Petőfi Népe, 1993. február (48. évfolyam, 26-49. szám)
1993-02-24 / 46. szám
1993. február 24., 5. oldal MEGYEI KÖRKÉP ÁLDÁS ÉS ÁTOK AZ ALMÁSKERT Környezetvédő egyesület alakult Érsekhalmán • Érsckhalmi látkép. (Fotó: PN-archív) Azt nem mondanám, hogy páratlan kezdeményezésről van szó. Ugyanis a közeli Császártöltésen is van már — sőt az érsekhalmiak együtt is akarnak működni vele — községi környezetvédő egyesület. Amely a környezet megóvásán kívül célul tűzte ki a történelmi emlékek védelmétis—tudtam meg Vass Csaba szobrászművésztől, a nemrégiben megalakult érsekhalmi környezet- védő egyesület elnökétől. Van mit megóvni Ez. Deli Ferenc iskolaigazgató véleménye, aki a legjobb ismerőjea település történetének. Ha nem is lakták folyamatosan, de az első magyarnyelvű közösség még Szent István királyunk uralkodásának kezdetén, a kereszténységre való áttéréssel egy időben telepedett meg itt. Ennek azonban éppen kétezer évvel előtte keletkezett a hild-pusztai bronzkori földvár, melyet tavaly talán az utolsó pillanatban, mielőtt a mezőgazdasági művelésnek áldozatul esett volna — védetté nyilvánítottak. Itt voltak azok a barlangok is, valójában alagutak, melyekben a 17. és 18. században a bordézsmát gyűjtötték össze. A nép azt tartotta, hogy Rózsa Sándor barlangjairól van szó, róla, a híres betyárról nevezte el őket. Sajnos, ezekből már nem maradt valami sok, ami megmenthető. A lakóházak a középkori építkezés jellegzetességeit mutatják, érdemes vigyázni rájuk. Csakúgy, mint az évszázadunk elején épült cselédházakra a Dohány-telepen. Ritka élővilág Szeretnénk elérni, hogy az ön- kormányzat hozzon helyi rendeletet a környék páratlanul érdekes természeti értékeinek, a növény- és állatvilágnak a védelmére — mondja Fr Ulrich Ferenc és Kiss Mária, az érsekhalmi környezetvédők két tisztségviselője. — Kevesen tudják, hogy az Alföld legmélyebben fekvő völgye az itteni Sasheverő. Ritka viraga a havasi hérics, de a szél szépen lengeti a bőven termő árvalányhajat is. Nemcsak a szépségéért — bár ezért is —, de különleges virágaiért, kisállataiért is érdemes megtartani eredeti állapotában a Mélyvölgyet és a magaspartot. Az utóbbit a kövesúttól számtalan szurdok köti össze, és a környéken még megvannak a vízmosások a hajdani Duna-mederben. Méreg mindenütt Ami az érsekhalmi környezetvédőknek a legfájdalmasabb, az a községet körülvevő hatalmas gyümölcsösök, elsősorban almasok okozta károk. A permetezés vegyszerei — erős méreg valamennyi az emberi szervezetre — mindenütt jelen vannak a földben, a vízben és a levegőben egyaránt. És miután az almások közvetlenül a falu házai mellett vannak, a porlasztóit permetlé beveszi magát a lakásokba, szenved tőle felnőtt és gyermek. Sokan úgy vélik — most a környezetvédők a kérdés megvizsgálására kérik fel a megyei tiszti főorvost —, hogy a faluban gyakori szív-, tüdő- és más betegségek a permetezés számlájára írhatók. Ezért rá szeretnék vezetni a kft.- tulajdonosokat, hogy irányítsák gazdaságukat a biokultúrás művelés felé. Van már ilyen kezdeményezés, például Kerekegyházán, ahol a polgármester azt vallja, hogy minden kártevőnek megvan a természetes ellensége. Például a leveli béka az ágakról, a varangyos meg a földről szedi össze a rovarokat. Az érsekhalmiak először Kerekegyházára látogatnak el, egy kis baráti tapasztalatcserére. Gál Zoltán Vizsgálat Kiskunhalason az elmúlt képviselő-testületi ülésen egy interpellá- ciós válasz során felszínre került a régóta lappangó polgármester és alpolgármester között feszülő személyes ellentét. A szenátorok egy korábbi alkalommal új szeméttelep megvalósítása mellett szavaztak. Pajor Kálmán képviselő erről szóló interpellációjában utalt arra, hogy sem az erre vonatkozó pályázat kiírása, sem módosítása nem egészen felelt meg az előírásoknak. A polgármester és alpolgármester kezdődött kérésére — amit a testület egyhangúan elfogadott — hétfőn ad hoc bizottságot hoztak létre az ügy kivizsgálására, melynek tagjai Almá- si Géza, a pénzügyi ellenőrző bizottság, Regős Gyula a városfejlesztési bizottság, dr. Várnai László az ügyrendi és jogi bizottság, dr. Nagy Lajos az önkormányzati bizottság és Németh B. László a gazdasági bizottság képviseletében. A megalakult bizottság elnöke az interpelláló képviselő, Pajor Kálmán lett. Adózók figyelem: tavalyi benzinárak Sokan telefonáltak a bajai szerkesztőségbe, hogy adóbevallásuk elkészítéséhez szükséges lenne a Mól Rt. tavalyi benzináraira. Mivel a különböző benzintípusok szinte hónapról hónapra változó árral kerültek forgalomba, valóban nehéz visszaemlékezni a költségekre, ezért az alábbi táblázatban közüljük a kért információkat. 92-es 98-as 95-ös gázolaj 1991. aug. 5-étől 54 Ft 57 Ft 55 Ft 34 Ft nov. . 5-étől 56 59 57 37 1992. jan. 6-ától 60- 63 61 40 ápr. 1-jétől — — — 38 máj. 1 -jétől 64,60 67,60 65.40 40 jún. 1 -jétől 66 69 67 43 júl. 1 -jétől 67 70 68 __ szept. 1-jétől 66 69 67 — okt. 1 -jétől — —--4 4,50 1993. nov. 6-ától — — 66,50 45,50 jan. 1 -jétől 71 74 71 60 A fen ti adatokat a Mól 1 Rt. munkatársa bocsátotta rendelkezésünkre. Géczy Zsolt Fakitermelés régi—új rendszere Kiskunhalason régóta vitatott téma a városban az élő fák kitermelése. Egy-egy facsoport eltávolítását felzúdulások, érzelemnyilvánítások kísérik. A sokszor indokolatlannak tűnő fakiirtásokat legtöbbször vagyonvédelmi és egészségkárosító hatásai miatt engedélyezzük — számolt be Erdélyi Róbert, a műszaki osztály vezetője a legutóbbi ülésen a képviselő-testületnek. Véleménye szerint a fák védelméről szóló rendelet — mely kimondja, hogy a magánszemély, aki a kezelésében lévő fát ki akarja vágni, előzetesen a hatóságnak köteles bejelenteni — hibás, mert az önkormányzat hatáskörét csak a közterületeken elhelyezkedő fákra terjeszti ki. Nincs ráhatása ezzel szemben a gyümölcsfákra, a külterületen lévő erdei fákra, a védett területen növőkére, az államvasutak és a Honvédelmi Minisztérium területeinek fáira. A városban lévő fák vágási engedélyezésénél a műszaki osztály sokkal körültekintőbben jár el, mint,az egyéb esetekben. A képviselő-testület egyetértett a fakitermelés jelenlegi engedélyezési rendszerével, s elfogadta a beszámolót. Minden maradt a régi. Az engedélyek kiadása előtt egyedi fák esetében továbbra is a város főkertésze, facsoport kitermelésénél pedig külső szakértők véleményét kérik ki. Sz. H. H. Baián csökkent a véradók száma • A gyógyításhoz sok vérkészítményre van szükség. Baján annak idején elegendő volt kilátogatni a Posztóba, Ganzba, s máris tetemes mennyiséggel gyarapodott az állomás készlete. Hogy most mi a helyzet, arról dr. Kellner Róbert, a bajai kórház véradójának főorvosa adott tájékoztatást lapunknak. — Tény, hogy a nagy vállalatok sokat tettek a szükséges vérmeny- nyiség megléte érdekében, és megszűnésük kellemetlenül érintett bennünket, s méginkább a vérre szoruló betegeinket. Ennak ellenére azért annyi vért mindig le tudtunk, és tudunk venni, amennyi szükséges. Ez egyrészt köszönhető a talpon lévő nagy cégeknek — Bácshús, Hűtőház, Bajafiil —, másrészt pedig, hogy gyakrabban fordulunk az emberekhez segítségért. Aki egyszer adott már vért itt, az bekerül a nyilvántartásunkba, és ha kell, meg tudjuk keresni őket táviratban, levélben, vagy telefonon. A pörbölyi tragédia után a helyiek rögtön kérdezték, hogy jöhetnek-e vért adni, és ez azért jelent valamit. Végül összesen 73-an jöttek aznap délelőtt, és két súlyos sérültnek kellett is a vér, egyikük 24, a másik pedig 16 egységnyit kapott. Persze, mindezt először a rendelkezésre álló tartalékból adtuk, mivel a friss vért minimum öt órán át vizsgáljuk, mielőtt használni kezdenénk. Ezért a biztonságot az adja, hogy a hűtőinkben minden vércsoportból van elegendő tartalék, a mélyhűtőkben pedig a folyamatos vérvételre. A felszereltségünkre jellemző, hogy például a HIV-vírust az USA-ban 1985-ben, Magyarországon — így Baján is — pedig egy evvel később tudták kiszűrni. Az utóbbi hónapok eredményeként már a fertőző májgyulladás két vírusát is képesek vagyunk szűrni. Lehetségessé vált továbbá a plazmaadás is, ami azt jelenti, hogy az illető teljes vérét levesszük, de csak a plazmát tesszük el — ami életmentő gyógyszerek készítéséhez nélkülözhetetlen —, a többi részt visszajuttatjuk a véradó szervezetébe. Ehhez rendelkezésünkre áll egy német gyártmányú zsákcentrifuga, amely alkalmas a vér különböző elemeire való szétválasztására. Képesek vagyunk autótranszfúziós vérvételre is, aminek révén a beteg a műtétnél saját vérét kapja vissza. A műszerezettséget tekintve, mégsem lehetek elégedett, mert az új épületbe költözéshez tervezett gépparkból, szinte alig áll valami a rendelkezésünkre. Ez a kórház anyagi helyzete miatt alakult ki így, bár mi ezen kívül nem sokat érzünk a pénzhiányból, mivel itt életmentő tevékenység folyik, s ezért nem sokat lehet spórolni. Ugyanakkor nehézségekkel mindig számolni kell, mivel az országban 200 ezer fővel csökkent a véradók száma. Baján tavaly, 5017-en adtak vért, ez a szám jobb, mint az országos átlag. Viszont a környékbeli községekben kiszállásainkon 10 év alatt felére csökkent az önkéntes véradók száma. Jelenleg a legjobb kiszállási helyeink Csátalja és Sükösd, talán mert ott erős a Vöröskeresztes szervezet. A Vöröskereszttel egyébként Baján is rendkívül jó a kapcsolatunk, és sokat segítenek abban, hogy megfelelő számú véradó legyen, s így nem lehet gondunk az életmentő tevékenység végzésében. Géczy Zsolt Százhárom éves! • A 103 éves Csehó néni leányával és a születésnapi tortával. Kiskunhalas legöregebb polgárát köszöntötte pénteken a város képviselete. A 103. születésnapját ünneplő Csehó K. Pétemének az önkormányzat nevében Vas Benő alpolgármester virág- és ajándékkosarat adott át. A Vöröskereszt jókívánságait — hatalmas kartondobozt átnyújtva — Schwób János elnök tolmácsolta. Csehó néni szemében könnycseppek csillogtak. Az idős asszony, aki most leányával él a Sóstó utcában, mesélt fiatalkoráról, s a régi elmúlt időkről. Nem csak a régió ügye Karsai Péter országgyűlési képviselő, általánosiskola-igazgató jó ismerője a jánoshalmi tájnak, hiszen édesapja lektorálta a város monográfiáját. Egy olyan települését, melynek déli határa a bácska, jó talajú vidék, az északi részén pedig a Duna—Tisza közi homokhátság kezdődik. — Egykor hires volt a jánoshalmi gyümölcs, a harmincas években repülőgéppel szállították a külföldi megrendelőknek. Sajnos, ez már a múlté. De víz nélkül tönkre megy a szántóföldi kultúra is, visszaszorul a búza-, a kukorica- és az itt szépen termő répafélék is gyengébb hozamot adnak. Ami a hátsági részt illeti, valaha virágzott a homokon a szőlőtermesztés. Ékesen bizonyítja a tényt, hogy a harmincas években óriási, 47 ezer hektoliteres pince is épült a környező gazdák borai számára. A szőlőről azt mondhatom, hogy egytizede sincs meg. Helyét erdőkkel, fenyővel, akáccal igyekeznek pótolni. — Mi a választókörzetében élő polgárok véleménye a vízhiányról? — Minden találkozáskor, minden képviselői fogadóórán szóba kerül a dolog. Nyugtalanítja az itteni népet az elsivatagosodás veszélye. Tipikus mezőgazdasági terület ez a vidék, a legtöbb embernek a föld jelenti a megélhetést. Az egykori gyümölcs- termesztés beszorult a hobbikertekbe. Erről panaszkodnak a gazdák Kéleshalmon vagy Borotán is a falugyűlésen. —A következmények szinte belát- hatatlanok. Kipusztulnak a nagyvadak, ennek vonzata a vadászati turizmus megszűnése, az idegenforgalom csődbejutása. Nem jönnek többé az átvonuló költözőmadarak, eltűnik, megváltozik az őshonos növényvilág. Legelő hiján a tehenek nem adnak tejet, tönkremennek a juhászok, • Karsai Péter interpellálni kíván a Duna—Tisza köze vízháztartásáról. hiszen nem lesz élettere a birkáknak. Megváltozik, elszegényedik az egész élővilág: azok a növények és állatok, melyek eltűnnek a tájból, nem térnek vissza többé soha ... — Miben látja a megoldást? — Meg kell magyarázni az embereknek, hogy a víz ellentétben azzal a felfogással, amit megszoktunk — igenis, komoly érték. Ugyanúgy ára van, mint mindennek, tehát takarékoskodni kell vele. A homokhátság vízpótlási terveit ismerve, csak azt mondhatom, minél előbb hozzá kell kezdeni a megvalósításhoz. A Vadkerti-tó pedig nemcsak a község lakosságának a kincse, hanem az egész országé. Úgy kell vele sáfárkodni — magam is érzem a felelősséget —, hogy utódainknak is átadhassuk teljes szépségében. G. Z. IDÉN VÉGEZ AZ UTOLSÓ LEVELEZŐ ÉVFOLYAM Üj képzési formák a bajai tanítóképző' főiskolán Mivel a főiskola nem a városi önkormányzat működési területéhez tartozik, kevés szó esik anyagi és szakmai helyzetéről, valamint a bevezetésre kerülő újdonságokról. Ugyanakkor a végzős középiskolások számára fontos tájékozódni a bajai tanítóképző főiskolán folyó képzés lehetőségeiről, ezért arra kértük dr. Fátray Klárát, az intézmény főigazgatónőjét, hogy az iskola működéséről es új próbálkozásairól tájékoztassa újságunkat és olvasóit. — A főiskolán jelenleg kb. 500 hallgató tanul, és már két éve igyekszünk növelni a létszámot, ám természetesen a lehetőségeinket is figyelembe kell venni. Jövőre — ugyanúgy, mint ’92 őszén — 200 elsőst tudunk felvenni, akik hét csoportban kezdhetik meg tanulmányaikat. Két négyéves képzési forma van az intézményben, ez a tanító és nyelvtanító. Ezenkívül óvodapedagógusi és a hagyományos tanítói szakra lehet jelentkezni. A szakkollégium választása már nem kötelező, hanem fakultatív tárgyként választható. Bővült a kínálat az idegen nyelvek területén is, van orosz, német, angol, sőt olasz, és fakultációként francia is. A gyakorlati képzés időtartamát igyekszünk még növelni, és ki kell alakítani a német és angol gyakorlati képzési formát is. A levelező tagozaton most végez az utolsó évfolyam, mert ez a képzési forma megszűnik. A kiegészítő és átképző képzési formák közül nagyon népszerű az óvodapedagógusok köreben a tanítóvá képzés. Azok számára, akik nem főiskolai ARCOK HALASRÓL Tánc- és illemtanár • Kiskunhalason alig akad, aki ne ismernéH. Béres Erzsébet tánc- és illemtanárt. Évtizedekig a művelődési ház igazgatója volt. Tánciskolájában több generáció tanult társastáncot, viselkedéskultúrát. A közművelődésben szerzett tapasztalataival ma is aktívan és szívesen segíti a városi rendezvényirodát. Fábcr Erzsébet • Jövőre is 200 hallgató kerülhet be a bajai Eötvös József Tanítóképző Főiskolába. végzettségű óvodások két ev a képzési idő, míg azoknak akik ilyen végzettséggel rendelkeznek csak egy évig kell tovább tanulni. Szakosító továbbképzés folyik továbbá a különböző idegen nyelvekből. Természetesen további elképzeléseink is vannak újfajta és most divatos szakmák és szakok oktatásának bevezetéséről, ám egyelőre ebben a kérdésben még csak puhato- lódzunk. Mivel a költségvetési támogatás tavaly alaposan csökkent, a hiányzó forintokat is nekünk kell előteremteni vállalkozások, pályázatok révén. A pályázatok közül jelenleg is fut egy környezetvédelmi jellegű, valamint Németországban cs Angliában tanulhatnak hallgatóink és oktatóink cserealapon. Bár főiskolánk szervezeti önállóságát mindenképpen mep kívánja őrizni, más felső oktatási intézményekkel is nyújt be közös pályázatot. Szeretnénk, ha minél hamarabb lehetőségünk lenne három új szak informatika, háztartástechnika és művelődésszervező — bevezetésére. Sajnos a költségvetésünkben jelenleg 10 százalék hiány van, ami leginkább az eszközállományunkon látszik meg. Mindamellett az új szakokra és képzési formákra szükség van a munkanélküliek miatt, akii ezzel eggyel több esélyt kapnak a jövőjükre nézve. Géczy Zsolt
