Petőfi Népe, 1993. február (48. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-25 / 47. szám

Bugac # Fülöpjakab • Gátér • Kunszállás Kiskunfélegyháza és vidéke Bugaci remekművek Dr. Czoma László meghívására Csaba szüleivel több napot töltött Keszthelyen, a Festetics-kastély igazgatójának a vendégeként. Félegyháza újjászületését ünnepli Kastélyok az asztalon, a széke­ken, a szekrény tetején, de még a fészerben is van belőlük néhány — az országban a legtöbb kastély Bugacon található. Huszonkettő, de az is lehet, hogy már huszonhá­rom. Attól függően, ráért-e Fekete Csaba a hét végén. — Az egyszerűbb maketteket három-négy nap alatt készítem el, a nagyobbakkal, a bonyolultab­bakkal néha egy hónapig is elbíbe­lődök. Ez persze csak az építésre fordított idő, amiben az előkészü­letek nincsenek benne. Az eredeti kastélyokról ugyanis színes fotó­kat és méretarányos vázlatokat ké­szítek, mielőtt a makettek tervezé­séhez kezdenék. Szüleimmel járjuk az országot, akik szintén rajonga­nak ezekért a gyönyörű régi épüle­tekért. Az első makett, amelyet megépítettem, a keszthelyi Feste­tics-kastély volt, melyre egy képes­A kiskunfélegyházi Fáraó diszkó nem először szerepel a „fekete króniká­ban” vagy úgy, hogy az ott szórakozó fiatalok ittas állapotban összevereked­tek, vagy úgy, hogy közülük valaki közlekedési baleset sérültje, esetleg ál­dozata lett. A piramis alakú diszkó ugyanis éppen a város szélén, az E75-ös út mellett épült fel. A diszkó télen- nyáron üzemel és nem ritka, hogy egy- egy alkalommal ezer fiatal is jelen van a rendezvényen, ahová a belépés nincs korhatárhoz kötve. Az a bűncselekmény is a Fáraóban kezdődött, amelyben a napokban hir­detett ítéletet a megyei bíróság dr. Ár- vayné vezette büntetőtanácsa, s amely­nek elsőrendű vádlottja Demeter Jó­zsef— becenevén Döme — Kiskunfél­egyháza, Délibáb utca 67. szám alatti lakos. A huszonhárom éves fiatalember többször volt büntetve. Priuszában sze­repel súlyos testi sértés, garázdaság, rongálás, lopás, rablás, fogolyszőkés, hivatalos személy elleni erőszak. Leg­utóbb 1990. március közepén ítélték el négy és fél évi börtönre, ahonnan ked­vezménnyel 1992. április 4-én szaba­dult. A másodrendű vádlott Piroska Lő­rinc, aki az eset idején éppen hogy be­töltötte 18. életévét. Harmadik tár­suk Ajtai János, akivel szemben azon­ban — tekintettel súlyos betegségére — a bíróság az eljárást felfüggesztette, ügyét elkülönítette. Mindhárman kiskunfélegyházi lako­sok, ismerik egymást és többször elő­fordult, hogy együtt szórakoztak. így történt ez 1992. július 4-éről 5-ére vir­radó éjszakán is. Természetesen a Fá­raóban voltak. A mellettük lévő asztal­nál foglalt helyet J. Mihály testvérével és annak barátnőjével. J. Mihály ittas állapotba került, rá akart gyújtani, de elejtette a cigarettáját, ami Demeterek asztala alá gurult. J. Mihály ki akarta venni, de nem sikerült. Erre Demeter rászólt, hogy „húzzál innen öreg”. J. azonban nem húzott el, hanem felállt és trágár szavakkal kezdte szidalmazni Demetert és társait, amit Ajtai már nem bírt elviselni. Arcul ütötte a része­get, aki hátrált az ajtó felé, de Demeter követte, közben asztalok borultak, szét akarták őket választani. J. felkapott egy széket és Demeter felé vágta, de az az ajtónál utolérte J. Mihályt, meg is akarta ütni, de a kiszemelt áldozat el­hajolt és Döme az ajtót találta el. Hogy biztos legyen a dolgában, elkapta J. ruháját és ököllel arcul ütötte, majd lapon figyeltem fel. Nagyon meg­tetszett, szerettem volna eredeti­ben is megcsodálni. Elmentünk megnézni — gyönyörű épület... Csaba makettjei papírból ké­szülnek, a legelső hajtogatástól a színezésig mindent maga csinál. Emellett egy katalógus összeállítá­sával is foglalkozik, melyben már most is több mint ötszáz magyar- országi kastély legfontosabb jel­lemzői vannak felsorolva. Közü­lük száznyolcról pedig részletes adatok is találhatók a dossziéban — ezek azok, amelyeket már sze­mélyesen is megnézett. Csaba több országos kiállításon, bemutatón vett részt és szerepelt már a tévé­ben is. Jelenleg a félegyházi Móra Ferenc Gimnázium második osz­tályos tanulója és természetesen a műegyetemre készül. Építészmér­nök szeretne lenni. amikor földre zuhant, megrúgta. A je­lenlévők ekkor szétválasztották őket. J. Mihály sérülései nyolc napon belül gyógyultak. A hajnali órákban, miután a diszkó véget ért, Demeter és társasága is haza­felé indult. Megpróbáltak taxit keríte­ni, vagy elérni az utolsó buszt. A Fáraó vendégei közül többen az E75-ös út mellett ültek, taxira vártak. Ott ült K. László is ismerősei társaságában, akik Demeteréket nem is ismerték. Piroska Lőrinc — anélkül, hogy tettének vala­mi oka lett volna — odalépett K. Lász­lóhoz és hátba rúgta. Az megkérdezte támadóját, hogy ezt miért tette. Válasz helyett Piroska verekedni hívta az is­meretlent, de az nem akart verekedni. Közben oda ért Demeter is és „én nem hagynám, hogy megverjenek” kijelen­tés után azonnal ököllel nagy erővel arcon vágta K. Lászlót, aki az ütéstől hanyatt esett, fejét a betonba vágta. A jelen lévő S. László megkérdezte De­metert, hogy ezt miért tette, de válasz helyett ő is egy ütést kapott. Barátai, látva K. László állapotát, nyomban intézkedtek, hogy kórházba szállítsák, ahol egy napig az intenzív osztályon kezelték, majd miután tuda­ta kitisztult, a baleseti sebészeti osz­tályra vitték. Megállapították, hogy agyzúzódással járó koponyasérülése van, ami közvetlen életveszéllyel jár és kórházi kezelés nélkül a sértett valószí­nűleg meghalt volna. Kiderült az is, hogy hallását a bal fülére véglegesen elvesztette, s ez 20 százalékos munka­képesség-csökkenést, maradandó fo­gyatékosságot jelent. A bizonyítékok alapján a megyei bí­róság Demeter Józsefet életveszélyt okozó testi sértés és folytatólagosan elkövetett garázdaság miatt — mint különös visszaesőt —, halmazati bün­tetésül öt év börtönre ítélte, hat évre eltiltotta a közügyektől és kimondta, hogy feltételes szabadságra nem bo­csátható. Ugyanakkor elrendelte a ke­gyelem által kitöltetlen büntetés letöl­tését is. Piroska Lőrincet garázdaság vétségében találta bűnösnek és ezért hat hónapi — kétévi próbaidőre fel­függesztett — fogházra ítélte. Kötelez­te a vádlottakat a felmerült bűnügyi költség megfizetésére is: Demetert 11 840, Piroskát pedig 4200 forintra. Az ítélet Piroska vonatkozásában jog­erős, Demeter enyhítésért, illetve fel­mentésért fellebbezett. Gál Sándor Városházi emlékülés és a Kis­kun Múzeum régészeti-, helytörté­neti- és néprajzi állandó kiállításai­nak megnyitója szerepel a Félegy­házán március 24-én kezdődő Kis­kun napok jubileumi rendezvény- sorozatának nyitányában. A város ugyanis idén ünnepli újratelepíté­sének 250. évfordulóját. Kevés magyarországi település sínylette meg annyira a török meg­szállást, mint Kiskunfélegyháza. Az 1526. évi mohácsi tragédiát kö­vető nagy dúlás következménye­ként, az egykor jelentős kereske­delmi csomópontként nyilvántar­tott város és vidéke teljesen elpusz­tult, majd 1720-ban I. Lipót csá­szár az egész Jászkunságot elzálo­gosította a Német Lovagrendnek. 1743-ban, több mint kétszáz esz­tendővel a nagy pusztítás után Mária Terézia kezdte meg a lakat­lan területek újranépesítését. En­nek során jászfényszarui, ellési és más helységbeli, főleg jász „népisé- gű” telepesek kerültek Félegyházá­ra. A fejlődés ettől kezdve felgyor­HÁROM MEGYE SZERVEZŐI FÉLEGYHÁZÁN Játékos sport­világnap május 26-án! A Magyar Szabadidősport Szövetség az OTSH támogatá­sával az idén is megrendezi a „kihívás napját”, a Challenge Day-t. A május 26-ai nemzet­közi mozgalom az év egyik leg­jelentősebb és a legnagyobb tö­megeket megmozgató sportese­ménye lesz, hiszen Ausztráliá­tól Izlandig a világ húsz orszá­gának harmincegy városa vesz rajta részt. Hazánkat Budapest és Debrecen fogja képviselni. Ezzel párhuzamosan nemzeti keretek között Magyarország 488 településének mintegy 5,3 millió lakója kapcsolódik be valamilyen formában a rendez­vénybe. Ezen a napon a résztve­vők tizenöt perces testmozgás­sal küzdenek majd a „Legspor- tosabb település” címért. Mert mint azt az elmúlt héten Kis­kunfélegyházán, a Bács, Békés és Csongrád megye szervezőbi­zottságainak tanácskozásán megtudtuk, a mozgalom lénye­ge nem csupán a sport, a figye­lemfelhívás, hanem az együttlét is, a közösségek összekovácso­lása. Az, hogy minél többen és minél többször vegyenek részt a helyi rendezvényeken. Gy. Mészáros Ágnes KONDIS LÁNYOK A KÖZGÉBEN Gépesített gyógytorna Egyre több gyermek és felnőtt szenved különböző csontrendszeri, mozgásszervi és izomrendszeri bántalmakban. Kiskunfélegyhá­zán eddig a Petőfi általános iskola foglalkozott gyógytornával, vala­mennyi intézmény gyermekeit el­látva, de mindez az utóbbi időben már kevésnek bizonyult. A kór­házban kezelt betegek utógondo­zására sincs igazán lehetőség a vá­rosban. Ezért gondolta úgy a köz- gazdasági szakközépiskola vezeté­se, hogy városi gyógytornatanfo- lyamot szervez az intézmény esz­közeire és testnevelő tanáraira ala­pozva. Az ötletről, annak „gazdá­ja”, Daróczi László, képesített gyógytornász a következőket mondta: — Az iskolai sportra nem lehet elég pénzt elkölteni, a költségvetés­ből azonban csak nagyon kevés jut erre a célra. Ezért foglalkoztunk már több éve különböző pályáza­tokkal és egyéb pénzszerzési lehe­tőségekkel. Tavaly például a Nem­zeti Ifjúsági és Szabadidősport az Egészséges Életmódért Alapít­ványtól több mint negyvenezer fo­rintot nyertünk, mely összeget sül. Legalábbis erre lehet követ­keztetni abból, hogy alig két év elteltével már a jászkunkerületek 500 ezer aranyforintért visszavált­ják hajdani kiváltságaik egy részét, köztük a jászkun autonómiát is. 1753-ban, Mária Terézia Félegy­házára — az akkorra már felépült egyszintes épületbe — helyezte át Halasról a kiskun kapitányságot, ezzel a kiskunság kerületi székhe­lyévé léptette elő a települést. Ezt a címet, az időközben mezővárosi rangra emelt és négy országos vá­sár rendezésére jogosult Félegyhá­za 1876-ig meg is őrizte. Az újratelepítés e jelentős évfor­dulójára Kiskun napok elnevezés­sel több hónapos és több helyszí­nen zajló eseménysorozattal emlé­kezik meg a város. Ennek kereté­ben, március 24-én a Kiskun Mú­zeumban megnyitják a Félegyháza történetének szinte valamennyi korszakát felölelő nagyszabású ál­landó kiállítást. Emberek és népek Félegyháza környékén címmel ré­gészeti emlékeket mutat be So­Félegyháza határában egy elha­gyott épület áll. Nem romos, és nem is düledező — úgy félig kész állapotú. Olyan benyomást kelt, mintha az épí­tői csak éppen elugrottak volna vala­miért. Vajon kié lehet és mi a funkció­ja? Ennek jártunk utána. Anyolcvanasévekvégénhat,akkor még nyereséges vállalat Kunsör néven káeftét alapított. Magyarországon ed­dig még sosem alkalmazott technoló­giai újításokkal egy modem, kísérleti sörgyáratkívántak létrehozni. Azépít- kezés éppen ezért nem is beruházás­nak, hanem műszaki fejlesztésnek mi­nősült. A próbaüzemre azonban so­sem került sor, az alapító vállalatok a rendszerváltás után ugyanis sorra tönkrementek. A Kecskemétvin és az Április 4. Gépipari Művek csődöt je­lentett, a Kőbányai Sörgyár pedig konkurenciát sejtve nem érdekelt az építkezés befejezésében—ők a legna­gyobbak. Tőke hiányában a sörgyár beüzemeléséhez további hitelekre len­ne szükség, de ehhez Magyarországon kondíciónövelö, csont- és izom- bántalmakat rehabilitáló gépek beszerzésére tudtunk fordítani. Ezek a gépek már iskolánk torna­termében szolgálják a tanulók épülését. Közöttük megtalálható­ak az olyan általános erősítő be­rendezések, mint például a húzó­gép, az evezőpad, de vannak speci­ális kondicionáló gépeink is. Ez utóbbiak a hátgerincproblémák, a térd és csípőízületi betegségek kor­rigálására alkalmasak. Amennyi­ben pedig a város sportvezetőivel mogyvári Zsuzsa régész rendezésé­ben —' tudtuk meg dr. Fazekas István múzeumigazgatótól. Egy másik rész a Kiskunfélegyháza év­századai címet viseli, és a 16. száza­di török dúlást követően az 1910- es évek második feléig öleli fel a város történetének helytörténeti és néprajzi vonatkozásait. A Berez- nai Zsuzsa és Fazekas István rendezésében bemutatásra kerülő néprajzi gyűjteményben kiemelt helyet kapott az állattartás (pásztorélet) anyaga, továbbá a gazdálkodás és a kézművesség. Gémes Tünde könyvtártörténet és Székely György numizmatikai anyaga mellett, a folyosón ka­pott helyet a Kiskun Múzeum közel egy évszázados tevékenysé­gét bemutató dokumentumkiállí­tás. A munkálatok jó ütemben ha­ladnak, így március 24-én egy telje­sen új múzeumkép fogadja majd a félegyházi Kiskun Múzeum láto­gatóit. ma nehezebb hozzájutni mint Széche­nyi idejében. A bankok ugyanis a ren­dezetlen tulajdonviszonyokra hivat­kozva a privatizációt sürgetik. Átüte­mezésre, újabb hitelek folyósítására csak akkor lennének hajlandók, ha megfelelő összerővel bíró tőkések szállnának be az üzletbe. Mivel pedig a gyár nem termel, ilyeneket nagyon ne­héz találni. Szabó Lajos, a Á4GM ve­zérigazgatója szerint egyesek éppen azé rtakadályozzákasörgyár helyzeté­nek megoldását, mert potom pénzért kívánják megszerezni az épületet és a hozzá tartozó területet. Horváth Ká­roly, a Kunsör Káefté ügyvezető igaz­gatója már biztatóbb helyzetről szá­molt be: elmondása szerint a gyár már el is kelt. Információi alapján termé­szetesen megkerestük a vevőt is, de ő az üzlet jelenlegi helyzetében nem kívánt nyilatkozni. Megígérte viszont, hogy két-három hét múlva, a sikeres lebo­nyolítás után készségesen beszámol annak minden részletéről olvasóink­nak. GajdicsOttó sikerül megegyezni, úgy olyan tan­folyamokat tudnánk ezekre a gé­pekre szervezni, melyek minden rászorulót ellátnának, sőt még az erősödni vágyók is látogathatnák a tornatermünket. A tanfolyamok ugyanis a délutáni órákban lenné­nek, lehetőséget adva ezáltal a fel­nőtteknek éppúgy, mint a gyere­keknek a tanulás és a napi munka utáni testedzésre, a kezelésekre, a testtartás javitására. Az oldalt szerkesztette: Galambos Sándor — g — A TÁRGYALÓTEREMBŐL: Döme a Fáraó diszkóban Szász András SÖR, AMI NINCS Fantomgyár a pusztában • Hamarosan talán tovább épül a fantonigyár. (A s/.cr/.ü felvétele) • Délutánonként valamennyi rászoruló rendelkezésére állítatnának a modern gépek. (A szerző felvétele) C 77~; n Jegyzőváltás Kunszálláson Munkaviszonya megtartása mel­lett 1994. október 30-áig vissza­ment gyedre Pólyák Mátyásné. Kunszállás megbízott jegyzője. He­lyettesítéséről a már megszokott módon történt gondoskodás: dr. Kondor Sándor jár át a szomszédos Fülöpjakabról. Ä régi-új jegyző he­tente egy alkalommal, minden csü­törtökön tart ügyfélfogadást a köz­ségben. Szociális törvényről Félegyházán A megszokottól eltérő időpont­ban, a hónap elején tartja kővetke­ző ülését a félegyházi önkormány­zat. Március 4-én. délután egy órá­tól a szociális törvényből adódó he­lyi feladatokat vitatja majd meg a testület. Szén helyett gáz A gátéri közintézmények közül ebben a fűtési idényben csupán az általános iskola fűtési rendszerének a korszerűsítésére volt lehetőség. Mint Feketéné Borbély Zsuzsanna igazgatónőtől megtudtuk, az átala­kítás viszonylag egyszerűen végre­hajtható volt, ugyanis egy kivételé­vel korábban is radiátorokkal fű­tötték az osztálytermeket. Együttműködő rendőrök Új színfolt a félegyházi rendőrök munkájában, hogy átlépve a köz- igazgatási határokat szoros együtt­működést alakítottak ki a csongrá­I di városi kapitánysággal. Az utazó bűnözők áltál frekventált helyeken ugyanis időszakonként egymás vá­rosában teljesítenek szolgálatot. A közeljövőben egyébként hasonló munkakapcsolat kiépítését tervezik a kisteleki rendőrökkel is. A földről Bugacon A bugaci földkiadó bizottság február végéig értesíti a résztulajdo­nosokat arról, hogy mekkora a részarányuk a szövetkezetnél. Az értesítéshez mellékelt igénybejelen­tési részben az. érintetteknek nyilat­kozniuk kell arról, hogy igényt tar­tanak-e a tulajdonjogra és a maguk erejéből kívánják-e a földet meg­művelni, esetleg bérbe adják majd a szövetkezetnek. Ezeket a nyilat­kozatokat március 23-áig kell visz- szaküldeni. Megjelent a Hírvivő Februártól havonta két alkalom­mal önkormányzati tájékoztatót készítenek Fülöpjakabon a polgár- mesteri hivatal dolgozói. Az egyelő­re csupán ötszáz példányban, fény­másolva sokszorosított lap első szá­mát a napokban juttatták el a köz­ség lakóihoz. Részletesen megtalál­ható benne többek közt a mai falu­gyűlés teljes programja, olvashat­nak benne az aktuális adóügyekről, a legutóbbi testületi ülés határoza­tairól és a földdel kapcsolatos kér­désekről is. Ha pedig valakinek olyan közölnivalója van. amely nyilvánosságot érdemel közzé teszik. A természetes életmódról Az elmúlt évekhez hasonlóan az idén is folytatja az egészséges élet­módot népszerűsítő programjait a félegyházi Sanitas egyesület. Ren­dezvényeiket minden hónap utolsó péntekén, délután öt órától tartják a Jókai utca I. szám alatti helyisé­gükben. Holnap például az öngyó­gyítás és a gyógyítás helyes arányai­val, valamint a természetgyógyá­szat lehetőségeivel, határaival is­merkedhetnek az i érdeklődők. A belépés ingyenes. '--------------------­---------------------

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom