Petőfi Népe, 1993. június (48. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-16 / 138. szám

1993. június 16., szerda MEGYEI KORKÉP MEGÉRZIK AZ ASZÁLYT, DE NYERESÉGESEK MARADNAK Fejlesztik a bajai hűtőházat Ha az idén nem is tudják teljessé­gében hasznosítani a 70 millió forin­tos fejlesztés előnyeit a bajai Hűtői­pari Részvénytársaságnál — ennek oka az aszályban keresendő — a jö­vőben minden bizonnyal megtérül a befektetés — mondja Mari Tibor ve­zérigazgató. — Ez a versenyképesség megőr­zése végett is fontos számunkra, hi­szen a gyár a múltban is, most is nye­reséges volt és maradt. Amint Nagy István gyártásvezetőt mérnöktől, aki a gyárban körülveze­tett, tudom, a fejlesztés elsősorban a kukorica-vonallal kapcsolatos, a gyár egyik fő termékével. A kukorica-fel­dolgozás — 70—80 napot vesz igénybe — nem ismer szabadnapot: szombaton, vasárnap is, de még olyan jeles ünnepen, mint augusztus 20-ai, is dolgoznak, megállás nélkül, három műszakban. A nyárra általá­ban még hatvan dolgozót vesznek fel, most harmincnál tartanak. A ku­korica-vonal rekonstrukciójához ép­pen ottjártamkor érkezett meg az Amerikai Egyesült Államokból vásá­rolt nagyteljesítményű fagyasztógép. Új vásárlás eredménye a két zöld­borsó kombájn, egyenként 17 év fél millió forintért. A régi betakarítógé­pek — először lekaszálták a borsót, • A becsomagolt parajkrém a fagyasztóba kerül. majd traktorral vontatva a gépet, fel­szedték és kicsépelték —, elavultak és elhasználódtak. Most korszerű, önjáró kombájnnal cserélték fel őket. Tökéletesítik a paprika és a paradi­csom feldolgozást, hogy a nyugati bakteriológiai előírásoknak eleget tehessenek. Ehhez egy pályázat kap­csán 7 és fél millió forinthoz jutottak. A termékskálát karfiollal és kara­lábéval bővítették, a hiányzó zöld­borsó kiváltására. A két gyorsfa­gyasztott termék olyannyira népsze­rűvé vált, hogy karalábéból az utolsó tételek eladásánál tartanak, karfiol­ból pedig behozatalra — Lengyelor­szágból vásároltak — szorultak. G.Z. Nemzetközi szakmai elismerés A kiskunhalasi GANZ Vízgép- és Szerszámgyártó Kft. képviselői a múlt héten átvették a „XXIII. nem­zetközi díj az üzleti élet presztízsé­ért” kitüntetést. Az elismerő címre jelölő bizottság — az Editorial Of­fice Trade Leaders clubbal és a Mer­cado Mundial folyóirattal együtt — azokat a cégeket igyekszik felkutatni a világban, melyek az elmúlt év fo­lyamán vállalatuk presztízsét termé­keik minőségével és teljesítményük alapján jelentősen emeltek. A művé­szeti alkotásként sem akármilyen dí­jat az idén 46 ország 149 cége vette át. Országunkból csupán egy buda­pesti és egy vidéki, kiskunhalasi tár­saság nyerte el. Érdeklődésünkre Czagány István, a Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a magyar piacra történő szivattyú- és elzáró­szerkezetek gyártásán túl Svájcba öntödei és sörétező berendezések egységeit, Németországba útjavító berendezések tartozékait, Jugoszlá­viában pedig szivattyúkat szállítot­tak. Beléptek egy európai színtű számítógépes információ rendszerbe, melyen keresztül felvették a kap­csolatot holland és német szivaty- tyú-, osztrák vízelzáró szerkezet- és egyéb különféle alkatrészgyártó • Czagány István ügyvezető átveszi a díjat. vállalatokkal. Az ügyvezető szerint a spanyolországi kuratórium felte­hetőleg speciális figyelőszolgálatán keresztül választotta ki őket. Nyolc­van ember tevékenységének díja ez, s az egész ország elismerően tekint­het rá. A Ganz Vízgép- és Szerszám­gyártó Kft. ez év elejétől nem önál­lóan, hanem a GANZ Részvénytár­saság beleolvadva fejti ki tevékeny­ségét. E díj elnyerése újabb kapukat nyithat meg számunkra új partnerek, új üzleti lehetőségek felé. Sz. H. H. ÜGYELET A BAJAI KÁBEL-TÉVÉNÉL Bővítik a műholdas adásokat Június első hétvégén zavarok vol­tak a bajai kábel-tévé műholdas adá­saiban. Átváltottak az egyes csator­nák, és vasárnap nem lehetett fogni az Eurósport adását. Ezért a rend­szerrel kapcsolatos problémákról, és a fejlesztési tervekről Kalászi Lász­lót az üzemeltető a Kommanális és Szolgáltató Kft. igazgatóját kérdez­tük. A kábel-tévé működése során ter­mészetszerűleg előfordulnak külön­böző zavarok, legutóbb a vihar jóvol­tából elállítódott, egyes csatornák el­tűntek, és mások kerülnek a he­lyükbe. Elegendő telefon híján a Ma­távra várnak az áthelyezéssel, hogy ismételten bármikor, éjjel-nappal, hétvégén és ünnepnap elérhető le­gyen az ügyelet, és akkor az ilyen hi­bákat időben kijavítják. Sokan érdeklődnek a Duna-tv ügyében. Ez, és a francia TV5 műso­rok kísérleti adásban mennek jelen­leg. A kábelhálózati rendszer, a fejál­lomás csak 10 csatornára alkalmas, ami kimerült. Ezt a kettőt egy másik frekvencián lehet továbbítani. Amíg nem kapnak engedélyt ezek véglege­sítésére, és a Frekvenciagazdálkodási Intézet nem méri be, hogy megfelelő jelszínt ér el a lakásokhoz, addig nem reklámozzák. A Duna-tv jól működik, és az a kérdés, hogy cseréljék fel másik mű­sorral, nem lehetséges, mert az egy megszokott helyen van, és ha azt megváltoztatnák, akkor ezért reklá- málnának jogosan. Szándékukban áll további adókat is beléptetni, várha­tóan lesz másik magyar műholdas adás, is, és lehet még egy pár ismert külföldi adó, amely joggal hiányolt. Akiknek régebbi típusú tévéjük van azok forduljanak szakemberhez, és az megmondja, hogy alkalmas-e ezek vételére. A videókon keresztül behangolhatok ezek az állomások. A régebbi készülékekhez konverter szükséges a Duna-tv vételéhez, de ez jelenleg nem kapható Baján. Amint engedélyt kapnak a műsor rendes adásához, felveszik a kapcsolatot egy helyi műszaki kereskedéssel a for­galmazásra, s ezt közlik a képújság­ban. Ára 3 ezer forint körül lesz, de ezzel az esetleges újabb csatornákat is foghatják majd. Egy-egy bővítés mintegy 200 ezer forint, tehát min­den az anyagiaktól függ. Bővíteni szeretnék a hálózatot, és jó esély van rövid idő alatt egy na­gyobb fejlesztésre a Dózsa György úton végigmenni, a különböző leága­zásokkal együtt, és így sok lakást tudnának rákötni. A fejlesztést nem előzetes ígéret, és pénzbeszedés után kívánják vég­rehajtani, hanem leszerveznek egy területet, az igények felmérése után bekötik, és amikor már ott láthatók a műsorok, akkor kell fizetni a nézők­nek. Zalavári László Nemzetközi ifjúsági nyári egyetem Az ifjúság kibontakozási lehetőségei a megváltozott Európában címmel tartják Salgótarjánban a 19. nemzet­közi ifjúsági nyári egyetemet július 4-től Í0-ig. A határidő leteltéig 14 országból 70-en jelentkeztek a nyári kurzusra. A hazai előadók mellett skót, dán, osztrák és német szakem­berek szólnak az ifjúság oktatási, művelődési, munkaerőpiaci és szoci­ális problémáiról, azok megoldási lehetőségeiről. A fiatalok gondjairól a magyar résztvevők elsősorban ok­tatási területről szólnak. (MTI) A megyei önkormányzatok • •• // • jovoje A megyéket vissza kell állítani az őket megillető szerepkörbe, a ma­gyar viszonyoknak megfelelő, a ma­inál erősebb, több hatáskörrel ren­delkező megyei önkormányzatra van szükség - hangoztatta Boross Péter belügyminiszter kedden Kaposvá­ron, az önkormányzatok jövőbeni he­lyéről és szerepéről rendezett konfe­rencián. A miniszter álláspontja sze­rint a megye nélkülözhetetlen eleme az ország szervezetének. Mint mondta, nem ért egyet azzal az első­sorban a megyei jogú városok által képviselt nézettel, amely megkérdő­jelezi a megyék szerepét, s helyettük a megyei jogú városok hatáskörét kí­vánja bővíteni. Á készülő közigaztási törvényter­vezettel kapcsolatosan kifejtette: a Belügyminisztériumban elkészült az önkormányzati rendszer átszervezé­sére vonatkozó törvényjavaslat, en­nek elfogadása azonban már a vá­lasztások utáni új parlament feladata lesz. Olyan megyei önkormányzatban gondolkodunk - mondta -, amely vá­lasztott megyegyűléssel működik, s amely ellátja az integrátori feladato­kat is. Az ezredfordulóra olyan me­gyét képzelünk el, amelynek közha­talmi jogosítványai is vannak, igaz­gatási szerepkörökkel rendelkezik, s a mainál több intézményt működtet. Szükség van és a jövőben is szükség lesz az ésszerű együttműködés­re. Ennek a fontosságát hangsúlyozta Gyenesei István, a Somogy megyei közgyűlés elnöke is. Hitünk szerint - mondta — egyetlen alternatíva létezik a települési önkormányzatok és a parlament között meglévő fényévnyi távolság csökkentésére, s ez a megye szerepének erősítése. (MTI) Elkelt egy ház Több ízben foglalkozott a halasi önkormányzat olyan dekoratív pol­gárházak megmentésének gondola­tával, amelyekbe korábban cigány- családokat telepítettek. Az állagme­góvás tevékenységének híján ezek az ingatlanok az évek során lepusztul­tak, s remény sem volt rá, hogy lakói helyreállítják, de alighanem az ön- kormányzatnak sem futotta volna a költségekre. Ezek közé tartott a Szabadkai út 6. szám alatti ház is, amely a közel­múltban elkelt. Az igazgatási osztály vezetője tájékoztatott bennünket az eladás körülményeiről. Az évek óta húzódó szándék első lépcsője 1991. októberében volt, amikor a testület 2,4 millió forintos irányárral meghir­dette a ház eladását azzal, hogy a benne lakó három család lakásme­goldását a vételárból fedeznék. Mi­után vásárló híján az üzlet elmaradt, újabb másfél évig nem történt semmi. Közben egy családnak tanyát vásárolt az önkormányzat, majd a bentmaradtakat a megürült szovjet laktanyába lakoltatva kiürítették a házat. Ekkor már több érdeklődő is jelezte vételi szándékát, de írásban csak egy, a Textim Kft. erősítette meg. A gazdasági bizottság újraérté­kelte az ingatlant, s 2,1 millió forin­tért egyéves kamatmentes részletfi­zetési kedvezmény fejében elkelt. A hírek szerint varrodát szándékoznak a helyreállított épületben működ­tetni. Megkezdődött a jár vány szezon Úgy tűnik hamarosan beköszönt az igazi kánikula, s vele együtt sorra jelennek meg a gyanítható ételmér­gezések, elsősorban sütemények okozta megbetegedések. A nyári, várható járványok kap­csán kerestük meg dr. Iván András kiskunhalasi tisztiorvost, aki elmondta, hogy ez az időszak az úgynevezett bélfertőzések számára kedvező. A legközismertebb meg­betegedések ilyen tájban a vérhas, illetve a szalmonellózisok különféle formái. Ezek közös jellemzője, hogy Jfertőz;qtti.t?llel„itgllal, pis^os k^ep lévő baktériumokkal vihetők át a beteg emberről az egészségesre. Az idén már több ilyen eset is előfordult: Szánkon a húsvéti családi házikré- mes okozott fertőzést. A halasi ro­konokkal együttvéve — akiknek a gondos családtagok küldtek a süte­ményből — összesen kilencen lettek betegek. Májusban Kiskunmajsán és Jánoshalmán végeztek vizsgálatokat, de az ételmérgezés gyanúja nem iga­zolódott be egyértelműen, csak tö­redéküknél tudtak szalmonella­baktériumot kimutatni. Ezeket kívül a halasi Tisztiorvosi Szolgálat terüle­tén, Kiskunhalas, Kiskunmajsa és Jánoshalma városokban és vonzás- körzetükben tömegével nem fordul­tak elő ilyen problémák, A városi tisztiorvos szerint a cukrászdái süte­mények fogyasztása nem rejt magá­ban veszélyt, ezzel szemben a házi­lag elkészített krémesek, krémmel töltött sütemények, hidegkonyhai készítmények nagyobb valószínű­séggel okozhatnak betegséget. Java­solja a háziasszonyoknak, hogy csak nagyon szabályosan végrehajtott to­jásfertőtlenítéssel, hűtéssel, hidegtá­lak esetében boltban vásárolt majo­nézzel dolgozzanak. Ezek az ételek még így elkészítve, folyamatos hű­téssel is annyira romlékonyak, hogy minél gyorsabban el kell őket fo­gyasztani. A mára talán divatjamúltnak tűnő gyakori kézmosás, a gyümölcsök fo­gyasztás előtti lemosása szintén ha­tékony megelőzési módszer lehet — vélekedett végül a szakember. Sz.H.H. Megszűnt a vizsgáztatás Halason? Bizonyára gondot fog okozni a közeljövőben járművezetést tanulni szándékozók számára az a rendelet, amely ez év elejétől lépett életbe és a járművezetői vizsgahellyé nyilvání­tás feltételeit vizsgálja felül. A „B” kategóriás vizsgahelyek a megyében eddig öt helyen —- Kecs­kemét, Baja, Kalocsa, Kiskunfélegy­háza és Kiskunhalas városokban — folgytak. Az új rendeletben támasz­tott feltételek miatt Kiskunfélegy­háza és Kalocsa kiesett a körből, mert nem feleltek meg a követelmé­nyeknek. Kiskunhalas jövője viszont egyelőre még kétséges. Itt ugyanis a párhuzamos közlekedésre alkalmas útvonalak mennyisége jelenleg nem éri el a törvényben előírt 30 százalé­kot, s a forgalom sűrűsége sem a meghatározott sávonkénti 350-1000 járművet óránként. Kérdésünkre Pigniczki Jenő, a megyei önkor­mányzat képzési és vizsgáztatási osz­tályának vezetője elmondta, hogy a közlekedési-biztonság javításáért ezen intézkedések elkerülhetetlenek voltak, hiszen az a jogosítvány, ame­lyet egy kisvárosban szereznek meg, érvényes a világ összes városára. Megtudtuk azt is, hogy az elméleti és rutinpályás gyakorlati vizsga to­vábbra is letehető lesz helyben, csu­pán a forgalomban való vizsgára kényszerülnek más városba utazni a vizsgázók. Abban az esetben, ha Ha­las időközben mégis megteremti a feltételeket, a vizsgáztatási jog bár­mikor visszadható. Kérdésünkre — tervez-e valamit tenni a város az új közlekedési kon­cepciójában a feltételek megteremté­sére — Német Ferenc az ügy felelőse elmondta, hogy a képviselő-testület városfejlesztési bizottságával foly­tatnak egyeztető tárgyalásokat. Ter­vezik, hogy a város egyes utcáit egy- irányúsítva, további párhuzamos közlekedésre alkalmas útvonalakat hoznak létre. Kifejtette azt is, hogy mindent megpróbálnak elkövetni azért, hogy a város megtarthassa vizsgáztatási jogát, így a megfelelő intézkedéseket beleépítik a város közlekedési koncepciójába. Sz. Huber Helga Mi lesz Gemenc sorsa? Több százmillió forintba kerül Gemenc megmentése. Legutóbbi bajai látogatásán kérdé­seket adtunk át Gyurkó János kör­nyezetvédelmi és területfejlesztési miniszternek, aki szakértők bevoná­sával válaszolt. Ezúttal a Gemenc sorsáról feltett kérdést és a kapott vá­laszt adjuk közre: P. N.: — A Gemenc-rehabilitáci- óra négy tervváltozat készült Ma­gyar-holland együttműködéssel a je­lenlegi ágak kotrását, vagy ezekből egy új, mesterséges mellékág kialakí­tását, esetleg a Sió vizének felduz­zasztását javasolják a szakemberek, ezen felül Zsuffa István professzor a régi népi eredetű gyakorlaton alapuló zsiliprendszer kiépítését, a víz visz- szafogását vetette fel. Melyik válto­zatot részesítik előnyben? Gy. J.: — Nem vagyok az élőhely rekonstrukciónak szakembere, mér­nök vagyok és egyébként műemlék- védelemmel foglalkoztam korábban, úgyhogy ebben a kérdésben nem tu­dok állást foglalni. De hozzáértő szakembereink sem döntöttek még ez ügyben. Alapvetően az, befolyá­solja a választást, hogy melyik mennyibe kerül. Lehet, hogy nem a természet szempontjából legkedve­zőbb megoldást tudjuk választani, hanem azt, amit tudunk valósítani, mert valamit lépnünk kell: a mellék­ágak elzáródásának folyamata, saj­nos, az utóbbi években felgyorsult. A továbbiakban dr. Tardy János, az Országos Természetvédelmi Hi­vatal elnöke válaszolt a kérdésre. — A variációkról lényegében egy tétel dönt: van-e egyáltalán bárme­lyik verzióra egyetlen fillér is. Nem tartom valószínűnek, hogy érdemes a részletekbe belemenni. A legolcsóbb változat is körülbelül 150 milliós té­tel. Tehát most azon gondolkozni, hogy a 150, a 400 vagy a 600 milliós változat lenne a legkedvezőbb, kicsit akadémikus elmélkedés lenne. Ha javasolhatom, ne menjünk bele a részletekbe, mert a jelen pillanatban' a rekonstrukcióra egyetlen fillér sincs. A Zsuffa-féle víz visszatartó.? tervre Tardy János a következőket mondta: — Mindig arról beszélünk, hogy egy vízi műtárgy létesítésére van-e pénz, majd amikor megvaló­sul, kezdünk gondolkozni az új léte­sítmény okozta károk rehabilitációjá­ról. Ha sikerülne egy olyan módot ki­találni, hogy az új vízügyi vezetés egy kicsit beszállna, és nemcsak megbízásos formában —, a vízügyi műtárgyak okozta károk felszámolá­sába, akkor talán nem 150 vagy 600 milliós variációkba kellene gondol­kodni. Nem feltétlenül szükséges, hogy a magyar állam jobbkeze finan­szírozza a másik kezét, a nem feltét­lenül sikerült vízügyi beavatkozások okozta károk helyrehozását. Itt a miniszter közbeszólt, és kife­jezte meggyőződését, hogy a vízügyi vezetéssel jól alakulnak a dolgok az együttműködést illetően. Gál Zoltán MÉSZÁROS LAZAR EMLEKEZETE Kis könyv Baja nagy szülöttéről Szerény, de ízléses küllemű köny­vecskét adott ki a Türr István Mú­zeum a Bajai dolgozatok 8. kötete­ként, a város önkormányzatának anyagi támogatásával. A kiadvány a Mészáros Lázár hamvainak hazaho­zatala alkalmával, az 1991. március 13-ai tudományos konferencián el­hangzott előadásokat tartalmazza, Éber András polgármester előszavá­val. A szerkesztést Kőhegyi Mihály és Merk Zsuzsa, a múzeum igazga­tója, illetve helyettese végez­te. Baja nagy szülöttének, a ’48-as első felelős magyar kormány had­ügyminiszterének angliai tartózko­dásáról, temetéséről és a hazahozatal előzményeiről Sólymos Ede érteke­zett, aki maga is cselekvő részese volt az eseményeknek. A Mészáros-családfa kutatását Antal József, Appel László és Kele­men Márton tanárok végezték. A ha­zahozatal feltétele volt ugyanis a Mészáros-nemzetség élő leszárma- zottainak beleegyezése, ehhez azon­ban fel kellett tárni — és ez teljes si­kerrel megtörtént — a család mint­egy két évszázados történetét. Talán nem szerénytelenség meg­említenem, hogy miként került e so­rok írójának neve is a kötetbe. A pol­gármesteri hivatal folyosóján pana­szolta az egyik kutató, hogy meg­akadtak a munkával, már ami a ma élő leszármazottakat illeti. Rögtön eszembe jutott a Tománovics György plébános halálhírét közlő particédula, mellyel pesti rokonai emlékeztek meg rólam, mint aki a köztiszteletben álló nyugalmazott ba­jai lelkipásztort, ifj. Éber Sándor fes­tőművész társaságában a kalocsai papi szeretetotthonban többször fel­kerestem, és akit az idős tisztelendő barátságába fogadott. A gyászjelen­tést pedig Budapestről, dr. Arányi Jánosnétól kaptam, a Mészáros csa­lád kései leszármazottjától. így nem volt akadálya többé, hogy a Magyar- országon élő 18 felnőttkorú leszár­mazott közjegyző előtt nyilatkozat­ban rendelkezzen Mészáros Lázár hamvainak hazahozatala végett. A kötet tartalmazza Kőhegyi Mi­hálynak a pacséri Mészáros család nemesi okleveléről szóló értekezését, továbbá Urbán Aladár, Ács Tibor, Varsányi Péter István és Hermann Róbert hadtörténészek előadásait Mészáros Lázár katonai pályafutásá­ról. G.Z.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom