Petőfi Népe, 1993. április (48. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-29 / 99. szám

PCTÓFt NÉPE í. oldal, 1993. április 29. KÉRDŐJELEK Hallgatnak ránk? A magyar szakemberek az el­múlt években minden nemzetkö­zi fórumot felhasználtak annak bizonyítására, hogy Magyaror­szág — miként Kelet-Közép- Európa többi állama is — nem segélyeket vár a fejlett orszá­goktól, a külföldi pénzintézetek­től, hanem segítséget a gazdaság korszerű fejlesztéséhez. Mit javasoltunk az Európa Bank közgyűlésén? Szabó Iván pénzügyminiszter a bank e heti közgyűlésén sürgette, hogy a pénzintézet növelje a magán­­szektor fejlesztését célzó tőke­befektetések arányát, annál is inkább, mert alapszabálya sze­rint kihelyezéseinek 60 százalé­kát fordíthatja a magángazda­ság finanszírozására. Hogyan fogadták az indít­ványt? A kormányzók által is támogatott banki stratégia már tartalmazza a kis- és középvál­lalkozások finanszírozásának fontosságát. Így a jövőben vár­hatóan az eddigieknél nagyobb hangsúlyt helyeznek az infra­struktúrát fejlesztő beruházá­sokra, ami nélkülözhetetlen a magáncégek megerősödéséhez kontinensünk keleti részén. Miként döntött a másik nagy világpénzintézet, a Nemzetközi Valutaalap? Igazgatótanácsa ugyancsak éppen a napokban határozta el, hogy rendkívüli alapból segíti a közép- és kelet­európai országokat, valamint a szovjet utódállamokat fizetési mérlegük hiányának csökkenté­sében. Az IMF hazánkat is be­sorolta a különhitel-felvételekre jogosultak körébe. A valutaalap ugyan a volt KGST- és szovjet piac összeomlásából előállt vesz­teségeket — az export kiesését, az import drágulását — kívánja valamelyest kompenzálni. Ez mindent megold? Nincs az a külső segítség, amely elegendő lenne, ha idehaza nem történnek hathatós erőfeszítések a gazda­sági viszonyok rendbe tételére. Ezért olyan fontos, hogy e tekin­tetben a hazai törekvések és az IMF elképzelései egybeesnek. Deficitcsökkentés és privatizálás — ezt a fő irányt hirdetik Buda­pesten, Londonban és Washing­tonban egyaránt. Ezúttal— úgy tűnik — nemcsak meghallgattak bennünket, hanem hallgattak is ránk. P. T. Mibe kerül a földkimérés? Az Országgyűlés költségvetési, adó- és pénzügyi bizottsága szerdai ülésén új javaslatot dolgozott ki a földrendező és földkiadó bizottsá­gokról szóló törvény módosításához. A képviselők nem támogatták Remport Katalin (MDF) azon indít­ványát, hogy a részarány-tulajdono­soknak a földkiméréskor a költség­­vetés igazolt költségeik 50 százalékát térítse meg. Ugyanakkor némileg módositva támogatták Komor Sán­dor (MDF) indítványát. E javaslat szerint a részarány-tulajdonosok átalánytérítésben részesülnének. A térítés összege a javaslat elfogadá­sa esetén aranykoronánként 20 fo­rint, hektáronként pedig 10 hektárig 1800 forint, azon felül pedig 1000 fo­rint lenne. Általános vitára alkalmasnak nyilvánította a költségvetési bizott­ság az illetékről szóló törvény módo­sítására beadott javaslatot. A tör­vényjavaslat lényegét ismertető pénz­ügyminisztériumi illetékes elmondta: az illetékek módosítása azért szüksé­ges, mert tetemesen megnövekedett a bíróságok leterheltsége. Az illetékek bizonyos része szerény mértékben, mások — például a fellebbezés és a felülbírálat esetében — nagyobb mértékben nőnek. A módosítás az előzetes számítások szerint mintegy 50 százalékkal növelné a peres eljárá­sok illetékeiből keletkező költségve­tési bevételeket, amelyek teljes össze­ge jelenleg mintegy 3,8 milliárd fo­rint. Fuvarosgondok A közúti fuvarozás kritikus hely­zetéről és annak lehetséges javításá­ról tájékoztatták a fuvarozók érdek­­képviseleti vezetői Schamschula György közlekedési, hírközlési és vízügyi minisztert. A fuvarozók szerint a kritikus ponthoz közelítenek a közlekedési ágazat működési feltételei. További adóterhek vagy a fuvarozást drágító intézkedések már a vállalkozók tönkremeneteléhez vezetnének. A miniszter többek között arról be­szélt, hogy az elkezdett infrastruktu­rális fejlesztések nemcsak a közutak forgalmát javítják majd, de újabb fu­varmegbízásokat is jelentenek. A nemzetközi kamionfuvarozás kér­déseiben Schamschula György nagy jelentőséget tulajdonított a közép­­kelet-európai országok egyeztetett politikájának. A tárgyaló felek a szer­dai találkozót egy folyamatos együtt­működés kezdetének tekintették. VÉLEMÉNYEK SZABADON A Fidesz és a gazdaság Pártkongresszusok kapcsán a közvélemény általában csak politi­kai nyilatkozatokkal és egyéb dek­larációkkal találkozhat. Ezért megkértük Molnár Antalt, a kecs­keméti önkormányzat egyik fide­­szes képviselőjét, közgazdászt, be­széljen röviden a Fidesz gazdasági programjának főbb elemeiről, me­lyet a közelmúltban Debrecenben lezajlott kongresszusukon dolgoz­tak ki a párt szakértői, s melyen ő kongresszusi küldöttként vett részt. Molnár Antal a gazdasági munkacsoport álláspontját ismer­tetve elmondta: — A vitaanyag alapját szolgáló gazdasági elemzés még a tél folyamán készült, ám az azóta eltelt rövid idő ellenére gaz­dasági környezetünk jelentősen romlott. A Fidesz szakemberei a hangsúlyt a bankrendszer átalakí­tására, az adórendszer megválto­zására, a költségvetési hiány csök­kentésére, a gazdaság jogi keretei­nek szabályozottabbá tételére he­lyezik. A munkacsoportban részt vevő közgazdászok kifejtették, hogy létezik a Fidesznek egy új, a bankrendszert érintő hitelezési koncepciója, amely a jelenlegi ne­hézkes pénzkihelyezésekkel szem­ben, a pénzintézeteket jobban ér­dekeltté tudja tenni a hitelnyújtás­ban. Másik fontos kérdésnek tar-' tották a tanácskozás résztvevői — folytatta Molnár Antal — az adórendszert átalakítását, melyet a szakértők szerint úgy kell megvál­toztatni, hogy az áfa-köteles ter­mékek körét bővíteni kell, ám a személyi jövedelemadót a társasági adót érezhető mértékben csökken­teni szükséges. így az adótételek­ből származó jövedelem globálisan nem változna. A fideszes képviselő elmondta még, hogy a gazdasági élet szereplői számára meg kell te­remteni a jogbiztonságot. Ehhez szükséges a hiányzó jogi szabályo­zók megalkotása. Mindezek mel­lett a kongresszus résztvevői hang­súlyozták, hogy a központi költ­ségvetés kiadásait jelentősen csök­kenteni kell. A jövőben meg kell akadályozni az állam túlköltekezé­sét, ez többek között a felesleges állami intézmények megszünteté­sével érhető el — fejezte be beszá­­' mólóját Molnár Antal. H. N. Á. Az MDF pénzügyi mérlege A Magyar Demokrata Fórum 1992. évi pénzügyi zárómérlege 430 millió 268 ezer forint bevétel, 432 millió 933 ezer forint kiadás mellett 2,6 millió forintos hiányt mutat — derül ki a Magyar Köz­lönyben közzétett mérlegből. Ä pártnak tavaly tagdíjakból 10,2 millió, az állami költségvetés­ből pedig 245 millió forintos bevé­tele volt. Az úgynevezett egyéb hozzájárulások 36,7 milliót tettek ki. Az MDF-et tavaly a Befor Kft. 12,7 millióval, a Deák Ferenc Ala­pítvány 6,4 millióval, a Lakitelek Alapítvány 5,3 millióval, a Euro- Hungária Alapítvány pedig 1,5 millióval támogatta. Magánsze­mélyektől összesen 1,5 millió fo­rint folyt be a pártkasszába. Pro­pagandatevékenységből 1,5 millió, a párt gazdálkodásából pedig 244 ezer forint volt a bevétel. Egyéb — nem részletezett — bevétel cí­men pedig 136 millió forint folyt be a párt számlájára. A kiadásokból á személyzeti költségek — munkabérek tb.-költ­ségek, napidíjak — 101 millió fo­rintot tettek ki. A pártkasszában az év végén majdnem 70 millió forint volt. amely még az 1991, évi halmozott többletből származik. A Demokrata Fórumból kizárták Körösi Imrét — Az MDF-frakció kedd esti ülésén úgy döntött, hogy elmarasz­talja Körösi Imrét kormánypárti képviselőhöz méltatlan magatartá­sa miatt, és kizárja a frakcióból — mondta el az ülés után Pokorny Endre, a frakció igazgatója. Ez az MDF alapszabálya szerint a párt­ból való kizárást is magával vonja. Mint ismeretes, Körösi Imre kedden a parlamentben „Ki a fele­lős a nemzetrontó privatizálá­sért?” címmel interpellált, majd — mint Pokorny Endre fogalma­zott — útszéli hangot ütött meg. A frakció nyílt szavazással, két ellenszavazattal döntött a kizárás mellett. A két ellenszavazó — hangsúlyozva egyetértését kife­jezésre juttatta: más esetekben, másokkal, elvi kérdések miatt jut­hatott volna a képviselőcsoport hasonló döntésre. Mint Pokorny Endre hozzátette: „akár egy tanul­mány is elég lett volna, vagy né­hány gondolat a kizárásra”. Kö­rösi Imrével tegnap közöltünk in­terjút, melyet a szerző még az MDF-ből történő kizárása előtt készített a honatyával. Hadseregparancsnokok találkozója — Az előttünk álló években több száz közös tevékenységre van kilátás a NATO-tagországok és kelet-európai partnereik között, különböző képzési formáktól tisz­tek cseréjéig *— hangsúlyozta brüsszeli sajtóértekezletén Sir Ri­chard Vincent, a NATO katonai bizottságának elnöke, midőn az Észak-atlanti Együttműködési Ta­nács vezérkari főnökeinek, illetve hadseregparancsnokainak tanács­kozásáról adott tájékoztatót. A NATO és az egykori Varsói Szerződés tagállamaiból összesen harmincöt európai ország hadsere­gének legmagasabb rangú katonai vezetői idén első ízben találkoztak, hogy konkrét, szűkén vett katonai szempontokkal fejlesszék tovább a kelet—nyugati közös békefenntar­tó tevékenységet célzó előkészüle­teket. A tanácskozás módot adott a békefenntartást célzó tervek ka­tonai szempontú konkretizálására, emellett azonban újabb állomást jelent általában a magyar—NATO kapcsolatok továbbfejlesztésében is. EZ TÖRTÉNT A VILÁGBAN Üjabb megszegett tűzszünet A vasárnap reggel aláírt horvát—muzulmán tűzszüneti megálla­podás ellenére tegnap újra fellángoltak a harcok Bosznia középső részén. A muzulmán erők megtámadták Busovacát és földig lerom­bolták a szomszédos hprvát falut, Kazajicit - írta a Reuter. A horvát erők pedig Vitézből muzulmán célpontokat lőttek tüzérséggel és ak­navetőkkel. Az ENSZ-békefenntartók szerint keddi offenzivájuk so­rán a szerbek három falut foglaltak el Bihactól északra, közel a horvát határhoz. A boszniai szerb hadsereg parancsnoksága szerint a táma­dás a helyi — központi ellenőrzés alatt nem álló — fegyveresek bosszúakciója volt. Glinica és a szomszédos néhány falu fegyvere­seinek bosszújáról van szó — vélekedtek helyi források. Fokozzák az ellenőrzéseket Az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet (EBEÉ) fokozni fogja a Jugoszlávia ellen hozott ENSZ-szankciók ellenőrzését -—jelentette be kedden az EBEÉ soros elnöke, Margaretha af Ugglas svéd külügyminiszter Stockholmban. A miniszter asszony közölte, hogy már kérte is a szervezet tagállamait: pénzzel és szakemberek küldésével segítsék a jugoszláv határoknál létrehozott felügyeleti rendszer működését. ET-bizottság bukaresti ülése — Nem hozott döntést bukaresti ülésén az Európa Tanács jogi bizottsága a Románia ET-felvételével kapcsolatban megteendő ajánld sát illetően, de elemzéséből kitűnt: Romania eltökélten akar haladni a demokrácia útján, az Európa Tanács elveinek megfelelően. A bizottság értékelte azt a tényt, hogy ezek az elvek tükröződnek a román alkot­mányban, amely az új törvények alapja, és hogy a törvényeknek az európai nonnákhoz való alkalmazása erőteljesen folyik — jelentette ki Martin Strimitzer, a jogi bizottság alelnöke. újságíróknak nyilatkozva. az egész családnak A középpontban: anyáknapi ajándék - minden pénztárca számára előnyös ajánlat Május 8-án egy kis meglepetést tartogatunk az édesanyák számára. nőm csak BÍC parfüm Camay 3 fajta, szappan, 125 g J59sT Elan hajspray, 300 ml Nivea habfürdő, 500 ml-354Í0 Limara parfümdezodor, 50 ml ,43090 Wash & Go hajsampon, 200 ml -.22450 sk &1I8IJ Tippünk: "a-dro11 ajándékutalvány. Szerezzen dupla örömöt, mert a megajándékozott maga keresheti ki ajándékát.^^^j^l Nemcsak -..., @wt5,i anyáknapjánff-Gabriela Sabatini Extase Women Cream Deo, 40 ml edt., Natural 30 ml csak 1.999.- csak 1.699,' Gabriela Sabatini Adidas Natural Spray, 75 ml krémdeo, 40 ml csak 1.339,- csak 774,1 Kecskemét, Rákóczi út 12., Kiskunfélegyháza Kossuth Lajos út 1 TOP-INFORMACIO 1 1 Gabriela Sabatini 1 1 1 'i 1 1 —

Next

/
Oldalképek
Tartalom