Petőfi Népe, 1993. május (48. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-04 / 102. szám

PÉNZ, VÁLLALKOZÁS. PIAC 1993. május 4., 5. oldal PN kezdőknek és profiknak A PN-KALAUZ VENDÉGE Fejben tartja a céget Hetven kamion szolgálja a kft. ex­port-import szállításait. Negyven sa­játjármű, harminc a bérfuvarozóké. Magyarországról a legtöbb bort ez a magánvállalkozás viszi ki külföldre, s ugyanez mondható el a röviditalok­ról. A tavalyi — gyenge — évben 2 milliárdos forgalmat ért el. Az idén sokkal többre számít a tulajdonos; nagy üzleteket kötött. Az országos mezőnyben is a nagyok közé tartozó cég Akasztón található. Stadler Jó­zsef az alapító tulajdonos. — Mikor tapasztalta először, hogy jó az üzleti érzéke?—kérdezem a negyvenkét éves üzletembert. — Vállalkozó kedvű fiú voltam. Amikor az iskolát befejeztem, egy időre fölcsaptam toll- és bőrkereske­dőnek. Sorra bejöttek a számításaim. Akkor gondoltam először, hogy van érzékem az üzlethez. De csak 1981- ben akadt komoly lehetőségem. A ceglédi téeszkerhez kerültem. Tíz évig dolgoztam ott. Szép nyeresége­ket tettem le a vállalat asztalára. Há­rom éve lettem vállalkozó. — Tősgyökeres akasztói Stadler úr? — Egy ide hat kilométerre lévő ta­nyán élt a családunk. A szüleim a jobb módú gazdálkodók közé tartoz­tak. Az én eredeti szakmám is a ju­hászkodás volt. — Hamar nagyra nőtt a Stadler Kft., gazdagodott a tulajdonos. Mindezt hogyan fogadták Akasztón? — Eleinte irigységgel. Mostanára ez megváltozott. Azt tapasztalom, hogy inkább büszkék rá a falubeliek, a vezetők is, hogy itt működik a Stad­ler Kft. No, és az sem közömbös, hogy száztíz embernek munkát adok. — Bizonyára zsebbe nyúl, ha a község segítségre szorul. — Mindig támogatom a település javát szolgáló ügyeket. Iskola, óvo­da, sport... — Mi az ön vállalkozói sikerének a titka? —A gyors helyzetfelismerés. Van­nak vállalkozók, akik még mindig a kiskamatú hitelre várnak, meg hogy majd az állam a hónuk alá nyúl. Én nekivágtam, nagyon kemény napo­kat éltem meg, de az eredmény azt bi­zonyítja, hogy ezt így kellett csinálni. — Kemény ember ön? — Én nagyon jó szívű ember tu­dok lenni, de ha az érdekem azt kí­vánja, rettentő kemény vagyok. — Az alkalmazottaival szemben milyen? — A keménység nem őket érinti. Családias viszonyok vannak nálunk. Az alkalmazottak itt reggelizhetnek, ebédelhetnek, vacsorázhatnak, ami­ért nem kell fizetniük. Szakácsok gondoskodnak róluk. És azt hiszem, a jövedelmükre sem panaszkodhat­nak a Stadler Kft. dolgozói. Ezért az­tán ők sem tekintgetnek az órájukra, amikor dolgozni kell. — Kik a vezető munkatársai?-— Egyszemélyben irányítom a cé­get. A hetven kamion mozgását is. A telefon éjszaka a fejem mellett van. És a fejemben őrzök minden időpon­tot, számadatot, ami a cég működé­sével kapcsolatos. Én utalom a pén­zeket is. — Mi az, amiért éjjel-nappal dol­gozik? — Az ördög tudja. Az üzlet az olyan, hogy ha az ember egyszer ben­ne van és megy, akkor abból nem le­het kiszállni. —Valami passzióra futja az idejé­ből? — Csak focimeccsre járok, itthon meg Kiskőrösön. A Balatonon van nyaralónk, de már öt éve nem volt időnk lemenni. — Mit tart az életben legfőbb ér­téknek? — A családom, a két gyerek meg a feleségem a legfontosabb számom­ra. — Tervei? — A vállalkozást mindenképpen talpon akarom tartani, amihez meg is van minden esélyem. Mostanában erősítek az importon. Üvegárut, ce­mentet hozok be, és eladom itthoni magáncégeknek. Tudja, sokan pa­naszkodnak az oroszokra, hogy így, meg úgy. Nekem ők a legjobb part­nereim, mindig rendesen fizetnek. És hatalmas piac a volt Szovjetunió. — Itthon kik a legjelentősebb üz­letfelei? — A Nagykanizsai Sörgyár a leg­nagyobb, télen—nyáron nagy mennyiségben viszem ki az italait külföldre, keletre. Utána a tisza- kécskei Nyitrai Likőripari Kft. kö­vetkezik, kitűnőek a termékei. Fel­jövőben a Győri Szeszipari Vállalat. Most indulnak a szállításaink Zwac- kéktól, kommersz röviditalokat vi­szek ki tőlük külföldi vevőimnek. A mindig időhiánnyal küszködő nagyvállalkozó a negyven-egyné- hány hektáros telephelyén halasta­vat, fürdőt épít maga és alkalmazot­tai számára. Afféle szabadidőköz­pontot létesít, legyen hol kipihenni magukat a munka szüneteiben. — a. tóth — Nem küldték el a dolgozókat, nem viszik el a nyereséget Privatizálás után a Kecskeméti Konzervgyárban Kevés állami vállalatnak sikerült az, ami a Kecskeméti Konzervgyár­nak: jó kondícióját megőrizve, pri­vatizálása az elvárásainak megfele­lően alakult. A kedvezőtlen gazdasági körül­mények miatt legyengült cégek kö­zül az utóbbi két-három évben so­kat tett tönkre a KGST-piac össze­omlása és a forint leértékelése. A Kecskeméti Konzervgyár is a ke­leti országokba szállította — a Szovjetunió utódállamaiba a mai napig is szállítja — termékeinek nagy részét, de csak megfelelő fizeté­si garanciák ellenében. Ebben szigo­rúak és következetesek, így nem ke­letkezett kintlevőségük, illetve ami­att veszteségük. A forintleértékelés okozta ráfizetésen pedig volt miből túltenni magukat. A gyár áruba bo­csátását megelőző évben 80 millió forint volt a nyereség. Magyar Foods Lévén ilyen előnyös helyzetben, megválogathatta vevőit. Privatizá­ciós tervükben azt tűzték ki célul, hogy annak a kérőnek mondanak igent, amelyik szakmabeli, együtt veszi meg a két telepet és nemcsak folytatja, hanem fejleszti is a terme­lést. S valóban eljött az a befektető, aki respektálta szempontjaikat, an­nál is inkább, mivel azok megegyez­tek érdekeivel. Együtt vette meg a két telepet, s folytatja, illetve fejlesz­ti a termelést. Az már csak szinte ajándék ráadás, hogy az új tulajdo­nos nem építette le a létszámot, és megfelelőnek találva, meghagyta a régi vezetést is. Tülajdonképpen nem egy, hanem két cégről van szó, egy angolról és egy amerikairól. Mindkettő világszerte ismert a kon- zervszakmában, egyikük a bébiétel gyártásában is meghatározó szere­pet játszik. Londoni székhellyel lét­rehozták a Magyar Foods nevű ve­gyes vállalatot, ez működteti a kecs­keméti céget. Átcsoportosítás Bár az új tulajdonos nem borítot­ta fel és nem fogta fogyókúrára az üzemet, néhány fontos dolgot azon­ban megváltoztatott. Csupán né­hány dolgozónak mondtak fel, aki­ket messzi vidéken levő lakóhelyük­ről kellett szállítaniok, de az új gaz­da kívánsága szerint az alkalmazotti létszám minőségén változtatni kell. A gyár vezetői ezt részben az átla­gosnál magasabb fizetéssel, részben pedig a teljesebb foglalkoztatás biz­tosításával akarják megoldani, illet­ve így megtartani a begyakorlott, jó teljesítményt nyújtó dolgozóikat. A szezonidőt a lehető legszélesebbre nyújtják és keresnek valami kenyér­kereső tevékenységet a szezonidőn kívülre is. Némi belső átcsoportosí­tást végrehajtanak, mivel egyes, nem gazdaságos kisegítő tevékeny­séget megszüntetnek — amiket kifi- zetőbb külső vállalkozóval elvégez­tetni. Szigorítottak A gyár megtartotta önállóságát, de új tulajdonosának elvárásai van­nak vele szemben. A gazdálkodást tovább szigorították, alakulásáról havonta, a pénzmozgásról hetente kell beszámolni. Ha a tervtől eltérés van, azt nem elég megindokolni, ha­nem arról is szamot kell adni, mi­lyen intézkedés történt máris a hiba kijavítására. A termékszerkezetet olyképpen változtatták meg, hogy a kurrens cikkek (például a Németor­szágba exportált paradicsompor) gyártását a teljes kapacitásra növel­tek, a gazdaságtalanokat viszont el­hagytak. Egyfolytában dolgoznak a termékek továbbfejlesztésén, cél­juk, hogy minél komplettebb készít­ményekkel jelenjenek meg a piacon. A versenyt viszont csak korszerűen csomagolt, korszerű termékekkel tudják felvenni. Ehhez szükséges nagyobb arányú gépesítést hajtanak végre a közeljövőben, aminek érde­kében a tulajdonos két-három éven keresztül a gyárban hagyja a teljes nyereséget, s természetesen meg is toldja, amennyivel szükséges. — almás! — JOGI SZAKÉRTŐNK TOLLÁBÓL Adóalap-e a támogatás? A vállalkozók szempontjából fi­gyelemre méltó módosítást foga­dott el a parlament a magánszemé­lyek jövedelemadójáról szóló tör­vényi rendelkezések körében. Az egyéni vállalkozók esetében ko­rábban vita folyt arról, hogy a jog­szabály alapján részükre nyújtott vissza nem térítendő támogatás adóalapot képez-e, vagy sem. Az adóhivatal irányadó álláspontja eddig sem volt vitatott, tekintettel arra, hogy a támogatást adóköte­les bevételnek tekintette. Feltehe­tően a parlament ezt a méltányta­lan helyzetet értékelte és ennek megszüntetése érdekében módosí­totta a személyi jövedelemadóról szóló törvényt. Eszerint a nem kettős könyvvi­telt vezető magánszemélyek a tör­vény, kormányrendelet vagy ál­lamközi megállapodás alapján ön­álló tevékenységhez nyújtott, visz- sza nem térítendő támogatás ter­hére teljesített, a támogatás célja szerinti kiadásait a felmerülés évé­ben költségként egy összegben el­számolhatja. Ebből kiderül, hogy a támogatásnak csak azon része számolható el költségként — és nem képez adóalapot —, amelyet a vállalkozó a támogatás évében felhasznál. Ha pedig a felvétel évé­ben a vállalkozó teljes egészében az összeget nem használta fel, ak­kor a fennmaradó részt az annak céljára történő felhasználás évében kell bevételnek tekintenie. Ha a magánszemély a folyósí­tást követő harmadik évben nem használta fel teljes egészében a tá­mogatást, akkor a fennmaradó összeget ebben az évben bevétel­nek kell tekintenie. A kettős könyvvitelt vezető magánszemé­lyekre eltérő szabályozás vonatko­zik, mivel az ő esetükben a támo­gatás összegéből olyan részt kell jövedelemként figyelembe venni, amilyen összeget a támogatás célja szerinti kiadásaiból költségként el­számoltak. A módosítás kitér arra az esetre is, ha a támogatást valamilyen ok­ból vissza kell fizetni. Ebben az esetben a visszafizetendő támoga­tás összege visszamenőlegesen hi­telnek tekintendő, és a fizetendő büntetőkamat vagy késedelmi pót­lék nem számolható el költségként. A támogatásokkal kapcsolatos előírás az is, hogy a támogatás ősz- szegét és annak felhasználását el­különítetten kell nyilvántartani. Fontos megjegyezni, hogy ez a módosítás kizárólag az egyéni vál­lalkozókra vonatkozik, ugyanak­kor a támogatás kedvezményezett adóztatása kizárólag a törvény, kormányrendelet vagy államközi megállapodás alapján önálló tevé­kenységhez nyújtott, vissza nem térítendő támogatásokra terjed ki a módosítás hatálya. Ilyen például a foglalkoztatási alapból foglal­koztatás elősegítéséhez nyújtott tá­mogatás, amely törvény alapján és pályázat útján jut el az egyéni vál­lalkozóhoz. A módosítás ugyan a kihirdetés napján lép hatályba, azonban rendelkezéseit 1993. janu­ár 1-jétől megszerzett jövedelemre és adókötelezettségre is kell alkal­mazni. Továbbá a törvény lehető­séget biztosított az 1992. évben fo­lyósított támogatások és ezek után keletkező adókötelezettséggel kap­csolatos alkalmazásra. Dr. Jobbágy Lajos AZ ADÓFIZETÉS MÉG NEM BECSÜLET DOLGA Nyomozni fog az APEH? A sajtó és néhány felelős szemé­lyiség felvetette, hogy meg kellene szigorítani az adóbehajtást, mert különben jelentős pénzek tűnhet­nek el. Erről és egyéb kérdésekről beszélgettünk dr. Bokor Pállal, az APEH első elnökhelyettesével. — Az APEH elnöke a hivatal tájékoztatójában bizonyos átalakí­tásokat sürget. Melyek lennének ezek? — Az elmúlt időszakban jelen­tősen emelkedett az adóval foglal­kozó cikkek, interjúk és egyéb mű­sorok száma. Szeretnénk, ha az ál­lampolgárok tisztában lennének az általuk befizetett adó további sor­sával, ugyanakkor a végrehajtott átalakításoknak köszönhetően le­egyszerűsödne az APEH belső fel­építése is. Ma, Budapesttel együtt, húsz megyei igazgatóságból és a hozzájuk kapcsolódó számítás- technikai és adóelszámolási inté­zetből áll a hivatalunk. — Milyen a lakosság adómorál­ja? —- Az önadózás rendszere felté­telezi, hogy az adófizetők többsége tisztességesen eleget tesz a kötele­zettségeinek. Mások megpróbál­nak kibújni alóla ... — Becker Pál, a Pénzügyminisz­térium politikai államtitkára kije­lentette: a vagyonnyilatkozat arra lett volna jó, hogy az eltitkolt nagy jövedelmekre következtetni lehessen. Van ennek valami más módja is? — Az eltitkolt jövedelmek felde­rítésének eszköze az információ- gyűjtés és azok elemzése, ezt egészí­ti ki az ellenőrzés. Meg kell szigorí­tani az adóbehajtást, és ha kell, en­nek érdekében akár nyomozati jog­körrel is fel kell ruházni az APÉH- et. Ehhez persze több jogszabály — köztük törvény — módosítására volna szükség, mert a nyomozás csak akkor lehet hatásos módszer, ha magában foglalja az információ- gyűjtés és -feldolgozás ma még jog­szabályilag szigorúan körülhatárolt lehetőségeit is. Bizonyos fajta „bűn­megelőző” tevékenységet is kifejt­hetünk, ha nem csupán külső beje­lentésekre akarunk reagálni. — A hivatalnak milyen lehetősé­gei vannak az államtól megspórolt „pénzek eltüntetésének" megakadá­lyozására? — Csak az áfa-visszaigénylések példáját hadd említsem. Előbb el­lenőrizzük annak jogosságát és — betartva az előírt határidőket — csak azután utaljuk vissza az össze­get. Korábban azonnal fizettünk, azután futhattunk a pénzünk — pontosabban — az állam pénze után. Ferenczy Europress Visszaesett a kivitel (A grafikont a Figyelő ápr. 29-ei számából tallóztuk.) A külgazdasági folyamatok alakulá­sa az export kifulladásának jeleit mu­tatja — mondta sajtótájékoztatóján Kádár Béla külgazdasági miniszter. A rendelkezésre álló adatok szerint az év első negyedévében a kivitel értéke 1,8 milliárd dollár volt, ami 28,7 száza­lékkal kevesebb, mint a múlt év azonos időszakában. A behozatal értéke 2,5 milliárd dollár volt, s ez 5 százalékos elmaradást mutat az elmúlt év első ne­gyedévéhez képest. \ Japán csatlakozás Húsz japán vállalat elhatározta, hogy együttesen csatlakozik a mo­bil telefonok világméretű hálózatá­nak létrehozását célzó nemzetközi tervhez. A Motorola amerikai cég javasolta, hogy mintegy 4-5 milli­árd dolláros fejlesztéssel hozzanak létre világméretű rendszert, tegyék lehetővé azt, hogy hordozható tele­fonokkal a világ bármely részéről bárhová lehessen telefonálni. Az új rendszert 1996-ban kezdenék kiala­kítani és 1998-ban működne. Az EBRD új irányai Az Európai Újjáépítési és Fej­lesztési Bank (EBRD) megtartja eddigi stratégiai irányát: a nemzet­közi pénzintézetek között egyedül­állóan ezentúl is a magángazdaság fejlesztését tekinti fő céljának mű­ködési területén, azaz Kelet- és Kö- zép-Európa-szerte, de a bankkor­mányzók ezen belül új taktikai irá­nyokat is találtak. Például különle­ges szerkezetátalakítási programot indít a nehezen privatizálható cégek feljavítására, értékesítésük végett. Embargókárok Bulgáriának eddig 1,8 milliárd, Görögországnak 2,6 milliárd dollár veszteséget okoztak a Jugoszlávia ellen hozott ENSZ-szankciók. A bolgár kabinet tagjai találkozni kívánnak a legfejlettebb hét ipari állam és a 24 fejlett ipari ország Szófiába akkreditált nagykövetei­vel, hogy megvitassák a lehetséges kompenzáció kérdését. Német recesszió A világgazdaság idei teljesítmé­nye alig lesz jobb a tavalyinál, s az Egyesült Államokban megindult törékeny fellendülést is veszélyezte­ti a vártnál súlyosabb recesszió Ja­pánban és Európában, elsősorban Németországban — állapította meg a Nemzetközi Valutaalap. Az IMF „nagyon rosszának minősítette a gazdasági kilátásokat Európában, ahol az idén egyáltalán nem várha­tó növekedés, s jövőre is legfeljebb csak 1 százalékos. E kiábrándító teljesítmény elsősorban Németor­szág talán háború utáni legsúlyo­sabb recessziójára vezethető vissza. Világszegénység A Föld egymilliárdnál is több la­kója él jelenleg embertelen nyomor­ban, és ebben nem várható jelentős változás az egyes térségekben megfi­gyelt kétségtelen haladás ellenére sem —- ez áll a Világbank most ki­adott felmérésében, amely a sze­génységgel foglalkozik. A jelentés szerint a ’90-es évek első felében 1,1 milliárdnyian kénytelenek beérni napi 1 dollárnál kevesebb jövede­lemmel; a nemzetközi pénzintézet e jövedelemszintet tekinti hivatalos nyomorküszöbnek. A fejlődő világ lakói között 1985 óta csökkent a szegénységben élők aránya, abszo­lút számuk azonban a becslések sze­rint növekedett-— áll a felmérésben. Napi 20 dollár Lengyelország május 1-jétől szi­gorította a román állampolgárok belépési feltételeit az országba, mindenekelőtt azzal, hogy kikötöt­te: minden belépő románnak napi 20 dollár valutával, de legalább 100 dollárral kell rendelkeznie — kö­zölte a bukaresti külügyminisztéri­um. A Reuter szerint a lépéssel Var­só gátat kíván szabni annak a jelen­legi gyakorlatnak, hogy — többnyi­re alacsony iskolázottságú — ro­mánok ezrei tranzitként használják Lengyelországot a szigorú beván­dorlási szabályokkal rendelkező nyugati államok felé. Sörgyárbővítés Óriási sörerjesztő tankok érkez­tek Hollandiából a Komáromi Sör­gyár Rt. részére. A részvénytársa­ság, amelynek többségi tulajdonosa a világhírű holland Heinékén cég, tavaly sikeres évet zárt, termékei egyre keresettebbek, s ezért a gyár­tás növelésére készül. Többéves fej­lesztési programba kezdett, s a múlt évi 380 000 hektoliterrel szemben az idén már 510 000 hektoliter sört készít. A fejlesztés első lépcsőjében 300 millió forintot ruháznak be. V _______________) S zerkeszti: A. Tóth Sándor Aki a legtöbb bort exportálja: Stadler József.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom