Petőfi Népe, 1993. május (48. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-28 / 123. szám

4 1993. május 28., péntek Színházfesztivál Húsz előadás szerepei a Határon T úli Magyar Színházak V. Fesztivál­jának programjában A május 29. és június 6. között Kisvárdán lezajló versenyen 13 - Kanadában. Kis-Ju­goszláviában, Romániában. Szlová­kiában és Ukrajnában - működő ma­gyar színház társulata lép színpadra. A Torontói Magyar Színház elő­ször szerepel a kisvárdai fesztiválon; a tengerentúli művészek Miller: Pil­lantás a hídról című drámájával lép­nek fel. Versenyprogramjukban egy pódiumelőadás is szerepel. Kis-Ju­goszláviából az újvidéki Magyar Színház érkezik a nyírségi városba. Romániából a Marosvásárhelyi Nemzeti, és az Ariel Színház, illetve a Színművészeti Akadémia, valamint a nagyváradi, a sepsiszentgyörgyi, a szatmárnémeti és a temesvári társulat vendégszerepei Kisvárdán. Szlová­kiából a kassai és a komáromi szín­ház művészeit, valamint a Pozsonyi Színművészeti Főiskola hallgatóit Ukrajnából a beregszászi színház, társulatát láthatják az érdeklődők A Károlyi-palota története A századok tanújaként fennma­radt. többször átalakított klasszicista stílusú Károlyi-palotát mutatja be kamarakiállításon az ott működő közgyűjtemény, a Petőfi Irodalmi Múzeum. A csütörtökön nyíló tárlaton kép­zőművészeti ábrázolások, építészeti tervek, fényképek, írott dokumentu­mok idézik meg a jeles személyisé­geknek és eseményeknek otthont adó épület történetét. A „palota” története a török korig nyúlik vissza. A XVII. században vásárolta meg a telket báró Werlein István, majd Wilfersheim Miklós tu­lajdona volt. Patachich Gábor kalo­csai érsek a XVIII. század közepe tá­ján vásárolta meg, majd Barkóczy egri püspöké volt. Az épületegyüttes 1768-ban ju tott gróf Károlyi Antal ezredes birto­kába. A palotát a XVIII-XIX. szá­zadban többször is átépítették, bőví­tették, míg elnyerte ma is látható formáját. (MTI) FRISS ALKOTÓKOR A VERÁNKAI FESTŐTÁBORBAN Ujjlenyomat a természetről Európa és Japán legújabb stílusait, sokáig ad neki alkotókedvet. A japán Kazuhiró Korenaga Okayamából érkezett és az egyik legnépszerűbb figurája volt a tábor­nak, ugyanis gyakran 8-10 órát töl­tött egy-egy kő, vagy kivágott fa tus- kójánál, vizsgálva a természet őse­lemeit. Az összegyűjtött anyagokat aztán egy rajzlapra helyezte és spéci ­• Mizsér Pál, B. Mikii Ferenc, Balázs József, Kazuhiró Korenaga mű­termében átnézik az aznapi munkákat. Az idén újra megrendezték Ve- ránka-szigeten a nemzetközi festő- és grafikustábort. A ma záruló alko­tótáborban 16-an dolgoztak, és közü­lük több a visszatérő. B. Mikii Fe­renc bajai. Benes József kecskeméti és Mizsér Pál verőcei festő mellett fogadtak művészeket Olaszország­ból Belgiumból, Dániából, Angliá­ból, Japánból, de érkeztek a Vajda ságból, Erdélyből és Kárpátaljáról is. A festői környezetű dunai szigeten először Balázs József gyergyóalfalui festőt kérdeztem, hogyan értékeli a tábor munkáját. Amint elmondta, az erdélyi településen rajztanárként dolgozik, és általában olyan kompo­zíciókat készít, melyek kicsit elvon­tak de a helyi dolgokat formázza olyan színkompozícióban, melyeka helyi folklórban is jelen vannak. Pél­dául a székely rokolya csíkjai szinte mindig visszatérő motívum. A művész olyan felfokozott szí­nekkel dolgozik, amit az alföldi fes­tők sosem használhatnak, mert Gyergyón olyan jó a levegő, hogy a távolság nem szürkül el, és a távoli hegyek kékek maradnak a vásznon. Balázs úr azt is elmondta, hogy csak egy éve van tartalmasabb kapcsolata magyar művészekkel, és az eddigi alkotótáborok közül a veránkai volt a legsikeresebb. A táj különlegessége, és az az élmény, hogy megismerhette • Mon Coppens belga festőt is megigézte a Duna és az ártéri erdő szép­sége, ami valamennyi alkotásán visszatükröződik. ális festékkel alapot készített, majd ujjlenyomatot vett a kövekről, a faá­gakról, vagy negyedórás taposással a száz éves tuskó körgyűrűjéről. El­mondta, hogy Japánban ez nem szá­mít újdonságnak, hiszen a japánok együtt élnek a természettel, és ez a kifejező eszköz az egyik legszebb, amit a természetről meg lehet mu­tatni. A belga Mon Coppens és Wem Comelissen úgy látja, hogy Magyar- országnak rengeteg olyan impresszi­onistája van a festők között, akiket a Nyugat nem ismer, és a múzeumok tele vannak jobbnál jobb képekkel, de nekik elsősorban a pécsi galéria gyűjteménye tetszett a legjobban. Rendkívül örülnek annak, hogy a Belgiumnál rosszabb helyzetben lévő Magyarország megengedhet magának egy ilyen tábort, és véle­ményük az, ha ez folytatódik, akkor Veránka és Baja a képzőművészet fellegvára lehet. Úgy ítélik meg, hogy eddig még nem voltak olyan táborban, ahol olyan légkör alakult volna ki, mint itt, és amely minden­kinek friss alkotókedvet adott. A tábor munkáiból az év végén rendeznek kiállítást több megyei te­lepülésen is. Papp Zoltán Kik voltak a Mollinary-bakák? • Ünnepség a Mollinai y ■ emlékműnél MÁJUS 31.: DOHÁNYZÁSMENTES VILÁGNAP Ez évi jelmondatunk Az egészségügyi szolgálat a dohányzás ellen A mai kecskemétiek már alig tud­ják. hogy nagyapáink, dédapáink mi­lyen erős érzelmi szállal kötődtek a 38. gyalogezredhez, az úgynevezett Mollinary- regimenthez. Vajon hon­nan ered ez a név, mi okozta ezt az erős kötődést őseinknek? A Császári és Királyi 38 gyalo­gezredet — még 1725 augusztus 1- én kelt legmagasabb rendeletével III Károly császár állította fel. Az ezred csapatzászlójának jelmondata: „Valorosi e fideli”. (vitézen és hű­séggel) Az ezred részt vett a törökök s Napoleon elleni hadjáratokban is. mindenütt megállta a helyét, hírt. ne vet és dicsőséget szerzett a biroda lomnak. Az ezred életében a döntő fordulat 1867. január 28-án következett be amikor I. Ferenc József elrendelte, hogy a 38. gyalogezred hadkiegé­szítő területe Kecskemét és környéke legyen. 1867-ben a negyedik zászló alj Kecskemétre került. 1867-ben az uialkodó báró Anton Ritter Mollinary von Monte- Castello táborszernagyot nevezte ki — addigi hőstettei elismeréséül — a 38. gya logezred ezredtulajdonosává. Ki is volt Mollinary tábornok? 1820 októ­ber 1-én született Titelen. Apja az úgynevezett csajkás kerületi tiszt volt. így érthető, hogy fia is a katonai pályát választotta. Műszaki utász ki­képzést kapott, avatása után hidász tiszt lett. Az olasz frontra került 1848-ban. A Monte Castellón né­hány óra alatt járható utat vágott, s ezzel a szakszerűen végrehajtott tet­tével hozzájárult az osztrák hadsereg fényes győzelméhez. Ezért lovagi címet, és a csatára emlékeztető elő­nevet kapott. 1859-ben tábornokká léptették elő, s kinevezték az anconai erőd parancsnokává. 1866-ban Kön- mgratznál az uralkodó kinevezte a IV. osztrák hadtest parancsnokává. Később zágrábi, brünni, majd lam- bergi hadtestparancsnok lett. Szolgá­lataival a császár meg volt elégedve, így érthető, hogy Mollinarynak ez- rsdtulajdonosi címet adományozott Halála után kiadták emlékiratait is. 1892 decemberében nagy pompával ünnepelte meg az ezred Mollinary táborszernagy 25 éves jubileumát. 1904 ben XIII Alfonz spanyol ki­rály személyében új ezredtulajdonost nevezett ki I Ferenc József. A régi tulajdonos iránti tisztelet jeléül — a köztudatban továbbrra is a ..Mol­linary- ezred” maradt meg. Alapítása után 150 évvel később került a 38. gyalogezred magyar föl­dre S az elkövetkező években majd ez I világháborúban a régi hírt, a régi dicsőséget a magyar (kecskeméti) legénység, a magyar tisztikar a szó igazi értelmében) legendássá tette. A harcokból, a háborúból hazatérő 38-as hősöket a virágözön. a szeretet és meghatottság könnyeivel fogadták Kecskemét akácvirágos utcáin és te rein. Az I. világháborúban a 38. közös gyalogezred hősiesen helytállt. Ott volt Szerbiában, a Kárpátokban, az orosz-román fronton, Isonzónál. A regiment ezekben a hadjáratokban csaknem elvérzett, de szégyent soha nem hozott a hazára, a királyra, il­letve Kecskemétre. Az elődök és elhunyt bajtársak tiszteletére — a túlélők 1942-ben — emlékművet állítottak Kecskeméten a színház melletti parkban a Molli- nary-bakáknak. Kenyeres Dénes honvéd őrnagy Előrelátó, józan gondolkodók már kongatják a vészharangot: a gyorsan szaporodó, környezetét és önmagát nem kímélő emberiség megsemmi­síti, kiírtja önmagát. Nemcsak kör­nyezetünket tesszük tönkre, írtjuk ki a növényeket, állatokat, mérgezzük a talajt, vizeket és a levegőt, de szinte szándékosan tönkretesszük önma­gunkat is, állandóan mérgezzük szervezetünket. Most már sokat be­szélnek a „légszennyezésről”, a jár­művek mérgező kipufogó gázairól, de alig az önmagukat szándékosan mérgező dohányosokról. A „Dohányzás vagy Egészség” Európai Orvosi Társaság most már hatodik alkalommal tartja május 31-én a Dohányzásmentes Világna­pot, így szeretnénk felhívni az em­beriség figyelmét a dohányzás veszé­lyeire és következményeire. Hazánk e téren a kultúmépek között nagyon hátul kullog, ne feledjük el, hogy ha­zánk lakosságának átlagos életkora 10-15 évvel rövidebb, mint a művelt nyugati államokban élőké! Ez sta­tisztika. nem propaganda. És a halált rendszerint nagyon hosszas és kel­lemetlen betegség előzi meg. Tehát rövidebb élet, több betegség, több szenvedés. És ez nem a politikai vagy a rossz gazdasági helyzet következménye. A helytelen életmódért mindenki maga felel, önmaga árt sajátmagának. A helytelen táplálkozás alkohol-fo­gyasztás stb. szintén nagy szerepet játszik abban, de most a Dohány­zásmentes Világnapon a dohányzás ártalmairól szólnánk inkább néhány szót. A nyugati kultúrállamokban a do­hányzók száma pár év alatt felére csökkent és a dohányzó egész­Május utolsó hétvégéjén a Kecs­keméti Református Kollégium öreg­diákok baráti köre hagyományosan megrendezi találkozóját. Május 28-29-ikén az Újkollégiumban kiállí­tással is egybekötik a rendezvényt, az egyháztörténeti múzeumban Sípos Zsófia festőművész képeit láthatják. A képek megvásárolhatók és alapít­ványi célokat szolgálnak. Szombaton a református templomban áhítaton ségügyi dolgozóknak közel 90%-a hagyta el a dohányzást! Pedig a nyu­gatiak eddig is messze előttünk jár­tak. De most már mindenki látja és tudja, hogy a dohányzás tönkreteszi az érrendszert, a szívet, a légzőszer­veket, emésztőrendszert, de az ideg- rendszert is, szóval az egész szer­vezetet. A koleszterin-fogyasztás ellen már olvasunk némi propa­gandát, de a dohányzás ellen nem, pedig ez biztosan többet árt, mint az a kevés hús, amit még meg tudunk vásárolni... És szomorú dolog, amikor látjuk, hogy az egészségügyi intézetekben, kórházakban az egészségügyi dolgo­zók is szívják a cigarettákat. Vagy a hivatalokban, értekezleteken (sok­szor még a tv is mutatja) egymás orra alá fújják a füstöt felelőtlen ember­társaink. Május 31.: Dohányzásmentes Vi­lágnap. A „Dohányzás vagy Egész­ség” Éurópai Orvosi Társaság kérés­sel fordul mindenkihez: kezdjünk küzdelmet a dohányzás ellen. A do­hányzást abbahagyni senkinek nem kerül sem pénzébe, sem fáradságába. Csak akaraterő kérdése. Talán min­denki szeretne 10 évvel tovább és egészségesebben együttélni a család­jával. Ehhez az egyik, könnyen jár­ható út a dohányzás elhagyásával ve­zet. A Dohányzásmentes Világnap jelmondata az idén: „Az egészség- ügyi szolgálat a dohányzás ellen”, de nemcsak az egészségügyi dolgozókat kérjük, hanem mindenkit, segítsék harcunkat a dohányzás ellen, az egészségesebb, tovább élő embertár­saink érdekében. dr. Magyar Károly Lajosmizse vesznek részt, majd átadják az iskola öregdiákjainak az ötéves évfordulóra nyomtatott emléklapokat, utána pe­dig a református kollégium mai éle­tével ismerkednek a volt diákok, s megkoszorúzzák az Ujkollégium ta­nárainak emléktábláját.. A kollégium vezetői várják a régi növendékek ja­vaslatait, észrevételeit. A hivatalos program közös ebéddel és baráti be­szélgetéssel zárni. Öregdiákok találkozója HETI SOROZATUNK Miből élnek az egyházak? Ausztria Ausztriában 13 bejegyzett egyház van. A bejegyzéshez minimum 2000 hívővel és alapszabállyal kell ren­delkezni. Az egyházak és hívők sza­bad vallásgyakorlását az állam bizto­sítja. Az iskolai vallásoktatás költsé­geit fedezi. Az egyházak anyagilag függetlenek, szükségleteik igen kis hányadát kapják állami költségve­tésből, s ezt sem közvetlenül szub­venció formájában, hanem az egyes reszortokon belül. így például az egyházi sajtó is részesül a kancellári hivatal költségvetéséből a sajtónak juttatott támogatásból. Ugyanígy a közoktatási tárca az egyházi iskolá­kat is anyagi szubvencióban része­síti, és az egyházak kulturális léte­sítményei, rendezvényei is kapják — más hasonlókkal azonos arányban — a költségvetési támogatást. Egyéb anyagi szükségleteiket maguk terem­tik elő, többnyire a hívők adománya­iból, esetenként kötelező hozzájáru­lásból és vagyonuk jövedelméből. A legnagyobb vallás a római-ka­tolikus, jelenleg a lakosság 78 száza­léka tartozik kozzá, ami jelentős csökkenés a korábbi 90 százalékhoz képest. A katolikus egyház anyagi forrásai három bevételből származ­nak. A legnagyobb tétel az egyházi hozzájárulás, amelya hívők adóköte­les jövedelmének 1,25 százaléka. Ez ä tétel évi 3 milliárd schilling bevé­telt jelent a katolikus egyháznak. Az egyházi hozzájárulás fizetése köte­lező, a katolikus hitre keresztelt hí­vők évről-évre az adóbevalláshoz hasonló nyilatkozatot kapnak, amelynek kitöltése után jön az értesí­tés az adó mértékéről és a csekk a be­fizetéshez. Amennyiben ez elmarad, az egyház törvényes úton hajtja be az adósságot. Az egyházi járulék fizt tése alól nincs felmentés, csak az egyház kötelékéből való elbocsátás után szűnik meg a kötelezettség. A hivatalos eljárás lebonyolítására a közigazgatási szervek megfelelő hi vatala az illetékes. A második bevételi forrás az a jó vátétel, ami az Osztrák Köztársaság egy 1960-ban, a Szentszékkel kötött megállapodás alapján a nemzeti-szo cialista időkben elkobzott vagyonért — pontosabban annak kieső hoza­máért — évente fizet. Ez az összeg azonban nem több, mint a bevételek 5 százaléka. Egy másik hasonló megállapodás alapján az állam — 1971 óta teljes egészében — fedezi az egyházi iskolák tanerőinek költ­ségeit. A harmadik, szintén nem túl nagy bevételi forrás a katolikus egyház vagyonának hozama. A második legnagyobb egyház, az evangélikus (mintegy 500 ezer hívő) hasonlóképpen gazdálkodik. A ki­sebb egyházaknál értelemszerűen nagyobb súlyt kap a hívők és szpon zorok adakozókészsége, egyes ese­tekben pedig jelentősebb bevételt hoznak az ingatlanok, a befektetés utáni részesedés, a bankbetétek ka­mata. (Vége) Új' ságír ó-tanfolyam • A tanfolyam résztvevői A napokban fejeződött be az az új­ságíró tanfolyam, amelyet a Petőfi Népe szerkesztősége és a kecskeméti Tanítóképző Főiskola közösen szer­vezett. Képünkön a tanfolyamot sikeresen befejezett hallgatók láthatók: Boros Anita (Orgovány), Fekete Zsuzsanna (Kiskunhalas), Hertelendiné Nagy Agnes (Kecskemét), Kovács István József (Kecskemét), Nagy Róbert (Kecskemét), Sanda József (Kiskő­rös), Somodi Sándorné (Kecskemét), Tüske Tímea (Kecskemét), és aki a képen nem látható, mert ő készítette a felvételt: Pozsgai Ákos (Kiskunha­las). A tanfolyamot dr. Gál Sándor újságíró vezette (középen). A résztvevők a tanfolyam elvég zését tanúsító oklevelet kaptak. Ne vükkel olvasóink már találkozhattak a Petőfi Népe oldalain, de a megye különféle városi lapjaiban is. Ezután bizonyára gyakrabban sze­repelnek majd. G. S. MOZI, KTV, IKTV, KISKUN TV KECSKEMET. A mozik mű­sora: Városi: fél 4, 3/4 6 és 8 órakor: HIÁBA FUTSZ. Színes, amerikai film. 14 éven aluliaknak nem ajánlott. Árpád: 3/6 és 8 órakor: ÉLŐ PAJZS. 14 éven alu­liaknak nem ajánlott. Színes, amerikai film. Csalánosi autós­mozi: este 9 órakor: ÉLŐ PAJZS. Színes, amerikai film. 14 éven aluliaknak nem ajánlott. KIS­KUNFÉLEGYHÁZA. Petőfi: 6 és 8 órakor: JÁTÉKSZEREK. Színes, magyarul beszélő, ameri­kai film. Stúdió: 7 órakor: A SZERETŐ. Színes, francia film. KTV: 6.00—fö.00: KÉPÚJSÁG. 10.00— 10.30: 17—18: Fiatalok magazinja (ismétlés). j5.30_17.00: KÉPÚJSÁG. 14.00— 16.00: Budapest tv. 16.00— 20.00: Szív tv (H.)-pro- dukció. 20.00—24.00: TV! (Il.)-produkció. IKTV: 9.30: KÉPÚJSÁG, reklám 10.30-ig. 20.00: KÉPÚJSÁG, reklám, 20.30: Csók, anyu. Magyar film. 22.00: KÉPÚJSÁG, re'” 22.30-ig. Kiskun tv: KÉPÚJSÁG. 20—20.10: nwyj híradó. 20.10—24.00: TV4 mű­sora. A grazi templom

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom