Petőfi Népe, 1993. április (48. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-20 / 91. szám

PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC 1993. április 20., 5. oldal PN kezdőknek es profiknak A PN'KALAUZ VENDEGE Csárdás a szülőházában Gyuri pincér jutott eszembe a Lili­­omfiból. A jóképű Soós Imre alakí­totta mozifilmen. Tiszakécskén lát­tam a pirospozsgás fiatal férfit. Szin­tén egy csarda udvarán. Borvirág csárda a,neve. A tulajdonosa Bekő László. Ő juttatta eszembe a bala­­tonparti pincért. A jó külső előny annak, akinek a módja a vendégjá­rás szaporaságától függ. Felesége, Márta asszony igazán mellé való. Az Isten is egymásnak teremtette őket. A csárda nem más, mint egy igazi hajdani parasztház. Barátságos domborulatú kemencével, gerendás mennyezettel. Ókécskén áll, a Sza­bolcsba utcában. Megvan legalább százesztendős. Közepesen nagy bo­rospincét rejt a hasa alatt. Bekő úr ott tartja a borát. Amit maga termel, meg amit más termelőktől megvesz. Lopótökök lógnak a bolthajtás alatt. A csárdás alkalmasint kóstoló­ra invitálja le a vendégeket. Nem vendéglősnek tanult Bekő László. Gépésztechnikusi iskolát végzett Szegeden. A Vegyépszer he­lyi gyárában kezdett dolgozni. A li­kőriparinál folytatta, s volt kisiparos is nyolc évig. Két esztendeig a ter­málfürdőt vezette. A privatizáláskor pályázott rá, de nem ő nyert. Ekkor munkanélkülivé vált. Kis borozót már régebben tervez­gettek feleségével. Márta asszony egyébként tanárnő a helybéli szak­munkásképzőben. Édesanyja ven­déglátós volt,-s mitagadás, ő nem kedvelte meg kislánykorában a stra­pás szakmát. Fogadkozott is: ő az­tán nem, soha! A Laci anyukája sza­kácsnő, gyerekeknek főzött évtize­dekig. No, és legelőször is igazi ókécskei paraszt háziasszony! Ismeri a jó ízeket, a jó falusi ételeket. Kijár­ta a tűzhely melletti iskolát. A munkanélküliség döntésre vitte ügyüket. Nekiláttak, hogy két lá­• Bcköck, csárdájukban, ai. első karácsonykor. nyukkal — Mártival és Ágival — borozót csináljanak a Bekő házból. Csak a mama lakott benne egyedül. Aztán egyszer pörköltet főzött ba­ráti társaságnak. Kitörölték a tá­nyérokat. Summa-summárum: las­sacskán berendezkedtek vacsorafő­zésre. A mama főztjének híre kelt, külföldiek is el-eljöttek. A szives vendéglátás, a jó étel, a jó bor ma­gáért beszél. S hogy mi mindenre jó a kemen­ce? Fűtik vele a csárdát. Meg sütké­reznek benne. A mama a vendégek szeme láttára süt benne pogácsát, túrós lepényt. De megpirul abban a malac, a csülök meg a csirke is. Bekő László azt mondja: egyszerű, falusi­as étkeket kínálnak, de olyanokat, , amik csak náluk kaphatok. Már nem is csak egy kemencéjük van. t Kétéve sincs, hogy nyitottak, de már toldani kellett a vendéglőhöz. A ház oldalához illesztettek egy helyiséget, s oda is építettek egy kemencét. Be­kő László most is nagy munkában van: ácsok faragnak a ház udvarán. Kerthelyiség készül. Itt dolgozik egy ide húzó német vendégük is. Vagy inkább már barátjuknak tekintik? Szüreti mulatságra szintén jönnek külföldi vendégek. Mindenki dolgo­zik a szőlővel: szedi, préseli s hordja le a mustot a pincébe. A Borvirág csárda gerendájáról pár csizma csüng le. Bekőék — ami­kor tavaly előtt döntöttek — lehoz­tak a padlásról mindent. Az egyik képről első világháborús katona néz, vitézkötéses zubbonyban. Ros­ta, szita, favilla, kerék, cserépedé­nyek, réges-régi családi fényképek mind illettek a. falra, a gerenda alá. A vendégek is elhozzák, ami a régi falusi élet kellékeiből otthon meg­maradt. Ez is a ragaszkodás egy formája... — a. tóth — JOGI SZAKÉRTŐNK TOLLÁBÓL Az elévülés szabályai A büntetőjog elévülési szabályai az elmúlt időszak politikai viharai köze­pette reflektorfénybe kerültek és széles körben ismertté vált az Alkotmánybí­róság e tárgyban hozott döntése. Ennél sokkal szerényebb sajtóvisszhangot ka­pott az Alkotmánybíróság azon hatá­rozata, amely a polgári jog elévülési szabályai körében állapított meg alkot­mánysértő rendelkezést, ugyanakkor ez a döntés a gazdaság szereplőit széles körben fogja érinteni. Az Alkotmánybíróságnak egy hozzá érkezett indítványa alapján abban a kérdésben kellett döntenie, hogy tör­­vénysértő-e a polgári törvénykönyv azon rendelkezése, amely lényegesen rövidebb elévülési időt állapít meg a gazdálkodószervezetek egymás közötti pénzköveteléseire, kötbérköveteléseire, mint az egyéb szervezetek és magánsze­mélyek pénzköveteléseire. Mint ismeretes, a polgári jogban az általános elévülési idő öt év, ugyanak­kor a gazdálkodószervezetek egymás közötti pénzkövetelései körében az el­évülés időtartama egy év, míg a kötbér­követelések esetében hat hónap. Az in­dítványozó álláspontja szerint a köztu­lajdon és a magántulajdon egyenlő vé­delmének alkotmányos szabályába üt­közik a már ismertetett megkülönböz­tetés. Az Alkotmánybíróság határoza­tában és részletes indoklásban megálla­pította, hogy az elévülés időtartamá­nak eltérő szabályozása nem alkot­mánysértő. A legfőbb bírói testület ál­láspontja szerint az elévülési idő szűkí­tését indokolhatják a piaci, vállalkozá­si viszonyok, ezen belül a pénzviszo­nyok gyors lebonyolódásának és lezá­rásának gazdasági követelménye. Ez pedig teljes egészében összhangban van az Alkotmány 9. § (1) bekezdésében deklarált piacgazdasággal. Az Alkotmánybíróság azonban — az indítványon túlmenően — a felül­vizsgálatot kiterjesztette a gazdálkodó­­szervezetek körét meghatározó rendel­kezésre is. A polgári törvénykönyv 685. § c pontja — az alkotmányossági döntés szerint — nem foglalja magába teljes körűen a gazdálkodószervezete­ket, a gazdasági életben jelenleg részt vevő szereplőket. Legszembetűnőbb az, hogy nem vonja az értelmező sza­bály a gazdálkodószervezetek körébe az egyéni vállalkozót. Márpedig az egyéni vállalkozó üzleti tevékenységé­ből származó pénz- és kötbérkövetelé­sei és tartozásai tekintetében a rövi­debb elévülési idő gazdasági és jogpoli­tikai indokai ugyanúgy fennállnak, mint az egyéb gazdálkodószférában. Ezért az Alkotmánybíróság határoza­tával hatályon kívül helyezte a Ptk. már idézett értelmező rendelkezését 1993. szeptember 30-ai hatállyal. Szep­tember 30-áig a jogalkotónak lehetősé­ge van — a jogegyenlőség elvének fi­gyelembevételével — új értelmező ren­delkezést alkotni, amely megfelel a gaz­dasági élet által diktált követelmények­nek is. Összegezve tehát, az elévülésre vonat­kozó szabályok jelenleg nem változtak, továbbra is egyéves, illetve hat hónapos elévülési időn belül érvényesíthetik a gaz­dálkodószervezetek egymás közötti pénz-, illetve kötbérköveteléseiket. A változás a polgári törvénykönyv — várhatóan szep­tember 30-áig bekövetkező — módosítá­sával egyidejűleg következik be, amikor a gazdálkodószervezetek körét a jogalkotó az alkotmányos elveknek megfelelően ha­tározza meg és ebbe a körbe minden való­színűség szerint bele fog tartozni az egyéni vállalkozó is. Dr. Jobbágy Lajos TB.-LISTAN Az adósok részletekben fizetnek Elkészítette adósainak listáját a Társadalombiztosítási Intézet. Megkérdeztünk néhány, Bács- Kiskun megyei céget, milyen okok vezettek arra, hogy nem tudják fizet­ni dolgozóik betegbiztosítását, s mi­re számíthatnak a jövőben? A kiskunhalasi Arundel Kft. a kötöttáru-gyár (Texcoop) felbom­lása révén alakult, részben a gyár gé­peivel kezdte meg működését. Zok­nikat készített. Idővel egy pesti kft. megvásárolta az Arundel vagyoná­nak túlnyomó többségét. A halasi kft. nem volt nagy cég, huszonvala­­hany dolgozót foglalkoztatott, ter­melése szerény nyereséget hozott. Egészén a tavaly augusztusban tör­téntekig. Akkor ugyanis — mint Szűcs András ügyvezető igazgató elmond­ta — megjelent a cégnél két vevő, 3,3 millió forint értékű árut vásároltak. S bár papírjaikat rendben találták, kiderült, hogy szélhámosok voltak. A rendőrség nyomukra bukkant, 1 millió három-négyszázezer forint értékű zoknit is megtaláltak, de amíg az ügy be nem fejeződik, nem adhatják vissza a kft.-nek. Az Arun­­delt padlóra nyomta ez a veszteség, a társadalombiztosításnak is ezért maradt adósa. Az intézet ugyan megjelent a cégnél végrehajtani, de végül is megegyeztek a részletfizetés­ben. Némi bevételhez jutva, egyszer már fizettek is azóta. S mert a 24-ből 18 dolgozót elküldték, attól sem kell tartaniok, hogy tb.-tartozásuk a ko­rábbihoz hasonló mértékben felduz­zad. A Kunszállási Alkotmány Téesz­ben a legutóbbi vezetőségválasztÓ közgyűlésen nem erősítették meg tisztségében a volt elnököt. Újat vá­lasztottak, Bibok Jánosné személyé­ben. Az elnök asszony azonban egy teljesen lerobbant, eladósodott gaz­daságot vett át. Kérdésemre el­mondta, hogy a téesz összes tartozá­sa elérte a teljes vagyonának értékét, helyzetük meglehetősen kilátásta­lan. Árulják értékeiket, s a bevétel­ből törlesztik adósságaikat. Hitele­zőik sorában azonban nem a tb. van az első helyen (nem neki tartoznak a legtöbb pénzzel). Mindemellett el­kerülhetetlen üzemelési költségek is terhelik a céget (az állatoknak enni kell, az alkalmazottaknak bért fizet­ni stb.), az adósságok törlesztése te­hát mindenképpen időt vesz igény­be. — almási — KÁROLY RÓBERT FORINTJA JÓ EMLEKET HAGYOTT Rendszerváltás — pénzváltás? Március 29-én új éremsort ho­zott forgalomba a Magyar Nemze­ti Bank. Sokan úgy vélik, hogy az új éremsor, meg a nyilván később kibocsátandó új bankjegyek is, azért kerülnek forgalomba, mert a rendszerváltozásnak kifejezésre kell jutnia a pénz külső megjelené­sében is. Bizonyos történelmi ana­lógiák alapján gondolkodnak így: az Árpád-ház kihalását követően trónra került Anjou-ház első kirá­lya, Róbert Károly vezette be a forintot, az I. világháború után a koronát a pengő váltotta fel, és így tovább. Ebben van is némi igazság. Ha a rendszerváltozás az állam nevé­nek és felségjeleinek megváltozásá­val jár együtt, nemzetközileg elfo­gadott, hogy a kormányok új pénzt bocsátanak ki. Azonos tár­sadalmi-közjogi rendszeren belül csak a pénzrendszer gyökeres vál­tozása indokolhatja az új pénz be­vezetését, mint ahogyan ez meg­történt 1892-ben, amikor Ausztria —Magyarország egységesen áttért az aranypénzrendszerre. Új pénzt és pénznevet is szoktak alkalmazni a kormányok, ha ezzel egyben bi­zalmat szeretnének kelteni az újjá­szerveződő gazdaság iránt. Ez tör­tént 1946-ban, az új forint beveze­tésekor, amikor az elértéktelene­dett pengővel szembeállították an­nak a pénznek a nevét, amely tör­ténelmünk egyik legszilárdabb pénze volt, s középkori történel­münk legsikeresebb pénzreformjá­hoz fűződött. A pénz külső megjelenési formáinak is megvannak a maguk törvényszerűségei. Egy-egy ország fizetőeszköze esztétikai értékek hordozója is. Az érmekészítés kü­lön művészeti ág, amelynek nem­zeti fejlődését, sajátos stílusjegyeit is figyelembe kell venni, amikor új érméket terveztetnek. A pénzcserét praktikus szempon­tok is indokolhatják: az érmének ol­csónak és tartósnak, könnyen felis­­merhetőnek kell lenni, hogy ne lehes­­serta különböző címleteket egymás­sal összetéveszteni, de az előállítás költségei se legyenek magasabbak, mint amennyit egy-egy érme névérté­kében megér. A Nemzeti Bank ta­valy decemberben adta ki az ezüst 200 forintost, amelynek anyagában fele-fele arányban van 500-as ezüst- és rézötvözet, s amelynek anyagérté­ke önmagában is 45-46 forint között változik, az ezüst pillanatnyi árától függően. Az érme megfelelő méretének ki­választása sem utolsó szempont: a többi között figyelembe kell venni az automaták, a telefonok, a pénzzel dolgozó gépek hazai és nemzetközi szabványait is. Bácskai Tamás KONJUNKTURAJELENTES Jelentős visszaeséstől 1995-ban nem kell tartanunk ‘ 'Nájjy ’ VárőSZÍhűséggél riém kell arra számítani, hogy az idén jelentős visszaesés következik be az ország gazdaságában. Nullánál alig valamivel magasabb GDP- növekedés és az ipari termelés mi­nimális, egy-két százalékos emel­kedése prognosztizálható — mondta Köves András, a Kopint- Datorg Konjunktúra-, Piackutató és Számítástechnikai Rt. igazgató­ja. A társaság most elkészült kon­junktúrajelentése megállapítja: ha­zánk külgazdasági környezete ked­vezőtlen, hiszen keleten hanyatlás, nyugaton stagnálás jellemzi az or­szágok gazdaságát. Mindez előre­vetíti annak árnyékát, hogy a kül­gazdasági mutatók romolhatnak. A megélénkülés kialakulásának feltételeit piacépítéssel és a veszé­lyeztetett területek további vissza­esésének meggátlására hivatott in­tézkedésekkel kellene elősegíteni. E követelmény a gyakorlatban nemigen érvényesül: így például a külgazdaság és az agrárgazdaság intézményi fejlesztése eddig háttér­be szorult. A bankrendszer helyzetének elemzése arra utal, hogy a hitel­konszolidáció szükséges, de nem elégséges ahhoz, hogy a likviditás­bővítő monetáris politika ne akad­jon fenn a kereskedelmi banko­kon. A bankrendszer hiányosságai valószínűtlenné teszik, hogy a reál­kamatok egyhamar mérséklődje­nek. A tájékoztatón a belső piac hely­zetéről elhangzott: bár az áru- és valutavásárlás az elmúlt év végén megélénkült, összességében a kis­kereskedelem forgalma 5 százalék­kal csökkent, idén pedig 1-2 száza­lékos mérséklődés várható. Ennek elsősorban az energia- és szolgálta­tási kiadások növekedése az oka. A turizmus jelentős aktívumkép­ző, további növekedése ellen hat azonban egyebek mellett az e terüle­tet sújtó számos új adó, valamint a német és , osztrák turistaforgalom visszaesése, miközben minden har­madik vendég továbbra is Romániá­ból jön. Nem várható az egyoldalú átutalások és a külföldi működőtö­ké beáramlásának érdemleges növe­kedése sem, s mindez tovább romló fizetési mérleghez vezethet. A szakember leszögezte: a ren­delkezésre álló adatok megbízha­tósága kétséges, a konjunktúra­­jelentés ezért inkább csak a jellem­ző irányzatokat körvonalazza. q : —----­jj TImD ~j ■ ar/t»l d J j g>] |;]J ; I: fA ? PÜEtoII Árbevétel-arányos eredmény Ipar O C -H Kivitelező építőipar 1 5 0,5 HU sC K \ H fi ~ h Hb 0 ................r . ... . ...... ........ ........-.... 1990 1 991 jtAnár • Az építőiparban az idénre stabilizálódást jövendölnek a szakértők. A grafikont a Figyelő ápr. 15-ei számából tallóztuk. A PN-Kalauzt szerkeszti: A. TÓTH SÁNDOR Lesz áfa az USA-ban is? Az amerikai kormányzat illetékesei ismét felvetették, hogy vezessék be az általános forgalmi adót, mert külön­ben nem tudják finanszírozni az általá­nos és kötelező betegbiztosítást. A be­tegbiztosítás Bili Clinton választási kampányának egyik nagy ígérete volt, de most, a tervek kidolgozása idején, kiderült, hogy az óriási költségvetési hiány közepette a már bejelentett adó­emelések nem elegendőek ahhoz, hogy fedezzék a betegbiztosítási reform be­vezetésének 30-90milliárd dollárra be­csült költségeit is. Az áfa bevezetése igen jelentős gazdasági kihatásokkal jama, hiszen az Egyesült Államok 50 államában (néhány kivétellel)azáruk, szolgáltatások után már szednek 4-8 százalékos forgalmi adót, és a közpon­ti áfa azon felül jelentkezne. Gondok az olajkvóta körül A Kőolajexportáló Országok Szervezetének sikerült elsimítania a ki­termelési kvóták megszegésével kap­csolatos vitát és a szervezet egységesen megfogadta, hogy továbbra is tartja magát az önként vállalt termeléskorlá­tozáshoz - jelentette a Reuter. Ko­rábban Kuvait azzal fenyegetőzött, hogy figyelmen kívül hagyja a számára megállapított mennyiségi korlátozást, amennyiben Irán és más tagállamok továbbra is túllépik saját kvótáikat. Áremelés Franciaországban Kismértékben emelkedett a benzin és a dízelolaj ára Franciaországban. A literenként általában csak 3-5 centi­­mot kitevő emelésa kőolajtermékekre kivetett adó emeléséből származik. Az adóemelést még az előző kormátjy ter­vezte, de várható, hogy az új jobbkö­zép koalíció is újabbemelést hajt végre rövid időn belül, hogy növelje a költ­ségvetés ebből származó bevételeit. ENSZ-szakértők álláspontja Az ENSZ Európai Gazdasági Bi­zottságának (ECE) szakértői szerint az idén a munkanélküliek tömegének további gyarapodása várható Kclct- Európa országaiban, s emiatt is fontos lenne, hogy a Nyugat segítsen meg­őrizni a térségben zajló fájdalmas re­formok társadalmi támogatottságát. A kiadott éves jelentésében az ECE a Marshall-tervhez hasonlatos, össze­hangolt újjáépítési program elindítá­sát sürget tea kelet-európai államok ja­vára, ugyanakkor megállapította, hogy a Nyugat legutóbbi protekcio­nista intézkedései csak tovább rontot­ták a térség kilábalásának esélyeit. Költekezik az EBRD — Az EBRD igen óvatosan bánik részvényesei pénzével, ügyelnek ki­adásaira. így nem vádolható túlkölte­kezéssel állítja az Európai Újjáépí­tési és Fejlesztési Bank(EBRD)közle­­ménye. Azután adták ki, hogy két brit lap is úgy vélekedett: a bank túlságo­san sok pénzt fordít saját kiadásaira. A lapok szerint az EBRD eddig több mint 200 millió fontot fordított saját céljaira (berendezésre, bankettekre, repülőgépbérlésre), miközben a kelet­európai országoknak és a volt szovjet tagállamoknak ténylegesen folyósí­tott kiadásai ennek alig több mint a fe­lét tették ki. Otthon fejleszt a Mercedes — A Mercedes Benz elállt tervétől, hogy a prágai Avia és a jabloneci Liaz vállalatokkal együttműködve gyárt­son teherautókat Csehországban jelentette az AP és a DPA Helmut Wemerre, a német konszern elnökére hivatkozva. A Mercedes pedig már szándéknyilatkozatot is aláírt arról, hogy részesedést vásárol a két csehor­szági autógyárban és öt év alatt 350 millió márkát fektet be a csehországi gyártásba. A német autógyár wörthi üzemében gyártja a szóban forgó teherautómodellcket. Olasz privatizáció — Az olasz kormány nagyszabású privatizálási tervet hagyott jóvá je­lentették a hírügynökségek Rómából. Az Amato-kabinct májustól magán­kézbe kíván adni több állami nagyvál­lalatot, köztük a kőolaj- és foidgázfor­­galmazással foglalkozó F.NI-holdin­­got. Teljesen privatizálni akarják az ENE L-t, az országos elek tromós ener­giaellátó céget. Oktatóprogram bankároknak A londoni székhelyű Európai Újjá­építési és Fejlesztési Bank (EBRD)ok­tatóprogramot tervez a környezet vé­delmét isfigyelembe vevőbankszolgál­tatás előmozdítására Kelet- és Közép- Európában, és ennek módszertanát Magyarotszágon akarja kikisérletezni a budapesti nemzetközi bankárképző központ (ITCB) közreműködésével.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom