Petőfi Népe, 1993. március (48. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-03 / 52. szám

1993. március 3., 5. oldal MEGYEI KÖRKÉP KFT.-ÜGYVEZETŐ BÁCSALMÁSON Fontos, hogy tudjak alkalmazkodni • Bármilyen üzlet teljes belső berendezését rövid határidőre szállítjuk — mondja Kúthy János. (A szerző felvétele) Utak a szakképzésben • Nem minden fiatal választhat divatszakmát. (Fotó: PN-archívj Kúthy János egyike azon káefté- ügyvezetőknek, akik — nagyon sokan vannak — nem tulajdonosai a cégnek. Mert a káefté (ezrével történtek ilyen átalakulások) álla­mi tulajdonból jött létre. Ám az ügyvezetőnek, vagy régebbi szó- használattal, cégvezetőnek ma egé­szen másként kell dolgoznia, mint amikor még „csak” üzemvezető volt annál az egységnél, amelyből a káefté kialakult. — Budapesten megsértődtek, sőt tiltották is az ilyesmit, ha ada­tokat kértünk a bácsalmási üzem tevékenységét illetően. Úgy dol­goztunk, hogy azt sem tudhattuk, mekkora a villanyszámlánk, hisz az is a fővárosba futott be — mondja Kúthy János, a Bácska- Modul Kft. ügyvezetője. A cég a Keripar nevű országos vállalat bácsalmási üzeméből jött létre. Ma már egy angol többségi tulajdonú részvénytársaság egyik káeftéje a sok közül. Azon kevés cégek egyike, amelyeknek nem vol­tak gondjai a közelmúltban, s nin­csenek ma sem. Ugyanis üzletek berendezéseit gyártják. Pultokat, polcokat, konzolokat, gondolá­kat, húshorgokat, rácsokat, kosa­rakat. S a hazai kereskedelmi inf­rastruktúra óriási fejlődése folya­matos piacot jelentett, s jelent. Ha az országban valahol — akár egy garázsban — üzletet nyitott valaki, Bácsalmásra jött a berendezésért. A Bácska Modul azonban nem csak az örökölt termékeket gyártja már. Egyedi megbízásokat is elvál­lalnak, s rövid határidőre leszállít­ják egy-egy presszó, gyógyszertár, vagy virágbolt teljes belső beren­dezését is. Kúthy János életében a változás azt jelentette, hogy neki — s munkatársainak is — a koráb­bi egy helyett úgyszólván három munkakörben kell otthonosan mozogni. A műszaki feladatok mellett — a többi között — érteni kell a pénzügyekhez, s mondjuk a marketinghez is. — Számomra magánemberként is igen fontos, hogy tudjak alkal­Kecskemét Város Tanácsának oktatási és népművelési osztálya 6/1951. számmal kötelezte a város­ban működő általános iskolák igazgatóit a hittanbeíratással kap­csolatos, úgymond ellenséges tevé­kenység és a gyermeküket vallás­tanra beirató párttag szülők nevé­nek jelentésére. Arról is tájékoztat­ni kellett a felsőbbséget, hogy mit tettek a hittant tanulók számának csökkentésére a pedagógusok. A megfélemlített iskolavezetők többsége tessék-lássák tett eleget a megalázó — egyiküknél-másikuk- nál súlyos lelkiismereti konfliktust okozó — parancsnak. Az általam ismert 12 jelentés közül csak három tartalmazza a „klerikális reakció uszályába” került párttagot nevét. Az egyik paremkerületi tanintézet igazgatója tudatta előírásszerűén a „vétkesek” nevét, lakcímét, mun­kahelyét és osztályhelyzetét. Némi rövidítéssel idézem jelentése szöve­ges részét. a hitoktatásra je­lentkezőket először egyenként igye­keztünk megagitálni és így engedtük be a tanterembe. Az összeszaporo­dott szülök és a tömegesen jövők, mind gyári munkásnők durva sza­vakkal követelték gyermekeik hit­tanra való beíratását. Az ajtót fel­szakítva betódultak a terembe és a tanítóság szinte testi épségének ve­szélyeztetésével igyekezett őket meggyőzni, azonban minden igyeke­zetük kárba veszett. [...JA rémhír is lábra kapott. A népboltban azt be­szélték, hogy az A vo elviszi, aki hit­tanra íratja gyermekét." Az igazgatók többsége helyette­sére vagy annak helyettesére hárí­totta a kellemetlen feladatot. Nem volt jelen a nagy központi iskola igazgatója sem. Helyettese szerint „csupán a kései kezdés és az igazol­tatás okozott némi elégedetlensé­get". Egy másik nagy iskolában is jóval később engedték be a megsza­bottnál a szülőket — hátha megun­ják a várakozást és hazamennek —, közben egy-egy órára szüneteltet­ték a jelentkezők bejegyzését. „A szülök megvárták a nevelőket, de amikor már sokan voltak, elégedet­lenkedtek. .Majd mi is ilyen ponto­sak leszünk, ha a szülők iskolájára, vagy a szülői értekezletre hívnak’, mondták. ,Máskor pontosak, most meglógnak a nevelők’, hangzott az ajtó előtt a tömegben, de hogy ki mondta, nem tudni. [. . .] Jelenleg nem tudom, hogy a jelentkezett szü­mazkodni, s ezt volt módom meg­tanulni az életben — magyarázza. — Horvátországban, Daruvár mellett, Sólyomfalván születtem. A horvátok Szokolovácnak hív­ják. Amikor a második világhábo­rú végén bejöttek Tito partizánjai a faluba, a magyar és a sváb csalá­dok néhány órát kaptak az össze­csomagolásra. Vagonba raktak bennünket, s megjártuk Csehor­szágot is. Hetekig, hónapokig bo­lyongtunk állomáról állomásra, miközben a falunkbeli családok száma egyre fogyott. Kik itt száll­tak le, kik ott, de az én szüleim haza akartak menni. Dél felé jöt­tünk, de a bácsalmási állomásról nem ment tovább a szerelvény. Egy Honig Antal nevű sváb em­bernek volt egy maliba az állomás mellett, végül ő fogadott be ben­nünket. Ott a malomban, a gépek mellett nőttem én fel, s egészen fia­talon ott alakult ki a műszaki ér­deklődésem is. Esztergomban vé­geztem el a gépipari technikumot, 1957-ben. — Esztergom nincs éppen közel Bácsalmáshoz... — A tanáraim mindenképpen azt akarták, hogy az akkor induló bácsalmási gimnáziumba menjek, lök közül ki a párttag, mert nem tud­tuk, hogy erről nyilvántartást kell készíteni. De ezeknek a gyermekei a nyáron, vagy rögtön az év elején le fognak morzsolódni." Szinte kivétel nélkül megemlítet­ték, hogy mit tettek a beiratkozás megnehezítésére. Az egyik város­széli iskolában — például — „a fel­hívást nem helyeztük el. Ajelentke- ző szülőktől családkönyvet vagy keresztlevelet kértünk, ami a leg­több szülőnél nem volt és másod­szor már igen sokan nem jöttek vissza”. 1951 nyarán így is minden har­madik, negyedik tankötelest beírat­tak a szülők. A pártszervezetek — akkori szóhasználattal — fokozták a meggyőzést. Még a hatvanas évek első felében is fontos harci feladat­ként kezelték a hittanbeíratást. A jelentkezést néhány órára zsu­gorították. Több helyen még ezt a rövid időt is megkurtították. Volt, ahol a kulcsot „nem találták” volt, ahol — az egyik tanyai iskolában —éppen akkor jött rá az igazgatóra a szapora. „Hasmenése” negyedóra elteltével kezdett gyanússá válni. Körbeállták az udvari reterátot és előbb tréfásan, majd haragosan csalogatták kifelé az igazgató urat. A különben kedvelt tanerőre bo­rították volna a budit, ha nem jár „véletlenül” arrafelé a körzeti rend­őr. A pedagógus a beiratkozásra ki­jelölt idő utolsó pillanatában „könnyebbült meg”. (Mit meg nem tesz az ember a pártért...) Jelent­hette: senki sem igényelte gyermeke vallási oktatását. így működött nálunk az alkot­mányos vallásszabadság. Heltai Nándor Most készült el az az összeállítás, amely területi részletességgel mutatja be a zsidó népesség számának alakulását az 1830-as évektől 1941-ig. Tekintettel arra, hogy a magyarországi zsidóság nagy része a Holocaust áldozata lett, ezért ez a kötet tulajdonképpen emlék­kötet is. Tartalmazza az azokra az évek­re vonatkozó adatokat, amikor — pél­dául 1910-ben — a történelmi Magyar- országon 910 ezer, 1941-ben a trianoni területen 404 ezer, illetve a megnagyob­bodott ország területén 725 ezer izraeli­ta vallású személy élt. Ám a Holocaust ennél sokkal több embert érintett, hi­szen az 1941. évi XV. törvény típusa s késve küldték el a jelentkezési lapomat, így csak Esztergomban jutott hely. Utánam azonban több bácsalmási gyerek — köztük mai munkatársaim is — Esztergomba mentek technikumba. — A tanárai nyilván szerették, s jó tanuló lehetett. Mégsem ment egye­temre, sőt, visszajött ide a határ mel­lé. Miért? — Kellett a családnak a pénz, s nem hagyhattam magukra a szüléi­mét, akiknek nagyon nehéz volt a semmiből újrakezdeni. S végig azt hallottam tőlük: nem vándorolunk tovább! Amikor a jugoszláviai ese­mények miatt gázálarcokat oszto­gattak a környéken, sok olyan ma­gyar család, akik hozzánk hasonló­an menekültként kerültek délről Bácsalmásra, azt mondták: ne csak gázálarcot adjanak, mert bármi lesz, mi innen egy tapodtat sem me­gyünk. Sokunkat köt tehát ide az a tudat, hogy mi itt, a határszélen ta­láltunk otthonra, s itt kell, megél­nünk, akármi történjen is. Én ezzel a tudattal álltam neki az önállóság­gal járó új feladatoknak. Sok újat nem jelentett, amiket most csinálok, annak nagyobb részét korábban is tudtam. Most már szerencsére csi­nálhatom is. Bálái F. István Félegyháziak Kuvaitban Mint arról már lapunk egyik koráb­bi számában beszámoltunk, a kiskun­félegyházi Auto-Union Kft. felvállalta, a Kuvaitot ért 1990-es iraki invázió során kifosztott és tönkretett Ikarus autóbuszok, a helyszínen, azaz Kuvait­ban történő felújítását. A Technoim- pex Kereskedelmi Rt. közreműködésé­vel létrejött, több mint 100 millió forin­tos üzletet jelentő szerződést, a témá­ban kiírt versenytárgyalások során nyerte el az Auto-Union Kft. Mint mondták: Kuvait egy csodála­tos ország. A mienktől teljesen eltérő mentalitással, szokásokkal és életvitel­lel. Ami számunkra a legszembetűnőbb és egyben a legfurcsább, az az állandó alkudozás. Alku nélkül Kuvaitban el sem képzelhető, hogy akár a legcseké­lyebb értékű vásárlás is létrejöjjön. Ez aztán odáig terjed, hogy még a repülő­jegyek ára is alku tárgyává válik. Ellen­tétben az általunk megszokott munka- beosztással ott, a szombat és a vasár­nap a „lahajtósabb” két munkanap, hét végi pihenőnapként a péntek szol­gál. A sivatagban — bár kétségtelenül vonzó látványt ígér — nem célszerű „mászkálni”, mert a mai napig tu­catszám lapulnak a homok alatt a háborúból visszamaradt és fel nem robbant aknák és egyéb robbanó­szerkezetek. Ezért inkább heti két al­kalommal országjáró körutakat tesz­nek. Étrendjüket a hazai ízeknek megfelelően önmaguk állítják össze, és azt egy, külön erre a célra kivá­lasztott munkatársuk készíti el. Bár Kuvaitban is tél van, az or­szág fekvésének köszönhetően a hő­mérséklet általában plusz 15 fok kö­rül mozog. Vezetőjük, Pallagi Ernő üzemmérnök szerint a januári iraki incidens korántsem volt akkora, amilyennek azt a sajtó feltüntette, ha a veszélyeztetettség legcsekélyebb je­lei is mutatkoznának, azonnal repü­lőgépre ülnek és hazatérnek. Szász András alapján 62 ezer keresztény vallású sze­mélyt is zsidónak kellett tekinteni. 1938 és 1941 között számos olyan te­rület is magyar közigazgatás alá került, ahol jelentős volt az izraelita lakosság aránya. A népesség számának alakulá­sát megítélni, a veszteségeket megállapí­tani, történelmi elemzést készíteni első­sorban az 1941. évi országterület szerint részletezett adatok alapján lehet. A megmaradt izraelita vallású — vagy keresztény vallású, ám korábban zsidó­nak minősített — személyek közül szá­mosán a szabadulás után nem eredeti lakhelyükön, hanem Magyarország je­lenlegi területén folytatták életüket. Gazdasági életünk változásai a középfokú szakmai képzésben is lecsapódnak. A fennmaradásért vívott harc új képzési modellek be­vezetésére készteti az iskolákat. Viszonylag könnyebb helyzet­ben vannak az úgynevezett divat­szakmákat oktató intézmények. A Bács-Kiskun Megyei Pedagógiai Intézet felmérése szerint ilyen szakmának számit a vendéglátás. A Széchenyi István Vendéglátó­ipari és Idegenforgalmi Szakközépiskola és Szakmunkás- képző Intézet igazgatója, Hazag László számokkal győzött meg az állítás valódiságáról. Az 1993/94- es tanévre rengetegen jelentkeztek: az idegenforgalmi ágazaton négy­szeres, a vendéglátó szakközépben háromszoros, a szakmunkásban pedig kétssjeres a túljelentkezés. Nyugati szíveslátás Az igazgató úr optimista. Igaz ugyan, hogy a vendéglátás most szerény keretek között él Magyar- országon, de szerencsére ezt az üz­letágat olyan emberek vezetik, akik tudják, hogy a képzésre fordí­tott anyagi áldozat a jó szakember munkájában megtérül, és persze a pangás is csak véget ér egyszer. Addig is számos lehetőséget kínál a magyar szakemberek számára Ausztria és Németország, ahol a vendéglátósokat kiemelkedő szak­tudásuk, munkafegyelmük alapján szívesen foglalkoztatják. Az iskola ezért nagyon nagy hangsúlyt fektet a külföldi kapcsolatok ápolására s ennek egyik alapelemeként a né­met nyelv oktatására. Előtérben a nyelvoktatás A meggyőződés kedvéért egy konkrét példa: az idei tanév végén 20 — részben végzett, részben har­madéves — tanuló megy Németor­szágba három hónapos munkára, ahol a teljes ellátás mellett havonta nettó 550 márkát kapnak. Noha a ' vendéglátás virágzó ágazat — még mindig — az elmúlt tanévben ide­genforgalmi szakkal bővítették az iskola profilját. A cél — a koráb­ban jellemző gyakorlattól eltérően — kifejezetten erre a szakmára 7 ÁFÉSZ KIMmnféiogyhAza Integrál 1. sz., 2. sz., 10. sz., 37. sz. részközgyülési körzet A körzethez tartoznak a következő utcák: Kiskunfélegyháza, Arany János u., Álmos u., Bajcsy-Zs. E. u., Béke tér, Oskola u. (volt Fisch Emil u.), Jász u., Juszt u., Si- monyi Óbester u. (volt Kohut u.), Körösi Cs. S. u., Liget u., Pázmány u., Petőfi u., Petőfi tér, Kun u. (volt Romhányi J. u.), Semmelweis u., Szent Imre herceg u. (volt Tanácsköztársaság u.), Vak B. u., Dr. Holló Lajos u. (volt Vörös Hadsereg), va­lamint a nem működési területükön lévő községek és városok azon lakosai, akik tagjai szövetkezetünknek. 2. sz. részközgyülési körzet A körzethet tartoznak a következő utcák: Kiskunfélegyháza, Bikahegy, Kalmár J. u. (volt Alkotmány u.), Báthory u., Béke u., Csongrádi út, Dobó u„ Szegedi út (volt Felszabadulás útja), Gábor Á. u., Haubner K. u., Irányi u., Jókai u., Kálvária u., Klapka u., Szentesi út (volt Lenin út), Molnár B. u., Móra F. u., Móra F. tér, Blandina nővér u. (volt Némedi V. S. u.), Szent János tér (volt Szabadság tér), Vörösmarty u. 10. sz. részközgyűlési körzet A körzethez tartoznak a következő utcák: Kiskunfélegyháza, Kocsis P„ Mészöly Gy. u., VII. kér., Vili. kér. A részközgyűlés időpontja és helye a fen­ti körzetekben: 1993. március 17-én, 16.30 órakor, az állami zeneiskola nagytermében (Kiskunfélegyháza, Marx tér 1.). 3. sz. részközgyülési körzet A körzethez tartoznak a következő utcák: Kiskunfélegyháza, Fűzfa u., Akácfa u., Al­mafa u., Eper u., Hársfa u., Ibolya u., Közel- szölő u., Lugas u.. Nefelejcs u., Orgona u., Platán u.. Szeder u., Szegfű u., Szilfa u., Szőlő u., Tavasz u., Tölgyfa u., Tulipán u. A részközgyűlés helye, időpontja: 1993. március 17-én, 16.30 órakor, Platán Utcai Általános Iskola ebédlő­jében (Kiskunfélegyháza, Platán u. 12.). 4—5. sz. részközgyűlési körzet A körzethez tartoznak a következő utcák. Kiskunfélegyháza, Ady E. u., Árok u„ Ár­pád u., Batthyány u., Berzsenyi u., Ber­csényi u., Bethlen u., Damjanich u., Daru u., Eötvös u., Fadrusz J. u., Könyök u. (volt Héderi A. u ), Izsáki u. (volt Holló Lajos út), Holló B. u., Honvéd u., Kifaludy u., Kölcsey u., Laktanya u., Liszt F. u., Lónyai u., Martinovics u.. Korona (volt Mártonffy u.), Mikszáth K. u., Méhes I. u., Szent István tér (volt Móricz Zs. tér), Munkácsy u., Pálfy u., Széchenyi u., Táncsics u., Teleki u., Tompa u., Wesselényi u., Zrínyi u., Kazinczy u. Apaffy u., Balassa u., Baj­za u., Bessenyei u., Czuczor u., Csáki u., Dayka u., Dessewffy u., Döbrentei u., Gár­donyi u., Tó u. (volt Hámán K. u.), Illéshá- zy u., Izsáki út, Jósika u., Juhász Gy. u., Kaffka M. u., Kállai M. u., Károlyi M. u., Kinizsi u., Koháry u., Lisznyai u., Madách u., Mátyás király u., Mikes u., Nádasdy u., Perczel u., Radnóti M, u., Szemere u., Szendrey u., Szilágyi u., Tóth A. u., Tóth K. u., Tömörkényi u., Verseghy u. A részközgyűlés helye, időpontja: 1993. március 18-án, 17.00 órakor, képzett, az idegenforgalom komplex feladatkörére felkészí­tett szakemberek képzése. Az ágazat rendkívül összetett, ennek megfelelően az oktatás is nagyon sokrétű. Már formájában is eltér a megszokottól, 4+l-es rend­szerben működik (azaz 4 nap el­méleti 1 nap gyakorlati oktatás). Az 5 éves képzési időszak alatt ételkészítési és felszolgálói, in­formatikai és idegenvezetési, táv­közlési és gépírói, továbbá nyelvi ismeretekből kapnak gyakorlati oktatást a tanulók, amit négyhe­tes nyári gyakorlatukon külön­böző szállodákban és éttermek­ben, idegenforgalmi hivatalok­ban kamatoztathatnak. Bár ma­napság az idegenforgalom meg­torpant, szakemberekre szükség van, különösen ha a közelgő vi­lágkiállításra gondolunk ahol az iskola már saját szakembergár­dáját szeretné felvonultatni. Világbanki program Kevésbé nevezhető sikerága­zatnak a mezőgazdaság. Ez mo­tiválta a kiskunhalasi II. Rákó­czi Ferenc Mezőgazdasági Szak- középiskolát a váltásra. Az idáig teljesen mezőgazdasági profilú szakokat módosították, kiegészí­Batthyány Utcai Általános Iskola, Kis­kunfélegyháza, Batthyány u. 12/16. 7. sz. részközgyűlési körzet A körzethez tartoznak a következő utcák: Asztalos J. u., B. Szabó J. u., Darvas tér, Holló L. u., Körösi út, Rét u., Tanyasor, Dr. Holló L. út 40.-től (volt Vörös Hadsereg u.), I. kerület 1.-től 293.-ig, II. kerület 1 .-tői 84.-ig, III. kerület 2.-től 228.-ig. A részközgyűlés ideje, helye: 1993. március 17-én, 16.30 órakor Darvas József Általános Iskola, Kis­kunfélegyháza, Darvas tér 10. 8. sz. részközgyűlési körzet A körzethez tartoznak a következő utcák: Kiskunfélegyháza, Alpári út, Béla K. u., Füvestó u., Gerle u., Nyíl u., Pipacs u., Róna u., Sas u., Sólyom u., Új Élet u., Zsinór u., IV. kerület, V. kerület, VI. kerü­let. A részközgyűlés ideje, helye: 1993. március 19-én, 16 órakor Bankfalui Általános Iskola, Kiskunfél­egyháza, Alpári út 61. 77. sz. részközgyűlési körzet A körzethez tartoznak a következő kerüle­tek: Kiskunfélegyháza, IX. kér., X. kér. 1.-től 43.-ig, XI. kerület 1.—64.-ig, XII. kerület. A részközgyűlés ideje, helye: 1993. március 18-án, 16 órakor Ha­lesz Általános Iskola, Kiskunfélegyhá­za, XI. kerület 1. 6. sz. részközgyűlési körzet A körzethez tartoznak a következő utcák: Kiskunfélegyháza, Attila u,, Bartók B. u. Bokor u., Csokonai u., Csólyosi út, Dankó P. u., Dózsa Gy. u., Engels u., Erkel F. u., Esze T. u., Majsai út (volt Fürst S. u.), Horváth Z. u., Hunyadi u., Korond u. (volt Iványi S. u.), József A. u., Városkert u. (volt Juronovics-telep), Katona J. u., Ka­rinthy F. u., Deák F. u. (volt Kilián Gy. u.), Csíkszereda u. (volt Korvin u.), Kossuth u., Marosvásárhely u. (volt Lőwy S. u.), Mártírok u., Molnár-telep, Kert u. (volt Pa- latinusz u.), Rákóczi u., Vasút u. (volt Sal- lai u.), Arad u. (volt Ságvári E. u.), Dohány u. (volt Schönherz u ), Mezősi Károly u. (volt Szamuely u.), Zámenhof u. A részközgyűlés ideje, helye: 1993. március 19-én, 17 órakor Bat­thyány Általános Iskola, Kiskunfél­egyháza, Batthyány u. 12/16. 72. sz. részközgyűlési körzet A körzethez tartoznak a következő kerüle­tek: Kiskunfélegyháza, X. kér. 46.-tól 148.-ig, XI. kér. 65.-től 523.-ig, XIII. kerület. A részközgyűlés ideje, helye: 1993. március 19-én, 16 órakor, Nagyszölö Úti Általános Iskola, Kis­kunfélegyháza, XI. kér. 352. 73. sz. részközgyűlési körzet A körzethez tartoznak Gátér községben élő szövetkezeti tagok. A részközgyűlés ideje, helye: 1993. március 19-én, 17 órakor, Gá­tér, művelődési ház. 14. sz. részközgyülési körzet A körzethez tartoznak a Petöfiszállás köz­ség területén élő szövetkezeti tagok. A részközgyűlés ideje, helye: 1993. március 19-én, 14 órakor, Pe­töfiszállás, művelődési ház. tették, az 1993/94-es tanév beis­kolázása már erre épül. A ko­rábbi gépésztechnikusi szakot középfokú számítógép-kezelői is­meretekkel párositották, melyről az érettségi mellé bizonyítványt kapnak a tanulók. Az ifjúsági szakképzés világ­banki programjának része az is­kolában működő másik két szak, az általános mezőgazdasá­gi, illetve az újként bevezetett közgazdasági szak. Mindkét sza­kon ötéves a képzés, ebből az el­ső négy év alapképzés, az ötödik évben pedig speciális képzés fo­lyik. Az oktatás ilyetén reformja meghozta a gyümölcsét, hiszen amíg az elmúlt évben bizonyos szakokon beiskolázási gondok­kal küszködtek, az idén kiváló „anyagból” válogathattak. Csupán az jelent gondot, hogy a kárpótlás és a privatizáció he­vében az illetékes szervek megfe­ledkeztek az iskoláról, s a most kimenő szakmák számára tan­gazdaságokat nem biztosítottak — mondja az iskola igazgatója, Lukács János. Átmeneti megol­dást jelentenek az újonnan léte­sült, illetve régi kisgazdaságok, ahol szívesen foglalkoztatják a tanulókat. 78. sz. részközgyülési körzet A körzethez tartoznak Pálmonostora köz­ség területén élő szövetkezeti tagok. A részközgyűlés ideje, helye: 1993. március 20-án, de. 9 órakor Pálmonostora, művelődési ház. 77. sz. részközgyűlési körzet A körzethez tartoznak Kunszállás község belterületén élő szövetkezeti tagok. A részközgyűlés ideje, helye: 1993. március 18-án, 17 órakor, álta­lános iskola, tornaterem, Kunszállás. 78. sz. részközgyűlési körzet A körzethez a Fülöpjakabon élő szövetke­zeti tagok tartoznak. A részközgyűlés ideje, helye: 1993. március 19-én, 17 órakor, álta­lános iskola, tornaterem, Fülöpjakab. 19. sz. részközgyűlési körzet A körzethez tartoznak Tiszaalpár nagyközség belterületén lakó szövetke­zeti tagok. A részközgyűlés ideje, helye: 1993. március 20-án, 15 órakor, Ti­szaalpár, művelődési ház. 20. sz. részközgyűlési körzet A körzethez tartoznak a régi tiszaújfalusi község belterületén Istvánújfaluban a Ká- tai soron lakó szövetkezeti tagok. A részközgyűlés ideje, helye: 1993. március 17-én, 18 órakor álta­lános iskola, Tiszaújfalu. 27. sz. részközgyűlési körzet A körzethez tartoznak valamennyi jász- szentlászlói kül- és belterületemlakó szö­vetkezeti tagok. A részközgyűlés ideje, helye: 1993. március 17-én, 17 órakor mű­velődési Ház, Jászszentlászló. 22. sz. részközgyűlési körzet A körzethez tartoznak Bugac nagyközség belterületén lakó szövetkezeti tagok. A részközgyűlés ideje, helye: 1993. március 21-én, 10.30 Bugac, művelődési ház 23. sz. részközgyülési körzet A körzethez tartoznak az állami gazdaság tanyaközpont környékén, a Kisbugac, va­lamint a Nagybugac elnevezésű települé­sen élő szövetkezeti tagok. A részközgyűlés ideje, helye: 1993. március 21-én, 11 órakor gép­műhely melletti iroda, Bugac, Felső- monostor. 24. sz. részközgyűlési körzet A körzethez tartoznak az állami gazdaság tanyaközpont környékén a Kisbugac, va­lamint a Nagybugac elnevezésű települé­sen élő szövetkezeti tagok. A részközgyűlés ideje, helye: 1993. március 20-án, 14 órakor Bu­gaci, Állami Gazdaság irodája. 1. Beszámoló a szövetkezet 1992. évi te­vékenységéről, évi tervek és üzletpoli­tikai célkitűzések végrehajtására vo­natkozó tájékoztató. 2. Területi intézőbizottság beszámolója. 3. Egyebek, tombola. Igazgatóság, Martus Gyula elnök 30/3 KÖZELMÚLTUNK TITKAI Igazgató a budiban A zsidó népesség számának alakulása B. E. értesíti a szövetkezet tagjait, hogy az 1993. évi részközgyűléseit az alábbi időpontokban és helyeken tartja:

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom