Petőfi Népe, 1993. április (48. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-20 / 91. szám
MEGYEI KÖRKÉP 1993. április 20., 3. oldal ÉRDEKTELENSÉG VAGY SIKER? Közmeghallgatás Hartán • A hartaiak otthonról is beleszólhatnak a kö/ügyekbe — a kábeltévé jóvoltából. Egyelőre nehéz lenne eldönteni, hogy a kábeltelevíziós egyenes adás révén az egész falu előtt folyó hartai közmeghallgatás érdektelenségbe fulladt-e. Ugyanis a szokásos módon, közvetlen telefonvonalon véleményt nyilvánító hartaiak közül csupán ketten intéztek kérdést a képviselő-testülethez, pedig korábban több tucat javaslat, felvetés kísérte a hasonló fórumokat. Dilemma tehát, hogy minden olyan jól megy-e a nagyközségben, vagy az emberek kaptak csömört a helyi politizálástól. Tény, hogy a nemrégiben megtartott, közmeghallgatással egybekötött testületi ülés a szokásos módon zajlott. A polgármester mintegy egyórás előadásban értékelte az elmúlt évet. Számot adott az 1992. évi költségvetés teljesítésének sarokszámairól, a fejlesztésekről. A nagyobb nyilvánosságot az indokolta volna; a testület arra lett volna kíváncsi, hogy a költségvetésben milyen arányt képviseljenek a fejlesztési feladatok. Ezzel összefüggésben a működési költségek területén milyen szorosra húzzák a nadrágszíjat. A köztisztviselők jogállásáról szóló helyi rendelet tárgyalásánál meglehetősen nagy zűrzavar keletkezett. Többen alapjában keverték a köztisztviselőkről és a közalkalmazottakról szóló törvényt. A pedagógus képviselők azt szorgalmazták, hogy a kollégáikat érintő kérdéseket is most tárgyalják. A közel háromórás vita végén a polgármesteri hivatalban bevezették a rugalmas munkaidőt, s ha szerény mértékben is, de a hartai köztisztviselők ruhapénzt is kapnak. Az üdülési hozzájárulásra is elkülönítettek pénzalapokat. Vitát az váltott ki, hogy a gázprogram megvalósításakor szabad-e közpénzeket felhasználni. Egyesek szerint a gáz bevezetése egyéni ügy, ezért erre nem kellene áldoznia a falunak. Azt is megtudtuk, hogy a település nagyobb vállalati, gazdálkodóegységei kifulladtak, rájuk csak korlátozott mértékben számíthatnak. A céltámogatásos beruházásoknál ugyan rangsort állítottak fel, s ebben előkelő helyen áll a szennyvízprogram megvalósítása, ám nagy a valószínűsége annak, hogy a Szigetköz problémái miatta vízügyi és környezetvédelmi alaptól elegendő pénzt nem kapnak. Zsiga Ferenc Csődben a szövetkezetek negyede A Bácskai és Duna melléki Mezőgazdasági Szövetség elkészítette a tagszövetkezetek elmúlt évi gazdálkodásáról az éves jelentést. Ebből kiderül, hogy tavaly a szövetkezetek 141 ezer 499 hektár területen gazdálkodtak, melyből 4230 hektár szántóterületet parlagon hagytak, a működési problémák és a tavaszi aszály miatt. Az összes szántóterület 32,4 százalékán kalászos gabonát, 31,3 százalékán kukoricát, 14,7 százalékán ipari, 21,6 százalékán pedig egyéb növényeket termeltek. Az étkezési búza vetésterülete 24 százalékkal csökkent, a hozamok 37 százalékkal maradtak el a tervezettől. A garantált állami ár kialakítása és meghirdetése elmaradt, annak következtében ágazati szinten veszteséget okozott a szövetkezetnek. A kukorica 45 százalékos terméskiesése több helyen lehetetlenné tette az állatállomány takarmányozásához szükséges készletek kialakítását. A napraforgó vetésterülete 6 százalékkal nőtt, a terméseredmény elfogadható volt, de a térségben termesztett napraforgóvetőmag-hibrideknél a hozam egyötödével csökkent. A cukorrépa is vesztett vetésterületéből, és az eredmények is 21 százalékkal alacsonyabb szinten realizálódtak. A térségben eddig meghatározó fűszerpaprika hozama 52 százalékkal maradt el,az 1991. évitől, a szőlő pedig 37 százalékkal kevesebb termést hozott. A télialma exportja 54 százalékkal esett vissza. A pénzügyi ellehetetlenülés miatt közel a felére csökkent a tápanyag-utánpótlás, és nagyságrendileg nőtt a genetikailag alacsony vetőmag használata, és fedezet hiányában a növényvédelmi munkák is elmaradtak. A gazdaságokban a tehénlétszám 20 százalékkal, a koslétszám 30 százalékkal, a baromfi egyharmadára, a juhállomány pedig a felére csökkent. Egyáltalán nem csoda, hogy ezek hatására az 57 gazdaság egynegyede kénytelen volt csődöt jelenteni. A termelési költségek 30 százalékát az energiaköltségek tették ki, nem beszélve az elöregedett gépek javításáról, fenntartásáról. A vagyon rovására a szövetkezetek nagy része bevételei biztosítására értékpapírt adott el. Míg 1991-ben a szövetkezetek 47 százaléka volt nyereséges, addig tavaly csak 17 százaléka. Tízmillió feletti eredményt csak két szövetkezet produkált. A legaggasztóbb annak a 36 üzemnek a sorsa, ahol a veszteség meghaladja a 10 millió forintot. Az adótörvény változása, a kétkulcsos áfa bevezetése tovább fokozta az üzemek kilátástalan helyzetét. Legnagyobb gond, hogy a további munkához szinte lehetetlen hitelfedezetet szerezni a bankoktól. Papp Zoltán A toldmegváltás paródiája Imrehegyen? Több mint száz szőlőtermelő jelent meg az imrehegyi szövetkezet meghívójára pénteken este. A gyűlésen egyetlen napirendi pont volt: a szövetkezeti átalakulási törvény értelmében a kooperációs, valamint a rekonstrukciós szőlők földtulajdonának megváltása. Ez utóbbi könil alakult ki parázs vita. Béla Lajos, a szövetkezet vezetője közölte, hogy az igazgatótanács legutóbbi ülésén a következő árakról döntöttek: bérelt szőlők 1000, míg a saját erőből telepített—szövetkezeti tulajdonú földön — 400 forint aranykoronánként. Az utóbbi esetben a szerződés harminc évre szól. Az aranykorona-értéket nem az eredeti földminőségre, hanem a jelenlegi szőlőültetvényre állapították meg, ami a korábbi állapotnak ötszörös szorzata. A jelenlevők az aranykorona, valamint az ez alapján megállapított 400 Et/AK-értéket méltánytalanul magasnak tartották, tekintettel arra, hogy saját munkájukkal, pénzükkel javították fel ezen területek minőséget. A szövetkezet vezetője közölte, hogy nem kötelező a terület megválása. Ez az összejövetel most tulajdonkeppen egy alku színhelye lenne; szövetkezeti tulajdonban nem maradhat egy talpalatnyi föld sem. Felvetődött a jogbizonytalanság lehetősége és ezekkel együtt 100 Ft/AK-értékre érkezett több felől is támogatott ajánlat. A szövetkezet vezetője egyszerűen nem akarta meghallani az összeget, kifogásolta a javaslattétel hangnemét, mire a fenti összegre újabb felszólaló tett javaslatot. Ekkor Béla úr célzást tett arra, hogy itt bármilyen összeg hangzik el, a végső árat az igazgatótanács dönti el. Innentől elszabadult a pokol: egy hölgy felháborodva kérdezte: hogy mint magánember, miért hívják ide, ha úgyis az igazgatótanács dönt? Milyen piaci helyzet ez? Hát kibújt a szög a zsákbók, ez az egész csak egy törvényvégrehajtás paródiája. Elhangzott a kérdés: Béla úr bír-e felhatalmazással az alkura, illetve érdemi döntésre? Mire a válasz, hogy nem — hanem az itt elhangzottakat tolmácsolja az igazgatótanácsnak. Felvetődtek a következő kérdések: Miért nem jelent meg az igazgatótanács többi tagja is, ha már vezetőjüket döntési joggal nem ruházták fel? Vagy talán az itt megjelent embereknek nem olyan drága az idejük, mint az igazgatótanács tagjainak? Takács János EREDMÉNYESEN VÁLLALKOZTAK A FÜLÖPSZÁLLÁSIAK Kinek a földjén járunk? A fülöpszállási képviselő-testület legutóbbi ülésén az egyik napirendi pont keretében Papp János, a helyi Kunság Tsz elnöke a szövetkezet működéséről tájékoztatót tartott. — Az elmondottakat úgy is értékelhetjük — folytattuk másnap a beszélgetést —, hogy volt egy jo és egy rossz híre. — A jó hírünk az, hogy nem mentünk tönkre, mert másfél éve hitel nélkül gazdálkodunk, sőt 2,5 millió nyereséget értünk el. Korábban pedig több tízmillió volt az adósság. Hogy ez most nem így történt, az összefügg azzal, hogy idejében eladtuk az erő- és munkagépeket, azoknak, akik rajta dolgoztak. Mennyire másképpen viszonyulnak így a munkához. Sokat számít a tulajdonosi szemlélet. A szerelőműhely is megszűnt, csak alkatrészről gondoskodunk. Eladtuk a szolgálati lakásokat is. A tejhasznú szarvasmarhák — több mint kétszáz — szintén a tagoké. Az árukat három év alatt kell kifizetni. Nálunk nincs is tejprobléma. A KAGE-ban jó partnerre találtunk, s a tagok is megtalálják a számításukat. Változatlanul azt hirdetjük, mindenki fogjon földet. Azzal foglalkozzon, amihez a legjobban ért, és amire a családban megvannak a tárgyi és személyi feltételek. Azért nem hagyjuk magukra a tagokat. Ami a termeléshez szükséges, azt mi adjuk. Kinek milyen vetőmag kell, rét, legelő, szántó. Ha valakinek nagyobb kiadása adódik hirtelen, még pénzt is előlegezünk. A múlt hónapban pedig egy kis jutalmat is oszthattunk. Törődünk az idősekkel is, hiszen sokan vannak, s ők már nem tudnak magukon úgy segíteni. — A szövetkezet tehát nemcsak megmaradt — s mindössze 13 tag vált ki —, hanem eredményesen is gazdálkodnak. Emellett ne feledkezzünk meg a rossz hírről sem . . . — A kezdeti gyors átalakulás ütemét több mint egy éve akadályozza az, hogy nincs érvényes földalapfelosztás. Nem tudunk tovább lépni. Bizonytalan várakozással telik az idő. A vállalkozások zöme már két éve létrejött, megbízhatóan és jól működik. A föld, mint alapvető termelési eszköz tulajdonlása pedig bizonytalan. Emellett Fülöpszálláson nagy terület a természetvédelemhez tartozik. Állítom, ha ezt a földdolgot a helyi lakosságra bízták volna, már régen lerendezett lenne. De sok még azt sen tudhatja, hová hordja a trágyát. Várunk, hogy valami történjen, nézünk és sok esetben sajnáljuk, hogy nem tudunk megoldást találni, mert a hatalom, a jogszabály „fent” van, vagy lesz .. . Ezért is úgy döntöttünk, itt mindenki egyenlő lehetőséget kap, tag, vagy nem, csak azt nézzük, dolgozni akar. — Ez az átalakulás alaposan kiválogatja az embereket — folytatta beszélgetésünket már a határban Bíró Gábor főmezőgazdász. — Aki életrevaló, az feltalálja magát. Jó példa erre, hogy amikor a gépeket tulajdonba adtuk, több volt a jelentkező, mint most, aki dolgozik rajta. De ők teljes erővel. S ugyanakkora területen helytállnak, mint amikor többen voltak. Valós volt hát a belső munkanélküliség. De aki tényleg dolgozott, az most is megél. Vannak vállalkozásban több tízhektáros földdarabok. Sláger a napraforgó, jelentős a búza, a takarmánynövény. Csak a földalapfelosztás bizonytalan a • A legolcsóbb takarmányozás a legeltetés. Csak kié lesz ez a legelő? — kérdi Bíró Gábor főmezőgazdász. tulajdon. Mit tudni most is, kinek a földjén járunk!? Az országos hivatalok hónapokat várnak egy-egy határozattal. Minden régit szétvernek, s újat akarnak. De mi az új? A vetőmag, a ló? Beszélgetésünk közben megtudtam azt is, a Kunság Tsz-ben drasztikusan csökkentették a vezetői, az ügyviteli létszámot. Akik pedig maradtak? „Más hazugságokon nőttünk fel, s most nehéz a durva farkastörvényekhez igazodni — de igazodunk” — fogalmazta meg búcsúzóul a főmezőgazdász. Kép és szöveg: Pulai Sára Elismerés a jánoshalmi tűzoltóknak Kiskunlacháza repülőteret akar Nem nyugszanak bele Kiskunlacháza és a környék lakói, hogy a környezetvédelmi tárca a Kiskunlacházára tervezett repülőtér megvalósításához nem járul hozzá. Amint Kocsis Mihály polgármester az MTI-nek elmondta: további hét érintett környékbeli településsel együtt aláírásgyűjtési akciót kezdenek a volt szovjet repülőtér polgá/i légikikötővé alakítása mellett. Érvelése szerint ugyanis a hatóságok mondvacsinált ürüggyel söpörték le a repülőtér tervet az asztalról. Mint ismeretes, arra hivatkoztak, hogy a gépek zavarnák a nemzetközi madárvonulást. Ezzel szemben — állítja a polgármester — a kérdéses területen évtizedek óta szovjet repülők szálltak naponta többször is fel és le, s az ezzel járó stresszhez a madarak kitűnően alkalmazkodtak, még a költésben sem akadályozta meg őket a légiforgalom. Álláspontja szerint érthetetlen, hogy a tárca a Kiskunság természeti békéjét félti, nem aggódik viszont a Kiskunlacháza helyett Kunmadarason létesítendő repülőtér miatt, ami viszont a Hortobágy csendjét verné fel. A környékbeliek a hatóság döntésével kapcsolatban nem annyira a természet féltéséről, mint inkább különböző érdekösszefonódásról beszélnek a számukra érthetetlen döntéssel kapcsolatban. Éppen ezért a repülőtér megvalósítása mellett szóló aláírásgyűjtési akción túl hamarosan lakossági fórumot szerveznek, amelyre az érintett tárcák képviselőit is meghívják, hogy ott fejtsék ki ellenérveiket a légikikötő megvalósítása ellen. Egyelőre a kormány által előírt környezeti hatástanulmány sem készült el, ami alapul szolgálhatna a repülőtér létesítésével kapcsolatos szakmai véleményekhez. A beruházáshoz elsősorban azért ragaszkodnak a polgárok, mert új munkalehetőséget várnak tőle, a térségben jelenleg ugyanis 7500 munkanélkülit tartanak számon. Munkavédelem A holnap Budapesten kezdődő kétnapos országos munkavédelmi konferencián az új munkavédelmi törvény tervezetét is ismertetik. (Szervező a MTESZ.) Az új jogszabály igyekszik vigyázni a dolgozók testi épségére napjaink gazdasági körülményei között is. • Országosan is ritkaságszámba megy, hogy egy helyi önkormányzat hivatásos tűzoltóságot tartson fenn. Jánoshalmán összefonódik a hivatásos és az önkéntes munka, s szívesen viselik saját jelvényükkel ellátott egyenruhájukat is. Felvételünkön a kitüntetett Nagy Sándor egy korábbi akció részleteit magyarázza. (Fotó: B. F. I.) A 116 éves múltú jánoshalmi Önkéntes Tűzoltó Egyesület április 15- ei, évi közgyűlésén Szilasi György alpolgármester, az egyesület elnöke az elmúlt évi tevékenység értékelésekor kiemelte, hogy 109 esetben kellett tűzesethez vonulniuk a jánoshalmiaknak. Ebből 65 alkalommal a város határát sem hagyták el. Az 52 ezer hektáros működési területen 100 millió forintnyi értéket mentett meg a 4 főállású, a 2 szerződéses és a 3 önkéntes tűzoltó. Jól kezelt költségvetésről számolt be Fenyvesi Lászlóné, a GAMESZ vezetője. Úszószivattyú, motoros láncfűrész és roncsvágó beszerzése mellett, kifizették a 13. havi illetményt is. A támogatóknak megköszönte az ÖTÉ működtetéséhez az elmúlt évben nyújtott hozzájárulásaikat. Szakái Lajos polgármester szeretné Jánoshalmára meghívni a hasonló nagyságú és jogállású tűzoltóságot működtető helységek polgármestereit, közös problémáik megbeszélése céljából. Az ÖTÉ az aszálykárok csökkentésében is közreműködött. Radnai István, a Haladás Szövetkezet elnöke megköszönte az egyesület tagjainak, hogy szorult helyzetükben, több száz szarvasmarha itatását segítették technikai eszközeikkel. Szilaj István a megyei tűzoltóparancsnokságtól dicsérte a jánoshalmi önkormányzatot, mert az ÖTÉ fenntartására fordított 3 milliós, átlagon felüli támogatásával sokat javított a térség, és a megye tűzvédelmi helyzetén. Ezt követően a megyei parancsnok elismerését adta át Óvári János, Nagy Sándor és Csizmadia Sándor jánoshalmi tűzoltóknak. Biázsik Sándor ********************************************** Kishegyed UGYE TUDJA, HOGYHA KEDD, MEGÍRJA A KISKEGYED! Öreglány, ne légy férfi! Csak a család nem adta fel A bankelnöknek is van mamája Romantikus külpolitikus — különös portré Jeszenszky Gézáról Esküvő a sátor alatt és persze divat, kozmetika, sztárok és pletykák. Mindez, mint minden kedden, olvasható a Kiskegyedben. ^ * ********************************************** I Vendégségben Ausztriában A klosterneuburgi Albreschtsberger Zeneiskola meghívására ausztriai vendégszereplésre utazott a kecskeméti M. Bodon Pál Kamarazenekar. Szerdán este a város kolostorának Augustinus Termében adnak hangversenyt. Egyebek között Corelli-, Bach-, Mozart- és Weiner-műveket szólaltatnak meg. Szólistaként közreműködik az osztrák zeneiskola két tanára is. A kecskemétiek szereplését ősszel viszonozzák majd a klosterneuburgi zeneiskolások, akik egyébként országos versenyt nyertek hazájukban. Vizsgálják a gyermektragédiát Államigazgatási eljárás keretében vizsgálják a pénteki gyermektragédiát. A Kecskeméti Kincsem tanyán egy hatéves nagykőrösi kisfiú bejutott a kutyaketrecbe, ahol az ott lévő négy dog megmarta, és sérüléseibe belehalt. A megyei rendőr-főkapitányság folytatja le az államigazgatási eljárást, melynek során megpróbálnak minden részletet kideríteni, az eredmény harminc napon belül várható. Templomi hangverseny Húsvéti hangversenyt szervez Kiskunfélegyházán, a Szent István-tcmplomban április 25-én, délután négy órai kezdettel a Móra Ferenc Gimnázium. Először tavaly volt hasonló hangverseny, .és annak sikerét tapasztalva dön-j tőitek úgy' a mórások, hogy hágyórháhyt‘fognák (cfémteni. A vasárnapi' műsorban fellép többek közt az iskola énekkara, a női és a vegyes kar, vezényel Kapus Béla karnagy, az iskola tanára. Előkészületek a gázbekötésre Ugyan a Szánk—Kiskőrös—Kalocsa nagynyomású gázvezeték-kiépítése még el sem kezdődött, s az ezzel párhuzamosan tervezett, településeken belüli rendszer kivitelezése is várat magára, a gázzal kapcsolatos érdeklődők száma jócskán megnőtt a térségben. Ezt bizonyítja a Kalocsán nemrégiben megrendezett gázkészülék-bemutató, amelynek a sportcsarnok adott helyet. Meglehetősen sok érdeklődő volt kíváncsi a kiállított berendezésekre. A gázkészülékek, gázkazánok és konvektorok teljes skáláját felvonultató kiállítás alkalom volt arra is, hogy a látogatók szakmai tanácsokat kapjanak, megismerjék a bekötés fázisait, az optimális üzemeltetés feltételeit. Videoton—Tekmar vegyes vállalat Vegyes vállalatot alapított az esseni Tekmar Regelungetechnik GmbH. és a Videoton Holding. A székesfehérvári székhelyű VT.-t Hybrid Elektronika Kft.-t hétfőn sajtótájékoztató keretében mutatták be az alapítók. A vegyes vállalatoí a Videoton hibrid üzemében már két és fél éve meglévő, de eddig kihasználatlan technológiára alapozva hozták létre. A hibridáramkör-gyártósor lízingkonstrukcióban érkezett az országba, eredetileg katonai célú termelést szolgált volna a KGST országok számára. Kutatják a bazilikát A déli oldalhajó és a délnyugati torony eddig nem ismert részének feltárásával folytatják az idén a régészek a Szent István által? alapított középkori királyi bazilika feltárását Székesfehérvárott. Kralovánszky Alán, a feltárás vezetője, a város középkori emlékeit immár három évtizede kutató régész elmondta: a napokban megkezdett munkálatokat a székesfehérvári önkormányzat, az Országos Műemléki Hivatal, valamint a Művelődési és Közoktatási Minisztérium anyagi támogatásával végzik.
