoz szállítanak az embernek. Fodor Andrásék hét alkalmazottat foglalkoztatnak, forgácsolókat, betanított munkásokat. A géemkának négyen tagjai: Keresztes István fia és Fodor Andrásné, kettőjükön kívül. Az egykori tanár, gyárigazgató tenyere kemény. A fizikai munkából neki is ki kell vennie a részét, ha a helyzet úgy hozza, oda kell állnia a gép mellé is. Az anyagbeszerzést rakodó nélkül bonyolítja le. A mai napot reggeli eligazítással kezdte, anyagvásárlással, tálcakiajánlással folytatta, majd a munkaügyi központba ment, aztán ismét anyagot szerzett be s hátra van még egy prospektus megrendelése. A napi 11-16 órás munkaidő ellenére az önállóságra szavaz, először és másodsorban is. —a.tóth— SVÁJCI ÜZLETEMBEREK KECSKEMÉTEN Jelentős vámkedvezmények a magyar termékekre A Svájcban tevékenykedő Magyar Vegyeskamara május végén Budapesten tartotta közgyűlését. Az ebből az alkalomból Magyarországra látogatott üzletemberek közül néhányan Kecskemétre is eljöttek. Felkeresték a svájci tulajdonban levő cipőgyárat, a Raichle Rt.-t, találkoztak a' Dél-magyarországi Kereskedelmi és Ipari Kamara veztőivel, illetve közvetítésükkel magyar üzletemberekkel. A svájci kamara célja a két ország külkapcsolatainak előmozdítása, más kérdés, hogy ebben a viszonyban a magyar fél az, amely segítségre szorul. Információkkal és más módon hozzájárulnak ugyan a svájci üzletemberek sikereihez is, de leginkább a magyarok piacra jutását egyengetik. A két ország közötti külkereskedelmi forgalom 1,2 millió dollár értékű, ami a partnerország méreteit tekintve kielégítő. Számukra a baj csak az, hogy az aktívum Svájc oldalán jelentkezik. Pedig a magyar termékgyártóknak, kooperáló cégeknek sem rosszak az esélyeik. Erről tanúskodik a vegyesvállalatok nagy száma és a Magyarországon befektetett jelentős összegű svájci tőke. Bár a svájci piac igényes, de nyitott. A közelmúltban megkötött (igaz, még érvénybe nem lépett) EFTA-megállapodásban vállalták, hogy minden magyar termék importját vámmentessé teszik és nem korlátozzák a bevitel mennyiségét sem. A magyar mezőgazdasági termékek importját ugyan Svájc nem támogatja, ám a már meglévő kapcsolatok erősek, újabb és újabb lehetőségeket ígérnek. Próbálkozni már csak azért is érdemes, mert aki Svájcban el tudott adni valamennyi terméket, az annak ötszörösét-hatszorosát is elhelyezheti másutt. Svájcot ugyanis referenciapiacnak tekintik a nemzetközi kereskedelemben. A Kecskemétre látogatott svájci üzletemberek konkrét igényekkel is jelentkeztek és nemcsak eladni, hanem venni is akartak, akarnak. A Buchwald cég képviselője például eladó borok és más, szőlőből, gyümölcsből készült termékek iránt érdeklődött. A Hungarian Power Trade bankbiztonsági termékeket szeretne eladni és vásárolni. A DmKIK kecskeméti vezetői összehozták a svájciakat lehetséges magyar üzletfeleikkel. Részt vettek a tárgyaláson többek között a Kecskeméti Univer Gazdaszövetkezet, a helyi konzervgyár, a Dernofruct Kft., az AIuszöv, a Kiskunhalasi Állami Gazdaság, a Kecskemétvin képviselői. Az ilyen, egymás lehetőségeit feltérképező tárgyalások ugyan ritkán végződnek konkrét megállapodással, mégis félsikemek számítanak, hiszen ezek az üzletkötés közvetlen előzményei. Hatvanmillió kölcsön A Tompa és Vidéke Takarékszövetkezet, amely négy község: Tompa, Kelebia, Kisszállás és Kun- fehértó szövetkezeti pénzintézete, május 24-én tartotta éves küldöttgyűlését. A szövetkezet munkáját az ügyvezető igazgató, Kábái Józsefné ismertette. A tagság létszáma 6423, a részjegyalap 1,9 millió volt, az egy tagra eső részjegy összege 302 forint, 75 forinttal több, mint az előző évben. A részjegyek után 25 százalékos osztalék kifizetése szerepel a határozati javaslatban. A részjegyállomány 467 ezer forinttal növekedett. A betétállományt 383,7 millióval zárták, 64 millióval többel, mint az előző évben. A betétek utáni kamatokat — mivel csökkent a kölcsönke- reslet —, ötször is lejjebb kellett venniük az év folyamán.Ä kölcsönál- lomány 103,5 millió volt, 22 millióval kevesebb az előző évinél.Tavaly 60 millió kölcsönt adtak ki. A szabad pénzeket a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Rt.-nél kamatoztatta a pénzintézet, ezek adózás előtti nyeresége 2,7 millió lett. Kiss B. Új ABC áruház lesz Halason A legutóbbi önkormányzati ülésen a képviselő-testület hozzájárult ahhoz, hogy a váj-os tulajdonában lévő, az áfész által eddig csak bérelt Szabadkai úti, 42. számú élelmiszerüzlet eladás útján végleg a szövetkezet tulajdona legyen. A testület az eladási árat 2 millió forintban határozta meg, amelyet az áfész elfogadott. Célja az, hogy ezen a helyen egy kulturált kiszolgálást nyújtó, modem ABC áruház nyíljon. A munkálatokat még ebben az évben megkezdik. A forintleértékelésről A Magyar Nemzeti Bank továbbra is kitart amellett a meghirdetett árfolyampolitikája mellett, amelynek lényege az, hogy a forint reál effektiv árfolyama szinten maradjon - mondotta Tarafás Imre, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke hétfőn azzal kapcsolatban, hogy az MNB 1,9 százalékkal leértékelte a forint árfolyamát a konvertibilis valutákhoz képest. A reál effektiv árfolyam szinten- tartása számunkra - mondotta Tarafás Imre - gyakorlatilag azt jelenti, hogy csak olyan mértékben változtatjuk az árfolyamot, amilyen különbség kialakul a hazai termelőiár-vál- tozások, illetve a fejlett tőkés országokban tapasztalható infláció között. Az esetleges korrekciókat befolyásolja a keresztárfolyamok alakulása is. így a dollár hosszabb távon érvényesülő erősödése szintén indokolja a forint bizonyos mértékű leértékelését. Különben, ha az árfolyam nem változna, úgy az amerikai valuta erősödése önmagában a forint felértékelődését eredményezné, és ez hátrányosan hathat az exportra. E két tényező együttes következménye a mostani leértékelés. Az 1,9 százalékos devalváció azonban kisebb a vártnál, s egyben bizonyítéka annak, hogy az MNB nem változtatja eddigi árfolyampolitikáját. A változatlan árfolyampolitika azt is jelenti, hogy jelentősebb, egylé- pésben történő leértékelésre az idén nem kell számítani. Tarafás Imre szerint ma már nem lehet pontosan meghatározni, hogy az árfolyamváltozás milyen mértékben növeli a hazai inflációt. Korábban 1 százalékos leértékelés 0,3-0,5 százalékos fogyasztóiár-növekedést eredményezett. Jelenleg azonban ez az összefüggés már nem áll fenn, mivel az árrendszer több mint 90 százalékban liberalizált, s alakulását elsősorban a kereslet, illetve a kínálat befolyásolja. Export-pályázat Vágósertés, szalonnás és bőrös sertéshús exportjának többlettámogatására, valamint búza kenyérliszt exportálására hirdetett pályázatot a földművelésügyi miniszter és a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere.Ä piacra jutás feltételeinek javítása érdekében 10 százalékos többlet-exporttámogatás pályázható 50 ezer vágósertés (KTJ 93-22-013) és 15 százalékos, 15 ezer tonna szalonnás, bőrös sertéshús (KTJ 80-14- 200) külpiaci értékesítéséhez. Azok a természetes és jogi személyek, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok és egyéb társaságok nyújthatják be pályázatukat, akik a termékeket közvetlenül, vagy bizományos útján exportálják és június 7-e, valamint augusztus 31-e között szállítják ki. A pályázatokat zárt borítékban kell a minisztérium Agrár- rendtartási Hivatalának beküldeni (Budapest, V., Kossuth Lajos tér 11.). Rá kell írni: „Pályázat sertéshús—többlet-exporttámogaására”. Növekvő tőkebehozatal 1993. I. negyedévben Bács-Kis- kun megyében 70 külföldi érdekeltségű gazdasági társaság alakult — az országban ez idő alatt megalakult külföldi vállalkozások 6,5%-a - az 1992. egész évinek elérte a 36%-át. A szervezetek számát tekintve — Budapestet kivéve — a megyék sorrendjében Bács-Kiskun megye az első helyen áll. Az új cégek közül kettő részvény- társaság, a többi pedig kft. A szervezetek 47%-a teljes egészében külföldi tulajdonú, 53%-a vegyes tulajdont képez. A vállalkozások több mint fele (56%-a) a kereskedelemben, 13%-a az iparban, valamint egy- tizede az egyéb anyagi tevékenység, személyi és gazdasági szolgáltatás területén kezdte el működését. A jegyzett törzstőke értéke 1993 első három hónapjában 347,3 millió Ft volt, ami elérte az 1992 egész évinek az 59%-át. A bejegyzések alapján — Budapest kivételével — a megyék között Bács-Kiskun a negyedik, az új külföldi érdekeltségű társaságok tőkéjének 2,3%-a került ide. Bács-Kiskun megyében a külföldi tőkebefektetés céljára az év első negyedévében a legvonzóbb területnek a kereskedelem, az ipar és az egyéb anyagi tevékenység, személyi és gazdasági szolgáltatás bizonyult, ahová együttesen az összes törzstőke több mint nyolctizedét invesztálták be (a megoszlási arányok: 41,3; 23,2 és 19%). Az apport a törzstőkének alig egyötöde, átlagosan a befektetők a legtöbb apportot az iparba hozták, ahol a jegyzett törzstőke 45%-a apportban jelent meg. Devizában került jegyzésre átlagosan a törzstőke 76%-a. A devizatőke aránya a törzstőkén belül 47,3—100% között helyezkedik el. Az újonnan alakult külföldi érdekeltségű vállalatok héttizede a törvényben előírt minimális 1 millió Ft-os alaptőkével indult. A tőkekoncentrációt jellemzi, hogy a társaságok fennmaradó háromtizede a jegyzett tőke 86%-a összpontosult. Áz átlagos tőkenagyság 5 millió Ft, amely egy millió Ft (mezőgazdaság és 9,4 millió Ft (egyéb anyagi tevékenység) között szóródik. Megyénkbe az első három hónapban a legtöbb tőkebefektető a volt Jugoszláviából (26 db), Németországból (15 db), valamint Olaszországból (5 db) érkezett, amely együttesen a szervezetek 66%-át teszi ki. E három ország együttesen a jegyzett törzstőke 52%-át képviselte, sorrendben: Németország 29,5%, a volt Jugoszlávia 13,9%, Olaszország 8,7%. A három ország részéről az átlagos törzstőke együttesen 3,9 millió Ft. Az átlagos törzstőkéjük alapján Németországot (6,8 millió Ft), Olaszország (6 millió Ft) követi, viszont Jugoszlávia (1,9 millió Ft-tal) elmarad tőlük. Ezen idő alatt a legtöbb tőkét Németország (102 millió Ft), Svájc (63 millió Ft) és Hollandia (61 millió Ft) fektette be a megye gazdaságába, ami az első negyedévben jegyzett tőke 65%-át teszi ki együttesen. Brandicsné Urbán Anikó KSH-tanácsos A külföldi tőkebehozatal területi részletezés szerint 1993. I. negyedév Baranya Györ-Moson-Sopron Pest ^ Bács-Kiskun Fejér Borsod-Abaúj-Zemplén Vas Hajdú-Bihar Komárom-Esztergom Veszprém Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Nógrád Zala Tolna Békés Jász-Nagykun-Szolnok Csongrád Heves Törzstőke, millió Ft 2 500 Fordulat a japán gazdaságban A recesszió túljutott a mélypontján Japánban, a gazdaság a fellendülési szakasz kezdetéhez érkezett - ezt a világgazdaság egésze számára is örvendetes hírt közölték a japán kormány illetékesei. A gazdaság állapotát jelző mutató átlendült a visszaesés-fellendülés határpontján, 50 százalék felett mozog már két hónapja. Felszabadított árak Fehéroroszországban szombattól felszabadították számos alapvető élelmiszer, köztük a marha- és sertéshús, a kolbászáruk, a tej és a gyermektápszerek árát, megakadályozandó, hogy e cikkek a szomszédos köztársaságokba áramoljanak, ahol jóval magasabb árat adnak értük. Előzetes becslés szerint az intézkedés a szóbanforgó termékek árának két-háromszorosára emelkedését eredményezi. Rekord készletek az EK-nál Rekord méretűre duzzadt a májussal végződött gabonafelvásárlási idény végére az Európai Közösség áilami raktáraiban készletezett gabona mennyisége-jelentette a Reuter francia gabonaügyi illetékesekre hivatkozva. A raktárakban lévő 34 millió tonna gabona (közte 15,2 millió tonna búza) egy teljes év exportjának felel meg. A legnagyobb készletek Németországban és Francia- országban halmozódtak fel. Második helyezés Bukarestben A HUNGEXPO által berendezett magyar pavilon a második díjat nyerte a fogyasztási cikkek vasárnap zárult bukaresti nemzetközi vásárán. A vásáron csaknem félszáz magyar vállalat vett részt, ami azt jelenti, hogy Románia partnerei közül Magyarországé volt az egyik legszámottevőbb jelenlét. Leváltják Attalit Nemsokára átalakítják az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank irányító testületéit, miután számos bírálat érte a bank költekezését, s az átszervezés keretében vezérigazgatót neveznek ki, aki hosszabb távon felválthatja a jelenlegi elnököt, Jacques Attalit - így értesült a londoni Sunday Times. Az EK emeli a hitel összegét Az Európai Közösség azt tervezi, hogy ez év végéig a jelenlegi 925 millió ECU-ról 1,7 mil- liárdra növeli a közép- és keleteurópai országok gazdasági talp- raállásának támogatását célzó kölcsönei összegét - jelentette hétfői számában a Financial Times. Az Európai Beruházási Bank (EIB) által nyújtandó kölcsönök Nyugat- és Kelet-Európa integrálódásának felgyorsítását szolgálják. Játékok csatája repülőgépeken Úgy tűnik, a számítógépes játékok csatájának immár csak az ég szabhat határt - derül ki a Reuter jelentéséből, amely szerint a japán légitársaság azt tervezi, hogy a jelenleg alkalmazott Nin- tendókat a Sega cég új játékaival cseréli fel repülőgépein. A JAL szerint a Segákhoz tartozó nagyobb és színes képernyők javíthatják e szolgáltatásuk minőségét. A légitársaság jelenleg a Nintendo Game Boy nevű játékát kínálja öt nemzetközi járatán. Kuponos cseh privatizáció Szlovákia 5,3 millió lakosából a még a hajdani Csehszlovákia idején elkezdett kuponos privatizáció révén 2,6 millió vált részvénytulajdonossá. Szerkesztette: A. Tóth Sándor
