Petőfi Népe, 1993. március (48. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-22 / 67. szám
PETŐFI NÉPE 1993. március 22., 7. oldal MÁRCIUS 23-ÁN JÁR LE A HATÁRIDŐ Dolgoznak a földkiadó bizottságok • Ügyfélfogadás Mélykúton, a földkiadó bizottságnál. Pleszkán Józsefné, Sztaravics Istvánná, Rapavi kázmér, Kiss Istvánná, Viszmeg József, Kovács István és Pintér Lászlóné. (A szerző felvétele) \ yfélykúton, a helyi könyvtárban -L vX tartja az ügyfélfogadást az Alkotmány Téesz földkiadó bizottsága. Azok, akik •— függetlenül attól, hogy tagok-e vagy sem—részarány-földtulajdonnal rendelkeznek, március 23- áig jelenthetik be kiméretési szándékukat, s azt, hogy a tulajdonuknak megfelelő aranykoronányi területet melyik határrészen kívánják birtokba venni. Csütörtökön, az egyébként Tataházán lakó Pintér Lászlóné érkezett elsőnek. — Nyolcvanöt aranykoronányi részarányom van Mélykúton — mondja a nyugdíjas özvegyasszony. —A fiam és a lányom már kivették a tataházi téeszből az apjuk részét, azon gazdálkodnak. A mi földünk valaha a Kúriák dűlőben volt, azt szeretném, ha most is ott mérnék ki. Ezért jövök a bizottsághoz. A földet egyelőre bent hagynám a téeszben, azután meglátnám, hogy a gyerekeim hogy boldogulnak. A Kúriák dűlő Tataháza felé esik, s ha később nekik adnám oda, közel lenne a faluhoz. — A több mint háromezer részarány-tulajdonosnak már körülbelül kétharmada bejelentette az igényét — magyarázza Kovács István, a földkiadó bizottság egyik tagja. — Ezeknek több mint fele örökös, speciális kérésük általában nincs, többnyire a művelődési ház postaládájába dobják be az igénylőcédulát. Hozzánk azok jönnek, akiknek valamilyen kívánságuk van. Előfordult, hogy egy nap harminc-negyvenen is megfordultak nálunk. Pleszkán Józsefné és Sztaravics Istvánná együtt érkeznek. Pleszkánné már régen Bácsalmáson él, de itt, Mélykúton van 29 aranykoronája. Sztaravicsné két helyen is igényjogosult, azt jött megérdeklődni, hogy megkaphatja-e egy helyen, összevonva a két részt. Probléma van, mivel a két terület nem egy szövetkezethez tartozik. — Nem fogunk veszekedni akkor sem, ha nem ott jut, ahol szeretnénk — mondja végül Sztaravics Istvánná. — Nem szóltunk egy szót akkor sem — mivel nem mertünk —, amikor elvették. Örülünk, hogy most kapunk valamit, mert már nem számítottunk rá — teszi hozzá Pleszkánné. Ebben maradnak. Csendesen dolgozik a földkiadó bizottság. Bálái F. István Egy Habsburg fejet hajt ’48 emléke előtt Habsburg Ottó, az utolsó magyar király fia nemrégiben koszorút helyezett el az 1848-as szabadságharc egyik kegyeleti helyén ... Sokakat meglepett ez a gesztus. Igazuk van-e a kétkedőknek? — kérdeztük őt magát, amikor néhány napig ismét Magyarországon tartózkodott. —Nemzeti történelmünk dicső és fájdalmas napjaira emlékezni mindannyiunk kötelessége. A múltat nem részeiben, hanem egységes egészben lehet értékeim. A Habsburgok és Magyarország között 1867-ben megkötött kiegyezés után nem véletlenül hívták Deák Ferencet a haza bölcsének. Jómagam szintén kiemelkedő államférfinak tartom, hasonlóképpen Széchenyi Istvánt is, akit méltán nevezett Kossuth Lajos a legnagyobb magyarnak. A 19. század, a reformkor felelős politikusai is összefüggéseiben, egységes egészben vélekedtek a múltról, és szerintem most sem szabad mást tenni. — Ön nemcsak érzelmeiben, hanem nyelvében is őrzi magyarságát. —Azt szoktam mondani, hogy két anyanyelvem van, a német és a magyar. Egyébként gyerekkoromban tanultam meg horvátul, angolul és franciául is. Még itthon Zsámboky Pál pap foglalkozott neveltetésem• Habsburg Ottó mel, később a száműzetésben pedig Svájcban, a Baszkföldön és Belgiumban Zichy gróf. —Magyar nyelven is érettségizett? — Hogyne, természetesen. Méghozzá nagyon szép irodalmi tételből: Nemzeti mondakincsünk Arany János elbeszélő költészetében. — Járja egy legenda: aprócska korában a schönbrunni kastélyban gyakran felkereste az idős Ferenc Józsefet. — Igen, mert az agg császárnak volt egy zenélő órája, és amikor felhúzta, csodálatos madárcsicsergést lehetett hallani. A természet szeretetét magammal vittem a Genfi-tó partjára is, nagyon büszke voltam rá, hogy az összes ott fellelhető halfajtát ismertem. — Talán a természet szeretete vezette korunk egyik legsúlyosabb kérdéséhez, a környezetvédelemhez. Évek óta díszelnöke a Nemzetközi ÖKO-klubnak. Eredményesnek ítéli az ezzel kapcsolatos tevékenységét? — Rövid távon nem lehet eredményre számítani. A környezetvédelemben évekre előre kell gondolkodni. Már mutatkoznak az ezzel kapcsolatos erőfeszítések . .. — Érvényes ez a mégállapítás Magyarországra is? — Először a gazdaságban kell rendet teremteni, és ehhez sok pénzre yan szükség. Az Egészségügyi Világnap elé Vigyázz az életre! Kerüld az erőszakot és a felelőtlenséget! E két mondatot választotta mottójául az idén az Egészségügyi Vüágszervezet. Ünneplésről persze szó sem lehet, hiszen bolygónkon évente három és fél millió ember hal meg véletlenül vagy szándékosan elkövetett erőszakos cselekmények és sérülések miatt. A nemtörődömség, a közöny, a tisztességtelen játékok miatt emberek milliói szorulnak orvosi ellátásra. A világon ma ötszáz- milliárd dollárt költenek a népegészségügyi célokra és programokra, valamint a sérültek gyógyítására, a betegek rehabilitációjára. Mindez elkerülhető lenne, ha nem marginális ügyként, hanem az egészségvédő politika részeként számolnának az erőszakos cselekedetek megelőzésével. Hiszen elfogadhatatlan pazarlás, hogy egészséges életek vesszenek el gondatlanság, erőszak, felelőtlenség miatt. Ma, szerte a világban a fiatalok közötti halálozás több mint a fele sérülések és balesetek miatt következik be. Ezekre a szomorú tényekre hívja fel a figyelmet az Egészségügyi Világszervezet főigazgatója, dr. Hirosi Nakajima. a Vállal kozási lehetőségek Lakiteleken Az elmúlt pár évben sokan próbálkoztak vállalkozásokból megélni. Volt akinek sikerült, volt aki- nek nem. .^ önkormányzók nagyban hozzájárulták ahhoz, hogy egyes helyeken milyen új dolgok kaphattak lehetőséget. Milyen vállalkozásokat támogat a lakiteleki önkormányzat? — érdeklődtem Anka Balázs polgármestertől. — Elsősorban olyat, ami nem környezetszennyező. Külön támogatást érdemel az a vállalkozás, ami a munkanélküliséget csökkenti, vagy olyan tevékenységet folytat, ami mezőgazdasági termékeket dolgoz fel, ezáltal nemcsak az ott dolgozóknak ad munkát, hanem a háttértermelésnek is. — Tudomásom szerint az egyik vállalkozót, aki mini konzervgyárat szeretett volna létrehozni, mégis elutasították. — Létezik a községnek egy rendezési terve, amibe nem illik bele ez a vállalkozás. Ez a terv három területet is megjelöl, ami iparként számításba jöhet, s nem zavarja a település más irányú elképzeléseit. Ezeken a helyeken aránylag elérhető távolságra van minden energia, illetve közmű, ami szükséges egy vállalkozás beindításához. Műúton megközelíthető, a település határától számított két kilométeren belül van. Ezekből kettő nem ön- kormányzati tulajdon, de megsze1 rezhető. A harmadikra az Alapítvány Rt. felajánlotta a segítségét, mely szerint kiépítené a teljes közműellátást. A befektetés, az értékesítés után, a telekáron térülne meg. ígéretet tettek, hogy rövid időn belül megküldik az ajánlatukat. — Nem félnek attól, hogy a vállalkozók elmennek a községből, mert nem találnak a tevékenységükhöz megfelelő helyet? — Én, személy szerint félek, és nagyon nem szeretném, ha ez így történne. Azt azonban meg kell érteniük, hogy nekünk — a településért felelős polgármesternek és képviselőknek — nemcsak a falu jelenére, hanem jövőjére is gondolni kell. Egy vállalkozás — amire most igény van — nem valósulhat meg a tervezett kerékpárút nyomvonalán, lakóövezetbe beékelődve, vagy egy szálloda közvetlen szomszédságában. Nekünk mindezeket a tényezőket figyelembe kell venni — felelte Anka Balázs. Szentirmay Tamás Billy Graham prédikál — Magyarországon is Tévéközvetítés Németországból, 18 óriás képernyőre Európában egyedülálló ökome- nikus istentisztelet színhelye ezekben a napokban Essen. Billy Graham, a világ talán legismertebb baptista lelkesze tart evangelizáci- ót abból az alkalomból, hogy Németországban Krisztus esztendejének nyilvánították 1993-at. A műholdas adás révén a szerdától vasárnapig tartó istentisztelet-sorozatot a kontinens valamennyi országában nyomon követhetik a hívek. Az a műholdas program, amelyik az evangelizációt közvetíti, nálunk nem fogható. Az Amerikában működő Billy Graham Alapítvány anyagi támogatásával azonban olyan technikai megoldás született, hogy az ország különböző településein hatalmas képernyőkről az érdeklődők élő, egyenes adásban — magyar szinkron- tolmácsolással — láthatják és hallhatják az Essenben történteket. A közvetítés hátteréről a következőket tudtuk meg Jankó Béla mérnöktől — aki „civilben” egyébként református lelkész a magyar program technikai felelősétől: — A műholdas adást speciális, kimondottan erre a célra telepített antenna segítségével fogadjuk Budapesten és küldjük tovább az ország különböző részeibe. A hatalmas, 6-7 méter magas, illetve széles képernyőket a következő helyeken állítottuk fel: Debrecenben a Református Nagytemplomban, Kiskunhalason a református imaházban, Vácott és Salgótarjánban a városi művelődési házban, Nyíregyházán az evangélikus templomban, Egerben a Technika Házában, Székesfehérváron a Videoton oktatási központjában, Miskolcon az evangélikus templomban, Szegeden a Honvéd téri református templomban, Nagykálló- ban a református gyülekezet házában, Pécsett a baptista imaházban, Békéscsabán a sporcsarnokban, Kaposváron a református templomban, Szekszárdon a Babits Mihály Művelődési Házban és Esztergomban a szabadidőközpontban. A fővárosban három helyszínen: a MOM Művelődési Házban, a Deák téri evangélikus templomban és a Nap utcai baptista imaházban lehet nyomon követni az ökumenikus istentiszteletet. A közvetítések minden alkalommal 18 órától 20 óráig tartanak. sz. m. Ferenczy Europress MEG KELL VEDENI A HALÁLLOMÁNYT Közgyűlés a szeremlei horgászoknál • A szeremlei horgászok nagyon féltik a szeremlei Sugovicát, mert az egyenlőtlen vízellátás miatt a bajai szakaszon alig-alig lehet halat fogni. A kora tavaszi munkák miatt a tagság egy része nem vett részt a szeremlei horgászegyesület éves közgyűlésén, pedig ott, a vezetőségjavaslatá- ra, fontexs-kérdéSékbeh kfcffeff tföffté- nie az 530 tagot számláló horgásztársadalomnak. Legfontosabb kérdésként a halasítás és a halállomány védelme került szóba, mert az egyesület az elmúlt évben is, és az idén is, sok százezer forintot költ telepítésre. Szerencsére, az elmúlt nyár csapadékhiánya miatt a halkeltetéssel foglalkozók szabadultak a veszélybe került állománytól, így a szeremleiek is több mint 20 ezer darab amúrivadékhoz jutottak rendkívül kedvező áron, 2 forint 30 fillérért darabonként. Kétszázötvenezer forintért pedig méretes pontyokat raktak a Sugovicába, amely meg is látszik a horgászeredményeken, mert a megyei 22 kilós átlag mellett a szeremleiek 32 kiló halat fogtak fejenként. Éppen ezért jogos a vezetőség méltatlankodása, hogy a horgászok eltűrik a rabsickodást, egyesek pedig üresen adják le a fogási naplókat. A közgyűlés határozatba foglalta, hogy őrző-védő kft.-t fogad fel a halállomány őrzésére. Többen kifogásolták, hogy elmaradt a szokásos verseny, amit a kedvezőtlen vízállás és a hínárosodás akadályozott meg. A szakembereknek egyébként az volt a véleményük, hogy a nagy nyári kipárolgás idején ez a hínár biztosította az oxigénellátást. Örvendetes, hogy az egyesület 33 gyermekhorgászt tart nyilván, és úgy döntöttek, hogy ebben az évben olcsóbb jegyekkel biztosítják a fiatalok horgászkedvét. Sajnos, a legnagyobb vízi bázis, a Sugovica a dunai torkolatnál csak mesterséges gáttal tudja tartani az elfogadható vízállást, de a mostani gát a hirtelen jött árhullámok miatt any- nyira tönkrement, hogy félő, egy újabb hullámot már nem bírna ki. A tagság közmunka felajánlásával és 3 és fél millió költségvetéssel újra építi a nélkülözhetetlen vízkiegyenlítő rendszert. Csupán néhány ellenszavazattal arról is döntöttek, hogy az egyesület kilép az országos szervezetből, ahonnan kikéri vagyonrészét és annak kezelését a létrehozandó megyei szervezetre bízta. Ettől a lépestől azt várják, hogy erősödik a közvetlen érdekképviselet és gyorsabb lesz a döntési mechanizmus. Több felszólaló is megerősítette, hogy rendkívül szükséges lenne az új halászati törvény megalkotása. Papp Zoltán AGYONHALLGATOTT TÖRTÉNELMI ESEMÉNYEKRE EMLÉKEZNEK Új kezdeményezés Solton Történelmi hagyományaik tiszteletéről és a történelmi emlekek ápolásáról közismert solti polgárok, most újabb tettükkel terelik magukra a figyelmet. Ismeretes, hogy a rendszerváltozáskor megválasztásra került önkormányzati testület, azt követően minden alkalommal halottak napján, a református temetőben lévő minden katonasírra és a kivégzettek emlékoszlopára rendszeresen elhelyezte a kegyeletes megemlékezés koszorúját. Ilyenkor egyformán került virág minden sírra, légyen az magyar vagy orosz katona hantja. Most — az országban eleddig egyedül és elsőként—emlékoszlopot kívánnak állítani a 19-es vörösterror áldozatainak, a Tanácsköztársaság néhány napja alatt megölt solti gazdák emlékére is. Amint azt Németh József polgár- mester úr kérdésemre elmondta: „Az emlékoszlop állításának ötlete 1992 októberében merült fel. Ekkor a helyi MDF szervezet ügyvezetője, Koszorú János úr kérte az önkormányzat képviselő-testületét, hogy méltóképpen állítsunk emlékoszlopot az áldozatok emlékére.” Az önkormányzat e példanélküli kezdeményezést magáévá tette és támogatásáról biztosította az MDF ügyvezetőjét. Egyidejűleg megbízta a polgármester urat, hogy 1993. június 22-en vagy 23-án — mivel 74 évvel ezelőtt ezen a két napon lőtték agyon Szamuely Tibor parancsára a gazdákat a kivégzések évfordulójára, legyen felállítva az emlékoszlop, mégpedig a Vécsey könyvtár udvarában lévő díszparkban. Nemcsak a Soltiak, de a Vécsey- kastélyt látogatók is tudják, személyesen győződhettek meg róla, hogy itt, a Vécsey könyvtár parkjában, már elhelyezésre került az 1848-as huszárkapitányok emlékoszlopa, a II. világháború áldozatainak emlékműve és az 1956-os kivégzettekre emlékeztető kopjafa. Ezt a hagyományt folytatva jutott az önkormányzat arra az elhatározásra, hogy itt, a Vécsey parkban ad helyet a ’19-es vörösterror áldozatai emlékoszlopának is. Pártállástól függetlenül, a solti lakosok támogatják ezen emlékmű felállítását. Nemeth József elmondta, hogy az ünnepségre az áldozatok hozzátartozóit név szerint szeretnék meghívni.-— A kivitelezés költsége önkormányzati pénzből történne, és Koszorús János úr arról tájékoztatott, hogy az MDF megyei központja is hozzájárul a költségekhez.—mondta a polgármester. Az emlékoszlop készítése—a „fel- szabadulásunkat” követően, Magyarországon eddig soha sehol meg nem emlékezett évforduló közelsége miatt is — előrehaladott állapotban van. A történelmi múltjukat ápoló polgároknak olyan elképzelése van, hogy a solti temetkezési hagyományoknak megfelelő kopjafát készíttetnének, s a kopjafa tövében márványlapba lennének vésve az áldozatok nevei. A ’19-es vörösterror áldozatai — az eddigi felderített kutatások alapján Kovács Gábor kisbirtokos, Jász- falusy Károly jegyző, Szily László tisztviselő, ZÚnszky Pál kocsmáros, Molnár Gábor kisbirtokos, Ács Pál kisbirtokos, Ronga István kisbirtokos, Fülöp Lajos lakatossegéd, Pólyák János cseléd, Berkes Balint kisbirtokos, Horváth József kisbirtokos, Szabó István napszámos, Hús Lajos napszámos és Tar János földműves. Szabó Tamas Ki volt Márton Áron? Kecskeméten piros csíkkal áthúzott névtábla alatt (Imre Gábor) egy másik áll: Márton Áron. Néhány sorban szinte semmit sem lehet elmondani egy olyan emberről, aki előtt pápák hajtottak meg fejüket, s akinek vérJanúélete az EMBERI HIT egyetemességének örök lángja marad. Márton Áron 1896. augusztus 28- án született egy csíkszentdomokosi földműves család második gyermekeként. Tanulmányait az observans ferencesek csíksomlyói gimnáziumában végezte, ám a papi pálya kibonta- kozódásáig még várni kellett. Hadnagyként harcolta végig az első világháborút, amelynek embertelensége örökké kitörölhetetlen nyomokat hagyott lelkében. 1931-ben, mint gyer- gyóditrói káplán, s mint a kolozsvári Báthori-Apor Szeminárium egyetemi hitszónoka járul legelőször a pápa elé, s hozta magával a krisztusi áldást. Az erdélyi ifjúság körében véghezvitt munkáját már akkor is legendák övezték, embersége tiszta, gyógyitó víz a csüggedt erdélyi nép testének. Aztán 1938. december 24-en délben a Vatikáni Rádió tudomására hozta az egész vüágnak, hogy Márton Áron kolozsvári plébánost kinevezte Erdély püspökének. Ám a szürke adatok mögött sokkal több volt. Volt egy háború, amelyben zsidók százai köszönhették neki életüket, volt egy második bécsi döntés, az erdélyi magyarság kopjafás évei, ahol a puszta létért való harc halk szavú vezére öntött hitet az emberek szívébe, voltak nehéz börtönévek, meghurcoltatás, vértanúság. Az egyetemes szeretet, s a magyarság vértanúsága. Harcolt Istenért, emberért, a magyar nyelvért. 1971-ben eljut Rómába, ahol VI. Pál pápa úgy fogadja őt, mint a jelenkori katolicizmus egyik legnagyobb alakját. 1980. október negyedikén a gyulafehérvári székesegyház kriptájában helyezik örök nyugalomra a 84 évet megélt Márton Áront. Sorbán Attila Kárpótlási jegyek vétele! A vételárat egy összegben, azonnal, készpénzben kifizetjük! 6000 Kecskemét, Rákóczi út 15. VIDEOTÉKA Hétfőtől péntekig: 9—12-ig. Tel.: 76/481-841 38/3 Többéves gyakorlattal rendelkező angoltanárokat és vezető angoltanárt keresünk Bács-Kiskun megyéből. Bérezés megegyezés szerint. Rövid szakmai életrajzzal kérjük a pályázatot „Angoltanár" jeligére a bajai szerkesztőségbe. (6500 Baja, Szabadság u. 22.)
