Petőfi Népe, 1993. május (48. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-11 / 108. szám

6. oldal, 1993. május 11. PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC NYERESÉGES CSAPAT A PLACCOKON Kire száll a Duna Szálló? • A felújított teraszon, reggeli nyitás után. Lakóhelyüket szerető bajaiak ré­gebben szívesen regéltek vendégeik­nek a múltról, amikor nagy pezsgés volt a városban. Mintha visszatértek volna a szép napok. Külföldi külföl­dit ér az utcákon. Rengeteg új üzlet nyílt. Baja egyre inkább visszanyeri egykori kereskedőváros jellegét, an­nak ellenére, hogy az általános gaz­dasági föllendülés még várat magára. A Duna Szálló a helyén állt már a század elején, akkoriban Nemzeti Kaszinó néven működött. Legutóbbi korszakában rossz napokat látott, hosszú ideig veszteséges volt. 1990- ben létrehoztak egy kft.-t - nagy­részt a Dunatáji Vendéglátó Vállalat tulajdonából, de hét alkalmazottat is bevettek -, s azóta nyereségesen mű­ködik a sörözőből, étteremből és szállodából álló egység. — Minden évben nyereséggel zár­tunk kilencven óta - tájékoztat Péter András, a kft. ügyvezető igazgatója. - Évi bmttó 30 milliós forgalmat tu­dunk elérni. A szálloda ötvenszáza­lékos kihasználtsággal működik. Sajnos, nagy nyereségek nem kép­ződnek nálunk, de azért hozzáfog­tunk a felújításhoz. Az étteremre, a teraszra már sort tudtunk keríteni. A szállodát is meg kell fiatalítani, hogy versenyben maradhassunk. Ez azon­ban már igen komoly pénzt igényel. Egycsillagos a Duna Szálló, négy lakosztálya, negyven zuhanyfülkés és nyolc mosdós szobája van. Az árakat nyilvánvalóan ehhez illően szerényre kell szabniuk. —Elsősorban az átmenőforgalmat szolgáljuk ki - mondja Péter András -, meg a kispénzű embereket. Kap­csolatokat építgetünk nyugati turis­tacsoportokkal, ami nem könnyű, de már vannak ilyen visszatérő vendé­geink. Programokat szervezünk szá­mukra Bugacra, Hajósra, Kecske­métre, Kalocsára, Gemenc megtekin­tésére. Hajókirándulással, pinceláto­gatással, folklórprogrammal is tu­dunk szolgálni. A Dunatáji Vendéglátó Vállalat fölszámolás alatt áll. A jó szakmai színvonalon, nyereségesen dolgozó jelenlegi harmincöt tagú gárda a Duna Szálló elkerülhetetlen privati­zációjakor ott lesz a pályázók közt. Hogy milyen formában tudnak tulaj­dont szerezni, azt egyelőre még nem tudják, de a szándékuk komoly. Ad­dig is, amíg el nem dől, hogy kire száll a Duna Szálló, lelkiismeretes munkával igyekeznek vendégeik kö­rét bővíteni. Cégkatalógus Megjelent a több mint 100 ezer budapesti és vidéki .cég alapadatait tartalmazó új cégkatalógus. A regisz­ter a cégbíróságokon bejegyzett, a Cégközlönyben már megjelent, rend­szerezett adatokat teszi a nyilvános­ság számára hozzáférhetővé — kö-* zölték az Igazságügyi Minisztérium­ban. Számítógép és telefonvonal se­gítségével a cégek adatai a kívánt rendszerben lekérhetők a Company Data által működtetett adatbanktól. A MAGYAR NEMZETI BANK VALUTA-, BANKJEGY- ÉS CSEKKÁRFOLYAMAI Érvényben: 1993. május 10-én Pénznem Vételi Közép Eladási árfolyam 1 egységre, forintban angol font 134,95 136,35 137,75 ausztrál dollár 60,98 61,60 62,22 belga frank (100) 264,97 267,30 269,63 dán korona 14,13 14,26 14,39 finn márka 15,88 16,08 16,28 francia frank 16,17 16,31 16,45 görög drachma (100) 40,02 40,44 40,86 holland forint 48,56 48,99 49,42 ír font 132,64 133,94 135,24 japán yen (100) 78,40 79,00 79.60 kanadai dollár 67,93 68,63 69,33 kuvaiti dinár 287,39 290,14 292,89 német márka 54,49 54,97 55,45 norvég korona 12,89 13,01 13,13 olasz líra (1000) 59,10 59,74 60,38 osztrák schilling (100) 774,75 781,55 788,35: portugál escudo (100) 58,74 59,29 59,84 spanyol peseta (100) 74,16 74,92 75,68 svájci frank 60,45 60,99 61,53 svéd korona 11,77 11,90 12,03 USA-dollár 86,32 87,10 87,88 ECU (Közös Piac) 106,55 107,53 108,51 A MAGYAR NEMZETI BANK DEVIZAÁRFOLYAMAI Érvényben: 1993. május 10-én Pénznem Vételi Közép Eladási árfolyam 1 egységre, forintban angol font 135,22 135,57 135,92 ausztrál dollár 61,18 61,33 61,48 belga frank (100) 266,36 266,94 267,52 dán korona 14,22 14,25 14,28 finn márka 16,00 16,05 16,10 francia frank 16,25 16,29 16,33 holland forint 48,82 48,93 49,04 ír font 133,31 133,63 133,95 japán yen (100) 78,77 78,92 79,07 kanadai dollár 68,63 68,80 68,97 kuvaiti dinár 289,43 290,12 290,81 német márka 54,80 54,92 55,04 norvég korona 12,96 12,99 13,02 olasz líra (1000) 59,69 59,85 60,01 osztrák schilling (100) 778,88 780,58 782,28 portugál escudo (100) 59,02 59,16 59,30 spanyol peseta (100) 74,71 74,90 75,09 svájci frank 60.78 60,92 61,06 svéd korona 11,91 11,94 11,97 Tr. és cl. rubel 27,43 27,50 27,57 USA-dollár 87,01 87,21 87.40 ECU (Közös Piac) 107,15 107,40 107,65 A Tallér évente háromszor fizet hozamot Az Állami Értékpapír Felügyelet 1993. április 29-én kelt engedélye alapján a Quaestor Befektetései Alapkezelő Kft. létrehozta a Tallér Értékpapír Befektetési Alapot. Az alap zártvégű értékpapír-befektetési alapként jött létre, futamideje 1997. január 1-ig tart. Bemutatóra szóló jegyeket bocsát ki, 10 ezer forint és összevont tízszer tízezer forintos né­vértékben, melyet belföldi természe­tes személyek és jogi személyek vá­sárolhatnak meg. Az alap évente há­romszor fizet hozamot, először 1994. január 15-én, majd május 15-én és szeptember 15-én. Áz alap befektetéseinél elsődleges szempont a biztonság. Portfoliójában meghatározó lesz az állampapírok részaránya. Az állampapírok által el­érhető átlaghozamot saját tőkéjének kötvényekbe és részvényekbe tör­ténő befektetésével kívánja növelni. Az állampapírokon kívüli befekteté­sekhez a tanácsadó testület bele­egyezése szükséges, tagjai: dr.Frenkl Róbert egyetemi tanár, dr.Kupa Mihály országgyűlési kép­viselő és Pulai Miklós, a Magyar Bankszövetség főtitkára. A befektetési jegyeket az alapke­zelő megbízása alapján a Quaestor Értékpapír Kft. forgalmazza, több száz jegyzési és befektetési hely be­vonásával. A jegyzés 1993. május 10-től június 18-ig tart. Az alap ter­vezett minimális tőkéje 300 millió forint, melyet korlátlan mennyiség­ben túljegyezhetnek a befektetők. A nyilvános kibocsátású, zártvégű befektetési alap jegyeinek jegyzési időszak alatti megvásárlása esetén a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény szerinti kedvezmény vehető igénybe (adóalap-csökkentési lehetőség a jövedelem 30 százalé­káig). Árverezés Gyulán Elárverezik a Békés Megyei Ga­bonaforgalmi Vállalat 22 ingatlanát, miután a cég ellen végrehajtást kez­deményezett az Országos Kereske­delmi és Hitelbank, valamint a Bu­dapest Bank. A Zsíros Géza kisgazda képviselő vezette vállalat 1,2 milli­árd forinttal tartozik több cégnek. A május 28-án Gyulán sorra kerülő ár­verésen másfél milliárd forint értékű ingatlan további sorsa dőlhet el. Az árverés elmarad, ha közben a hitele­zőkkel megegyezés születik. Egyéb­ként árfelverő licitálás várható. Medgyasszay László, a Földműve­lésügyi Minisztérium politikai állam­titkára a mezőgazdaságot nevezi a nemzetgazdaságon belül fő priori­tásnak, amikor arról kérdezem, hogy az agrárteendők közül milyen fon­tossági sorrendet állítana fel. — A prioritások önmagukból adódnak — mondja az államtitkár. — A kulcsszó a működőképesség fenntartása, a válságmenedzselés, a piacszervezés és -szabályozás, a fi­nanszírozás. Nem tartható tovább a jelenlegi állapot. Egyetlen ágazat sem képes elviselni, hogy az anyag- beszerzése világpiaci áron történjék, termékeinek felvásárlása pedig a vi­lágpiaci árnak a 35-40 százalékán. Az agrárolló mára agrárkaszává vált, amely ha kellően nem figyelünk, le­fejezheti a mezőgazdaságot. Minde­nekelőtt tehát meg kell teremteni a mezőgazdaság jövedelemtermelő képességét. Hiába beszélünk a me­zőgazdaság támogatásáról, mikor a valóságban nem támogatott a magyar mezőgazdaság. Ellenkezőleg: tőke­kivonásban, vagyonvesztésben szen­ved. Ráfizetéssel pedig hosszú távon nem lehet termelni. Ezek az alapvető gondok, természetesen a kép ennél jóval differenciáltabb. — Vészjelzések érkeznek a falvak­ból, elaprózódás fenyegeti a jól gaz­dálkodó szövetkezeteket is... — Jól érzékelem, milyen veszé­lyekkel járhat az átalakult termelő- szövetkezetek újbóli megnyitása. Éppen ezért a szövetkezeti törvény módosítását, a csoportos leválás koncepciót úgy szabad megvalósí­tani, hogy biztosított legyen a mező- gazdaság működőképességének fenntartása és a folyamatos termelés. — Az új koncepcióval a működő­képes egységek önállósulásának le­• A hasznos tehénállományra vigyázni kell — véli az államtitkár. (Fotó: PN-archív) hetőségét szeretnék megteremte­ni? — Sem a kormányzatnak, sem a parlamentnek nem áll szándékában a termelőszövetkezetek szétaprózása, hanem annak a feltételrendszerét kell megteremteni, hogy a működőképes egységek — és csakis ezek - kivihes­sék a vagyonukat, s ebből a pénzből megalapozhassák az önállóságukat. Elfogadhatatlan számomra is az, hogy az extra tejet előállító szakosí­tott tehenészeti telepeket adott eset­ben széthordják, vagy a gazdák által üzletrész fejében kivitt, tenyésztésre alkalmas tejelő teheneket azon­nal vágóállatként értékesít­sék. — Csalódás fogja érni azokat, akik arra várnak, hogy most apró­pénzre válthatják üzletrészü­ket? — Nem lehet működésképtelenné tenni a nagyüzemeket, mert kellő anyagi és szellemi tőke híján nem tudják felváltani azokat egy másik formációval. Hiszem azt, amit az MDF 1990-ben meghirdetett: az ag­rárágazat jövője a családi gazdálko­dás és az értékesítési típusú szövet­kezés együttese lehet. Ebbe az irányba kell elmozdulni. Ehhez azonban átmenetet kell biztosítani. Nem szabad szem elől téveszteni, hogy a szövetkezetekben is emberek élnek, és nem mindegyikük kíván önállóan gazdálkodni. Meg kell hagyni számukra az életfeltételeket és a döntés lehetőségét. Ebben látom a törvényhozás felelősségét. Olyan kompromisszumos megoldást kell ta­lálni, amely a legszélesebb társa­dalmi egyetértéssel biztosíthatja a működőképességet. AGRÁRVILÁG APRÓPÉNZRE VÁLTOTT ÜZLETRÉSZEK? Nem szabad lefejezni a mezőgazdaságot T erméktanács-alakítás A múlt héten tartotta meg elnök­ségi ülését Kecskeméten a Magyar Gyümölcs Szövetség, melyre az or- i szág minden vidékéről érkeztek a gyümölcs termelésével, forgalmazá­sával foglalkozó szakemberek. Nem véletlen, hogy ennyien gyűl­tek össze, hiszen nagyon fontos dön­tés előtt áll a szakma: terméktanács alakítása előtt. A szövetségbeliek abban gyorsan megegyeztek, hogy a módosított alapszabályt a legrövi­debb időn belül megtárgyalják és hi­vatalos formába öntik. Vita, véle­ménycsere arról alakult ki, hogy a terméktanácsban hogyan vegyenek részt a szövetség tagjai. A gyü­mölcsszövetség elnöke, Pancza Já­nos arra figyelmeztetett: gyümölcsfa­jonként és nagyobb területegységen­ként jelenjen meg a képviselet. így nem fordulhat elő majd, hogy pél­dául az almatermelők ügyében mondjuk azok hoznak létfontosságú döntéseket, akik nem e növény ter­mesztésében érdekeltek. Arról is szó esett, hogy a koncentrált, nem túl sok emberből álló „mag” mellé fel kell sorakoztatni a szakemberekből álló, naprakész információkkal rendel­kező csapatot is. Ugyanakkor felmerült, hogy a tu­lajdonviszonyok változásával fel­aprózódott területek gazdái ma még nem igazán érzik, szükségét a szerve­zethez való csatlakozásnak. Ehhez kapcsolódva hangzott el, hogy a ter­méktanácsi tagság — remélhetően — előbb-utóbb feltétele kell, hogy legyen az állami pénzeszközökhöz jutásnak. A gyümölcstermelők — szögezte le Bujdosó Márton, a lajos- mizsei Kossuth Szövetkezettől — tudati változására sajnos, sok évre van szükség. A legfontosabb, hogy a közös döntések meghozatalakor vé- gülis bizalom legyen az érdekeltek között, ne egymás ellen hozzanak döntéseket. Érdekes epizódja volt a tanácsko­zásnak az illegális gyümölcsexport kérdésének körüljárása. Hogyan ke­rülhetett importengedély hiányában teljes kamionokkal fokhagyma a pi­acra. A vita eredménye az lett, hogy hivatalos útra terelik ennek ügyét, kihasználva az ipar- és piacvédelem intézményének lehetőségeit is. VW-alvázakra a Rába szerel felépítményt Megállapodás van előkészületben a győri Rába Rtv,és a Volkswa- gen-termékek kizárólagos magyaror­szági importőre, a Porsche Hungária között. Énnek értelmében a Német­országból importált járóképes, tehát motorral és fülkével is ellátott VW-alvázakra a Rába szerelné rá a felépítményt: a platót. Dusza András, a Rába PR-vezetője elmondta, hogy ez a fajta kiegészítő tevékenység nem tekinthető gyártási kooperáció­nak, inkább kereskedelmi ügyletnek minősül, ami kizárólag a magyar pi­acra szánt VW-transportereket érinti. Az erről szóló megállapodást várha­tóan két héten belül írja alá a Rába és a Porsche Hungária. A sajtófőnök a továbbiakban kifej­tette: a Rába készséget mutat kapcso­latkiépítésre a Volkswagen céggel, s a későbbiekben elképzelhetőnek tartja, hogy a futóművek beszállítá­sával valódi együttműködés jöjjön létre a két cég között. TÖBB TÍZMILLIÓS BERUHÁZÁS Üzletház épül Félegyházán Félegyháza főutcáján megfigyel­hető: üzletek zárnak be, újak nyitnak, változik az utcakép. A Kossuth utcai ABC mögötti telken üzletház épül. A több tízmilliós beruházás - Berki Já­nos építtető tájékoztatása szerint — a vállalt határidőre, a nyár közepére elkészül. A mintegy 700 négyzetmé­ter alapterületű üzletházban 11 üz­lethelyiség, 2 iroda és egy étterem kap helyet. A négy pályázó közül Boros Pál építész kapott megbízást az engedélyezési és a kivitelezési tervek elkészítésére. Az üzletház ki­vitelezésével egy időben az építkezés miatt megbontott környezet is visz- szakerül majd eredeti állapotába. (b.n.k.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom