Petőfi Népe, 1993. június (48. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-19 / 141. szám

6 1993. június 19., szómba HÉT VÉGI MAGAZIN HÁZNÉZÖ Egy hagyományos családi birodalom A Kecskeméten, a Búzavirág ut­cában álló családi házat jónéhányan megcsodálták már. Sokan becsönget­tek: árulják el, ki volt a tervezője? Nos, Szécsi István építész tervezte meg Baksa Béláék lakóbirodalmát. Most együtt látogattunk el az 1987 óta lakott házba, hogy bemutassuk. A falusi születésű családfő mindig is arra vágyott, hogy egyszer kike­rülhetnek a széchenyivárosi panel­rengetegből. A feleség nemigen hitt abban, hogy bírják erővel és pénzzel az építkezést, ezért inkább férjére hagyta a szervezést. Az elképzelések természetesen megvoltak, de az épí­tésszel nem egyszer hosszú egyezke­désbe kellett kezdeni. — Igen, mindig türelmesen meg­hallgatom az építtetőt — mondja Szécsi István. — Pályám során mint­egy kétezer házat terveztem, de nincs köztük két egyforma. Először ceruzás tervegyeztetés zajlik, amin még lehet javítgatni. Természetesen a megbízó dönt mindenben, az ő igé­nyeit kell szem előtt tartani. Baksa úr egy Kölcsey utcai házat szemelt ki, vagyis ahhoz hasonlót szeretett volna magának. Onnan tudta, hogy kihez is kell fordulnia. Szécsi István épületein megtalálha­tók a sajátos stílusjegyek, ha nem is annyira harsányan, mint másokén. Tulajdonképpen ez szükséges, mert az építész névjegyét jelenti. Lágyabb vonalak fedezhetők fel a külső fe­lületeken. És inkább a hagyomá­nyosabb, a szerényebb kivitelezés híve a tervező, akinek felesége, egyik fia is ezt a pályát választotta. — Nagyon sokat osztottam, szo­roztam — meséli a házigazda. — Az építkezés minden részfeladatát ma­gamra ’vállaltam, rohangáltam az anyagok után, mestereket hívtam. Természetesen megvoltak a pontos időpontok. Nem is csúsztunk volna, ha be nem jön egy fagy, ezért muszáj volt két hétre leállnunk. Szerencsém volt, hogy precíz, megbízható meste­rek építették a házunkat. Vannak, akik csak a kulcsátadásra mennek el saját családi birtokukra, én ennek nem vagyok híve. Minden nap, min­den órában tudtam, hogy hol tart az építkezés. Baksáék a panellakásukban ma­radhattak, a míg fel nem épült a Bú­zavirág utcai házuk. Úgy kötötték a szerződést, hogy csak akkor adják át az új lakónak a kulcsot, ha végeznek az építkezéssel. Meg is lepődött a nyárlőrinci vevő, amikor határidő előtt felkeresték, hogy máris költöz­het. Ekkorra, persze, már a feleség is elhitte férje nagyvonalúnak tartott elképzeléseit, vagyis sikerül megte­remteniük családi fészküket. Már csak adomaszámba ment az, hogy autóbusszal ment ki az építkezés helyszínére megnézni, hogyan állnak az alapok. — Milyen is ez a ház? — néz kö­rül az építész. — Az volt a család kí­vánsága, hogy a földszinti lakótér kapcsolódjon a telekhez, könnyen ki lehessen jutni a természetbe. Lenn a nappali, az étkező, a konyha kapott helyet, valamint a felnőttek hálószo­bája és a fürdőszoba. Lépcső vezet fel az emeletre, ahol a gyerekek szo­bái, valamint zuhanyzófülke talál­ható. Az utcai fronton inkább virá­gok, míg a hátsó kertben a konyha­kerti növények élnek meg. így ketté­választottuk a telket, amit egy hangu­latos kapu jelez. A funkciókat szem előtt tartva, könnyen, igényesen kivi­telezhető épület készült el. Nem volt különösebb fennakadás, még a búto­rok helyét is megtaláltuk a lakókkal. • Szécsi István építész és a Baksa házaspár ezúttal nem az építkezés gondjairól diskurál. • Jellemzőek az egyszerű építészeti elemek. Nincs is semmi gond, nem változ­tatnának a családtagok a ház felépí­tésén. Talán csak egy ajtót tennének máshová. A burkolatok az akkor megvásárolható legszebbek közül valók, mára a kínálat sokat változott. Nem is nyugszik a férj, már egy újabb családi ház építésének gondo­lata forog a fejében, amiről, persze, az asszony hallani sem akar. A kert? Még nem úgy néz ki, ahogy megálmodta a Baksa házzas- pár: az üzleti teendők elvonják a csa­ládfőt ä kerféSzkédSSTŐtr.. — Ez a házam három másik meg­rendelést hozott — emlékszik Szécsi úr. — Pályáztunk Az év lakóháza címre is, de nem jutottunk be az or­szágos versenyre. Hogy miért? Ezt ne kérdezze. Számomra többet jelent az, hogy még mindig érdeklődnek a ház tervezője iránt, vagyis eljutnak hozzám a Baksáéknál érdeklődő pa­ciensek... Borzák Tibor • A terasz. • A nappalitól az ebédlőt boltív és könyöklő választja el. A NŐKRE SOKKAL VESZÉLYESEBB Száraz részegség: dohányzás Kiwi-karrier Két-három évtizede még csak az előkelő társaságok asztalán fordult elő, ma azért bárki „beruházhat” ko­runk sikergyümölcsére, a kiwire. Hímevét új-zélandi termelők alapoz­ták meg, de a gyümölcs nem onnét származik, hanem Kínából. A Jangce folyó völgyében terem vadon, a helybéliek évszázadok óta fogyaszt­ják, bort is készítenek belőle. Euró­pai botanikusok először 1847-ben ír­ták le a lombhullató kúszónövényt, amely akár 9 méter magasra is meg­nőhet, s vadon kilencven évig is elél. Az első töveket 1904-ben vitték Angliába, majd Amerikába, ám ter­mést nem sikerült érlelniük, mert a növény kétlaki, azaz a porzós és a termős virágok nem ugyanazon az egyeden vannak, s az első import­szállítmányokba csupa porzós nö­vény került. Új-Zélandon 1910-ben hozott termést az első kiwifa. A nagybani termesztése az ötvenes években indult be. Ma már évi 300 ezer tonnányit exportálnak a magas C-vitamin-tartalmú gyümölcsből. Időközben a kiwitermesztés egyre több országban honosodott meg. Új-Zéland mellett nagyobb termelő­nek számít Japán, s az USA is. Az idén van ötszáz éve annak, hogy Kolumbusz matrózai behoz­ták Európába a száraz részegséget, vagyis a dohányzás szokását. A dohányzást sokáig ártatlan dolog­nak és kizárólag a férfiak privilé­giumának tartották. A huszadik században a helyzet azonban meg­változott. Századunk elején még nagyon ke­vés nő dohányzott, de a húszas évek­től kezdődően számuk egyre nőtt, és a világstatisztikai adatok szerint a hatvanas években a férfiak ötven, a nők huszonöt százaléka dohányzik. A dohányzás nagyon ártalmas a női szervezetre, mert az érzékenyeb­ben reagál a különféle stresszhatá­sokra és mérgekre, mint a férfi szer­vezete. A dohányfüst pedig nagyon ártalmas anyagokat tartalmaz. Majdnem minden nő arról álmo­dik, hogy egyszer anya lesz és egész­séges gyermeket szül. Nem biztos, hogy ez a vágy minden nőnél betelje­sül. Ugyanis a megszületendő gyer­mek egészségének alapjai jóval az­előtt kialakulnak, mielőtt világra jönne, sőt, még jóval a fogamzás előtt. Tudni kell, hogy a spermiumok minden harmadik hónapban meg­újulnak, de a női petesejt nem, és ép­pen ezért a toxikus anyagok táptalaja lehet. A dohányzó nőknél a koraszülés kétszer gyakoribb, mint a nemdo­hányzóknál. és halott gyermeket négyszer gyakrabban hoznak világra. A dohányzó nők újszülöttei hét-nyolc százalékának kisebb a test­súlya, és minden negyedik újszülött pár napon vagy héten belül meghal. Az embrió központi idegrendszere akkor sérül meg a leginkább, ha az anya a fogamzást követő két-három héten belül cigarettázik. A terhesség negyedik, ötödik hetében a szív- és érrendszert éri károsodás. A következmények a szülés után azonnal jelentkeznek, illetve legy- gyakrabban iskolás korban észlelhe­tők, amikor a testi és szellemi igé­nyek próbára teszik a gyermek fej­lődő szervezetét. Dr. Katona Edit G. I. Joe, a közlegény A galambpostát több ezer éve használja az ember, hiszen ezek a madarak nemcsak kiváló repülők, de remek a tájékozódóképességük is. Ezért igen nagy távolságról is hazata­lálnak. A régészeti leletek azt tanúsít­ják, hogy már időszámításunk előtt 3-4000 ezer évvel Kínában, Egyip­tomban, Mezopotámiában is alkal­mazták a galambokat üzenetek köz­vetítésére. Európában a reneszánsz idején kezdték alkalmazni a szárnyas hírvi­vőket. Abban az időben a Németal­föld volt a földrész kultúrközpontja. A postagalambkultusz onnét terjedt át Belgiumon keresztül Franciaor­szágba, majd Angliába, végül Né­metország területére. A német iroda­lomban a postagalamb szót első íz­ben 1565-ben használták. A történe­lem folyamán sok mindent, így a postagalambokat is előszeretettel használták katonai célokra. Az Orá- niai Vilmossal élükön a szabadságu­kért küzdő hollandok 1577-ben ily módon tartották az összeköttetést a spanyol csapatok által körülzárt Leyden és Harlem várossal. Még a múlt században is jelentős volt az a különbség a gyorsaságban, amellyel a galambposta a konvencionális pos­tával szemben rendelkezett. A lon­doni tőzsde — hála a galambpostá­nak — idejekorán értesülhetett Na­póleon Waterlooi vereségéről, és ily módon nagyarányú manipulációkba kezdhettek a tőzsdén. Az első világháborúban csaknem valamennyi hadviselő fél alkalmazta a postagalambokat. A németek a hír- vivésen kívül megpróbálták a szár­nyas futárokat felderítésre is alkal­mazni. A speciális tréninggel kikép­zett galambok mellére könnyűfém­ből készült, önkioldóval ellátott, megfelelő gyújtótávolságú fotóka­merát erősítettek. A galambok 2-300 méter magasan, 30 kilométer mély­ségben berepültek az ellenséges vo­nalak mögé, és ott légi felvételeket készítettek az ellenséges vonalakról. ' A második világháború idején a katonai híradás már meglehetősen magas színvonalon állt. Háborúban • azonban a • vezetékes összeköttetés megrongálható, a rádiósok -pedig bemérhetők és zavarhatok. Ezért a hadviselő felek postagalambokat is • Mindkét világháborúban alkalmaztak postagalambot... alkalmaztak a hírközlés támogatá­sára. Az 1940-es villámhadjárat ide­jén a francia hadsereg dezorganizá- lödó állapotában jó hasznát vette a postagalamboknak. A jól felszerelt amerikai hadseregben is 54 000 pos­tagalamb teljesített szolgálatot a má­sodik világháború idején. A hatvanas években a detroiti állatkertben pusz­tult el egy veterán postagalamb. Úgy hívták, hogy G.I. Joe közlegény. A galambot, még közvetlenül a háború után, London polgármestere érdem­renddel tüntette ki, Detroit városa pedig azt kérte, hogy-életé"végéig ál­latkertjében tarthassa. Ez á postaga­lamb az olaszországi hadjárat idején majd ezer angol katona életét men­tette meg! 1943. október 18-án vil­lámsebességgel repülte végig azt a 32 kilométeres távolságot, amely Colvi Vecchia olasz falu és a legkö­zelebbi angol repülőtér között volt. A falucskát, ahová német csapatok fészkelték be magukat, az angol légi­erő bombázni akarta. Időközben azonban az angol csapatok a falut gyors támadással elfoglalták. A kö­zeli repülőtéren egy angol bombázó­század már bevetésre készen állott, mikor az utolsó pillanatban a posta­galamb megérkezett a falu elfoglalá­sának hírével. Ezért‘kapott érdem­rendet G.I. Joe közlegény. Jobb félni, mint megijedni Tudományos híreink • TÁVDIAGNÓZIS. A Szomá­liában állomásozó amerikai katonák­nak lehetőségük van arra, hogy be­tegségüket, sebesüléseiket washing­toni szakorvosok bevonásával diag- nosztizáltathassák. Az összeköttetést műholdas kapcsolatrendszerrel bo­nyolítják le. Az egyik, e célra kijelölt Szomáliái kórházban különlegesen éles felvételeket szolgáltató digitális kamerával lefényképezik a sebet, a röntgenfelvételt vagy mikroszkóp­felvételt, az elektronikus képet aztán továbbítják. A washingtoni specialis­ták ugyanezen az úton közlik a diag­nózist. A rendszer főpróbája egyéb­ként az öbölháborúban volt. • GYÖNGYFÜZÉR. Amerikai csillagászok még tavaly egy üstököst fedeztek fel a Jupiter közelében. Március legvégén, amikor a távcsö­vet ismét az égi jövevényre fordítot­ták, meglepődve látták, és le is fény­képezték, hogy az üstökös legalább tizenhét darabra hasadt szét. A töre­dékek fényes égi gyöngysorként ke­ringenek a Jupiter körül, amelynek gravitációs ereje fogva tartja őket. Az nem túl nagy szenzáció, hogy egy üstökös szétesik, de hogy ilyen sok darabra esve, sorra rendeződve e- gyütt maradnak, az feltétlenül érde­kes. Hogy mi tartja őket gyöngysze­men, az még rejtély. S hogy mi lesz a sorsuk? Valószínűleg elpárolognak, és porfelhőt hagynak maguk után. • VIGYÁZZ, PLÚTÓ! Már csak a Plútó az egyedüli bolygó, amelyet nem vizsgált meg közelebbről földi űrszonda. Ezért a NASA javasolta a kongresszusnak, hogy 1996-tól épít­senek egymilliárd dollár ráfordítással két 167 kilogramm tömegű űrszon­dát felkutatására. A szondák két év alatt érnék el a Titánt, és tizenkét év lenne szükséges ahhoz, hogy eljus­sanak a Plútó közelébe. • ÉLETHŰSÉG. A koponya alapján rekonstruálható az elhaltak arcvonása a londoni Charing Cross Kórházban. Lézerrel 20 ezer ponton letapogatják, bemérik az adatokat, számítógép alkotja meg a képet. A módszernek a törvényszéki orvostan és a régészet veszi hasznát. Aki erdei kirándulásra indul, jól teszi, ha zoknit, hosszúnadrágot húz, és testének lehető legnagyobb felüle­tét ruhával fedi. Hazatérve első gondja legyen mindenkinek, hogy alaposan vizsgálja meg a bőrét. Ä kullancs viszonylag lassan szánja rá magát a támadásra: hosszan keresi a megfelelő helyet a megkapaszkodás­hoz. S ha már befúrta magát, akkor se lát azonnal vérszívó munkájához. Tehát gondos odefigyeléssel még mindig megelőzhetjük a bajt: azon­nal távolítsuk el körömmel, csipesz­szel az eleinte apró állatot. Ne húzzuk az időt azzal, hogy lég­zőnyílásait olajjal, szesszel, zsírral eltömve megfullasztjuk. Ez a koráb­ban ajánlott eljárás kifejezetten ká- ro», amióta a Lyme-kórt okozó fertő­zésről tudunk. Sajnos, még ma is van orvos, aki nem módosított ezen a té­ves és veszélyes nézeten: az egyik újságban ugyanis ezt tanácsolja a neve előtt dr.-jelzést használó cikkíró az olvasóknak. Ha a kitépett kullancs feje esetleg a bőrben marad, még be­gyulladva is kisebb bajt okoz, mint az, ha haláltusája közben potrohúból Milyen helyen lakik? Csend van a lakásában? Nem szokta zavarni a szomszéd tévéje, rádiója? Tud aludni az utcáról beszűrődő zajoktól, autó­lármától? Nincs a környéken olyan üzem, gyár, amelynek állandó, mo­noton zajától néha úgy érzi, kiesik az agya? Repülőgépek, helikopterek sem szoktak néha elhúzni a háza fel­ett? Nem? Hát akkor Ön igazán sze­rencsés ember! Ha azonban nem így van, akkor se keseredjen el! Van re­mény! Japán és amerikai cégek már évek óta dolgoznak egy „ellenhanggene- ráló”-készüléken. Ez a szerkezet ké­pes felfogni a feléje közeledő hang­hullámokat, kiértékeli azokat, majd azon nyomban képes ugyanolyan amplitúdójú és frekvenciájú, de el­lenkező fázisban lévő hanghullámo­kat létrehozni. Ennek eredménye, hogy az általa keltett hanghullámok kioltják a zavaró, zajt okozó hullá­mokat, mielőtt azok elérnének az belövelli az ember szervezetébe a Lyme-kórt előidéző kórokozókat. Ezesetben szinte életbevágó a gyor­saság: minél később távolítjuk el a kullancsot, minél később fedezik föl a fertőzést, és kezdik el a kezelést, annál veszélyesebb következmé­nyekkel kell számfclni. Olykor kapni a kereskedelemben kenőcsöt és spray-t, amely álh'tólag távol tartja a kullancsot (pélaául a Szuku). Létezik kullancs elleni vé­dőoltás is. A körzeti orvos kérésére bárkinek fölírja és beadja a három szúrást igénylő injekciót. Az első 2-4 hét után kell, hogy kövesse a máso­dik, amely után már megszerezte a gyermek vagy felnőtt az alapimmu­nitást. Tudni kell azonban: ez csak a kullancs okozta agyhártyagyulladás, a kullancs encefalitisz ellen véd meg, a Lyme-kór megelőzésére nem al­kalmas. (Testünk tüzetes átvizsgálá­sát tehát ezután sem mellőzhetjük egy-egy kirándulás után!) A sorozat utolsó, emlékeztető injekcióját egy év múlva adja be az orvos. A védőol­tás háromévenként megismételhető. (Ch. Á.) ember füléhez. így 10-15 decibellel képesek csökkenteni a fülünket érő zajt. A Nissan cég Japánban forga­lomba kerülő autóiban ez a zajcsök­kentő már mint extra tartozék megta­lálható, de néhány zajtalan fagyasz­tószekrényt is forgalomba hoztak már. A készülék főleg az alacsony frekvenciájú, mély, dörgő hangok el­len nyújt hatásos védelmet. Minden jel arra mutat, hogy ha­talmas piaci lehetőségek vannak eb­ben az üzletágban. A szakértők tulaj­donképpen már a 80-as években vár­ták az üzletág fellendülését, de az akkori konstrukciók drágák, nagyok és megbízhatatlanok voltak. Az új processzorok lehetővé tették, hogy mára már 3000 dollár körüli értékre csökkenjen az áruk. Mi pedig bízunk benne, hogy még sokat fog esni az áruk, így talán sze­gény magyar füleink is élvezik majd az általuk keltett csendet. Mindennapi csendünkért

Next

/
Oldalképek
Tartalom