Petőfi Népe, 1993. június (48. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-07 / 130. szám
1993. június 7., hétfő PETŐFI NEPE Környezetvédelmi Világnap’93 Az ENSZ Környezetvédelmi Szervezete, az UNEP egyetértésével 1982-től minden éve június 5-e Környezetvédelmi Világnap. Magyarországon az idén Baja adott otthont a központi rendezvényeknek, mivel a téma időszerű hazai gondolata a Dunához kapcsolódik. Utalva a folyó állapotára, de arra is, hogy a Duna a közép-európai térség gazdasági, szellemi és kulturális szimbóluma. Ám nem csak Bős-Nagymaros, vagy a gemenci körzet állapotára kell gondolnunk ezen a napon. Eszünkbe juthat, hogy az ország legporosabb megyéinek egyike Bács-Kiskun, Vagy az is, hogy a közelmúlt évtizedeinek nagyarányú műtrágyafelhasználása nyomán a nitrátok már a tápláléklánc végén, a feldolgozott élelmiszerekben is megjelentek. Évente állatfajok tízezrei pusztulnak ki, s nem tudjuk, hogy a szobánk falát alkotó építőanyagokból milyen sugárzás veszélye fenyeget bennünket. Mielőtt az emberiség nagyobbik része eljutott volna az ipari társadalmak fejlettségi szintjére, a kömyezetidegen technológiák magát a Földet veszélyeztetik. Ember- milliárdok áhítoznak a fejlett ipar nyomán teremtett polgári jólét áldásaira, de mielőbb meg kell bartákoz- nunk azzal a gondolattal, hogy nem fejlődhetünk abba az irányba, mint eddig, mert különben veszélytelenül a napra sem mehetünk ki. Az új gondolkodáshoz alighanem már egy új generáció kell. Hisz általános tapasztalat, hogy a gyermekek azok - talán idejekorán felismerték érdekeiket? - akikre a környezet védelmében leginkább számítani lehet. Ők azok, akik a felnőtteknél is jobban szeretik az állatokat, közelebb állnak a természethez, s talán elfogadják, hogy másként kell élni, mint eddig. Virágzik a gyapjas gyűszűvirág A déli határvidék több mint 70 éve fennálló szigorú katonai felügyelete minimálisra csökkentette a Bácsalmás, Madaras, Katymár térség területein a kultúrbeavatkozásokat, azok legfeljebb a mezőgazdasági területek időszakos művelésére, a legelőterületek, rétek évi 1-2-szeri kaszálására korlátozódtak. S szinte a szemünk láttára jelentek meg a környéken valamikor egyeduralkodó löszpusztai, gyep vegetációk védett, illetve védendő növényei. így adódott, hogy olyan trópusi szépségű növényfajok is megjelenhettek, illetve visszahódíthatták területeiket, mint a gyapjas gyűszűvirág (Digitalis lanata EHRH), a különböző sáfrány fajok, valamint a recés szádor és annak különböző válfajai. Ugyanitt a katymári löszfal gazdag madárvilágával még számos meglepetést tartogathat. A Bácsalmás városától 3 kilométerre délre elhelyezkedő Sóstó a Duna-Tisza közi szikes tavak láncolatának hazai viszonylatban legdélibb képviselője. A partjait övező lö- szös dombok tetején termő, ritka állományú kocsányos tölgy populációkban a gyapjas gyűszűvirág (eszmei értéke 30 ezer forint) mintegy hatezer példányát találtuk meg. Ez országosan is egyedülálló mennyiség. A nagyobb gyűszűvirág tömbök az erdei tisztásokon a löszpusztagye- pet jellemző társulásokat népesítik be. A Kiskunsági Nemzeti Park szakértőivel történt terepbejáráson egyértelművé vált, hogy a terület - tájképi adottságai és élővilága miatt is - sajátosan szép és értékes egységet képez, ezért védetté nyilvánítását kiemelt feladatának tekinti a Bácsalmási Környezetvédő Egyesület. Dr. Horváth Zoltán • Vargyai Antal biológus a gyapjas gyűszűvirággal BÜDÖS A MUNKA...? Kinek ártanak a csikkszedők? • Lássa mindenki, hogy egy olyan, viszonylag tiszta kisváros központjában, mint Bácsalmás, öt gyerek fél óra alatt több mint ezer(!) eldobott csikket talál! S akik ezt fel merik mutatni: Vinkó Zoltán, Tanács Attila, Gavlik István, Kálmán Róbert, Csenki József. A Bácsalmási Környezetvédelmi Egyesület ifjúsági csoportja nemcsak a környezetvédelmi, hanem a dohányzásellenes világnapon is talál magának tennivalót már évek óta. S mivel a jeles napokat az idén is csak egy hét választotta el el egymástól, úgy döntöttek, hogy - mint az már szokásukká vált - látványos csikkszedéssel hívják fel két dologra is a figyelmet. Egyrészt a csikkszedés közben, röplapok osztogatásával a dohányzás ellen fejtenek ki propagandát. Másrészt városuk tisztasága - tehát a környezetvédelem - érdekében tesznek nem is keveset azzal, hogy takarítanak, valamint az összegyűlt cigarettavég mennyiségével a szemetelőket meghökkentik, s mellesleg meg is szégyenítik. A csikkszedés persze nem a legvonzóbb foglalatosság, fehér mandzsettával nem is végezhető. Kellemetlen munka, mint az egyébként hasznos tevékenységek jelentős hányada. A Csipet Csapat - így nevezik magukat - ezért nem is szedi a csikket fél óránál tovább, s akkor is gumikesztyűben. Nyilvánvaló, hogy az akció hasznában a figyelemfelkeltést látják elsődlegesnek. Haszna még a dolognak (a takarítás mellett) az is, hogy aki ebben részt vesz, felnőtt korában - ha egyáltalán dohányzik majd - valószínűleg kevesebb alkalommal dobja a cigaretta véget a földre, sőt, ha ilyet lát, nem hagyja szó nélkül. S fölveszi nemcsak a csikket, hanem más szemetet is, polgártársainak példát mutatva. S mivel megtapasztalja, hogy a büdös, kellemetlen munka is lehet hasznos - legyen bár értelmiségi -, alighanem emberszámba veszi majd a csatornatisztítót is. A korábbi években a fiatal környezetvédőkkel együttműködött a helyi általános iskola is. Az osztály- főnökök kihirdették, hogy mikor lesz az akció, s aki akart, csatlakozhatott a Csipet Csapathoz. Rendre tizenöt-húsz gyerek szedte fél órán át a csikket Bácsalmás központjában, s össze is gyűjtöttek három és fél kilogrammnyit, ami több ezer (!) darabot jelent. Az idén viszont csak öten - kizárólag a környezetvédelmi egyesület tagjai - hajlongtak harminc percen át. Nem is szedtek, csak 62 dekát. Persze nem az eldobott csikkek száma lett kevesebb... Hogy miért? Nos, a tantestület ebben az évben úgy ítélte meg, hogy az akcióban való részvétel valamiért káros a gyermekekre, s nevelési szempontból sem helyes, ha a fiatalok csikket szednek. Még ha önkéntesen teszik, akkor sem. Ezért inkább lebeszélték azokat, akik csatlakoztak volna a Csipet Csapathoz. A döntés egyik oka volt az is, hogy aikorábbi években egyes szülők részéről kritika érte az akciót. Az apukák és anyukák egy része - talán nem is gondolva át, hogy miről van szó - ellenezte, hogy a gyerekek csikket szedjenek. Persze jó volna tudni: kik ellenezték? Akik sohasem dobják a csikket a földre? Vagy azok, akik rendszeresen így tesznek, s féltek tőle, hogy a gyermekeken át önmagukkal szembesülnek? Bálái F. István D U N Á É R T | A Környezetvédelmi Világnap idei magyarországi jelvénye. Tizenkilenc seb a Gemencen Gyurkó János környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter bajai programjának befejeztéül repülőgépről megismerkedett a Gemenci tájvédelmi Körlettel. A bemutatót Nagy András országgyűlési képviselő kezdeményezte. — A félórás repülés többet ismertet meg Gemenc gondjaiból, mint kö- tegnyi papír - mondta Nagy András. - A tényeket kell megmutatni a miniszter úrnak. Gyurkó Jánost a repülőútra elkísérte a Gemenc Air négyszemélyes gépén Buzetzky Győző tanácsos, a bajai természetvédelmi kirendeltség vezetője is, aki az út forgatókönyvét készítette. Ennek alapján számolunk be — térkép segítségével - a Gemenc legégetőbb problémáiról. (A zárójeles számok a térkép egyes pontjait jelentik.) Érsekcsanádról elindulva először a veránkai mellékág, illetve a Grébeci Holt-Duna torkolatának feltöltődése tűnik szemünkbe. (1,2), majd a Forgó-tó következik a környező, festői szépségű erdővel, a vízjárást szabályozó fokkal. Ez a tájvédelmi körzet egyik legértékesebb része (3). Az új Duna-híd tervezett helyével (4), illetve a hozzá csatlakozó autóút nyomvonalával nem értenek egyet sem a természet, sem a környezetvédők, akik a híd ideális helyének Kalocsa környékét tartják. A Sió-torkolat-műre (5) épül az egyik rekonstrukciós terv, a zsilip feletti terület vízjtótló tározóként való felhasználásával. A Kisdecsi Holt-Duna és a Grébeci-Duna környékéről (6) Buzetzky Győző a következőket mondja: — A terület iskolapéldája a természetvédelmi szempontból elítélendő, az alapító határozat rendelkezéseivel ellentétes, profitérdekeltségű erdő- gazdálkodásnak. A nagy kiterjedésű tarvágások és a cellulóznyár-ültetvé- nyek az erdő természetes képét és fajgazdag összetételét oly mértékben megváltoztatták, hogy ennek rekonstrukciójához évtizedekre lesz szükség. A Veránka-sziget (7) értékes, természetes erdődúsulás, szemben a Csertai-Duna (8) melletti nagy kiterjedésű nyárültetvényekkel. A Nyéki Holt-Duna (9) gazdag madárélőhely, nem úgy, mint a Gyűrűsalj (10), melyet — jóllehet, fokozottan védett terület volt - tarra vágtak. A hajdani gyöngyvirágos tölgyesből hírmondó sem maradt! Báta község (11) kiesik a tájvédelmi körzetből, ami rendkívül sajnálatos. Védelem alá helyezése még most sem volna későn! A Kádár-sziget (13) fokozottan védett terület. A hozzá tartozó Nagypan• A környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter légi útja a gemenci tájvédelmi körzet felett. dúr-szigeten az erdőkitermeléskor mellőzték a tájvédelmi szempontokat. csakúgy mint a Móricz-Duna (14) környékén. A torkolat lassan feltöltődik, sürgős helyreállításra volna szükség! Hasonló a helyzet a Vén-Duna alsó torkolatánál. A Vén-Duna felső torkolatánál (17) a mellékágat elzáró keresztgátat meg lehetne nyitni, így a szakasz újra életre kelhetne. Végül: engedély nélkül építették a 15-ös (Futrinka utca), a 18-as és 19-es számokkal jelzett, védgát menti üdülőtelepet - mondják a szakemberek. A telepek jelenleg is agresszív módon terjeszkednek. A szennyvízelvezetés megoldatlansága, a motorizáció, s a hulladék rombolja a temiészetet. Aki felelősséget érez azért, hogy a következő nemzedéknek is megmaradjon a Gemenc, Európa legnagyobb ártéri erdősége, a páratlan állat- és növényvilág, az nyilván egyetért azzal is, hogy halaszthatatlan jobbító beavatkozásra van szükség. Gál Zoltán SZÁLL ÉS ÜLEPSZIK A POR Légszennyezés a megyében Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (KÖJÁL) mérései szerint Bács-Kiskun megye levegője csak a porszennyezettség szempontjából nem mondható tisztának. A közlekedési eredetű szennyezettséget tekintve csak a forgalmi csomópontok környezetében állunk rosszul. • Bács-Kiskun megyében eddig Baján mérték a legnagyobb folyamatos szénmonoxid terhelést, a határérték több mint háromszorosát. A megyében hét településen ösz- szesen 21 mérőpoton végeznek folyamatosán légszennyezettségi vizsgálatokat. Kecskemét - az itt található három mérőhely átlagos adatai alapján - kéndioxid és fluorid szempontjából tiszta településnek mondható, különösen mióta nem dolgozik a Kádgyár, illetve itt jelentős környezetvédelmi beruházások történtek. A kéndioxid szempontjából igen lényeges,hogy a gázhálózat csaknem az egész városra kiterjed, hagyományos fűtés úgyszólván alig van. Nitrogéndioxid szennyezettség alapján a levegő másodosztályú. Ez azt jelenti, hogy nem tiszta, de megfelelő (azzal a megjegyzéssel, hogy a városcentrum időnként kifogásolhatóan szennyezett). A szálló és kiülepedő por mennyiségét tekintve az egész megye szennyezett, különösen Kecskemét, és Kalocsa. S a por nem a fűtési idényben, hanem főleg nyáron, a száraz időjárás miatt okoz sok gondot. Kecskeméten a szénmonoxid szennyezettség a forgalmi útkereszteződésekben tartósan a normaérték feletti, ami azt jelenti, hogy egészségkárosodást is okozhat. Baja a kéndioxid alapján tisztának mondható, a nitrogén-dioxid alapján kissé szennyezett kategóriába tartozik. A szénmonoxid szempontjából Baja ugyan általában tiszta, de a megyében ugyanakkor itt mérték a legmagasabb tartós értéket is. A városháza oldalában, az utca és a főtér torkolatánál a magas házfalak miatt nem tud cserélődni a levegő. Itt a szénmonoxid jelenléte az egészségügyi határérték háromszorosát is tartósan meghaladhatja. Ami azokra veszélyes, akik az ide néző irodákban dolgoznak. Szerkesztette: Bálái F. István Veszélyes anyagok vizsgálata Kecskeméten, a Filantróp Környezetvédelmi és Fűtéstechnikai Vállalat laboratóriumában régóta foglalkoznak környezetvédelmi mérésekkel és technológiákkal. Ismert, hogy a cég sikeresen alkalmazza az olajszennyezett földterületek megtisztítását, az olajos iszapok baktériumokkal való kezelését, melynek végere- ményeként termőföldet állítanak elő. A laboratórium alkalmas a veszélyes anyagok meghatározására. A szakemberek kimutatják a szennyvízben, szennyvíziszapokban, galvá- niszapokban a veszélyes anyagokat, nehézfémeket s ezzel megelőzhető, hogy azok a környezetbe kerüljenek. A veszélyes anyagok ugyanis elsősorban akkor lehetnek károsak, ha ellenőrizetlenül kerülnek ki a környezetbe. Egy háztartási bolt például magas ólomtartalmú festékeket tárolhat évtizedekig, a ház lakóinak mégsem jutna eszükbe, hogy tiltakozó akciókat szervezzenek a bolt ellen. (Ellenben, ha egy település hulladéktároló építésére készül, megmozdul a helyi közvélemény, tüntetéseket is szervezve.) Ha viszont az olyan veszélyes anyagok, mint a nehézfémek - például króm, nikkel, amelyek minden közönséges galvánüzemben előfordulnak - a szennyvízzel együtt távoznak el, s ellenőrizetlenül bekerülnek a táplálékláncba, különösen nagy kárt okozhatnak. A környezetvédelem talán leglényegesebb területe tehát az a tevékenység, melynek során pontosan kimutatjuk, hogy milyen technológiák, tevékenységek nyomán milyen veszélyes anyagok keletkeznek, s ezeket az anyagokat ellenőrzés alatt tartjuk. Ha erre módunk van, lehetővé válik ezen anyagok összegyűjtése, megsemmisítése. A megsemmisítés legtöbb esetben az égetés, ami után azonban a keletkezett hamu tárolására kell gondot fordítani. A környezetvédelem ma már külön iparág, különösen azóta, mióta a cégeknek anyagmérleget kell készíteniük. Az iparág sok olyan új. magántulajdonú cégnek ad munkát, akik jövőjüket a környezetvédelemre alapozzák. Ők azok. akik saját eljárásaik eredményeit a Filantróp Vállalattal ellenőriztetik. • A f ilantróp Vállalat kecskeméti laboratóriumában főleg környezetvédelemmel foglalkozó cégek méretik saját technológiájuk eredményeit.
