Petőfi Népe, 1993. június (48. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-23 / 144. szám

1993. június 23., szerda 8 KÁBÍTÓSZERVESZÉLY Kábítószerveszély Magyarországon a drogfogyasztással kapcsolatban 1985-ig publiká­ciós tilalom volt érvényben. A jelenség kutatásáról sem lehetett szó. Ennek következménye az is, hogy még ma sincs pontos adat azokról, akik rendszeresen kábítószereket fogyasztanak, nem tudni, mennyien lehetnek az önpusztítók. „Az orvos nem felelős azért, mert egy beteg diagnózisát felállította”— idézi Martin Luther Kinget egy toxikológiai szakkönyv, s talán ezt a jelmondatot tűzték zászlajukra a társadalmat a drogveszélyre figyelmeztetők is. Bács-Kiskun megyében a múlt esz­tendő végén alakult meg a prevenciós munkacsoport. Együtt küzd az egyre inkább fenyegető kábítószerveszély ellen az egészségügy, a rendőrség, a pedagógusok. A felvilágosítás jegyében készült ez az ösz- szeállítás is, amihez a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság két rendőrtisztje, Kurdics Mihály és Huszka József adott segítséget. Noszlopy Nagy Miklós Mi a kábítószer? AMERIKA SEGÍTI A KUTATÁST Szegeden vizsgálják a kábítószer-függőséget A kábítószer-fogyasztás elsősorban az egészségügy gondja, bárhol is üti föl fejét a világban. Rendkívül nehéz azonban rangsorba állítani, hogy az emberéletet pusztító szenvedély járulékos jelenségei közül me­lyik okoz nagyobb kihívást, a bűnözés, vagy az iskoláskorúak veszélyez- tetetttsége. Ezek mind gyakorlati teendők, amelyekről nap mint nap ér­tesülhet a közvélemény is. A kábítószerezés káros hatásai ellen irányuló kutatásokról azonban keveset hallottunk eddig, és igaz ez a megállapítás még ma is. Pedig a világ számos tudományos műhelyében végeznek olyan kísérleteket, amelyek a függővé válás elkerülésének lehetőségeit igyekez­nek föltárni. Ezek egyike a MTA Biológiai Központjának Biokémiai In­tézete. A tizenöt éve elkezdett munka sikereként könyvelhető el, hogy Szegeden rendezték meg a kábítószer-fogyasztással foglalkozó közép-ke- let-európai és amerikai szimpóziumot. A Szegeden végzett kutatások je­lentőségéről itt beszélgettem dr. Borsodi Anna főmunkatárssal. E gy klasszi­kus farma­kológiái tan­könyv szerint: „...kábítószer mindaz, ami ha­tást gyakorol az élő sejtre." Ez a meghatározás azonban túlsá­gosan tág. A de­finíció alapján ugyanis a belé­legzett levegő, az elfogyasztott étel is kábító­szernek mond­ható. Figyelembe kell azt is venni, hogy a drogok hatása a dózistól is függ. A kis dózisok általá­ban nyugtatnak, a nagyobb dózi­sok izgató hatá­súak éls csak az egészen nagy adagok kábító hatásúak. Az al­kohol kis dózisa például kedvező hatású lehet, fo­kozhatja a teljesítőképességet. Alig nagyobb adagban azonban e hatás alapvetően megváltozik. Csökken a koncentráló- és a kritikai képes­ség, jelentősen lelassul a reakcióidő. Félreértésen alapul, hogy a kábító­szerek minden esetben kábítanak. Maga az elnevezés erre utal ugyan, de ez csak nagyobb adagban igaz. A drog fogalmának tisztázásakor meg kell említeni azt is, hogy rend­kívül nehéz a kábítószernek nevezett • Kis dózisban az alkohol még nem káros. anyagok hatását előre megjósolni. Csaknem minden kábítószer első al­kalmazásakor, kipróbálásakor olyan mellékhatások jelentkeznek (émely­gés, szédülés, verejtékezés, szapora szívműködés stb.), melyek az első cigaretta elszívására, az alkohollal való első ismerkedésre jellemzőek. Csak kivételesen fordulhat elő, hogy az első próbálkozás komolyabb mel­lékhatásokat nélkülöz, illetve eléri a várt hatást. Tévhitek és tények Tévhit: Az alkohol nem drog. Tény: Az alkohol drog, mégpedig a legproblémásabb drog. Ameriká­ban 500 ezer ember fogyaszt heroint, de 10 millió fogyaszt rendszeresen alkoholt. Tévhit: A drogok károsak. Tény: A drogok sem nem károsak, sem nem hasznosak. A valóban meghatározó az, hogy miként és mennyit használnak belőlük. Tévhit: A drogok kombinálása, keveredése rendjén való. Tény: Egyazon időben többfajta drog használata óriási veszélyt rejt magában. A drogtúladagolások és az ebből származó halálesetek jó része a kombinálás eredménye. Tévhit: A kávé nem drog. Tény: A kávé, a tea és a cola-ita- lok mind koffeint tartalmaznak, ami élénkítőszer. Tévhit: A dohány nem drog. Tény: A dohány nikotint tartal­mazó drog, mely függőséget ered­ményezhet. Növeli a szívmunkát, csökkenti az étvágyat, megváltoz­tatja a szervezet működését. Tévhit: A legtöbb helytelenül fo­gyasztott drog titokban, illegálisan gyártott, rendkívül rossz minőségű. Tény: A leggyakrabban használa­tos drogok közül nagyon sok legáli­san, jó minőségben készül. Ilyenek a nyugtatok, altatók, a nátha elleni gyógyszerek legtöbbje és a narkoti­kumok. Az illegális drogok legtöbbje hallucinogén: pl. marihuana, heroin. Tévhit: A hasznos drogok legáli­sak, míg a veszélyesek tiltottak. Tény: Minden drog használható helytelenül. A legálisnak minősített drog nem jelenti azt, hogy biztonsá­gos is. A téves használatra leginkább alkalmas drogok szigorú ellenőrzés alá esnek. Tévhit: Aszpirin és Coca-Cola keverése jóleső részegséget eredmé­nyez. Tény: Coca-Cola és aszpirin keve­rése veszélyes, mivel benne rejlik a túladagolás veszélye. Tévhit: A drogok nincsenek ha­tással a terhességre. Tény: Minden drog veszélyes le­het a terhességre. Az alkohol, a ciga­retta, az altatók és egyéb árusított gyógyszerek is. A legkritikusabb időszak ebből a szempontból a ter­hesség első 60 napja. Segítség drogügyben Akik úgy érzik, hogy problémáju­kat már nem oldhatják meg saját ma­guk, azokat a következő segélyhe­lyeken várják: Bács-Kiskun Megyei Önkor­mányzat Kórháza, pszichiátriai osztály, 6000 Kecskemét, Izsáki út 5. Telefon: 76/484-384. Fővárosi Operatív Drogbizott­ság, 1051 Bp„ Városház u. 9-11. Tel: 1174-247. Drogambulancia, 1134 Bp., Klapka u. 17. Telefon: 1207— 741. Tinédzserügvelet, 1131 Bp„ Fa- ludi u. 5. Telefon: 1491-514, 1291- 836. Drogtájékoztató Központ, 1184 Bp., Thököly u. 2-4. Telefon: 1786— 963. Szent Erzsébet (Korányi) Kór­ház baleseti belgyógyászati osztá­lya, Bp. VII., Alsó erdősor 7. Tel: 1220-852. Nemzeti Egészségvédelmi Inté­zet „Drogprogramja”, 1117 Bp., Böjti Imre u. 4-8. Tel: 1666-461. Örszágos Pszichiátriai és Neuro­lógiai Intézet, 1021 Bp., Hűvösvöl­gyi út 116. Tel: 1760-922. „Mátrix” Egyesület, a szenve­délybetegek hozzátartozói részére, 1134 Bp„ Klapka u. 17. Tel: 1207- 741. „Humanitás” Bűnmegelőzést és Társadalmi Beilleszkedést Segítő Társaság Ifjúságvédelmi Cso­portja, Csokonai Művelődési Köz­pont, 1153 Bp., Eötvös u. 64—66. Szigetszentmiklósi Drogsegély­hely, 2310 Szigetszentmiklós, Jókai u. 25/B. Tel: 06-24-368-802. — Számomra kissé meglepő, hogy a kelet-európai országok is jelentős múltra tekintenek vissza e téma kuta­tásában, hiszen az élet eddig itt nem követelte az éjfélé vizsgálatokat úgy, mint az Egyesült Államokban. A rendszerváltás óta kell tartanunk a tömeges kábítószer-kereskedelemtől, és ennek minden káros következmé­nyétől. A szegedi kutatók ilyen előre- látóak voltak? — A alapkutatás nem latolgatja a közvetlen gyakorlati hasznot, még akkor sem, ha a témát éppen az élet kínálja. Dr. Wollemann Mária irányí­tásával csaknem 15 évvel ezelőtt in­dult el intézetünkben az a program, amelynek részeként olyan anyagokat vizsgálunk, amelyek kölcsönhatásba lépnek a fájdalomérző központokkal. — Hogyan kapcsolódik ez a téma a kábítószer-függőséghez? — Amikor az ember veszi a fáj­dalomcsillapítót, az megkötődik a sejtek felszínén. Ezt követően bonyo­lult láncreakciók indulnak meg, ame­lyek eredményeként csökken a fájda­lom. — Egyértelműen jótékony a ha­tása— mondjuk—a moifiumnak, ha a rákbeteg szenvedéseit igyekeznek enyhíteni vele. Vagy tévedek? \, — Jótékony, amennyiben fájdal­mat csillapít, de emellett kialakul a hozzászokás is. Jelenleg ennél nincs jobb módszer, a kutatásnak azonban arra kell irányulnia, hogy a külön­böző hatásokat szétválasszák. Ahhoz ,W,«Rb hpgy,$.kölcsönhatást tanul­mányozzuk, meg kell ismernünk a receptor (felfogó) molekulaszerkeze­tét is. Ha ez sikerül, könnyebb olyan új anyagokat tervezni, amelyek eset­leg megszüntethetik ezt a káros ha­tást. — Milyen új eredményekkel gaz­dagították eddig a szegediek a nem­zetközi kutatásokat? — A programban részt vevő or­vosok, biológusok, vegyészek, ra- diokémikusok csoportjának a mun­kája a morfin és származékainak megkötésében szerepet játszó egyik molekula elkülönítéséhez vezetett, 1986-ban. Az erről szóló publikácó nemzetközi érdeklődést váltott ki, s azóta széles körű együttműködést folytatunk határainkon túli intéze­tekkel. — Gondolom, ennek köszönhető az amerikaiak mostani érdeklődése. — Amerikának nagy gyakorlata van a kábítószer-függőség megelő­zésében és kezelésében, az ezzel kapcsolatos kutatásokban. Érdekli őket az is, hogy mi a helyzet Kö- zép-Kelet-Európában ezen a téren, hol tartanak itt a kutatók. — Milyen lehetőségek vannak az együttműködésben ? — A kutatócsere mellett a jövőben kialakítjuk annak a hivatalos útját is, miként küldhetünk ki anyagokat ot­tani fölhasználásra, illetve teljeskörű vizsgálatra. Mindezt itt elvégezni rendkívül pénzigényes lenne. Ter­vezzük még, hogy ezután rendszere­sen szerveznek konferenciákat e tér­ség kutatói is. — Sajnos minden okunk megvan arra, hogy tartsunk a kábítószer-fo­gyasztás hazai emelkedésétől. Az amerikaiak példamutató eredménye­ket értek már el más szenvedélybe­tegségek, az alkoholizmus, a dohány­zás leküzdésében is. Tapasztalataik felhasználhatók nálunk is? — Az amerikaiakat 3 segítő szán­dék is vezette. Szegeden ellátogattak a drogambulanciára, és fölajánlották, hogy az ott dolgozó szakembereket továbbképzésben részesítik. így minden reményünk megvan arra, hogy az alapkútatások fejlesztése mellett a gyakorlatban már bevált amerikai módszerekkel sikerül meg­fékeznünk a kábítószer-fogyasztást. Chikán Ágnes ............... • Orvosok, biológusok, vegyészek, radiokémikusok csoportja kutatja Szegeden a kábítószer-függőség káros következményeit. Magyarországi körkép Magyarországon a klasszikus ká­bítószerek fogyasztása a múlt század végétől kezdődően, szűk körben mindig is létezett. Társadalmi prob­lémává a fiatalok körében jelentkező drogfogyasztás vált. Az 1960-as évek végén, a 70-es évek elején ha­zánkat is elérte a drogok terjedése. A fiatalok szerves oldószereket, ragasz­tókat kezdtek el belélegezni (szipu­zás, szipózás), hallucinogén hatású gyógyszereket kezdtek használni. Ebben az időben bukkantak fel a gyógyszertárakban a hamis receptek. Bács-Kiskun megyében is, bár itt még az volt a jellemző, hogy pesti fi­atalok próbálkoztak a beváltással. Több mint tíz éve szigorították meg egyes drogok forgalmazását, a receptre történő kiadását. Mintegy ezt ellensúlyozandó, 1985 körül egyre inkább terjedt a mákgubóból készült vizes kivonat használata. A mákgubó beszerzése ugyanis köny- nyű, a hatása jóval kevésbé feltűnő, viszont hamarabb kialakul a függő­ség. Szakemberek egyetértenek ab­ban, hogy ma Magyarországon ez a legveszélyesebb droghasználati forma. A fiatalok drogfogyasztása mellett nem szabad megfeledkezni az alko­holfogyasztásról sem, hiszen jól tud­juk: az alkphol is drog. Miként azt az Egyesült Államokkal és annak fel­nőtt lakosságával kapcsolatban meg­állapították, feltehető, hogy a fiata­lok alkoholfogysztása nálunk is ve­szélyesebb. mint az egyéb drogoké. (Ide kívánkozik, hogy az USA-ban szigorú törvények állapítják meg azt a korhatárt, amely alatt férfiak, il­letve nők egyáltalán nem fogyaszt­hatnak szeszes italt. A legtöbb ál­lamban ez 21 év. Aki ennél fiata- labbnak szeszes italt ad, súlyos bün­tetéssel számolhat.) Bács-Kiskun megyében 1990-ben és 91-ben nem indult rendőrségi eljá­rás droggal való visszaélés miatt. Tavaly a rendőrségnek három ilyen ügye volt, míg idén az első negyed­évben már négy. Szerencsére — egy kivételével — külföldiek ellen, akik feltételezhetően csak tranzitálták a drogokat. A MÁK ÉS A KENDER KARRIERJE Önpusztítók • Amerikai kábitószer-kereső kommandó. Történelmi tény, hogy az ember már évezredek óta ismer bódulat­keltő, kábító hatású anyagokat, ame­lyek rendszeres használata súlyosan károsítja a személyiségét, sőt, idővel ronccsá teszi. A mák mintegy négy ezer éve ismert kultúrnövény. A vi­rágja, illetve a gubója az életöröm és a halál jelképévé vált. Az ősi leletek azonban arról is tanúskodnak, hogy a mákból előállított „varázsszer”, az ópium, pipából való szívással, vagy italba elegyítve, kedélyjavító bódula­tot idéz elő. És a varázsszer milliárdos üzlet lett. Az ópium elindult az emberisé­get mérgező hódító útjára. Az ópium, magyarul mákony alapanyaga a be­metszett zöld mákgubó tejnedve, amelyet ősi módon fatálakban szárí­tanak, mígnem gyantaszerű anyaggá válik. Az értékére jellemző, hogy egyes távol-keleti országokban az ópiumgyanta ma is fizetőeszköz. A mák termését felhasználja az élelmi­szeripar és a gyógyászat. Évezredek óta nélkülözhetetlen fájdalomcsilla­pító és altató. Sokak számára azon­ban halált hozó kábítószer. Vannak országok, ahol a mákül­tetvényeket a hatóság szigorúan ellenőrzi. Jelentős rendőri és kato­nai erőket köt le a titkos termesztés, illetve a feldolgozás leleplezése. Az eredményes munkához ma már elen­gedhetetlen a bűnüldöző szervek nemzetközi összefogása. Magyaror­szág is részt vesz az ezzel foglalkozó különböző szervezetek munkájában. A világot behálózó kábítószer—ke­reskedelem egyik tranzitútvonala Magyarországon vezet át. Ezért a közeljövőben számítani lehet az úgynevezett kemény drogok felbuk­kanására itt is. Ebben a növekvő turistaforgalom jelentős szerepet játszik. A forint konvertibilissé vá­lása pedig szinte bizonyosan felgyor­sítja a kábítószerek terjedését. Mind gyakrabban fordul elő, hogy a kábítószer-élvezők ópiumnyerés céljából megdézsmálják az ültetvé­• Fiatal brazil narkós. nyékét. A megszilárdult tejnedvet többnyire műanyag tasakban gyűjtik, hogy a száradást és az illanást késlel­tessék. Ez a morfium és a heroin alapanyaga. A hazai kábítószer-élve­zők a mák gubóját, illetve szalmáját főzik meg, de ma már nem ritka a vénás befecskendezés sem. A kendert már az óegyiptomiak is termesztették, de ismerték Kínában és Indiában is. Felhasználták például rituális célokra, valamint különböző betegségek gyógyítására. E fontos rostnövényt napjainkban is sokféle­képpen hasznosítják: szőnyegek ké­szítésétől egészen az olajgyártásig. Sajnos azonban sokak számára ez is kábítószer-alapanyag. A virágzó kender ágvégződései ugyanis kábu­latkeltő anyagot tartalmaznak: ez a marihuana. (A cikk a Belügyminisztérium tájé­koztatófilmjének felhasználásával készült.) A DROGFOGYASZTÁS OKAI Az ember személyisége a meghatározó • A drogfogyasztásnak számtalan oka lehet. Mióta a drogok elterjedtek a vilá­gon. az embereket foglalkoztatja a kérdés: miért. Ez a kérdés befolyá­solja a szülőket abban, hogy mit mondjanak, mondjanak-e egyáltalán valamit gyermekeiknek a kábítószer­ről. Tegyenek-e óvintézkedéseket és ha igen, milyeneket. Szemet hunyja­nak. tiltakozzanak? Ezekben a kérdé­sekben ugyanis a szülők aszerint jár­nak el, hogy mit gondolnak a fiatal­kori kábítószerezés kiváltó okának. Az pedig egyáltalán nem biztos, hogy helyes következtetésekre jut­nak. Ezzel párhuzamosan sokaknak nehézséget okoz azt is megmagya­rázni maguknak és másoknak, hogy miért ne használjanak egy bizonyos kábítószert, amit mások használnak. A miértre mindig nehéz a válasz. Semmi sem bizonyítja, hogy a kábí­tószerezésnek lenne egy, alapvető oka. Az a valószínűbb, hogy az okok között több összetevő játszik szere­pet. Az utánzási vágy nyilván jelen­tős szerepet kap, de nem elhanyagol­ható a rituális használat, a szociális nyomás, az „ínyencek” drogozása, a kíváncsiság sem. Annak a ténynek, hogy egyesek semmiképpen nem hajlandók kábítószert bevenni, míg mások keresik az alkalmat, általában személyhez kötődő okai vannak, amit egy kívülálló nem tud helyesen megítélni. Szerkesztette: Noszlopy N. Miklós

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom