Petőfi Népe, 1993. április (48. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-01 / 75. (76.) szám

Két hét múlva beiratkozás • A Lánchíd utcai óvoda három nagycsoportjából kilcncvcncn mennek ősszel iskolába, tíz gyermek egy évig még az óvodában marad. (Fotó: Gaál Béla) Kecskemét 26 általános iskolá­jában mintegy 1500 gyerek kezdi meg tanulmányait ősszel az első osztályban. Az 1986. május 31. és 1987. május 31. között születettek beiratkozása április 15—16-án lesz, ezen a két napon reggel 8 órá­tól este hatig várják a szülőket az intézményekben. A legfontosabb tudnivalókról Kiss Katalin, az oktatási és kultu­rális iroda általános iskolai főelő­adója adott tájékoztatást. — A beiratkozáshoz a szülők­nek, vagy a gondviselőknek vinnie kell a személyi igazolványt, a gyer­mek személyi lapját és az iskola­­érettségi igazolást. Ez utóbbit az óvoda állítja ki, kivéve azokban az esetekben, ha a szülő, vagy az óvó­nő javaslatára a nevelési tanács­adó készíti el a véleményt. Jelen­leg is tartanak ezek a vizsgála­tok, melyek alapján elválik, hogy iskolaérett-e a gyerek, vagy inkább azt javasolják a szakem­berek, hogy még egy évig ma­radjon óvodában a kicsi. Fel kell hívnom a figyelmet arra, hogy abban az esetben is be kell íratni a gyereket, ha — a nevelési ta­nácsadó véleménye szerint — is­kolaéretlen, ennek elmulasztása ugyanis szabálysértés. Arra a kérdésre, hogy minden leendő elsős a szülők által válasz­tott iskolában kezdheti-e meg a be­tűvetés alapjait, a következő vá­laszt kaptuk: — Természetesen vannak túl­zsúfolt lakótelepi — Lánchíd, Arany János — és belvárosi iskolá­ink, ezért beiskolázási terv készül minden évben. Olyan alapelveket kívánunk érvényesíteni, hogy a sokgyerekes, illetve a gyereküket egyedül nevelő szülők előnyt élvez­zenek. Törekszünk arra is, hogy a testvérek lehetőleg egy helyen ta­nulhassanak. Megtudtuk még azt is, hogy a beiratkozást követően egy héttel minden szülő értesítést kap arról, elfogadták-e a jelentkezését. Eluta­sítás esetében 15 napon belül lehet fellebbezéssel élni, amelyet az ok­tatási és kulturális irodának címez­ve, az érintett iskola igazgatójának kell benyújtani részletes indoklás­sal. Természetesen igyekszünk minden szempontot figyelembe venni, de ezzel együtt is tavaly több mint száz fellebbezéssel kel­lett foglalkoznunk. Kíváncsiak voltunk arra is, a vá­ros egyik legzsúfoltabb óvodájá­ban, a Lánchíd utcaiban mennyire tájékozottak a lehetőségekről az érintettek. Kiss Gézáné az óvoda vezetője szerint a szülők elsősor­ban azt tartják szem előtt, amikor iskolát kell választani, hogy közel legyen a lakóhelyhez. Ezért gya­korlatuk az, hogy meghívják a környező intézmények tanítónőit, vezetőit, mutassák be, mit kínál­nak az adott intézmények. Tapasz­talataik szerint erre van igény, ezért folyamatosan tartják a kap­csolatot az iskolákkal. Kiss Gézá­né hozzátette, ilyenkor tavasszal már a piciket is foglalkoztatja az, hogy kikerülve az oviból, ki, hol folytatja. Beszélgetőpartnereim egyetér­tettek abban, hogy ajánlatos, ha a beiratkozáshoz a szülők elviszik magukkal a gyerekeket is, hiszen így sokkal oldottabb az első talál­kozás a leendő iskolával, a környe­zettel. Nagy Ágnes Bemutatkozik szerkesztőségünk • A kecskeméti szerkesztőség újságírói: Ábrahám Eszter munkatárs, Tetézi Lajos tudósító, Károlyi Júlia munkatárs, Bártfai Róbert tudósító, Nagy Ágnes tudósító, Gál Eszter munkatárs és Mihályka Gyula szerkesztőségvezető. A Petőfi Népén belül — több más városhoz hasonlóan — január l-jétől Kecskeméten is helyi szerkesztőség ala­kult. A Szabadság téri sajtóházban a tárgyi feltételek adottak voltak, így lé­nyegesen könnyebb helyzetből indul­tunk, mint azok a kollégáink, akiknek Bácsalmáson, Kiskunfélegyházán vagy Tiszakécskén mindenekelőtt magát az irodát kellett és kell kialakítaniuk. Szerkesztőségünk munkáját április kö­zepétől szövegszerkesztő számítógép is könnyíti majd. A géppel és a program­mal való ismerkedés a napi munka mel­lett jelenleg folyik. Egy komoly „csa­pás” azért bennünket is ért: Bán János újságíró munkatársunk sorkatonai be­hívót kapott, aminek udvariasan eleget is tett. A kecskeméti szerkesztőséghez mind lélekszámban, mind területben a megyeszékhelyen túl is hatalmas rész tartozik: Ágasegyháza, Ballószög, Fel­­sőlajos, Fülöpháza, Helvécia, Izsák, Jakabszállás, Kerekegyháza, Kunba­­racs, Ladánybene, Lajosmizse, Orgo­­vány és Városföld. Ismét kérjük a tele­pülések oktatási, kulturális és egyéb intézményeit, önkormányzatait, az itt élő polgárokat, hogy közérdekű híre­ket, információikat,juttassák el ho­­zánk. Címünk: 6001 Kecskemét, Sza­badság tér 1/A. Telefon: 481-391/11-es és 26-os mellék. Telefax: 481-434. Régi szép játékok Ezzel a címmel rendeznek újabb időszaki kiállítást a Szórakaténusz Já­tékmúzeumban. A néhány napig előbb Budapesten bemutatott anyag a német ravensburgi társasjáték és könyvkiadó cég játékmúzeumának gazdag gyűjteményéből válogatott képzőművészeti alkotásokat és erede­ti, régi társasjátékokat vonultat fel. Az április 2-án, pénteken, délután 3-kor nyíló és június elejéig látható já­­tékkiálfitást dr. Lukácsy András író ajánlja az érdeklődők figyelmébe. A világszerte is nagy tekintélyt kiví­vott német cég hazai képviselői az ide­látogató csoportok számára alkalmi bemutatókat és játékos vetélkedőket rendeznek. PÉNZ AZ ABLAKBAN . .. Kecskemét önkormányzatának az elkövetkező néhány évben közel egymilliárd forintnyi adósságot kell visszafizetnie. Ennek tükrében külö­nös súlyt kap, hogyan is „dolgozik” a város különböző cégekben lévő vagyona, mely a vállalatok átalaku­lásakor keletkezett. A Kecskemét belterületén lévő földért, ugyanis készpénz vagy tőkerész illette meg az önkormányzatot. Összesen mintegy 300 millió forintja van így a város­nak a cégekben, de sok helyről nem kaptak még visszajelzést az összeg­ről. A Viktória Rt.-ben például 51 milliója van az önkormányzatnak, a Kecskemétvin Rt.-ben 50, a Démász Rt.-ben 44,6, az MMG Rt.-ben 44,5, a Konzervgyár Rt.-ben 38 és a Cent­rum Áruházak Kft.-ben 31,5 millió a város tulajdonrésze. Erről az önkor­mányzat gazdasági bizottságának elnökével, Körmöczi Bélával beszél­gettünk. — A megye több önkormányzatá­nál természetes dolog, hogy időnként beszámolnak a kihelyezett vagyon­ról. Annak hatékonyságáról, vagyis hogy mennyit hoz ? Kecskemét képvi­selő-testületét erről az elmúlt két és fél évben nem tájékoztatták. A Kon­zervgyár Rt. tavaly százmillió forint nyereséggel zárt, a tulajdonrésze ará­nyában például ebből mennyi osztalé­kot kapa város? —Á tulajdonosok többsége dönti el, mennyi lesz az osztalék. A Kon­zervgyár esetében viszont az ÁVU- nek ígéretet tett a tulajdonos Heinz konszern, hogy nem fogja kivinni osztalékként a tőkét, hanem fejlesz­tésre fordítja. A Petőfi Nyomda Rt. fizetett eddig egyedül osztalékot az önkormányzatnak. Az összes többi cégnek vagy nincs nyeresége, vagy ha van, azt visszaforgatják. — A több száz milliós vagyon tehát belátható ideig nem hoz pénzt. Felme­rül, akkor mic-t nem adja el — akár áron alul is —- tulajdonrészeit az ön­kormányzat ? — Mert nincs, aki megvegye. Amikor E-hitelből sokkal jobb dol­gok is megvehetők, miért vásárolna valaki készpénzért? Az önkormány­zattól való vásárlásra ugyanis nem vonatkozik az E-hitel. —- Azt gondolom, azért a Centrum Áruházak Kft., a Démász Rt., vagy a Konzervgyár Rt. tulajdonrészeire így is lenne érdeklődő.- Ilyen törzstőkerészeket általá­ban a többségi tulajdonos vásárol csak meg. Kisebbségi tulajdonhá­nyadot senki nem akar venni, mert ki lenne szolgáltatva a többséginek. — A többségi tulajdonosok — ahol befejeződött a privatizáció — nem vennék meg az önkormányzat részét? — Bármikor megtehetik, ha majd kedvezőbbek lesznek a hitel­­feltételek. — A város közgyűlése egy éve kapott tájékoztatást, hogy a belte­rületi földérték alapján mennyi tu­lajdona van az önkormányzatnak a különböző cégekben. A jelenlegi, végleges összegek csak a töredékei az akkorirszánioknak ... — Az ÁVÜ-nek van egy számá­ra kötelező belső szabályzata, mely szerint olyan drasztikusan értékel­te le a cégeket, s ezzel együtt az önkormányzati földek értékét is, amelynek ez az eredménye. M. Gy. VEREBES A HOLNAPI PREMIERRŐL Csodás vagy, Júlia! A Verebes István rendező és Jablonkay Mária rendezőasz­­szisztens a főpróbán. (Fotó: Walter Péter) Már a főpróbát látva megjósolható, hogy a kecskeméti Katona Jó­zsef Színház holnap esti premierje, W. Somerset Maugham—Bryan Swyndle: Csodás vagy Júlia! című zenés játéka az idei évad legszínvona­lasabb zenés darabja. A főszerepekben Bencze Ilonát, Rajhona Adámot, Berek Katit és Réti Eri­kát láthatjuk akik kitűnő humorral, könnyed, ele­gáns csapatmunkában viszik színre a színházcsi­­nálás és az élet kis és na­gyobb varázslatairól, gyötrődéseiről szóló tör­ténetet. — A regény színpadi változatát tulajdonkép­pen Almási Éva személye miatt választottam. — mondja Verebes István, a darab vendégrendezője. Úgy éreztem, a Maug­ham felvetette kérdések­ről saját egyénisége, szí­nészi pályája perspektí­vájából a legizgalmasab­ban, a leghitelesebben szólhat. A gyakorlat bi­zonyítja, hogy a színpadi irodalom jól tűri az efféle „személyeskedő” beavat­kozást. Ha ugyanis azt a bizonyos művet — Sha­­kespeare-től a kabarétré­fákig — igazán karakte­res személyiségre írták, akkor az működni kezd más előadó esetében is. Nóti Salamon Bélának írt szövegét nagyon való­színű, elmondhatja Kern is. — A Csodálatos vagy, Júliát! két éve állította színpadra a Játékszín­ben, és életemben ez az első eset, hogy másod­szor rendezek meg dara­bot. Azért is vállalkoz­tam erre nagyon szíve­sen, mert korábbi mun­kámmal nem voltam iga­zán elégedett. Nem sike­rült igazán legyőznöm a szinpadi tér szűkösségét, korlátáit, azért a rende­zésem kimértebb, térben is „laposabb” lett. Ezút­tal a helyzet egészen más, a színház közismerten szép épületé, belső tere igazi inspirációt jelent. Molnár Testőréhez ha­sonlóan ennek a darab­nak is nélkülözhetetlen kelléke a „genius locy”, a hely szelleme, s ez itt ér­zékelhetően jelen van. — A főszereplők, az új interpretáció mennyiben változtatta meg eredeti koncepcióját ? — Ma sem gondolok mást a darabról, a stílus­ról, persze, a színészek, a relációk, a distanciák, a ritmusok egészen mások. Számomra izgalmas ta­nulmány, hogyan alkal­mazza egy másik színész­nő egészen más hang­nemben, más jelentéssel ugyanazt a mondatot, hogyan módosítja példá­ul a darabot a Pásztor Erzsi és a Berek Kati elő­adása közötti nagy stilá­­ris különbség. Minden­esetre igyekszem meg­őrizni a másik darabban jónak tartott megoldáso­kat, de vannak olyanok is, amelyekről le kellett mondanom. A darab váza egyéb­ként olyan háromszög­történet, mint amilyen a világirodalom nagy százaléka. Maugham szellemisége, emberis­merete, könnyedsége, eleganciája és a híres interpretációk sora — Lili Palmerral, Ruttkai Évával, talán Almási Évával és partnereikkel — viszont mára mitoló­giát teremtett a közhe­lyesnek is mondható alaptörténetből. Ezért ma már ha akarom, ha nem, e mitológia is ré­sze, a darabnak........ — Almási Éva Júliája mennyiben volt más, mint Bencze Ilonáé? — A budapesti elő­adás arról szólt, hogy egy színésznő belátja; közele­dik az öregség, ami azért az Almási Éváéhoz köze­lebbi korosztály gondja. Ugyanezek a mondatok Bencze Ilona esetében ar­ról szólnak, hogy mind­járt elmúlik az ifjúság, és ez azért más állomása, más gondja egy színész­nő pályájának. Az én dolgozatom egy nőről szól, aki a múló időt még szeretné megtölteni örömmel, és az eléje ke­rülő lehetőséget nem akarja elszalasztani. Hogy végül is jól vagy rosszul választ, hogyan dolgozza fel ezt a nagy kérdést, azt már holnap estétől a közönségnek kell megítélni. Károlyi Júlia Háromszáz napimádó kérése A hét elején még szállingózott a hó és esett az eső, mégis visszavon­hatatlanul itt a tavasz. A napimá­dók, azaz a naturisták már a nyár­ra gondolnak, mert félő, hogy az idén is kiszorulnak régi helyükről. Képviselőjük, Balázs István — aki háromszáz kecskeméti naturista ne­vében kereste meg lapunkat — tart attól, hogy megfeledkeztek róluk. — Tavaly a szabadidőközpont er­dős részén kaptak helyet a naturisták. Miért? — Még 1987-ben kaptuk meg a strand vízhez közeli részét és csak egy sárga szalag választott el bennünket a fürdőruhásoktól. Tavaly viszont az új bérlő, a Bács-Hun Gmk közölte velünk, hogy mennünk kell onnan, mert jelenlétünkkel sértjük a fürdőru­hásokat. Kaptunk új helyet a kanyar­ban, az erdő mögötti részen, de ez elhanyagolt. Távol van a zuhanyzó­tól, a WC-től. Még ez sem lenne baj, ha legalább fürödni lehetne. Itt azonban nincs kiépített part, ve­szélyes, meredek részen, nagy kiál­ló kövek és betondarabok között kell a hirtelen mélyülő vízbe beme­részkednünk, és a kisgyerekesek nem is vállalkoztak erre, hanem fürdőruhát húztak és két-, három­száz métert sétáltak naponta több­ször a rekkenő hőségben. — Nem tárgyaltak a szabadidő­központ bérlőjével a Bács-Hun Gmk-val? — De igen, csakhogy az ő jó­szándékuk kevés ahhoz, hogy ön­­kormányzati beleegyezés nélkül belekezdjenek a parton a strand kiépítésébe. Megkerestem a pol­gármestert, az alpolgármestert, de hiába. Több mint egy éve várjuk, hogy a képviselő-testület elvben foglaljon állást: a mindenkori bér­lő köteles a naturisták érdekeit is szem előtt tartani. Mi egyébként pénzzel is hozzájárulnánk a part kiépítéséhez, sőt, bármelyik hétvé­gén elmegyünk dolgozni, ha kell. — Más terület nem jöhet szóba a naturisták számára? ' — De igen, a hátsó tó, amelyet egy csatorna köt össze a nagy tó­val. Ez a Bácsvíz Rt. tulajdona, ezért megkerestük Szekeres Ist­vánt, aki elmondta, hogy komplex tervet készítenek a százhektáros terület hasznosítására, a város ér­dekeit szem előtt tartva. Itt talán lesz helyünk, de ez még évekbe tel­het. Lehetséges, hogy pénz és váro­si segítség nélkül csak az első gon­dolatunknál kell maradjunk, élő sövényt kell vennünk és a fürdőru­hások és közénk telepíteni. Ez 150- 200 ezer forint, a kecskeméti natu­risták talán ki is tudják fizetni. Fé­lő azonban, hogy a Bács-Hun • Ezen a partszakaszon tavaly nyáron csak napozni tudtak a naturisták. (Fotó: Galambos Sándor) Gmk nem a strandon, hanem az erdő mögött szeretne látni minket. Információink szerint Merász József polgármester a héten már tárgyalt a naturisták elhelyezéséről a Bács-Hun Gmk vezetőivel. Ábrahám Eszter Tiltakozás A Nyíri úti egészségügyi iskolá­val szemben benzinkút létesítésére pályázatot írt ki az önkormányzat. A képviselő-testület ülésén dr. Ta­­raczközi István tolmácsolta a pol­gárok tiltakozását. Dr. Molnár Ilo­na arról érdeklődött, módosítot­ták-e a városrendezési tervet? Mc rász József polgármester a felveté­sekre választ Ígért. Mint ismeretes, a rendezési terv módosítása előtt lakossági fórumon kell kikérni az érintett polgárok véleményét T ávozik a főépítész A közelmúltban számoltunk be arról, hogy Kecskemétnek hosz­­szú szünet után ismét van főépí­tésze Markolt László személyében Április 15-étől azonban máris távo­zik hivatalából Érdeklődésünkre elmondta: a szakmájában szeretne dolgozni, vagyis tervezni akar. A polgármesteri hivatal mérnöki irodájának vezetésével két siker­telennek ítélt pályázat után Bog nár István eddigi csoportvezetőt bízták meg április I -jével helyettese az egyik pályázó. Kovács Lajos lett. Ügyvezetői pályázat A kecskeméti mozik üzemelteté­­• sére létrehozandó önkormányzati kft. ügyvezető igazgatójának a kije­lölt bizottság Goór Imre. Hideg Antal és Körmöczi Béla egyhan­gúan Stúder Bélánét. a Városi mozi j jelenlegi üzemvezetőjét jav asolja ki­nevezni. A végleges döntést a képvi­selő-testület hozza meg A város kéri a malmot A Viktória Rt.-ben lévő 51 milli­ós önkormányzati vagyonrészt az építészeti bizottság javaslata szerint a város megvételre ajánlja fel az ÁVÜ-nek. s fizettségként cserébe a kiskörúton lévő gazdasági malmot kéri. A tranzakció lebonyolításával a képviselő-testület Merász József polgármestert bízta meg. Érdekes­ség, hogy nem a gazdasági bizott­ság nyújtotta be a javaslatot, mely­nek elnöke, Körmöczi Béla az ülé­sen nem is szavazott az ügyletre. Hiénák A repülőtérnél közelmúltban tör­tént kamionbalesettel kapcsolatban interpellált Rác András képviselő a közgyűlésen. Elmondta, hogy a sze­rencsétlenül járt török kamionok­ból kekszet, szerszámot loptak és másnap a hordókból a talajra isme­retlenek a vegyszert is kiengedték. A tolvajokon túl Rác képviselő má­sok felelősségét is firtatta, az inter­pellációra a polgármester írásban ad választ. Kínos szoborügy Kecskeméten, a Rávágv téri le­bontott Lenin-szobor helyére Rigó István szobrászművész egy szibériai fehérmárványból készült térplaszti­kát ajánlott fel a városnak melynek a talapzata már elkészüli \ művész tetszését azonban nem nyerte meg sem a talapzat anyaga, sem a kivite­lezés színvonala, ragaszkodott a fe­ketegránit kockakőből készítendő posztamensfiez. A város ezt nem tudja biztosítani, azért a közgyűlés megváltoztatva korábbi határoza­tát, nem fogadja el a térplasztikát, s a jelenlegi talapzatot az MM Kft­­nek saját költségénél kell bontania. Az oldalt szerkeszti: Mihályka Gyula Nem kap osztalékot a város

Next

/
Oldalképek
Tartalom