Petőfi Népe, 1993. március (48. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-11 / 59. szám

Bácsszőlős • Borota • Csikéria • Katymár • Kéleshalom • Kunbaja • Madaras • Mélykút • Mátételke • Tataháza Bácsalmás, Jánoshalma és vidéke CSIKÉRIAI FALUGYŰLÉS Négymillióval kevesebből gazdálkodnak az idén A csikériai falugyűlés résztvevői. A közelmúltban felugyűlésre hívta össze polgárait a csikériai ön- kormányzat. A faluház szinte zsú­folásig megtelt érdeklődőkkel. Ez köszönhető volt annak is, hogy az első napirendi pontban dr. Madari Jenő a Földművelésügyi Miniszté­rium megyei hivatalának vezetője tartott tájékoztatót a kárpótlással és a földosztással kapcsolatban. Madari Jenő elsősorban az igény- bejelentő március 23-ai határidőre hívta fel a jelen lévő érdekeltek fi­gyelmét. Majd egy nagyon részle­tes tájékoztatót mondott a tavalyi és az idei Il-es törvényről és a tava­szi vetéskor igénybe vehető állami, illetve önkormányzati támogatá­sokról. Ezenkívül elmondta a föld­rendező bizottság feladatait és egy­ben megjegyezte, hogy ezeknek a bizottságoknak a megegyezést kell keresniük. Végül a beszámolóját azzal fejezte be, hogy Magyar- ország eddig is és ezután is a mező- gazdaságból fog megélni. Madari Jenő a legtöbb kérdést a föld kimé­résével kapcsolatban kapta. Az önkormányzatoknak ez ügyben a bácsalmási földhivatalt kell meg­keresniük. A földhivatal ajánlato­kat tesz vállalkozókra, akik elvég­zik a földmérést, és elkészítik a megosztási vázrajzot. Ezután jegy­zi be a földhivatal a tulajdonjogot. Madari Jenő megköszönte a figyel­met, és átadta a szót dr. Rácz Ist­ván polgármesternek, aki beszá­molóját az 1992-es év értékelésével kezdte. Elmondta, hogy a csikériai önkormányzat sikeres évet zárt, az alapvető önkormányzati felada­toknak eleget tett. A tavalyi évben a község 28 millió 865 ezer forint­ból gazdálkodott, melynek 60-75 százaléka normatív támogatás, 25- 30 százaléka saját erő volt. A ha­tárnyiladék karbantartására 702 ezer forintot kapott a falu, amiből erőgépet vásároltak. Az állami költségvetésből a 100 főn aluli is­kolák 500 ezer forint támogatás­ban részesültek, amely támogatást Csikéria is megkapta. A pénzből technikai eszközöket vásároltak az iskolának. A faluban a következő fejlesztések történtek tavaly: rend­be tették a temetőt, tatarozták a szolgálati lakásokat, és 3,5 hektá­ron erdőt telepítettek. A faluban az önkormányzat intézi a tej és a zöldségek felvásárlását. A rövid beszámoló után rátért a polgármester az 1993-as évi költ­ségvetés ismertetésére. Idén 4 mil­lió forinttal kevesebből kénytelen gazdálkodni a falu. A tavaly létre­hozott fiókgyógyszertár üzemelte­tése évi 600 ezer forintba kerül, ami óriási teher, azonban elenged­hetetlen szolgáltatás a faluban, hi­szen így nem kell Bácsalmásra utazniuk az embereknek. A 24 mil­lió forint csak éppen az alapvető szükségletekre lesz elég. A helyze­tet súlyosbítja az infláció, a kétkul­csos áfa, és az új szociális törvény. Alig tervezett az önkormányzat fejlesztéseket az idei évre. Az újon­nan épült 6 és fél milliós tornacsar­nok fűtése nem megfelelő, ezenkí­vül tatarozásra vár a temetőben lévő ravatalozó is, az iskolában pe­dig fel kell újítani két tantermet. A faluban továbbra sem oldódott meg az úgynevezett iskolaügy sem. A pedagógusokkal szemben nagy a bizalmatlanság, még mindig sok szülő viszi el a gyerekét más falu­ba, városba tanulni. A község csaknem 1 millió forintot fizet ezek után a gyerekek után. A pedagó­gusok bére évente körülbelül 7 mil­lió forinttal terheli meg a falu kasz- száját. így nem csoda, hogy egyre több emberben felvetődik a kér­dés, hogy ilyen feltételek mellett szüksége van-e Csikériának iskolá­ra? A szűkös anyagi helyzet miatt a csikériai polgárokra kénytelen az önkormányzat adót kivetni, amely megközelítőleg 300 ezer forint, a lakosoknak ez háztartásonként körülbelül 800 forintot jelent. Beszámolóját a polgármester az új szociális törvény ismertetésével fejezte be. _, , _ . Nothoff Ingrid KÉVÉS A FOLDMERO SZAKEMBER Földkiadások Bácsalmáson Dr. Sövény Mihálynak, a földhivatal bácsalmási kirendeltsége vezetőjének tájékoztatása szerint kevés a földmérő szakember. Elképzelhető, hogy éppen ezért kissé türelmetlenek lesznek az új tulajdonosok a földkiadásoknál. A ter­vek között szerepel, hogy a Dunántúl megyéiből segítséget kémek a munká­latok gyorsabb elvégzése érdekében. A Bácsalmási Állami Gazdaság még az ősz folyamán kimérte az alkalma­zottaknak járó 20 AK értékű területet. Természetesen azon dolgozóknak, akik a jövőben saját földön szeretné­nek gazdálkodni. Ok miden gond nél­kül megkezdhetik a tavaszi munkákat. Az alkalmazottak zöme azonban bent hagyta közös művelésben, ezért bérleti díjat fizet a gazdaság. A Petőfi Szövetkezet kárpótlásra 52 ezer aranykoronát jelölt ki, ez közel kettőezer hektárnak felel meg. Rész­arány-tulajdonosok aranykorona­igénye 74 ezer, ebből a tagi 47 ezer AK, amit nevesített föld formájában kap­nak meg. A kívülállók 27 ezer aranyko­ronát kaphatnak. Eddig ők földjára­dékban részesültek. Nemrégiben Bácsalmáson is megala­kult a 17 fős földkiosztó bizottság. Összetételét tekintve 11 fő szövetkezeti tag és 6 fő kívülálló van a bizottságban. Ebből ketten a vidékiek érdekeit képvi­selik. A bizottság elnöke: Sevaracz Máté, helyettese Tósaki József. Tagok: Kubi- na János, Zsámboki János, Pálföldi Gábor, Jánosi József, Kiss József, Hó­dosi Vince, Farkas Mihály, Dertül Fe­renc, Szabó B. Sándor, Csőke Antal, Mészáros Mihály, Slezák István, Mat- lák János, Lipták János, Zentai Antal. A földkiosztó bizottság egy tagja március 23-áig állandó ügyeletet tart a városháza első emeletén, a 208-as szo­bában. A részarány-tulajdonosok ed­dig jelenthetik be igényüket, s hogy me­lyik táblában szeretnék kivenni a föl­det. Juhász Jenő MEGEGYEZÉSSEL ZÁRULT Bérvita a bácsalmási gimnáziumban A bácsalmási Hunyadi János Gimnázium tanári kara teljes lét­számban megjelent a helyi önkor­mányzat legutóbbi ülésén. A szená­torokat arról próbálták meggyőzni, hogy a város biztosítsa a többlet­pénzt a pedagógusok kedvezőbb közalkalmazotti besorolásához, vagy az alacsonyabb fizetésű kollé­gák magasabb szintű „bérbeállásá­hoz”, de céljukat nem tudták elérni. Nem azért, mintha a testület tagjai­nak többsége ellenérzéssel fogadta volna az érdekérvényesítésnek ezt a módját, hanem azért, meri nincs mi­ből többet adni. Vagy ha mégis adná­nak, akkor adni kellene a többi köz- intézménynek is. Annyi pedig már tényleg nincs. A pedagógusok szó­szólója, Kerényiné Szalai Katalin az eredménytől függetlenül hasznosnak ítélte, hogy elmentek az önkormány­zati ülésre. A megoldást pedig—per­sze ideiglenesen — önmaguk között találták meg. A probléma — egyrészt — vissza­vezethető az önkormányzati törvény pontatlanságaira. Az előírás szerint ugyanis magasabb kategóriába kell sorolni azt, akinek több diplomája van. Nincs azonban részletezve, hogy külön „diplomán” mit kell érteni. Olyan anomália is előfordulhat, hogy egy pedagógus elvégzi a tanár­képző főiskolát két szakon, majd az egyetemi kiegészítőt az egyik szakon. Szám szerint két „diplomája” lesz, ami azonban nyilván nem érhet töb­bet, mint annak az oklevele, aki az egyetemet végezte el két szakon. Bácsalmáson betű szerint alkal­mazták a törvényt, s nyolc, két sza­kon egyetemet végzett tanár alacso­nyabb kategóriába került, mint olyan társaik, akik az egyik oklevelet főiskolán szerezték. Németh Mihály igazgató kérte: az önkormányzat biz­tosítson fedezetet arra, hogy ez a nyolc pedagógus is a magasabb, az úgynevezett „F” kategóriába kerül­hessen. A konfliktus másik oka egy önkor­mányzati döntés eltérő értelmezése, valamint az a tény, hogy a tanári ka­ron belül a fizetések szórása igen nagy volt. Az önkormányzat úgy határo­zott, hogy 1993-ban 89 százalékos, úgynevezett közalkalmazotti bérbe­állásra biztosit fedezetet. Ez azt jelen­ti, hogy az intézményekben szétoszt­ható bértömeg az 1994-től kötelező­en fizetendőnek 89 százaléka lehet. A pedagógusok viszont — valami­lyen pontatlan fogalmazás következ­tében — úgy értelmezték a helyzetet, hogy mindenkinek el kell érni a 89 százalékot. Ha viszont vannak olya­nok, akiknek a bére korábban szer­zett érdemei miatt máris több mint 100 százalékon áll, akkor a 89 száza­lékos átlag csak úgy tartható, ha lesz­nek 80 százalék alatti beállásúak is. Kerényiné Szalai Katalin — mint mondotta—fájlalja, hogy a képvise­lő-testületben egyesek a tanári kar belső ellentéteit látták az egész ügy mögött. Neki és kollégáinak a tör­vénnyel van bajuk, s megoldást talál­ni mentek az önkormányzathoz. Mentek, de megoldást az önkor­mányzat sem tudott javasolni. A pedagógusok végül önmaguk között egyeztek meg, egy tanár kivé­telével. Igazgatói jogait Németh Mi­hály aszerint gyakorolta, amivel a kollégák többsége egyetértett. Hár­man önként lemondtak az „F” kate­góriával járó javadalmazásról, az igazgató és helyettese a vezetői pót­lékról mondott le, s ketten az „E” ka­tegóriával járó lehetőségtől is vissza­léptek. így lehetett biztosítani, hogy a pedagógusok többségének bére eléri a nyolcvankilenc százalékos beállást. Konfliktus volt, egyelőre megoldó­dott. Ám hogy jövőre könnyebb lesz-e a folytatás, az nem csak a pedagógu­sokon, s nem csak az önkormányza­ton múlik. Bálái F. István MÁRCIUS: Munkanélküli­mérleg • Bácsalmáson és térségében A munkaügyi központ bácsalmási kirendeltségén február hónapban 7100 fő jelent meg. Sajnálatos tény, hogy a térségben folyamatosan nő a munkanélküliek száma. A legfris­sebb statisztikai adatok szerint 3439- en szorultak ki a munkaerőpiacról, ebből 206-an pályakezdő fiatalok. Az átlagéletkor 35-45, a munkanél­küliek kétharmada férfi. A regiszt­ráltak közül 3051 fő fizikai dolgozó: 1159 szakmunkás, 786 betanított munkás, 1106 segédmunkás. Majd­nem eléri a 400 főt a nem fizikai mun­kás munkanélküli: 4 felső vezető, 104 vezető, 42 irányító, 187 ügyintéző, 51 ügyviteli alkalmazott. A számítógép­ből lekért statisztikai adatok szerint 63 munkanélküli rendelkezik felsőfo­kú diplomával, ami ténylegesen kö­rülbelül 30 diplomás munkanélkülit jelent Bácsalmáson és térségében — mondta el Vargáné dr. Egyed Ilona, a bácsalmási kirendeltség vezetője. Ezek főleg mezőgazdasági végzett­séggel, diplomával rendelkező embe­rek. A diplomás munkanélkülieknek a legrosszabb a helyzete, mert szinte egyáltalán nincs számukra állásaján­lat. Nagy részük különböző vállalko­zásokba kezd. A térség súlyos helyze­tét talán a közhasznú munkavégzés lehetősége enyhíti. Jelen pillanatban 1.50 fő végezhet közhasznú munkát. Összesen 2993 embernek folyósíta­nak havonta munkanélküli-segélyt, már eléri a 236 főt a járadékrendszer­ből kiszorult emberek száma. Ők ha­vonta 4800 forintot kapnak, immár a polgármesteri hivatalból. Egyre töb­ben kapják havonta ezt a segélyt, fé­lő, hogy sok család megélhetése ve­szélybe kerül. Ebben a hónapban is kevés az ál­lásajánlat, továbbra is varrónőkre és kéményseprőkre van kereslet a térség munkaerőpiacán. N. I. Megfagyott egy ember... Megfagyott a „faluvégi” Lajos — teijedt el futótűzként a hír Katymá- ron. Szegény pára, legalább nem szen­ved tovább, mondogatták az embe­rek. Faluvégi Lajos, becsületes nevén Zatykó Lajos, a falu végén álló roska­tag kunyhójáról kapta a nevét. Egyik csípős februári kora reggelen megfagyva, félmeztelenre vetkőzve, holtan találtak rá a szomszédok kunyhójában. Bent olyan hideg volt, hogy belefagyott a víz a poharába. A község eltemettette, misét monda­tott egy szegény ember lelki üdvössé­géért. A koporsó mellett nem álltak ott a gyerekei... Hajdanán Lajos tehetős, megbe­csült polgára voít a falunak, házzal, földdel, családdal. Aztán az alkohol szétrombolt mindent, házat, becsüle­tet, családot. Felesége, gyerekei el­hagyták. A magára maradt ember napszámból tengette életét, és egyre többször a pohár fenekére nézett. A falunak az ingyen cselédje lett. Jobbérzésű emberek megszánták és egy-egy tál meleg ételt is adtak munká­jáért. Mások leitatták rossz lőrével. Többen próbálkoztak segíteni rajta, de már nem fogadta el a felé nyújtott mentőövet. Nem fogadhatta el, mert már nagyon beteg volt. Józanon talán már senki sem látta. Leittasodva, megalázottan bolyongott az utcákon, azonban mindenkihez volt egy-egy meleg szava. — Meglásd Lajos, egyszer meg­fagysz —mondták neki a falubeliek. Megfagyott egy ember.'.. — nothoff— Sikeres bácsalmási csapatok A fiatal cselgáncsozók országos sikereket is elértek tavaly, a Bács­almási Football Club labdarúgói pedig pontveszteség nélkül állnak az első helyen a megyei III. osz­tályban. A kisebb, de sikeres régió­beli csapatok bemutatását ezért velük kezdjük. • A BFC játékosai balról jobbra. Álló sor: Haffner Pál, Palatinszki Tibor, Mohácsi Attila, Losonc/ Ferenc, Hebők Antal, Wágner Vendel, Ónodi Ferenc. Guggolnak: Megyesi József, Kálmán Attila, Kalmár József, Kollár Márton, Farkas Mihály, Borbíró Sándor, Kovács Péter. • A bácsalmási Petőfi VSE fiatal cselgáncsozói. Állnak: Liptai Edit, Pavisa Tímea, Óbéri János, Pavisa Krisztián, Piukovics Tamás, Suhajda László. Középen: Kovács B. Károly, Petrekanics Ferenc, Petrekanics Anna, Liptai Eszter. Alul: Kovács Mihály, Liptai Erzsébet, Tóth Csaba, Bosnyák Tamás, Kurucz Tamás, Tóth Árpád. Egészségügyi nap Mátételkén Mátételke volt a legutóbbi állomása annak az eseménysorozatnak, amelyet a helyi háziorvos, dr. Morva László, és évek óta együtt dolgozó kollektívája szervez. Az előadások célja nem csupán az, hogy az emberek megismerjék, ho­gyan lehet meggyógyítani egyes beteg­ségeket, vagy kikecmeregni azokból, hanem az, hogy mindezek a bajok mi­ként előzhetők meg ... A mátételki egészségügyi napra Morva főorvos népszerű témákat ho­zott ugyancsak népszerű előadókkal. A csöppnyi kis faluból — ahol mind­össze 800-an laknak — annyian kíván­csiak voltak az előadásra, hogy — da­colva hóeséssel, zimankóval . hamar megtöltötték a művelődési házat. El­jöttek a közeli orvosok és orvosnők, az általános iskolából tanárok és diákok. Ott ült a helyi katolikus plébános is, és akinek már nem jutott szék nem sajnál­ta a fáradságot és állva hallgatta végig az előadást. Az egészségügyi nap nyitóbeszédét dr. Molnár Ilona megyei tiszti főorvos tartotta. Szavaiból tükröződött, hogy a tisztiorvosi szolgálat nagyon fontos­nak tartja a lakosság egészségi állapo­tát. Az allergiás bőrbetegségek, bőrrá­kok ismertetéséről, a lábszárfekély .el­kerüléséről és az AIDS-fertőzés meg­előzéséről dr. Dobozy Attila az orvos- tudományok doktora, a szegedi Szent- Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem Bőrgyógyászati Klinika igaz­gatója tartotta az előadást. A résztvevők megtudhatták, hogy azért fontos beszélni a bőr rosszindula­tú daganatairól, mert a falusiak köré­ben ez kétszeres előfordulású. A nap­sugárzás ártalmai leginkább a mező- gazdasági munkában aktívan dolgozó­kat érik, ami a bőrbetegségek egyik kiindulópontja. Az AIDS-vírus megelőzése ma már a kis falvakban is aktuális téma. Az est második felében a leggyakrabban elő­forduló szembetegségekről, azok meg­előzéséről és ellátásáról beszélt dr. Do­boziné dr. Hammer Helga, az orvostu­dományok kandidátusa, a szegedi Szent-Györgyi Albert Orvostudomá­nyi Egyetem Szemészeti Klinikájának igazgatója. Berkj ^ Tornacsarnok­avatás Borotán Tornacsarnokot avatnak Boro­tán március 13-án, 10 órakor. Az ünnepi beszédet dr. Jakabházi László az OTSH elnökhelyettese, és dr. Geiger Ferenc, Borota polgár­mestere mondja el. Az ünnepélyes avatást követően műsort ad a mély­kúti általános iskola rézfúvós zene­kara és a borotai blockflöteegyüt- tes. Ezután az általános iskola ta­nulói tartanak sportbemutatót a je­lenlévőknek. Egy órától az új tor­nacsarnok ad otthont a megyei láb- tenisz-bajnokságnak. Vasárnap reggel 8-tól délután 4 óráig a lako­sok vehetik igénybe sportolás céljá­ból az új csarnokot. Hagyományteremtő szándékkal A katymári önkormányzat rend­szeressé kívánja tenni, hogy márci­us 15-éről színvonalas programmal emlékezzen meg. Ezért az idén már 14-én, vasárnap csapatvetélkedőt rendeznek a művelődési házban a 48-as forradalom eseményeinek is­meretéről, annak képzőművészeti és zenei vonatkozásairól. A rendez­vények része a hétfő délelőtti ünne­pi nagymise, majd az ezt követő, fúvószenekarral és iskolások műso­rával színesített községi megemlé­kezés. Délután sakkverseny kap­csolódik a programhoz, melyet szintén hagyományossá kívánnak tenni. Magányosok klubja Összejött a bácsalmási Sárga csi­kó vendéglőbe az alapításhoz szük­séges több mint 30 jelentkező, így nem volt akadálya, hogy létrejöjjön a helyi magányosok klubja. S aki klubtag, az talán már nem is magá­nyos, függetlenül attól, hogy elvált vagy özvegy, esetleg agglegény, ne­tán hajadon. Legközelebbi rendez­vényükre Mohácsi Bélánc szer­vezésében március 13-án várják mindazokat, akik már tagjai a klubnak, s akik még magányosak. Horgászok telefonvégen Jól gazdálkodott a bácsalmási horgászegyesület címmel február 22-én adtunk hírt e népszerű időtöl­tés helyi képviselőinek tevékenysé­géről. Ázóta csörög a telefon a ko­rábbinál is gyakrabban Tóth Árpád polgármesternél, mivel —- tévesen — az ő számát adtuk meg a horgá­szat iránt érdeklődőknek, a város­háza portájának telefonszáma he­lyett. A helyes szám 43-455. Ezt kell tehát azoknak hívni, akik a bács­almási horgásztó tilalmi időszakai­ról, vagy egyéb ügyes-bajos hor- gászdolgokról érdeklődnek. Tóth Árpád miközben a tele­fonszám helyesbítését kérte arra is felhívta a figyelmet, hogy a bács­almási horgászegyesületnek nem az állami költségvetés, hanem a helyi önkormányzat adott 400 ezer forin­tos támogatást. V ___________y S zerkesztette: Bálái F. István T

Next

/
Oldalképek
Tartalom