Petőfi Népe, 1993. április (48. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-24 / 95. szám

4. oldal, 1993. április 24. MEGYEI KÖRKÉP AZ ANYANYELV OKTATÁSA MINDENEKELŐTT Megújul a Magyarországi Horvátok Szövetsége • Osztrogonácz József, az új elnök. A nagykanizsai botrányos kongresszus után az elmúlt hét végén Pesten folytatódott a ma­gyarországi horvátok második kongresszusa. Megyénk küldöttei úgy utaztak el, hogy a lehetősé­gekhez mérten az egység megtar­tására törekednek. Előzőleg meg­választották azokat á személyeket, akiket az ellenőrző bizottságba és az országos választmányba dele­gálnak. Ezek szerint az ellenőrző bizottságnak tagja lett Muity An­tal, a bajai Katolikus Olvasókör elnöke, a választmányba pedig Si­­belin Józsefet (Hercegszántóról), Markulin Márkot (Bácsalmásról), Dujmov Jakabot (Garáról), Mar­­kovics Józsefnét és dr. Váczity Jánost (Bajáról) választották be. A megismételt kongresszuson csupán egyetlen napirendi pont szerepelt: az elnök és a titkáj meg­választása. A titkos szavazáson elnöknek a bajai Osztrogonácz Józsefet választották, titkárnak pedig dr. Karagity Mihályt, a ga­­rai származású bunyevác írót. Az új elnököt arról kérdeztük: az új vezetésnek, a kongresszus után, mi a legfontosabb feladata? Amint Osztrogonácz József el­mondta, a küldöttek egy százalé­ka kérte, hogy az elnökség az alakuló kongresszus óta eltelt idő­szakról készítsen hiteles költségve­tési beszámolót, és vegye számba ugyanezen időszak munkáját, mert köztudott, hogy Nagykani­zsán nem fogadták el Frankovics György korábbi elnök előterjesz­tését. Egy hónapon belül a vá­lasztmány elé tárják a felmerült hiányosságokat, és az új munka­­programot, aminek alapja a régi­ók munkatervére épül úgy, hogy azok továbbra is önállóak marad­nak. Az elnökség csupán a koor­dinációt végzi el a hat régió mun­kája között. A költségvetés és az új munkaterv pedig az országos választmány döntése alapján ala­kul ki. Osztrogonácz úr azt is elmond­ta, hogy a legfontosabb kérdés az anyanyelvi oktatás megreformálá­sa. Ezen belül meg kell gyorsítani a tankönyvírást, az új tantervek kidolgozását. Az országos szakfel­ügyelet kinevezése, a továbbkép­zések beindítása szintén fontos. Stratégiát kell kidolgozni az egyre gyorsuló asszimiláció meggátolá­sára, a nemzetiségi öntudat erősí­tésével. Mindenféleképpen fel kell készülni a nemzetiségi törvény fo­gadására, és a következő önkor­mányzati és parlamenti választá­sokra. Mindezek mellett újra kell érté­kelni a kül- és belkapcsolatokat, felújítani a többi hazai nemzetisé­gi és etnikai szövetségekkel a kö­zös munkát. Arra a kérdésre, hogy mit vár az új elnök az anya­nemzettől, Osztrogonácz úr el­mondta, pénzt semmiféleképpen sem, viszont a kormányok közötti jó kapcsolat garanciát jelent a kölcsönös együttműködésre, a konkrét lépésekre. Papp Zoltán • A bajai bunyevác Cábar együttes. Az anyanyelv szépségéért Baján évek óta a Liszt Ferenc Ének­zenei Általános Iskola rendezi meg a magyar nyelv hete alkalmából a Ka­zinczy szép kiejtési versenyt. A város és a környékbeli települések iskoláiból az idei versenyre a háziválogatók után 26- an neveztek. A Sárossy Józsefné vezet­te zsűri az 5.-es, 6.-os korosztályból az első helyre Péter Barbarát, a rendező iskolából, a II. helyre Szabó Adrient a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolá­ból, a III. helyre pedig Fischbech Kittit a Központi Általános Iskolából és a garai Ántal Krisztinát jelölte. A 7.— 8.-osok közül első lett Szlavikovics Zi­ta, a II. Rákóczi Ferenc Általános Is­kolából, és ő nyerte el azt a lehetőséget, hogy képviselheti az országos döntő­ben a bácskai iskolákat. A II. helyen végzett Jankovics Zsanett, a III.-on pe­dig Kovács Andrea a Dózsa György Általános Iskolából. A Szakma Kiváló Tanulója A kecskeméti Kocsis Pál mező­­gazdasági szakközépiskola végzős diákja, Széplaki Tímea a Szakma Kiváló Tanulója országos verse­nyen első helyezést ért el. Eredmé­nye alapján az iskola elnyerte a fődíjat, és Tímea kiváló eredmény­nyel végzett a zöldségtermesztő szakmában. Felkészítő tanárai: Gyuricza Gyuláné és Kéhl Pál vol­tak. A Homokország alkotója Kíváncsiak környezetükre • Baján, hagyományosan a földnapi programok során, a környezetvédelmi hivatal, műszereivel, kivonul a város főterére, hogy mindenki megismerhesse, milyen értéke­ket mutat a légszennyezettség vagy a zajártalom. Felvételünkön a Központi Általá­nos Iskola és a Tóth Kálmán Szakközépiskola tanulói figyelik a szakemberek magyarázatát. (Fotó és szöveg: Papp Zoltán) SIKERES SZAKSZERVEZETI DALFESZTIVÁL A zsűri összeszedte a különdíjat A világ zaját kívül rekesztve, al­kotó csendben sorjáznak a napok a Soltvadkertről indult, jelenleg Szegeden lakó, Munkácsy-díjas grafikusművész életében: könyv­makettek, képeslaptervek, akva­­rellek, írásművek születnek a szé­pen berendezett panellakás műte­remmé kinevezett ki szobájában. Richter Ilona munkásságára há­rom jelző igaz: őszinte, fegyelme­zett, lírai. Akvarelljein, meseköny­veiben, ismeretterjesztő munkái­ban a természet líráját mutatja be. De ez a művészi alapállás felfedez­hető minden más munkájában is, legyen az tudományos illusztráció, vers vagy novella. Richter Ilona életében központi szerep jut a könyveknek. Még főis­kolás, amikor Barcsay mester híres művészeti anatómiájának összeál­lításánál segédkezik. Eddigi legje­lentősebb munkájáért, amely a Né­met Szövetségi Köztársaságban je­lent meg a Springer Kiadó gondo­zásában, 1982-ben elnyerte „Az év egyik legszebb könyve” kitüntető címet. A Földközi-tenger pillangó­csigáiról készült tudományos munka illusztrálásáért kapta meg ezt a nemzetközi elismerést. És közben, és utána megszülettek szép sorban gyermekeknek szóló könyvei: Homokország (1961), Pandi (1971), Virágok (1984), Ter­mések (1986) és legutóbb az Egy cseppben a tenger (1988). Növé­nyekről készült akvarelljeinek egy részét az „Úton-útfélen” (1981) cí­mű kötet tartalmazza. Ami még nem formálódott kötetté, az a no­vella és versfűzér, de talán ez is Nem mindennaposnak ígérkező nemzetiségi ünnepet készítenek elő a csátaljaiak. Augusztus 20. és 23. között közel 700 vendéget fogad­nak a községben. 1945—47 között a.falu lakossá­gának nagyobb részét kitelepítet­ték Németországba. Azóta közü­lük sokan egyénileg hazalátogat­tak. Az elmúlt év őszén a kint élők kezdeményeztek egy kollektív ha­zalátogatást. Javasolták: a II. vi­lágháborúban elhunyt személyek­nek emlékművet állítsanak fel és emléktáblákat helyezzenek el. Az azóta eltelt hónapokban gyűjtést végeztek, s ebből az összegből tel­jes mértékben ők kívánják fedezni az emlékmű költségeit. A találkozó előkészítésére 9 ta­gú helyi szervezőbizottság alakult. Az elképzelésekről Müller Mag­dolna, a bizottság elnöke a követ­kezőket nyilatkozta lapunknak: — Községünk lakossága láza­san készül a négynapig tartó ün­nepségsorozatra. Az előzetes tájé­koztatás alapján megközelítőleg 700 vendégre számítunk. Az au­gusztus 20-án ide érkezők többsé­ge magánházaknál, rokonoknál, ismerősöknél, önként vállalkozó, segítőkész családoknál kap szál­lást. Másnap, szombaton, a kör­nyék megtekintésére, a kirándulni hamarosan kiadásra kerül. Ugyan­így már készen kiadóra és kiadásra vár újra az átdolgozott és német nyelvre is lefordított „Pandi” és közvetlenül befejezés előtt áll a „Homokország”. Hát igen! Több mint 30 éve, hogy megjelent ez a tenyérnyi könyvecske, amely térképünk Du­na—Tisza közi sárga foltjának, „Homokországnak” a természeti szépségét, apró, hétköznapi csodá­it tárja a gyerekek szeme elé. Teszi a szerző mindezt a személyes élmé­nyek hitelességével és olyan va­rázslatos illusztrációs készséggel, hogy a szövegmező mentén és a hangyaleső homokkrátere körül „szaladgáló”,, eredeti méretű han­gyákat önkéntelenül is le akarják söpörni a lapozgató gyerekke­zek . . . Még jó, ha a könyvet könyvtárak mélyén megtaláljuk, pedig mekkora szükség lenne pont a megyénkben egy ilyen természet­kalauzra, hogy tudatára ébredjünk elvágyódásaink közepette annak, milyen hétköznapi csodákra lelhe­tünk ezen a tájon is, ha nyitott és érdeklődő szemmel járjuk azt. És pont most, amikor lépten-nyomon a művi, mesterséges környezet ag­resszív térhódításait tapasztaljuk természeti környezetünk ellené-, ben. Móra Ferenc megfogalmazásá­ban „a tenger kovamoszatai, mész­­csillagai, virágállatai, pillangótar­ka csigái képviselik a genezisben a legősibb műfajt, a lírát”. Mai, erő­szakos világunkban Richter Ilona alkotásai a lírát képviselik! Schmidt Antal vágyók részére Bajára, Mohácsra és a dávodi gyógyfürdőbe szerve­zünk programot. A községben ma­radók megtekinthetik a helyi intéz­ményeket, az erre az alkalomra ké­szített népművészeti és hagyo­mányőrző kiállítást. Délután kö­zös kétnyelvű mise lesz. Ezt követően emléktáblát ava­tunk fel a templomban. Este pedig a vaskúti fúvószenekar közremű­ködésével svábbálat rendezünk a művelődési házban. Vasárnap, 22- én, ismét mise lesz. 10 órakor kerül sor a rendezvénysorozat kiemelke­dő eseményére, az emlékmű fel­avatására a temetőben. Még erre a délelőttre terveztük Jézus kereszt­­útjának (a stációnak) az avatását is. Ehhez az olajfestményeket szin­tén a német vendégek hozzák. 12 órakor lesz a közös ebéd, amit, mint vendéglátó, a község finanszí­roz, mintegy 750-800 személy ré­szére. Délután főterünkön fúvós térzenét hallgathatnak a résztve­vők, amit a községi parkban ma­gyar és német nyelvű kulturális műsor követ. Este az emlékműnél gyújtunk gyertyát az elhunytak emlékére. Külföldi vendégeink hétfőn utaznak majd el — fejezte be a tájékoztatót Müller Magdol­na. Tölgyesi Gábor Zsúfolásig megtelt a bajai műve­lődési ház színházterme április 18- án este, ugyanis ekkor került sor a Liga Szakszervezetek által meg­rendezett gyermekdalfesztiválra. A fesztivál színpadán 25 kis „sztárjelölt” lépett fel. A versenyre jelentkező gyerekeknek előzetes meghallgatáson kellett bizonyíta­niuk rátermettségüket, hogy aztán a fesztivál zsűrije elé kerüljenek. A zsűri elnöke a rockszínház tagja, Sugár Berci volt, aki a fesztivált követő gálaműsoron is fellépett, nagy sikerrel. A zsűriben helyet foglalt még: Mezei Katalin író, Poth Mihály zenész, . Petővári László zenetanár, valamint Cser­háti János alpolgármester. Hosszas tanácskozás után a bí­rálók úgy döntöttek, hogy három kategóriában osztanak első díjat. Népdal kategóriában a tavaly megrendezett megyei népdalének­lési verseny első helyezettje, Péter Az önkormányzatoknak ismét be kellett nyújtani az állami költségvetésből 1993-ra igényelt céltámogatást. Kecskemét képvi­­selő-testülete támogatást kért a Magyar Ilona, a Tóth László, a katonatelepi, a hetényegyházi, a kadafalvi és a Kuruc Téri Álta­lános iskolákhoz építendő torna­teremhez. Ugyancsak idei igény a máriavárosi, valamint város­központi szennyvízcsatorna­építés, a Kuruc körút közműve­sítése, Kadafalva vízellátása, or­vosi műszerek beszerzése és a Margaréta Otthon negyven férő­hellyel történő bővítése. Kecskemét közgyűlése döntött Barbara, műdal kategóriában Ra­dies Katalin, míg a könnyűzene kategóriában Dózsa-Pál Réka bi­zonyult a legjobbnak. A győztesek Eőry Csabától, a Liga Szakszerve­zetek elnökétől vehették át a díjat. Az Argosz Biztosító felajánlásá­ban a különdíjat a kalocsai Nagy Eszter nyerte el. Érdemes megemlí­teni, hogy a zsűri — alpolgármes­terünk javaslatára — saját pénz­tárcából hozott össze egy különdí­jat a Felsőszen ti váni Kísérleti Színpad tagjainak látványos sze­replésükért. A bajai televízió munkatársai ugyan jelen voltak a helyszínen (ri­portot is készítettek az egyik — a zsűri döntése alatt a közönséget szórakoztató — zenésszel), és hét­fői híradójukban „elfelejtették” közölni a nézőkkel (minimum) a győztes gyerekek nevét. az 1994-ben induló új beruházá­sok céltámogatási igényéről is. A tervek szerint tornaterem épülhet a Kandó-középiskolá­­nak, a kertvárosi, a Petőfi és a matkói általános iskoláknak. A volt munkásőrség 100 fős kol­légiummá alakítására várhatóan csak akkor kerül sor, ha a me­gye és a régió önkormányzatai is támogatják ezt anyagilag. Jövőre a Platán Otthon 60 férőhelyes bővítése, orvosi műszerek be­szerzése és Méntelek vízellátása szerepel még a céltámogatási igé­nyek között. M. Gy. Hazalátogatókat várnak Csátaljára Katymári Vanda Kecskeméti fejlesztések HETI SOROZATUNK Kállay Miklós emlékirataiból (5.) A vég kezdete 1944 márciusának első napjai­ban olyan hírek futottak be, hogy a németek nagyobb katonai össze­vonást hajtanak végre Bécsújhely és a magyar határ között. Ez már maga is gyanús volt és eléggé ért­hetetlen, míg egyes elszólásokból és egyéb tünetekből arra a követ­keztetésre nem jutottunk, hogy alighanem Magyarország ellen ké­szül valami. Volt egy konkrét eset is: német híradósok magyar terüle­ten álló távíróoszlopra akarták fel­szerelni a vezetéküket, amiben a magyar határőrök megakadályoz­ták őket. A német tiszt erre így fakadt ki: „Most még nagy a szá­tok, de pár nap múlva már nem lesztek itt!” Utasítottam a külügy­minisztert, hogy hívassa be von Ja­­gow német követet és kérjen tőle magyarázatot. Két-három nap múlva a követ azzal a válasszal jelentkezett, hogy a német csapatösszevonás kizáró­lag katonai jellegű művelet, s nem tudja, miért érdekli ez a magyaro­kat. Pimaszul hozzátette, hogy ta­lán csak nem rossz a lelkiismere­tünk. A katonai attasé pedig arról tájékoztatta a vezérkar főnökét, hogy azért van Bécs környékén a csapatösszevonás, mert a város köztudomásúlag jelentős vasúti és közlekedési csomópont, és innen lehet a legkönnyebben elirányítani a tartalékokat többfelé is, legin­kább a Balkánra. Nem hittem, hogy a német meg­szállás bekövetkezhet. Csupán ar­ra készültem, hogy nagyobb lesz rajtam a nyomás. Megbeszéltem a dolgot a kormányzóval is, hogy megtudjam, mi az ő álláspontja, ha a németek követeléseinek első téte­le az én eltávolításom, illetve a bel­ügyminiszter távozása lesz, külö­nös tekintettél arra, hogy én az eddigi politikámon nem vagyok hajlandó változtatni, sőt, ha azt látnám, hogy a németek még job­ban bele akarják vinni Magyaror­szágot a háborúba, én merevebb ellenállást fogok tanúsítani és el­megyek akár a nyílt szakításig is. A kormányzó teljes mértékben egyetértett velem és biztosított ró­la, hogy á személyem elleni bármi­féle támadást mint a legbelsőbb belügyeinkbe való beavatkozást ő a priori elutasítana. A vezérkar főnökével megtár­gyaltam az ellenállás lehetőségét. O kijelentette, hogy a Budapesten és Nyugat-Magyarországon lévő csapatokkal semmiféle ellenállást nem lehet kifejteni. Egyetlen harc­képes alakulatunk sincs ebben a térségben, sőt, mivel folyamatban van Budapest katonai kiürítése, a csapatok szanaszét vannak szórva a Budapest környéki falvakban és városokban, s felszereléssel, hadia­nyaggal sincsenek ellátva, ő hirte­­lenében még egy ezredet sem tudna felállítani. Döntenem kellett tehát, hogy le­gyen-e ellenállás vagy ne legyen, így azonban nem volt precízen föl­téve a kérdés. A tételek a követke­zőképpen sorakoztak egymás után: 1. Az eredményes ellenállás ele­ve lehetetlen. 2. A kormányzó távollétében és helyettese hiányában nekem sem­miféle alkotmányos jogköröm nin­csen, hogy a hadsereggel rendel­kezzem. 3. Szombathelyi, a vezérkar fő­nöke, aki diszponálhatna a hadse­reggel, távol van, sőt, táviratában ellenkező értelmű utasítást adott. Helyettese nem használható sem­mire. A hadseregparancsnokok részben megtagadják, részben kivi­hetetlennek tartják az ellenállást. Ezek voltak tehát a technikai akadályai annak, hogy parancsot adjak ki a fegyveres ellenállásra. A kora délelőtti órákban azután felvonult a rendbe szedett német megszálló hadsereg. Budapest csakugyan megláthatta, hogy mi­lyenek a német szuronyok. Kato­nazenekarral, parádéval ment vég­be a bevonulás. De itt nagy megle­petés érte a németeket. Előtte azt beszélték be nekik, hogy várja őket az egész ország, ahol egy gyaláza­tos kisebbség ül a nép nyakán és erőszakkal uralma alatt tartja az országot: ettől kell megszabadíta­niuk a magyar népet és majd meg­ismerik a magyar nép igazi arcát. Hát megismerhették. A nép nem tódult ki az utcákra, hogy ujjong­va köszöntse a megszállókat, egy kalaplengetés, egy integetés, egy üdvözlő kiáltás sem jutott nekik. Néma csend fogadta őket, amely eleinte talán a megdöbbenés csend­je volt, de azután látniuk kellett, hogy mögötte a megbotránkozás és a gyűlölet lapul. Itt nem az tör­tént, ami néhány más európai fő­városban: ha akadt is egy csavargó csoport, amely azelőtt a német­szimpátiájával hangoskodva tün­tetett, most még azokba is bennük szakadt a szó, még a Pest környéki sváb falvak népe sem ujjongott ne­kik. f Vége) SZÍNHÁZ, MOZI, KTV, KISKUN TV KECSKÉMÉI’, KATONA JÓ­ZSEF SZÍNHÁZ: este 7 óra: CSO­DÁS VAGY, JÚLIA! Arany Já­­nos-bérlet. Ciróka Bábszínház: 16 óra: SOSE HALUNK MEG. 19.30: SZENT GYÖRGY ÉS A SÁRKÁNY. Szabadtéri előadá­sok a főtéren. 20 óra: UZGIN ÜVER-konccrt Katona József u. 4. (Rossz idő esetén a 16 órás előadás is a Katona J. u. 4.-ben lesz.) A mozik műsora: Városi: fél 4 órakor: CHARLIE — MINDEN KUTYA A MENNYBE JUT. Szí­nes, magyarul beszélő amerikai rajzfilm. 3/4 6 és 1/2 9 órakor: EGY ASSZONY ILLATA. Színes, ame­rikai film. 14 éven felülieknek! Ár­pád: 3/4 6 és 8 órakor: KÜLVÁRO­SI KOMMANDÓ. Színes, ameri­kai film. KISKUNFÉLEGYHÁZA, Petőfi: 6 és 8 órakor: RESSZKES­­SETEK BETÖRÖK! 2. Színes, ma­gyarul beszélő amerikai film. Stú­dió: 7 órakor: RUBY. A KENNE­­DY-GYILKOSSÁG MÁSIK AR­CA: Színes, feliratos, amerikai film. 14 éven felülieknek: KTV: 06.00— 08.00: KÉPÚJSÁG. 08.00—12.00: 12.00—13.00: KÉPÚJSÁG. 13.00 ——17.00: ATV-víkend. Víkend fia­taloknak. 17.00—18.00: KÉPÚJ­SÁG. 18.00—22.00: Szív TV (fi.) produkció. Kiskun TV: 05 08: KÉPÚJSÁG. 08—12: Agro TV műsora. 12—13: KÉPÚJSÁG. 13 —17: Délutáni Magazin. 17 24: KÉPÚJSÁG. 1993. április 25. (vasárnap) KECSKEMÉT, KATONA JÓ­ZSEF SZÍNHÁZ: délután 3 óra: CSODÁS VAGY. JÚLIA! Ruttkai Éva-bérlet. A mozik műsora azo­nos a szombatiéval. Kivéve: KIS­KUNFÉLEGYHÁZA, Petőfi: 6 és 8 órakor: TÖBB. MINT TESTŐR. Színes, feliratos, amerikai film. 14 éven felülieknek! KTV: 06.00 08.00: KÉPÚJSÁG. 08:00—12.00: TV 4 (I.) produkció csütörtöki mű­sorának ismétlése. 12.00—16.00: TV plusz műsora. 16.00 17.00: KÉPÚJSÁG. 20.00-24.00: TV 4 (II.) produkció pénteki műsorának ismétlése. Kiskun TV: 05—11.30: KÉPÚJSÁG. 11.30—12: Telefonos játék. 12—16: TV plusz Magazin. 16- 20: KÉPÚJSÁG. 20—24: TV ATV-víkend. Családi Magazin. 4 pénteki ism. AKCIÓS VÁSÁR! _y^^Aj(ECSKEUtn if r . 2—4 mm-íg TUZBP KERESKEDELMI KFT. táblás vaslemez, 20—90 mm-ig különböző méretű TÜZELÖVÁSÁRLÁSI AKCIÓ! durvalemez, Ameddig a készlet tart! 40—120 mm-es Dorogi brikett 650 Ft/q, rúdacél, vaslánc, cseh diószén 480 Ft/q, 2 mm-es bálázódrót, cseh daraszén 590 Ft/q, zártszelvények, fűrészelt tűzifa 390 Ft/q. 20 l-es üzemanyag Az árak az áfát tartalmazzák! kanna. Kecskeméti TÜZÉP Kér. Kft., Kiskunhalas, Majsai út, Kmét., Kiskőrösi út 30. MÉH-telep. Tel.: 481-593, 322-360 20329 411

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom