Petőfi Népe, 1993. április (48. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-08 / 82. szám

Bácsszőlős • Borota • Csikéria • Katymár • Kéleshalom • Kunbaja • Madaras • Mélykút • Mátételke • Tataháza Bácsalmás, Jánoshalma és vidéke területi szerkesztőség Bácsalmáson JÁNOSHALMÁN FELSZÁMOLJÁK A JÓKAI TÉESZT? Közelebb az olvasókhoz • A területi szerkesztőség jelenlegi csapata, balról jobbra: Juhász Jenő tudósitó, Bálái F. István szerkesztő. Pásztor Erzsébet tudósító, Prókai Károly tudósító, Nothoff Ingrid újságíró-gyakornok, Blázsik Sándor tudósító. Lapunknak elhatározott szán­déka, hogy közelebb kerüljön Önökhöz, Kedves Olvasók! Ezért, sorra hozzuk létre területi szer­kesztőségeinket, s arra törekszünk, hogy akár a legeldugottabb telepü­lés történéseit, közéleti és hétköz­napjait és frissen, hűen közvetítsük Önöknek. Egy ilyen területi szer­kesztőség kialakítása Bácsalmáson is megkezdődött, folyamatosan kapcsolódunk be a Bácsalmás, Mélykút, Jánoshalma, Borota, Mátételke, Tataháza, Madaras, Katymár, Kunbaja, Bácsszőlős és Csikéria által alkotott szükebb ré­gió mindennapjaiba, hogy az itteni eseményekről valóban életközeli híreket, tudósításokat adhassunk. Szeretnénk, ha a területi szerkesz­tőség minden munkatársa és tudósi­tója a térségben lakna. Amíg ennek feltételei meg nem teremtődnek, a munkát Bálái F. István végzi. Bácsalmási szerkesztőségünk cí­me: Szent János utca 9., telefon­számunk: 41-436. Ide várjuk a tér­séggel kapcsolatos leveleiket, in­formációikat is. S ha netán Önök között olyan is akadna, akitől nem idegen a gondolat, hogy valami­lyen formában munkatársunk le­gyen, szintén itt veheti fel velünk a kapcsolatot. Kié a Szent János utca? • A vitatott szabadtéri zöldségárusító hely Bácsalmáson. A kép alapján bárki megítélheti, hogy mennyire kulturált, s hogy ilyennek lehet-e helye egy alig nyolcezer lakosú település központjában.. (Fotó: Walter Péter) Lehet-e a bácsalmási Szent Já­nos utcán Tripolszki Illésnek zöld­ségesstandja, vagy sem? A helyi közéletben ez a kérdés borzolta leginkább a kedélyeket az elmúlt héten. Tripolszki Illés még 1991- ben kapott az önkormányzattól te­rület-foglalási engedélyt, s ha az időjárás lehetővé teszi, azóta mű­ködteti itt népszerűvé vált elárusí­tó helyét. A testület azonban idő­közben új szabályzatot alkotott a közterületek használatáról, s Tri­polszki Illéstől az engedélyt meg­vonta. Nyilván abból a meggondo­lásból, hogy a városközpontot úgymond ne csúfítsa el a zöldség­­árusitás. Tripolszki Illés megfellebbezte a döntést, sőt több mint kétszáz helybelitől támogató aláírást gyűj­tött jogainak fenntartása érdeké­ben. Arra is hivatkozott, hogy az árusítást megszüntetni kívánó egyik helyi képviselőnek, Balassa Sándornak szintén a Szent János utcán van epy gumiüzeme — igaz, a központtol távolabb —, s ő is közterületet használ. A képviselő-testület az elmúlt héten tűzte ismét napirendre az ügyet. Balassa Sándor még azzal is megvádolta Barta Józsefné jegy­zőt, hogy annak idején önös érdek­ből, a Tripolszki Illéshez fűződő különböző kapcsolatai miatt adta ki a közterület-foglalási engedélyt. Azt is elmondta, hogy neki a köz­lekedési minisztériumtól van enge­délye a Szent János utca használa­tára. Itt mindjárt felvetődik a kérdés, hogy miként lehet engedélye az egyik személynek a KM-től arra, amit az önkormányzat egy másik személytől megvon? Hogy tisztáb­ban láthassunk, dr. Nyúl Tamás, Tripolszki Illés ügyvédje sietett se­gítségünkre. Elmondta, hogy szerinte az ön­­kormányzat a terület használatára itt sem engedélyt nem adhat, s en­gedélyt meg sem vonhat. A Szent János utca mint ingatlan ugyanis nem önkormányzati, hanem — a telekkönyv szerint faltól falig (!) — állami tulajdon, s rajta a KM az illetékes. Az is jogtalan tehát, hogy Tripolszki Illéstől eddig közterü­let-használati díjat szedtek. Nyil­ván természetellenes állapot, hogy egy város főutcájának járdája ne a város tulajdonában legyen — hi­szen a fákat és a pázsitot is az ön­­kormányzat gondozza — de ez a jogi helyzet. Érdekes, hogy Balassa Sándor jó helyen kopogtatott a használati engedélyért. Az önkormányzat végül úgy döntött (amiben vagy illetékes, vagy nem), hogy Tripolszki Illés a területet — átmenetileg — tovább használhatja. Nothoff — Bálái Viharos közgyűlést tartott az el­múlt héten Jánoshalmán a Jókai Mezőgazdasági, Szolgáltató és Ke­reskedelmi Szövetkezet. Az össze­jövetel azzal zárult, hogy az igaz­gatóság elnöke, Csiszár József le­mondott tisztségéről, miután nem fogadták el azt a javaslatát, hogy a szövetkezet veszteségeit a tulaj­donosok vagyonjegyeinek érték­­csökkentéséből fedezzék. A Jókai 1992-es vesztesége több mint 80 millió forint volt, adósságai pedig megközelítik a 200 milliót. A szö­vetkezetre alighanem a felszámo­lás vár, mivel a tavaly áprilisi ön­csődbejelentést követően hiába egyeztek meg a hitelezőkkel, tarto­zásaikat a kapott könnyítésekkel sem tudják időben törleszteni. Az ügy hátteréről a szövetkezet né­hány tagját, s Csiszár Józsefet is megkérdeztük. Csiszár József: Az 1991-es évet már — súlyos aszálykár miatt — komoly veszteséggel zártuk. Két egyszemélyes káefténk volt, ezek közül az egyik 7 milliós vesztesé­get, a másik 23 milliót hozott ösz­­sze. Mészáros Zsombor: Az Univer- Boss Kft. ügyvezetője voltam. A káeftét a téesz tízmilliós veszte­ségre tervezte. ’91-ben, már az év végén, úgy látszott, hogy a veszte­ség csak kilencmillió lesz. Az elnök azonban még a mérlegbeszámoló elkészítése előtt, 1992 januárjában kivette a kezemből a káeftét, s én el is jöttem a cégtől. Nem tudom hogy került a mérlegbe a 23 milliós veszteség, azt én már nem írtam Lemondott az elnök • A jánoshalmi Jókai szövetkezet tejtermelő tehenészete. Kinek lesz kedve dolgozni...? (Fotó: B. F. 1.) alá. Az elnök a téesz veszteségeit a káeftével fizettette meg. Talabér Dezsőné, egykori fő­könyvelő-helyettes: Az elnök ösz­­szevissza, a vezetőséggel való egyeztetés nélkül vásárolt. Nem voltunk ott, amikor ötmillióért vett felesleges kombájnt, s felesle­gesen épült meg a Bábolna szárító is. Csiszár József: A Bábolna szárí­tó valóban felesleges beruházás volt, ma is kihasználatlan. A fele­lősségben azonban osztozniuk kell velem, azoknak a középvezetők­nek is, akiknek a tanácsára ez tör­tént. Ők persze már nincsenek a szövetkezetben. Hasonló a helyzet a Bauer öntözőberendezéssel. Horváth Lászlóné: Az elnök a diplomás embereket nem állhatta. Három év alatt — főiskolai vég­zettségtől felfelé—körülbelül húsz vezetőt tett lehetetlenné maga kö­rül. Csiszár József: Nem igaz, hogy nem állhattam a diplomásokat. Ám a legnagyobb hibámnak ma is azt tartom, hogy nem vettem észre időben, hogy egyes középvezetők csak a saját pecsenyéjüket sütik. Mészáros Zsombornak is három­szor kellett csökkentenem az alap­fizetését, súlyos fegyelmi vétségek miatt. A bajok ott kezdődtek, hogy nem váltam meg tőlük idő­ben. Korrektül vezettem a szövet­kezetét, nem az volt a célom, hogy felszámolják. Végleg elmenni most sem akarok, a vezetőséggel tárgya­lok arról, hogy egy káeftét alapítva bérbe veszem a tejüzemet. A biza­lom hiánya rendített meg, azért mondtam le. Nem volt könnyű döntés, hisz 24 éve vagyok itt. . . Baiai F. István Fejlődni is tudott a város A jánoshalmi képviselő-testület legutóbbi ülésén elfogadta az ön­­kormányzat 1992. évi költségveté­sének zárszámadásáról szóló ren­deletet. 65 millió forintos felhal­mozási és felújítási keretből lehe­tett fejleszteni, míg az intézmények működésének biztosítására több mint 180 millió forintot fordított az önkormányzat. Az elmúlt év során 18 utcában 8 milliós lakossági hozzájárulással épült szilárd burkolatú út 6140 mé­ter hosszban, míg 18 utcában gáz­hálózat létesült összesen 9610 mé­ter. A Rákóczi utcai szakrendelő felújítása során új elektromos háló­zatot kapott az épület. 35 millió forintba került az általános iskola rekonstrukciójának befejezése, így az ezredfordulóig kulturált körül­mények között tanulhatnak itt a gyerekek. A Gamesz intézményeinek tava­lyi gazdálkodása tervszerű volt. Á kiadásokban az előirányzathoz képest 10 milliós növekedést a köz­ponti intézkedések, valamint az élelmezési 'nyersanyagnorma növe­kedése okozta. Az általános iskolá­nak 43 millió forint kellett a műkö­déshez, mig a Radnóti-gimnázium­­nál ez az összeg 15 millió forint volt. Összességében a jánoshalmi önkor­mányzat a megközelítően 300 mil­lió forintos bevételből 15 millió fo­rintos pénzmaradvánnyal zárta a tavalyi évet, ami jónak mondható, de az előzetes számítások szerint az idén már nem lesz ilyen jó a költség­­vetés, a további elvonások miatt. Blázsik Sándor Új körzeti orvos A korábbi körzeti orvos és felesége egy hónapja költöztek el Katymárra, így Csi­kéria orvos nélkül maradt. Az önkor­mányzat pályázatot írt ki a megüresedett körzeti orvosi állásra, amelyre többen is jelentkeztek. A képviselő-testület dr. Be­­rényi Antal bácsalmási belgyógyászt vá­lasztotta, aki április elsejétől látja el a körzeti orvosi teendőket. Egy jánoshalmi olvasónk tanácsot kér Végső elkeseredésében fordult lapunkhoz Jánoshalmáról a Kisfa­ludy utca 13.-ból Hunyadi János­­né. Tizennyolc esztendős gyerme­ke 50 százalékosan csökkent mun­kaképességű, korábban ipari tanu­ló volt olyan munkahelyen, mely közben szakcsoporttá alakult. Rokkantsági nyugdíj iránti kérel­mét a társadalombiztosítás elutasí­totta, állandó szociális járadékot sem kaphat. Ugyanígy járt a helyi polgármesteri hivatalnál és a köz­­társasági megbízottnál is. Helyze­tüket nehezíti, hogy mindkét szülő a munkanélküli-járadék utáni álla­potban van, jövedelemmel alig rendelkeznek. „Akik nem ismerik a méltányos elbánás elvét — írja Hunyadi Já­­nosné — megkérdezem tőlük, hogy súlyosan beteg gyermekem vajon miből tartsa fenn magát? Hi­szen arról sem tehet, hogy munka­helye ipari szakcsoporttá alakult át, sem arról, hogy ilyen fiatalon megrokkant, s nem tudta még a jogszabály által kötelezővé tett 5 esztendőt sem ledolgozni. Kérdem az illetékeseket, akik olvassák so­raimat, ha az ő gyermekük lenne ilyen beteg, s hozzám hasonló vesszőfutásra kényszerülnének, mit tennének a helyemben? Ké­rem, adjon valamelyikük megol­dást eredményező tanácsot! Eljegyzés az egyházi szolgálattal Nem csak a mélykúti Puskás La­jos, hanem a főegyházmegye, sőt az egész magyar katolikus egyház történetében jelentős esemény zaj­lik ma délelőtt a kalocsai főszékes­egyházban. Az egyházmegye fő­pásztora civil diakónusokat szen­tel. Nem papnövendékekről van szó, hisz Puskás Lajos mellett a dusnoki Jagicza József és a duna­­pataji Szántó Ambrus is családos emberek. Ettől függetlenül egy életre elkötelezik magukat — egy­házi szolgálatra. — A diákonátus intézménye már az ősegyházban is megvolt—magya­rázza Puskás Lajos. — A diakónus nem pap, ezért nem mutathat be mi­sét és nem gyóntathat, de ezenkívül végezhet minden lelkipásztori szolgá­latot. Én jelenleg is ilyen lelkipásztori kisegítőként dolgozom Mélykúton, hitoktatást végzek, keresztelhetek és temethetek, s a gányósi templomban —mise helyett—vasárnapi igehirde­tést is rendszeresen tartok. A diakó­nus tehát jelentős szerepet játszik a paphiány pótlásában is, de az egyház hivatalos felfogása szerint nem ez a fő feladata, hanem a karitatív munka szervezése. Ez sem új nekem, hisz a kalocsai főegyházmegye karitász­­igazgatója vagyok. —Mi változik azzal, hogy most di­akónus lesz, hisz ezután is azt csinálja majd, mint eddig...? —- Amit eddig végeztem az az egy­kori licenciátusokéhoz hasonlítható, akik a délvidéken a török hódoltság idején igyekeztek a katolikus vallást életben tartani. Ez most munkahely, tehát ugyanúgy elmehetnék mint mi­kor valaki állast változtat. Ha diakó­nus leszek, az azt jelenti, hogy egész életre vállalom az egyházi szolgála­tot. • Puskás Lajos — Mi indította arra, hogy ezt vállalja? — Hagyományosan vallásos családban nőttem fel. Egyébként építésztechnikus vagyok, s termé­szetesen elvégeztem a teológiát is. Szülőfalum, a Tolna megyei Gyu­­laj plébánosa, Barna Gyula hatása is jelentős abban, hogy az öcsém­mel együtt az egyházi szolgálatot vállaltuk. Az öcsém egyébként pap, jelenleg Rómában tanul a Gergely Egyetemen. A diakónussá szentelésre Molnár Ferenc lelki­­pásztor kisegítő és Szeghalmi Ambrus sükösdi plébános készített fel bennünket. A magánéletében, s a társa­dalomban az Ön környezetében tükröződik-e, hogy ezt a hivatást vállalta? Nem az én feladatom meg­ítélni, de remélem, hogy igen. Most várjuk a hatodik gyermekünket, s a mélykúti képviselő-testület tagja­ként szociális bizottságban dolgo­zom . . B. F. I. Munkanélküli mérleg A munkaügyi központ bácsalmá­si kirendeltségén március hónapban 5420 fő jelent meg. A regisztrált munkanélküliek száma 3386, ebből 173-an kapják a pályakezdőknek já­ró segélyt. Azonban egyre többen szorulnak ki ebből a támogatásból, ugyanis sok fiatalnak lejár a hat hó­napos pályakezdési segélye. Ezenkí­vül a gondot még az is fokozza, hogy a munkanélküliek nagy részénél fo­lyamatosan megszűnik a munkanél­küli-segély folyósítása, és félő, hogy több család megélhetése veszélybe kerül. Májusban több százzal emel­kedik a szociális segélyezettek szá­ma. Az átlagéletkor 35-40 év, a mun­kanélküliek kétharmada férfi. Kö­rülbelül 30 ember rendelkezik felső­fokú diplomával, ezek főleg mező­­gazdasági végzettségű emberek. A diplomás munkanélkülieknek a legrosszabb a helyzete, mert szá­mukra szinte egyáltalán nincs sem­miféle állásajánlat. A térség súlyos helyzetét a közhasznú munkavégzés lehetősége enyhíti. A környékbeli falvak önkormányzatai kihasznál­ják ezt a lehetőséget, például Bács­szőlős a napokban kért 20 főt köz­hasznú munka végzésére. Végül az e hónapi állásajánlatokat mondta el Vargáné dr. Égyed Ilona a bácsal­mási kirendeltség vezetője: Bácsal­máson 10 fő szakmunkást, 20 fő be­tanított varrónőt, 1 fő szerb-horvá­­tos és egy fő németes óvodapedagó­gust keresnek. Mélykúton szintén varrónőkben van hiány (5 fő). Já­noshalmán 10 fő betanított varró­nőnek, és 5 fő élelmiszerbolti el­adónak tudnának állást biztosita-Zsidó múlt Bácsalmáson A bácsalmási zsidó temetőt — melyben mintegy 180 síremlék ta­lálható a közelmúltban hozták rendbe, s kerítették be. A helyreál­lításból kivette a részét a helyi gim­názium diáksága Somogyiné Litzinger Teréz cs Csenki Antal ve­zetésével . valamint az önkor­mányzat és a Bácsalmási Baráti Kör. A temető rendbetételével szin­te egy időben egy irodalmi szociog­ráfia is megjelent a bácsalmási zsi­dókról. A szerző Polgár Ernő A sárga csillagok nyomában cí­met adta munkájának. A kiadvány a Bácsalmási Dolgozatok sorozat második müveként, a helyi baráti kör gondozásában jelent meg. Közgyűlés a Honvéd Kaszinóban Az elmúl! hét végén tartotta köz­gyűlését a Jánoshalma kulturális éíctében igen jelentős szerepet ját­szó egyesület, a Honvéd Kaszinó. Az elfogadott határozat szerint to­vábbra is fontos feladatnak tekintik a szórakoztatás mellett — a ta­nulás segítését, szakkörök és klu­bok szervezését, valamint más kul­turális csoportok helyiséggondjai­nak enyhítését. A tagság a választ­mányt is kiegészítette. Matkó Béla és Györgvpál Csaba személyében. Katymári zárszámadás Katymár község képviselő-testü­­lete lezárta az 1992-es év gazdálko­dását a zárszámadás elfogadásával. A múlt évben a 63,5 millió forint bevétellel szemben az önkormány­zat kiadásit 56.2 millió forint volt. A legfőbb kiadás Katymáron is az önkormányzati intézmények mű­ködtetéséből származott. Az iskola és az óvoda üzemeltetésére 16 mil­lió forintot költöttek. Az idősek otthonát 1992-ben fejezték be. be­ruházási célokra, 3,5 millió, mű­ködtetésre csaknem 5 millió forin­tot fordítottak. Szociális célokra, rendszeres nevelési segélyre, eseti segélyre, házi gondozásra több mint 3 millió forint jutott. Új szövetkezet Mátételkén Március végén megalakult a Mű­tétéi ki Mezőgazdasági Szövetkezet. Lapunkban beszámoltunk már ar­ról. hogy.a T és M Petőfi Mezőgaz­dasági Szövetkezet szétvált. A két falu Tataháza és Mátételke — új önálló szövetkezeteket alapít. A mátételkiek 1131 hektáron, 165 alapító taggal megkezdték az önál­ló gazdálkodást. Héttagú igazgató­ságot és háromtagú felügyelőbi­zottságot választottak. Az igazga­tóság elnöke Piukovics Béla. máté­­tclkc polgármestere lett. Slágerműsor Népszerű művészházaspárunk Koós János és Dékány Sarolta lép fel április 14-én 19 órai kezdettel a művelődési központ színháztermé­ben. Műsoruk címe: Nem tudok én megjavulni. ni. Nothoff Ingrid Szerkesztette: Bálái F. István

Next

/
Oldalképek
Tartalom