Petőfi Népe, 1993. március (48. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-22 / 67. szám
PETŐFI NÉPE 1993. március 22,5. oldal 07-07-07 Botrány után — Humánusabb szemléletű, az elítélteknek a társadalmi beilleszkedéshez nagyobb esélyt adó rendszert vezetnek be a tököli fiatalkorúak börtönében — jelentette ki Frank Tibor, az igazságügyminiszter által most kinevezett igazgató, a napokban. Amint a korábban botrányos ügyek, fegyelmezetlenségek miatt rossz hírbe került intézmény új vezetője elmondta, elsődleges szempont, hogy az ide került fiatalok ne szakadjanak el a civil élettől és olyan oktatási, kulturális lehetőségekhez jussanak, amelyeknek nyomán értékesebb emberként hagyhatják el büntetésük letöltése után a börtönt. 04 • 05 • 07 MAGAZIN SIKERÉLMÉNYÜK NINCS, BUNOZOT NEM FOGTAK Városföldet őrzik az ott lakók Nincs sikerélményük, viszont bűncselekmény sincs a faluban. Évek óta nem volt itt rablás, biztonságban érzik magukat az emberek, de nem érzik magukat biztonságban az idegen „csellengők”. Ezekkel a gondolatokkal kezdte mondandóját Kertész Lőrinc rendőr főtörzsőrmester, városföldi körzeti megbízott a minap, amikor a két éve alakult önvédelmi csoportról beszélgettünk az irodájában. Kezdetben talán, ha kéttu- catnyian vállalták, hogy éjszakánként őrzik a falut. Járják az utcákat és a határt, elriasztják a rossz szándékú idegeneket. Azután felszaporodott a létszám 80-ra, míg most 50-60 stabil tagja van a csoportnak. — Rájuk viszont mindig számíthatunk, ők azok, akik a fárasztó napi munkájuk után is havonta kétszer-háromszor éjszakai járőrözést vállalnak mondja erről Tóth Tibor, a városföldi faluvédők vezetője, egyébként civilben közle• Megbeszélés a körzeti megbízottnál. Balról: Kertész Lőrinc rendőr főtörzsőrmester, Patyi Péter, a 4. csoport vezetője, Soltész Imre „törzsfőnök” és Tóth Tibor, a faluvédők vezetője. (Fotó: Galambos) kedésépítő mérnök. Ő sorolja azt is, hogy kikből is áll a csapat. Megtalálni köztük a nyugdíjast és a mezőgazdászt, a rakodóval egy csoportban az orvost, a boltost, a vállalkozót: egy a közös bennük, valamennyien városföldiek. De voltaképpen mi az oka annak, hogy nincs sikerélménye a vá rosföldi faluvédőknek? A kérdésre a válasz roppant egyszerű és levezethető a feladatukból. Amit igy összegez Nemes Lajos, az egyes számú járőrcsoport vezetője: — Nekünk nem az a dolgunk, hogy elfogjuk a bűnözőket. Az a feladatunk, hogy elriasszuk Város' föld környékéről azokat, akik nem tisztességes szándékkal igyekeznek a faluba. Fegyverünk nincs, nem is lehet, viszont ha éjjel látják a tol vajok, hogy mozgás van az utcákon, akkor inkább elmennek. Erre több példánk is volt, ez a mi siker élményünk. És nem az, hogy elfog tunk egy veszélyes bűnözőt... Városföldön tavaly 14 bűncselekmény történt. Jobbára kár nélküliek. Az idén a körzeti megbí zottnál még senki nem jelentett bűncselekményt. Talán hihetetlen, de állítólag igaz: emiatt mégsem tartozik a legjobbak közé a főtörzs. A rendőri gyakorlat szerint ugyanis a felderített bűncselekmények számával mérik az eredményességet. Pedig állítólag már a kínaiak kitalálták és alkalmazták is: a háziorvos csak akkor kapott fizetést, ha nem volt a családban beleg • ■ • N. N. M. OS—OS—os Ötven éve a tűz ellen • Bencsik Imre A z ilyen emberre mondják, hogy meghatározhatatlan korú. Ránézésre Bencsik Imréről, a la- josmizsei önkéntes tűzoltóegyesület szolgálatvezetőjéről nehéz lenne megmondani, hogy negyvenöt, vagy éppenséggel ötvenöt éves. Sem ennyi, sem annyi: hatvanhárom esztendős. Ennél már csak akkor lepődök meg jobban, amikor kiderül: ötven éve tűzoltó. Azaz tizenhárom éves kora óta!- Nincs ebben semmi rendkívüli, hiszen ma is vannak diáktűzol- tók — magyarázza Bencsik Imre, majd hozzáteszi: — Igaz, a mostani srácok jobbára csak elméleti felkészüléssel foglalkoznak, gyakorolnak, versenyeken indulnak. Mi viszont igazi tüzekhez vonultunk, már rögtön az elején. Ladánybe- nén jártam iskolába. A szomszédunkban volt a községháza, udvarán a tűzoltószertárral. Ha baj volt, Kovács Béla tanító úr vezetésével azonnal ugrottam, néhány diáktársammal együtt. Toltuk a lajtos kocsit. Még az udvaron csatlakozott hozzánk Ihász Jani bácsi, a tűzoltók akkori parancsnoka. Mire kiértünk a helyszínre, előkerültek az emberei is. Bencsik Imre tehát élesben esett át a tűzkeresztségen. És ugyanakkor olyannyira átragadt rá Kovács tanító úr segiteni akarása, lelkesedése, hogy elhatározta: ő bizony tűzoltó lesz. 1952-ben átköltözött Lajosmizsére, ahol három évvel később elnökének választotta az önkéntes egyesület. Azóta hol elnöke, hol parancsnoka, hol pedig éppen szolgálatvezetője a csapatnak, amelyet immár hosszú évek óta szűkebb hazánk egyik legütőképesebb önkéntes gárdájaként emlegetnek a szakemberek. Ebben bizonyára jelentős érdemei vannak Bencsik Imrének is. — Valóban van egy jó, 60 fős társaság — mondja. — Igaz, most beleszámoltam a 14-18 éveseket, az ifiket is, akik elsősorban oktatásban, továbbképzésben és versenyeken vesznek részt. És persze vannak idős, tiszteletbeli nyugdíjas tagjaink is, akik erejükhöz mérten veszik ki részüket tevékenységünkből. A törzs, 25-30 tűzoltó, ők rendszeresen járnak, vonulnak a tűzesetekhez, valamint a versenyre. Ezzel persze nincs vége a tennivalónknak. Sok munkát ad a felszerelésünk karbantartása, rend- behozatala. — Ha már a felszerelésnél tartunk: mennyit fejlődött a lajosmi- zsei egység ezen a területen az utóbbi négy évtized alatt? — Sokat! Emlékszem, amikor ’55-ben elnök lettem, sikerült elintéznem, hogy könyvjóváirással kapjunk az államiaktól egy leselejtezett gépjárműfecskendőt. Amit azután sok-sok munkával magunk tettünk rendbe. Óriási dolog volt ám akkoriban, hogy egy községi egyesületnek saját guruló fecskendője volt! Azután, amikor a ’70-es évek elején ránk köszöntött a nagy szárazság, szereztünk egy Csepel tartályos kocsit. Kellett nagyon, mert a vezetékesvíz-hálózat elterjedésével egy időben az udvari kutakból eltűnt a víz. így már a szivattyúkkal nem mentünk volna semmire. Később vásároltunk egy komplett Zsuk tűzoltóautót, majd egy hét köbméteres tartályé Skodát. A technika üzemben tartása, rendbehozatala mindig sok munkát adott a lajosmizsei csapatnak. Javítóműhelyekbe sohasem vitték kocsijaikat. Még vizsgára is maguk készítették fel az autókat. — Bizonyára az elmondottakból is kiderült: a technika szempontjából az utóbbi években valóban nagyot léptünk előre — szögezi le Bencsik Imre —, persze a feladataink is jóval nagyobbak, bonyolultabbak lettek. Megjelentek a környékünkön a nagyüzemek éghető anyagaikkal, és az 5-ös számú főút, valamint az E75-ÖS a baleseteivel. Ide bizony gyakran riasztanak minket is műszaki mentéshez. Fél évszázad a tűzzel való vias- kodás jegyében. Bizony hosszú idő. Kérem, idézzen fel néhány emlékezetes esetet. Az évek távlatában az események már összemosódnak, de talán a legemlékezetesebb a ladánybenei malomtűz '1944-ben. A tetőt falták nagy étvággyal a lángok, de sikerült megfékeznünk. Kérdezem, meddig akar még tűzoltó lenni? Bencsik Imre hosz- szasan gondolkodik, majd így válaszol: elődöm, Péli József, 80 éves koráig segített nekünk. Én is folytatom, ameddig csak bírom, ameddig szükség van rám. Gaál Béla Csökkenőben a tűzesetek száma? Azért — sajnos —, nem maradnak munka nélkül. (Fotó: Walter Péter) D r. Habsburg Ottónak, a Magyar Tűzoltó Szövetség díszelnökének jelenlétében tűzoltási bemutatóval egybekötött választmányi ülést tartott az országos tűzoltómozgalom. Dr. Jókai Oszkár, a BM Tűzoltóság országos parancsnoka, a tűzoltószövetség elnöke, a tűzoltók elmúlt évi tevékenységéről szólva elmondta, hogy tavaly a nagy szárazság miatt az előző évhez képest több mint 50 százalékkal több alkalommal riasztották a tűzoltókat. Az idei év első két hónapjában azonban az előző év hasonló időszakához képest jelentősen — 9 ezerről 4 ezerre — csökkent a riasztások száma. Hasonlóképpen — 7 ezerről 3200-ra — mérséklődtek a tűzesetek. Sajnos, mindezek ellenére ugyanannyian lelték a halálukat tűzben, tűz miatt, mint az elmúlt évben. Jókai Oszkár, a tűzoltószövetség tavaly megválasztott új elnökségének munkájáról szólva kiemelte, hogy a szűkös anyagi háttér ellenére számos kezdeményezést tettek az önkéntes tűzoltók helyzetének javítására. A változtatások során azonban figyelembe kellett venniük, hogy az önkéntes tűzoltók helyzetének, felszereltségének javítása ne érintse hátrányosan a hivatásos tűzoltókat. Az idei évben a szövetség kiemelt figyelmet kívánt fordítani az önkéntes és hivatásos tűzoltók életének, tevékenységének hatékonyabb megjelenítésére. Középiskolások tűzvédelmi vetélkedője Szakközépiskolás diákok tűzvédelmi vetélkedőjét rendezték meg március 10-én Kecskeméten, a megyei tűzoltó-parancsnokságon. A megyei vetélkedőt megelőzően három helyszínen, tizenöt csapat mérte össze tudását. Közülük a három legjobb — a kecskeméti Gáspár András Autószerelő Szakközép és Ipari Szakmunkásképző Iskola, a kiskunfélegyházi Petőfi Sándor Gépészeti Szakközépiskola és a bajai Jelky András Szakmunkásképző és Szakközépiskola — együttese került a megyei döntőbe. A vetélkedőt végül a megyeszékhelyi iskola Sánta János, Almási Attila, Lesi Zoltán alkotta háromfős csapata nyerte meg. Ők képviselik az április 14-ei országos döntőn szűkebb hazánk szakközépiskoláéi1 G. B. HOGY TÖBBÉ NE LEGYEN PÖRBÖLY Közlekedési fórum Kecskeméten Kecskeméten még januárban kanyarodott egy vonat elé a Subaru kisbusz. (Fotó: N. N. M.) S zomorú aktualitást ad egy holnapi eseménynek a néhány hete történt pörbölyi katasztrófa. A Bács-Kiskun Megyei Közlekedéstudományi Egyesület még az év elején határozta el, hogy szakmai fórumot, előadást szervez a közúti és vasúti átjárók forgalombiztonságáról Kecskeméten. Már keresték az előadókat, készült a program, amikor iszonyú baleset rázta meg az országot. — Úgy gondoljuk, hogy a téma egyre aktuálisabb Magyarországon — mondta el a Petőfi Népének Felföldi Károly MÁV-főmémök, az egyesület titkára. Mindannyian emlékszünk még arra, hogy január végén Kecskeméten is tragédia történt: vonat elé kanyarodott egy Subaru kisbusz. Ennél a balesetnél ketten haltak meg. Hiába jelzett tilosat a lámpa ... Az egyesület most olyan előadást szervezett, ami egyaránt érdekli és érinti tagjait. Ugyanúgy a vasutasokat, a rendőröket, a közutak építésével, fenntartásával foglalkozókat. És úgy vélik a szervezők: a közvéleményt is. A közúti és vasúti átjárók forgalombiztonságának kérdéseit elemző fórum előadója a MÁV egyik osztályvezetője, a közlekedési minisztérium és az ORFK képviselője lesz. A holnap tíz órakor kezdődő előadásokra (helye: Kecskemét, technika háza, kongreszusi terem) ingyenes a belépés és minden érdeklődőt szeretettel várnak. Kutya a bűnüldözésben Korábban a bűnüldözői gyakorlat csak egyféle feladatra vette igénybe a kutyákat. Követték vele a tettes nyomát, addig amíg lehetett. Mára ennél sokkal nagyobb jelentősége van annak, hogy a helyszínen rögzített szagnyomok felhasználásával a későbbiek során is azonosíthatják a tettest. Mert bármennyire is rafinált, óvatos a bűnöző, képtelen megakadályozni, hogy csakis rá jellemző egyéni szag vissza ne maradjon a tetthelyen. Ezt egyszerű textíliával „felszedik”, be- főttes üvegbe rakják és évekig tartható a raktárban, akárcsak ha kompót lenne. Ilyen raktárát alakítottak ki Kecskeméten is a rendőrök, ahol kutyákkal azonosítják a feltételezett tettes és a helyszíni szagnyom egyezőségét. Ehhez már nincs szükség az emberre sem, hiszen a gyanúsítottról a vizsgálat során bármikor vehetnek szagmintát. A szagazonosítást az eljárás során legalább ötször megismétlik a kihelyezett üvegek sorrendjének változtatásával. A tapasztalat az — mondta el Héjjas János rendőr zászlós, kutyavezető —, hogy az állatok rendkívül megbízhatóak, minimális hibaszázalékkal végzik el a rájuk bízott feladatokat. És vé• A kutya ismét társa lesz a rendőröknek a bűnüldözésben. (PN-archív) gül nem hanyagolható el az sem, hogy az azonosítás eredménye általában „jó hatással” van a bűnözőkre: sok esetben ezt követően szánták rá magukat arra, hogy a történteket a valóságnak megfelelően mondják el a nyomozóknak. n. n. m. 04—04—04 Újabb adomány a halasi mentőknek Kiskunhalas önkormányzatának képviselő-testülete, a város költségvetésének tárgyalásakor úgy döntött, hogy 300 ezer forinttal támogatja a Mentőalapítványt. Vas Benő alpolgármester tájékoztatása szerint, a testületnek semmiféle kikötése nem volt MENTŐALAPÍTVÁNY BÁCS-KISKUN MEGYE Bács-Kiskun Megyei Mentőalapítvány. Címe: 6000 Kecskemét, Akadémia krt. 66. Telefon: 76/ 486-511, telex: 76/26-757. Az alapítványnak felajánlott összeg az adóalapból leírható! a pénz felhasználására vonatkozóan. Németh Ferencnét, a halasi mentőállomás vezetőjét kérdeztem: —Tudnak-e az újabb felajánlásról? — Igen, és természetesen ennek is nagyon örülünk. A megyei kuratórium közlése szerint a pénzt a halasi mentőállomás fogja megkapni. — Mire fordítják? — A mentőorvosi rohamkocsi felszerelésére, és modem mentőeszközök vásárlására fogjuk költeni. Egy korábbi felajánló, Sepsi László vállalkozó 1 millió egyszázezerforintos befizetéséből megrendeltük a szükséges eszközöket. Sajnos az orvosi műszerek ára azóta emelkedett, így az árkülönbözetet az önkormányzat adományából kívánjuk finanszírozni. Minden felajánlást szivesen fogadunk, s ezúton mondunk köszönetét a halasi önkormányzatnak. Fáber Erzsébet Az oldalt szerkesztette: Nos/lopy Nagy Miklós
