Petőfi Népe, 1993. február (48. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-08 / 32. szám

10. oldal, 1993. február 8. HÓ JELENTÉS A FOCIPÁLYÁKRÓL Linnyikov még nem érkezett meg Kiskőrösre • Egy gól a tavasz jegyében. Aki szerzi: az új kiskőrösi csatárreménység, Bécs. Aki kapja: a bajai Farkas. Más kérdés, hogy a meccset a bajaiak nyerték meg 3—2-re. A Kiskőrös labdarúgói újonc­ként igazán jól szerepeltek az NB II-ben az ősszel. A szurko­lók joggal várják a tavaszi folyta­tást. — A költségvetés gondjai miatt a polgármesteri hivatal visszafogta a támogatását, így új szponzor után kellett néznünk — mondta Bartos Zoltán szakosztályvezető. — Szerencsére Stadler József, akasztói szállítási vállalkozó a se­gítségünkre sietett, s egy igen te­kintélyes összeg fölajánlásával tet­te gondtalanná a felkészülésünket. Jelentős segítséget kapunk még az egyre izmosodó baráti körünktől és több egyéni vállalkozó is támo­gat bennünket, amennyiben a ta­vasszal az őszi jó eredményeket hozza a gárda. Az anyagi háttér, úgy tűnik, megvan, most már a labdarúgókon a sor ... Teliinger Vilmos edző bő egy hónapja vette át a csapat irányítá­sát. Hivatalosan ugyan csak Bi­schoff Csaba igazolt el tőlünk, ám eddig nélkülöznünk kellett őszi legjobbunkat, Linnyikovot is, aki családi okok miatt még nem tért vissza a távoli Cseljabinszkból. Szeretnénk leigazolni a szerb má­sodik liga egyik meghatározó kö­zéppályását, Kapicsot, valamint az ugyancsak középpályás litván Gle- bát. Két csatár edz nálunk Duna­újvárosból, Csányi és Bécs, s szá­mítunk a tehetséges vadkerti Sö­rösre is. Tárgyalunk két védőjáté­kossal, akikkel még nem egyez­tünk meg. A játékosok jó erőben vannak, bár néhány betegség és sérülés zavarta a munkát. Sürített programban játsszuk az előkészü­leti mérkőzéseket, jó játékerőt kép­viselő együttesek ellen. A felkészü­lés csúcspontjának számít a márci­us hatodikai Vasas, s négy nappal később a Videoton elleni edző­meccs. Aztán kezdődhet a tavaszi szezon, ahol elsődleges cél a biztos bentmaradás, de szívem szerint en­nél sokkal többet remélek a fiúk­tól.. . ! Jócskán benne van már a téli munkában a Bajai FC csapata, mi­vel a tavaszi idényre való felkészü­lést szolgáló erőnléti edzések után jelenleg már a formába hozó soro­zatmérkőzések folynak. Az eddig elvégzett felkészülési programról, és a jövő lehetőségeiről Márton László, a klub elnöke tájékozta­tott. — Január 18-ától napi két edzéssel, „napközis” rendszerben kezdjük meg a felkészülést a baj­nokság második felére. Az edzések részben a Petőfi-szigeti pályákon, részben pedig a Frankel Leó Gim­názium tornacsarnokában zajlot­tak. Közben szerepeltünk két te­remtornán is, Kiskőrösön nyer­tünk, míg Baján a Bácshús Kupán már szerényebb eredményt értünk el. A fizikai felkészítés után ezeken a sorozatmérkőzéseken a legfonto­sabb feladat kialakítani a bajnoki rajtra a legütőképesebb kezdőcsa­patot. A keretben nem történtek lényeges változások, ám az feltét­len erősítést jelent, hogy a fél évre kölcsönkapott Kuhlevszkijt végleg megvettük a Kiskőröstől, és a ruti­Tiszakécskén semmit nem bíz­nak a véletlenre. A labdarúgócsa­pat komoly előnnyel vezeti az NB III. Alföld-csoportjának listáját, de megelégedettségnek, elbizako­dottságnak nyoma sincsen. — Gyopároson nagyon jó kö­rülmények között kezdtük az ala­pozást, — mondta Bánhidi József edző. Rengeteg futás, erőfejlesz­tő gyakorlat volt a műsoron. Sze­rencsénkre az idő is kedvezett, így végig gond nélkül, szabadtéren tarthattuk az edzéseket. A nagy terhelés dacára végig jó hangulat­ban folyt az edzőtáborozás és sen­ki sem lógott ki a sorból. — Hogyan tovább? — Megkezdődött a formába ho­zás. Heti négy edzést tartunk, ám ebből kétszer, általában szerdán és szombaton előkészületi mérkőzés szerepel a programunkban. —- Van-e változás a játékoske­retben ? — Még semmi sem biztos! A nos középhátvéd Bogdán játékára is számíthatunk tavasszal. Felépült sérüléseiből Raffai, ezért jelenleg csak a télen szokásos influenza mi­att fordul elő hiányzó. A tavaszi sorsolásunk kedvező­nek mondható, hiszen 8-szor ját­szunk hazai pályán. A cél nem le­het más, mint az erőviszonyokat reálisan figyelembe véve, stabil II. osztályú csapatként zárni a baj­nokságot. Ugyanakkor anyagi helyzetünk már korántsem olyan stabil, mint a táblázaton elfoglalt pozíciónk. Most is a szponzorokat kutatjuk, és igyekszünk előterem­teni azt az összeget, ami egyrészt az induláskor feltétlen szükséges, másrészt pedig a bajai labdarúgás jövője szempontjából meghatáro­zó. Jelentős támogatónk az önkor­mányzat és a Bácshús Rt., ám előbbi már fontolgatja a sportra fordítandó költségek csökkentését. A város vállalkozói eddig sajnos nem láttak fantáziát a futball tá­mogatásában, már pedig nélkülük szinte elképzelhetetlen az NB Il-es labdarúgócsapat működtetése ... Géczy Zsolt csapat eddigi kerete adott, s csu­pán Pálinkás Béla, az utánpótlás­szakág edzője nem tartott velünk az alapozásnál. Még nem adott végleges választ, de úgy tudom, hogy abbahagyja a játékot. Az egyik legégetőbb kérdés, hogy Tas- nádi személyében csak egy igazi kapusunk van, sérülése bajba hoz­hatja az együttesünket. Tárgya­lunk egy másik kapus átigazolásá­ról, de ez annyira kezdeti stádium­ban van, hogy nem érdemes foglal­kozni vele. Nagyon szűk, mindösz- sze 16-os a keret, s még legalább két labdarúgót kellene igazolni! — Milyen tervekkel indulnak? »— Ez egyértelmű. Számunkra csak a bajnoki cím és a feljutás az elfogadható. A vezetők, valamint a csapat tagjai kölcsönösen ígére­tet tettek, hogy mindent megtesz­nek azért, hogy Tiszakécskének az idén ősztől NB Il-es labdarúgó- csapata legyen. Szabó Zoltán Uj szak­vezetővel Jánoshalmán A hajdan szebb napokat látott jánoshalmi labdarúgócsapat a me­gyei I. osztályban az őszi idényben mindössze 9 pontot gyűjtött, és a 13. helyen várja a folytatást. Az egykori „aranycsapat” utolsó mo­hikánja Szabó Gábor, aki játékos­edzőként az ősszel még a csapat második legeredményesebb labda­rúgója volt, nemcsak a kispadról állt fel, hanem a stoplis cipőt is szögre akasztotta. — Már a nyáron abba akartam hagyni az egészet, mert nem jól mentek a dolgok itt Jánoshalmán. Akkor a játékosok kiálltak mellet­tem — mondja Szabó Gábor. — Maradtam, de azzal a kikötéssel, hogy ha sikerül helyettem új edzőt találni, akkor átadom a helyemet. Nos, az ősszel semmi sem történt. Vezetőség sem volt, hiszen Mrazek Tibor, a szakosztályvezető beteg­sége miatt nem segíthetett. Decem­ber végén bedobtam a törülközőt. Elegem lett a kispadból, amin vé­gül csak akkor ültem, ha időnként lecseréltem magamat, mert jóval a 30 éven túl már helyet akartam adni a fiataloknak. — A labdarúgással végleg szakí­tott? — Nem játszom, nem edzőskö- döm, de a sporttól nem szakadok el. A munkám itt a sportcsarnok­ban is kötelez. A labdarúgó­mérkőzéseket pedig továbbra is tu- -dósítom a Petőfi Népének. Az alapozást Jánoshalmán január 12-én kezdtük — veszi át a szót Német Zoltán, az új szakveze­tő. — Ezen lényegében mindenki részt vett, aki az ősszel szerepelt, sőt két igen jó labdarúgóval gyara­podtunk. Mélykútról Papp Zorán, a gólerős csatár igazolt hozzánk, és haza kíván jönni Fenyvesi László, a decemberben elhunyt Fenyvesi III. fia, aki három éve már Nagy­kőrösön tanul és eddig ott játszott. — Milyen eredményt vár az együttestől?- Ebben a csapatban sokkal több van, mint amit az ősszel mu­tatott. Bár nincs sok pontunk, a kieséstől nem tartok. Úgy gondo­lom,1 hogy tavasszal a középme­zőnyben végezhetünk. — Sz — Kórház a Széktó szélén raB*4 _— Rengeteg sérülés és betegség nehezítette a KSC edzőjének, Bende Józsefnek a munkáját. Amikor együtt voltak, akkor lelkesen edzettek labdarúgói. ■ A z eddig közel egy hónapos in­tenzív alapozómunka után — melyek monotonságoldó hatá­saként a teremfoci játszott jelentős szerepet — ezen a héten elkezdjük a nagypályás mérkőzések játszá­sát. Sajnos, az előjeleink nem a legkedvezőbbek, hiszen az öltö­zőnk időnként a kórházi állapoto­kat idézi, miután tele vagyunk sé­rültekkel. Kapusunk, Molnár Le­vente lába gipszben van, így őrá csak a későbbiekben számítha­tunk. Sérüléssel, betegséggel bajló­dik a két Barna testvér, Árva és Sz. Tóth. Örvendetes tényként köny­velem el viszont, hogy Torbavecz már lábadozik és elkezdte az edzé­seket, de neki is, a többieknek is igen sok bepótolnivalójuk lesz, ha utol szeretnék érni társaikat, akik dicséretes módon dolgozták végig az eddigi időszákot. A formáha hozó mérkőzéseken tehát, úgy érzem, nagy harc alakul majd ki a csapaton belül az egyes posztokért, hiszen a sérüléshullám miatt igen sok tehetséges ifista is helyet kap majd az egyes összecsa­pásokon. A tavaszt már mindany- iiyian nagyon várjuk, hiszen csikó­csapatunkkal megpályázzuk az NB III. egyik dobogós helyét. . . — mondta Bende József, a Kecs­keméti SC vezetőedzője. F. T. Mi lesz a hartai labdarúgással? Csapnivaló teljesítményt nyújtott ősszel a hartai labda­rúgócsapat, amely hat pont­jával sereghajtó a megyei I. osz­tályú bajnok­ságban. A 10. fordulóig egyetlen pont összegereblyé- zésére sem vol­tak képesek. Kaptak egy nyolcast a Ka­locsától, azután még egyet a Mélykúttól, ötöt a Vadkert­től és a Bácsal­mástól. Ez utóbbi mérkő­zésen mindösz- sze tíz ember­rel, úgymond, ahogy lesz, úgy lesz alapon fut­balloztak. Csak a 11. forduló­ban, a Helvécia ellen sikerült megszerezni az első két pontot. — Mi lesz a hartai labdarú­gással? — kér­deztük Francia Lászlót, aki az őszi utolsó há­rom forduló­ban szakta­nácsadóként dirigálta a csa­patot. — Az már nem az en gon­dom. Elég volt, nincs értelme tovább vesződni — mondta lehangoltan. — Egyre in­kább az az érzésem, hogy Hartán senki sem akarja a megye egyet.- Az együttes őszi szereplését látva, állítása hitelesnek tűnik. — Több évig voltam a csapat edzője. Két esztendeje a negyedik, tavaly a tizenegyedik helyen végez­tünk. A nyáron kiszálltam”, ami­kor aztán november elején ismét átvettem a csapatot, végre kezd­tünk visszakapaszkodni a szédítő • A téli alapozás nagy-nagy ellensége a sérülés. A gipszcsizma és a foci nem fér össze egymással. Per­sze, van olyan eset is, amikor nem a sérülésektől beteg a labdarúgás. Fájó példa erre Harta együttese. mélységből. Az ember azt várná, hogy most aztán segít valaki, de senki sem figyel ránk. A helyzet kilátástalan, nem tudunk igazolni, a játékosoknak nincs szerelése, az öltözőt bezárták, a vezetőség hoz­záállásáról pedig jobb, ha nem is mondok semmit. Szakmailag se lá­tom az előrelépés lehetőségét, így felállók a kispadról. írja le nyu­godtan, Hartan már nem szeretik a focit! — sz — Lajosmizsén bemutatkozott Kiss lászló • Harmincháromszoros válogatottat igazolt a Lajos- mizse! Igaz, nem játékosnak, „csupán” edzőnek. Ám Kiss László tevékenységétől jó eredményt vár­nak a mizsei focibarátok. Lajosmizsén az évadnyitó szakosztály­értekezleten, amelyet Csor­dás László tsz- elnök jóvoltá­ból a termelő- szövetkezet he­lyiségében tar­tottak, a legna­gyobb esemény az új szakveze­tő bemutatko­zása volt. Kiss László, a Vasas volt 33-szoros válogatott játé­kosa nem vá­zolt fel hatal­mas terveket, de mindenkitől fegyelmet és odaadó mun­kát kért. Köz­vetlen modorá­val nyilván el­nyerte a játékosok bizalmát, mert másnap, január 19-én, az első edzésen alaposan megdolgoztatta a társaságot, de mindenki zokszó nélkül végezte a nem éppen köny- nyű gyakorlatokat. —Nagy szükség van most nálunk a rendre és az erős munkára — mondta Hodermarszki János szak­osztályvezető —, mert az ősszel bi­zony gyengén szerepeltünk. Jelenleg 10 ponttal a 10. helyen állunk. Kiss László vezetésével a középcsoport elejére váijuk az együttest. A csapat­ból Kecskés Ferenc visszament Nagykőrösre. A KSC-ből Florint, Helvéciáról Szabó Istvánt igazoltuk. A 37 éves kapusunk, Csontos ragyo­góan véd, de sérülés esetén nem volt helyettese, ezért Romániából Iona Krisztyian jö^t második kapuvédő­nek. A bajnokságig heti két edző­mérkőzést játszunk, és az első fordu­lóban szeretnénk visszavágni Kun- szentmiklósnak az' őszi 1—0-s vere­ségért! A Soltvadkert Fütyüvel erősített A listavezető Kalocsai FC elő­nye a táblázaton mindössze két pont a Soltvadkert előtt, s bár a tavaszi rangadó Kalocsán lesz, a vadkertiek érthetően még remény­kednek, hogy tavasszal megelőzik a nagy ellenfelüket. A dolog, per­sze, nem lesz könnyű, hiszen a ka­locsaiak is nyilván erősítettek, de a Soltvadkert sem tétlenkedett. — Linka József edző vezetésé­vel január 18. óta folyik a kemény alapozómunka — mondta Csesz- negi Lajos, a csapat egyik kulcsjá­tékosa. — Az sajnos már biztos, hogy Marosi játékára nem számít­hatunk a tavasszal, mert térdsérü­lése komoly. Szerencsére, Katzen­bach már felépült, és együtt készül velünk. Rendeződött Ocsai ügye is, és a játékos végleg nálunk ma­rad. Nagy nyereségnek tartjuk, hogy Fütyü Illést, a KTE NB III- as csapatának gólerős csatárát si­került leigazolni. Úgy gondolom, hogy vele ütőképesebb lesz a tá­madósorunk. A tavaszi sorsolá­sunk jó, s a negyedik héten Kalo­csán akár el is dőlhet a bajnoki cím sorsa. Baján is pénz keif a „nagy focihoz” Gyopároson a bajnoki címért

Next

/
Oldalképek
Tartalom