Petőfi Népe, 1993. május (48. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-04 / 102. szám

FELLENDÜLÉS A MEZŐGÉPEK PIACÁN ?! SZÖVETKEZNI KELL! Harcok a kereskedelmi hidegháborúban Az olyan fogalmak után, mint a cserekereskedelem, vagya szabadkeres­kedelem, a nyolcvanas évek végének közgazdasági szakirodaimában meg­jelent a „megsemmisítő kereskedelem” fogalma, amely arra utal, hogy né­melyek a kereskedelmet csak akkor tekintik szabadnak, ha az számunkra előnyös, egyébként minden eszközt bevetnek a konkurencia ellen. (Ha az élő állat embargóra gondolunk, láthatjuk, hogy a fogalom bevezetése nem alaptalan.) A Jánoshalmáról elszármazott Miskolczi Mihály — aki a Medgy asszay László államtitkár által vezetett fórumon mondott felszóla­lásával került a figyelem középpontjába — „kereskedelmi hidegháború­ról” beszél. A jánoshalmi napok nyitórendez­vényeinek egyikén, a városháza ta­nácskozótermében tartott mezőgaz­dasági fórumon többen hátranéztek, amikor a Franciaországban élő Mis­kolczi Mihály mondta el véleményét. Azt állította, hogy amikor a hitelfelvé­teli nehézségekről, vagy a piac bizony­talanságairól beszéltek a magyar gaz­dák, ő semmi újat nem hallott. Ugyan­ezt hallotta évtizedeken át Franciaor­szágban, s ott is ugyanez hallható ma is nap mint nap. Azzal a különbséggel, hogy a francia parasztoknak több esz­köz áll rendelkezésére a bajok orvoslá­sára. De nem a kormány kegyes jóin­dulatából, hanem azért, mert erős szö­vetségeket alkotva képviselik érdekei­ket. Figyelemre méltó, s Magyaror­szágon kevéssé köztudomású ismere­teket mondott a mezőgazdaságot fi­nanszírozó francia bankrendszerről is. Mivel Jánoshalmán is van egy háza, ott kerestük fel. — Hogy került ön Franciaország­ba, s honnan szerezte ismereteit? — Ötvenhatban mentem ki. A ki­végzett dr. Szobonya Zoltán perében engem is elítéltek volna. Itthon gyü­mölccsel és vágott baromfival keres­kedtek a szüleim, s volt 15 hold föl­dünk. Már itthon kitanulhattam tehát a gazdálkodásnak, s a mezőgazdasági termékek kereskedelmének különbö­ző fogásait. Franciaországban egy olyan vállalatom volt, amely azélő ál­lattól a késztermékig, például szendvi­csek, hidegtálak gyártásáig végezte a húsfeldolgozást. így mint felvásárló kerültem kapcsolatba francia parasz­tokkal, s egyébként is érdeklődtem a társadalom és a gazdaság működése iránt. —Először a bankrendszerről mon­dott érdekeset. — Nyilvánvaló, hogy a mezőgaz­daságban lassabban forog a tőke, a magas kamat elviszi a jövedelmet. A fórum résztvevői az államtitkártól várták az alacsonyabb kamatokat, az államtitkár pedig a bankokat okolta. Részben igazuk lehet, de rossz helyen tapogatóznak. A mezőgazdasági ban­kok — ilyen például a német Bauer- casse, vagy a francia Crédit Agricol — mindenütt alacsonyabb kamatra adjákahitelt, deennekára van. Ezeket a bankokat maguk a parasztok hoz­ták létre, vállalva, hogy a betéti kamat is alacsonyabb! A mezőgazdasági bankokban tehát a parasztok pénze van, s azoké, akik az alacsonyabb hi­telkamat érdekében vállalják az ala­csonyabb betéti kamatokat is. Tu­TALÁN NEM CSAK UDVARIASSÁGBÓL ... Gratuláltak a résztvevők • Győry János A kiállítás tapasztalatainak összeg­zésére a rendezvény fő szervezőjét, a jánoshalmi .Mezőgazdasági Középfo­kú Szakoktatási, Továbbképző és Szaktanácsadó Intézet igazgatóját, Győry Jánost kértük meg. —Negyedszer rendeztük meg ezt a kiállítást és vásárt. A korábbiak is si­keresek voltak, de főleg ismerettségek- re és tapasztalatokra tettünk szert. Üz­letkötések is történtek persze már az első alkalommal is, de az idei az első olyan év, amelyről igazán elmondhat­juk, hogy nem csak megjelentek a kiál­lítók, hanem valódi vásáron érezhet­ték magukat. Nyolcvannégy kiállító jött el a meghirdetett profilnak megfe­lelően. Ezt a profilt—kisgazdaságok, farmergazdaságok gépei — itt János­• A 65 esztendős Miskolczi Mihály ma már nyugdíjas. Időnként Grenoble- ban, időnként a nemrég vásárolt jános­halmi házában él. Amellett, hogy jános­halmi gyerekek franciaországi nyelvta­nulását szervezi, talán nem haszontala­nok a mezőgazdasággal, a gazdálkodás hátterével kapcsolatos észrevételei sem. dóm, mivel nekem is van számlám a Crédit Agricol-nál. — A mezőgazdasági nagyüzemek tehát vegyék ki a kereskedelmi ban­kokból, a magángazdák pedig az OTP-ből a pénzüket? S tegyék be egy új bankba, alacsonyabb kamatra? —Mindennek ára van. Valamit va­lamiért. — Ön a szövetkezés fontosságát is erősen hangsúlyozta. — Figyelem a magyarországi ese­ményeket. Fórumokat tartanak itt- ott, mindenki egyénileg elsírhatja a bá­natát. De így ebből nem lesz semmi, szövetkezni kell! S nemcsak a gépbe­szerzés, közös értékesítésre — arra is — hanem a közös érdekvédelemre. A világban kereskedelmi hideghábo­rú van. A francia parasztok rendkívül erősek, ebben a hidegháborúban vi­szont ők is csak úgy tudnak helytállni, hogy időnként megbénítják az egész ország közlekedését. Ezért kénytelen velük tárgyalni a kormány, s ezért kénytelen támogatni őket. A magyar gazdák csak akkortudnaklényegesja- vulást elérni, ha erős érdekvédelmi szervezetük lesz. • Az elmúlt hét második felében négynapos mezőgazdasá­gi kiállítás és vásár volt Jánoshalmán, melyen a kisgazda­ságok, farmergazdaságok gépeit láthatták az érdeklődők. A rendezvényt az idén negyedszer szervezték meg, ezúttal először a jánoshalmi napok keretében. A kiállítók körében általános volt a vélemény, hogy a mezőgépek piacán vala­mi megmozdult, élénkülés tapasztalható. Felvételünk a lá­togatók egy csoportját mutatja. Oldalösszeállításunk a vá­sár, s a hozzá kapcsolódó rendezvénysorozat tapasztalatait mutatja be. Jánoshalmi napok ’93 AKI AKKOR GYÁRTOTTÁ VOLNA . . . Tömeges érdeklődést láttam A Sasform Kft. ügyvezetője és tulajdonosa Saskői Gábor, aki konstruktőrkén évtizedeket töltött a mezőgépiparban. Szombat dél­előtt Kecskemétről látogatott el Jánoshalmára. — Mi hozta ide — kérdezem. — A mezőgépiparban valame­lyest ma is benne vagyok, rotációs kapákhoz gyártatok részegysége­ket. De sokkal nagyobb mérték­ben szeretnék ezzel foglalkozni, hisz évtizedekig ezt csináltam. A piac azonban az elmúlt években pangott, mással is foglalkozni kel­lett. Három évvel ezelőtt, a föld- rendezés gyors megoldására szá­mítva kifejlesztettünk egy családot kis munkaszélességű talajművelő gépekből, kimondottan a farmer- gazdaságok számára. A program azonban nem indulhatott be, s az a cég, amely akkor gyártotta, illet­ve finanszírozta volna az egészet, ma már nincs is meg. Most azért jöttem, hogy újra felmérjem a lehe­tőségeket, elsősorban a talajműve­lő gépek terén. — Mit tapasztalt? — Először vagyok Jánoshal­mán, s érdemes volt eljönnöm. Mindenütt óriási érdeklődést lá­tok. Megnőtt az igény a mezőgaz­dasági gépek iránt, s úgy látom, érdemes elővenni a három évvel ezelőtti terveket. • Saskői Gábor, akinek mérnöki irodá­ja a jánoshalmi vásár nyomán előveszi a három évvel ezelőtti terveket. KEVÉS A MAGYAR GYÁRTMÁNY Vendég a testvérmegyéből Mivel a jánoshalmi napok rendez­vénysorozatának szervezésében részt vett Bács-Kiskun önkormányzata is, Kőtörő Miklósnak, a megyei közgyű­lés elnökének, valamint Szakái Lajos­nak, a város polgármesterének meghí­vására eljött a vásárba Niels Horsted Nielsen, a dániai Viborg testvérmegye tanácsának mezőgazdasági konzu­lense is. Őt is megkérdeztük a látottak­ról. — Milyen tapasztalatokat szerzett a kiállításon? — Úgy látom, ez egy nagy sereg­szemle, modem, komoly gépekkel. Sok orosz, olasz, szlovén, dán és né­met gépet láttam, de úgy tapasztal­tam, hogy a magyar gyártmány kevés. Érdekeltté kellene tenni a magyar gyártókat is, ők is gyártsanak gépeket a magyar farmerek számára. Vibor- gon például sok farmergépgyártó van. A jánoshalmi szakiskola külső terüle­tét látva úgy gondolom, hogy itt jók a lehetőségei a gazdáknak és a tanulók­nak a .gyakorlásra, továbbképzésre. —Önnek milyen kamatot hozott ez a látogatás? — Ez csak a kezdet volt. Az első lépés, hogy megismerjük egymást, egyeztessük a terveket és az elképze­léseket, kialakítsuk a barátságot és az együttműködést. Úgy látom, hogy Bács-Kiskun és Viborg megye gazdasági szerkezete sokban hason­lít, gondjaink is hasonlatosak. Az ismerkedést követi majd a segítség- nyújtás, melyet a kormánynál, s azon keresztül az Európai Közös­ségnél is szorgalmazni fogunk. Blázsik Sándor ISMÉT MEGJELENTEK A RÉGIEK Életközeli vásár Wolf Károlyt ugyancsak régóta ismerik a mezőgépiparban. Az AGROWOLF Kft. ügyvezetője­ként és tulajdonosaként, Saskői Gábor társaságában érkezett a já­noshalmi vásárra. — Ez a vásár életközelibb, mint az AGRO + MASHEXPO — mondja. — Itt a gépek nincsenek ugyan annyira kifényesítve, mint ott, de minden közelebb áll a való­sághoz, s a piaci realitásokhoz is. —- Ezt minek alapján mondhat­juk? — Itt jobban megtalálhatók azok a gépek, amelyekre a magyar mezőgazdaságban valóban keres­let van. Az egykori keletnémet Forschritt bálázó is itt van, ugyan­abban a minőségben, de most né­met gépként, egymillió forintért. Mellette viszont itt van egy ugyan­olyan jugoszláv bálázó is. négy- százezerért. Jellemző, hogy megje­lentek az egykori KGST-országok gépei, újra itt vannak az oroszok, beloruszok, szlovén és horvát cé­gek, de már a kisgazdaságok igé­nyeinek megfelelően átalakított gépekkel. Ezeket tudja megfizetni a magyar gazda. Hallomásból tud­tam, hogy a románok 200 ezer fo­rintért hattonnás trágyaszóróval jelentkeztek, de nem akartam el­hinni: Itt, Jánoshalmán láttam az elsőt, s valóban 200 ezer forint. Ez óriási változás a kínálatban. — Reálisabbnak látszik tehát a magyar gépigények kielégítése erről a piacról? Hisz akkor talán a termé­nyeket is értékesíteni lehet... — Hogy a gépeket a magyar gaz­dák erről a piacról fogják inkább vásárolni, azt nyilvánvalóan mutat­ja egy kereskedelmi esemény. Az MTZ. traktorok kizárólagos ma­gyarországi értékesítése egy ameri­kai érdekeltség kezébe került... Sajnos nem magyar cég szedi be ezt a hasznot, de az amerikai kereske­dők nyilván a valóságot látják. I • Wolf Károly az „életközeír vásá­ron. AKI VÁSÁROLT JÖVŐRE IS JÖVÜNK Kezdeni kell valamit! • Balogh Sándor (jobbról) a kácfté képviselőjének segítségével az utánfu­tóra helyezi a műtrágyaszórót. Már a vásár első napján lehe­tett látni olyan gazdákat, akik a vásárolt munkaeszközöket rak­ják fel a kocsira s indulnak ha­za. Egyikük a bácsalmási Balogh Sándor. — Licitáltam kárpótlási föl­det, kezdeni kell vele valamit — magyarázza. — Kukorica vetőt akartam venni, de csak egy lo­vas kukoricavetőt láttam. Gon­dolom, elkel az is, de nekem traktorom van. Megláttam ezt a műtrágyaszórót, s mivel az ára is megfelelő, megvettem azonnal, 33 ezer 600 forintért. A műtrá- gyaszóró a bajai Gál és Társai kereskedő káefté standjáról ke­rült az utánfutóra. — INO márkájú szlovén gép — mondja a kft. képviselője. — Jó piaca van, mert az ára is megfelelő. Egyre többen vásárol­ják. Nem panaszkodhatunk a forgalomra, beindulni látszik a mezőgépüzlet. Szerkesztette: Folyamatos pénzforgalom • A ME TÁL Kft. standjánál folyamatos volt a készpénzforgalom. Körülbelül húsz percig bámész­kodtunk a szombati melegben fagy- laltozgatva a derecskéi METÁL Kft. portékái előtt. Ligyelmünket az kel­tette fel, hogy ezalatt a stand asztalá­nál folyamatos volt a készpénzforga­lom. — Milyen az üzletmenet? — kér­deztük. — Másodszor vagyunk itt — vála­szol Kapczás Tibor, a káefté ügyveze­tője. —Tavaly még nagy volt a recesz- szió, az idén viszont január óta jelentős fordulat érzékelhető. Hagyományos gépek korszerűsített változatait hoz­Balai F. István tűk, középszintű árakkal. Úgy látjuk, erre van igen élénk kereslet. — Mi az, amit készpénzért is visz­nek? — Mi gyártók vagyunk, s nagyon sok alkatrészt is eladunk. Az agroke- rek ugyanis nem készleteznek, s a fel­használó kénytelen a gyártóktól vásá­rolni az alkatrészt. De eladtunk há­rom NOVOR 1005-ös szántóföldi permetezőt is, darabját áfa nélkül 204 ezerért. Mindhármat magángazdák vették meg, csakúgy, mint a MINI- TOX 5/2-es gyümőlcspermetezőt. Nyolc permetezőre és részegységekre pedig megrendelést kaptunk. Sok kü­lönféle vásár van, de a jánoshalmi gép- kiállítás lesz a jó referenciahelyünk. Jövőre is jövünk. halmán tudatosan alakítottuk így. Is- merve a környéket, tudjuk,hogyittrö- videsen több olyan magángazdaság is lesz, amely eléri, vagy megközeliti a száz hektárt. — Mi is azt tapasztaltuk, hogy ez valódi vásár, sok üzletkötés történik. De ön mégtöbbet látott, hisz itt volt mind a négy napon. — Már az első nap találkoztam olyan kiállítóval, aki 30—60 ezer fo­rintos tételekből másfél milliós for­galmat bonyolított le. — Ezek nem nagy tételek... — Az ilyen árfekvésű árukra van igen nagy kereslet. Külön örülök, hogy nem csak a képviselete útján, hanem közvetlenül jött el az olasz Barbieri cég is. így közelről láthatták, hogy mi kell a magyar parasztnak. A nyugati gyártók termékei ugyanis nehezen fizethetők meg. Újra itt van­nak a régi KGST-országok, már rész­ben megújult kínálattal. Az ő gépeik használati értéke majdnem eléri a nyugatiakat, de jóval olcsóbbak. A mi termelőink számára ezek a meg­fizethetők. Én kíváncsian várom, hogy az olyan cég, mint a Barbieri, miként értékeli ezt a tapasztalatot, s hogyan válaszol a kihívásra. — Maguk a kiállítók miként véle­kedtek a rendezéstől? —Negatív tapasztalatról nincs tu­domásom. Tudom, hogy a gratuláci­ókat az udvariasság is diktálja, de mi­vel szinte mindenki jelezte, hogy jö­vőre is jön, elégedett vagyok.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom