Petőfi Népe, 1993. március (48. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-18 / 64. szám

Drágszél • Fájsz • Géderlak • Harta • Homokmégy • Miske • Negyvenszállás • Öregcsertő Kalocsa és vidéke Dusnokról Öregcsertőre? Ha megszűnne az iskola, megszűnne a falu! • Szigeti Károly polgármester és pedagógus is egyben. Etikátlan, jogszerűtlen vagy egysze­rűen ügyes? Guzsván Lászlót, Öregcsertő polgár­mesterét eleddig higgadt megfontolt embernek ismertem. Most mégis el­akad a szava a méregtől, szinte dühö­sen veri az írógépet, aztán kezembe nyomja a levél másolatát, amelyet dr. Kőtörő Miklósnak, a Bács-Kiskun Megyei közgyűlés elnökének címzett. „Tisztelt Elnök Úr! Panasszal élek a dusnoki polgármes­teri hivatal ellen, egyúttal segítségét is kérem az alábbiak miatt: A dusnoki polgármesteri hivatal Öregcsertő köz­ségben egy olyan lakóházat kíván meg­vásárolni egy munkanélküli és 5 gyer­mekkel rendelkező család részére, amely (ház) életveszélyes, de a család­tól másképpen megválni nem tudnak, így Öregcsertő nyakába tennék. Ez eti­kátlan, hiszen a nagycsaládosoktól nem ilyen módon kell megszabadulni. (...) Ha a családot lakásvásárlási ősz- szeggel támogatni kívánják, akkor a saját közigazgatási területükön bizto­sítsanak részükre lakóházat és ne egy másik önkormányzat (...) terhére sza­baduljanak meg tőlük. (...) Nem sze­retném, ha ebből gyakorlat alakulna ki, mert így valamennyi polgármesteri hivatal könnyebben meg tudna szaba­dulni a nagycsaládosok gondjaitól, problémáitól. Tisztelettel: Guzsván László polgár- mester.” Megkérdeztük a másik felet is, mi a véleménye az esetről. Sajnos, a dusnoki polgármester éppen házon kívül volt, ezért Szegedi Ágnes jegyzővel ismertet­tük Guzsván László levelét, s kértük, kommentálja az abban írtakat. — A téma ismert előttem, mert ez a család régóta keres ingatlant, természe­tesen Dusnokon. Ugyan községünkben vannak üres házak, de ötszázezer forint körül kezdődik az áruk, ugyanis drá­gábbak, mint a környéken s ezért pró­bálkoztak más községben lakást vásá­rolni. Pillanatnyilag egy füstölőben laknak. Mi bármennyire is szerettünk volna segíteni, nem tudtunk máskép­pen. Ők felkeresték Öregcsertőt, mert a férfinak a testvére ott lakik s biztos, hogy ennek következtében szereztek tudomást arról, hogy ott van üres ház. Eljöttek egy megállapodásra ide, hogy 180 ezer forintért meg tudnák a házat vásárolni, ami az ő igényeiknek mefelel. Benyújtották a kérelmet, az adásvételi szerződést és a szociális bi­zottság úgy döntött, hogy a lakásvásár­láshoz százezer forint támogatást nyújt. — Ön megfelelő megoldásnak tartja azt a konstrukciót, ha egy községben A hatvankét esztendős tanárember, dr. Fehér Zoltán bizonyára za­varba jönne, ha megkérdezném, hány nebuló ment át kezei között 1952 óta. A szegedi tanárképzőn kapott magyar —ének szakos diplomát. A tiszakécskei születésű ifjú pedagógus otthon szere­tett volna katedrára állni, de üres stá­tus legközelebb Bátyán akadt. A nyug­díjas — de mégis naponta az íróasztala fölé hajló — Fehér tanár urat életéről, pályájáról kérdeztük. — Negyvenegy évet tanítottam, eb­ből huszonhét évet a bátyai általános iskolában, tizenhetet pedig a bajai taní­tóképző főiskolán. Hátizsákommal, teljes vagyonommal érkeztem Bátyára. Gyorsan kiviláglott, hogy gazdag ha­gyományőrző kultúra él a faluban. Észrevettem, hogy a rác felszín alatt rengeteg archaikus magyar emléket őriznek. Tanítványaimat arra biztat­tam, minél több népdalt gyűjtsenek össze. Az énekesek dalait meghallgat­tam és nyomban le is kottáztam. Na­gyon sok folklóranyag gyűlt össze, hangfelvételek, írásos feljegyzések, fo­tók. Persze, nem az asztalfióknak, ha­nem a széles nyilvánosságnak szántam a begyűjtött népdalokat, folyamatosan küldtem a pályázatokra. Mázsányi ku­tatási dokumentum van a birtokom­ban, így nyugdíjasként sem unatko­zom. ' Megvallom, nem volt könnyű a taní­tás mellett néprajzi gyűjtést végezni. Az nincs megfelelő ingatlan a rászorulók­nak, akkor más községben történő vá­sárláshoz nyújtanak támogatást? — Nem volt még rá precedens. Ez az első eset. Nem jogszerű ugyan, de em­berséges, mert csak így tudott hozzá­jutni egy ingatlanhoz. — Lehetett-e, olyan szándék, hogy ezt a családot ily módon távolítsák el Dusnokról? — Ez nem eltávolítás, hanem segít­ség. Nem igaz az öregcsertői polgár- mester úrnak az az állítása, hogy meg akarunk szabadulni tőlük. — Önök százezer forinttal támogat­nak egy olyan családot, aki később nem fog Dusnokon lakni. Ez mint em­berbaráti segítség tiszteletre méltó, de végül is nem a község problémáját old­ja meg. — Mi nem a község problémáját akartuk megoldani, hanem az ő prob­lémájuk oldódik meg azzal, hogy la­káshoz jutnak. — Akkor ők már csertői polgárok lesznek — a dusnokiak pénzéből. — Erre nem tudok mit válaszolni, végül is nekünk ezzel a családdal nem volt sok gondunk, soha nem jöttek be ide segélyekért, csak lakásproblémá­jukkal kerestek meg bennünket. Ez most úgy tűnik, mintha valamit nyer­tünk volna azzal, hogy ez a család in­nen elkerül. Nagyon sajnálom, hogy a csertőiek úgy tekintik, hogy nekik problémát okoztunk, pedig nem ezzel a szándékkal tettük, hanem segíteni akartunk a családon, hogy lakáshoz jussanak, mert tényleg embertelen kö­rülmények között éltek. Én tudom, nem jogszerű, hogy más községben vá­sárolnak ingatlant, mert a rendeletünk is úgy szól, hogy az itteni lakosoknak lehet támogatást nyújtani. — E szerint a szociális bizottság döntése ellenkezik a helyi rendeletek­kel? — Ha szó szerint nézzük a rendelete­ket, akkor igen, de a bizottság is in­kább az emberséget és a segítőkészsé­get tartotta szem előtt. Valószínűleg nem kis fejtörést fog okozni az illetékeseknek az Öregcsertő —Dusnok vita eldöntése. Mindeneset­re, mindkét fél érvei tiszteletre méltóak, ki-ki saját jog- és erkölcsi érzéke szerint voksolhat, melyiket fogadja el. A pár­tatlan szemlélő mégis úgy véli, nem len­ne szerencsés, ha az ügy precedenssé válna, hiszen ez azzal a nem kívánt következményekkel járhatna, hogy nem a szociális feszültségek feloldása, hanem azok „exportja” kerülne előtér­be. énekkarom a járás legjobb kórusának számított, a színjátszók is jól szerepel­tek. A tanulmányi versenyeken is ko­moly eredményeket értek el a diákok. Bátyán sokan nem értették, hogy miért kutatgatok. Az nem szúrt volna szemet a falunak, ha paprikát kapálok egész nyáron. A hivatalos politika a népraj­zot nacionalista tudománynak állította be, ferde szemmel nézte. Bajára kerülé­sem mérföldkőnek számít. Az ének­zene oktatás módszertanába vezettem be a fiatalokat. A főiskolán sem ma­radhatott ki a néprajz, szakkollégium, tudományos diákköri munka fűződött a nevemhez. Mindig volt néhány olyan hallgató, aki komolyan vette a hagyo­mányápolás gondolatát. Az élő szó mellett nagyon fontos sze­repük van az írásos munkáknak. Kitar­tóan rendezgettem sajtó alá az írásaim. A bátyai népmesék, a bátyai családne­vek is kötetbe kerültek, cikkeimet fo­lyamatosan publikálom. Hamarosan a lányommal közösen népdalos könyvet jelentetünk meg. Szakmai sikereimhez nagyban hoz­zájárult a „hátország”. Fejeségem mint tősgyökeres bátyai, sokat segített, vele szembesítettem először kutatásaim. Két lányom közül egyik a zenével, a másik a matematikával jegyezte el ma­gát. Ha újra kezdeném az életem akkor sem tennék másként, a katedrát és a kutatást együtt vállalnám ... Tamás László Szigeti Károly, Újtelek társadal­mi polgármestere főállásban peda­gógus, így nem is csoda, hogy leg­több gondolata az iskola körül fo­rog. Kissé kesernyés ízt érez, ami­kor arra gondol, hogy mindössze két tucatnyi iskolás koptatja a pa­dokat. Pedig a régi időkben száz­nyolcvan-kétszáz körül mozgott a tanulói létszám. De a hetvenes évek esztelen körzetesítési politiká­ja alaposan szétzilálta nemcsak az oktatási intézmény munkáját, ha­nem az egész faluét. Ennek kö­szönhető, hogy Kalocsán egész ut­casorokat az egykori újtelekiek lakják. A szülőket alaposan meg­dolgozták — mondja a polgármes­ter — azért, hogy a gyerekeket ne a helyi iskolába írassák be a kör­nyékbeli szállásokról, hanem Szakmárra. így a tanulói létszám folyamatosan csökkent. Nem túl szerencsés dolog, hogy a kis nebu­lók naponta negyven kilométert buszoznak. A faluban egyébként jól felszerelt iskola működik, nem­régiben konyhával és étteremmel gazdagodott. Korábban az osz­tálytermekben, összetolt padokon folyt az étkezés. Ez már a múlté! A múlté az is, hogy a község fejlődését a szomszédos Szakmár- ról irányítsák — hangsúlyozza Szi­geti Károly. Majd így folytatja: — A település két év óta önálló. T alán egyetlen Bács-Kiskun me­gyei város sem járt be annyi zegzugos utat az utóbbi évtizedek városépítése, -féjlesztése során, mint Kalocsa. Az önkormányzat nemrégiben tárgyalt a városrende­zési terv aktualizálásáról, annak főbb elveiről, ezért Huszár Mi­hályt, a városfejlesztési iroda veze­tőjét arról kérdeztük: milyen lesz Kalocsa 2000-ben? — Az 1980-as években készült városrendezési terv ugyan szakmai szempontból nem rossz munka, ám az élet bebizonyította, hogy az egy­kori politikai, gazdasági szemléle­tet messze túlhaladta az idő. Ezért az akkori elveket követő városépí­tés, -fejlesztés jócskán korrekcióra szorul. Alapvető probléma példá­ul, hogy a tervek 25-30 ezres lélek­számú várossal számolnak, pedig a lakosság jelenleg sem több 20 ezer­nél, s jelentős emelkedés nem is vár­ható. A szemléletbeli változás hoz­ta, hogy azokat a tömb jellegű épü­leteket, amelyeket korábban ter­veztek, szigorú kritika alá kell vet­Takarékos önkormányzat A géderlaki önkormányzat előtt nem­régiben számolt be a tavalyi gazdálkodás­ról Sill László polgármester. Mint tájé­koztatójából kiderült, mindvégig hitel nélkül gazdálkodtak, közel négymillió fo­rint maradványt könyvelhetnek el. Ez az összeg meghaladja a költségvetésük tíz százalákát. Nem csoda hát, ha elégedetten bólogatták a képviselők az adatok ismer­tetésekor. Megtudtuk azt is, hogy Géderlakon át­lagon felül támogatja az önkormányzat a kisnyugdíjasokat, iskolásokat, nagycsa­ládosokat. Tavaly—terven felül—közel kétmilliós költséggel megépítették a gyógyszertárat, belefogtak a sportcsar­nok építésébe, felújították a parkokat, köztereket, tatarozták az intézmények egy részét. Aki ma végigmegy Géderlak utcáin, joggal nevezheti a települést a Du- na-mellék gyöngyszemének. Korábban is vezető voltam papí­ron, Újtelek elöljárója. Ez teljesen formális dolognak számitott, át­nyúlhattak a fejem fölött. Az „alá­rendeltségből” fakadó kárért, épü­letünk eladásáért kártérítést, ti­zenötmilliót követelünk Szakmár- tól. A károk jó részét nem lehet forintra váltani, a lelkekben erős sebeket ütöttek. Egyesek megjó­solták, hogy a kilencvenes évek kö­zepén szántóföld lesz a falu helyén, csupán a temető őrzi az emlékün­ni. Hjszen sokan vállalkozóként sa­ját maguknak és családtagjaiknak teremtik meg a munkahelyet, s eh­hez élettérre van szükségük. Erre utalnak azok a kísérletek, hogy a kisvállalkozók meglévő lakásaik­ban próbálnak kialakítani üzletet, műhelyt. Az egyik elv: ennek már tervezési szinten is meg kell terem­teni a lehetőségét. Jó példa erre az 51-es út mentén kialakulóban lévő negyed, már megépült épületek. Ott már ezek az elvek érvényesül­tek. Az alsó szinten az üzletek he­lyezkednek el, felül pedig a tágas lakótér épült meg. —^ Régen foglalkoztatja a város­lakókat, mi lesz a vele szemben lé­vő, időtlen idők óta üresen álló te­rülettel? — Oda átriumos (belső udvaros) házakat terveztek. Valószínű, hogy ott is egy lazább beépítési formát kell választani. Persze, köztudott az is, hogy az átmenő forgalom mi­att már eddig is világhírű cégek pá­lyáztak a helyre. Mint közismert, a benzinkút megépítése a lakosság A dusnoki mezőgazdasági szövetke­zet átalakulása az elmúlt év nyarán el­kezdődött, mára már az új típusú gaz­daság körvonalai bontakoznak ki. Pa­lotai Péter főkönyvelő (társadalmi pol­gármester) véleménye szerint a kor­mány döntése az átalakuló szövetkeze­teknek sem igen kedvez, a közgazdasá­gi szabályzók „fojtogatását” érzik. Na­gyobb támogatást élveznek a kisebb vállalkozások. A mostani tagság ne­gyede akar önálló gazdálkodásba fog­ni, egyéni gazdálkodóként képzeli el a jövőjét. Vannak, akik üzletrészüket ér­tékesíteni szeretnék. Vagyonkezelő központ mindenképpen létre fog jönni, ugyanis a vállalkozók bizonyos va­gyontárgyakkal nem tudnak mit kez­deni. Ilyen az irodaház, szárító, az ön­tözőtelep csatornája, amely papíron két. Szerencsére nem így történt, a helyzet jobbra fordult. Ma ti­zenkétmillióval gazdálkodhatunk, lépésről lépésre jutunk előre. Utat, járdát építünk, fásításba fogunk, közmunkások bevonásá­val. Jó jelnek tartom, hogy a lakosság száma nem csökken. Fi­atalok költöznek Újtelekre. Le­het, hogy előbb-utóbb itthon ta­nulhatnak az ötödik, hatodik osz­tályos gyerekek is. Tamás László ellenállása miatt esett kútba. Ter­mészetesen a rendezési terv készíté­sénél az egész város reflektorfénybe kerül. Mégis, most a legfontosabb a külső részek rendezése, hiszen a privatizációval, kárpótlással jelen­tős változások történtek. Nemcsak építészeti, hanem egy sor más szempont felvetődött. így a népes­ség, foglalkoztatás változása, a me­zőgazdasági, ipari termelés várha­tó alakulása, a kereslet-kínálat, a forgalmi viszonyok változásai, új fejlesztési igények, övezeti változá­sok alkotják a munka gerincét. Részletesen is kidolgozzák a volt szovjet laktanya újjáépítését, a vá­roshoz történő kapcsolását. A bá­tyai úti hobbikertek beépítését, a Meszesi út környékének rendezé­sét. Fontos tervezési szempont Ka­locsa különleges helyzetének figye­lembevétele. Hiszen a város vízi, vasúti és légi úton egyaránt megkö­zelíthető. Az esetleges dunai közúti —vasúti híd is jelentősen módosít­hatja a tervet, az úgynevezett „né­gyes árufordító” miatt. A közmű- ellátás természetesen szintén po­rondon marad, bár ebben a gáz- és szennyvízprogram beindulása mi­att már jelentős elmozdulás van. A telefonhelyzet és -ellátás felül­vizsgálata«, a körutak és belsőségi utak további kialakítása is a fel­adat része. Fontosnak tartom leszögezni, hogy a rendezési terv kialakítása nyilvános. A tervezés csak az ön- kormányzattal, a város lakosságá­val együtt történhet. Ezért városré­szenként különböző fórumokat tartanak majd, hogy mindenki megismerje szűkebb lakókörnyeze­te és az egész város fejlesztésére vo­natkozó elképzeléseket. A prog­ram három évre ütemezve valósul meg, így lesz idő arra, hogy a köz­szemlére bocsátott vázlatokra ész­revételek érkezzenek. Hiszen a tét nem kicsi: Kalocsa 2000. év utáni képét alakíthatjuk közösen, mind­ezt összességében nyolcmillió fo­rintért. Zsiga Ferenc húszmillió forintot ér. A vagyonkezelő központ kezébe kerülne az a földterü­let, amit a nyugdíjasok a fenti szerve­zetre bíznak. Ez egyharmadnyi terüle­tet képez. A varroda, a traktorosok, a gépjavítók, a baromfitelep, a takar­mánykeverő és az irodaház is külön káeftét fog alkotni. Az új szövetkezet nincs könnyű hely­zetben, mert jó néhány tag korenged­ményes nyugdíjazását felvállalta. Az időjárás sem volt túl kegyes a dusnoki- akhoz. Homokverés, jégverés, aszály sújtotta őket. A baromfiágazat is vesz­teséget hozott. Hiánnyal zárt a szövet­kezet, de a korábbi két év eredményes­ségéből fedezni tudják a veszteségeket. A krízisen gyorsan túl lesznek — re­ménykedik Palotai Péter. T. L. Csapai Lajos A bátyai tudós ember • Dr. Fehér Zoltán Milyen lesz Kalocsa 2000-ben? • Huszár Mihály: a tervezés csak az önkormányzattal, a város lakosságával együtt történhet. Átalakulóban a dusnoki téesz Megkezdik a tó kotrását Legutóbbi testületi ülésén a du- napataji önkormányzat többek kö­zött a saját tulajdonú Szelidi-tó jö­vőjéről is tárgyalt. Mint ismeretes, a tó eliszaposodása miatt egyre ag­gasztóbb a helyzet, s nem lehet so­káig várakozni a kotrással, hiszen komoly környezetvédelmi problé­mák keletkezhetnek. A kotrásra meghirdetett pályázatra több cég is jelentkezett, de még nem választot­ták ki a kivitelezőt. Annyi azonban biztosnak látszik: 15-20 millió fo­rint között várhatók a költségek. Az idei esztendőre 500 ezer forint saját erőt szavazott meg a képvise­lő-testület. A Kiskunsági Nemzeti Park várhatóan négymilliót utal át, ezenkívül pályázatot nyújtanak be a Halászati Alaphoz. Hogy a kia­dások legalább egy részét kompen­zálja az önkormányzat, a kikotort iszapot, töltésnek használja majd, ezzel újabb üdülőtelkek alakítha­tók ki, melyek eladásra kerülnek. Tizennégymillió útkarbantartásra Kalocsán idén útkorszerűsítésre nagyobb összeget fordítanak, mint tavaly. A jó idő beálltával megkez­dik a tengelytörö kátyúk kijavítá­sát, majd a kevésbé rossz utak fel­újítása következhet. A munkála­tokra fordítható 14 millió forintot várhatóan pályázati pénzeszkö­zökkel is kiegészítik. Lefedik a piacteret? Kalocsán a városházán tették közszemlére azt a vázlatot és ter­vet, amely a belváros egyik legfor­galmasabb helyének, a piactérnek a lefedésére készült. A regi gondot áthidalni akaró megoldás műszaki szempontból elfogadható. A vá­rosvédők arra kíváncsiak, a hely­béliek miként vélekednek az építé­szeti megoldásról, s javaslatokat is várnak a polgároktól. Kétszáz új telefon A kalocsai telefonfejlesztésnek látható nyomai is vannak a város­ban: több körzetben munkaárkok jelzik, hogy a folyamatos munka eredményeként hamarosan újabb 200 telefon csöng a lakásokban. Sajnos, ez még nem a teljes megol­dás, mert az igények kielégítése csak két-három éven belül, az opti­kai kábel megépítésével várható. Falugyűlés Miskén Mintegy kétszázan hallgatták meg Horváth Mihály polgármester beszámolóját a falu ügyes-bajos dolgairól, a napokban, a miskei sportcsarnokban. Mint Horváth Mihály elmondta, tavaly szóvá tet­ték a Táncsics utca és környékének elhanyagolt állapotát, a romos há­zakat. Az eltakarítást ugyan meg­szervezték. ám az üres területek be­kerítése már elmaradt. Felmerült az is, a községi vízmüvet vegyék saját kezelésbe. Noha nem voltak azonos állásponton ebben a kér­désben, tény: a megyei vízmű és a Filantróp átalakulása folytán tu­lajdona egy részét a község vissza­kapja. Változatlanul a közérdeklő­dés középpontjában foglal helyet a miskei diszkó. A polgármester ar­ról tájékoztatta a megjelenteket, hogy úgy tűnt. az elmúlt év végére gazdátlanná válik a már oly sok vihart kavart szórakozóhely. Az­tán váratlanul új cégjelemkezettaz üzemeltetésre, az Aréna BT. Rend­kívüli testületi ülésen tárgyalták meg az új szerződéses feltételeket, s az eddigi, évi félmillió helyett másfél millió forintban szabták meg a bérleti díjat, amit az Aréna elfogadott. Horváth Mihály tájé­koztatójában kitért a tavalyi költ-' ségvetés végrehajtására is. Mint ki­derült, minden alapvető kiadásra futotta a község pénzéből. Az idei esztendő kilátásai sem rosszak, mindent megtesznek, hogy zökke­nőmentesen működjenek az intéz­mények. V ___________________________ A z oldal a KALOPRESS közreműködésével készült.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom