Petőfi Népe, 1993. június (48. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-29 / 149. szám

1993. június 29., kedd PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC A PN-KALAUZ VENDÉGE Vevők közt nőtt fel Valaki szeme rajta van, azt fürké­szi, mit visz a hóna alatt, a szatyrá­ban — ilyen érzése van, aki távozó­ban a kecskeméti Szivárvány áruház ajtajához ér. Nem téved a vásárló, va­lóban szemmel tartják, de nem azért, hogy vajon fizetés nélkül akar-e elil­lanni. A figyelő szempár tulajdonosa arra kíváncsi, vett-e náluk valamit, megtalálta-e, amit keresett. Pancza János, az áruház vezetője ott ül a pénztárnál, s amikor dolga engedi, nézi a vevőket. Nem szereti, ha az emberek üres kézzel fordulnak ki az üzletből. Majd' negyvenéves keres­kedői pályafutása során mindig arra törekedett, hogy a vásárlók csalódá­sát jó áruválasztékkal megelőzze. — Kisgyerekkorom óta mindig vonzott a kereskedői pálya, fűszeres szerettem volna lenni — meséli Pancza János. — Az apám annak ide­jén azt mondogatta, hogy majd be­rendez nekem egy kis fűszerüzletet. Ez nem sikerült, mert csak a ruhás vonalra vettek föl, de hát ezt is meg­szerettem. A második világháború után az első kereskedőnemzedék, amelyik intézményes, állami iskolai képzést kapott, a Pancza Jánoséké volt. 1954-ben végzett Szegeden, kollégi­umban lakott az egyéves kurzus alatt. Emlékezete szerint akkor Kecske­métről mindössze négyen voltak ke­reskedőtanulók. Szegeden kívül Jászberényben és Budapesten indí­tottak három nap elmélet, három nap gyakorlat rendszerű oktatást. — Az oktatóink a módszereiket a régi világból hozták magukkal, elég kemények voltak, de én nagy tiszte­lettel emlékezem rájuk. Megtanítot­ták velünk a kereskedés alapjait. Pancza János az az ember, aki a feladatát mindig a lehető legjobb tu­dása szerint igyekszik megoldani. Bizonyára ennek köszönhette, hogy fiatalon fölfigyeltek rá és hamar ve­zetői megbízatást kapott. Előbb Kecskeméten az akkori, Barátok temploma melletti méteráru, majd • Pancza János pedig a Rákóczi úti leértékelt áruk boltját vezette. — Hatvannyolc június 25-én nyílt meg ezen a helyen a felújított Szi­várvány áruház, és engem neveztek ide ki vezetőnek — emlékezik vissza a már ötvenhatodik évében járó ke­reskedő. Maradt ugyanannál a Bácska Ruházati Kiskrereskedelmi Vállalatnál, amelynél kezdte a pá­lyát, s amely ma már Bácska Keres­kedelmi Részvénytársaság. E cégnél is elkezdődött a privatizáció, a tíz-ti- zenkét fő alatt foglalkoztató egysé­geket már magánkézbe adták, a na­gyobbak alkotják az rt.-t. A Szivárvány vezetője sokféle di­vatot, árszínvonalat, keresletet meg­tapasztalt az elmúlt évtizedekben. A szocialistának mondott rendszer irá­nyított kereskedelmében a kínálat alakításában teljes volt az önállósá­guk, csak a készletet kellett meghatá­rozott szinten tartani. Pancza János az áruválasztékot mindig igyekezett a kereslethez igazítani. Antikor kita­lálták, náluk az elsők közt vezették be a jövedelemérdekeltségi rend­szert, vagyis az áruház érdekelt a forgalom növelésében. Ez nem ma­radt puszta lehetőség náluk, hanem a cég egyik legjövedelmezőbb üzle­tévé tettók a Szivárványt. Az éves forgalmuk neghaladja a százmillió forintot. — Sosem voltam párttag, ellenáll­tam minden efféle nyomásnak. Emi­att mint vezetőnek voltak kellemetle- ségeim, de végül is a munkámat mindig megbecsülték a vállalatnál — mondja Pancza János. Az áruház vezetése mellett szak­oktatóként is sokáig tevékenykedett a Széchenyi Kereskedelmi és Ven­déglátóipari Szakiskolában. Az áru­házban száznál több tanulót neveltek kereskedővé az elmúlt huszonöt év­ben. Pancza űr sokukra büszke, mert jó kereskedők lettek, egyesek ügyes vállalkozók. — Szeretni kell a szakmát és a ve­vőket — ezt sulykoltam mindig a ta­nulókba, mert enélkül nem ér az egész semmit. A kereskedőnek bele kell tudni képzelni magát a pult külső oldalán álló vásárló helyzetébe. Ez a siker, vagyis a vásárlás megvalósulá­sának az alapja. A kereskedés mindig kockázattal járó mesterség volt, aki meg akart élni belőle, annak sokat kellett spe­kulálni választékon, árakon, várható hasznon. A Szivárvány áruház veze­tője sok-sok árengedményes akció­val, színes kínálattal csalogatta a ve­vőket üzletükbe. Az irányított önál­lóság minden lehetőségét kihasz­nálta. — Megnőtt a konkurencia mosta­nában, de az áruház forgalma nem ezt érzi meg, hanem a fizetőképes vásárlói kereslet csökkenését — vé­lekedik Pancza János. — Áz új ke­reskedők, és régiek is, általában most a nagy hasznot hozó áruféleségekre szakosodnak, ezeket részesítik előnyben. Mi odafigyelünk azokra a cikkekre is, amelyek így kimaradná­nak a kínálatból. — a.tóth — Betéti kamatok és infláció Sok ismerősöm kérdezi, vajon mi­lyen összefüggés van a kamatlábak nagysága és az általános fogyasztói árszínvonal alakulása között? Ez a kérdés azért jut éppen most az eszükbe, mert a rövidlejáratú, az egy esztendőnél rövidebb időre elhelye­zett takarék- illetve bankbetétek ka­mata alaposan leszorult, miközben az infláció éves mértéke a kamatlába­kénál kisebb mértékben csökkent. Ez azt jelenti, hogy amíg 1991-ben és 1992 egy részében is a rövidlejáratú betéti kamatláb legalábbis egyenlő volt az inflációs rátával, vagy egy százalékkal meg is haladta azt, addig most a betéti kamatláb kisebb az inf­lációs rátánál. Amíg korábban volt némi, a szakmában pozitív reálka­matnak nevezett jövedelme a beté­tesnek, most negatív reálkamatnak nevezhető vesztesége van. Érdekes az, hogy a negatív reál­kamat ellenére is nőnek a megtakarí­tások. Ha nem nőnének, akkor a ban­koknak, jegybankoknak újra kellene gondolniuk kamatpolitikájukat. Mi ennek a furcsa, látszólag ésszerűtlen takarékoskodásnak az oka? Az élet sok, korábban biztosnak tekintett eleme bizonytalanná vált: a munka­hely, esetleg a lakás, a jövőbeni »-------------------------------­P iacvezető a Coca-Cola Mintegy 100 millió dollárt fekte­tett be az elmúlt két évben hazánkban a Coca-Cola Amatil Kft. — mondta az MTI-nek John Cumow, a cég vezérigazgatója. A 100 százaléko­san ausztrál kézben lévő vállalkozás új értékesítési központot nyitott Mis­kolcon. Ez a regionális terjeszkedés része a cég azon üzletpolitikájának, hogy a Coca-Cola termékeinek érté­kesítése egy kézben, a CCA-nál le­gyen Magyarországon. A Coca-Cola Amatil jelenleg egyértelműen piac­vezetőnek számít az üdítőital-gyártás terén Magyarországon. nyugdíj reálértéke, az egészségügyi, oktatási szolgáltatások ingyenessége. Ezért takarékoskodni kell, előre kell gondoskodni a jövőről. De a takarékoskodásnak nem biz­tos, hogy a bankbetét a leghaszno­sabb módja. Korszerűbb, ésszerűbb formának látszanak a hosszútávú megtakarítások: az életbiztosítás, a nyugdíjbiztosítás, vagy az egészség- biztosítás kiegészítése önkéntes ala­pon, állami vagy vállalati hosszúlejá­ratú kötvények vétele, talán még a részvényvásárlás is. A rövidlejáratú negatív betéti ka­matok hatására átrendeződik a meg­takarítások összetétele: a pozitív re­álhozamú hosszúlejáratú befekteté­sek nőnek, különösen azok, amelye­ket kockázatmentesnek tekintenek a befektetők. Ilyenek például az ál­lamkötvények, de várhatóan élén­külnek majd az egyéb - már említett - befektetések is. Ám a rövidlejáratú betétek - me­lyekhez gyorsan, könnyen hozzá le­het jutni - a negatív reálkamatok el­lenére is az emberek megtakarításai­nak jelentős hánujdát alkotják majd. Ez ma még elkerülhetetlen a családi pénzgazdálkodásban. Bácskai Tamás A kalászosok és a cukorrépa idei hozama várhatóan még a tavalyi gyenge terméseredményt sem éri el — mondta el Uhercsák István, a Me­zőgazdasági Szövetkezők és Terme­lők Országos Szövetségének főtaná­csosa az MTI-nek. Az aszály miatt idén két héttel ko­rábban megkezdték a gabona aratá­sát. Az első eredmények alapján a közel 1 millió hektáros vetésterüle­ten várhatóan 3,4-3,5 millió tonna búzát takaríthatnak be a termelők. A belföldi felhasználás 1,7 millió ton­nás igényét meghaladó mennyiség­ből előreláthatóan csak 800 ezer—1 millió tonna felel majd meg az export Kényszerű átalakulás Az önkormányzatok jelentős bevé­telektől eshetnek el a kényszerátala­kulás szabályainak július 1-i ér­vénybe lépésével, mivel ezzel meg­szűnik az a lehetőség, hogy az átala­kuló cég vagyonát átértékelje. Ez azt jelenti, hogy a vállalat könyveiben szereplő belterületi föld értéke válto­zatlanul nulla marad, ennek követ­kezményeként pedig az önkormány­zatok nem kapnak a bevételből. Az érintett cégek a törvény erejé­nél fogva kerülnek államigazgatási felügyelet alá. Ezekben az esetekben tehát nem történik vagyonértékelés. A jelenlegi gyakorlat szerint, amennyiben az állami vállalat beje­lenti, hogy gazdasági társasággá kí­ván alakulni, vagyonát fel kell érté­keltetnie, amit aztán az ÁVÜ jóvá­hagy. E vagyon részét képezi a belte­rületi ingatlanok értéke. Ezen érték alapján az önkormányzatok keltáb­ban résztulajdonhoz jutottak. Újab­ban részesülnek a privatizációs bevé­telekből, mégpedig a belterületi föld értékének megfelelő mértékben. A kötelező átalakulás egyben azt is jelenti, hogy az önkormányzatok nem tarhatnak igényt e jövedelemre. követelményeinek. Az 500 ezer hek­tárt meghaladó nagyságú területen vetett egyéb kalászos hozama 1,2— 1,3 millió tonna körül alakul majd. Az összes termés így több mint 500 ezer tonnával is kevesebb lehet a ta­valyi 5,5 millió tonnánál, noha a kar lászos növények idei vetésterülete meghaladja az 1992. évit. A napraforgó-állományok ma még megfelelő állapotban vannak, a cu­korrépa terméseredménye azonban várhatóan nem éri el a tavalyi, igen szerény, hektáronkénti 25 tonnát sem. Ä 120 ezer hektáron elvetett cukorrépából 30 ezer ki sem kelt, s az újravetés sem volt eredményes. Gyenge kalászostermés A tőkebefektetés megoszlása Bács-Kiskun megyében gazdasági áganként, 1993. I. negyedév ______ I par Építőipar Mezőgazdaság Közlekedés Kereskedelem Vízgazdálkodás Egyéb tevékenység Közösségi szolgáltatás 0 10 20 30 40 50 60 • Forrás: a KSH Bács-Kiskun Megyei Igazgatósága. JOGI SZAKÉRTŐNK TOLLÁBÓL Alkotmányellenes rendelet Az Alkotmánybíróság több indít­vány kapcsán foglalkozott a helyi­séggazdálkodásra vonatkozó jogsza­bályok felülvizsgálatával, összefüg­gésben az önkormányzatok tulajdo­nában álló lakások és nem lakás cél­jára szolgáló helyiségek elosztását, kiutalását, bérletét szabályozó ren­delkezésekkel is. Az 1993. május 6-án kihirdetett határozat szerint a helyiséggazdálkodásra vonatkozó 19/1984. (IV. 15.) MT. sz. rendelet és ennek végrehajtása tárgyában ho­zott 8/1984. (IV. 15.) ÉVM. sz. ren­delet teljes egészében alkotmányel­lenes, miként az is, hogy az új szabá­lyozás elfogadására megállapított ha­táridőt — 1992. március 31. — a jogalkotó elmulasztotta. A legfőbb bírói testület nem találta elfogadha­tónak az 1984-ben alkotott, jórészt a szocialista tervgazdálkodásra épülő, úgynevezett kötött helyiséggazdál­kodásra vonatkozó anyagi és eljárás­jogi szabályokat. Az Alkotmánybíróság rámutatott arra, hogy a tulajdonjog és a szerző­dési szabadság ilyen mértékű állami ellenőrzése az 1989. évi alkotmány­reform után megengedhetetlenné vált. Az Alkotmány megszüntette az állami tulajdon elsődlegességét, a köztulajdont és a magántulajdont egyenrangú minőséggel ruházta fel és tulajdoni formákra tekintet nélkül biztosítja a tulajdonhoz való jogot, amely a tulajdonjognak a tulajdonosi részjogosítványokra vonatkozó sza­bad gyakorlását is magában foglalja és garantálja. A kötött helyiséggazdálkodásra vonatkozó korlátozásokat differenci­álatlanul alkalmazás az új alkotmá­nyos rend szerint nem tartható fenn. Az igazgatási apparátus által uralt, az állami közhatalomnak alárendelt, szükségtelen korlátozásokat is ma­gában foglaló jogi szabályozás al­kotmányellenes. A helyiséggazdál­kodásra vonatkozó szabályok hatá­lyon kívül helyezése jelentős számú vállalkozást érint, tekintettel arra, hogy az önkormányzati tulajdonú in­gatlanok használata, bérlete ebbe a körbe esik. Ezen túl az előprivatizá­ciókon értékesített bérleti jog is ösz- szefüggésben van a hatályon kívül helyezett szabályokkal, hiszen a bér­leti jog átruházása jelenleg szintén hatósági engedéllyel, igénybevételi díj megfizetésével történ­het. Az Alkotmánybíróság határozatá­ban szinte körvonalazta a megalko­tandó törvény alapelemeit, mely sze­rint a tulajdoni formák egyenrangú­ságát, az állami beavatkozás mellő­zését figyelembe véve kell az új sza­bályozást elkészíteni. Az alkotmá­nyosságot védő bírói fórum a helyi­séggazdálkodásra vonatkozó szabá­lyokat 1993. december 31-ével he­lyezte hatályon kívül, figyelembe véve a jogbiztonság követelményeit, továbbá azt, hogyy a hátralévő idő­ben megfelelő jogi szabályozás kia­lakítható. Remélhetőleg tehát még ebben az évben korszerű, az alkotmányosság próbáját is kiálló törvény készül a nem lakás céljára szolgáló helyisé­gek gazdálkodására, használatára vonatkozóan. Dr. Jobbágy Lajos Kárpótlás új részvényekkel (Folytatás az I. oldalról) Június 28-tól július 30-ig a Sop­roni Faipari Rt. és a Möbius Húsipari Rt. papírjait lehet jegyezni. Az előbbi cég részvényeiből 80 millió forint értékű kerül forgalomba, 2 kárpótlási jegyért 3 ugyanakkora névértékű törzsrészvény jár, csak­úgy, mint a Möbius Rt. esetében. A húsipari vállalat papírjaiból 108 mil­lió forint értékben kívánnak értékesí­teni. Június 30. és július 30. között újabb nagybank, az MKB papírjai je­lennek meg a piacon. A 358 millió forint névértékű elsőbbségi részvény ára összesen 716 millió forint címletértékű kárpótlási jegy. Az át­váltási arány hasonlóképpen egy a kettőhöz a MÓL Rt. elsőbbségi rész­vényeinek értékesítésénél is. Ezekből 1 milliárd értékben bocsátanak ki jú­nius 30. és augusztus 31. között. A Pick Rt. július 1. és július 30. között ajánl fel törzsrészvényeket, 113,5 millió forint értékben. Két részvény ára itt három azonos címér­tékű kárpótlási jegy lesz. A piacon egyébként számos, ko­rábban kibocsátott részvény is jelen van. Július 15-ig tart az OTP 100 millió forintos elsőbbségi részvény- csomagjának jegyzési időszaka, egy bankrészvény egy ugyanakkora cím­letértékű kárpótlási jegyért vásárol­ható meg. Június 14-én került a vásárlók elé a Miskolci Hűtőipari Rt. 140 millió forintos törzsrészvény-pakettje, melyből 3 részvényt két kárpótlási jegyért lehet megszerezni. Június 21-től július 21-ig jegyezhetők az Orvosi Műszerkereskedelmi Rt. (OMKER) törzsrészvényei. A 225 millió forint értékű csomag átváltási aránya a Miskolci Hűtőipari Rt. pa­pírjaival azonos. Kinek adnak hitelgaranciát? Valószínűleg nem költi el az erre az évre szánt 8 milliárd forintot a bankhitelekre kezességet vállaló Hi­telgarancia Rt. — közölte az MTI-vel pénteken Bugár Csaba, a cég vezérigazgató-helyettese. Az rt. működésének első három hónapja alatt mintegy 600 milió forint ér­tékű kezességet vállalt. Május eleje óta hetente átlag hat kezességvállalási kérelem érkezik a Hitelgarancia Rt.-hez. A 61 eddig beérkezett kérelemből 40-et bíráltak már el, a válasz többségében ked­vező volt. A Hitelgarancia Rt.-nek az a célja, hogy sok jó vállalkozás jus­son segítségükkel hitelhez, és forrá­saik hosszú távon adjanak lehetősé­get a vállalkozások fejlődéséhez. Az rt.-nél ezért kockázatanalízisre kerül sor. A bankok szerint túl kockázatos kérelmeket a pénzintézetek gyakran nem is továbbítják a céghez. Á hitel- felvevők körét szűkíti, hogy a vállal­kozások többsége nem rendelkezik megfelelő üzleti tervvel. Frank-márka vetélkedés Franciaország esetleg önszán­tából kivonja a frankot a nyu­gat-európai valutaárfolyam-me­chanizmusból, ha a német szövet­ségi bank nem csökkenti nagyobb ütemben a kamatlábakat — írja a londoni The Times hétfői száma „hivatalos forrásokat” idézve. Az új francia kormány ígéretet tett a hazai ipar vezetőinek arra, hogy a jövő év elejére a rövid távú kama­tok nem lesznek magasabbak 4 százaléknál. Ennek megfelelően Párizs immár korántsem működik együtt oly lelkesen a Bundes- bankkal, mint korábban. Devizaszámla kubaiaknak Kubai állampolgárok egy bi­zonyos csoportja a jövőben devi­zaszámlát nyithat a szigetország­ban és hozzájuthat a csak ke­ményvalutáért árusított cikkek­hez, szolgáltatásokhoz a külföldi­eknek fenntartott üzletekben. Az új szabályozás tíz olyan kategó­riát határoz meg, amelynek tagjai legálisan rendelkezhetnek kon­vertibilis valutával. Olajhatalmi azeri remények Végképp szertefoszlani látsza­nak az olajnagyhatalommá válá­sához fűzött azeri remények, mi­után a köztársaságban dúló bel- háborús cselekmények miatt im­már az olajmezők kiaknázására szerződött nyugati vállalatok al­kalmazottai is menekülnek. Az AP-DJ amerikai gazdasági hír- szolgálat összefoglalója szerint az egyik igen jelentős beruházási megállapodást már felbontották. Mentőöv olasz vállalatoknak „A Ferruzzi a második leg­nagyobb olasz magánkézben lévő ipari vállalatcsoport, amelynek működése és fennmaradása stra­tégiai érdek, mindent meg kell tenni tehát, hogy a körülötte kia­lakult bizonytalanságot és hitel- vesztést áthidalják” —- jelentette ki Piero Barucci kincstárügyi mi­niszter a képviselőház pénzügyi bizottsága előtt. A miniszter azt azonban kizárta, hogy az állam közvetett úton köztulajdonba kí­vánná venni a Ferruzzi-Montedi- son csoportot. Súlyos dinárok A vágtató jugoszláviai infláció abszurd tüneteinek egyikéről számolt be a napokban a belgrádi Politika. A cikk szerint a vajda­sági Szabadkán a minap egy vá­sárló kenyérért tért be az egyik helyi pékárudába, s könnyebb csomaggal távozott, mint ami­lyennel érkezett: a fél kilónyi péktermékért kifizetett 650 darab 100 dináros éppen egy kiló volt. Soros-rekord Rekordot döntött a Wall Stree- ten a magyar származású George Soros tavalyi bevételével, ami el­érte a 650 millió dollárt. A milli­árdos, akinek piaci fellépései, de pusztán pénzpolitikai jóslatai is immár komoly befolyásoló té­nyezői a pénzpiaci folyamatok­nak, a Financial World című ma­gazin szerint az első helyet fog­lalta el 1992-ben a 100 legmaga­sabb jövedelmű Wall Street-i tőzsdeguru profitlistáján. Soros a szaklap szerint ötpercenként ke­resett 19 ezer dollárt. Bevételi re­kordjának méreteit jellemzi, hogy a listán mögötte következő négy- százmillió dollárral keresett ke­vesebbet tavaly, mint ő. Terjeszkedik a Gösser A grazi székhelyű Steirerbau cég az év végéig 500-ra szeretné emelni a Gösser sörözők számát — jelentették be abból az alka­lomból, hogy a Novotel Szálló te­raszán megnyílt a legújabb Gös- ser-söröző. Tavaly 3,4 milliárd schilling forgalmat bonyolítottak le, 29 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Szerkesztette: A.Tóth Sándor ^ kezdőknek profiknak

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom