Petőfi Népe, 1993. április (48. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-01 / 75. (76.) szám

2. oldal, 1993. április 1. PETŐFI NÉPE Csendes diplomácia Jeszenszky Géza washingtoni tárgyalásai KÉRDŐJELEK Szabad kereskedni ? Az okmányokra felkerült az összes aláírás, az ünnepi beszé­dek elhangzottak, az érdekelt külkereskedők máris bizako­­dóbban várhatják július l-jét. Ekkortól lép életbe az EFTA- tagországokkal a hét végén megkötött szabadkereskedelmi megállapodás, amely várhatóan tovább könnyíti a bejutást egy­más piacára, s új lehetőségeket teremt a nyugaton sokszor kor­látozni kívánt magyar mezőgaz­dasági kivitelnek is. Lassú szülés volt? Kétségte­len, hogy nagyjából ugyanakkor kezdtünk el tárgyalni az Európai Közösség brüsszeli megbízottja­ival, mint az EFTA illetékesei­vel. Az EK-val mégis jó másfél évvel korábban, már 1991 végén sikerül megegyezésre jutni. Az EFTA szervezet rendje ugyanis eltérő, így külön-külön kellett az agrárkérdéseket tisztázni a ta­gállamokkal, Ausztriával, Svájccal, Finnországgal, Své­dországgal, Izlanddal és Norvé­giával. Am úgy tűnik, az erőfe­szítések indokollak voltak: a gazdasági diplomácia által elért persze, kölcsönös — vámle­bontások és más piaci kedvez­mények révén ez bankjainknak évi 40-50 millió dolláros plusz­­bevételt jelenthet. Sok ez vagy kevés? S valóban az agrárkivitel a lényeg, vagy az iparcikkpiacra kell jobban oda­figyelni? Ez ügyben a szakértők véleménye valószínűleg sokféle. De ne feledjük: földrajzi, terme­lési adottságaink, s a fejlettségi színvonalkülönbség miatt a me­zőgazdasági export előnyeiről még sokáig nemigen mondha­tunk le. S a közvetett haszon ? Az sem lényegtelen, hiszen nyugati szomszédunkkal együtt az EFTA-országok rövidesen EK- tagokká válhatnak, így velük a megegyezés legalább olyan fon­tos volt, mint Brüsszellel. Ezért is nevezhette a mostai genfi si­kert a külgazdasági miniszter mérföldkőnek az Európa felé ve­zető úton. Valóban ez az iram végállomásként pedig csak a fel­zárkózás jöhet szóba. Igaz, ad­dig számtalan mérföldkő mellett el kell még haladnunk. Szegő Gábor Ferenczy Europress Antall József fogadta Horn Gyulát A Miniszterelnöki Sajtóiroda szerdai tájékoztatása szerint An­tall József miniszterelnök, az MDF elnöke hivatalában — kéré­sére fogadta Horn Gyulát, az MSZP elnökét. A találkozó során Horn Gyula három kérdéskörrel ismertette álláspontját. A privati­zációról és azzal összefüggésben a parlamenti ellenőrzés kérdéséről, a mezőgazdasággal kapcsolatban ki­alakult helyzetről, illetve a terme­lőszövetkezetek tulajdonviszonya­it érintő kérdésekről és a nyugdíja­sok helyzetéről. A miniszterelnök tudomásul vette Horn Gyula tájé­koztatását és javaslatait, azokat is­merteti a kormánnyal. Kedvezményes parabola­antenna-vásár az EXTRA COMP­­KIÁLLÍTÁSON! Április 1-én és 2-án kedvezményesen vásárolhat parabolaantennát Kecskeméten, az Erdei F. Művelődési Központban. — Forgatórendszerek bemutatója. — 9 műhold, közel 100 nézhető csatorna! Csak a PUCHARDT ANTENNASZAKÜZLET kínálatában, Kecskemét. Vörösmarty u. 4. 5 Albert Gore alelpökkel, Anthony Lake nemzetbiztonsági tanácsadóval és képviselőkkel tanácskozott kedden Washingtonban Jeszenszky Géza. Az oroszországi és a boszniai helyzet, a térség kisebbségi problémái állottak az eszmecserék előterében—tájékoz­tatta a külügyminiszter a magyar sajtó tudósítóit. A magyar külügyminiszterre igen nagy benyomást tett Gore alelnök fel­­készültsége, sokrétű tájékozottsága, még a magyar vonatkozású kérdések­ben is. Az alelnök igen behatóan ér­deklődött a magyar kisebbségek szá-Meghalt 86 éves korában ifjabb Nagybányai Horthy Miklós, Ma­gyarország egykori kormányzójá­nak fia. Életpályájából viszonylag keve­set ismer a hazai közvélemény. A magyar politikai eseményeknek csupán epizódszereplője volt. Az isztriai Polában született 1907. feb­ruár 14-én. A harmincas években a Magyar Folyam- és Tengerhajózási Rt. vezérigazgatója volt, és igazga­tója az Angol—Magyar Banknak. Szerepelt a neve számos sportegye­sület elnökségi tagjainak sorában is. A háború kitörésekor már rend­kívüli követként és meghatalmazott miniszterként szolgált Brazíliában. Az Egyesült Államok elleni hadüze­net deklarálása után, 1942-ben ha­zarendelték. Felsőházi tagsága ré­vén több parlamenti bizottságban vett részt, de valójában az 1944. évi események kapcsán került a neve — Az élelmiszeriparban olcsó hitelekre és tőkeemelésre lenne szükség ahhoz, hogy az ágazat működőképes legyen és a hazai vállalatokat ne csak külföldi cé­gek tudják a privatizáció során megvásárolni — mondta Piros László, az Élelmiszerfeldolgozók Országos Szövetségének főtitká­ra. A szakember rámutatott: a magyar élelmiszeripar esélyei erőforrás oldaláról tekintve kife­jezetten kedvezőek. Jók az öko­lógiai adottságok és az élelmiszer­­iparban működtetett technológia színvnala meghaladja a ma­gyar ipari átlagot. Emellett az élel-A kommunizmus ideje alatt mélyhűtött román—magyar „ba­rátság” oldódni látszik a minap Gyulán, illetve Tordán megtartott külügyi csúcstalálkozón. Jelen esetben a találkozás egyik helyszí­ne az érdekes, mégpedig: Torda. Erdély egyik legrégibb városa ugyanis egy több mint négyszáz évvel ezelőtti határozattal mind­örökre beírta a nevét a világtörté­nelem „leg”-jei közé. Az Aranyos menti város a tizenhatodik század­ban Marosvásárhely, Kolozsvár és Gyulafehérvár mellett szinte éven­ként adott otthont az erdélyi or­szággyűlésnek. 1568-ban megtar­tott tordai országgyűlésen a vallás­ellentétektől felkorbácsolt Erdély­ben először a világon szavaz­ták meg a szabad vallásgyakor­máról, helyzetéről és—környezetvé­delmi szakemberként — jól ismeri a bősi problémát. Ennek jellemző pél­dája, hogy amikor szóba került a há­gai alávetési nyilatkozat, ő vetette fel, hogy ez nem oldja meg a Dunába áramló vízmennyiség kérdését. Je­szenszky benyomása szerint az ameri­kai kormányzat csendes diplomáciá­val szorgalmazza a bősi kérdés megol­dását és az EK erőfeszítéseitől vár si­kert. Az alelnök vetette fel többek között a vajdasági magyarok kérdését, érdek­lődve arról, mennyire érinti, nyugtala­előtérbe. A német megszállás idején egyik szervezője volt a kormányzó kiugrási kísérletének, kapcsolatba lépett a Magyar Front ellenállóival is. 1944. október 15-én a megszál­lók tőrbe csalták és rövid tűzharc után letartóztatták, majd szőnyeg­be csavarva elrabolták. — Kétség­telen, hogy fiam elhurcolását régóta és alaposan készítették elő: túszra volt szükségük, hogy engem zsarol­hassanak — írta későbbi visszaem­lékezésében Horthy Miklós, volt kormányzó. A mauthauseni koncentrációs tá­borból szabadulva, a háború után, Brazíliában telepedett le, majd egy súlyos balesetet követően sógornő­jéhez, vitéz Nagybányai Horthy Ist­­vánnéhoz költözött Lisszabonba. Itt érte a halál 1993. március 28- án. Nem zárható ki, hogy hamvait, később a Horthy család kriptájá­ban helyezik örök nyugalomra, szü­lei tervezett kenderesi temetésekor. miszer-ipari szakemberek képzett­sége is jobb az átlagosnál. A ma­gyar élelmiszeripar akkor fejlődhet igazán, ha a belföldi piacon megin­dul az élénkülés. Árnyalja a képét az is, hogy a keleti piacokra a ma­gyar áruk csak közvetítőkön ke­resztül juthatnak el, mivel az ága­zatra a tőkeszegénység a jellemző. Nyugaton a magyar élelmiszerek nagy része jól értékesíthető lenne, ám a kereskedelmet e területen korlátozza a tőkehiány. Piros László utalt rá, hogy az élelmiszer-ipari privatizációnak csak akkor van értelme, ha meg­szünteti a tőkehiányt és korszerű­síti a tőke szerkezetét is. lást minden keresztény egyház kép­viselőjének. A január 6-an megsza­vazott törvény az akkor már draszti­kussá fajult helvét reformátorok és az inititrinitáriusok közötti vitát próbálta levezetni. Érdekes módon az akkor uralmon lévő János Zsig­­mond az utóbbi mellett tört pálcát. Kevesen tudják azt viszont, hogy a szabad prédikálás lehetőségének a megteremtése mellett egy komoly erkölcsi törvényt is megszavaztak ezen az országgyűlésen, mégpedig: rendkívül súlyos büntetés róható ki a „gonoszul élő emberek” számára. 1693-ban a Diploma Leopoldinum kihirdetésével megszűnt az önálló erdélyi fejedelemseg, ám Torda vá­rosa továbbra is egy európai gon­dolkodásmód példája maradt. — sorbán — nítja az állampolgárokat, a kormányt a délszláv válság. Jeszenszky átadta Gorenak Antall Józsefminiszterelnök Bili Clinton elnöknek küldött levelét, amelyben^ hivatalosan meghívja az EgyesülfÁllamokat a világkiállításon való részvételre. Gore érdeklődéssel méltatta az Expót—mondván, hogy nemcsak magyar ügyről van szó, hú­szén az egész térség lehetőséget kap a világ előtti bemutatkozásra. Az amerikai kormányférfiak és képviselők véleménye szerint a ma­gyar belpolitikai helyzet megnyugta­tóanalakul. Földárverési rekord Újfehértón Sikeresen fejeződött be Sza­­bolcs-Szatmár-Bereg megye legna­gyobb földárverése Újfehértón, ahol március 23. és 30. között egy hétig licitálhattak területre a kár­pótlásijeggyel rendelkezők — tájé­koztatta az MTI-t szerdán Sveda Béla, a nyírségi kárrendezési hiva­tal elnöke. A rekordnak számító árverésen — az újfehértói volt az első, egy hétig tartó licitálás a régióban — 249 család jutott termőföldhöz, összesen 590 hektár nagyságú terü­lethez. A birtokba vett szántóföld, gyümölcsös, rét és erdő értéke meghaladta a 7700 aranykoronát, forintértéke pedig több mint 4,7 millió volt. A licitálás során jó együttműködés alakult ki a gazdák és a kárrendezési hivatal munka­társai között, így aztán különö­sebb vita nélkül oszthatták ki a kijelölt területeket. Sveda Béla sze­rint ez nem kis dolog, hiszen a ko­rábbi két évben erőszakos földfog­lalások sora történt a szabolcsi vá­rosban. A Nyírségben eddig 1751 far­mergazdálkodásra vállalkozó ju­tott termőföldhöz az árveréseken. A terület nagysága meghaladja az 5200 hektárt, míg aranykorona­értéke a 72 ezret. A megyei kárren­dezési hivatal a csaknem hatvane­zer kárpótlási igény felét már elbí­rálta, a határozatokat kiküldte. A hivatal dolgozói rendszeresen túlóráznak, igy számításaik szerint szeptemberre befejezhetik az igé­nyek elbírálását. Ázt követően az eddigieknél is nagyobb mértékben gyorsítják az árveréseket, hogy de­cember 31-éré végrehajthassák az I. kárpótlási törvényt. Rendőrkézen a csecsemő­­gyilkos anya Egyhetes nyomozás után a hat­vani és a Heves megyei rendőrök kézre kerítették azt az asszonyt, aki Hatvan határában titokban meg­szülte, majd megfojtotta csecsemő­jét — jelentették be szerdán rend­őrségi sajtótájékoztatón Egerben. A rendőrök kiindulópontja első­sorban az az újság volt, amelybe a 21 éves S. Andrea gyermekét cso­magolta, hiszen ezen különböző műholdas televíziós műsorok idő­pontjai voltak bejelölve. Ekkor már az is tudott volt, hogy mely utcából származik az a szemétku­pac, amelyben az orvosszakértő megállapítása szerint az élve szüle­tett, teljesen életképes, 53 centimé­ter hosszú és 3500 gr súlyú leány­csecsemőt megtalálták a guberá­lók. így a 350-400 családból a pa­rabolaantennával rendelkező csa­ládi házakra szűkítették a kört, s a kihallgatások során rá is találtak a fiatal nőre. A vizsgálat hatására S. Andrea beismerő vallomást tett, de azt tagadta, hogy hozzányúlt vol­na újszülöttjéhez, amíg az léleg­zett, vagy mozgott. A szülési fáj­dalmak jelentkezésekor is észrevét­lenül tudta a fürdőkádban világra hozni a csecsemőt, aki felsírt, bár igen halkan. Később már nem ta­pasztalta nála az élet jeleit, ekkor csomagolta az újságpapírba, egy atlétatrikóba, majd egy reklámsza­tyorba rakva, dobta az udvari sze­métgyűjtőbe. A teljes igazság a bíróságon derül majd ki, de egyelőre a gyanúsítottat őrizetbevétel mel­lett, továbbra is kórházban ke­zelik. Felhívás! Mi, a Bács-Kiskun megyei 4. számú választókerület képvise­lőjelöltjei, ezúton közösen hív­juk az itt élő választópolgárokat szavazni az április 4-ei második fordulóban. Az első forduló eredményei alapján jó esély van arra, hogy vasárnap estére végre ismét le­gyen parlamenti képviselője az itt élőknek. Ehhez most az kell, hogy a jogosultak több mint egynegyede eljöjjön voksolni — a március 21-ei részvétel ennél már, ha kevéssel is nagyobb ará­nyú volt. Hívjuk saját korábbi támoga­tóinkat, de azokat is, akik a múlt fordulóban valamelyik azóta visszalépett jelöltre sza- Bernáth Balázs Hajdú Sándor FKgP független Magyari László Munkáspárt vaztak. Hiszen korábbi fárado­zásuk kárba vész, ha most sem lesz eredményes a választás. Jöj­jenek tehát, s ha lehet, olyano­kat is hívjanak el, akik eddig még nem vettek részt a szavazá­son. Ne kelljen az adófizetők pénzéből egy fillért sem költeni újabb választási fordulókra. Mutassuk meg: a vidék népé­nek fontos a demokrácia, súlyos gondjaink megoldását a jobban működő Országgyűléstől és az általa választott és ellenőrzött kormánytól várjuk — elvárjuk. Leendő képviselőnket ezzel az üzenettel küldjük a parlament­be! Kunszentmiklós, 1993. március 31. Komáromi István MSZP ( Nagy Tamás ASZ—Köztársaság Párt Meghalt ifjabb Horthy Miklós Az élelmiszeriparban tőkeemelésre van szükség 400 esztendős európaiság EZ TÖRTÉNT A VILÁGBAN Mind gyakoribb összecsapások A vasárnap óta érvényben lévő tűzszünetet mind gyakrabban sértik meg Boszniában. A DPA a szarajevói rádióra hivatkozva jelentette, hogy teg­napra virradóra egyre erőteljesebbé vált a fegyverropogás a fővárost körül­vevő frontvonalak mentén. A felek egyelőre nem vetnek be nehéztüzérsé­get, gyalogsági fegyverekkel lövik egymást. A csetepatéban legalább egy muzulmán fegyveres súlyosan megsebesült. Észak-Boszniából is számos fegyverszünetsértésről érkezett jelentés. Elsősorban Gradacac és Doboj környékén voltak — egyelőre szintén csak kézi lőfegyverekkel vívott — összecsapások. Kompromisszum feltételekkel? Eredménytelenül ért véget kedden a Biztonsági Tanács konzultációja Macedónia ENSZ-tagsága ügyében. Görögország csak abban az esetben hajlandó elfogadni északi szomszéda felvételét a világszervezetbe, ha an­nak zászlaját nem vonják fel az ENSZ székhelyén. Athén azért ellenzi az új macedón lobogót, mert az időszámítás előtti 4. században élt hadvezér, Nagy Sándor dinasztiájának tizenhat sugarú csillaga látható rajta. Mace­dónia pedig továbbra sem fogadja el a számára felajánlott kompromisszu­mos elnevezést (Macedónia volt jugoszláv köztársaság). Iliescu az RMDSZ-t bírálja Ion Iliescu román államfő szóvivőjének a román sajtóban tegnap ismer­tetett nyilatkozata útján arra hívta fel a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget, hogy „tartózkodjék mesterséges feszültség keltésétől a Hargi­ta és Kovászna megyei prefektusok kinevezése kapcsán, alkalmazkodjék a jogállam követelményeihez, az európai demokratikus értékekhez, a politi­kai funkciójának gyakorlására vonatkozó alkotmányos normákhoz és eb­ben az értelemben vonja vissza március 27-ei nagyváradi nyilatkozatát”. Az RMDSZ Szövetségi Képviselőinek Tanácsa, mint jelentettük, a szóban forgó nyilatkozatban kifejtette, hogy a román prefektusok kinevezése „be­tetőzte a megyei adminisztrációban az etnikai tisztogatást”, továbbá azt mutatja, hogy „a magyarokat továbbra is másodrangu állampolgárokként kezelik”. A testület úgy foglalt állást, hogy indokoltnak tartja a tiltakozás különböző formáit. Ä nyilatkozat nyomán hétfőn a székelyföldi területi RMDSZ-szervezetek csütörtökre tiltakozó gyűléseket hirdettek meg Csík­szeredára, Sepsiszentgyörgyre, Székelyudvarhelyre, Gyergyószentmiklós­­ra és a térség más központjaiba. Ismét meghallgatták Jaruzelskit Wojciech Jaruzelski volt lengyel államfő a szejm alkotmányos felelőssé­get vizsgáló bizottságának meghallgatásán, kedden, újabb érvekkel indo­kolta a szükségállapot 1981 -es bevezetését. Már az előző tárgyaláson utalt arra, hogy nemcsak a logikusan várható szovjet bevonulást akarta meg­akadályozni, hanem döntésének belső okai is voltak. Akkor ezek közé sorolta a Szolidaritás szélsőségeseinek térnyerését, a gazdaság és a társada­lom káoszba süllyedését. A legutóbbi meghallgatáson további fontos ok­ként saját belső ellenzékének tevékenységéről szólt. Belgiumnak újra van kormánya Bár belga sajtóértékelések szerint nem kizárt, hogy csupán néhány na­pig, de tegnap óta immár ismét van aktívan hivatalban lévő kormánya Belgiumnak. Miután a koalíciót alkotó négy párt elnöke megállapodott a költségvetési hiány csökkentésének csomagtervében—pontosan egy hét­tel korábban ezen a kérdésen futott zátonyra a szocialista-keresztényszoci­­alista koalíció —, kedd éjszakai, majd tegnap reggeli ülésén a kormány egésze is elfogadta a pártvezetők egyezségét. Ézzel egy időben Baldvin ki­rály hivatalosan is elutasította Jean-Luc Dehaene miniszterelnök lemon­dási szándékát, így változatlan összetételű maradt a kabinet. Egyelőre maradnak a régiek Oscar-Luigi Scalfaro köztársasági elnök tegnap Umberto Bossi szená­torral, az északi autonomista liga vezetőjével és más ellenzéki politikusok­kal tárgyalt a jövendő kormányról, amely az április 18-ai népszavazás után alakulhatna meg, a jelenleginél szélesebb parlamenti támogatás mellett. Giuliano Amato kormányfő előző nap az államfő rendelkezésére bocsá­totta megbízatását. Fabio Fabbri miniszterelnökségi államtitkár megfo­galmazása szerint „egyfajta konstruktív bizalmatlansági indítvány” lépett működésbe: a kormány addig hivatalban marad, amíg az új kabinet körvo­nalai nem bontakoznak ki. Munkához látott a kabinet Már tegnap munkához látott az új francia kormány, amelynek összeté­telét kedden este jelentették be. Edouard Balladur miniszterelnök közölte, szerdán a Matignon palotában munkatalálkozón kezdték meg tevékeny­ségüket, s az első minisztertanácsot holnap délelőtt tartják. Az elnöki rend­szerű francia államban a minisztertanácson az államfő, Francois Mitter­rand elnököl, aki második — társbérleti — kormányával ez alkalommal találkozik először. Jól halad a csapatkivonás A volt szovjet hadsereg 370 ezer katonáját, polgári alkalmazottját, illet­ve ezek hozzátartozóit vonták és irányították vissza március végéig Német­ország keleti részéből a Független Államok Közösségének területere. Ez az eredetileg Kelet-Németországban tartózkodó személyek kétharmadát je­lenti, a fegyverek, eszközök hetven százalékát szintén kivonták már a volt NDK-ból—közölte tegnap a bonni külügyminisztérium a csapatkivonás gyakorlati lebonyolítását felügyelő vegyes bizottság berlini ülésén elhang­zottakra hivatkozva. A csapatkivonást Kohl és Jelcin megállapodása értel­mében 1994. augusztus 31-éig kell befejezni. Csurkin—Milosevic találkozó Vitalij Csurkin orosz külügyminiszter-helyettes kedden Belgrádban Slo­bodan Milosevic szerb elnökkel tárgyalt. A megbeszélés központjában a boszniai válság állt. Vitalij Csurkin, aki egyben Borisz Jelcin orosz elnök különmegbízottja a jugoszláviai békekonferencián, azért utazott a jugo­szláv fővárosba, hogy megpróbálja elérni: a boszniai szerbek írják alá a boszniai horvátok és muzulmánok képviselői által már korábban aláírt Vance-Owen béketervet. PÁLYÁZAT! Az MH (Kiskunfélegyháza, Kossuth u. 12.) Helyőrségi Klub pályázatot hirdet a földszinti 522 m2 alapterületű presszó, étterem, 300 adagos konyha, valamint a színpaddal * rendelkező, zárt kialakítású kerthelyiség komplex üzemeltetésére, a meghirdető érdekeinek és működési rendjének figyelembevétele mellett. A pályázat határideje: 1993. május 1. Tájékoztatás kérhető az intézmény igazgatójánál, illetve a 76/362-416-os telefonon. 33530 * jr f 4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom