Petőfi Népe, 1993. március (48. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-23 / 68. szám

6. oldal. 1993. március 23. PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC ÜZLET FEHÉREN-FEKETÉN Újszerű sajtótermékek a megyei piacon Nem túl rózsás helyzetben volt — pénzügyileg—tavaly év elején a Kecs­keméti Lapok. Ám megváltozott a tu­lajdonosok köre — közéjük lépett a Petőfi Lap- és Könyvkiadó Kft,. — és ettől kezdve egyre inkább érvényesíte­ni kezdték az újság kiadásában az üz­leti szempontokat. Mindez személyi változásokkal is együttjárt: ügyvezető igazgatói minőségben A Kecskeméti Lapok Kft., élére került Farkas P. Jó­zsef, a Petőfi Népe főmunkatársa. A napokban megjelent az Alföldi La­pok, a Kecskeméti Lapok mutált, azaz nem Kecskemétről szóló olda­lakkal megtűzdelt változata. Koráb­ban ennek Város és Vidéke volt a címe. Mi húzódik meg a változás mögött? — kérdeztem Farkas P. Józsefet. — Sok minden történt az eltelt egy év alatt — kezdte az ügyvezető. — Először is: gazdaságilag eredményes esztendőt zártunk tavaly. Ez a kiindu­lási helyzetet tekintve nem volt kis do­log. Gyors tempóban kiépítettük a ki­adó cég szervezetét. Létrehoztuk a ke­reskedelmi irodát, Tőzsér Judit a veze­tő menedzsere. A szerkesztőség, amelyjó ideigafőszerkeztőből, Koloh Elekből állt, főállású munkatársakkal egészült ki. Kiadványszerkesztő stá­bot állítottunk föl. — Milyen kiadványaitok voltak, lesznek? — A jövő hónapban jelenik meg a SEPSIKER támogatásával a képes kecskeméti útikönyv harmadik kia­dása; Nagy-Szeder István Kiskunha­las történetéről írt munkája; a kecske­méti telefonkönyvet szintén április­ban adjuk ki. Kecskemét monográfiá­jának újabb kötete is készül. Az Al­földkutató Intézettel közösen megyei ki kicsodát állítunk össze. Azt gondol­juk, a demokratikus közéletben nem marad a nyakunkon egy ilyen kiad­vány. A Kecskeméti, illetőleg az Alföl­di Lapokban szponzorált informatív anyagok is megjelennek, ilyen volt pél-. dául Kecskemét város költségvetésé­nek ismertetése. Ugyanezt Nagykőrös is megrendelte tőlünk. Igyekszünk te­hát a feljövőben lévő lapunkban, lap­jainkban új megoldásokat is kínálni. Áprilistól egyébként, a megyeszék­hely egy-egy városrésze ilyen szponzo­rált melléldetben mutatkozik majd be. Ilyen bemutatkozási alkalmakat kí­• Farkas P. József (Fotó: Gaál Béla) nálunk intézeteknek, múzeumoknak stb. A privatizációval átalakul Bács- Kiskun idegenforgalmi struktúrája, amit mi bel- és külföldiek számára ké­szülő kiadványokkal kívánunk követ­ni. — Az Alföldi Lapokban, tehát a Kecskeméten kívüli településeken ter­jesztett változatban megjelent a Nagy­kőrösi Lapok, két oldalon. Ez miféle kezdeményezés? — Vannak települések, amelyeken saját helyi lap indításához nincsenek meg a föltételek, viszont velünk össze­fogva egy szerényebb terjedelmű, ön­álló helyi szerkesztésű laprészt vállalni tudnak. Ilyen eset a Nagykőrösé is. Ott egyébként a lokálpatrióták által életre hívott Magister Alapítvány te­remtette meg az infrastrukturális föl­tételeket kis helyi szerkesztőség mű­ködtetéséhez. A kétoldalas újságrész­nek—amely az Alföldi Lapokban ka­pott helyet—el kell majd magát tarta­nia. Egyébként már másik város is je­lentkezett nálunk ugyanilyen igény­nyel. — Milyen újabb tervek foglalkoz­tatnak a sikeres év után? Berendezkedünk rendezvények szervezésére, valamint kereskedelmi tevékenységre is. Ehhez az eddig szé­pen épülgető cégstruktúrát tovább kell fejleszteni -— mondja Farkas P. József, a Kecskeméti Lapok Kft. ügy­vezető igazgatója. A. T«S. A MAGYAR NEMZETI BANK VALUTA-, BANKJEGY- ÉS CSEKKÁRFOLYAMAI Érvényben: 1993. március 22-én Pénznem Vételi árfolyam 1 Közép Eladási egységre, forintban angol font 127,14 128,54 129,94 ausztrál dollár 61,42 62,04 62,66 belga frank (100) 253,04 255,37 257,70 dán korona 13,56 13,69 13,82 finn márka 14,33 . 14,53 14,73 francia frank 15,31 15,45 15,59 görög drachma (100) 38,29 38,71 39,13 holland forint 46,38 46,81 47,24 ír font 126,29 127,59 128,89 japán yen (100) 74,14 74,74 •75,34 kanadai dollár 68,87 69,57 70,27 kuvaiti dinár 283,12 285,87 288,62 német márka 52,14 52,62 53,10 norvég korona 12,27 12,39 12,51 olasz líra (1000) 53,92 54,56 55,20 osztrák schilling (100) 741,77 748,57 755,37 portugál escudo (100) 56,68 57,23 57,78 spanyol peseta (100) 72,80 73,56 74,32 svájci frank 56,63 57,17 57,71 svéd korona 11,05 11,18 11,31 USA-dollár 85,84 86,62 87,40 ECU (Közös Piac) 101,06 102,04 103,02 A MAGYAR NEMZETI BANK HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI Érvényben: 1993. március 22-én Pénznem Vételi árfolyam 1 Közép egységre, Eladási forintban angol font 128,16 128,51 128,86 ausztrál dollár 61,52 61,67 61,82 belga frank (100) 255,69 256,27 256,85 dán korona 13,68 13,71 13,74 finn márka 14,52 14,57 14,62 francia frank 15,44 15,48 15,52 holland forint 46,86 46,97 47,08 ír font 127,69 128,01 128,33 japán yen (100) 74,30 74,45 74,60 kanadai dollár 69,17 69,34 69,51 kuvaiti dinár 281,62 282,31 283,00 német márka 52,67 52,79 52,91 norvég korona 12,39 12,42 12,45 olasz líra (1000) 54,36 54,52 54,68 osztrák schilling (100) 748,83 750,53 752,23 portugál escudo (100) 56,84 56,98 57,12 spanyol peseta (100) 73,58 73,77 73,96 svájci frank 57,03 57,17 57,31 svéd korona 11,19 11,22 11,25 tr. és cl. rubel 27,43 27,50 27,57 USA-dollár 86,13 86,33 86,53 ECU (Közös Piac) 102,13 102,38 102,63 HAZAI GAZDASÁG Öntözésösztönző: alföldiek előnyben — Az öntözőrendszerek az idén is az előző évekhez hasonló kondíciók­kal működhetnek — hangzott el azon a tudományos konferencián, amit a napokban rendeztek Szolno­kon, a mezőgazdaság és a vízgazdál­kodás kapcsolata témakörben. Ugyanis, miként korábban, az idén is negyvenszázalékos vissza nem térí­tendő támogatásban részesíti az ön­tözési beruházásokat az állam. A szektorsemlegesség elvének megfe­lelően, az új típusú szövetkezetek, az egyéni gazdálkodók, sőt, a tartós földbérleti szerződéssel rendelkezők egyaránt részesülhetnek ilyen támo­gatásban, amire egymilliárd forint áll rendelkezésre. Ennek az összegnek valamivel több mint a felét megkez­dett beruházásokra fordítják, 450 millió forintot oszthatnak el az új igénylők között. A pályázatok elbírá­lásánál az alföldiek előnyt élveznek, hiszen itt bőven akadnak fehér fol­tok. Gyorsul a privatizáció A számok is azt mutatják, fel­gyorsult a privatizáció Magyaror­szágon. Tavaly 384 közép- és nagy- vállalatot adtak magánkézbe, közel 900 milliárd forint értékben. Az ál­lamkassza privatizációs bevétele készpénzbefizetésből, hitelből, kül­földi tőkeberuházásokból 72 milli­árd forintra emelkedett az elmúlt esztendőben, s az állami vállalatok 20 százaléka került magánkézbe. A kormány erre az évre tűzte ki a távközlés, a villamosenergia- és gáz­szolgáltatás, valamint a kereskedel­mi bankok privatizálását. Máris konkrét befektetési lehetőségeket la­tolgatnak a vezető nyugat-európai gázszolgáltatók, valamint a France Telecom, a Bayerische Laudesbank pedig már a Magyar Külkereskedel­mi Bankra vonatkozó szándékát is bejelentette. Karcsúsítják a Centrumot Korábban 35 áruház tartozott a Centrumhoz, a Centrum Áruházak Kft.-t már csak 25-ből alakították meg. A leválasztott tíz és más ingat­lanok — raktárak, boltok, kisebb üzemek — a Centrum Áruházak Vállalatnál maradtak, és eladták, il­letve eladják őket. A kft.-t most to­vább karcsúsítják, miután nyilván­valóvá vált, hogy a Kaufringgel nem jön létre egyezség. Az eladó áruhá­zak megvételére a Tízek néven is­mert hazai tőkéscsoport tett ajánla­tot. Az ÁVÜ szándéka az, hogy ha eldöntötték a karcsúsítás menet­rendjét, akkor a törzshálózathoz pá­lyázat útján keresnek stratégiai be­fektetőt, a részvények egy részét pe­dig a hazai kisbefektetőknek kínál­ják fel. Csődben és élvonalban Öncsődöt jelentett az Agria Rt., az országos élvonalba tartozó, He­ves megyei bútorgyár. A tavaly janu­árban részvénytársasággá alakult üzem csaknem 50 millió veszteséget vitt át az előző évről, tartozása jelen­leg 120 millió forint. Egyelőre a kül­földi megrendelő partnereitől kapott előlegekből tudja fenntartani magát, ennek köszönhetően dolgozhat a belföldi piacra is. Jelenleg a parla­mentben és az Astoria Szállóban vé­gez nagyobb arányú felújítási mun­kákat. Á felszámolást mégis csak a privatizációval tudja véglegesen el­kerülni. Az ÁVÜ — a cég bevonásá­val — egy hamburgi és egy izraeli céggel folytat tárgyalásokat az Agria értékesítéséről. Ha mégsem valósul­na meg a teljes privatizáció, a hitele­zők igényeinek kielégítésére néhány jelentősebb ingatlant bocsátanak áruba. Fékben az infláció? A fogyasztói árak ez év februári változásaiból az infláció növekedési ütemének lassulására lehet következ­tetni. Januárhoz képest 1,7 százalék­kal növekedtek az arak, az utolsó 12 hónap alatt így 24,7 százalékos ár­színvonal-emelkedés mutatható ki. Ezzel szemben az 1992. februári áre­melkedés 2,7 százalékos volt. Szükség van a fedezőménekre A közelmúltban—a megyei állat- tenyésztő vállalat felszámolása miatt — kérdésessé vált jó néhány fedeztetőállomás léte is. Tavaly Mélykúton az önkormányzat vállal­ta a tevékenység fenntartását, de ez veszteségesnek bizonyult. Szóba ke­rült, hogy az idén már megszüntetik a finanszirozást, de a költségvetés elfo­gadásakor végül úgy döntöttek, hogy fenntartják a támogatást, mivel a me­zőgazdasági tulajdonviszonyok át­alakulásával minden apaállat, így a lovak iránt is megnőtt az igény. Kovács István fedeztetőmester munkabérét is az önkormányzat fize­ti. — Három csődörrel dolgozunk, melyek a Magyar Lovas Szövetség tulajdonában vannak — magyaráz­za. — Tataháza, Mélykút és fosszál­lás az ellátási területünk, de hoznak ide máshonnan is kancákat. Egy fe­deztetés háromezer forint, plusz hat százalék áfa, melynek negyedrészét a lovasszövetség kapja. A többi bevétel az önkormányzaté, de a költségeket is ők állják. AGRÁRVILÁG • A csodaszép fekete Álnok, hivatalos nevén 1814 Nóniusz VI1—24. A fekete csődör marmagassága 177 centiméter. Mellette a fedeztetőmester, Kovács István. (Bálái F. István felvétele) — Tavaly sok kanca megfordult nálunk — folytatja Kovács István. — Februártól nyár végéig tart az idény, ez alatt 112 fedeztetésünk volt. Az idén a hideg miatt később kezdenek sárlani a kancák, de ed­dig is volt huszonnégy ügyfelünk. A három fedezőmén közül kettő 13 éves mezőhegyesi nóniusz, Ál­nok és Füles. Répás arab félvér, ő a répáspusztai ménesből való. Mindannyian két fedeztetést vé­gezhetnek naponta, elvileg így ma­ximum hat kancát tudunk kiszol­gálni. Jól tartjuk őket, így megvan a lehetőség egy szezonban akár több száz kanca ellátására is. B. F. I. Együttműködés a FAK-országokkal A FÁK-országokkal folytatott mezőgazdasági és élelmiszer-ipari együtt­működés fejlesztéséről, a külföldi finanszírozás le­hetőségéről és a kormány ezzel kapcsolatos teendői­ről tanácskoztak a na­pokban a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumában. A rendezvényen az együttműködésben érde­kelt cégek által létreho­zott koordinációs iroda, valamint több minisztéri­um képviselői vettek részt. A mezőgazdasági és élelmiszer-ipari együtt­működésben érdekelt mintegy 40 cég, valamint biztosító- és pénzintézetek tavaly decemberben hoz­ták létre az ideiglenesen Mezőgazdasági és Élelmi­szeripari Szektor TACIS Koordinációs Irodának nevezett szervezetet. Cél­juk, hogy szervezetten ke­ressék a piaci kapcsolatok lehetőségeit elsősorban Oroszország, Ukrajna, Be­lorusszá, Kazahsztán és Lettország területén. A koordinációs iroda munkájában résztvevők céljaik eléréséhez külső fi­nanszírozási forrást is ke­resnek. Szeretnének be­kapcsolódni az Európai Közösség TACIS-prog- ramjába, amely a volt Szovjetunió utódállamai­nak segélyezését szolgálja. Az EK-bizottság 1991— 92-re 850 millió ECU-t sza­vazott meg a programra, amelynek csak töredékét használták fel eddig. A ta­nácsos szerint remény van arra, hogy az úgynevezett háromszögügyletekhez hasonlóan Magyarország technológiaátadással, szaktanácsadással, illetve képzéssel részt vegyen a TACIS-programban. Borszűrő gép bemutatója Szekszárdon Csütörtökön bemutat­ták Szekszárdon az első hazai gyártású, különle­ges teljesítményű borszű­rő berendezést, amelyet a nyergesújfalui Magyar Viscosagyár fejlesztési intézetében készítettek. Az úgynevezett memb­ránszeparációs borszűrő prototípusa a szekszárdi Aliscavin Részvénytársa­ság feldolgozótelepén szőlősgazdák és nagyüze­mi termelők, szakembe­rek előtt vizsgázott, teljes sikerrel. A berendezés használatával mellőzni lehet a kémiai tisztítómű­veleteket a borkezelés utolsó fázisában, forgal­mazás, palackozás előtt, tehát fizikai tisztítással, finomszűréssel minden élő szervezettől mentessé, csírátlanná teszik a bort. Az eljárás ismert a borá­szok köreiben, de a hazai elterjedését, gyakorlását várhatóan ez a magyar termék teszi majd lehető­vé. A szekszárdi bemuta­tón a szűrőberendezés ki­fejlesztői bejelentették, hogy hamarosan meg­kezdődik a sorozatgyár­tás, és nemcsak eladásra kínálnak, hanem bérbe is akarnak adni egy-egy gé­pet, mert magántermelők csoportjai igy tudnák gazdaságosan, megfizet­hető áron használni. A szerkszárdi minősé­gi borokat legnagyobb mennyiségben termelő és exportáló Aliscavin Rt. ügyvezető igazgatója, Módos Ernő arra hívta fel a bemutatón részt ve­vő gazdák figyelmét, hogy jobb piaca van a vegyszerektől megkímélt bornak, így a külföldi igényes termelők egyre többen használják a fizi­kai, mindent tudó szűrő­gépeket. BANKCSŐDÖK UTÁN Biztonságosabbak lesznek a betétek? Az elmúlt két esztendőben négy kisebb bank ügyfeleit érte kellemetlen meglepetés: a pénz­intézet rossz üzletpolitikája mi­att, részben vagy teljesen, elve­szítették a számlán őrzött pénzü­ket. Ez általában minden bank iránt megrendítette a betétesek bizalmát, hiszen úgy tudták, hogy az ott elhelyezett pénzt az állam szavatolja. Pedig ez a biz­tonság azonban csak egyetlen bankra, a lakossági pénzeket ke­zelő OTP-re vonatkozott. De mi legyen a többi bank ügyfeleivel? Az állami szavatos­ság kiterjesztéséről szó sem lehe­tett, hiszen ez egyet jelentett vol­na azzal, hogy minden bankve­zetési mulasztásért a költségve­tésnek kell jótállnia, gyakorlati­lag aláírt, üres csekket állított volna ki az amúgy is deficites ál­lamháztartás a pénzintézeteknek. Ezért döntött a törvényhozás az úgynevezett betétbiztosítás in­tézményének kodifikálása mel­lett. Ezentúl minden bank, amely betéteket fogad el, köteles a pénzforgalmára biztosítást kötni. A díj ellenében a biztosító- társaságok, a bank fizetésképte­lensége esetén a betéteseknek személyenként egy alkalommal kifizetik az egymillió forintot meg nem haladó követeléseiket, ha azokat névre szóló betét­könyvekben helyezik el. A be­mutatóra szóló — tehát anonim — betétkönyvekre nem terjed ki a biztosítás. Ezt a korlátozást nagyon so­kan sérelmezik, és a banktitok megsértéseként fogják fel. Pedig egyik oldalról a bank jogos vé­dekezése van emögött: világosan szeretnék tudni, hogy egy-egy személy betétje a biztosítási ke­retösszegen belül van, vagy sem. Mindez azonban nem zárja ki nagyobb vagyonok biztosítását sem, hiszen családon belül a be­tétek összege felaprózható. Ez pedig megfelel a nemzetközi gya­korlatnak is. Az Egyesült Álla­mokban például a betétbiztosí­tásban nem alkalmaznak összeg- korlátozásokat, de ott nem is is­merik a bemutatóra szóló beté­tek fogalmát. A pénzt — az amerikai adótörvények szellemé­ben — nem lehet titokban tarta­ni. Mit tehetnek azok, akik a biz­tonságot is, a névtelenséget is szeretnék megőrizni? A mai bankcsődökkel tarkított világ­ban a bemutatóra szóló állam- kötvények és a viszonylag stabil nagybankok jelenthetnek némi biztonságot. A bankok kötelező­vé tett betétbiztosítása azonban olyan többletköltséget jelent, amelyet a jövőben vagy átháríta­nak a betétesekre, vagy a betéti kamatok csökkentésével igyekez­nek ellensúlyozni, netán a nyere­ség rovására könyvelnek el. Hogy ki, melyik utat választja? A pénzpiac dönti majd el. Bácskai Tamás Két város cukrásza Kiskunhalason, a Kossuth utcán, a városközpont felé sétálva szokatlan látvány fogadja a szemlélődőt. Bontj- ják a Muskátli cukrászdát. — Talán bezár a halasiak egyik kedvenc presszója ?— kérdeztem Koz- la Kálmán cukrászmestert, a Kisosz megyei elnökségének tagját. — Szó sincs róla! Sőt, a helyébe egy szebb, a városképbe és a környezetbe illőbb, 300 négyzetméter alapterületű épületet készítünk. Az építkezés elkez­dődött, szeretnénk karácsonyra meg­nyitni az új cukrászműhelyünket és üzletünket. Addig is a környékbeli la­kók türelmét kérjük. — Ezalatt szüneteltetik az ipart? — Nem, kibéreltünk az építkezés idejére itt, a Kossuth utcán, szemben a most lebontott cukrászdával egy családi házat, ahol a süteménykészí­tés, -árusítás zavartalanul folyik. — Csak az épület vagy a szolgálta­tás is megújul ? — Az eddigi tevékenységünk mel­lett, reggelizőhely megnyitására is ké­szülünk. A pályaudvarról érkezőket és a korán kelő városlakókat reggel hat órától friss kakaóval, kávéval, sü­teményekkel várjuk. — Úgy tudom, Kiskunmajsán is üzemel cukrászdája a családi vállalko­zásnak. — A főutcán egy kisebb üzletünk működik. Ha befejeződik a halasi épít­kezés, Majsán is bővíteni szeretnénk. A jelenlegi épületet, ahol a cukrász­dánk és a Jonathán vendéglő, köz­ismertebb nevén a Fapados üzemel, szeretnénk kávéházzá átalakítani. — Mit jelent, hogy a káefté családi vállalkozásként működik? —A munka fő szervezője és irányí­tója a feleségem. A lányom egyetemis­ta, ő a nyári szünetben aktívan bese­gít. A mesterséget alighanem a fiam folytatja majd, aki harmadéves cuk­rásztanuló. Áz elmúlt nyáron távoltó­tünkben a majsai üzletet a két gyerme­kem vezette, teljesen önállóan. — Szereti az édességet ? — Nagyon! Fáber Erzsébet

Next

/
Oldalképek
Tartalom