Petőfi Népe, 1993. március (48. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-13 / 61. szám

HÉT VÉGI MAGAZIN 1993. március 13., 7. oldal SZIN-FOLT CSALA ZSUZSÁTÓL ÉRDEKLŐDTÜNK: Gyártulajdonos lett? — Igaz a hír? — Hogy mondjam magának ...? Családon belüli vállalkozásról van szó. A tiszaalpári MMG-gyár egyik új tulajdonosa az unokaöcsém, Dankó Péter. Megkért, lépjek be a kft.-be. Annak ellenére, hogy soha életemben nem foglalkoztam ilyes­mivel, igent mondtam. Nézze, nem én vagyok az első vállalkozó színész. — Valóban, Oszter Sándor üveg­gyáros rovatunkban is megszólalt. — Én meg arról tudok, hogy Za- latnay Cini repülőalkatrész-gyár­tásban érdekelt. Miért ne segíthet­nék az unokaöcsémnek? —Hogyan segíthet ? Ötleteket, ta­nácsokat ad, vagy pénzt? — Ezt ne kérdezze, úgysem áru­lom el. Amikor a színházban meg­tudták, miben „sántikálok”, rögtön, azt kérdezték a kollégáim: mi az, milliomos lettem? Érdekes, koráb­ban sosem volt téma köztünk a pénz, arról se faggatóztunk, ki mennyit keres. Egyébként kölcsönt, hitelt is vettem fel. Most már elége­dett a válasszal? Természetesen segí­tek a gyár felvirágoztatásában, sze­retek emberekkel beszélgetni, ha kell, tárgyalok is. Annak örülök a legjobban, hogy kétszáz dolgozó nem került utcára a faluban, senkit sem bocsátottak el. Tudja, milyen boldogság ez mostanság, amikor már a színészek is veszélyben van­nak? —Az Arizona társulata utcára ke­rült ... — Ilyen nem volt még a színházi világban. Félek, holott a Vidám Színpadon nem kell tartani elbocsá­tástól. Mondtam is nemrég Bodrogi Gyulának, példát vehet a tiszaalpári esetből. Hál’ istennek nem minden­holjár az igazgatóváltás azzal, hogy menesztik az alkalmazottakat. Sót, mi határozott elképzelésekkel áll­tunk elő. Az unokaöcsém fiatal, am­biciózus elektromérnök, tűzbe te­szem érte a kezem. — Járt már az üzemben ? — Jaj, még nem jutottam el oda, de január eleje óta készülök. Renge­teget dolgozom, a színházban, a te­levízióban és vidéken. Legutóbb a hófúvásos időszakban jártam haza hajnalonként az előadásokról. Csak most gondolom át igazán, milyen veszélyes utakon jártam, amikor még a hegyoldalban lévő házamból sem volt ajánlatos kimozdulni. • Csala Zsuzsa — nyári hangulatban. (PN-repró) — Bírja a hajtást ? — Rekedt és fáradt vagyok. So­kat szerepelek, de ezt nem fölvágás­ból mondom. Tapsolhatok örö­mömben, mert a színészek manap­ság kevés lehetőséget kapnak. Sze­rencsére eddig még mindig megtalál­tak! — Merre jár a tavasszal? — Márciusban Svájcban, Zürich­ben vendégeskedik a Vidám Szín­pad a Leszállás Párizsban című da­rabbal, ebben a felújított előadás­ban már 25 évvel ezelőtt részt vet­tem, az egykori szereplők közül csak én tartom a frontot. Azután Svédor­szág következik, Malmőben ját­szunk áprilisban. Idehaza három most futó darabban láthat a közön­ség. Nemrég mutattuk be a Vala­hogy Európában című bohózatot. — Milyen sikerrel? — Ez egy szokatlan kabaré. Tet­szik a közönségnek, legalábbis úgy veszem észre. Kovács Kati táncda­lokat énekel, Gálfi János bűvészke­dik. Most vette fel a televízió az elő­adást. Nem jön el megnézni? — Ha meglátjuk Csala Zsuzsát, mindjárt mosoly ül az arcunkra. Ta­pasztalja ezt? — Igen, igen. Persze azt szeret­ném, ha nem azért lennének jóked- vűek az emberek, mert engem lát­nak, vagy találkoznak velem az ut­cán. így vagyok a tiszaalpári vállal­kozással is. Óriási felelősség terhel, hiszen nem azt várják el tőlem, hogy rosszat csináljak. Különben az a szolgálatom, hogy felvidítsam a kö­zönséget, s azokat, akik kíváncsiak rám. Ha nem mosolygok végig az ut­cán, azonnal megszólítanak; csak nincs valami bajom, talán beteg va­gyok. — Sikerül mindig vidámnak len­nie ? — Megpróbálom. Az életet nem az árnyékos oldalról közelítem meg. Ez a terápiám. Ha keseregnék bizo­nyos bosszantó dolgok miatt, beül­hetnék egy sötét sarokba és ki sem jöhetnék onnan. Ez rettentő lenne, ezért inkább lazán, mosolyogva já- rok-kelek a kitaposott ösvényei­men. „ ____ B orzak Tibor A SZERELEM KEMIAJA Van-e összefüggés az embernél a hormontermelés és a szexuális vágy között? A magasabb hor­monszint fokozza-e a nemi vá­gyat? Az amerikai Georgia Egye­tem kutatói kimutatták, hogy pont fordított a helyzet: a szexu­ális aktivitás fokozza a hormon- termelést. A két kutató négy 20—30 év közötti házaspártól naponta két­szer nyálpróbát vett, és megállapí­totta tesztoszteron-tartalmát. A pároknak egyidejűleg arról is nyilatkozniok kellett, hogy éltek-e házaséletet a legutóbbi mintavétel óta. Azt tapasztalták, hogy a nyál­ban a tesztoszteron mennyisége közösülés után emelkedni kezdett. A nőknél 42 százalékkal, a férfiak­nál 7 százalékkal volt magasabb a tesztoszteron szintje, mint szexnél­küli éjszakák után. Mivel sporto­lás is növeli a szervezet tesztoszte- ronszintjét, ez azt jelzi, hogy a szerelem éppen olyan serkentő ha­tással van a szervezetre, mint a sport. Uj gyógyszer Az a gyógyszer, amelyet ered­ményesen alkalmaznak a kábító­szer-elvonásnál, segít az alkoho­listáknak is, hogy ne essenek vissza káros szenvedélyük rabsá­gába. A pennsylvániai egyetem vizsgálata szerint ugyanis a „Naltrexone” nevű szer, amely hatásosan csökkenti a kábító­szer-függőségben levők éhségét az „anyag” iránt, az alkoholis­tákra is hasonló hatást gyako­rol. A visszaesők részaránya 54- ről 23%-ra csökkent. Vallomás VÍZSZINTES: 1. Somlyó György verséből idézünk; az első rész (zárt betűk: M, T, L, G, E). 7.... ifjúság; Balázs Béla regényes önéletrajza. 13. Tehergépkocsi, röv. 14. Csontvázunk része. 16. Veri a ritmust. 17. Előadó, röv. 19. ...-kevésbé. 21. Összeomlik. 22. Gabona mérésére használt fa­edény. 24. Vackor terem rajta. 26. Kúp alakú indián sátor. 28. Finn város. 29. Mindig ez van. 30. Kár­tyajáték, névelővel. 33. Labda to­vábbítása lábbal. 35. Címkedarab! 37. Részére. 38. Kancatejből er­jesztett ital. 39. Rendszertani egy­ség. 41. A folyómeder és a töltés közötti rész, névelővel 43. Lengyel légitársaság. 44. Vivátozó. 46. Földrész. 48. Szolmizációs hang. 49. Inasok formaruhája. 50. Az USA tagállama. 52. Hosszmérték, röv. 53. Ezen a másik helyen. 55. Édes (!) női név. 57. Énekel a füle­müle. 59. Magyar származású Ázsia-kutató (Aurél). 60. Bekövet­kezik. 62. Nizke ...; szlovákiai hegység. 64. Súlyarány, röviden. 65. Régi magyar női név. 67. Indu­lás. 69. Talajművelő eszköz. 71. Világosodik. FÜGGŐLEGES :2. Hamisítat­lan. 3. Munkadarab! 4. Vércsoport. 5. Pest megyei helység. 6. Múlhatat­lan. 8. Félhold! Az ópium alkaloid­ja. 10. Fafúvós hangszer. 11. Nagy testű kutya. 12. Az idézet második része (zárt betűk: H, L). 13. Az idé­zet befejező része (zárt betűk: E,Ü). 15. Szemes takarmány. 18. Házat emelő. 20. Hét betűi, keverve. 23. Szabó István filmje. 25. Ókori itáliai tartomány a mai Toscana területén. 27. Famintázattal díszítő. 29. Újra leír. 31. Egyházi átok. 32. Lokál bel­seje! 34.... Blas; Le Sage műve. 36. Nem csomózott keleti szőttes. 38. Nem érkezik időben. 40. Televízi­ónk, röviden. 42. TZD. 45. Enyhe lejtő a bányában. 47. Női név. 50. Túl sok alkoholt fogyasztott. 51. Francia területmérték. 54. Ezen a helyen. 56. Bács-Kiskun megyei község. 57. Madár szerve. 58. Dori­an ... arcképe; Oscar Wilde regé­nye. 61. Mutatás közeire. 63. YRÓ. 66.... passant; sakkműszó. 68. To­kaj Kupa, röv. 69. Félezer! 70. Eu­rópa-kupa. Nagy Balázs Nevetni kell, ennyi az egész! Miért aján­dékozta meg a természet az embert a neve­tés képességé­vel? S mi játszó­dik le szerveze­tünkben, ha ne­vetnünk kell? Ma már a tu­domány azt is tudja, hogy az ősember szá­mára ismeret­len volt a jó­kedv: gömyed- ten, „gondter­helten” kosla- tott táplálék után, legfeljebb egy-egy — in­kább ijesztő — grimaszra tellett tőle. Két lábra ereszkedő őseink „vigyorgása” inkább elriasztani akarta a túl közeire merészkedő ellenfeleket. A csecsemőnek hat hétre van szüksége, amíg megtanul moso­lyogni, azaz lágyan elhúzza ham­vas szájacskáját, ám gyakran sírás­ra görbül picinyke ajka, szinte minden átmenet nélkül. A felnőtt embernek a nevetés úgyszólván táplálék, nélkülözhetetlen „élet­elem”. Érősíti a szívet és a vérke­ringést. Aki kacagva múlatja napjait, olyan edzésben van, mintha na­ponta tíz percet evezne. Egyszerre nyolcvan izom jön mozgásba, s előfordulhat, hogy izomlázat vagy hasfájást kapunk a széles jókedv­től. Előnye a hahotázásnak az is, hogy oldja a stresszt, mert gátolja a kortizon és az adrenalin hormo­nok képződését, és csökkenti a vér­nyomást. Jó a kacaj a bőrnek, mert ilyenkor jobb a vérkeringés, de ál­Az én virágom Úgy látszik, hogy a virágok nem csak annak szereznek örömet, aki napon­ta gondozza, ápolja őket! Legalábbis er­ről tanúskodik Ha­lász Ferencné kecs­keméti olvasónk le­vele, aki a szülei vi­rágjait menedzseli. Jól teszi, mert már régen láttam ilyen szép filodendronvi- rágot! Szóról szóra igaz, hogy ennek a növénynek a gon­doskodást és a jó helyet egyaránt megháláló virágja, illetve a főtt kukori­cáéhoz hasonlatos termése ehető! Bát­ran merem tehát ta­nácsolni a filodend- rontulajdonosok- nak, takarítsák csak be megérdemelt munkájuk termését. (Csak nehogy úgy járjanak, mint én: a kóstoló után soha többé nem virág­zott ...) Nevetni, a könnyekig. (Fotó: PN-archív) lítólag erősíti az immunrend­szert is. De voltakép­pen mi játszó­dik le a szerve­zetben nevetés közben? Némi­leg felgyorsul a szívverés, rövid időre emelke­dik a vérnyo­más, szaporább a pulzus. A hörgők meg­nyílnak, a tü­dőbe levegő áramlik. Mintha belülről masz- szíroznák zsige- reinket. A vér felfrissül, mert több oxigén kerül az erekbe, s a nevetés még a „rossz” májnak is örömöt szerez. A gyerekek 25-ször nevetnek többet a felnőtteknél, ám ez a ké­pesség nem csupán az ember saját­ja. Jane Goodal biológus megfi­gyelése szerint a csimpánzok is tudnak kacagni, de ehhez külső segítségre van szükségük. Csiklan­dozni kell őket! A kutyák is ki tud­ják fejezni jókedvüket fintorral, s persze farkuk csóválásával. Kozmetikusok azt állítják, hogy a nevetés szépít, sőt, van, akin töb­bet „emel”, mint a legraffináltabb „kikészítés”. A csengő kacagású nők gyakrabban keltik fel a férfiak érdeklődését, mint azok, akik leg­feljebb csak olykor-olykor, maguk elé meredve húzzák kényszeredett mosolyra szájukat. Megszívlelen­dő a nevetés pápájának, Charlie Chaplinnek a véleménye is, aki szerint „veszendőbe ment az h nap, amelyiken nem nevettünk szívből, igazán”. Ferenczy Europress ÓVATOSAN Műveljük kertünket! A hajnali hidegek és a csípős szelek ellenére, az erősebb napsütés, a hosz- szabbodó nappalok egyre több em­bert csalogatnak a szabadba. A kert­tulajdonosok is mind nagyobb szám­ban indulnak reggelente a „telekre”. Kezdődik a nagytakarítás, az ősz­ről ottmaradt giz-gaz, a lemetszett gallyak és sok más hulladék eltakarí­tása, elégetése, a trágyázás, az ásózás, a veteményezés. Mindenki ismeri ezeket a tenniva­lókat, de talán kevesebben tudják, hogy ilyenkor az orvosi rendelők munkája is megnő, és nem kis mér­tékben a kertészkedés miatt. A kényszerű téli szobafogság után kertünkbe kiszabadulva megfeledke­zünk olyan elemi szabályokról, mint a megfelelő öltözködés, az időjárás számbavétele, a munka célszerű és okos beosztása. A munka hevében egyre több ruhadarabot vetünk le magunkról, emiatt megszaporodnak a különféle hűléses megbetegedések. Ez lehet banális nátha, de a nekivet- kezés és a helyi lehűlések miatt külön­féle izom- és idegzsábák alakulhat­nak ki, amit elősegit a munkától el­szokott szervezet hirtelen túlerőlteté- se. A következmény: kényszerpihe­nő, nemcsak a hobbi, hanem a kereső foglalkozás folytatásában is. Gyakoriak a kisebb-nagyobb sé­rülések. Gondoljunk arra, hogy mi­lyen könnyelműen mászunk nem biz­tosan elhelyezett létrára, félig elszá­radt ágakra. Hányszor szúrják meg kezünket hegyes gallyak vagy tüskék. Mennyi apró szemét kerülhet sze­münkbe, fülünkbe, cipőnkbe, csiz­mánkba. Mennyi bajt és bosszúságot okozhat a változó irányú szélben a lemosó permetezés elvégzése. Jusson eszünkbe, hogy átmenet nélkül nem okos dolog bőrünket erős napfény­nek, szélnek kitenni. Felér egy kisebb sugárártalommal. Korántsem tudtam minden lehet­séges bajt elsorolni, de arra talán elég, hogy elgondolkozzunk rajta. A természetet nem lehet megerő­szakolni. Hiába terveztünk el bizo­nyos munkákat, tekintettel kell lenni az időjárásra. Nemcsak megfelelő öl­tözködéssel, hanem netán a munka abbahagyásával is. Sohase vetkőz­zünk ingujjra a kora tavaszi kerti munkák során, s mindig viseljünk sapkát vagy kalapot, adott esetben védőszemüveget vagy kesztyűt is. Sérülés esetén forduljunk orvos­hoz, de sohase mulasszuk ezt el, ha a sebet mélyebbre hatoló tüske okozta. A szemünkbe került idegen testtel se nagyon kísérletezzünk házilag, mert a netán kialakuló gyulladások nehezen gyógyulnak. Vigyázzunk a vegyszerekre! Ol­vassuk el, és tartsunk be minden ta­nácsot, ami az üvegre-dobozra írva van. Kálmán doktor Szerkesztette: Nagy Mária Olvasóink figyelmébe! Ezen a helyen szoktuk a Hét végi magazin tartalomjegyzékét közölni. Most hiába keresik hűséges olvasóink, mert bár a nemzeti ünnepre 16 oldalon je­lenik meg a Petőfi Népe, maga­zinunkat viszont csak sűrítve, egy oldalon adjuk közre. így most nélkülözniük kell kedves nőtársaimnak azt a cikket, ami­ben a nagytakarításhoz adnánk jótanácsokat. Viszont nem ha­gyom ki a kerti tavaszi munká­latokhoz mellékelt ötleteket. Nem buzdítok senkit otthoni barkácsolásra, csapbőrözésre, viszont kívánom, hogy a család töltse kellemesen egymás szere- tetében és megbecsülésében ezt a hosszú hétvégét! Legyen egy­másra időnk, erezzük, hogy a tavasz közeledtével mi is új éle­tet kezdhetünk. Egy békéseb­bet, egy szeretetteljesebbet. Mi­ért ne próbálhatnánk meg? A szerk. Horkolás ellen Nagy-Britanniában végre segít­ség ígérkezik a horkolás kinozta háló társaknak: a lágy szájpadlá­son lézersugárral végzett műtét pyugodt, zavartalan alvást ered­ményez. 20 önként jelentkező férfi­ból álló kísérleti csoporton végezte el az ötperces beavatkozást dr. John Shneerson alváskutató és Pe­ter Ellis orr-fül-gége specialista. A műtéj úgy zajlott, hogy lézer­rel besugározták a lágy szájpad­lást, ahol a beavatkozás eredmé­nyeként egy kis daganat keletke­zett. Ennek hegesedéssel járó gyó­gyulása után keményebb és mere­vebb lett a szájpadlás. „A pácien­seknek néhány napig fájt a torkuk, ezen kívül nem volt más mellékha­tás” — mondja dr. John Shneer­son. A műtét nőkön is elvégezhető. LELKI POSTA Apa—nagypapa Kedves Barátom! Nehogy azt hidd, hogy bármi restellni- valód van azon, hogy legkisebb unokád pár hónappal „öre­gebb”, mint a ti kislányotok. Történt ennél már nagyobb csuda is, legfeljebb, ha három napig tart: ennyi a kifutási ideje annak, hogy a falubéli pletykál- kodók körbejárják az ese­ményt. Lesz majd ehelyett is más téma, amint ezt a szóbeszé­dek törvényszerűsége magával hozza. Meg egyébként is, aki falun él, az nem kerülheti el sor­sát, tegyen bármit, jót, vagy rosszat, a közvélemény szájára veszi. Minél inkább törődik a sutyorgással, annál nagyobb él­vezettel ... Az örömteli eseményt persze nem terveztétek: az élete delén, egy kissé már megfáradt ember­párnak, küszködve a hétközna­pok ezeregy gondjával-bajával, a legkevésbé hiányzik a babuci. Meg aztán, ha hiányérzeted tá­madt volna, unokázni bármi­kor lett volna módod. Amikor a kis jövevény jelét adta érkezé­sének, minden körülményre ki­terjedő beszélgetések következ­tek, aminek végén kimondtad a megmásíthatatlan döntésedet: a ti ajtótok elől még sohasem zavarták el a bekéredzkedőt! Ezzel a szinte biblikus szó­fordulattal zártad a vitát, ami ugyan nem utalt arra, hogy ná­latok a demokrácia dúlna a csa­ládban, viszont arra igen, hogy a kalapviselés a döntés megho­zatalának vállalásával is jár. Az a gyönyörű kislány, aki ott gőgicsél féligkész házatok legbarátságosabb kuckójában, igazolta szilárdságodat. Asszo­nyod büszke, hogy negyven év­hez közel sem maradt szégyen­ben a szülést „idejében” válla­lók előtt, s mi más dobogtat­hatná meg jobban az anyai szí­vet, mint ha dicsérik a gyerme­két!? Kívánom, hogy szent vállalá­sotokat kísérje elégedett bol­dogság. Ragyogja be kicsi lá­nyotok mosolya a hétköznapok szürkeségét, s segítsen bennete­ket a gondok, bajok leküzdésé­ben. Ha csak azt vesszük, hogy a baba miatt mindketten simán leszoktatok a dohányzásról: nálatok már „működik” a cso­da. Az a mosolygós, pufók le­ány, akinek ti nyitottatok ajtót! Nagy Mária*

Next

/
Oldalképek
Tartalom