Petőfi Népe, 1993. április (48. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-28 / 98. szám

1993. április 28., 5. oldal MEGYEI KÖRKÉP A pénzhiány bizonytalanná teszi a termelést • A termelőket a felvásárlási árak ingadozása hozza kényszerhelyzetbe. A vissza-visszasurranó télies időjárás miatt mintegy kéthetes késéssel kezdődhettek meg a földe­ken a tavaszi mezőgazdasági mun­kák. Az őszi kalászosok vetésterü­lete — a hektáronkénti 1500 forin­tos állami támogatás bevezetése nyomán — még decemberben is növekedett. A Földművelésügyi Minisztérium legfrissebb állapot­minősítése szerint a több mint egy­millió hektáron vetett búza 40 szá­zaléka jó, 37 százaléka közepes és csak 23 százaléka gyenge minősé­gű. A 74 ezer hektáron földbe ke­rült rozsnak közel 40, a 193 ezer hektáron vetett őszi árpának pedig 45 százaléka mondható jó minősé­gűnek. A március közepétől kedvezőre fordult időjárás hatására nagy erőkkel kezdtek hozzá a talaj­előkészítési munkákhoz és a tava­szi vetésekhez. Földben van már — 259 ezer hektáron, a tavalyihoz hasonló nagyságú területen — a tavaszi árpa. A magángazdasá­gokban és az Alföldön növekedett a zab vetésterülete. Az elmúlt év nyomott felvásárlási árai miatt várhatóan csökken a magborsó, a feldolgozóüzemek pénzügyi ne­hézségei miatt pedig a zöldborsó vetésterülete. A tavalyihoz hason­ló nagyságú területen — közel 108 ezer hektáron — vetettek az idén cukorrépát. Kritikus időszakot él át a hazai rizstermesztés: vetésterü­lete 4000 hektárra zsugorodott. Lehangolóak a szerződésköté­sek. A csőd szélén, felszámolás alatt álló feldolgozóüzemek és fel­vásárlók körében nagy a bizonyta­lanság és a bizalmatlanság. A fize­tőképes feldolgozóvállalatok igye­keznek árualapjukat lekötni. Az alacsony garantált árak miatt azonban a termelők is a szokottnál tartózkodóbbak. Márciusban tovább csökkent az ország tehénállománya. Gondot okoz, hogy a községekben a tejbe­gyűjtő nem vállalja a kis mennyisé­gű tej begyűjtését, a termelők pe­dig nem tudják megszervezni az átvételt. A hazai sertéstenyésztés mai helyzetét nem a tulajdonosváltás, hanem alapvetően a piaci viszo­nyok határozzák meg. A magán­­termelőket érzékenyen érintik az ingadozó piaci felvásárlási árak, valamint a magas takarmányárak. Általános jelenség, hogy a vállala­tok és a vágóhidak többsége nem köt sem szerződést, sem keretmeg­állapodást a termelőkkel, így há­rítva át rájuk, az ágazat minden kockázatát. Örvendetes viszont, hogy növekszik a lakossági ellátás­ban fontos szerepet betöltő, a ter­melőket jobban kiszolgáló kis vá­góhidak szerepe. Országos jelenség, hogy az átvé­teli árak fokozatosan csökkennek, a fizetési idők elhúzódnak, a takar­mányozási költségek növekednek. Emiatt csökken a tenyésztői kedv. A mezőgazdaság pénzügyi hely­zete kritikus. A múlt évi vesztesé­ges gazdálkodás miatt óriási finan­szírozási gondok nehezednek az ágazatra. A korábbi csődegyezsé­geket egyre jobban fenyegeti a gaz­daság felszámolásának veszélye. Mivel a tartalékok elfogynak, a vagyonfelélés folyamata erősödik. A pénzintézetek hitelnyújtási készsége változatlanul gyenge. Ott, ahol hitelkihelyezés történt, a pénz egy részét visszatartották a koráb­bi, lejárt hitelek és a kezelési költ­ségek fedezeteként. Ferenczy Euro press Timmendorfi szakmunkástanulók Baján • Firányi Ferenc saját pékségében oktatja a német fiatalokat a dagasztás műveletére. (Gál Zoltán felvétele) — Mindkét intézmény javára szolgál az immár három esztendeje tartó együttműködés, melynek ke­retében most tizenöt timmendorfi (NSZK, Schleswig-Holstein tarto­mány) tölt Baján három hetet — mondja Farkas Attila, a Bányai Jú­lia Kereskedelmi és Vendéglátó­ipari Szakmunkásképző és Szakkö­zépiskola igazgatója. Hasonló a vé­leménye Manfred Richternek, a né­met diákcsoport vezetőjének és Margret Schümann-Dietznek, a le­ány tanulók felügyelőjének. A bajai gyerekek elsősorban a nyelvtanulásra használják ki az együttműködést, de a viszontláto­­gatáskor megismerkedhetnek a timmendorfi iskola korszerű tech­nikai eszköztárával. A vendégek igen elégedettek az­zal a szakmai háttérrel, melyet a tanulóik Baján a gyakorlati mun­kában tapasztalhatnak. Emellett megismerkedhetnek — egy-egy ki­rándulás már megtörtént például Hajósra, Nemesnádudvarra, Kecs­kemétre, Bugacra, Szegedre — ha­zánk legszebb vidékeivel. Az eset­leges nyelvi nehézségeket a Ma­gyarországról gyermekkorában el­származott Günther Hellwig nyu­galmazott iskolaigazgató segít el­hárítani, aki kitűnően beszél ma­gyarul. G. Z. Gyermek Ki mit tud? KÉT NAPIG VITATKOZTUNK, MEGTILTSUK-E A DOHÁNYZÁST A képviselő nem érthet mindenhez Nagy András országgyűlési kép­viselő az elmúlt testületi ülésen tájé­koztatót adott a bajai városatyák­nak a parlamentben végzett kétéves munkájáról. Az írásbeli beszámoló­ban a képviselő úr elmondta, hogy a választások után nehéz volt felbe­csülni, hogy az örökölt törvényi struktúrát hol kell megváltoztatni, és a mindenki által hangoztatott demokráciához és piacgazdasághoz milyen szabályzókat kell megalkot­ni, és ezek létrehozásához mennyi idő szükségeltetik. Ebből követke­zett, hogy a törvénykezés működé­sének hatékonysága rendkívül ala­csony volt, így esett meg az is, hogy két napig a ház arról vitatkozott, tiltsák-e meg a bizottsági üléseken a dohányzást. Ez egyébként az önkormányzati testületeknél is így volt, melyet még az is fokozott, hogy a helyieknél a különböző politikai töltés is zavar­ta a munkát. A parlament nagyon hamar felismerte, hogy nem létezik olyan munkarend, amelyben min­den képviselő mindenhez ért, és kö­• Nagy András országgyűlési képviselő. telessége mindenbe beleszólni. Ezért aztán a munkaterületek meg­osztása úgy alakult, még a frakció­kon belül is, hogy a képviselők energiájuk legnagyobb részét egy területre tudják koncentrálni. Nagy András úr a honvédelmi bizottság tagja, és sokat tesz azért, hogy minél előbb megszülessen a honvédelmi törvény, és a bácskai régió megfelelő védelmet kapjon a jugoszláviai háború miatt. Önkriti­kusan jegyzi meg a képviselő, hogy nehezen találta meg az együttmű­ködés formáit a bajai városvezetés­sel és a testülettel, de egyben meg­egyeztek a város érdekében, félrete­szik a pártpolitikai kérdéseket A képviselő úr arról is beszá­molt, hogy az egyes törvények megszavazásakor milyen körülmé­nyek motiválták döntését, és hogy a fogadóórák nagy részén kárpót­lási ügyekkel keresik meg az állam­polgárok. Több interpellációban a gemenci erdő ügyében szólt, mely­nek már érezhető hatása, mint ahogy a PB-gáz üzemanyagként való használata is szívügye lett. Je­lenleg a lakosságtól a nyugdíjakkal kapcsolatos ügyintézés nehéz­ségére hívják fel a figyelmet, ami­vel kapcsolatosan valószínűleg újabb interpelláció készül. P. 7, ÖT ORSZÁGRA SZÓLÓ BARÁTSÁG Halasi külkapcsolatok FÉLBESZAKADT MUNKÁK Kézigránátok a kertben Kiskunhalason, az Árpád u. 37. számú ház lakói vasárnap óta tele van­nak panasszal és félelemmel. — Cseri Ferenc vagyok, és itt la­kom az udvarban. Vasárnap ebéd után nekifogtam, hogy felássam a ker­tet. Arra lettem figyelmes, valami fém­tárgyon koppan az ásó hegye. Egy kis­méretű vaskazettát fordítottam ki, benne 30-40 darab késleltető gyújtó­szerkezettel . Tovább haladva még elő­került két kukoricagránát is. Azonnal értesítettük a rendőrséget. — Tavaly nem ásta fel a kertjét ? — Ezen a helyen évtizedek óta nem kertészkedtünk. Most körülbelül 40 centiméteres mélységben fordítottam. — Honnan kerülhettek ide a gráná­tok? , —Az idősebb emberek elbeszélése­iből tudjuk, hogy ezen a környéken a II. viágháborúban orosz katonák vol­tak elszállásolva. Szerintünk több lő­szermaradványt is rejthet még a föld. — Elvitték már a gránátokat? — Még nem, mindennap váijuk a tűzszerészeket, és félünk! Deszkákkal letakartuk, felváltva őrzik a lakók, nem merünk a közelébe se menni. Ag­gódunk, mert az udvarban gyerekek is vannak. A kertészkedést befejeztük, mert ki tudja, mi kerülhet még elő a földből. Fáber Erzsébet Wicker Erika képviselőnő inter­pellációjára készítette el Halas pol­gármestere a város külkapcsolatait áttekintő beszámolóját. Az írásos vá­laszból kiderül, hogy Halasnak öt or­szággal van vagy volt az évek során kialakult kapcsolata. A hollandiai Schideam várossal je­lenleg lényegében stagnál a korábban ígéretesnek beharangozott kapcso­lat. Nem valósult meg a hollandok által felajánlott telefonközpont, egy szovjet laktanyabeli szociális foglal­koztató a ZÁVKI késlekedése miatt fulladt kudarcba, de nem lett semmi a Ganzzal való közös vállalat létreho­zásából sem. Az ukrán Sztrij város vezetőségével kölcsönös látogatások zajlottak, de több ebben a kapcsolat­ban sem történt. Ahogyan a polgár­­mester fogalmaz az ukránok szándé­káról: „szeretnének testvérvárosi kapcsolatot létesiteni, de számunkra az ottani szituáció nem látható át". Erdélyi városokkal — Sepsiszent­györgyi Gyérgyőszéntmikloa Csík­szereda — inkább kulturális kötődés áll fenn, főként a szüreti rendezvé­nyekhez kapcsolódóan. A vajdasági területekről Magyarkanizsa és Sza­badka városokkal kapcsolatban in­kább az utóbbi eredményeire hivat­kozik a polgármesteri beszámoló: „Szabadkával kiegyensúlyozott, ki­fejezetten jónak mondható a város kapcsolata. Rendszeres a találkozás, a kölcsönös segítségnyújtás. Szabad­kai közvetítéssel kerültünk jó kap­csolatba az újvidéki Magyar Szín­házzal és a Tanyaszínházzal, ennek eredménye az utóbbi egy évben tör­tént több halasi színházi rendezvény, valamint a Halasi Színistúdió léte. Szabadkáról rendszeresen kapnak tájékoztatást a Magyarországon vál­lalkozni kívánó ottani állampolgá rok Halas fogadókészségéről, időről időre jelennek meg vállalkozói, b fektetői ajánlatokkal.” Legsikeresebb talán a néinf l or­szágbeli Kronach városával ala kuló viszony. Egy korábbi, iskolák közöt­ti kapcsolat szélesedik folyamatosan kulturális egyesületek közötti együt t­­működéssé. Járt Halason a kronachi ifjúsági fúvószenekar, viszonzásul szeptemberben halasiak utaznak Kronachba. A két polgármester köl­csönösen felkereste egymás városát. „Vendégünk volt a németországiEu­­rópa Unió delegációja—hja a beszá móló—, melynek vezető tisztségvise­lői szintén Krönachh n vannak, de ellátogatott városunkba a kronachi vendéglátó-sző vétség lépes delegá ci - ója is, akik közül azóta már többen is turistaként felkeresték Kiskunba last". Összefoglalójában a polgármester arra hívja fel a figyelmet, hogy az utóbbi egy-két év lehetőségeit kell 11- használnia a városnak, mert ha be­zárkózik, hosszú távra elesik a fejlő­dés sok lehetőségétől. Gyémántlakodalom Bácsbokodon Hetven esztendeje, hogy Hastente­­ufel György és Kreisz Mária házassá­got kötöttek a bácsbokodi plébánia­templomban. A gyémántlakodalom alkalmából gyermekeik, három uno­kájuk és hat dédunokájuk köszöntöt­­teőket. Gyuri bácsi - aki éppen ötven esztendeig volt a falu kovácsa—és éle­te párja, Mária néni, meleg családi körben, megbecsüléstől és szeretettől övezve töltik öreg napjaikat. Mind­ketten megőrizték fiatalos, vidám ke­délyüket. Gyuri bácsi még az 1924- ben vásárolt gombos harmonikát is elővette a népes vendégkoszorú tiszte­letére. Egymást követték a szebbnél szebb magyar és sváb népdalok. Olyan szépen játszott, hogy közkívá­natra mindig újabb és újabb nótába kellett kezdehie. Kép és szöveg: Gál Zoltán • Minden díjazott a színpadon. (Fotó: Ferincz) CSAPATMOZGÁS NÉLKÜL Lakóhelyükön szavaznak A kiskunhalasiak érdekes kez­deményezésének számít az általá­nos iskolások gyermek Ki mit tud versenye. Szombaton került sor a városi döntőre. Az alsó tagozatos korcsoportban a mese- és vers­mondás kategóriában első helye­zést ért el Szőke Norbert, hangsze­res kategóriában a Kertvárosi Ál­talános Iskola furulyacsoportja, szólóhangszeresek közül pedig Szabó Tünde furulyajátékával. Az énekes kategóriában szintén meg­osztottan a Szomora Lívia—Árvái István páros és a Szűts József Általános Iskola kamarakórus győztek. A felső tagozatosok pró­zamondóversenyében Vezendi Gá­bor és Granyák Linda, versmon­dásban Bognár Veronika és Faragó Henriett jártak az élen. Kamaraze­ne kategóriában a zeneiskola blockflőtecsoportja nyújtott ki­emelkedő teljesítményt. Szólóhang­szeren a legszebben Hulló Daniella játszott. Énekéért a Temesvári Ivett és Ábrahám Nóra kettős kapott ju­talmat. A nyertesek az emléklapon és a pénzutalványokon kívül meg­hívást kaptak a jövőbeni városi ren­dezvényeken való fellépésre, s lehe­tőséget tehetségük megmutatására más alkalmakkor is. A tánc világnapja Április 29-én ünnepük a tánc vi­lágnapját. Mindazok, akik részt vesznek az ünneplésben, vallják, hogy a tánc a mai modern korban is fontos része az emberi kultúrá­nak. Akár társas szórakozásként, akár kellemes időtöltésként vagy vallási rituáléként a tánc hiteles korképet fest az emberiség történe­téről az őskortól napjainkig. A tánc világnapján a koreográfia neves nagymesterei igyekeznek színvonalas produkciókkal felhív­ni a világ figyelmét arra, hogy a jövő évezred küszöbén álló mo­dern ember sem mondhat le a civi­lizáció fontos támogatójáról: a táncról. Magyarországon az idén is igen gazdag repertoárral készül­nek a táncművészet szerelmesei. A Magyar Honvédség parancs­noka elrendelte: lehetővé kell tenni, hogy a május 21 -ei társadalombizto­sítási választáson, illetve az üzemi tanácsok megválasztásán minden katona és honvédségi közalkalma­zott szabad elhatározása alapján részt vehessen. Ha a dolgozóknak a törvényben meghatározott hányada" a szolgálati helyén kíván szavazni, akkor az illetékes parancsnok köte­les a szavazókor létesítése iránti igényt a helyi jegyzőnél bejelenteni. A sor- és tartalékos katonák, va­lamint a katonai tanintézeti hallga­tók részére — amennyiben igénylik — biztosítani kell, hogy a szolgálati feladatok végrehajtásának csorbítá­sa nélkül állandó lakóhelyükön sza­vazhassanak. A választás időtarta­mára a fegyelmi fenyítésként kisza­bott fogság fenyítések végrehajtását el kell halasztani, illetve fel kell füg­geszteni. A parancsnokoknak bizto­sítaniuk kell, hogy azok a katonák, akik nem az állandó lakóhelyükön szavaznak, április Kvától május 15- éig levélben, vagy május 20-án, 16 óráig személyesen kérhessenek iga­zolást a lakóhelyük szerint illetékes jegyzőtől, annak érdekében, hogy felkerülhessenek a szükséges név­jegyzékbe. Választási gyűlést — az érdekvé­delmi szervezetek értelmező érte­kezleteinek kivételével — katonai objektumon belül nem lehet tarta­ni. Ugyanakkor a parancsnokok­nak lehetővé kell tenniük, hogy a területen rendezett választási gyű léseken a katonák szabadidejük­ben rész* vehessenek. A parancs­nokok vak úgy kell szervezniük a katonai tevékenységet, hogy a sza­vazás napján jelentősebb csapat mozgás ne legyen. Az öreg harmonikából vidám nótákat csalt elő az ünnepelt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom