Petőfi Népe, 1993. február (48. évfolyam, 26-49. szám)
1993-02-08 / 32. szám
6. oldal. 1993. február 8. I ! Január, február — itt a nyár! A régi szólás mára így módosult: Január, február — itt az adóbevallás! Mármint a bevallás elkészítésének és benyújtásának ideje. Ösz- szeállításunkkal — teljességre nem törekedhetvén — némi segítséget kívánunk nyújtani olvasóinknak, magán- személyeknek és vállalkozóknak. ADOTANACSADO Hogyan töltsék ki bevallásukat a magánszemélyek? Egyéni vállalkozók adózása A magánszemélyek közül vállalkozói adóbevallást kötelesek adni: — a vállalkozói igazolvánnyal rendelkezők, — akik a 113/1989. (XI. 15.) rendelet, valamint a 30/1989. (XI. 15.) SZEM rendelet alapján egészségügyi és szociális vállalkozást folytatnak, — az egyéni vállalkozásról szóló törvény hatályba lépését megelőző jogszabályok alapján kisiparosnak, magán- kereskedőnek minősülök, — jogi személy részlegét szerződéses rendszerben üzemeltetők, — az egyéni ügyvédi tevékenységet folytatók, — a közjegyzők, — azok a mezőgazdasági kistermelést folytatók, akiknek ebből a tevékenységéből évi 2 000 000 forintot meghaladó árbevételük származik. Fontos tudni, hogy a bevallástól függetlenül 1993. március 31-éig adatot kell szolgáltatnia az adóhatóság részére annak, aki az alkalmazottja vagy más magánszemély részére az év során összevonás alá eső jövedelmet fizetett ki. ff VÁLLALKOZÓK, FIGYELEM! Ijfc AZ IVECO PIAGGIO megkezdte 1 t teherbírású, ! kis fogyasztású (3,5 I gázolaj/100 km) kisteherautók forgalmazását részletre is. Érdeklődni: Kecskemét, Sárkány u. 9., 9—16 óráig. I I if; TETSZŐLEGESEN PARAMÉTEREZHETÖ ÜGYVITELI SZOFTVEREK Napló 2000 egyszeres könyvviteli rendszer, naplófőkönyv és pénztárkönyv 7 900 Ft + áfa Kontír 2000 kettős könyvviteli rendszer 22 OOO Ft + áfa Számla 2000 számlázó, készletnyilvántartó ős kalkulációs rendszer 22 OOO Ft + áfa Bér 2000 havibéres, órabéres és szja-rendszer 29 OOO Ft + áfa COMPUTER-MARKET KFT. 6500 Baja, Béke tér 7. Tel./fax: 79/22-974 145 Az előző évekhez hasonlóan adóbevallásra kötelezett minden, adóköteles jövedelemmel rendelkező személy, függetlenül attól, hogy vállalkozó vagy munkavállaló. A bemutatásra kerülő 53-as számú lapot köteles a vállalkozó február 15-éig, a nem vállalkozó március 20-áig az adóhatósághoz eljuttatni, az esetleges adóhátralék egyidejű befizetése mellett. Gyakran előfordul, hogy az első oldal alsó részén szereplő jelölési kötelezettségeknek az adóalany nem tesz eleget. Erre külön szeretném felhívni a figyelmet, ez ugyanis fölösleges bosszúságot okoz és nehezíti a feldolgozást. Rövid leírásomban a kitöltéshez és a törvény adta lehetőségek kihasználásához szeretnék segítséget nyújtani. Nem minden sort részletezek, hiszen az a kitöltési útmutatóban benne van. A nyomtatvány a jövedelmeket három részre tagolja. A nem önálló tevékenységből származó jövedelem A munkáltatótól főmunkaviszonyból származó jövedelem. A főállású munkaviszonyból származó összeg írandó be az adóigazolás alapján. Főállású munka- viszony az, ahol legalább napi 6 órás munkaideje van. Ebből itt levonást alkalmazni nem kell, az adóalap-csökkentő kedvezmények később kerülnek levonásra. Ebben a sorban a főmunkahelyről származó, mellékfoglalkozásként megkeresettjövedelmet nem kell szerepeltetni, arra az 5. sor szolgál. A kapott végkielégítések megosztása, egyszerű arányosítás. Itt inkább arra hívnám fel a figyelmet, hogy ne feledkezzék meg a ’91-ről áthúzódó összegről, illetve majd a ’92-re eső tételről sem, ha azt kell bevallani. A társas vállalkozásból származó jövedelmek közül a 6. sorban csak a bérjellegűek szerepelhetnek, ezek a személyes közreműködés díjai. Az adózott eredményből származó' osztalék nem, mert az forrásadós bevétel. Az önálló tevékenység jövedelmei Lényeges, hogy itt kétféle lehetőség van, vagy alkalmazzuk a tételes költségelszámolást és a bevételeket az igazolt költségekkel csökkentjük, vagy a bevétel 90 százalékát tekintjük jövedelemnek. Tapasztalataim szerint ezt sokan keverik, és ha több tevékenységük van, mindegyiknél a kedvezőbbel számolnak, sőt, a 90 százalékból még költséget kívánnak levonni. Ez súlyos hiba lenne. A bevétel mindig a teljes összeg, melyből a költség vagy tételesen elszámolt összeg vagy átalányjellegű. Itt jegyzem meg, hogy a törvény szerint legalább bevételi nyilvántartás vagy bevételi és költségnyilvántartás vezetésére kötelezett az önálló tevékenységet végző magánszemély. Ennek hiánya mulasztási bírságot vonhat maga után. Szintén tapasztalat, hogy ezt nem mindenki vezeti. A tudományos tevékenységgel kapcsolatban két dologra hívnám fel a figyelmet. 1. Az elszámolást végezhetjük az 1991. évi szabályok alapján. Ebben az esetben az akkori kedvezmények érvényesek, az 1992-esek nem. Ezt 1991-ben kötött szerződések alapján keletkezett bevételre alkalmazhatjuk. Elszámolhatunk az 1992-es szabályok alapján is, de a döntésünknek minden tételére ezt egyaránt alkalmazni kell. Érdemes megnézni, melyik a kedvezőbb. Vegyünk egy egyszerű példát: valaki szerzői jogvédelem alá eső tevékenységéért 500 000 forintot vesz fel, 1991 decemberében kötött szerződés alapján. Az 1991-es szabályok szerint 200 000 forintig a bevétel 35 százaléka, 70 000 Ft, 200 000 forint fölött a bevétel 60 százaléka, 300 000 x 0,60 = 180 000 forint, összesen tehát 250 000 forint az adó alapjául szolgáló jövedelem. Az 1992-es szabályok szerint: A jövedelem 500 000 x 0,9 = 450 000 forint. Az adóalap-csökkentő kedvezmény: 100 000 forint, az adó alapjául szolgáló jövedelem tehát 350 000 forint. Úgy gondolom, mindenkinek érdemes egy ehhez hasonló számítást elvégezni. 2. Egy másik lényeges dolog, hogy adózási szempontból nem az minősül tudományos, művészeti tevékenységnek, amit esetleg joggal annak gondolunk, hanem amit a törvény annak minősít. Célszerű a törvény értelmező rendelkezéseit áttanulmányozni. A mezőgazdasági kistermelő szintén döntési helyzetben van. Választhatja a jövedelem átalányjellegű megállapítását, miszerint 750 ezer forint feletti bevételnél ke- >■ létkezik jövedelem, ami hövériyter- mesztés esetén 30 százaléka, állat- tenyésztés esetén 10 százaléka az értékhatárt meghaladó összegnek. Lényeges változás, hogy a közös háztartásban élők bevételét 1992- ben nem vonják össze. A másik lehetőség a tételes költségelszámolás. Ekkor azonban 150 000 forint adóalap-csökkentő kedvezmény illeti meg az adózót. Erre is nézzünk egy példát. Egy kistermelőnek 1 millió 600 ezer forint bevétele van, aminek 80 százaléka növénytermesztésből, 20 százaléka állattenyésztésből származik. Igazolt költsége 1 millió 185 ezer forint. a) átalányjellegű jövedelemmegállapítás: 1600 forint — 750 ezer forint = 850 ezer forint, a növénytermesztés részarányjövedelme: 850 E x 0,2 x 0,1 = 17 E, összesen 221 E Ft. b) tételes költségelszámolás: bevétel 1600 E, költség: 1185 E, jövedelem: 415 É, kedvezmény: 150 E, jövedelem: 265 E Ft. Szintén megfontolandó a választás, zsebre megy! Az egyéb jogcímen szerzett jövedelmek Ebben a kategóriában szeretném kiemelni az ingó vagyontárgy értékesítéséből származó összeget. Gyakori a félreértés, ugyanis a törvény azt mondja, hogy adómentes az ingó vagyontárgy nem rendszeres értékesítéséből származó, évi 100 000 forintot meg nem haladó jövedelem. Nem árbevételről, jövedelemről van szó. Ha a jövedelem meghaladja az értékhatárt, csak a 100 000 forint feletti rész adóköteles. A nyereség meghatározásához a bevételből le kell vonni a beszerzési értéket, az igazolt értéknövelő ráfordításokat, az értékesítés költségeit (például a hirdetés díját is). Amennyiben erre nincsenek adatok, a bevétel 25 százaléka jövedelem. Fontos, hogy a vállalkozáshoz beszerzett, ott költségként elszámolt eszköz értékesítéséből származó bevételt nem itt, hanem a vállalkozás bevételei között kell elszámolni. A kapott költségtérítés az igazolt költségekkel csökkentendő. Sok embert érint a magángépjármű hivatali célú használatából származó bevétel. Ezt két részre oszthatjuk, az április elseje előtti kifizetéseknél a használati díj üzemanyag-térítésből és fenntartási költségátalányból állt. A kiküldetési rendelvény alapján kifizetett összeg nem volt adóköteles, azt nem kell szerepeltetni. Az átalány esetében vizsgálni kell: a bevétel meghaladta-e a ráfordítást. Ezt az útmutató részletezi. Az április elsejétől kifizetett összegek költségeit arányosítással kell megállapítani. Ehhez az alábbi adatok szüksé- . gesek: at gépjárműi il99JrAáprilis 1-jei kilométeróra-állása, az 1992. december 31 -lei kilöméter- óra-állás, az amortizáció, a mim denkori üzemanyagár, a hivatali célú használat kilométer-nyilvántartása. Vegyünk egy egyszerű példát: A gépjármű-kilométeróra állása április elsején 1000 kilométer, december 31-én 13 000 kilométer. Az amortizáció: 35 000 forint,' az igazolt fenntartási költség: 45 000 forint. A nyilvántartott hivatali felhasználás: 8500 kilométer. Az elszámolható költség megállapítása az alábbi: az összes teljesítmény 12 000 kilométer, az 1 kilométerre eső fenntartási költség és amortizáció: 80 000 : 12 000 = 6,67 forint, a hivatali célú használat költsége: 8 500 x 6,67 = 56 695 forint. A fenntartási költség mellett elszámolható a mindenkori üzemanyagár és norma szerint felhasználható mennyiség alapján számított üzemanyagköltség. Fontos, ha az így számított költség több a bevételnél, akkor is csak a bevétel összegéig számolható el a költség, negatív előjelű jövedelem nincs. Túróczi Imre főisk. adjunktus adótanácsadó A lízing ára Az adózás szempontjából lízingnek az a bérlet tekinthető, amelynek a lejárta a 365napot meghaladja, vagyis a tulajdonjogot legkorábban a szerződéskötéstől számított 366. napon szerzi meg a bérbe vevő. Ez a szabály az 1992. január 1 -je előtt kötött szerződésekre is vonatkozik. Tehát az 1992-ben fizetett lí- zingdij nem számolható el egy ösz- szegben olyan esetekben, amikor a szerződés szerint a bérlet lejárta 366 napon belüli, függetlenül attól, hogy a lízingszerződést mikor kötötték. A VÁR-JUH KV. 1993. április 1-jétől június 30-áig merinógyapjút vásárol 55-60,— Ft/kg-os áron, minőségtől függően. Export esetén árkiegészítést fizetünk. Cím: VÁR-JUH Juhtenyésztő Közös Vállalat Veszprém, Tizenháromváros tér 25. Telefon: 80/28-880, 80/27-054; telefax: 80/28-214; telex: 32-345 fö&Z&mVO; X X X X X X X . A 365 napot meghaladó futamidejű bérlet (lízing) esetén is van a költségelszámolásnak még további feltétele, illetve importlízing esetén kizáró szabálya is. Nem számolható el ugyanis költségként jármű lízingelése esetén az áfamentes (nélküli) bérleti díj adott évre jutó részének az eszköz utáni teljes bérleti díj 36 százalékát meghaladó része. Ha import- lízingről van szó, akkor ezen belül az adóévet terhelő bérleti díj 20 százalékának megfelelő összeg sem számolható el költségként—1992. január 1. után kötött szerződések esetében. XXXXXX5iö©©0©( X record .plus 1 SZÁMÍTÁSTECHNIKÁI SZAKUZLET | ÉS SZERVIZ EGY HELYEN i — Számítógépek, — festékkazetták, — számítógép-alkatrészek, — kellékanyagok — leporellók, kedvező áron. — Eseti javítás, — átalánydíjas javítás, karbantartás, — hálózatépítés az Ön igénye szerint. 6000 Kecskemét, Irinyi út 17. Tel./fax: 76/317-357 x x 1 xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx>o<>oooooiöoo«xo<x>e< Versenytárgyalási felhívás! A Szentkirályi Mezőgazdasági Szövetkezet versenytárgyaláson kívánja értékesíteni az alábbi szentkirályi ingatlanokat: 1. Február 12-én, 9 órakor a helyszínen: Györfi-major épületei, amelyek megnevezve: ► 2 db csibenevelő, 2 x 1070 m2, ► 3 db juhhodály, ► volt lóistálló, ► 30 vagonos vasbeton magtár, , ► hidroforház. A fenti épületekhez 7 ha 5080 m2 majorterület tartozik. Alsó limitár: 4 000 000 Ft + áfa. 2. Február 12-én, 10 órakor a helyszínen: Kossuth-major épületei, amelyek megnevezve: • ► 20 vagonos magtár, ► 100 vagonos magtár, ► 10 tonnás mérleg + mérlegház. ► 30 férőhelyes juhhodály, ► daráló + darálóépület és terményraktár, ► kombájnszérű, ► tűzbiztonsági vízcsap, A fenti épületekhez 2 ha 3728 m2 major és ha 1918 YnB'szé,rtiSfk'eyt tartozik. Alsó limitár: 2 600 000 Ft + áfa. 3. Február 12-én, 1/211 órakor a helyszínen: Kossuth-major épületei, amelyek megnevezve: ► növendékmarha-istálló, ► 4 db 300 férőhelyes juhhodály, ► birkafürösztő árok, ► juhászmelegedő, ► fúrott kút. A fenti épületekhez 3 ha 8655 m2 majorterület tartozik. Alsó limitár: 2 400 000 Ft + áfa. A versenytárgyalás 1993. február 12-én, a feltüntetett időpontokban és helyszínen lesz. A részvétel feltétele, hogy a Szentkirályi Mezőgazdasági Szövetkezet pénztárába a versenytárgyalás időpontjáig az induló ár 10%-ának megfelelő bánatpénz befizetésre kerüljön. Az ingatlanok előzetes bejelentés alapján megtekinthetők. Érdeklődni a 76/345-022-es telefonon, Kis Józsefnél lehet. 31896 ír 391 A SZAMADO KFT. vállalja, hogy s\ • cégét megalapítja, • könyveit vezeti, • adóbevallását, mérlegét elkészíti, • adóperben képviseli, • könyvvizsgálói feladatait ellátja. Mindezt teljes anyagi felelősséggel végzi profi szakemberek segítségével. Kecskemét, Dózsa Gy. út 29. TeL: 76/481-597, *76/481-646; fax: 76/481-647 148
