Petőfi Népe, 1993. április (48. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-29 / 99. szám
MEGYEI KÖRKÉP 8. oldat. 1993. április 29. Mit titkol Lezsák Sándor? Miért vállalta az országos alelnök a megyei elnökséget? Sokakat foglalkoztatott az MDF legnépszerűbbvezetőj. íek megyei elnökké választása. A lakiteleki mozgalomból kinőtt párt alelnöke eddig nem vállalt megyei tisztséget, dolga is akad több emberre elegendő. Tőle kérdeztem: — Miért mondott igent jelölésére ? —Sokan szeretnénk, ha tíz ország és a Magyar Demokrata Fórum úgymond minőségi szakaszba jutna, vagyis az adódó tennivalókat a lehető leghatékonyabban oldja meg. Ehhez az is szükséges, hogy a döntésekben résztvevők saját bőrükön is érezzék például egy-egy település, egy-egy megye napi gondjait, közvetlenül érzékeljék az intézkedések, kezdeményezések hatását. — Tévednek, akik Andrásfalvy Bertalan, Lezsák Sándor és mások egy-egy megyéhez erősebben kötődő szerepvállalásában a közpon ti irányítás erősítésének szándékát látják ? — Jóleső érzéssel mondhatom, hogy a választók bizalmából, a lakitelekiek javaslatára kerültem a megyei választmányi gyűlésre, ahol engem tüntettek ki bizalmukkal a megyei küldöttek. — Marad ideje Bács-Kiskunra ? —Több helyen jártam megválasztásom óta. Kitűnő embereket ismertem meg Kelebián, Kalocsán, jobb a hangulat, mint néhány hónapja. —A lakosság több reális kezdeményezést várhelyi ügyekben, ha úgy tetszik, a község- és városfejlesztésben a pártoktól, természetesen a kormánykoalíció legerősebb pártjától, az MDF-től is. — A nagy kiterjedésű Bács- Kiskunban sokkal nehezebb a szervezés, mint másutt. A tanyák nagy száma is nehezíti a közös akciókat. Szeretnénk helyi szakértői csoportok létrehozásával, bevonásával is elősegíteni „a reális igeneket”, a társadalmi cselekvőkészség élénkítését. — Talán ez a kézzelfoghatóbb eredményekkel ígéretes feladat nyugtatta meg? Kisimultabbnak, pihentebbnek látszik, mint az MDF országos gyűlése előtt. — Túl vagyok végre egy régóta nyomasztó vállalásomon j.. —Megtalálták az Antall- és Csűrka-félepolitika közelítésének receptjét, módozatait? Netán pártja jelentett stílusváltásával kapcsolatos hangulatváltozása?-— Maradjon péntekig az én titkom. Annyit elárulhatok, hogy az ügy nem politikai természetű. — Megírhatjuk Lezsák Sándor titkát? — Igen, amennyiben közérdeklődésre számot tartónak minősítik. H. N. NEM KELENDŐEK A TAVASZI HITELEK Kedvezőek az idei terméskilátások • A termelők csak a hektáronkénti 1500 forintos támogatásra tartanak igényt. A szántóföldeken most a tavaszi mezőgazdasági munkák adják a legtöbb tennivalót. A gazdaságok március közepétől elkezdték a talajelőkészítési és a vetési munkálatokat. Mennyi pénz áll rendelkezésre az idén a termelés finanszírozására? Milyen hiteltámogatásra számíthatnak a termelők és az exportőrök? Erről kérdeztük Raskó Györgyöt, a Földművelésügyi Minisztérium közigazgatási államtitkárát. — Forrásoldalról nincsenek korlátái x hitelezésnek. A kereskedelmi bankok sok milliárd forint rövid lejáratú hitellel várják a termelőket. — Ezeket a hiteleket azonban kevesen veszik igénybe ... — Ennek két oka van. Az egyik, hogy az agrárfinanszírozás intézményi rendszere nincs hozzáigazítva az átalakuló mezőgazdasághoz, a másik, hogy a szövetkezetek átalakulásával rengeteg új szereplő lépett a színre, s ezekről a bankoknak semmiféle információjuk nincs. Nehezíti a helyzetet a rendezetlen földtulajdon, ami miatt a bankok a földet nem tudjak hitelbiztosítékként figyelembe venni. Egy másik és talán súlyosabb gond: az agrárágazat nagymértékű jövedelemvesztése, ami óvatossá tette a bankokat. — Az idén több milliárd forintot juttat a kormány a mezőgazdaságnak . .. — Valóban igyekszünk segíteni. A kormány 6-7 milliárd forinttal segíti a tavaszi munkákat. A termelők igénybe vehetik a rövid lejáratú tavaszi hitelhez a 10 százalékpontos kamatkedvezmény t, viszszaigényelhetik a gázolaj fogyasztói adójának egyharmadá . A kukoricatermeszteshez nyújtott rövid lejáratú hitel esetében az összeg 70 százalékára az állam garanciát vállal a termelőkért. — A könnyítések ellenére is a vártnál alacsonyabb a kereslet a tavaszi hitelek iránt. Mi ennek az oka? — A termelők alaposan meggondolják, hogy kölcsönt vegyenek fel, vagy a megtakarításaikból finanszírozzák-e a termelést. Mivel a takarékbetétekre fizetet: kamat nagyon alacsony lett — óval az infláció alatt van —, a kölcsönök kamatai viszont sokkal magasabbak, akik tehetik, inkább zsebből finanszírozzák a kiadásokat. Csak a hektáronkénti 1500 forintos állami támogatásra tartanak igényt. A hitelállomány csökkenése ellenére is a termelés bővült. — Milyenek a terméskilátások ? — Tavaly 100 ezer hektárral növekedett az őszi kalászosok vetésterülete, így most meghaladja az 1 millió 200 ezer hektárt. Legutóbb a ’80-as években volt a kalászosoknak ilyen nagy vetésterületük. Kukoricával sem állunk majd roszszabbul, ha az ígért területet, a mintegy 1,1 millió hektárt bevetik. Az új termésből a tartalékkészleteket is fel lehet tölteni. A kormány preferálja a kukorica vetésterületének növelését, de bővülhet a napraforgó és a cukorrépa vetésterülete is. Bár a cukoriparban bizonytalanság van. Az öt, még nem privatizált cukorgyár fizetőképességét illetően a termelők óvatosak. Ha nem történik meg a privatizáció, akkor a répatermelés az öt gyár körzetében visszaeshet. — Őszi kalászos gabonából? — Hektáronként 4 tonnás termésátlaggal számolunk, ez azt jelenti, hogy 1993-ban összességében 5 millió tonna kalászos gabonára lehet számítani. Ez elegendő a belföldi ellátáshoz, és jut belőle exportra is. — Várható-e változás a mezőgazdasági export támogatásában ? — Ahol szükséges, ott az Agrárpiaci Rendtartás átmeneti időre megemelheti a szubvenciós kulcsot, többlettámogatást juttathat a gazdálkodóknak. Például a sertéshús keleti exportjának támogatását tovább fogjuk emelni, mert az EK-zárlat miatt felgyülemlett jelentős mennyiségű húskészleteinket értékesíteni kell. Tehetnénk ezt belföldön is árkedvezménnyel, azt azonban ugyanúgy meg kellene finanszíroznunk, mintha eladnánk. Azon az állásponton vagyunk, hogy a felesleg kerüljön ki az országból, mesterségesen ne nyomjuk le a hazai felvásárlási árakat. Újvári Gizella Harmincöt év az anyákért és a gyermekekért • Dr. Török László A katedrakovács Németh László leányát, Németh Magda vegyészt választották meg a Balatonalmádiban alakult Balaton Akadémia tanácsa elnökéül. Az alapítványi főiskola alakuló ülésén Szíjártó Istvánt azzal bízták meg, hogy igazgatóként szervezze és indítsa be az akadémiai oktatást. A hároméves képzésről kérdeztük az ismert irodalomtörténészt. — Két esztendeje alapítványt hoztunk létre a Balaton Akadémiáért. Aztán megalakult a 66 tagú akadémiai tanács. Benne olyan emberekkel, mint Csoóri Sándor, Benda Kálmán, Habsburg Ottó, Pungor Ernő, Borsos Miklósné, Kerényi Imre. Most az a leckém, hogy a sok nagy ember által jóváhagyott elképzelést megpróbáljam realizálni. — Hol kezdi meg működését az akadémia, s milyen tematika szerint folyik majd az oktatás? — Vörösberény lesz a központja, a jezsuiták 250 éve épített rendházában. A graduális képzés két téma köré szerveződik. Az egyik a tájgaz - daság-környezetvédelem, a másik az idegenforgalom. Ez korparancs, s a Balaton-parton fokozott a jelentősége. A Balaton-part geológiája, történelme, művészettörténete, irodalma úgy kapcsolódik majd az előbbi témákhoz, hogy mindenben a tó lesz a meghatározó. Ez nem külön stúdiumot jelent, hanem csak azt, hogy nem lehet jó gazdász az, aki nem hall a néprajzról, a táj történelméről, a benne élő ember esztétikájáról. — Hány hallgatóra számítanak? — A Balaton környékén több helyen szeretnénk majd megjelenni. Vörösberény száz hallgatót tud fogadni. Ahol fűthető épületek vannak —- mint például Balatonfüred, Tihany, Földvár — oda a nyári idegenforgalmi szezon után várnak fiatalokat. Ez segíthetne a munkanélküliségen is. Parkolópálya lehetne. A hallgató egyébként az első év után kiszállhat például, ha megismerkedik egy idegen nyelvvel, stabil alapismereteket szerez — például a számítógép-kezelésből —, amelyekkel sikeresebben vállalhat munkát. — Kik oktatnak? — Öt-hat állandó tanár kell,' a többi vendégprofesszor lesz, külföldiek is. így olcsóbb, mintha csak főállásúakat foglalkoztatnánk. L. S. Dr. Török László főorvos neve szétválaszthatatlanul összeforrott a majsai szülőotthonéval, amelynek immár 35 éve a vezetője. De nemcsak a főorvos úr jubilál az idén, hanem a szülőotthon is, hiszen ötven éve annak, hogy átadták az intézményt. Ebből az alkalomból tudományos konferenciára került sor múlt hét pénteken Kiskunmajsán, amelynek keretében dr, Kövecs Gyula, a kiskunhalasi Semmelweis kórház orvos igazgatója köszöntötte a 64 éves főorvost, és adott át emlékplakettet dr. Török Lászlónak. Ez az ünnepi tanácskozás egyben nyitórendezvénye is volt annak a sorozatnak, amellyel Majsa 250 éwd azelőtti újratelepítéséről emlékeznek meg a városba». Az elmúlt évekre így emlékezett az ünnepelt. — Amikor 1958-ban ide kerültem és elfogadtam a szülőotthon vezetői állását, nem gondoltam, hogy az intézmény ötvenedik születésnapján még én leszek itt a vezető. Annak idején még csak kilenc ágy volt a szülőotthonban, és két éven keresztül négyórás munkaidőben, félfizetésért dolgoztam. Tizenkét éven keresztül láttam el teljesen egyedül ezt a felelősségteljes munkát. A kezdetekkor meglehetősen lepusztult állapotban volt ez az épület, elhanyagolt, gondozatlan volt a kert is. — Ilyen hosszú időszak alatt bizonyára akadt olyan szülés, amelyik igazán emlékezetes maradt. — Nehéz kiragadni a sok ezer szülés közül egyet. Voltak nehezebb, voltak könnyebb pillanatok. Sokan úgy gondolják, hogy a szülés egy olyan természetes folyamat, amely mindén komplikáció nélkül zajlik le. Sajnos, ez nem így van, mert még a legjobb helyeken is előfordulhatnak váratlan szituációk. Elsősorban arra kell törekednünk, hogy anyai elhalálozás ne történjen,' ami nálunk egyszer sem fordult elő az ötven év során. A szülőotthon falai között eddig összesen 11 283 szülés zajlott le. — Mennyire felel meg a kor követelményeinek ez az intézmény? — Lehetne jobb, de vannak ennél rosszabbak is. A felszereltségünk megfelel a kor követelményeinek. Bár szeretnénk tovább fejleszteni, évek óta harcolunk egy kardiotokográfért, ■ amelynek a segítségével a magzat szívműködését és a fájástevékenységet egyformán tudjuk regisztrálni és ellenőrizni egy grafikon segítségével. Ez egy nagyon jó kiegészítő eszköz az ultrahanggal együtt, de a gyakorló szülészek azt tartják, hogy „a fül az igazi mérőműszer’’. — Ön szerint mi lehet az oka an- ; nak, hogy egyre kevesebb gyerek születik? Lesz-e így újabb ötven éve j . a szülőotthonnak? — Sajnos, valóban folyamatosan csökkenő számot mutatnak a születések, de ez elsősorban társadalmi okokra vezethető vissza. A szülésekkel kapcsolatban most az egyik irányzat az, főleg külföldön népszerű, hogy a szülések otthon történjenek. Mi ebben a kis intézetben is arra törekszünk, hogy olyan körülményeket teremtsünk,, amely hasonlít a házi szüléshez. Éppen ezért lehetőség van a „papás szülésekre” is, amelyekre természetesen megfelelő oktatás során készítjük fel az apukákat. Változás az is, hogy régen az újszülötteket teljesen elkülönítettük az anyáktól, ma viszont lehetőség nyílik arra, ha kéri az anyuka, hogy együtt töltsék a gyermekágyat. Hogy lesz-e újabb ötven éve ennek a szülőotthonnak ? Erre a kérdésre nagyon nehéz választ adni, mert most az az egyik irányadó elv, hogy ezeket a kis szülőotthonokat — Bács- Kiskunban négy van belőlük —, előbb-utóbb fel kell számolni, mivel nem gazdaságos a fenntartásuk .. Szerintem egy ilyen intézményt „szétverni" óriási vétek volna. Nagyon bízom benne, hogy ez nem fog megtörténni,’ezért is örültem’annak, ami dr. Doszpod József professzor úr előadásában is elhangzottra nőgyógyászok szakmai kollégiuma is az ilyen kis szülőotthonok fenntartása mellett voksolt. T. K. CIKKÜNK NYOMÁN A zsoldos nem katona — az ENSZ minősítése szerint Esőisten béklyóban Befejezés előtt a záportározó építése A Petőfi Népe nemrégiben ismertette egy kecskeméti fiúnak a történetét, aki barátjával Horvátországba ment (mások szerb zsoldba, Boszniába), és „beállt” zsoldosnak. Szabadságon lévén, közölte azt is, hogy milyen juttatásokat (zsoldot) és ellátást kapnak megbizóiktóí. Nem titkolta azt sem, hogy nyilván tudják az ilyen szolgálatot vállalók, hogy a „bőrüket vásárra viszik”. Arról viszont nem szólt a szabadságos zsoldos — talán ő sem ismeri a szabályt —, hogy az ENSZ 1977-ben Genfben elfogadott egy szabályozást a zsoldosokra vonatkozóan. Eszerint: 1) A zsoldos nem tekinthető harcosnak vagy hadifogolynak. 2) Zsoldos minden olyan személy: akit helyben vagy külföldön kifejezetten abból a célból toboroznak, hogy fegyveres összeütközésben harcoljon: — aki ténylegesen és közvetlenül részt vesz a harcokban; — aki alapjában véve egyéni haszonszerzési vágyból vesz részt az ellenségeskedésben, és akinek valamelyik összeütköző fél, vagy annak nevében más, ténylegesen olyan anyagi ellenszolgáltatást ígért, amely lényegesen meghaladja az érintett fél fegyveres erőinél szolgáló hasonló rangú és feladattal megbízott harcosnak ígért vagy fizetett összeget; — aki valamelyik összeütköző félnek nem állampol-Vandálbiztos vasbeton aknát fejlesztettek ki a vasúti sorompók akkumulátorainak védelmére a tatabányai Materiál Kft. szakemberei. A mintadarabot Budapesten, a Bécsi út fénysorompós vasúti átjárónál helyezték el. Az acélból és betonból készített és a földbe süllyesztett akna súlya megközelíti a két tonnát. Hagyogára, vagy valamelyik összeütköző fél által ellenőrzött területnek nem lakosa; — aki nem tagja valamelyik összeütköző fél fegyveres erőinek; és akit nem az összeütközésben részt vevő valamelyik állam küldött, fegyveres erőinek tagjaként, hivatalos szolgálatra. Ezekből jól látható, hogy a magányos „önkéntes” igen sok paragrafus szerint (egyszerre több szerint is) zsoldos. Az ENSZ 1977. évi genfi 1. sz. kiegészítő jegyzőkönyv 47. cikke szerint viszont nem zsoldos az állami ellenőrzés alatt álló katonai szervezet. A modem nemzetközi hadijog kétségtelenül nagy eredménye, hogy a zsoldosok nem minősülnek katonának, mert így ha bármit elkövetnek harc közben, azért az adott ország büntetőjoga szerint felelősséggel tartoznak. Nem hadifoglyok, ha elfogják őket, és súlyos esetben—ahol van halálbüntetés — az is fenyegetheti őket, mint felelősségre vonás. Mindezekkel talán célszerű a kecskeméti szabadságos zsoldos „tájékoztatóját” kiegészíteni, hogy mindezek ismeretében dönthessenek azok, akik a „szabadságos zsoldos” netán kecsegtető elbeszélése kapcsán be óhajtanak kapcsolódni Boszniában egyik vagy másik „összeütköző fél” oldalán a harcokba, a jó kereset reményével. Mező István nyá. alezredes Kecskemét mányos eszközökkel, például feszítővassal a tolvaj nem tudja felnyitni. A betonszekrényt riasztó is védi, rongálásra a fénysorompónál/azonnal megszólal egy éles hangú sziréna, s a riasztás befut a legközelebbi MÁV-állomásra is. A MÁV szakemberei, tanulmányozzák az új biztonsági berendezést. Baján a csapadékvizet az egész városon átvezető csatornahálózat gyűjti össze. A terepviszonyok miatt csak szivattyúval lehet a záporok esetén lezúduló vizet a Dunába emelni. Az átemelő szivattyú pöfögése még a fülünkbe cseng, de már nem sokáig. Május 30-án kezdődik a próbaüzeme annak az új rendszernek, amely az eddigi áldatlan állapotokat is megszünteti. A közeli lakótelepen lakók állandóan visszatérő panasza volt a környékén terjengő bűz; patkánykolóniák uralták a rendezetlen gödrök környékét. A képviselő-testület döntése után, tavaly augusztus 7-én, versenytárgyaláson döntöttek arról, hogy a kivitelezési munkákat az Alsó-Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság kapja meg. Korszerű elektromos szivattyúrendszert működtet a teljesen automatikus szintjelző, annak függvényében, hogy milyen intenzi- ; tású csapadék érkezik a záportározóba. A szivattyúk összteljesítménye 500 liter másodpercenként. A rövidesen befejeződő munkák egy olyan létesítménnyel gazdagítják Baja városát, amely képes lesz a későbbi bővítés kiszolgálására is. A beruházás 32 millió forintba kerül. A hirtelen lezúduló záporokat összegyűjtő medence környékét is rendezni kívánják. Úgy tűnik, hogy építeni kelí egy kerítést is, mert ottjártunkkor a frissen rendezett területre már leürítették csomagjaikat a kóbor „szemétlovagok”. Gyulavári József • Zárt csatornát zsaluznak a vízügy szakemberei. Vasúti akkumulátorvédő