Petőfi Népe, 1993. március (48. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-16 / 62. szám

PÉNZ, VÁLLALKOZÁS. PIAC 1993. március 16., 5. oldal A PN-KALAUZ VENDEGE Mintakertészetet telepített Lukács József Iajosmizsei ker­tész üzemmérnököt nemcsak egy megyehatárokon túl is híres gyü­mölcskertészet telepítőjeként, ha­nem a gyümölcskertészkedés új, közösségi modelljének kidolgozó­jaként is számon tartják. 1986- ban, huszonévesen alapította meg, induló töke nélkül, állami kölcsö­nökből, a belépő harminc ember kétkezi munkájával azt a szakcso­portot, amely ma már a szakmá­ban egyedülálló vállalkozásként hatvan embernek nyújt biztos megélhetést. Sokan tudják róla azt is, hogy életében — a kertészkedés mellett — jó néhány évig egyen­rangú szerepet játszott a sport. — Hajdú-Bihar megyében, egy kis faluban, Szerepen születtem — meséli —. Kecskeméten, a ker­tészeti egyetem főiskolai karán sze­reztem kertész üzemmérnöki dip­lomát. Lajosmizsén helyezkedtem el, mint profi sportoló. NB Il-es szinten kosárlabdáztam, a megyei I. osztályú csapatban futballoztam és a Kecskemét Táncegyüttesben táncoltam. Mindezek mellett a kertészet sem volt kevésbé fontos számomra. Ez a szakma gyermek­koromban a gyümölcsöt, elsősor­ban az almát jelentette számomra, amihez szülőfalumban nem na­gyon lehetett hozzájutni. Nemcsak a sporton, hanem a kertészeten belül is mindig többfé­le dolgot csináltam. Tavaly példá­ul — egyebek között — kajszival, őszibarackkal, szőlővel, paprika- és kardvirágtermesztéssel foglal­koztam. Mindig olyasmivel, ami arra az évre a legkelendőbbnek ígérkezett. Régi álmom egy hathol­das rózsakert. Mostanában kezd­tem hozzá a telepítéséhez (bár, egyelőre kisebb területen). Máig minden megbízatásom valamilyen • Lukács József álma egy hathol- das rózsakert. közösségben végeztem, valakihez tartozva, valakikért felelősséget vállalva éltem. Mindig olyan kö­zösségekhez kívántam tartozni, amelyeknek tagjai komoly célo­kért dolgoztak. Szabadidőmben is nagyon kedvelem a társaságot. — Hogyan alakította ki annak idején a mai vállalkozás alapját je­lentő szakcsoportot? — Példaképemnek, Papp Lász­lónak, aki talán az utolsó klasszi­kus, kísérletező kertész volt a me­gyében, volt egy ragyogó ötlete. Felevenítve a századfordulón élt kertészek mára elfeledett tudomá­nyát, kikísérletezett egy rendkívüli tűrőképességű fajtát: a „szilvatör- zses közben oltott” kajszit. A Kos­suth Tsz (most már szakszövetke­zet) hitt az ötlet jövőjében, lesza­porította a törzseket, a Népfront Tsz pedig területet adott a telepí­téshez. Ennek szervezésére, szak­mai vezénylésére kértek fel. Sike­rült találnom harminc olyan em­bert, aki hitt a vállalkozás sikeré­ben. Kölcsönöket vettek fel, vállal­ták a kétkezi munkát. Tízhektáros ültetvényen gazdál­kodott a szakcsoport, harmincon a szövetkezet. Olyan sikerrel, amelyre a kajszitermesztés történe­tében még nem volt példa: a har­madik évtől már minden tagunk számára biztos nyereséget biztosít­va. Ez a szövetség igen praktikus, mivel a növényvédelemtől a vásár­lók közvetítéséig minden szakmai kérdést megold, ugyanakkor a munkák együttes végzése is kifize­tődőbb. Sikerünket bizonyítja, hogy ma már a hajdani Népfront Szakszövetkezet kertészeti ültetvé­nyeit is N & L nevű betéti társasá­gunk gondozza. Nem csak a falu­beliek keresnek fel bennünket ül­tetvények tervezése, ültetése vé­gett, sokan érdeklődnek a megye határain túlról is. Jelenleg száz­négy jelentkezőnk van telepítésre, akiknek egyebek között az is gon­dot jelent, hogy bár jogosultak rá, csak nagyon nehezen jutnak föld­höz. — Hogyan győzik a megrende­lések teljesítését? — Problémát csak az jelent, hogy nem ilyen nagyralátó tervek­kel alakultunk. Ugyanakkor nem tehetjük meg, hogy nemet mond­junk, mert az emberek hitüket vesztenék, és végül is az lenne jó, ha minél többen kertészkednének így. Sokan feltették már a kérdést nekem: nekünk hogyan sikerült? Azt hiszem, a szakmai tudás, a csa­pat hite, akarata nélkül lehetetlen lett volna megvalósítani mindezt. K. J. Árverés nélkül Eddig összesen 1402 szerződéses üzletvezető nyilatkozott az ÁVÜ- nek arról, hogy a jogszabály adta lehetőséggel élve árverés nélkül kí­vánja megvásárolni üzletét. A ta­pasztalatok alapján a vételár köz­lése után a jelentkezők több mint 90 százaléka megerősítette vételi szándékát. Zavartalan energiaellátást ígér a Mól Rt. Várhatóan nyereség és veszteség nélkül, azaz nullszaldóval zárja el­ső teljes üzleti évét a Magyar Olaj- és Gázipari Részvénytársaság (Mól Rt.). Tavaly zavartalan volt az ország szénhidrogén-ellátása. Ezt a Mól az idén is első számú feladatának tekinti. Megkezdő­dött a privatizáció felgyorsítása is. A korábban nyereségesen mű­ködő cégnek 1992-ben számos ne­héz feladatot kellett megoldania, így például mintegy 10 milliárd fo­rint vesztesége keletkezett abból, hogy alacsonyabb áron adja el a földgázt, mint amennyiért Orosz­országtól veszi. Jelentős, mintegy 6 milliárd forint azoknak a számlák­nak az összege, amelyet nem egyenlítettek ki a cég partnerei, holott a határidő már lejárt. Ezen- belül 3 milliárd forint a kétes kint­levőség. A kisfogyasztók még min­dig sokkal olcsóbban jutnak az energiahordozókhoz, mint a na­gyok. A szociális gondoskodás nem lehet egy piaci módon gazdál­kodó vállalat feladata — hangsú­lyozta Subái József, majd rámuta­tott arra: hátrányosan befolyásolja a cég gazdálkodási eredményét, hogy a stratégiai tartalékok kiala­kításának költségei is a Molt terhe­lik. Emellett a társaságnak le kel­lett adnia egyébként a jövedelmező benzinkút-halózatának nagy ré­szét. Ezzel egy olyan piacvesztést szenvedett el, amit már nem tud kiheverni. A Mól továbbra is az ország egyik legnagyobb adófize­tője, tavaly összesen 142 milliárd forint adót fizetett be a költségve­tésbe. Nyugati befektetők — Nyugati vállalatvezetők sze­rint Magyarország és Csehország a legjobb hely a kelet-európai vál­lalkozásra — írta a Financial Ti­mes legutóbbi számában Nicholas Denton budapesti tudósító. Az American Express felmérésében megkérdezett üzletemberek 48 szá­zaléka szerint Magyarországon az üzleti környezet jo vagy kiváló, s 43 százalékuk ugyanezt mondta Csehországról. Magyarország, ahol a piacgazdasági reformok először kezdődtek el, az üzletem­berek szemében vezet a távközlés­ben, az alapvető közszolgáltatá­sokban, a munkaerő minőségében és az üzleti kereskedelmi szabályo­zásban, Csehország, ahol régebbi az üzleti hagyomány, szoros máso­dik a legtöbb elemben és vezet a pénzügyi szabályozásban. Magyar—szlovák gazdasági napok — Szlovákia gazdasági kapcso­lataiban jelentős szerepet tölthet be az észak- és kelet-magyarorszá­gi régió. A kereskedelmi kapcsola­tok felgyorsításának szándékával rendezi meg március 24. és 26. kö- • zött az „Eszak-Magyarország és Kelet-Szlovákia Kooperációs Ki­állítást és Fórumot” az Észak­magyarországi Gazdasági Kamara és a Szlovák Ipari és Kereskedelmi Kamara a szlovákiai Iglón — tájé­koztatta az MTI-t Bihall Tamás, a magyar szervezet főtitkára. A háromnapos rendezvényen mintegy harminc magyarországi cég mutatja be legújabb termékeit: élelmiszer-ipari gépeket és termé­keket, mezőgazdasági gépeket, eszközöket, továbbá számitástech- nikai-ügyvitelszervezési gépeket, szellemi termékeket és módszere­ket. Félszáz hazai gazdasági szak­ember vesz részt azon a szakmai konferencián, amelynek feladata az új helyzetben áttekinteni a ma­gyar—szlovák kereskedelem tech­nikai, jogi kérdéseit. Üzletemberek a PN-partin • Kecelen Kecskés Ferenc lett a nyertes — balról —, gratulál neki Péter József és Németh Béla. (Fotó: Walter Péter) A Compas Kereskedelmi és Szolgáltató Betéti Társaság tulajdonosai, Péter József és Né­meth Béla, részt vettek a két első PN-partin, Kecelen és Soltvadker- ten. A gasztronómiai játékba egy fölajánlással kapcsolódtak be a ti- szakécskei üzletemberek. Az olasz tengerparton a Fürtös, illetve a Szakál-vendéglő közönségének is egy-egy hétre, négy személyre biz­tosítanak egy apartmant a nyara­láshoz. Azoknak, akik a legjob­ban töltötték ki a tesztjüket, amely az olasz étkezési szokások mellett a gázüzemű autózásról tartalmazott kérdéseket. Ugyanis a Compas BT. ezzel az üzletág­gal kíván foglalkozni, mihelyt zöld utat kap az autók átalakítá­sa. Szerződései vannak a szüksé­ges berendezéseket gyártó nagy olasz cégekkel magyarországi képviseletükre. VALLANAK A SZÁMOK Hol tart ma a magyar ipar? A volt KGST-piacok elvesztése, a hazai kereslet beszűkülése és az ezzel együtt megjelenő importára­dat a magyar gazdaság különböző ágai közül a legsúlyosabban az ipart rázta meg. Hol tart ma a ma­gyar ipar e tényezők ismeretében? Az ipar termelése 1992-ben nem érte el az 1988. évinek még a 64 százalékát sem, s bár a legjelentő­sebb visszaesés 1991-ben követke­zett be, a tavalyi adatok további 10 százalékos,csökkenést mutatnak. A termelékenység színvonala 14 százalékkal alatta maradt a négy évvel korábbinak. Ennek oka van, de leginkább a rendeléshiány és a privatizáció körüli bonyodalmak számlájára írható ez a visszaesés. Az ipar nagy- és középvállalatai évek óta elsősorban a külföldi pi­acról próbálnak megélni, a volt ke­leti üzleti partnereket nyugat-euró­paiakkal vagy Európán kívüliek­kel igyekeznek pótolni. Ezt a leg­eredményesebben a bérmunkát vállaló könnyűipari cégek teszik, amelyek négy év óta első ízben 1992-ben tudták növelni az export­jukat. Az ipar egésze a négy évvel korábbi mennyiségnek csupán 62 százalékát tudta külhonban érté­kesíteni. Igen jelentős visszaesés tapasztalható a korábban kifeje­zetten jó nyugati piacokkal rendel­kező műszeriparban, gyógyszer- iparban, gumiiparban is. Az iparvállalatok tavaly az 1988-as árumennyiségnek csupán kétharmadát tudták itthon értéke­síteni, mert annyira megcsappant a vásárlóerő, illetve olyan erős ver­senyt támasztott az importáru, amivel már nem tudtak megbir­kózni. És ebben a versenyben már nemcsak az áru minősége, hanem sokszor a termékek külső megjele­nése is döntő lehetett. Számtalan vegyes vállalat, kis­vállalkozás - is alakult az elmúlt négy évben, amelyek termelése két­ségtelenül dinamikusan növekszik, de ma még aligha tudják ellensú­lyozni a csődbe ment vagy felosz­lott korábbi nagyvállalatok miatt kialakult visszaesést. Az 50 főnél kevesebbet foglalkoztató ipari szervezetek adták az ipar exportjá­nak 7 százalékát, ezek foglalkoz­tatták a dolgozók 14 százalékát. S ezzel szemben ott áll egy másik adat: a felszámolás alatt álló nagy- vállalatok 31 százaléka feldolgozó- ipari cég! Mindez jelzi, hogy a gaz­dasági kibontakozás az eddiginél gyorsabban és hatékonyabban megújuló ipart igényel. Ferenczy Europress JÓ HAZAI RENDSZEREK IS VANNAK A franchise finanszírozása — A franchise finanszírozásá­nak elősegítése a Magyar Franchi­se Szövetség legfontosabb célja eb­ben az évben — mondta Fazekas Endre elnök a szövetség sajtótájé­koztatóján, amelyen beszámoltak a megalakulás óta eltelt két év munkájáról és a szövetség ez évi programjairól. A szövetség szerződést írt alá a Kereskedelmi Bank Rt.-vel, amely a Magyar Franchise Szövetség 1993. évi főszponzora lett. A bank jelen lévő képviselője elmondta: a franchise, vagyis egy már bevált marketingmódszer átvétele, jelen­tősen csökkenti egy induló vállal­kozás kockázatát. Ez a banki hite­lezés szempontjából pozitív elbírá­lást jelent, de a rpár meglévő hitel- konstrukciók mellett nem tudnak újat nyújtani. Megemlítette, hogy a külföldi gyakorlatban a franchi­se vállalkozás, mivel munkahelyte­remtő; általában kormányzati tá­mogatásban részesül. Fazekas Endre beszámolt arról is, hogy a szövetség 7 millió forint kamatmentesen visszatérítendő tá­mogatást kapott az OMFB-től, amelyet hazai franchise rendszerek kifejlesztésének támogatására sze­retnének fordítani. Magyarorszá­gon a francishe típusú vállalkozá­sok száma még szerény — 150 kö­rülire tehető. A külföldi nagy gyorsétkeztető hálózatok — McDonald’s, Pizza Hut, Burger King — elsőként jelentek meg a piacon. Vannak azonban jól mű­ködő, Magyarországon kifejlesz­tett franchise rendszerek is, példá­ul a City Grill, vagy a Fordán Bili­árd Szalon, amely már első külföl­di üzletét is megnyitotta Kassán — hangzott el a tájékoztatón. A franchise vállalkozási forma pri­vatizációs módszerként is jól alkal­mazható, elsősorban a bolthálózat­tal rendelkező kereskedelmi és szol­gáltatócégeknél, valamint az idegen- forgalom és a vendéglátás területén. Szerkesztette: Károlyi Júlia Bush kormánya manipulált? — A Bush-kormányzat manipu­lált a volt Szovjetuniónak és utódálla­mainak nyújtott áruvásárlási hitelga­ranciákkal ugyanúgy, ahogy azt az Iraknak folyósított hitelekkel tette, s ennek költségeit most az adófizetők­nek kell viselni jelentette ki az ame­rikai képviselőházban Henry B. Gonzalez, a bankügyi bizottság elnö­ke. A politikus szerint Bush elnök an­• nak tudatában folyósította a hitelga­ranciákat, hogy Oroszország és a töb­bi volt szovjet köztársaság nem fize­tőképes, de eltitkolta ezt. Emiatt most az amerikai adófizetőknek kell állni­uk Irak 2 milliárdos és a volt Szovjet­unió 4,5 milliárd dolláros tartozását mondta. Csernobilt bezárják? Az ukrán vezetésen belül mind éle­sebbé válik az atomerőművek, külö­nösen a csernobili reaktor sorsáról folytatott vita. Az energiaágazatért felelős miniszterek és állami vezetők csütörtökön sem tudtak végső egyez­ségre jutni az ez ügyben tartott ta­nácskozáson. Igor Juhnavszkij első miniszterelnök-helyettes az értekez­let után adott nyilatkozatában meg­erősítette, hogy a törvényhozás 1991- es határozata értelmében még az idén bezárják a csernobili atomerőművet. Mihail Umanyec, az Atom­energiaügyi Állami Bizottság elnöke azonban korainak vélte ezt a lépést. Két napon belül ez már a második, magas rangú kormánytagtól szárma­zó vélemény a csernobili erőmű to­vábbi üzemben tartása mellett. Japán autóipar A japán gyártók — európai és amerikai versenytársaik minden igyekezete ellenére — változatlanul uralkodnak az Öböl menti olajmo- ' narehiák autópiacán, és a jóslatok szerint a jövő sem ígér fordulatot e helyzetben. Térségbeli autókereske­dők az áraknak, a minőségnek és a jó alkatrészellátásnak tulajdonítják a távol-keleti szigetország termékei iránti keresletet. A hat országot tö­mörítő Öböl menti Együttműködési Tanács (GCC) piacát az elmúlt évti­zedben kétharmadrészben birtokolta a japán autóipar. Gabonahiány Bulgáriában A bolgár kormány szeptember végéig megtiltotta gabona cs abból készült termékek kivitelét —jelentet­te a BT A bolgár távirati iroda. A szó­fiai mezőgazdasági minisztérium közleménye szerint Bulgáriában 70 ezer tonnás hiány van kenyérgaboná­ból és 400 ezer tonna takarmányga­bona hiányzik. Nemsokára tárgyalá­sok kezdődnek 100 ezer tonna ameri­kai kukorica hitelre történő vásárlá­sáról. Bulgária tavaly 600 ezer tonna ga­bonát exportált keményvaiutáért. IMF-kölcsön Lengyelországnak — A lengyelországi reformokkal való egyetértése jeleként a Nemzet­közi Valutaalap (IMF) 655 millió dolláros kölcsönben részesíti Lengye­lországot, hogy segítse idei gazdasági programjának megvalósítását — je­lentette a Reuter. Az IMF szerint az idei lengyel reformtörekvések hom­lokterében az infláció megfékezése és a gyorsabb növekedéshez szükséges feltételek kialakítása áll. A valuta­alap egyetértéséről biztosította a var­sói kormány erőfeszítését, hogy az idén a bruttó nemzeti termék öt szá­zalékára csökkentse a költségvetési hiányt, a tavalyi 7,2 százalékról. » Acélipari válság — Az Egyesült Államokat na­gyobb felelősség terheli a közös piaci acélipari válságért, mint Kclet-Euró- pát — mondotta kedden az EK brüsszeli bizottságának kereskede­lempolitikai felelőse. Sajtóértekezle­tén Sir Leon Brittan kijelentette: a nyugat-európai acélgyártók bajai mindenekelőtt a kontinens mélyülő recessziójában gyökereznek, másod­sorban a dömpingvádak címén elren­delt amerikai beviteli korlátozások­ban, s a probléma legkisebb hatású összetevője csupán a Kelet-Európá- ból érkező egyes acélfajlák importjá­nak bizonyos mértékű növekedése. Segélyszállítmány Oroszországnak- Japán 350 tonna élelmiszerse­gélyt indított útba a jokohomai kikö­tőből a Vlagyivosztok melletti Vosz- tocsnijba, hogy segítsen a távol-keleti orosz vidékek ellátásában — jelentet­te az AFP japán hivatalos forrásra hi­vatkozva kedden. A segélyszállít­mány sűrített tejet és gyümölcskon- zervet tartalmaz. Annak a százmillió dolláros humanitárius segélynek a keretébenjultatják rendeltetési helyé­re, amelyről a japán kormány tavaly októberben döntött. Az élelmiszert a habarovszki, primorszki és a szahali- ni helyi önkormányzatok értékesítik, és a bevételből az öregeket és a mun- ykanélkülieket akarják támogatni, j kezdőknek és profiknak

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom