Petőfi Népe, 1993. június (48. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-07 / 130. szám

1993. június 7., hétfő HÁZUNK TÁJA 5 KERTI TENNIVALÓK Legjobb gyógyszer az öntözés Mindenekelőtt a rendkívüli időjá­rásból adódó problémára hívnám fel a kertészkedők figyelmét. Az aszály súlyos hatását mindenki tapasztalja és igyekszünk is ellene öntözéssel védekezni. A fokozott vízadagolás következtében a talajból a tápanyag- kimosódás is megtöbbszöröződik. Ezért különös gondot kell fordítania a tápanyag-utánpótlásra. Mivel vege­tációs időszakban vagyunk, csak mű­trágyával tudunk visszapótlást vé­gezni. A kijuttatandó mennyiséget úgy állapíthatjuk meg, hogy átlago­san napi 1 g vegyes műtrágyát szá­molhatunk négyzetméterenként. Ez azt jelenti, hogy ha 10 naponként adunk, akkor 10 g/nf mennyiséget kell kiadni. A növény számára az a jobb vál­tozat, ha gyakrabban kisebb adago­kat adunk, a heti adagolás az optimá­lis. A kijuttatás lehetséges módo­zata, hogy a szilárd vegyes műtrá­gyát a növénysorok közé kiszórjuk, majd esőszerű öntözéssel bemosat­juk. A másik lehetséges változat, hogy oldatot készítünk belőle, amely oldal 0,5%-osnál ne legyen tömé­nyebb (100 1 vízbe max. 0,5 kg mű­trágya) és azt kilocsoljuk, majd megöntözzük a növényeket. Ez a mód természetesen csak fejtrágyá­zásra alkalmas, tehát nem helyette­sítheti az alaptrágyázást. Júniusban van a szabadföldi korai káposzták szedésének fő ideje. A ka­ralábét akkor szedjük, ha a piaci igénynek megfelelő méretű, ebben az időben minimum 8-10 cm átmé­rőjű kell, hogy legyen. A fejes ká­poszta akkor szedhető, ha tömör, Az utóbbi hetek forrósága igen megviselte mind a háziállatokat, mind a kedvtelésből tartott állatokat. A helytelen elhelyezés, tartás gyak­ran hőtorlódáshoz, más néven hő­gutához vezet. Magas külső hőmér­sékleten, mindenekelőtt nagy ned­vességtartalom mellett elégtelenné válhat a test hőleadása, ezáltal föl­borul a hőtermelés-hőleadás egyen­súlya. A testhőmérséklet emelke­désével az anyagcsere-folyamatok is fokozódnak, melyek újabb hőter­meléssel emelik a test belső hőmér­sékletét, mígnem az állat hőgutában elpusztul. A magasabb hőmérséklet az állatokra nem mindig végzetes, je­lentősebb az a kár, amely a magas hőmérséklet okozta csökkent tej-, hús- és tojástermelésben jelentkezik. A hosszan tartó hőstressz hatására a szaporodási folyamatokban is zavar keletkezik, elmaradnak az ivarzások, a megtermékenyült pete fölszívódik. A ló, mivel jól izzad, a felesleges hőtől is könnyebben szabadul meg. Ha azonban a páratartalom magas, a verejték nem tud elpárologni, hanem a testfelületről teljes egészében le­kemény a feje. A kelkáposzta vi­szonylag kicsi fej esetén is szedhető és jól értékesíthető. Júniusban indul a szabadföldi korai burgonya. A zöldborsó hónapjának is lehet ne­vezni a júniust, a nagy meleg miatt különösen oda kell figyelni a sze­désre, mert kb. 7-10 nappal koráb­ban kezdődött az átlagos évekhez vi­szonyítva az ideje. Most kell gon­doskodni a téli tartósításra szánt zöldborsóról is. Aki fagyasztva akarja eltenni a borsót, annak is fel­tétlen ajánlom, hogy a kifejtést és mosást követően előfőzött állapot­ban tegyük el. Az előfőzés hatására ugyanis a borsóban leállítjuk az en­zimek további működését, és így nem öregszik a borsó a téli tárolás során. Ha ezt elmulasztjuk, akkor a borsó tovább öregszik. csorog, emiatt a hőleadás gyakorlati­lag megszűnik. A szarvasmarhák hő­tűrőképessége különböző. A hízott, vastag bőr alatti kötőszövetű, moz­gáshoz nem szokott, öreg, felhizlalt tehenek, a fiatal hízóbikák sokkal ér­zékenyebbek a magas külső hőmér­sékletre. A sertések a nagyobb zsírré­teg miatt 60-70 kg súlyban már ne­hezebben viselik a magas hőmérsék­letet. A sertés kevés izzadságmirigye miatt a légzőkészülékén keresztül adja le a felesleges hőjét, ezért a 25-28 Celsius-fok hőmérséklet felett a légzésszám jelentősen emelkedik. A baromfi, főleg zárt tartás mellett, igen érzékeny a magas hőre, főleg, ha az ivóvíz hőmérséklete is magas (20-25 Celsius-fok felett). Broilerál- lományokban tömeges elhullás je­lentkezik, tojásállományokban a to­jáshozam 60 százalékkal csökkenhet. Kedvtelésből tartott állatoknál is gyakori a hőguta, főleg a gépkocsi­ban hagyott kutyánál, macskánál, vagy ha kedvencünk idősebb, esetleg szívbeteg. Milyen tünetek jelentkeznek? Először is az állat fokozottan izga­Még egy tennivalóra hívnám fel a figyelmet. A korán lekerülő termé­nyek után másodveteményeket ér­demes tenni. Természetesen csak olyan területen tervezzünk másod­termesztést, ahol öntözni tudunk, a sikeres termesztésnek az alapfelté­tele. A szaporítás ideje az előve- teménytől függően június máso­dik felében esedékes. Ilyen nö­vények lehetnek a káposztafé­lék, de csak közepes tenyész­idejű . fajták jöhetnek számítás­ba. Zöldbab, cékla, csemegekuko­ricát is lehet még június 20-áig vetni, de csak a rövid tenyészide­jűeket. Ezekhez a vetőmagot, il­letve a palántákat időben kell besze­rezni. Dr. Kovács András tott, ingerült, később tompult, el­gyengült, gyakori az imbolygó járás, látászavar, görcsös állapot. Az állat tátott szájjal liheg, nyelve kékes színű. A kutya és a sertés gyakran hány. Hogyan előzhetjük meg, vagy ho­gyan segítsünk a már beteg állaton? A legelőn, tartási helyen biztosít­sunk szellős, árnyékos helyet. Min­dig tetszés szerint álljon rendelke­zésre megfelelő mennyiségű ivóvíz, melynek hőmérséklete ne legyen több 15-18 Celsius-foknál. Ne feled­kezzünk meg a nyalósóról sem, hi­szen a fokozott párologtatással és vi­zeletürítéssel sok sót veszít a szerve­zet. Zárt helyen fokozzuk a ventillá- ciót, a senésólakat gyakran locsoljuk föl, sőt, az állatokra is jusson víz bő­ven. A már beteg állatokat a leggyor­sabban hűteni kell. Azonnal adjunk bőségesen hideg ivóvizet, ebben az esetben nem kell tüdőgyulladástól tartanunk. Hideg vízzel locsoljuk 10-15 percig állatainkat, majd he­lyezzük árnyékos, szellős helyre őket. Kisállatoknál a jeges fejboroga­tás is igen eredményes lehet. A fen­tiek végrehajtásával ugyanis jelentő­sen növelhetjük a túlélést az állator­vos megérkezéséig. Dr. M. T. ÁLLATAINK EGÉSZSÉGE Hőgutaveszély Hagymás virágok kezelése A kora tavasszal, virágukkal dí­szítő tulipán-, nárcisz-, jácintfélék és a többi hagymás virág, ahhoz, hogy a következő évben is gyönyörködhes­sünk színpompájukban, feladatokat ad napjainkban is a kertészkedőknek. A több évig érintetlenül hagyott hagyma ugyan nem veszít sokat ér­tékéből, de a virágok kisebbek lesz­nek, és idővel a kialakult sok fiók­hagyma akadályozza egymást a fej­lődésben, emiatt a virágzás el is ma­radhat. Ezért ajánlatos a hagymákat legalább háromévenként felszedni. A felszedés ideje az elvirágzás után 4-8 héttel van. Ezt jelzik a szá­radó levelek, s ezzel egy időben a gyökerek is befejezik tevékenységü­ket, színük szürkére, vagy barnára változik. Még behúzódás előtt is fel­szedhetek az elnyílt virágok hagymái — ekkor még a levelek pontosan mu­tatják, hol helyezkednek el —, de ez esetben gondoskodnunk kell a jó visszahúzódás elősegítéséről. A leve­lekkel kiszedett hagymákat félámyé- kos helyen a levélrészükig nyirkos földbe helyezzük el és időnként lo­csoljuk. Itt maradjanak behúzódásu- kig, míg leveleik el nem száradnak. A felszedett hagymákat szikkasz­tani, tisztítani kell. Árnyékos helyen, széltől, csapadéktól védve, 20 Cel- sius-fokos hőmérsékleten 8-10 nap alatt megszikkadnak. Ezt követően eltávolítjuk az előző évi hagyma, a gyökér, a szár, valamint a levelek maradványait, elválasztjuk a fő- és fiókhagymákat, eltávolítjuk a sérült, beteg, vagy rothadt darabokat. A tárolás körülményei jelentősen befolyásolják a következő évi hagy­maképzést és virágfejlődést. A mér­sékelten meleg, 20 fok körüli induló • Szedjük fel a hagymások szapo­rítóanyagait. tárolási hőmérséklet a legmegfele­lőbb, 60-70 százalék relatív páratar­talom és bőséges szellőzés mellett. Ha a nyári tárolás folyamán a gyö­kérkezdemények megduzzadását észleljük, a hőmérsékletet 24-25 Cel- sius-fokra emeljük néhány napra, ez meggátolja az idő előtti gyökérkép­ződést. Ezt követően 16-18 fokon tá­roljuk kiültetésig. A kiültetés időpontja a tulipánfé­léknél és a jácintnál október eleje, közepe. A nárciszféléknél az augusz­tusi ültetés a kedvező. A kiültetett hagymák érzékenyek a fagyra, ezért célszerű a területet faforgáccsal vagy szalmával takarni. Dr. P. G. IGÉNYESEK ZÖLDSÉGE A rebarbara A Dél-Szibériában őshonos rebar­bara (Rheum undulatum) nálunk az „igényes ínyencek” zöldségféléje, jóllehet a nyugat-európai orszá­gokban széles körben kedvelt és el­terjedt a fogyasztása. A rebarbara gyógynövény is (a gyógyszerkönyv szerint a belőle készített bor — egy liter fehér borba kevert 100 gramm rebarbaragyökér és 100 gramm répa­cukor — emésztési gondok és bélpa­naszok ellen hatásos szer). Fogyasz­tása akár nyersen vagy hagyományos ételként elkészítve is gyógyhatású, különösen az öregkorban oly gyakori prosztatabetegségben szenvedők számára. A rebarbaranövény évelő, karó­gyökere van, s a hatalmas leveleinek a nyelei 30-40 centiméteresek. Étke­zésre ezeket a húsos, vastag levél­nyeleket használjuk fel. A levélnye­lek bőségesen tartalmaznak rost­anyagokat, kevés cukrot, különféle savakat (almasavtartalma legna­gyobb a zöldségnövényeink közül), vitamint, ásványi sókat. A meglehe­tősen savanykás íz és rostanyag miatt étványgerjesztő, emésztést javító ha­tású. Rebarbarából levest készíthetünk úgy, hogy 1 liter húslevesben fél kiló apró darabokra vágott rebarbara szá­rat 30 percig főzünk. Ezután beleke­verünk 2 deciliter tejföl, 2 tojássárga, 2 kávéskanál méz, só keverékét, és tálaljuk. Rebarbaramártás: a kockákra vá­gott rebarbarát sós-cukros vízben kb. 5 percig főzzük, majd lisztes tejföllel (esetleg kefirrel keverten) behabarjuk. Főtt húsok mellé ajánl­juk. NÖVÉNYVÉDELEM Júniusban végezzük A növényi károsítok (betegségek, rovarkártevők) elterjedését, felsza­porodását az időjárás alakulása nagymértékben befolyásolja. Az el­múlt hónap időjárására a száraz, nyá­rias meleg volt a jellemző. A nagy­fokú csapadékhiány következtében azok a károsítok léptek fel, illetve terjedtek el kisebb-nagyobb mérték­ben, amelyeknek ez az időjárás a kedvező. Á két károsító típus közül főleg a különböző rovarkártevők megjelenése és felszaporodása volt a jellemző megyénkben. A rovarkártevők közül — június elején — a cseresznyelégy, valamint a barackmoly ellen szükséges véde­kezni, ugyanis a kifejlett alakjaik raj­zása még javában tart. Elkezdődött a különféle sodrómolylepkék repülése is, amely ellen védekezni szükséges. Ellenkező esetben ismét várható a jellegzetes tavaszi kártételük (össze- szövött levélcsomók), sőt számítani kell a termésen jelentkező károsí­tásra is. Jól látható már az aknázómolyok lárvakártétele is (3-5 mm-es aknák), amelyek ellen már nem lehet ered­ményesen védekezni. Ezért június végén figyelni kell az új, kifej­lett lepkék repülését, mert ezek ellen lesz lehetőség hatékonyan perme­tezni. Az előző évekhez hasonlóan, június közepén várható a zöld csere­bogár első egyedeinek repülése. Tömeges megjelenésük esetén — különösen gyümölcsfákon és szőlő­tőkéken — szükséges lesz ellenük védekezni. Általában egy védekezés nem elegendő, mert az eljövetelük folyamatos, 3-4 hétig is eltarthat. El­sősorban a szélső fák és tőkék van­nak veszélyben. Továbbra is figye­lemmel kell kísérni a levéltetvek fel- szaporodását, kártételét, mert szinte minden növényi kultúrában jelen vannak. Jó eredményt akkor érhe­tünk el, ha a védekezést akkor vé­gezzük, amikor a levéltetűtelepek még kicsik. A védekezésekhez a kö­vetkező készítmények felhasználását javasoljuk: gyümölcsmolyok, sod­rómolyok, a zöld cserebogár és a cse­resznyelégy ellen a Decis 2,5 EC, a Chinmix 5EC, a Sumi-alfa 5 EC, a Zolene 35 és az Anthio 33 EC, az aknázómolyok ellen a fenti szereken kívül hatásos a Dimilin 25 WP és a Nomolt 15 SC is. Ezek a szerek a le­véltetvek ellen is hatnak, de leghaté­konyabb levéltetűirtó készítmény a Pirimor 50 DP. A takácsatka észle­lése esetén a speciális atkaölő sze­rekkel, a Mitac 20 EC-vel és a Neo- ron 500 EC-vel érhetünk el jó ered­ményt. Az amerikai fehér szövőlepke el­len is időszerű a védekezés, szedjük le a hemyófészkeket és semmisítsük meg őket. A betegségek közül csak néhány lépett fel jelentősebb mértékben, például az almafalisztharmat, az őszibarackot a tafrinás levélfodroso- dás-gomba károsította. Egyéb gom­babetegség csupán az észlelés szint­jén jelent meg ez ideig. Júniusi eső­zések esetén várható az almafavara- sodás és a szőlőperonoszpóra. Bármely készítmény felhasználá­sakor az előírt óvó rendszabályok be­tartása kötelező! Gáspár Istvánná Krotália helyett chip 9 A chip beültetése néhány másodpercig tart. Az elmúlt években ugrásszerűen megnőtt a kutyák, macskák lopása, a biztosított lovak, szarvasmarhák el­tűnése, cseréje. A haszonállatok já­ratlevele, a fülbe tett krotália, vagy a bélyeg gyakran nem elég a tulajdon bizonyítására, hisz a krotália köny- nyen kivehető, így visszaélések so­rára ad alkalmat. Áz állatok azonosí­tására Európában általánosan elter­jedt a francia Indexel-chiprendszer, hazánkban az Állatorvostudományi Egyetem és a Pharmavet együttmű­ködése révén nyer teret. — All mm hosszú, 1 mm átmé­rőjű chipet pici készülék segítségével állatorvos ülteti be pillanatok alatt az állat nyakbőre alá. Áchipen 10 jegyű betű-szám kód van, mely egy életre jelöli a jószágot. Ez a jel nem mani­pulálható (nem változtatható, nem ki­törölhető, nem átírható)! Az Inde- xel-chippel ellátott állatokról adatla­pot töltenek ki (a kutyáknál pl. jelö­lik az oltást, a kezeléseket, a vakci­nák adását), az információk bekerül­nek az Állatorvostudományi Egye­tem nagyteljesítményű számítógé­pébe. így a jelölt elkóborolt vagy el­lopott ebek percek alatt azonosítha­tók, gazdájuk megkereshető, hara­pásnál tisztázható, hogy veszettség ellen be volt-e oltva a kutya. Az ál­latvédelem mellett a közegészségü­gyi jelentősége is óriási a chippel tör­ténő jelöléseknek. Magyarországon a biztosítók ko­molyan érdeklődnek a chip-jelölés iránt, hisz a biztosítási csalások egyértelműen bizonyíthatók a pará­nyi chip-kóddal. Megyénkben több állatorvos dol­gozik már az Indexel-chippel. Közü­lük dr. Ispánovity Illést kérdeztük eddigi tapasztalatairól. — A chip-beültetés egy injekció- szúrásnyi időt igényel és csak má­sodpercig tartó fájdalmat okoz, amit az állatok könnyen elviselnek. A chip behelyezése után soha nem volt probléma egyik állatnál sem, a bent lévő kis azonosító „láthatatlan". Vi­szonylag olcsó a chip és a hozzá járó központi adatnyilvántartásba vétel előnyei miatt általános elterjedése rövid időn belül várható. k.m. Új ötletek a nagyvilágból növényeink védelmére Levéltetvek ellen gombák. Kali­forniában a dísznövénytermesztés­ben mind nagyobb károkat okoznak a levéltetvek, főleg a Myzus persicae és Aphis gossypii fellépése jár súlyos károkkal. Elenünk sikerrel védekez­tek a Verticillium lecanii nevű hasz­nos gombából nyert spórák kijuttatá­sával. A módszer igen hatásos, s kör­nyezetbarát volta miatt gyors elterje­désére lehet számítaná. Növénybetegségek ellen hígtrá­gya. Németországban búzatáblákon végzett megfigyelések szerint a szar­vasmarha-hígtrágyával történő per­metezésnek köszönhetően a sárga­rozsda és a lisztharmat okozta meg­betegedés számottevően visszaszo­rult. Minél egyenletesebben oszlik el a leveleken a hígtrágya „permet”, annál tökéletesebb a gombaölő hatás. A sertéshígtrágya hasonló gombaölő hatást mutatott. Gyomirtás bogárral. Észak- Amerikában szinte mindenütt fellel­hető, a hazánkban is előforduló par­lagfűvel közeli rokonságban levő Ambrosia artesiifolia nevű gyomnö­vény. 1978 óta az amerikaiak ered­ményesen irtják a növényt megtá­madó (Zygogramma suturalis nevű) bogarakkal. A gyomnövény újabban Kínában is felültötte a fejét, ahol azonban eddig hiányzott természetes ellensége. Ezért a kínaiak külföldről hozatták be e hasznos „gyomirtó” bogarakat. Ha egy csíranövényen két lárva „osztozkodik”, ez az „adag” már elegendő a gyom elpusztításá­hoz. Az élet kertje Különösen szép, érdekes és prak­tikus könyvet jelentetett meg az Of­ficina Nova Kiadó: G. Hamilton an­gol szerző könyve Az élet kertje cí­met kapta a magyar kiadásban. A szerzői előszóból megtudhatjuk: „...Ez a könyv harmincéves hivatásos kertészkedés és tízévi biokertészeti kutatómunka eredménye. Nem állí­tom, hogy itt minden bioreceptet megtalálnak, amiről csak hallanak ... Amit itt felfedezhetnek, az a hagyo­mányos és az új kertészeti eljárások keveréke, amelyeket saját kertemben éveken át kipróbáltam, ellenőriztem, hatásosnak találtam”. Sok száz ta­nács sorakozik a gyönyörű kiállítású, rengeteg rajzzal és fotóval is magya­rázó kötetben a termesztési módok­ról, a talajjavításról, a trágyázásról, a biológiai növényvédelemről, a gyo­mirtásról, a kerttervezésről, a dísz­kertről, a zöldségeskertről, a gyü­mölcsösről, a fűszer- és gyógynövé­nyekről, a kerttechnikáról, a szaporí­tási módokról és az időszerű tudniva­lókról. Gyönyörű kivitelben készül a sok-sok értékes információt adó kö­tet; igazi ajándékkönyv kertbarátok­nak, kerttulajdonosoknak, termé­szetkedvelőknek. k. m. Kiskert az erkélyen Lakásom 4 méter hosszú loggiájá­nak egy évtizedig nem volt hasznos funkciója, eltekintve attól az egytől, hogy felfogta az esőt, és így megkí­mélt a túl gyakori ablaktisztítástól. Bebútorozni alig 110 centiméteres szélessége miatt lehetetlen, napozni rajta — déli fekvése miatt — egyenlő a máglyahalállal, futómuskátlival dí­szíteni — az állandó szélorkán miatt — kidobott pénz. Aztán egy napon megjelent — harmadik, bővített kia­dásban — Romváry Vilmos remeke, a Fűszerek könyve. Az én erkélyem azóta megtalálta funkcióját: valósá­gos füvészkert. Mint minden kertészetben, itt is szükség van némi — szerény — be­ruházásra: néhány műanyag erkély­ládára, virágcserépre, az egyes nö­vényfajtáknak leginkább megfelelő erdei humuszra vagy virágföldre, lo­csolókannára, s egy homokozó játék­lapátra. Elöljáróban nem árt tudni, hogy magas növények nem termeszthetők ládában vagy cserépnben, csak a kis- növésűek. Ilyenek: a kapor, a zeller, a snidling, a kakukkfű, a zsálya, a petrezselyemzöld, a bazsalikom, a borsika, a rozmaring, a citromfű és a — nálunk még kevéssé ismert, kel­lemesen csípős aromájú — zsázsa. Ha ládában termesztünk, akkor a láda aljára szórjunk vízelvezető ka­vicsréteget, arra tegyük a virágbol­tokban vagy hermes-üzletekben kap­ható földkeveréket, erdei földet. A fűszernövényeket vethetjük magról vagy előnevelt palántákról. Magról az állandó helyükre ültethető növé­nyeket vetjük, palántáról pedig azo­kat a kényelmesebb fajtákat, ame­lyeket meleg helyiségben kell előne­velni. AZ állandó helyükre vethető nö­vénymagvakat a csomagoláson fel­tüntetett időben — de legkésőbb a tavaszi napok beköszöntével — ves­sük, a föld felszínén kialakított kis árokba. A 2-3 leveles, előnevelt palántákat — ezeket legjobb piacon beszerezni — cserépbe egyenként, ládába 5x5 cm-es távolságra ültessük. Zellert, petrezselymet csák ép, haj­tásra képes gumóból, illetve gyökér­ből nevelhetünk, cserépben. Edé­nyenként egy, esetleg két gumót ül­tessünk, úgy, hogy a csúcsa fél-egy centiméterre kiálljon a földből. Az oldalt a Kecskeméti Lapok Kft. közreműködésével készítette; Gál Eszter Ahol lehet, öntözzünk!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom