Petőfi Népe, 1993. március (48. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-18 / 64. szám

8. oldal, 1993. március 18. HIT ÉS ÉLET Böjti keresztutak • A vaskúti Kálvária-kápolna tornya a keresztre feszített Jézussal. Körösi búcsú Kiskőrösön, a Szent József Egy­házközség március 21-én tartja évi nagybúcsúját. Az ünnepi miséket nyolc, tíz és tizennyolc órakor tart­ják. Nagy böjti lelkigyakorlatok — Kiskunhalason, a felsővárosi templomban, március 22., 23., 24- én, 18 órától. A lelkigyakorlatot vezeti: Heszler Gábor gyáli plébá­nos. Kecskeméten, a Nagytemp­lomban, március 18., 19., 20-án, 18 órától. Szcntbcszédet mond: dr. Brisznyai József, egykori váci teoló­giai tanár. — Kunadacson, március 18-án és 19-én, 17 órától 1. A szentbeszé­det Szlanka József, a kecskeméti kerület esperese mondja. — Ágasegyházán, március 21., 22. és 23-án, 17 órától. Vezeti: Sza­bó József jászszentlászlói plébános, aki korábban Ágasegyházán szol­gált. — Kunbaracson, március 22., 23., 24-én, 16 órától. A szentbeszé­det Szlanka József, a kecskeméti kerület esperese mondja. Rádiós istentisztelet Soltvadkertröl Evangélikus istentiszteletet köz­vetít a Magyar Rádió a Kossuth adó hullámhosszán, a soltvadkerti evangélikus templomból, március 28-án, vasárnap délelőtt 10.05 perc­kor. Igét hirdet: Káposzta Lajos esperes, a soltvadkerti evangélikus gyülekezet lelkésze. „Ha valaki én utánam akar jönni, tagadja meg magát, vegye fel a kereszt­jét, és kövessen engem.” (Máté ev. 16,24.) Az országutak mellett egyre több keresztet látni. Nem azokra gondo­lok, melyeket emberek Krisztus sze- retetére emlékezve állítottak. Embe­ri keresztekre, melyek tragédiákra emlékeztetnek és figyelmeztetnek minden arra elhaladót, útonlévőt. Böjti időt élünk. Nem csak azért, mert az egyházi évnek ebbe az idő­szakába léptünk, hanem azért is, mert mindannyian kereszteket hor­dozva haladunk, száguldunk az élet országútján. Nem lehet nem észre­venni egy messze kimagasló, hatal­mas keresztet, mely 2000 év távlatá­ból is jól felismerhető és ma is ugyan azt hirdeti mindannyiunknak. Isten embert mentő szeretetének titkát. Megpróbálhatod megérteni, de in­kább térden állva kell elfogadni. Az értelem itt is kevésnek bizonyul, mert sokak számára botrány és ok­talanság, a vereség jelképévé lett, de nekünk, Isten népének, szeretetének legcsodálatosabb bizonyítéka. Ez az a titok, amit csak azok tudnak megérteni, akik átélték és megta­pasztalták életükben valamilyen formában, azok akik csak tudnak a keresztről és elmennek mellette, azoknak egy az utak mellett ottlévő hirdető és reklámtáblák közül. Ne­kem a kereszt egy tényt közöl, azt, hogy valaki értem vállalta a szenve­dést és még a halált is. Tehát halálo­san szeretett, s szeret ma is. Akik eb­ben a világban élnek, jól tudják, hogy mi a szeretet. Nemcsak egy ró­zsaszín érzés, gyönyörű szó, ölelés és simogatás, hanem az igazi szeretet az, ha tudunk a másikért szenvedni. Krisztus erre tanít a kereszt titká­ban és erre akar felkészíteni a böjti időben még hangsúlyozottabban. Tanítványainak ezért mondja ezt a megdöbbentő hívást, „aki utánam akar jönni, vegye fel a maga kereszt­jét”. Mi ledobni szeretnénk a terhet, megszabadulni tőle és arra várunk, s abban reménykedünk, hogy O azért jött, hogy minket megszaba­dítson tőle. Balczó Andrásról olvas­tam, hogy úgy készült az öttusaver­senyekre, hogy nagy súlyokkal fu­tott a felkészülés időszakában. Tu­datosan vállalta a terheket. Hamis egyoldalú illúzió, hogy a hívő ember életében nincsenek terhek és keresz­tek. Vannak! — Mi tudjuk, hogy a keresztek nem arra valók, hogy le­dobjuk őket, hanem arra, hogy el­hordozzuk azokat. Azt viszont él­jük, hogy nem hagy minket egye­dül, nem terhel minket erőnkön fe­lül, s akkora a kereszt, amit elvise­lünk. Böjt a felkészülés időszakai a csend, az önmegtartóztatás, az imádság mind egy-egy lehetőség, hogy Krisztus keresztjének titká­ból megértsünk annyit, ami elég a mi küzdelmünkhöz és harcaink­hoz. Használjuk ki a lehetőséget, hogy ne szaporodjanak a keresztek az élet országútjain, tragédiákban és ledobott terhek formájában. Is­ten legyen velünk. Ámen. Kis János, evangélikus lelkész Tanyai nyaralás A kunszentmiklósi egyházközség tanyát örökölt egyhektárnyi terü­lettel Szeged mellett, Öttömös és Rúzsa között, egy erdő közepén. Az örökül hagyó család — Sláme- rék — a tanyát a hittanos gyerekek és cserkészek nyaraltatására szán­ták. Az épület egy része jó állapot­ban van, másrésze felújításra szo­rul. Jelenleg az egyházközség felsze­reléseket, edényeket nyújt, új kutat fúr. Ha elkészülnek, sátorral kiegé­szítve felajánlják más községek hit­tanos, illetve cscrkészgyerckcinck és családjainak nyaraltatására is. Cserkész területi verseny Kunbábonyban cserkészversenyt tartottak a múlt hónapban, ahol a helyi fiatalokon kívül apostagi, szalkszentmártoni és kunszentmik- lósi fiatalok vettek részt. Az első próba mind a 25 résztvevő számára sikeres volt. Az elért eredmények után egy részük most kapta meg az igazolványát. A rendezvény büsz­kesége Nagy Erzsiké kunszentmik- lós kislány lett, aki bár egyedül képviselte a női nemet, második he­lyezett lett. Gyermekotthoni vendégek Garán Nem először történt hiszen a nyáron egy hétig üdült itt egy kis csoport , hogy Feketc Ágncs ga- rai református lelkész Őrbottyán- ból érkezett gyermekeket látott vendégül a garai parókián. A ma­gyarországi reformátusok egyik legnagyobb szeretetotthona a fővá­rosközeli Őrbottyánban van, ahol mintegy 180 fogyatékos gyermek talál otthonra, nyolcvan gondozó felügyelete alatt. A kis vendégek vasárnap Baján és Érsekcsanádon is adtak műsort az istentisztelet ke­retében. ahol ilj. Bán Béla, illetve Végh Barna lelkész urak vezetésével szeretettel fogadta őket a gyüleke­zet. 0- > Ószövetség világa A budapesti evangélikus teológia 14 tagú delegációja, dr. Muntag Andor teológiai professzor vezeté­sével, látogatást tett Soltvadkerten február 28-án, ahol az evangélikus gy ülek eze t ben szolgá la tót végeztek. A professzor előadást tartott az Ószövetség Világa címmel, a hall­gatók pedig beszámoltak a jelenlegi lelkészképzcs kérdéseiről, valamint az intézet fúvószenekara egyházze­nei estet tartott a reformáció ének­kincséből Felnőtthittan Kiskunhalason, a felsővárosi templomban, március 19-éig ked­denként és péntekenként 18.30 órá­tól neokalekumenális katekézist tartanak felnőttek részére. ________J A z orgoványi Örömhír Alapítvány Felújítják a bajai evangélikus templomot A járókelők bizonyosan azt gondolják, hogy nem csoda, ha a keresztből hiányzik már egy darab az evangélikus templom tornyáról, ugyanis a kis tájékoztató tábla sze­rint az istenháza még 1847-ben épült. Ez így igaz, de kevesen tud­ják, hogy ekkor csak az imaház készült el, melyet 1907-ben alakí­tottak át templommá, amikor a harangtorony is épült. — A város 300. évfordulójának ünnepét, az 1996-os esztendőt már szeretnénk méltón rendbe hozott templommal fogadni — mondja Dedinszky Tamás lelkész. — Anyagi lehetőségeink szerint igyekszünk a felújítást fokozato­san elvégeztetni. Eddig megtörtént a tetőzet rekonstrukciója, és most következik a toronysisak. Az új, majd kétméteres kereszt már benn van a templomban, hogy még az idén helyére kerüljön. A gyüleke­zet kicsiny, a 25 szórványközség­gel együtt 450 lelket számlál, de a felújítást áldozatkészen támo­gatja. Sok segítséget kaptunk külföldi adományozóktól is. A gyűjtésben a Petőfi Népe is segített, hiszen több alkalommal is megemlékeztek a munkálatok­ról. Most ismét kérem, említsék • Áldozatkész támogatók segítik a templomrekonstrukciót. meg, hogy továbbra is kérjük az adományokat. Gál Z. Aki tudna jót cselekedni... A Szász Károlyról elnevezett Református Diákotthon Szabad- szálláson, 1992. augusztus 1-jén nyitotta meg kapuit. Tevékeny­ségét támogatja a Jó Pásztor Keresztyén Gyermek- és Család- segítő Alapítványon keresztül számtalan önkéntes segítő, ado­mányozó és a budapesti Csepp­kő utcai gyermekotthon is. Az otthon kis lakóinak zöme tanyai, illetve helybeli, környék­beli hátrányos, adott esetben halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, akiknek családjai a társadalom perifériáján élnek, így a nevelőknek meg kell te­remteni egy olyan keresztyén lel- kiségű intézményt, amely való­ban otthon, igyekezne pótolni a gyermekek számára a családot, lehetőleg magas szintű pedagó­giai és lelkigondozói segítséget nyújtani a rájuk bízott gyerme­keknek, kiépíteni egy hatékony, segítő kapcsolatrendszert a szü­lőkkel és eredményes együttmű­ködést az iskola tantestületével. Gondviselő Istenünk múlt év novemberében vadonatúj Ford mikrobusszal ajándékozta meg a diákotthont, így a tanyasi gyere­kek szállítása is megoldódott és nagyobb lehetőség nyílt a szabadidős programok differen­ciálására is. A gyülekezet tagjai közül több testvér, szeretetszol­gálatként, rendszeresen segít a nevelőknek a pedagógiai, illetve a gondozási feladatok ellátásá­ban. A gondjainkra bízott 35 kis­gyermek személyiségfejlődésében, hitre jutásuk folyamatában pe­dig máris tapasztalhatók az eredmények. Kis közösségük egészen új szellemiségben, az élő Isten szeretetében elrejtőzve for­málódik. Életük mindennapjait a gyülekezet tagjai rendszeresen hordozzák imádságaikban. Az otthon valószínűleg soha nem tesz szert országos hírnév­re, mint nagyszerű gimnáziuma­ink, de hogy sóvá és világosság­gá hegyen épített várossá váljék, arról Isten Szentlelke gondosko­dik. Őt dicsőíti minden gyermek­mosoly, minden segítő kézfogás, minden szeretetteljes gondosko­dás. És minden csöndes hála­adás. Ifj. Somogyi Lászlóné Szabadszállás Valamikor még a 70-es évek kö­zepén figyeltünk fel egy özvegy édesanyára, aki igen siralmas kör­nyezetben nevelte nyolc gyerme­két. A családunk apraja-nagyja összefogott, hogy segítsünk a be­ázó tetőt megjavíttatni, a tanyát rendbe szedni. Azóta eltelt közel két évtized, de nem tétlenségben. 1991-ben hoztuk létre az Örömhír Alapítványt, és így jogi személy­ként sokkal többet tehetünk a rá­szoruló emberekért. Hogy mit is teszünk valójában? Nagyon egy­szerű. Az emberek látják a szük­ségben lévőket és azok nyomorú­ságát. Szeretnének is ezen enyhíte­ni, de sokszor, amikor már lépni kellene, akkor megtorpannak. Ta­lán van használt ruhájuk, jobbra cserélt, de még használható ház­tartási gépük, esetleg pénzük, de nem tudják kinek lenne erre legin­kább szüksége. Mi ezeket az ado­mányokat gyűjtjük össze és juttat­juk el a gyakran tanyán élő, sok- gyermekes, vagy idős, beteg, fo­gyatékos emberekhez.. Alapítványunk az egész ország­ban ismert. Sőt, már Erdélyben, Kárpátalján, Szlovákiában és Ju­goszláviában is egyre többen vár­ják a tőlünk érkező csomagokat, küldeményeket. Érdekességként megjegyzem, hogy Afrikából is fel­keresett bennünket egy kitelepült magyar család és ruhákat, vala­mint élelmet kértek tőlünk. Az ot­tani szegénységet még az éhség is fokozza. Célunk nem csupán karitatív se­gítségnyújtás. Mini könyvtár és vi­deotéka-hálózatunk a magyar la­kosság erkölcsi nevelését tűzte ki célul. Könyveink, kazettáink a jobb, szebb, tisztább, becsülete­sebb életre sarkallnak mindenkit. Többnyire keresztény témájúak. Ily módon iskolákba, kórházakba, börtönökbe és sok-sok lakásba tu­dunk eljutni. Minden szolgáltatásunk díjta­lan. Ha bármivel szeretné támo­gatni rajtunk keresztül a testi, vagy lelki nyomorban élőket, akkor ke­ressen fel bennünket az alábbi cí­men: Örömhír Alapítvány, 6077 Orgovány, Vörösmarty u. 14. Te­lefon: 06-76-376-193. Segítségüket előre is köszönjük. Ficsor Renáta Az oldalt szerkeszti — a Kecskeméti Lapok közremű­ködésével — Ivanics Zsuzsa és Farkas P. József. Magyarországi Passióbemutató A lélek megújulásának egyik fontos eszköze a zene. Nem vélet­len, hogy az egyházi liturgiában is fontos szerepet kap. A Passió — Jézus szenvedéstörténete — a nagyheti szertartások része. Ahol a körülmények engedik, énekelve szólaltatják meg. Hosszú évek óta először, Kecskeméten művészek előadásában elevenedik meg Jézus utolsó óráinak eseménye, a Kecs­keméti Tavaszi Napok rendez­vénysorozatának keretében. Arvo Párt: János Passió c. ora­tóriumát Magyarországon először itt hallhatja a zenekedvelők tábo­ra. A zeneszerző 1935-ben született Észtországban. 1980-ig a tallinni rádió zenei vezetője volt, később Ausztriában, majd Berlinben tele­pedett le. Művei között találha­tunk orgonára, fúvós hangszerek­re, vonós négyesre írottakat és mi­sét is. A Miserere című művét a Budapesti Tavaszi Napok során mutatják be. 1982-ben írta a János Passiót, mely a biblia azonos részének a 18. és 19. fejezete latin nyelven. Az evangélista szövegét négy szólista szólaltatja meg. Szoprán — Ardelle Ries (Kanada), kont­ra tenor (ritka hangfajta) — Itt- zés Tamás tenor — Keönch Boldizsár, basszus — Klézli Já­nos. Jézus szerepében Szécsi Ist­vánt (bariton) hallhatjuk, Pilá­tus — Mukk József (tenor) lesz. A nép hangjait a Kecskeméti Pedagógus Énekkar kelti életre. Még öt szóló hangszer kap sze­repet az előadásban: orgona, hegedű, oboa, cselló, fagott. Erdei Péter Liszt-díjas kar­• Fájdalmas Szűzanya, Vaskút. (Fotó: Walter Péter) nagy vezényletével március 21- én, este 7 órakor a Kodály- iskola dísztermében csendülnek fel Nyugat-Európa egyik legköz­kedveltebb kortárs zeneszerzője művének hangjai. Aki különleges zenei élményre vágyik, az feltétlenül szánjon rá időt. Áki lelki töltekezésre, an­nak szívében megrázó élmény­ként kel életre a Megváltó meg- kínzattatása és megdicsőülése a zene disszonáns, majd a mű vé­gére kitisztuló, szárnyaló hang­jai által. Adorján Erika Megmenteni a halasi zsinagógát A megye egyetlen, ma is élő, mű­ködő zsinagógája a 136 éves halasi. Csodálatos faragott bútorzata, fa­gerendái mára rendkívüli módon megrongálódtak. Már-már életve- szélyesse vált a templom, ahol pedig a környéken egyedülállóan, rend­szeres gyakorisággal tartanak isten­tiszteleteket, ünnepeket. Reinhold Sándor, a halasi izraelita hitközség elnöke, a környék vallásos zsidósá­gának összetartó, élesztő kovásza kétségbeesett küzdelembe kezdett temploma megmentéséért. — Kaptam ugyan egy pályáza­tomra a műemlékvédelmi felügye­lettől százötvenezer forintot — me­séli —, de a tüzetesebb felmérés so­rán kiderült, hogy ennek az összeg­nek közel tízszerese kellene. Nem­csak a padló korhad, a falak málla- nak, hanem a bútorzat, sőt, a tetőt tartó fagerendázat is porlik. Nem hi­szem, hogy közösségi segítség nélkül megmenthető lenne a templomunk.-— Számíthat a hittestvérei segít­ségére? — Az a külön érdekessége az én mentőakciómnak, hogy nagy örö­mömre az első adakozók nem is a fe­lekezetűnk tagjai közül kerültek ki. Jártomban-keltemben sok emberrel összeismerkedem, így egy akasztói vállalkozóval, Stadler Józseffel is jó kapcsolatot tartok, aki meghallva a panaszomat, azonnal adományo­zott húszezer forintot. A másik segí­tőm, Sepsi László kiskunhalasi vál­lalkozó százezer forinttal támoga­tott bennünket. Sajnos, a hittestvé­reimtől jóval kevesebbet kaptam ed­dig, mint amire számítottam. Pedig a maroknyi halasi izraeliták mellett a környék szórvány zsidósága is rendszeresen látogatja a templo­munkat. így Sükösdről, Kalocsáról, Kiskőrösről, Bajáról, Jánoshalmá­ról, Félegyházáról, Kecelről is ide járnak nagyobb ünnepeinken fele­kezetűnk tagjai. — Ön a városi lapokbaíi már intézett felhívást a zsinagóga meg­mentésére. Tudunk-e segíteni a Pe­tőfi Népe hasábjain? — Mindenképpen fontos lenne, hogy a megyében élő és a világba elszármazott zsidóság — függetle­nül attól, hogy gyakorolja-e vallá­sát — tudjon róla, hogy veszélyben egy értékes kulturális örökségünk. A Kereskedelmi Hitelbank Kis­kunhalasi Fiókjánál alapítványi számlát nyitottam a már emlitett adományokból, amelyekhez lehet csatlakozni. A befizetésekről álta­lam adott igazolás birtokában az adományozó leírhatja az összeget az adóalapjából. A számla száma: 256-12206. A külföldön élő zsi­dóság pedig a Kereskedelmi Bank Rt.-nél vezetett számla javára US- dollárban nyújthat anyagi támo­gatást a restauráláshoz. Száma: 401-001803-00-256. r H. T. Lesz-e tábori lelkész? A Honvédelmi Minisztérium ál­láspontja szerint, nincs törvényi akadálya annak, hogy a tábori lel- készi szolgálatot létrehozzák. Bevezetését négy ütemben terve­zik. Az elsőben a katonai lelkészi hivatal, a másodikban a Magyar Honvédség szervezeti egységein belüli lelkészi csoportok alakulná­nak meg. A harmadik és negyedik ütemben pedig, létrehoznák a tá­bori püspökségeket, illetve teljes létszámra töltenék fel a szolgála­tot. A HM négy magyarországi egy­ház papjait, lelkészeit, rabbijait kérte fel a tábori lelkészi szolgálat­ban való részvételre. Kívánatos, hogy a tábori lelkészek ne legyenek alárendeltjei a HM-nek. Csakis sa­ját egyházi feletteseiknek tartozza­nak felelősséggel. A HM tervei sze­rint, a tábori lelkész tiszti rendfo­kozatot kapna. A felvetésekre reagálva Gyulai Endre püspök a katolikus püspöki kar elnökhelyettese kiemelte, hogy egyháza, papi létszámhiánnyal küzd. Ez befolyásolja a tábori lel­készi szolgálat bevezetésének üte­mét. Szerinte nincs szükség külön tábori püspökre, elég, ha a már funkcióban lévő püspökök közül gondozza valaki az ügyeket. Meg­győződése szerint, a tábori lelké­szet tevékenységét törvényben vol­na szükséges rögzíteni. Landeszman György, főrabbi: Ha a hitélettel kapcsolatos igény valós, akkor egyháza már tehet va­lamit. Az oktatói gárda megszer­vezése azonban gondot jelent. Fel­vetette, hogy a hadseregbe bevo­nulok nagy része már kialakult vi­lágképpel rendelkezik. Dr. Hegedűs Lóránt püspök, a református egyházi zsinat lelkészi elnöke a törvény elhamarkodott meghozásától óvott. Aláhúzta, hogy alapvető törvényekre termé­szetesen szükség van, de negyven évi tudati nyomás után, a gondol­kodás nem változik meg egyik napról a másikra ... Márkus Mihály, evangélikus püspök a katonai iskolák részére készült tankönyvekről szólva java­solta, hogy a vallástörténetet okta­tó tanároknak szervezzék meg a továbbképzést. Deák János altábornagy, a ve­zérkari főnök felhívta a figyelmet arra, hogy sok tiszt és tiszthelyettes nincs megkeresztelve, hitéletet nem éltek. Meg kell érteni őket. Erő­szakkal a legszerencsétlenebb do­log volna közeledni hozzájuk. — mező —

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom