Petőfi Népe, 1993. május (48. évfolyam, 101-124. szám)
1993-05-03 / 101. szám
PETŐFI NÉPE 1993. május 3., 5. oldal HETI SOROZATUNK Királynőre várva Megkondítják a bugaci csárda kisharangját (6.) Még az első világháborúban Kecskemétre került angol 38 hadifogoly is jól érezte magát a hírős városban, tudható a Vöröskereszt segítségével őket meglátogató dr. Alice Hat- chinson orvosnőnek, a Blackwoods Magazinban megjelent visszaemlékezéséből. Felüdülésnek érezték a korábbi szigorúság után az itteniek barátságos érdeklődését. Tetszett a város is. Eljutott-e közülük valaki később turistaként a Kiskunságba? Ki tudja? Mindenesetre angol nevek is föltűnnek a harmincas évektől a bugaci emlékkönyvekben. 1937-ben például a királyoknak is adó Stuart család egyik rokona gyönyörködött a pusztában. Lady Diana és Károly herceg három év előtti látogatásáról az egész angol sajtó beszámolt. A magas rangú vendégek fölkeresték a tanyán élő Farkas Istvánt és családját is. Az élete nyolcadik évtizedében isjómozgású, reggeltől estig dolgozó gazda és — túlzás nélkül mondhatom — diplomata felesége olyan természetesen viselkedett társaságukban, mintha ki tudja hányadszor találkoztak volna. A Bugac és Móricgát határában álló öreg épületben már több nagykövet, külügyi tisztviselő is megfordult. — így állt minden — tájékoztatott nehány napja Farkas István —, mint most. Akkor több állatom volt. Most már kevesebbel bírok. 75 év, az 75 év! De azért jól megvagyunk. Szépítés nélkül elmondhattam, hogy miként élünk. Rövidre fogtuk a szót, nem akartuk untatni a palotából érkezőket. Alig győztük azután kérdéseire a válaszolást. Mindent megnéztek. — Mondják Diana itt oldódott fel igazán — kapcsolódott a beszélgetésbe a ház asszonya. — A szabadban épített kemencénél szerette volna végignézni a kenyérkészítés folyamatát. Sajnos, nem fért bele az ide tervezett egy órába. Károly herceg után szülei is tiszteletüket teszik a bugaci csárdában. Tóth József, a privatizált vendéglátóhely vezetője megmutatta, hogy hol, miként fogadják május 6-án a magas rangú vendégeket. Hozzájuk bármikor betorpanhat vendég — nekik mindegy, hogy gyalogos turista vagy luxusautós milliomos — de most a szokottnál is gondosabban meszeltették ki a fehér falakat, locsolják a virágokat. Kalocsai ruhát öltenek a női felszolgálók, a férfiak fekete „parasztos" ünneplőt. Megkondítják az egyik tanyai iskolából odamenekített harangot. A biztonságiak már elkérték a folklórműsorban fellépő kalocsai táncosok nevét. Annyira megtetszett a kecskeméti ének-zenei iskolában ajánlott program az angol illetékeseknek, hogy néhány perccel meghosszabbították látogatásuk eredetileg tervezett időpontját. A királynő kívánságára a gyermekek élik szokott iskolai életüket. Miután a vendégek meghallgatták Párdányi Judit női karának egy-két perces köszöntőjét bekukkantottak Juhász Emma harmadikos osztályába, Sipos Erzsébet énekórájára. A folyosón fuvolaszót is hallgathatnak. A nagyteremben Smuta Attila karnagy irányításával Kodály 144. Genfi zsoltárát adja elő a vegyes kar, megszólaltatják Poulenc francia zeneszerző egyik művének egy tételét. Angolul énekelnek ott szinte himnuszként tisztelt dalt. A tanintézet bemutatása nem szerepel a programban, kedvük szerint kérdeznek a vendégek. A gyerekek tudják: a fiúknak főhajtással kell üdvözölni az uralkodó párt ha netán megszólítják valamelyiküket, a lányok pedig pukedliznak. A királynőt Ladies Tamásné igazgató, Fülöp herceget helyettese, Hörcsök Imre kalauzolja. Külföldön is odafigyelnek az első magyarországi angol királyi látogatásra. Külön is méltatta az angol uralkodó és Kiskunság népének találkozását e sorok írójának a Kecskeméti Lapok királynői mellékletébe küldött cikkéhez csatolt levelében Habsburg Ottó, az Európa Parlament tagja. „Nagyon örülök, hogy II. Erzsébet elmegy Kecskemétre, mert csak akkor ismerheti meg valaki igazán országunkat, hogyha az egyik nagy alföldi városba is ellátogat." Egyetértünk vele és várjuk a királynőt. Heltai Nándor Sikeres helytörténeti pályázat ¥ • Bötkösné Molnár Erzsébet Bácsalmás főépítésze, Böt- kösné Molnár Erzsébet egy hónappal ezelőtt vette át a Lakitelek Alapítvány hely- történeti pályázatának egyik negyedik díját. Pályaművének címe: Bácska kettészakadásának infrastrukturális problematikája. A Lakitelek Alapítvány még 1991-ben hirdetett pályázatot a helytörténeti kutatás és annak fellendülése érdekében. A kiírásra 479 mű érkezett, közöttük szép számmal szerepeltek külföldiek is. A díjazásra egyébként több, mint 7 millió forintot fordítottak. Az eredményhirdetés ez év márciusában, a fővárosban volt. Bács-Kiskun megyét képviselte Bötkösné Molnár Erzsébet is, aki a Bácska infrastruktúráját dolgozta fel. A főépítész 1986 óta dolgozik Bácsalmáson, s négy éve helyi lakosnak vallja magát. Egyébként a Bácskában született, ezért döntött úgy, hogy e régió infrastuktu- rális történetét dolgozza fel. A pályamű négy fejezetben foglalkozik hazánk egyik sajátos vidékével, a történelmi sorsfordulókkal sújtott területtel, s annak fejlődési periódusaival. Az utolsó fejezetben a jövő elképzeléseit vázolja a szerző. Az anyag értéke olyan, hogy Bácsalmás és az ott élő emberek hírét, a településhez való kötődését is erősíti. Éppen ezért az alkotót a helyezésért járó pénz mellett külön kiadási díjban részesítették. k Ha Bötkösné Molnár Erzsébet még ebben az évben valamelyik kiadóval meg tud állapodni, úgy munkáját könyvalakban is olvashatják az érdeklődők' Juhász Jenő Bagoly és pacsirta A számítások szerint egy 75 éves ember életének hozzávetőleg egy- harmadát átalussza. Fényűzés, elvesztegetett vagy nagyon is szükséges idő ez? A tudományos megítélés nem egységes, de a szakemberek többsége úgy véli: a fizikai és szellemi feltöltődés érdekében nem szabad takarékoskodni az alvási idővel. Ez alatt ugyanis a sejtek anyagcseréje minimálisra csökken, szinte csak a vegetatív idegrendszer irányította szervek (tüdő, szív, vese, agy) működnek, s azok is jobbára „félgőzzel”. A szürkeállományban kialakuló gátlás mintegy szétsugárzik és az agy egész tevékenységét „takarékra” kapcsolja. A gátlás körülbelül egy óra alatt alakul ki — ez a félalvás időszaka. Ezután következik a mintegy másfélórás mélyalvás, s végül az 5-6 órás elnyúlt ébredés. Az ideális időtartamra nincsenek hiteles normák, mert az alvás mélységétől függ a szervezetnek szükséges pihenőidő. Jelentős befolyásoló tényező az életkor is. A csecsemő szinte az egész napot átalussza; az iskolásoknak 10-12, a fiataloknak 9-10, a felnőtteknek 8, az idősebbeknek pedig 7 óra az alvásigényük. Mindez nem cáfolja a régi latin mondást: Sex horas dormire sat est, juvenique, senique — vagyis hogy hat órai alvás fiatalnak, öregnek egyaránt elég. A „bio-órák” járásának titkait teljesen mem ismerjük. Nem tudjuk például, mi az oka annak, hogy egyeseknek rövid, felületes szendergés is elég, másoknak hosszú mély alvás is kevés a regenerálódáshoz. Az viszont bizonyos, hogy alvás szempontjából két fő típus különböztethető meg. Az egyikbe a „pacsirták” tartoznak, akik gyorsan elalszanak, egy óra alatt elérik a legmélyebb alvási állapotot, s innen egyenletesen közelítenek az ébredés felé. A „pacsirták” koránkelők, s akár hajnalok hajnalán is frissen, pihenten tudnak munkához látni. A másik típus a „bagoly”: nehezen álmosodik el, lassan csúszik át a szendergésből az alvásba, alvásgörbéje ingadozó, s hajnaltájt éri el a mélypontot. A „bagolynak” kínszenvedés a korai kelés, délelőttönként ólmos fáradtsággal küzd, délutánra viszont felélénkül, estére pedig friss és pihent, álmosságnak nyoma sincs rajta... Aligha kell magyarázni, hogy e két típus együttélése meglehetősen problematikus. Hiszen a bagoly és a pacsirta egészen eltérő bioritmus szerint éli életét, s az ebből fakadó konfliktusok megbonthatják a legteljesebb harmóniát is. Dr. Takács Ilona A közbiztonsági és vagyonvédelmi egyesületek működésének tapasztalatai Bács-Kiskun megyében V alószínü, hogy a bűnözés jelentős növekedése is szerepet játszott abban, hogy a települések, zömmel a községek közbiztonságáért aggódó állampolgárok — élve az egyesülési joggal szóló, módosított 1989. évi II. törvényben biztosított jogukkal — a helyi önkormányzatokkal és rendőri szervekkel együttműködve közbiztonsági és vagyonvédelmi egyesületeket hoztak létre. Ezek törvényességi felügyeletét — ma már ez köztudott — az ügyészségek látják el. A közelmúltban a Legfőbb Ügyészség által elrendelt országos vizsgálat részeként Bács-Kiskun megye ügyészségei is elemezték e fontos szervezetek működését, melynek tapasztalataival indokolt néhány gondolat erejéig foglalkozni. Mindenekelőtt szembetűnő és rendkívül pozitív megállapításunk volt az, hogy azokban a falvakban, városokban ahol ilyen típusú egyesületek alakultak nagyobb mértékben csökkentek a vagyon elleni, illetve garázda jellegű bűncselekmények, mint ahol nem működnek ilyen egyesületek. Egyes bűncselekmények—mint pl. betöréses lopás, bolti lopás — egyes községekben szinte meg is szűntek. A közbiztonsági és vagyonvédelmi egyesületek ezeket az eredményeket gyakori járőrözésekkel, figyelőszolgálatok tartásával érték el, melyek alapvetően gazdasági létesítményekre, boltokra, diszkókra, játéktermekre és ahol jelentős tanyavilág van, ott a tanyavilágra is kiterjed. Tevékenységük során néhány kivételtől eltekintve az általuk tapasztalt jelenségekre felhívták a rendőrségfigyelmét, azonban—igen helyesen—ügyeltek arra, hogy olyan jellegű tevékenységet ne fejtsenek ki, amely valamely hatóság, így például a rendőrség bűnüldözési, közrendvédelmi feladata. Az említett néhány kivételre tekintettel fontos hangsúlyozni azonban azt, hogy a jelenlegi szabályozás szerint a közrendvédelmi és vagyonvédelmi egyesület tagjait nem illetik meg többletjogosítványok, tehát nem igazoltathatnak, nem foglalhatnak le senkitől sem vélhetően bűncselekményből származó tárgyakat, és nem kísérhetnek be a rendőrségre „gyanúsítottakat" stb. Megilleti azonban őket is, mint minden állampolgárt az a jog, hogy a tettenért elkövetőt visszatartsák és a rendőrségnek haladéktalanul átadják. A közbiztonsági és vagyonvédelmi egyesületek működése — attól függően, hogy mennyire aktívak és mekkora a működési körzetük — jelentős költségekkel is jár. Ezek a költségek alapvetően a járőrözéssel kapcsolatos benzinköltségek, illetve technikai feltételek (pl. CB-rádió beszerzése) megteremtéséből állnak. A költségeket jellemzően az önkormányzatokfedezik, illetve van ahol azt az egyesületi tagok saját maguk viselik. Több egyesületnél — s ebben nagyon sok igazság van—a tagság méltánytalannak tartja ezt az anyagi tehervállalást, akkor amikor szabadidejüket feláldozva társadalmilag hasznos tevékenységet végeznek, s mely végül is az egész lakosság érdekeit szolgálja. Jó lenne, ha az önkormányzatok elgondolkoznának azon, hogy élve a jogszabályban biztosított jogukkal, alapítványokat hoznának létre, amelyek az ilyen típusú egyesületek működésének anyagi bázisai lehetnének. A gazdálkodószervezetek és magánszemélyek bizonyára szívesen csatlakozhatnának az ilyen célra rendelt alapítványhoz, kifejezve ezzel is az egyesület működésével kapcsolatos megelégedettségüket. Emellett az sem elhanyagolható, hogy a magán- és jogi személyek így olymódon járulhatnának hozzá saját biztonságuk növeléséhez, hogy az alapítványi célra befizetett összegekkel az adóalapjukat csökkenthetnék. Számos egyesületnél az egyesületi tagok úgy érzik, hogy nincs kellő jogvédelmük. Volt olyan egyesület is ahol annak elnöke meg volt győződve arról, hogy az egyesület tagjai közfeladatot ellátó személynek minősülnek és ennek megfelelően büntetőjogi védelemben részesülnek. Ez azonban nem igy van. Erre csak akkor nyílna lehetőség, ha a büntető törvény- könyv erre nézve külön rendelkezést tartalmazna. Rendkívül fontos az—sa tapasztalatok szerint az egyesületek vezetőségei erre nagyon isügyelnek—hogy az egyesületnek csak erkölcsileg feddhetetlen tagjai legyenek. Hogy erről a vezetőségek miként győződjenek meg a tagfelvétel során, jogi tanács nem adható, de szükség esetén az erkölcsi bizonyítvány megkövetelése sem kizárt. Az ügyészségek tapasztalata a vagyonvédelmi és közbiztonsági egyesületek működésével kapcsolatosan összességében pozitív volt. Az ügyészségeknek alapvető szándéka az, hogy a jövőben is elősegítse e szervezetek törvényes működését, esetleg tanácsokkal, hasznos észrevételekkel lássa el őket. Dr. Szeműk Szilárd főügyészségi ügyész Öregedjünk szépen A harmincadik születésnap után lassan, de észrevehetően kezd elváltozni az emberi test, a hölgyeké—mivel korábban érnek — sajnos, előbb, mint a férfiaké. Ahhoz, hogy közép-, sőt, időskorún is szépek maradhassunk, méghozzá sebészeti beavatkozás nélkül, tisztában kell lenni az életfolyamatokkal, hogy célirányosabban vehessük fel az öregedés elleni harcot. A haj nemcsak őszül, hanem vékonyodik is a korral. Sok nőnek teljesen megváltozik a haja, a simából göndör lehet és fordítva. Vitalitásából, csillogásából is veszít. Ajánlatos tehát a színezésen kívül kíméletesebb hajsamponra váltani, forró helyett langyos hajszárítóval szárítani és kéthetente táplálópakolást alkalmazni. Érzékszerveink működése is csökken és ezen nemcsak az egyre „rövidülő kart” kell érteni. Látásunkon kívül hallásunk és szaglásunk is romiok. Ne szégyelljünk szemüveget hordani, mert ezzel félreértéseket, sőt, baleseteket is elkerülhetünk. Óvakodjunk attól, hogy túlszagosítsuk magunkat, használjunk ugyanannyi kölnit, mint amennyi huszonöt éves korunkban. Nem az illatszerek minősége romlott az utóbbi tíz évben, hanem a szaglásunk tompult! A bőr öregszik leglátványosabban, az arcoh — különösen a szem környékén — hamar megjelennek az apró ráncok, amelyek már soha többé nem tűnnek el — ezt tudomásul kell venni. Legföljebb mélyülésüket késleltethetjük. A bőrgyógyászok a vazelintartalmú készítményeket ajánlják, nem mindig a legdrágább külföldi krém a legjobb! A pigmentszemcsék erősödésével sötétednek a barna foltok, bőrhibák, ezért célszerű kerülni a napot. Ha mégsem tudunk ellenállni, viseljünk széleskarimájú kalapot, ami árnyékot ad a legérzékenyebb bőrfelületek számára. Csaknem minden nő alakja deformálódik, még akkor is, ha sikerül megtartaniuk lánykori súlyukat. Párnácskák rakódnak le a csípőn, a fenéken, a combon, lassan az összes felesleg lefelé vándorol. Ennek egyetlen ellenszere a rendszeres sportolás, elsősorban a futás, a kerékpározás és az aerobic. Belső szerveink működése is megváltozik: a tüdő gyengül, az érfalak elvesztik rugalmasságukat, az izmok sorvadnak. Többnyire nő a koleszterinszint és a vérnyomás is. A csontok mésztartama csökken, ezáltal nő a törésveszély. Mindezen segít a mozgás. A rendszeres sportolás valóban megfiatalít, de csak akkor, ha felhagyunk a dohányzással és az alkoholfogyasztással. A csontok erősítése érdekében szedjünk kálcium, és D- vitamin tablettát is. Fontos, hogy testünk karbantartása mellett figyelmet fordítsunk a lelki szépség megőrzésére is. Piros Christa EZRESERT EGYMILLIÓT A betiltott jugoszláv stúdió Baján vállalkozik Hétfőn reggel a tompa határátkelő felé robogó autónk rádiója, a hírekben azt sugározta, hogy az ENSZ, tovább szigorította a jugo- szlávok elleni gazdasági embargót. Az ismert körülmények miatt es a szigorítás elrendelésétől azt vártuk, hogy a határon még többet kell várni, de az átkelés csak annyi nehézséget hozott, hogy az újságírói igazolvány megtekintése után a szerb vámos beírta az útlevelembe a fotófelszerelés kivitelét és kérte, hogy visz- szafelé is mutassam be a masinát. Átérve Szabadka felé meglepően sok építkezést látni, az emberek nagy része a földeken dolgozik, pedig mint később kiderült az infláció olyan nagymértékű, hogy szinte nyomon követhetetlen. Az aznapi újságok bemutatták az új 500 ezer dináros bankjegyet. A pénzváltással foglalkozó nepperek máris módosították a forinthoz viszonyított árfolyamot, és ezer forintért egymillió di - nárt adtak. Egy német márkáért hivatalosan 34 ezer 741 dinárt kínálnak, míg a belgrádi feketepiacon 50 ezerért, az újvidékin pedig 46 ezerért veszik és 57 ezerért, illetve 52 ezerért árusítják. Ha ehhez az árfolyamhoz igazítjuk az e havi átlagkeresetet, akkor sokan csak 33-35 márkának megfelelő bért kapnak. A rengeteg bankjegy sok problémát okoz a vásárlás során, a vevőknek és a pénztárosoknak is. Az egyik üzletben az eladó megjegyezte, amikor közöltük, hogy nem dinárért szeretnénk vásárolni: — „az lenne csak a baj, ha dinárunk lenne”. Az üzletekben meglátszik a gazdasági embargó hatása. Jugoszláv terA K-23 stúdiót betiltotta a politikai hatalom ezért is Magyarországra telepíti vállalkozását. Az ivóvíz ingyen van és nem sújtja embargó. mékek uralják a polcokat, így üdítőnek hatott a dán nápolyi az egyik belvárosi kirakatban. Igaz ennek potom 300 ezerért árusították zacskóját. A150 ezres lakosú városban egyetlen benzinkút sem tart nyitva, gyakorlatilag nem lehet üzemanyagot vásárolni. A gépkocsipark 75 százaléka nem közlekedik, és minden parkoló tele van porosodó járművekkel. Az újságok ára szinte naponta változik, a héten 10 ezer dinárba kerültek, a hét végiek 15 ezerbe. A szerkesztőségek állandó hajtóvadászatot folytatnak a hiánycikknek számitó papírért. A tehetősebb kiadók megpróbálnak spájzolni, így biztosítania rendszeres megjelenést. Meglátogattam a K—23 elnevezésű politikailag betiltott maszek tv-stúdiót. Tulajdonosai rövidesen Baján is felépítenek egy referencia stúdiót, és szeretnék a bajai önkormányzattal közösen megszerezni a régió besugárzásának jogát is. Amint Pap János, az egyik tulajdonos elmondta azért tiltották le műsorukat a helyi kábeltévéből, mert két nappal a VMDK kongresszusa előtt nem voltak hajlandók népszerűsíteni a szocialista párt nézeteit. A szerb kormány egymillió német márkát ajánlott fel, ha eltűnnek a közeléből, és abbahagyják a tévézést. Magyarországon már megalakították vállalkozásukat és, ha a frekvencia meglesz, 40 millió forintot fordítanak az adó felállítására. Terveik között szerepel egy olyan tévélánc kiépítése, amely Belgrádot összekötné Budapesttel. Ehhez már csak a csávolyi adó teljesítménynövelése szükségeltetik. Egyébként olyan magas színvonalú technikai felszereltsége van a vállalkozásnak, hogy az amerikai vagy a japán rendszerekből is tudnak átvenni, és VHS- rendszerre átalakítani. Szeretnének 2 darab közvetítő gépkocsit is vásárolni, melyet a leendő helyi stúdiók bármikor kikölcsönözhetnének. Visszafelé a magyar vámosok sokkal szigorúbban ellenőrizték az utasforgalmat, és az ellenőrzésre rendszeresített polcokon gyorsan növekedett a csempészek gyanújával lefoglalt alkoholos palackok szá- ma. „ _ , , Papp Zoltán Farkas Istvánné a trónörököspár dedikált fényképével. (Galambos Sándor felvétele)
