Petőfi Népe, 1993. június (48. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-28 / 148. szám

1993. június 28., hétfő MEGYEI KÖRKÉP ÉLETMÓDVÁLTÁST A GYEREKEKNÉL! Megyei egészségmegőrző program # A kecskeméti Zrínyi-iskola tanulói ősztől már nagyobb, jól felszerelt tornateremben őrizhetik az egészségüket. Bács-Kiskun megyében a felnőtt lakosság egészségi állapota mélyen az elvárt szint alatt van. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat megyei szakemberei ezért olyan egészségmegőrző programot dolgoztak ki, amellyel minden lehet­séges módon meg akarják előzni, hogy a mostani gyerekek hasonló sorsra jussanak. Erről a megyei köz­gyűlést a pénteki, Baján tartott ülé­sén tájékoztatta dr. Molnár Ilona me­gyei tisztifőorvos. A program azzal kezdődött, hogy felmérték az általá­nos iskolás tanulók testi kondícióját, terhelhetőségét. Az eredmények el­szomorítóak — mondta a tisztifőor­vos. Ha nem történik minél előbb gyökeres változás a gyermekek életmódjában, felnőtt korukban nagy számban kerülnek ki közülük szív­ás érrendszeri, valamint mozgás- szervi betegségekben szenvedők. Az ÁNTSZ orvosai, a megyei sportigazgatósággal előadásokat tar­tottak a városokban, és javasolták, hogy valamennyi általános iskolai osztályban vezessék be a mindenna­pos testnevelési órákat. A különböző szűrővizsgálatok rendszeresítése mellett a megyei tisz- ’tiorvosi szolgálat szakemberei szük­ségesnek tartják az iskolai nevelés, valamint a tanítóképzés kibővítését olyan ismeretekkel, amelyek a gyer­mekek egészségének megóvását je­lentősen segítik. Már dolgoznak az ÁNTSZ-ben egy egészségnevelési tananyag, speciális kollégium tema­tikáján a Kecskeméti Tanítóképző Főiskola számára. VAN, AKI VÁLLALKOZNA, VAN, AKI NEM Bizonytalanok a bajai orvosok Jelentős reformkísérletnek ítélték az ország minden területén a házior­vosok a Társadalombiztosítási Igaz­gatóság azon új rendelkezését, hogy július 1-jétől az alapellátó hálózatból kiválva vállalkozóként dolgozhat­nak. Ugyanakkor sokan úgy vélik, hogy nem kellőképpen kidolgozottak a vállalkozás működésének feltételei. Baján a felmérések szerint a legtöbb háziorvos vállalkozóként kíván dol­gozni a továbbiakban, néhányan ma­radinak az alapellátónál. Dr. Gergely László vállalkozáspárti, és a követ­kezőképpen látja a helyzetet. — Kissé kidolgozatlanok még az új lehetőség szabályozói. Három fél­nek kellene szerződést kötni: a házi­orvosnak, az önkormányzatnak és a társadalombiztosításnak. A tb.-vel azonban eddig még — többszöri kí­sérletünk ellenére — nem sikerült tárgyalni, így csak annyit tudunk, ami a közlönyben megjelent. Azaz, hogy a leadott kártyák számának megfelelően mennyi pénzt adnak egy praxisra. Azt azonban, hogy ezzel a pénzzel milyen kötelességeink, il­letve lehetőségeink vannak, nem tud­juk. Azokban a városokban, ahol való­ban fontosnak vélték a háziorvosok vállalkozását, mivel a tb. által fizetett pénz kevés egy jól működő praxis­hoz, sőt jövedelemcsökkenést ered­ményezhet, az önkonnányzat bizto­sítja a hiányzó összeget. Mi hiába kértük Baján, hogy legalább a tulaj­donukban maradó rendelők fűtését, világítását, közműdíjait vállalják át tőlünk, sem erre, sem egyéb anyagi juttatásra nem adnak fedezetet. Ettől függetlenül az önkormányzattal megvan a szerződéstervezet, melyet elfogadott a testület, de hát ők, mint említettem, pluszt nem adnak. S hogy miért szeretnék mégis vállal­kozni? Szerencsére sokan jönnek hozzám a városban és szerintem mintegy ezer betegnél — ami évi 2 millió forintot jelent — már jól működhet a vállal­kozás. Több pénz maradhat a körzet fejlesztésére, műszerek, berendezé­sek vásárlására, hiszen kevesebb embert, apparátust kell megfizetni. Viszont, aki bent marad, ott az in­tézmény feléli a pluszpénzeket. Igaz, nekik a fizetésük biztos összeg, amit hónapról hónapra felvehetnek, de egyéb lehetőségeik beszűkülnek. Reményeim szerint sikerül mindig annyi pénzt megtakarítani majd, hogy fejleszthessek. Dr. Ábrahám György szintén sok egészségügyi kártyával rendelkezik, ám mégis az intézményen belül ma­radásra voksol. — Tény, hogy a betegek szem­pontjából jó hatással volna a vállal­kozás, hiszen az élet egyéb területein is a maszek mindig jobb munkát végzett. Tehát magasabb színvonalú, progresszívebb munkát végeznek a vállalkozó háziorvosok szerintem. Elvégre, ha a minőséget és mennyi­séget növelik, akkor a bevétel is emelkedni fog. Továbbá saját rende­lőben, hatáskörében jobb, befejezet- tebb ellátást tudna biztosítani. Igye­keznek jobb felszerelést is besze­rezni, hogy például több laborvizsgá­latot el tudjon végezni. Fontosabb lenne a fejlesztés, tárgyi diagnoszti­kai eszközök vásárlása, s ez szintén a lakosság érdekeit szolgálja. Tehát ha valódi teljesítményfinanszírozást tudna bevezetni az Egészségügyi Biztosítási Alap — betegforgalom utáni és a betegnél elvégzett vizsgá­lat szerinti finanszírozás —-, akkor érdemes lenne tényleg vállalkozni. Viszont nem így lesz, hanem csak egyszerűen a leadott kártyák alapján illeti meg egy bizonyos összeg az or­vosokat. De az, hogy a betegei min­dennap jönnek, tehát sok a munkája, vagy egész hónapban alig jelentkezik valaki vizsgálatra, tehát semmit sem kell csinálni, már nem számít a pénzmennyiséget illetően. így tulaj­donképpen az évi finanszírozást ki­számítva szinte ugyanannyi lenne a vállalkozási, mint az elmúlt évi ösz- szeg. Ezért egyelőre.a kialakulatlan viszonyok miatt úgy .érzem, nem já­rok rosszabbul, ha az alapellátón be­lül maradok. Géczy Zsolt Bácsalmáson elkelt a föld Június 23-án és 24-én, valamint 29-én és 30-án tartották, illetve tart­ják a kárpótlási földárveréseket a Bácsalmási Állami Gazdaságnak és a helyi Petőfi Szövetkezetnek a jelen­legi ütemben kijelölt földterületeire. Döntő részben szántóföld került ka­lapács alá, több mint 40 ezer arany­korona értékben. Az első licitet megelőző napon, 22-én este zsúfolásig megtelt a pol­gármesteri hivatal nagyterme, mivel a földrendező bizottság előzetes megbeszélésre hívta össze a jogosul­takat. A leadott igények alapján vilá­gossá vált, hogy az igények nagyob­bak, mint az árverés jelenlegi, máso­dik ütemében licitálásra bocsátott te­rületek. Ez azt jelenti, hogy egy aranykorona a legjobb esetben is csak ezer forintért kerülhet az új tu­lajdonosok birtokába. Ennek elkerü­lése, s a lehetséges legjobb, 500 fo­rintos ár elérése érdekében id. Csőke Antal, a megbeszélés szervezője tü­relemre intette a területre várókat. Mondván: rengeteg föld van még. Javasolta, hogy a táblákra Leadott igényeket arányosan csökkentsék. A Bácsalmási Állami Gazdaság vezér- igazgatója, Sendula Tibor arról tá­jékoztatta a jelenlévőket, hogy mely táblákat terhel úgynevezett marad­ványköltség (szerves trágyázás), me­lyet a leendő tulajdonosnak kell meg­téríteni. Elmondta továbbá, hogy azoktól, akik bármi okból nem tudják, vagy nem akarják saját művelésbe venni a megszerzett területet, aranykoronán­ként 10 kilogramm búza árának meg­felelő összegért bérbe veszik, ha leg­alább 5 évre használatba adják. Szerdán és csütörtökön az árverés Csőke Antal javaslatának megfele­lően zajlott. Szerdán a 3569 aranyko­ronára 19-en jelentkeztek, s 500 fo­rintos aranykoronánkénti áron meg is vásárolták az egész területet, amely 199 hektár. Csütörtökön 8405 arany­koronára (256 hektár) licitálhatott a 22 jelentkező. El is kelt valamennyi terület — szintén 500 forintos átlag­áron — s valamennyi jelntkező el- költhette az erre az alkalomra kiszá­mított kárpótlási jegyét, (prókai) Árverés békességben • Nagy Lajos Dezsőné (balról), az egyik új tulajdonos a kárpótlási földárverés végén aláírja a jegyzőkönyvet. — Lesz itt egyáltalán árverés? Ez a kérdés merült fel a szemlélődőben, amikor néhány perccel az' árverés' kezdete előtt belépett a lajosmizsei mozi épületébe. A Felsőlajósi Alma­virág Szakszövetkezet kijelölt terüle­teire kiírt kárpótlási árverésen mind­össze tíz táblát kellett kiosztani. A résztvevők nyugodtan várták a licitálás kezdetét, beszélgetés közben sem került szóba a néhány- perc múlva kezdődő licitálás. Az árverést vezető Kovács Imrének mindössze egy személyt kellett elutasítania, mi­vel még nem kapta meg a kárpótlási jegyét, de megnyugtatták, megkapja a saját területét. S itt van a nyugalom magyarázata, tudtuk meg Szilaj Zol­tántól, a polgárineseteri hivatal iro­davezetőjétől. Az eddig megtartott valamennyi árverés hasonló hangu­latban, ny úgödíáh folyt tér Mért 'ff 1 i- citálásra jelentkezőknek az árverés előtt előzetes egyeztetési lehetőséget biztosítanak. így csak tévedés okoz­hat néha izgalmat. Egyébként a szö­vetkezet is gondosan készítette elő a földalapok kijelölését. A meghirdetett 1939,89 aranyko­rona, 89,68 hektárból elkelt 270,20 aranykorona, 45,87 hektár kárpótlási föld. A 24 helyrajzi számból 17 talált gazdára. Az aranykorona és a terü­letnagyság értéke közötti jelentős el­térésnek az az oka, hogy a meghirde­tett szőlőtáblára mindössze egy je­lentkező akadt. Bártfai Róbert ÓRIÁSI A SZÁMÍTÓGÉPEK HIÁNYA Amerikai vendég Kalocsán 17 MILLIÁRDOS BEVÉTELRE SZÁMÍTANAK Változik az illetéktörvény Nemrégiben érkezett Kalocsára William S. Moore amerikai közgaz­dász, hogy az önkormányzat meghí­vására a gazdasági problémák meg­oldásához nyújtson segítséget. A Nemzetközi Szolgáltató és Végre­hajtó Szervezet megbízottja egy hó­napot tölt a városban. Megismerkedik az önkormányzati gazdálkodás alapjaival, majd a helyi szakemberekkel közösen adaptáló megoldásokat keres a gondokra. A nagy felkészültségű menedzserrel jövetele céljáról, benyomásairól be­szélgettünk: — Moore úr! Ahogyan tudjuk, Ön egyenes és következetes úton — amúgy■ amerikai módra — jutott el szakmája csúcsára. Több évtizedes közigazgatási, majd gazdasági gya­korlat után nyolc évig volt polgár- mester Ohio államban. Most azért van Kalocsán, hogy tengerentúli ta­pasztalatait nálunk is hasznosítsa. Milyenek az első benyomásai? — Magyarországon, Bács-Kis- kun megyében és Kalocsán kicsit otthon érzem magam. Az önök ha­zája éppen Ohio állam nagyságával azonos, még a népesség, annak terü­leti megoszlása is hasonlít. Az én vá­rosom éppen Kalocsa nagyságú tele­pülés, ahol nagyon sok magyar él. Ami különbség, hogy a mi megyénk Bács-Kiskunnak csupán az egyne­gyede. Aztán az is szembetűnő, hogy a megyei önkormányzat képviselői amerikai kollégáikkal ellentétben rengeteg feladatot látnak el, s óriási a felelősségük. Ami elsőként megra­gadott, hogy mennyire tiszta ez a kis város, s hogy a házak elrendezése mennyire praktikus. Emlékeztet a sa­ját otthonomra. Voltam egy-két la­kásban és mondhatom, szépek, tága­sak, otthonosak. Az emberek szor­galmát különösen dicséri az a sok kert, zöldterület, ami a portákat kö­rülveszi. — Ugyan eddig rövid időt töltött csak nálunk, mégis, milyen benyo­másai vannak az önkormányzati és hivatali munkáról? — Eddig csak az irodavezetőkkel volt alkalmam beszélgetni, a napok­ban ismerkedem meg egyes képvise­lőkkel, bizottságokkal és azok elnö­keivel. Miután az utóbbi években a demokráciához való viszony alap­kérdéssé vált, azt állapíthattam meg, ezek a vezetők nagyon is tisztában vannak a gyakran szerteágazó felada­tukkal. Az is szembetűnő, hogy mennyire jól szervezett az önkormányzat hiva­tala. Azt persze még nem látom, hogy a mindennapi gyakorlatba mennyire épültek be a demokratikus alapelvek, játékszabályok. — Eddig csak jókat, szépeket mondott, pozitív jelzőket használt ve­lünk kapcsolatban. Ön számunkra az „álmok világából", Amerikából ér­kezett. Ezért örülnénk, ha nem lenne ennyire szemérmes, s rámutatna a hiányosságokra is. — Sok minden van, amit műkö­désük során feltétlenül modernizálni kellene. Például szembetűnően óriási a számítógépek hiánya. Magyaror­szágon annyiféle adó, járulék van, hogy ennek pontos nyilvántartása el­képzelhetetlen komoly számítógép- rendszerek nélkül. Bízom abban, hogy itt-tartózkodá- som ideje alatt sikerült annyira meg­ismernem a helyi viszonyokat, hogy egy-két hasznosítható ötlettel segít­hetem az új igazgatást, gondolkodási módot, az új társadalmi-gazdasági szerveződés gyakorlatban történő megvalósítását. Zsiga Ferenc Alapítvány a hídért A Felső-Bácskai Települések Konzultatív Fórumának júniusi ülé­sén az egyik téma a Mohácsi Duna-híd Alapítvány bemutatkozása volt. Az alapítványtevő, dr. Kernya István magángyógyszerész tájékoz­tatta a fórumot. Az alapítványt 1992-ben hozta létre, tiszteletadással Mohács város 900 éves fennállására, a mohácsi csata 470. évfordulójára, a világkiállításra és a magyar állama­lapítás 1100 éves évfordulójára. Az alapítvány fő célja a mohácsi Duna-híd tervezési, kivitelezési munkáinak támogatása. A híd meg­építése nemcsak Baranya megye, ha­nem Bács-Kiskun megye fejlődését is segítheti. Kérdésünkre dr. Kernya István elmondta, hogy a híd 4,3 mil­liárd forintból két és fél év alatt ké­szülhet el. A reálisnak mondható ha­táridő az ezredforduló, de az alapít­vány azon munkálkodik, hogy az 1996-os világkiállításra elkészüljön a híd. Ennek érdekében 50 ezer támo­gató aláírást szeretnének gyűjteni és minden adományt szívesen fogad­nak. Dr. Simon Péter, az alapítvány kuratóriumának tagja a felsőbácskai polgármestereknek történelmi pél­dákkal is bemutatta, hogy a két tér­ség adottságai, fejlődési lehetőségei azonosak, ezért kérik a támogatást. Tájékoztatójában azt is hangsú­lyozta, hogy a híd építése 1600 em­bernek nyújtana munkát, elkészülte után pedig a hozzá kapcsolódó fej­lesztések is sok munkahelyet teremt­hetnek. Felső-Bácska polgármesterei egyetértettek az alapítvány céljával, támogató nyilatkozatot tettek, és be­kapcsolódnak az aláírás-gyűjtési ak­cióba is. Pásztor Erzsébet A kormány módosítani kívánja az illetéktörvényt. Ez alapvetően a visszterhes vagyonszerzési, öröklési, ajándékozási, a gépjármű- és az ál­lamigazgatási illetéket érinti. A visszterhes vagyonszerzési ille­ték általános mértéke a jelenlegi 5 százalékról 10 százalékra emelkedik, amennyiben arra a parlament áldását adja. Öröklés, ajándékozás esetén is emelkednek a mértékek. Itt jelenleg a jogszabály rokonsági foktól függően három csoportot határoz meg. Az első csoportba tartozók — szoros ro­konsági fok esetén — jelenleg 5 szá­zalékos illetéket fizetnek, ez azonban 10 százalékra fog emelkedni. A.második csoport esetén a mai 8 százalékos illeték 14 százalékra nő, míg a harmadik csoportnál a 10 szá­zalékos illetéket 20 százalék váltja fel. Ezek a változások azonban nem érintik a lakásvásárlást, -öröklést, ez esetben az illetékek változatlanok maradnak. Módosul viszont a lakás­építés céljára vásárolt telek illetéke, ha az meghaladja a 200 négyszögölt A TIT Bács-Kiskun Megyei Egye­sülete és az Ökumenikus Nyári Egyetem Tanácsa, a Haza és Haladás Alapítvány, valamint a Művelődési és Közoktatási Minisztérium támo­gatásával ökumenikus nyári egyete­met rendez Kecskeméten. A június 28-án, délelőtt 10 óra 30 perckor kezdődő megnyitó után dr. Hegedűs Lóránd református püspök tart előadást A Biblia mint irodalmi mű és mint irodalmi művek ihletője címmel. Délután 14 óra 30 perckor Nagy István református lelkésznek, a (720 négyzetmétert). Ennél kisebb telek esetében a feltételhez kötött il­letékmentesség továbbra is megma­rad. Kismértékben növekszik az ál­lamigazgatási illeték is, a gépjárműil­leték pedig egységesen, a motortér­fogattól függően köbcentinként 6 fo­rintra emelkedik. Ezektől a változtatásoktól a pénz­ügyi kormányzat a bevételek számot­tevő növekedését várja. Az idén ilyen címen 9,5 milliárd forintot fizet be a lakosság. Várhatóan jövőre az il­letékbevételek elérik a 17 milliárd forintot. Jelenleg az illetékből származó befizetések teljes egészében az ön- kormányzatok forrásait növelik, a helyhatóságok használhatják ezt fel. A változtatások eredményeként létre­jövő növekmény viszont a költségve­tésbe folyik majd be. Az így kiala­kuló arány meghatározó lesz a jövő­ben a tekintetben, hogy miként oszt­ják meg az illetékbevételeket az ön- kormányzatok, illetve a központi költségvetés között. nagykőrösi református tanítóképző főiskola igazgatójának előadása kö­vetkezik. Június 29-én, kedden 9 órá­tól dr. Szigeti Jenő adventista teoló­giai tanár, Marjovszky Tibor refor­mátus teológiai tanár és dr. Domán István főrabbi tart előadást a Tudo­mány és Technika Házában. Este 19 óra 30 perckor kezdődik az ünnepi hangverseny a piarista templomban, amelyen többek között az ARS NOVA Énekegyüttes, és a Kecske­méti Női Kar lép fel. (ábrahám) • • Ökumenikus nyári egyetem Igazgatói kinevezések Kecskemét képviselő-testülete ma dönt az Erdei Ferenc Művelődési Központ, az Ifjúsági Otthon, a Les- kowsky-gyűjtemény és a Népi Ipar- művészeti Múzeum igazgatójának megbízásáról. Várhatóan elnököt vá­lasztanak az egyházi ad-hoc bizott­ság élére és kijelölik a háromtagú etikai bizottságot a vállalkozásfej­lesztési alap felosztásának vizsgála­tára. Rendeletalkotás várható a lakás- fenntartási támogatás új rendszeréről és megtárgyalják a városi kitünteté­sek alapítását. Az oktatási bizottság és Hideg Antal alpolgármester vitá­jában a testületnek kell dönteni. Az oktatási bizottság a területén évente 8 kitüntetést szeretne adományozni, az alpolgármester szerint azonban a létszám alapján csak 6 illeti meg ezt az ágazatot. Úszótanfolyam A mélykúti standfürdőben a tava­lyi évhez hasonlóan ismét megren­dezik az úszótanfolyamot. A kiskun- halasi sportiskola két szakoktatója várja a gyerekeket és a szülőket jú­lius 12-én, 8 órára strandra. Az alsó korhatár öt év. Jelentkezni korábban a mélykúti művelődési házban lehet. Ötvenmillió az önkénteseknek A kormány hozzájárult, hogy a Belügyminisztérium az önkéntes tűzoltóegyesületek támogatására költségvetéséből idén 50 millió fo- riríföt átcsöpörtösítson. A 'felosztás­ról, a nyilvános pályázat eredményé­nek figyelembevételével, a belügy­miniszter dönt az 1800 önkéntes tűz­oltóegyesület között. Csak kérdezem Milyen az igaz magyar iroda­lom, ki is a valódi, hamisítatlan magyar író? Mostanában, amikor olyan rendkívüli jelentőséget kap a ma­gyarság tudata, más szóval iden­titása, amit nagyjából önazonos­ságnak lehet fordítani, aki nem találja helyét, illetve irányító csil­lagát a magyarok között, az for­duljon az irodalomhoz, mert bi­zony vannak igazi magyar írók. Ok legfőképp arról ismersze- nek meg, azontúl, hogy nagyon kiváló művészek, amit ugye má­sokról is el lehet mondani, hogy magyarul, a magyarnak és a ma­gyarokról írtak, igaz magyarság­gal. Sok zseniális írónkról el lehet ezt mondani, de szerintem ezek közül is kiemelkedik Tömörkény István, a szegedi parasztság leg- hivatottabb krónikása, akinek su­bájába belebújhatna akár Mau­passant, vagy Hemingway is. Csakhogy Tömörkény magyar volt, a világirodalom legna­gyobbjai közé éppen ezért nem­igen kerülhetett be, csak mi tud­juk róla, hogy zseni. A Szeged környéki parasztvi­lágról írott munkái magukon vise­lik azt az érzelmi többletet, amit csak olyan író tud munkáiba be­lecsempészni, aki belülről ismeri hősei életét. Ezentúl persze stí­lusa, meseszövése és szellemes fordulatai, a valóság iránti érzé­kenysége emeli naggyá. Nagy magyar íróvá. Tömörkény eredeti neve egyébként Steingassner volt, 1895-ben magyarosított. Most akkor hogy van ez? Csak kérdezem... Hámori Zoltán

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom