Petőfi Népe, 1993. május (48. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-13 / 110. szám

PETŐFI NÉPE 8. oldal. 1993. május 13. • • Mit tett velem az Öcsiké Takács Csaba tragikus halála A múlt év augusztus húszadikán, a kiskunhalasi kórház intenzív osztályán meghalt egy húszéves fiatalember. Ta­kács Csaba. Tizennyolc napig feküdt eszméletlenül, szervezetét gépek tartot­ták életben, csak a szíve működött. 1992. augusztus 2-án este barátai a Ta­vasz presszó elől egy személyautóval vitték kórházba, s akkor az orvos még úgy gondolta, nincs nagyobb baj, de jobb lesz, ha reggelig megfigyelésre bent marad. A fiú időközben magához tért, mondott néhány szót, majd kómá­ba esett és onnan az orvosok már nem bírták visszahozni. Meghalt. Mi történt a Tavasz presszóban? Erre keresett és talált is — választ a megyei bíróság dr. Szenáky János vezette büntetőtanácsa. Mert bizony a Tavasz presszóban bűncselekmény tör­tént, s ennek vált áldozatává a húszéves fiú. Az esetnek természetesen előzmé­nyei is voltak, s csak ezek ismeretében válik érthetővé de egyáltalán nem elfogadhatóvá a tragédia. Takács Csaba gyakorlatilag a nagy­mamájánál lakott a kiskunhalasi Járó- szék utca 7. szám alatt. Velük szemben, a túloldalon, pontosan a 8-as számú házban élnek Molnárék és a Csabánál két évvel idősebb Molnár Bálint. A két fiú 1991 elején összebarátkozott. — Sűrűn járt hozzánk a Molnár eye- rek, úgy láttam jó barátok lettek. Öcsi­ké mindenki így becézte a Bálintot — szinte napos vendég volt. Csaba azt mondta nekem egyszer, hogy Öcsike kijelentette: őt mindentől megvédi — sorolja a tárgyaláson Novák Károlyné, Csaba nagymamája, aki elmondja azt is, hogy a két fiú útja hamarosan kü­lönvált. Molnár Bálint megismerke­dett, majd hamarosan élettársi kapcso­latra lépett D. Mónikával, s így ritkáb­ban találkoztak. Csaba Sz. Andreával költözött össze, s a lány hamarosan terhes lett, de terhességét megszakítot­ta. Ez Csabának nem tetszett, megrom­lott közöttük a kapcsolat, a lány el is költözött. Erről Sz. Andrea a követke­zőket mondta a tárgyalóteremben: 1992. május elején szakadt meg közöttünk az együttélés, de azután is előfordult, hogy én Takács Csaba nagymamájánál vagy az anyukájánál aludtam. Kiskunhalas nem nagy város. Mol­nár Bálint és Sz Andrea régen ismerték egymást. Elmondásuk szerint 8 éve a legjobb barátok, de nem úgy, mint nő és férfi, mert ez föl sem merült közöt­tük. — Amikor Andrea és Csaba élettársi kapcsolatot létesített, azt én tudomásul vettem, harag nem volt miatta. Utána cgy-két alkalommal, amikor Andreá­val összefutottunk, ő panaszkodott, hogy a Csaba bántalmazni szokta. Ek­kortól haragudtam a Csabára — mondta a rendőrségen, majd a bíró­ságon tett vallomásában Molnár Bá­9 Csaba nagymamája. Itt még jó barátok voltak. lint, aki egyébként 186 centiméter ma­gas és körülbelül 20-30 kilóval nehe­zebb, mint a 170 centiméteres Csaba volt. Megkerestük Kiskunhalason Novák Károlynét. Csaba édesanyját nem ta­láltuk, mert a múlt év végén Szegedre költözött. így a nagymamától kértünk engedélyt, hogy lefényképezhessük Csaba sírját az új református temető­ben. A nagymama ma is könnyeivel küszködve tud csak emlékezni szeretett unokájára, akinek dízelmozdony-veze­tői képesítése és magasfeszültségű vil­lanyszerelői bizonyítványa volt, dolgo­zott. —- Csabát nagyon bántotta, hogy Andrea elköltözött tőle. 1992. július 9-én este el is ment a lányhoz, mert beszélni akart vele. De éppen ott találta az Öcsikét. Lent az utcán megvárta és azt mondta neki, hogy nézd, tiéd a Mó­nika, az enyém pedig az Andrea. És tudja mit válaszok“ neki a'Molnár gye-* rek? Hogy vigyázz Csaba, mert ezért még megöllek. Be is váltotta a fenyege-i tését. Én mindig mondtam a Csabiká- nak, hogy ne barátkozzál te ezzel, hi­szen rovott múltú. Mert a Molnár gye­rek már büntetve is volt. Vérző homlokkal Augusztus 2-án este hét óra körül Takács Csaba elment a Tavasz presszó­ba. Nagy meglepetésére ott találta Sz. Andreát Molnár Bálint társaságában. Pedig Molnártól ekkor már D. Mónika hat hónapos terhes volt. Csaba négy- szemközt akart beszélni Andreával és ezért kihívta a presszó elé. A lány vona­kodva ugyan, de végül is kiment. Nem sok idő múlva vérző homlokkal jött vissza, mondván, hogy a Csaba „lefe­jelte”. Molnár kereste Csabát, de a töb­biek mondták, hogy elment. Öcsike azonnal a Trabantjába ült és utána eredt. Utói is érte, megmarkolta a haját és kétszer megütötte, kijelentve, hogy hagyja békén az Andreát, mert már nincs köze hozzá. Aznap este kilenc óra körül jött haza a Csabika, nálam vacsorázott, de akkor már össze volt verve. Mutatta is nekem a kék foltokat, zúzódásokat, hogy nézd mama, mit tett velem az Öcsike — sorolja a nagymama. Csaba azonban vissza akart menni. Hiába ri- mánkodott neki a nagymamája, hogy ne menjen, mert ha a Bálint megüti meghal vagy egész életében nyomorék lesz. De ő hajthatatlan volt. Vissza­ment. A presszóban Csaba leült egy székre és a biliárdozókat nézte. Sz. Andrea azonban észrevette és szólt Molnárnak, hogy nézd, visszajött a Csaba. Öcsike odament és felelősségre vonta, hogy miért tért vissza, amikor ő ezt megtil­totta neki. Választ nem is várt, hanem bal kezével belemarkolt Csaba hajába, hátra rántotta és jobb kezével, ököllel torkon ütötte. Takács Csaba a rántás­tól és az ütéstől székestől hanyatt esett, fejét a betonba vágta. Hátha felébred Idézet a vádiratból: Ezt követően a vádlott a védekezésre képtelen sértettet bántalmazta, utána felhúzta a földről és kidobta a helyiségből. A sértett rövid ideig gyalogolt, majd összeesett. P. Ad­rien vallomásából: Egy csattanásra let­tem figyelmes, ami a Csaba asztalától jött. Odamentem és láttam, hogy a fiú székkel együtt hanyatt esett. Fel akart állni, de Molnár Bálint a nyakára vagy a mellkasára rakta a lábát, közben ököllel ütötte a fejét. Molnár Bálint vallomásából: az álta­lános iskolát Halason végeztem el, majd asztalostanulónak mentem, de az iskolát otthagytam, mert lopás miatt eljárás indult ellenem. Két éve munka­hellyel, jövedelemmel nem rendelke­zem, szüleim lakásán lakom, apám tart el... Amikor Csaba a földön feküdt, lehet, hogy én többször megütöttem, de erre rendkívül zaklatott állapotom miatt nem emlékszem. Arra sem emlék­szem, hogy leszakítottam a trikóját, bár ezt többen mondják. Amikór Csaba a presszó előtti részen összeesett, többen köréje gyűltek, lát­ták, hogy itt komoly baj van. Betették egy autóba, hogy kórházba viszik. Molnár Bálint azonban egy társával kivette, lefektette a fűre. A presszóból kért egy vödör vizet és azzal leöntötte az eszméletlen fiút, „hátha felébred tő­le”. Később kiderült, hogy a vizet a padló felmosásához készítették elő, va­lami vegyszer is volt benne. A leöntés után Csaba állapota nem változott, sőt, olyan hangot hallatott, mintha gargali- zálna, mert a víz az orrába, a torkába folyt. Ezután mégis autóba tették és bevitték a kórházba. Molnár Bálint az eljárás során azt vallotta, hogy nem volt szándékában megölni Csabát, csak ugyanolyan sérü­lést akart neki okozni, mint amilyet ő csinált Sz. Andreának. Azt is elmond­ta, hogy amikor megmarkolta Csaba haját a presszóban, a széken és meg­ütötte, akkor nem engedte el, hanem szépen lassan hátraeresztve a földre le­vezette. Hogy mégis mitől halt meg, arra nem tudott válaszolni. Az orvosok viszont tudtak: Takács Bálint halálát nyakszirti, koponyaalapi töréshez tár­suló kisagyi zúzódás és lágyburki vér­zés okozta. A megyei bíróság tanúk, szakértők, a vádlott, az ügyész, a védő meghallga­tása, a helyszín szemrevételezése után bűnösnek találta Molnár Bálintot ha­lált okozó testi sértés bűntettében és ezért 3 év és hat hónapi börtönre ítélte, s további négy évre eltiltotta a köz­ügyekben való részvételtől. Az ítéletet az ügyész tudomásul vette, a vádlott és vádóje enyhítésért, a börtönbüntetés végrehajtásának felfüggesztéséért fellebbezett. Kiskunhala­son, a Járószék utcában néma döbbenettel néz egymásnak far­kasszemet a két család háza. A Tavasz presz- szóban fiatal fi­úk, lányok mú­latják az időt a délelőtti órák­ban. A temető­ben Takács Csa­ba a nagyapja melletti sírban fekszik. Fölötte friss, tavaszi vi­rágokat borzol a langyos szél. A húszéves áldozat sírja az új református temetőben. (Hajós Terézia felvételei) Gál Sándor EXPO ELŐTTI FŐPRÓBA Pünkösdi napok a Felső-Kiskunságban A Kunszentmiklós melletti Bösz- törpuszta, Nagyszállás, a Nyakvágó csárda — valamennyi a Kiskunsági Nemzeti Park területén található. Ők jelentik a helyszínét annak a gaz­dag programnak, amelyet Kiskun­sági pünkösdi napok elnevezéssel hirdetnek meg a szervezők május 29 —31. között. Tizenegy település: Kunszentmiklós, Szabadszállás, Fülöpszállás, Izsák, Tass, Kuna- dacs, Solt, Szalkszentmárton, Solt- szentimre, Dunavecse és Fülöphá- za, valamint a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat és a KNP fogott össze, hogy megrendezzék a prog­ramsorozatot. Amint dr. Bak István, Szabad- szállás polgármestere elmondta, cél­juk volt egyebek között a pünkösdi hagyományok felelevenítése, az egy­házi szertartások számára új színtér létesítése, s egy olyan látványos ide­genforgalmi program kialakítása, amely újólag felhívja a figyelmet Bács-Kiskun megyére itthon és kül­földön is. Mert ezzel a rendezvénnyel 1996- ban a világkiállításhoz szeretnének kapcsolódni, s addigra kiderül, mi az, ami ebből igazán érdekli, vonzza a közönséget, s mi az, ami kevésbé. A kínálat, persze, bőséges — a pün­kösdi szokások bemutatása, lóvásár és országos csikósverseny, pásztor­kutya-bemutató és -vásár, területi borverseny és gasztronómiai külön­legességek, pusztabejárás a nemzeti parkban, népi építészeti kiállítás, népi mesterségek bemutatója, nép­művészeti vásár, erő- és ügyességi já­tékok várják az érkezőket. A három nap tehát gazdag válasz­tékot nyújt, mutatva, hogy a házi­gazdák időben megkezdték az Ex­póra való felkészülést. V. T. Közvélemény-kutatás tb.-választás előtt Hogyan kell adózni a növény- termesztési támogatás után? Megoszlanak a vélemények a mezőgazdasági kistermelőknek nyújtott növénytermesztési hi­telek, illetve támogatások sze- mélyijövedelemadó-vonzatá- ról. Egyes vélemények szerint az ilyen címen juttatott hitelek és támogatások a kistermelők úgynevezett egyéb jövedelmé­nek számítanak és azt teljes egé­szében az összjövedelemhez kell számítani, míg mások úgy véle­kednek — a MOSZ is ezt az álláspontot képviseli —, hogy ezek a hitelek, illetve támogatá­sok mezőgazdasági kistermelés­ből származó árbevételnek te­kintendők. Valójában melyik nézetet támogatja az APEH? — kérdeztük Lepsényi Máriá­tól, az adóhivatal munkatársá­tól. — Az adószabályok megle­hetősen egyértelműek, különb­séget tesznek a hitelek és a visz- sza nem térítendő támogatások között. A mezőgazdasági kis­termelők gyakorlatilag mind­kettőre jogosultak. A személyi- jövedelemadó-törvény kimond­ja, hogy a vissza nem térítendő támogatások árbevételnek mi­nősülnek, tehát adózni kell utá­nuk. És ebből következik a vá­lasz másik fele is: a hitel nem véglegesen juttatott támogatás, nem számít árbevételnek, ezért a kistermelőknek adózniuk sem kell utána. — Mi a helyzet az úgyneve­zett kamattámogatott ideiek­kel? — A hitelkamat-támogatás esetében az állam átvállalja a kamat 70 százalékát, de a kis­termelő „költségvetésében” ez a tétel semmiképpen sem minő­sülhet árbevételnek, hiszen az összeg a kölcsönt folyósító ban­kot illeti meg. A fennmaradó 30 százalék sem árbevétel, az a hi­tel után fizetendő tényleges ka­mat, ami viszont költségként je­lentkezik a könyvelésben. De költségként csak az a magán- személy veheti figyelembe, aki, mint kistermelő, adózáskor a tételes költségelszámolást al­kalmazza. S ebből következik: nem számolhatják el költség­ként azok, akik igénybe veszik a 750 ezer forintos általános adómentességet és az azon felü­li jövedelmeiknél az úgyneve­zett diktált jövedelemszámitási módot alkalmazzák. Megemlí­tem, de biztosan minden érde­kelt tudja, hogy csak az állat­tartók esetében számit a 750 ezer forint feletti árbevétel 10 százaléka tényleges jövedelem­nek, minden más gazdálkodási ágazatban 30 százalékot kell fi­gyelembe venni. — Ugyanezek a szabályok vonatkoznak a „nagygazdák­ra” is? — Nem egészen. Azok az egyéni vállalkozók, akiknek az éves árbevétele meghaladja a 2 millió forintot, minden esetben költségként számolhatják el a hitel törlesztésére kifizetett ka­matot. És itt is emlékeztetni kfl# egy másik törvényi szabályo­zásra: minden magánszemély automatikusan egyéni vállalko­zónak „minősül” — anélkül is, hogy kiváltaná a vállalkozói igazolványát — ha az éves ár­bevétele meghaladja a 2 millió forintot. (újvári) Ferenczy Europress Ismerik-e azokat a szervezeteket és személyeket, amelyek, illetve akik szavazataikért versengenek, s kik­nek milyen esélyt adnak? Ilyen és hasonló kérdésekkel keresték meg a lakosság egyes képviselőit a MO­DUS Kft. közvélemény-kutatói a társadalombiztosítási önkormány­zatok közelgő választása előtt. A megkérdezettek mintegy fele nyilatkozott úgy, hogy hallott a má­jusban tartandó társadalombiztosí­tási önkormányzati képviselő- választásról, s jelenleg egynegyedük tervezi azt, hogy elmegy a választás­ra. Érdekes tapasztalat, hogy a la­kosság, függetlenül a konkrét rész­vétek szándékától, helyesli, hogy megtarják a társadalombiztosítási választásokat. A többség úgy véli, hogy mind a munkavallaloknak, mind az egész társadalomnak érdeke az érvényes, eredményes szavazás. Ugyanakkor a legtöbben saját be­vallásuk szerint alig ismerik a szak- szervezetek tevékenységét, s a tagság zöme is tájékozatlannak tekinti ma­gát szakszervezeti ügyekben. A szakszervezetek érdekképvise­leti munkájának minőségét a lakos­ság nagyjából ugyanolyannak ítéli meg, mint két évvel ezelőtt. A lakos­Az orosz fővárost nukleáris ka­tasztrófa fenyegeti? Az atomfej- ügyelőség leváltott vezetője, Vlagyi­mir Kuznyecov szerint a moszkvai negyven reaktor többsége annyira elavult, hogy a tragédia veszélye fennáll. A szakember egy angol lapnak adott nyilatkozatában elmondta: a világon egyedülálló, hogy az ország legnépesebb településén, a főváros­ban helyezzenek el atomreaktoro- kat. A Mengyelejev-intézetben műkö­dő rádióaktív-berendezés alig két ki­lométerre fekszik a Kreml falától, s Jelcin főhadiszállását csupán tíz ki­lométer választja el egy hatalmas nukleáris üzemanyagraktártól és a kutatási célokra épült 25 reaktortól. A Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Alapít­vány kuratóriuma — legutóbbi ülésén — a beérkezett 317 pályá­zatból— 241-et támogatott. A tes­tület — amelynek Andrásfalvy Bertalan volt kultuszminiszter az elnöke — több mint 27 millió fo­rintot osztott szét — tájékoztatta a sajtó képviselőit Báthory János, a kuratórium titkára szerdán. A Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Alapít­vány három éve működik, az idén 100 millió forinttal gazdálkodhat. Célja: a magyarországi kisebbsé­! ;ek nyelvének és kultúrájának énntartása, identitásának és ha­gyományainak megőrzése, az ság több mint egynegyede most is, két évvel ezelőtt is azt vallotta, hogy a szakszervezetek képviselik legin­kább Magyarországon a munka- vállalók erdekeit. Ezzel szemben minden harmadik megkérdezett úgy érzi, hogy „magára maradt” a gondjaival, s nincs jelenleg olyan társadalmi, politikai szervezet, amely intézményesen képviselné a munkavállalók érdekeit. Arra a kérdésre, hogy mely szak- szervezetekről hallott már, a válasz­adók elsősorban a MSZOSZ-t, a Ligát, a Munkástanácsokat emlí­tették. Rajtuk kívül azokat az ága­zati szakszervezeteket tudták „se­gítség nélkül” megnevezni, amelyek az elmúlt időszakban igyekeztek szervezetten fellépni a munkaválla­lók érdekeiért (vasutasok, vasasok, pedagógusok). Az adatok szerint a voksolni szándékozók több mint egyharma- da a MSZOSZ-t fogja támogatni, s hasonló arányban vannak azok is, akik még nem döntötték el azt, hogy melyik tömörülésre szavazza­nak. Viszonylag támogatott tömö­rülésnek tekintik a szakértők még a Ligát, a Munkástanácsokat és az ÉSZT-et. Moszkvával közvetlenül határos te­rületen további tíz hasonló létesít­mény található. Az atomreaktorokat az ötvenes években részben katonai célokra hozták létre, de jórészüket nem lát­ták el kellő biztonsági berendezéssel, a személyzet felkészítése sem megfe­lelő; a riasztókészülékeket könnyel­műen üzemen kívül helyezik, nem végeznek rendszeres méréseket. Vlagyimir Kuznyecov 1979 és 1983 között Csemobilban dolgo­zott, majd az atomfelügyelőség veze­tőjeként amellett kardoskodott, hogy tíz atomreaktort azonnal állít­sanak le. Sikerült is a létesítményt bezárattatnia, ám nyilvános fellépé­séért tavaly decemberben menesztet­ték állásából. anyanemzettel való kapcsolattartás segítése, hitéletének támogatása. Az alapítvány csaknem 2 ezer pályáza­tot díjaz évente. Idei tervei között szerepel három — a kisebbségek tö­megkommunikációjával, a pozitív megkülönböztetéssel, valamint a diszkriminációmentesség jogi és po­litikai feltételeivel foglalkozó — konferencia megrendezése is. A kuratórium idén célpályáza­tokat is hirdetett. Az alapítvány a nívódíjpályázattal erkölcsi és anyagi támogatásban kívánja ré­szesíteni azokat, akik a nemzetisé­gi kultúra, oktatás, tudományos elet, népművelés, hitélet területén többéves tevékenységükkel kima­gasló eredményt értek el. Szerinte kinek az érdeke, hogy érvényes legyen a társadalombiztosítási önkormányzat képviselőinek választása? MODUS-OMNIBUS *99 ~333r ár & ELAVULT REAKTOROK Atomkatasztrófa fenyegeti Moszkvát? A nemzeti kisebbségek támogatása

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom