Petőfi Népe, 1993. április (48. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-14 / 86. szám

MEGYEI KÖRKÉP 1993. április 14.. 3. oldal TILTAKOZNAK AZ UTCABELIEK Partvédelem nélkül nincs Euroskanzen? Tiltakoznak a tiszakécskei Wesse­lényi utcában lakók, miután arról ér­tesültek, hogy az ingatlanjaikkal szemben lévő telkeket — családi há­zak építésére — értékesíteni szeretné az önkormányzat. Mint tiltakozó levelükben írják, azért választották lakóhelyül a vá­rosnak ezt a részét—lemondva ezzel kövesútról, telefonvonalról, s egyéb előnyökről—, hogy élvezhessék a Ti­­sza-part közelséget, az előttük feltá­ruló természeti panorámát. Ameny­­nyiben házakat emelnek a szemben lévő portákra, úgy utcájuk egyedi jel­legét el veszti, s ingatlanuk érteke is je­lentősen csökken. E tiltakozás előzménye az, hogy Csemus Ferenc alpolgármester már több esetben tárgyalt a vízügyi igaz­gatósággal az Euroskanzen felépíté­sével kapcsolatban. A néhány éve született ötletet, az Európafalu gon­dolatát ugyanis közvetlen a Tisza­parton, a nagy kanyarban, a folyó egyik legszebb részén kívánják meg­valósítani. Szó volt már arról—e lap hasábjain is —, hogy a Kötivizig átadná a terület kezelői jogát a város­nak, a legnagyobb gond azonban a partvédelem. Enélkül elképzelhetet­len bármilyen építkezés folyóparti telkeken. Mint Csemus Ferenc elmondta, a vízügyi igazgatósággal folytatott leg­utóbbi megbeszélésen egyfajta lehe­tőségként merült fel, hogy a partvé­delmi munkák igen magas költségét esetleg csökkenthetné a város. Még­pedig oly módon, hogy a javítást igénylő partszakasz egy részét, pon­tosan a Wesselényi utcával szemben lévőt — annak ellenére, hogy a víz­ügyi igazgatóság kezelésében van — értékesíthetné az önkormányzat, s ezzel több mint 15 milliós költségből a porták eladásával 3-4 millió forint megtérülhetne. Csernus Ferenc hangsúlyozta: mindez csak egy lehetőség a sok kö­zül, mindenképpen figyelembe veszik az utcabeliek kérelmét, s a legjobb megoldást keresik. Az is igaz persze, hogy az Euroskanzen létrehozása, ha ragaszkodnak a kiszemelt területhez, elképzelhetetlen a partvédelém nél­kül. Mint ahogy a szóban forgó telke­ket sem adhatják el jelenlegi állapo­tukban. Nemcsak azért, mert a város általános rendezési tervében ez nem családi házas övezetként szerepel, ha­nem azért sem, mert a folyópart — bizonyos védelmi munkálatok nélkül — beépítésre alkalmatlan. Ha a pénz hiánya miatt meghiúsul a partvédelem, akkor az Euroskan­zen megvalósulása is veszélybe kerül. El kellene már döntenie a városnak, mondta az alpolgármester —, kell-e valójában az Európafalu. Ha igen, akkor ennek létrehozása bizonyos ál­dozatokkal jár. B. M. Uj kápolna Félegyházán Szakmári tájékoztatók SZERMARADÉK-V1ZSGÁLATOK Veszélyes zöldségek? A szakmári önkor­mányzat képviselő-testü­letének nemrégiben meg­tartott tanácskozásán három beszámoló is sze­repelt. Dr. Répási Csaba körzeti állatorvos a köz­ség állategészségügyének helyzetéről tájékoztatta a képviselőket. Mint meg­tudtuk, a faluban a szar­vasmarha-állomány fo­lyamatosan csökken. Jel­lemző adat, hogy míg Gombolyagon öt éve 17 tehén volt, addig most kettő van. Jelentősebb megbetegedés nem for­dult elő, csupán egy mar­ha pusztult el, három pe­dig kényszervágásra ke­rült. A sertéstartási kedv Szakmáron szintén csök­kenőben van. A malac­létszám túlnyomó több­ségét Hartán és Solton szerződéssel értékesítik. Gyakori megbetegedés a nehéz ellés, méhgyulla­­dás, tejhiány. Az állat­­egészségügy színvonalát jelzi, hogy ezen a terüle­ten is kevés az elhullás. A süldők és hízók jellem­ző megbetegedése Szak­máron a véres hasmenés. A faluban egy keltető­üzem működik, a barom­fiállomány egészségügyi állapota kielégítő. Merőben más témát érintett a jegyző beszá­molója. A szabálysértési ügyintézés értékeléséből kitűnt, hogy a faluban az állampolgári fegyelem nem javult. A szociális terület mér­legének megvonása szin­tén a napirenden szere­pelt. Lényeges adat, hogy Szakmáron 35 tagú az idősek klubja, s további 14 idős a szociális étkező. A múlt évben 54 rászo­rult közel 140 ezer forint szociális segélyben része­sült. Viszonylag magas a faluban élő mozgáskor­látozottak száma, hiszen 38 mozgáskorlátozott ré­szére mintegy félmillió forint közlekedési támo­gatást fizettek ki. A fiata­lok segítésére jellemző, hogy öt család lakásépí­tési kamattámogatásban, 11 pedig építési támoga­tásban részesült. A képviselők mindvé­gig érdeklődéssel hallgat­ták az alapos beszámoló­kat, majd megköszönve az előterjesztők munká­ját, elfogadták azokat. Zs. F. Ilyenkor tavasz tájé­kán inkább a középpont­ba kerülnek a primőr zöldségek az egyébként folyamatosan végzett nö­­vényvédőszermaradék­­vizsgálatoknál. A Bács- Kiskun Megyei Növény­egészségügyi és Talajvé­delmi Állomás szakem­berei szúrópróba-szerűen vesznek mintákat a zöld­séget és gyümölcsöt áru­sító piacokon és üzletek­ben. Az idén a vizsgálat elrendelését alátámasz­totta más is. A budapesti Nagykő­rösi úti nagybani piacon — hasonló vizsgálódás alkalmával — kiderült, egy viszonteladónál az állítólag Kecskemétről származó saláta nem vegyszermentes. Az első vizsgálatok megállapí­tották, hogy a megenge­dett 2 milligramm/kilo­­gramm ditiokarbamát­­értéknek (Zinebnek) többszörösét tartalmazta a zöldségféle. Ez az anyag egyébként nem tartozik a méregkategó­riába, viszont a szerma­­radék-vizsgálatoknál fi­gyelemmel kísérik a je­lenlétét. Ugyanakkor a megyei tisztiorvosi szol­gálat is jelzett a növény­védő állomásnak, hogy valaki import szőlő meg­­evése után hasmenéses panaszokkal fordult or­voshoz. Ez egyébként szintén jelzésérteke miatt fontos. A szúrópróba-vizsgá­latokat így kiterjesztették a primőrök mellett a sző­lőre is. Hét mintát vizs­gáltak meg a laboratóri­umban, az ilyenkor hasz­nálatos növényvédő sze­rek szermaradékára. A három vizsgált saláta­mintában nem találtak értékelhető mennyiségű ditiokarbamát-marade­­kot, kettőben az egész­ségügyi határérték alatt maradt a szermaradék­ért ék. Két vizsgált Dél- Afrikából származó sző­lővel szintén nem volt probléma. Az egyéb nö­­vényvédőszer-maradék kimutatásához több idő­re — napokra — van szükség, ezek vizsgálatát most végzik a szakembe­rek. G. E. Vágóhidat avattak Tompán Helyi rendelet a szociális ellátásról Tompa belte­rületének déli szé­lén, az 53-as főút mellett, ahol né­hány hónapja még mély gödrök és sok szemét fo­gadták az arrajá­­rókat, új vágóhíd áll. Április 5-én nyitották meg. A tulajdonosa, Balázs Piri Béla magánvállalkozó így nyilatkozott az előzmények­ről: — Nagy gon­dot jelentett a gazdáknak Tompán is — mint általában az országban —, a sertések értékesítése. E problémát látva jött a vágóhíd építésének a gondolata, majd a lehetőségek felmérése után a megvalósítása. Tavaly kezdődött az építkezés, közben ez év januárjában be­indítottam a sertésfelvásárlást, szállí­tok különböző húsipari vállalatoknak, mellette továbbra is ellátom a tompái és a kelebiai húsüzleteimet áruval. A feldolgozás a kelebiai vágóhídon tör­ténik, ezt az ottani önkormányzattól bériem, és továbbra is üzemeltetem. — Milyen kapacitással működik ez a tompái létesítmény? — Havi nyolcszáz-ezer sertést fo­gunk levágni, emellett juhokat is. A szarvasmarhákat továbbra is a kele­biai vágóhídra visszük. Átlagban tizen­öt embert foglalkoztatok itt, ebből • Az új vágóhíd. Még hiányzik a cégtábla. hat-hét a szakember, a többi segéd­munkás. Nyolc munkanélküli jutott itt kereseti lehetőséghez. Elsősorban Tompa és Kelebia húsellátását szeret­ném megoldani, a többi húst elszállít­juk Szegedre, Kiskunhalasra és a lehe­tőségektől függően máshová is. — Egyre több a kispénzű ember, rá­juk gondolt-e? — Ezen a vágóhídon nyilt egy hús­bolt is, amelyben — mivel helyben tör­ténik a feldolgozás.— lesz olpsó áru is, például belsőség, láb, fej, húsos csont, tepertő. Áz értékesebb húsféleségeket is nagykereskedelmi áron adjuk, a ser­téscombot 230, a tálját 180, az oldalast 160 forintért. Egyelőre heti két alka­lommal tartjuk nyitva az üzletet, de ha a kereslet úgy kívánja, a hét minden munkanapján kiszolgáljuk vásárlóin­kat. Kcp és szöveg: Kiss B. XJfVHl évfolyam 1M3/2 *»M!H as c« * Lakáskultúra Nézzen a naptárra! Április, tehát megjelent a Lakáskultúra Benne: — Alaposan átalakított kislakás; — A világra nyitott otthon; — Faház gerendákból — finn módra; — Beszámoló a kölni bútorvásárról; — A ház asszonya: Galambos Erzsi. Ötletek, pályázat, játék a friss Lakáskultúrában! 12 ****************************************4 A nemrégiben megjelent és rész­ben hatályba lépett szociális tör­vény számos olyan rendelkezést tartalmaz, amely a helyi képviselő­­testületre bízza egyes segélyezési formák feltételrendszerének meg­határozását. Kalocsán is égetővé vált az új ellátási formák mielőbbi alkalmazása, ezért lázas munka kezdődött, hogy a szociális ellátá­sok helyi rendszerét rendeletbe foglalják. A helyi jogszabályterve­zet megalkotását a népjóléti bi­zottságra bízták. Nem kis munka eredményeként a közeljövőben vaskos anyag kerül a testület elé, hogy azt megvitassa. Mint az előterjesztők megálla­pítják, a jogszabály által előírt kö­telező ellátási formák a városban biztosítottak, ez alól csak a család­­segítés és az idősek átmeneti elhe­lyezése a kivétel, de ezt csak 1997. december 31-éig kell megvalósíta­ni. A tervezetben meghatározták a létfenntartási veszélyhelyzet, a jö­vedelemszámításoknál irányadó időszak mértékét és fogalmát. Ez utóbbi esetben rendszerint három-, illetve egyéves átlagjövedelemre lesznek kíváncsiak. Lényeges, hogy átmeneti és a rendszeres se­gélyre irányuló kérelmet nemcsak a jogosult, hanem bárki előter­jesztheti. Végre egyöntetűvé vált az is, hogy a jövőben a gyermekin­tézmények térítésidíj-kedvezménye iránti kérelmet az intézmény veze­tőjéhez kell benyújtani. A termé­szetben nyújtott szociális ellátások közé a lakásfenntartási támoga­tást, az átmeneti és.temetési se­gélyt, valamint a köztemetést és közgyógyellátást sorolták. A ren­delettervezet készítése során szá­mos szakmai és politikai érv csa­pott össze, amelyek a következő testületi ülésen, várhatóan kemé­nyebben is ütköznek. Zsiga Ferenc Húsvet vasárnapján zsúfolásig megtelt az új kápolna. Bensőséges ünnepség színhelye volt Kiskunfélegyházán a Nagyszőlő úti egykori iskola. A házat, melyet 1930- ban a helyi gazdakör épített, a közel­múltban adta vissza eredeti rendelteté­sének az önkormányzat. Ennek felújí­tása során a hívekről sem feledkeztek meg. Régi álmot valósítottak meg az­zal, hogy az épület végében egy kis ká­polnát alakítottak ki, melyet húsvét­­kor Stein Ernő kanonok szentelt fel. Ezentúl minden hónap második és ne­gyedik vasárnapján tart majd itt szent­misét Maár Zoltán, a monostori plé­bános. Elnököt választott az MDF kecskeméti szervezete Dr. Pánczél Gyula főorvost, or­szággyűlési képviselőt választotta a szervezet elnökének a másfél száz ta­got számláló kecskeméti csoport a múlt héten. Dr. Pánczél Gyula ötven szavazatot kapott, míg Goór Imrére — a másik jelöltre — negyvenhatan voksoltak. Az új elnököt arról kérdez­tük, miért vállalta a tisztséget? — Úgy gondolom — mondja dr. Pánczél Gyula —, hogyha valaki egyetért egy ügy igazával, akkor an­nak megvalósítását a nehéz időkben is támogatnia kell. Mára vége a kezdeti lelkesedés illúzióinak, a realitásokkal kell szembenéznünk. Az emberek egy része a problémák nyomására elszi­várgóit a pártokból. Akkor, amikor tenni kellene valamit a gondok enyhí­tése érdekében. —Hogyan viszonyul az MDF helyi vezetése a választás után dr. Debrecze­­ni József országgyűlési képviselőhöz? Egyesek korábban szívesebben látták a párton kívül Debreczenit, a Csurká­­val folytatott vitája után. — Jelen pillanatban a csoporton belül egyetlen olyan tag sincs, aki meg­­értveazetikai bizottság dr. Debreczeni Józseffel kapcsolatban hozott dönté­sét, a kizárása mellett kardoskodna. — Egy év maradt az országos vá­lasztásokig. Készülnek-e már a ’94-es megmérettetésre? —A stratégia kialakítása most kez­dődik. Amivel—véleményem szerint választásokat lehet nyerni, az a he­lyi politika. A kecskeméti önkor­mányzat MDF-es képviselőivel szo­rosabb kapcsolatot kell fenntarta­nunk, hogy a leendő teendőkre ponto­sabb válaszokat tudjunk megfogal­mazni. Személyekben még nem gon­dolkoztunk, bár könnyen elképzelhe­tő, hogy 1994-re esetleg új nevek is fel­vetődhetnek. B. Zs. Testületi ülés Kalocsán Holnap 16 órától a városháza disz­­termében ülésezik a kalocsai önkor­mányzat képviselő-testülete. Megvitat­ják a szociális igazgatásokról és szociá­lis ellátásról szóló rendelettervezetet, a vízmű vállalat átalakulását, szó lesz még a Dózsa György Szakközépiskola PHARE támogatási programjáról. Alapítványi felügyelettel Meglepő fordulat következett be Kiskunmajsán a cigánylakás-építések ügyében. Eddig úgy volt, hogy egy helybéli vállalkozó fogja egy ikerlakó­ház kivitelezését elvégezni, de a leg­utóbbi önkormányzati ülésen visszaad­ta a megbízást. A történések hátteré­ben minden bizonnyal az a három hét­tel ezelőtti cigányfórum áll, ahol éles kritikák érték a város vezetését a tart­hatatlan helyzet elodázása miatt. A testületi ülésen Terhe Zoltán, Dósai Imre és Farkas Zoltán képviselő indít­ványozta, hogy írjanak ki pályázatot az építkezésre, amelynek munkálataiba be kell vonni a helyi cigányokat is. A képviselők beadványukban sérel­mezték továbbá azt is, hogy még a tel­keket sem jelölték ki. (Ez azóta már megtörtént.) Végül olyan döntést hoz­tak, hogy ad hoc bizottságot jelölnek ki a munkálatok irányítására és a Maj­­sa Alapítvány pedig a munkálatok pénzügyi felügyeletét fogja ellátni, amennyiben az önkormányzat biztosí­tani fogja a szükséges anyagokat. A munkálatok során közmunkásokat is alkalmazni fognak. Az építkezés elő­készületeiről a jövő szerdai önkor­mányzati ülésen kell beszámolniuk az ad hoc bizottság tagjainak. Beszámol a rendőrkapitány Április 19-én, a halasi önkormány­zat soron következő ülésének egyik fő napirendje a halasi rendőrkapitányság 1992-ben végzett munkájáról szóló be­számoló lesz, melyet dr. Kastyják Já­nos városi rendőrkapitány terjeszt elő. Az ülésen részt vesz dr. Kocsis Attila ezredes, megyei rendőrfőkapitány is. Minden érdeklődőt várnak a témával kapcsolatosan. Fogadókész iskola Nemrégiben a kalocsai Dózsa György Mezőgazdasági és Közgazda­­sági Szakközépiskola adott helyet az ország hasonló profilú intézményeiben tanuló, leendő növénytermesztő és nö­vényvédő szakemberek tanulmányi versenyének. Mint a Földművelésügyi Minisztérium képviselőjétől megtud­tuk, nem véletlenül esett a választás Kalocsára, hiszen ott nemrégiben köz­­gazdasági tagozatot alapítottak, far­mer mintagazdaságot hoznak létre, s korszerű nyelvi laboratóriummal is rendelkeznek. Ez alapozta meg a ren­dezés jogának biztosítását. KÖZÉLETI HÍREK Horn Gyula Kiskunmajsán • Április 22-én, a Magyar Szocialista Párt kiskunmajsai szervezetének ven­dége Horn Gyula szocialista párti par­lamenti képviselő lesz. A nyílt fórumra este fél hatkor kerül sor a helyi művelő­dési központban. • Ma este hét órától egyenes adásban közvetíti a majsai kábeltelevíziós rend­szeren a Catel TV azt a vitafórumot, amelynek során a Kiskunmajsán mű­ködő pártok képviselői mondják el a véleményüket az aktuális helyi problé­mákról és közérdekű kérdésekről. • Találkozó. Kiskunhalason, a városi könyvtárban április 17-én, 15 órakor dr. Demény Lajos romániai magyar történésszel találkozhat az olvasókö­zönség. Témája a romániai magyar tör­ténelem kutatása napjainkban. Min­den érdeklődőt várnak a rendezvényre. ► \/ első szentmisét vasárnap tartották a/ új kápolnában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom