Petőfi Népe, 1993. február (48. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-24 / 46. szám

1993. február 24., 5. oldal MEGYEI KÖRKÉP ÁLDÁS ÉS ÁTOK AZ ALMÁSKERT Környezetvédő egyesület alakult Érsekhalmán • Érsckhalmi látkép. (Fotó: PN-archív) Azt nem mondanám, hogy párat­lan kezdeményezésről van szó. Ugyanis a közeli Császártöltésen is van már — sőt az érsekhalmiak együtt is akarnak működni vele — községi környezetvédő egyesület. Amely a környezet megóvásán kívül célul tűzte ki a történelmi emlékek védelmétis—tudtam meg Vass Csa­ba szobrászművésztől, a nemrégiben megalakult érsekhalmi környezet- védő egyesület elnökétől. Van mit megóvni Ez. Deli Ferenc iskolaigazgató vé­leménye, aki a legjobb ismerőjea te­lepülés történetének. Ha nem is lak­ták folyamatosan, de az első ma­gyarnyelvű közösség még Szent Ist­ván királyunk uralkodásának kez­detén, a kereszténységre való átté­réssel egy időben telepedett meg itt. Ennek azonban éppen kétezer évvel előtte keletkezett a hild-pusztai bronzkori földvár, melyet tavaly talán az utolsó pillanatban, mi­előtt a mezőgazdasági művelésnek áldozatul esett volna — védetté nyilvánítottak. Itt voltak azok a barlangok is, valójában alagutak, melyekben a 17. és 18. században a bordézsmát gyűjtötték össze. A nép azt tartotta, hogy Rózsa Sándor barlangjairól van szó, róla, a híres betyárról nevezte el őket. Sajnos, ezekből már nem maradt valami sok, ami megmenthető. A lakóházak a középkori épít­kezés jellegzetességeit mutatják, érdemes vigyázni rájuk. Csakúgy, mint az évszázadunk elején épült cselédházakra a Dohány-telepen. Ritka élővilág Szeretnénk elérni, hogy az ön- kormányzat hozzon helyi rendele­tet a környék páratlanul érdekes természeti értékeinek, a növény- és állatvilágnak a védelmére — mondja Fr Ulrich Ferenc és Kiss Mária, az érsekhalmi környezetvé­dők két tisztségviselője. — Keve­sen tudják, hogy az Alföld legmé­lyebben fekvő völgye az itteni Sas­heverő. Ritka viraga a havasi hé­rics, de a szél szépen lengeti a bő­ven termő árvalányhajat is. Nemcsak a szépségéért — bár ezért is —, de különleges virágai­ért, kisállataiért is érdemes megtar­tani eredeti állapotában a Mély­völgyet és a magaspartot. Az utób­bit a kövesúttól számtalan szurdok köti össze, és a környéken még megvannak a vízmosások a hajda­ni Duna-mederben. Méreg mindenütt Ami az érsekhalmi környezetvé­dőknek a legfájdalmasabb, az a községet körülvevő hatalmas gyü­mölcsösök, elsősorban almasok okozta károk. A permetezés vegy­szerei — erős méreg valamennyi az emberi szervezetre — mindenütt jelen vannak a földben, a vízben és a levegőben egyaránt. És miután az almások közvetlenül a falu há­zai mellett vannak, a porlasztóit permetlé beveszi magát a lakások­ba, szenved tőle felnőtt és gyer­mek. Sokan úgy vélik — most a környezetvédők a kérdés megvizs­gálására kérik fel a megyei tiszti főorvost —, hogy a faluban gyako­ri szív-, tüdő- és más betegségek a permetezés számlájára írhatók. Ezért rá szeretnék vezetni a kft.- tulajdonosokat, hogy irányítsák gazdaságukat a biokultúrás műve­lés felé. Van már ilyen kezdemé­nyezés, például Kerekegyházán, ahol a polgármester azt vallja, hogy minden kártevőnek megvan a természetes ellensége. Például a leveli béka az ágakról, a varangyos meg a földről szedi össze a rovaro­kat. Az érsekhalmiak először Ke­rekegyházára látogatnak el, egy kis baráti tapasztalatcserére. Gál Zoltán Vizsgálat Kiskunhalason az elmúlt képvi­selő-testületi ülésen egy interpellá- ciós válasz során felszínre került a régóta lappangó polgármester és alpolgármester között feszülő sze­mélyes ellentét. A szenátorok egy korábbi alkalommal új szemétte­lep megvalósítása mellett szavaz­tak. Pajor Kálmán képviselő erről szóló interpellációjában utalt arra, hogy sem az erre vonatkozó pályá­zat kiírása, sem módosítása nem egészen felelt meg az előírásoknak. A polgármester és alpolgármester kezdődött kérésére — amit a testület egyhan­gúan elfogadott — hétfőn ad hoc bizottságot hoztak létre az ügy ki­vizsgálására, melynek tagjai Almá- si Géza, a pénzügyi ellenőrző bi­zottság, Regős Gyula a városfej­lesztési bizottság, dr. Várnai Lász­ló az ügyrendi és jogi bizottság, dr. Nagy Lajos az önkormányzati bi­zottság és Németh B. László a gaz­dasági bizottság képviseletében. A megalakult bizottság elnöke az interpelláló képviselő, Pajor Kál­mán lett. Adózók figyelem: tavalyi benzinárak Sokan telefonáltak a bajai szerkesztőségbe, hogy adóbevallásuk elkészítéséhez szükséges lenne a Mól Rt. tavalyi benzináraira. Mivel a különböző benzintípusok szinte hónapról hónap­ra változó árral kerültek forgalomba, valóban nehéz visszaemlékezni a költségekre, ezért az alábbi táblázatban közüljük a kért információkat. 92-es 98-as 95-ös gázolaj 1991. aug. 5-étől 54 Ft 57 Ft 55 Ft 34 Ft nov. . 5-étől 56 59 57 37 1992. jan. 6-ától 60- 63 61 40 ápr. 1-jétől — — — 38 máj. 1 -jétől 64,60 67,60 65.40 40 jún. 1 -jétől 66 69 67 43 júl. 1 -jétől 67 70 68 __ szept. 1-jétől 66 69 67 — okt. 1 -jétől — —--­4 4,50 1993. nov. 6-ától — — 66,50 45,50 jan. 1 -jétől 71 74 71 60 A fen ti adatokat a Mól 1 Rt. munkatársa bocsátotta rendelkezésünkre. Géczy Zsolt Fakitermelés régi—új rendszere Kiskunhalason régóta vitatott téma a városban az élő fák kiter­melése. Egy-egy facsoport eltávolí­tását felzúdulások, érzelemnyilvá­nítások kísérik. A sokszor indokolatlannak tűnő fakiirtásokat legtöbbször vagyon­védelmi és egészségkárosító hatá­sai miatt engedélyezzük — számolt be Erdélyi Róbert, a műszaki osz­tály vezetője a legutóbbi ülésen a képviselő-testületnek. Véleménye szerint a fák védelméről szóló ren­delet — mely kimondja, hogy a magánszemély, aki a kezelésében lévő fát ki akarja vágni, előzetesen a hatóságnak köteles bejelenteni — hibás, mert az önkormányzat hatáskörét csak a közterületeken elhelyezkedő fákra terjeszti ki. Nincs ráhatása ezzel szemben a gyümölcsfákra, a külterületen lévő erdei fákra, a védett területen nö­vőkére, az államvasutak és a Hon­védelmi Minisztérium területeinek fáira. A városban lévő fák vágási engedélyezésénél a műszaki osz­tály sokkal körültekintőbben jár el, mint,az egyéb esetekben. A képviselő-testület egyetértett a fakitermelés jelenlegi engedélye­zési rendszerével, s elfogadta a be­számolót. Minden maradt a régi. Az engedélyek kiadása előtt egyedi fák esetében továbbra is a város főkertésze, facsoport kitermelésé­nél pedig külső szakértők vélemé­nyét kérik ki. Sz. H. H. Baián csökkent a véradók száma • A gyógyításhoz sok vérkészítményre van szükség. Baján annak idején elegendő volt kilátogatni a Posztóba, Ganz­ba, s máris tetemes mennyiséggel gyarapodott az állomás készlete. Hogy most mi a helyzet, arról dr. Kellner Róbert, a bajai kórház vér­adójának főorvosa adott tájékoz­tatást lapunknak. — Tény, hogy a nagy vállalatok sokat tettek a szükséges vérmeny- nyiség megléte érdekében, és meg­szűnésük kellemetlenül érintett bennünket, s méginkább a vérre szoruló betegeinket. Ennak ellené­re azért annyi vért mindig le tud­tunk, és tudunk venni, amennyi szükséges. Ez egyrészt köszönhető a talpon lévő nagy cégeknek — Bácshús, Hűtőház, Bajafiil —, másrészt pedig, hogy gyakrabban fordulunk az emberekhez segítsé­gért. Aki egyszer adott már vért itt, az bekerül a nyilvántartásunkba, és ha kell, meg tudjuk keresni őket táviratban, levélben, vagy telefo­non. A pörbölyi tragédia után a he­lyiek rögtön kérdezték, hogy jö­hetnek-e vért adni, és ez azért je­lent valamit. Végül összesen 73-an jöttek aznap délelőtt, és két súlyos sérültnek kellett is a vér, egyikük 24, a másik pedig 16 egységnyit kapott. Persze, mindezt először a rendelkezésre álló tartalékból ad­tuk, mivel a friss vért minimum öt órán át vizsgáljuk, mielőtt hasz­nálni kezdenénk. Ezért a biztonsá­got az adja, hogy a hűtőinkben minden vércsoportból van elegen­dő tartalék, a mélyhűtőkben pedig a folyamatos vérvételre. A felszereltségünkre jellemző, hogy például a HIV-vírust az USA-ban 1985-ben, Magyarorszá­gon — így Baján is — pedig egy evvel később tudták kiszűrni. Az utóbbi hónapok eredményeként már a fertőző májgyulladás két ví­rusát is képesek vagyunk szűrni. Lehetségessé vált továbbá a plaz­maadás is, ami azt jelenti, hogy az illető teljes vérét levesszük, de csak a plazmát tesszük el — ami élet­mentő gyógyszerek készítéséhez nélkülözhetetlen —, a többi részt visszajuttatjuk a véradó szerveze­tébe. Ehhez rendelkezésünkre áll egy német gyártmányú zsákcentri­fuga, amely alkalmas a vér külön­böző elemeire való szétválasztásá­ra. Képesek vagyunk autótransz­fúziós vérvételre is, aminek révén a beteg a műtétnél saját vérét kapja vissza. A műszerezettséget tekintve, mégsem lehetek elégedett, mert az új épületbe költözéshez tervezett gépparkból, szinte alig áll valami a rendelkezésünkre. Ez a kórház anyagi helyzete miatt alakult ki így, bár mi ezen kívül nem sokat érzünk a pénzhiányból, mivel itt életmentő tevékenység folyik, s ezért nem sokat lehet spórolni. Ugyanakkor nehézségekkel min­dig számolni kell, mivel az ország­ban 200 ezer fővel csökkent a vér­adók száma. Baján tavaly, 5017-en adtak vért, ez a szám jobb, mint az országos átlag. Viszont a környék­beli községekben kiszállásainkon 10 év alatt felére csökkent az ön­kéntes véradók száma. Jelenleg a legjobb kiszállási helyeink Csátalja és Sükösd, talán mert ott erős a Vöröskeresztes szervezet. A Vö­röskereszttel egyébként Baján is rendkívül jó a kapcsolatunk, és so­kat segítenek abban, hogy megfe­lelő számú véradó legyen, s így nem lehet gondunk az életmentő tevékenység végzésében. Géczy Zsolt Százhárom éves! • A 103 éves Csehó néni leányával és a születésnapi tortával. Kiskunhalas legöregebb polgá­rát köszöntötte pénteken a város képviselete. A 103. születésnapját ün­neplő Csehó K. Pétemének az ön­kormányzat nevé­ben Vas Benő al­polgármester vi­rág- és ajándékko­sarat adott át. A Vöröskereszt jó­kívánságait — ha­talmas kartondo­bozt átnyújtva — Schwób János el­nök tolmácsolta. Csehó néni szemé­ben könnycseppek csillogtak. Az idős asszony, aki most leányával él a Sós­tó utcában, mesélt fiatalkoráról, s a régi elmúlt időkről. Nem csak a régió ügye Karsai Péter országgyűlési képvi­selő, általánosiskola-igazgató jó is­merője a jánoshalmi tájnak, hiszen édesapja lektorálta a város monográ­fiáját. Egy olyan települését, melynek déli határa a bácska, jó talajú vidék, az északi részén pedig a Duna—Tisza közi homokhátság kezdődik. — Egykor hires volt a jánoshalmi gyümölcs, a harmincas években re­pülőgéppel szállították a külföldi megrendelőknek. Sajnos, ez már a múlté. De víz nélkül tönkre megy a szántóföldi kultúra is, visszaszorul a búza-, a kukorica- és az itt szépen ter­mő répafélék is gyengébb hozamot adnak. Ami a hátsági részt illeti, vala­ha virágzott a homokon a szőlőter­mesztés. Ékesen bizonyítja a tényt, hogy a harmincas években óriási, 47 ezer hektoliteres pince is épült a kör­nyező gazdák borai számára. A sző­lőről azt mondhatom, hogy egytizede sincs meg. Helyét erdőkkel, fenyővel, akáccal igyekeznek pótolni. — Mi a választókörzetében élő polgárok véleménye a vízhiányról? — Minden találkozáskor, minden képviselői fogadóórán szóba kerül a dolog. Nyugtalanítja az itteni népet az elsivatagosodás veszélye. Tipikus mezőgazdasági terület ez a vidék, a legtöbb embernek a föld jelenti a megélhetést. Az egykori gyümölcs- termesztés beszorult a hobbikertek­be. Erről panaszkodnak a gazdák Kéleshalmon vagy Borotán is a falu­gyűlésen. —A következmények szinte belát- hatatlanok. Kipusztulnak a nagyva­dak, ennek vonzata a vadászati turiz­mus megszűnése, az idegenforgalom csődbejutása. Nem jönnek többé az átvonuló költözőmadarak, eltűnik, megváltozik az őshonos növényvi­lág. Legelő hiján a tehenek nem ad­nak tejet, tönkremennek a juhászok, • Karsai Péter interpellálni kíván a Duna—Tisza köze vízháztartásáról. hiszen nem lesz élettere a birkáknak. Megváltozik, elszegényedik az egész élővilág: azok a növények és állatok, melyek eltűnnek a tájból, nem térnek vissza többé soha ... — Miben látja a megoldást? — Meg kell magyarázni az embe­reknek, hogy a víz ellentétben az­zal a felfogással, amit megszoktunk — igenis, komoly érték. Ugyanúgy ára van, mint mindennek, tehát taka­rékoskodni kell vele. A homokhátság vízpótlási terveit ismerve, csak azt mondhatom, minél előbb hozzá kell kezdeni a megvalósításhoz. A Vad­kerti-tó pedig nemcsak a község la­kosságának a kincse, hanem az egész országé. Úgy kell vele sáfárkodni — magam is érzem a felelősséget —, hogy utódainknak is átadhassuk tel­jes szépségében. G. Z. IDÉN VÉGEZ AZ UTOLSÓ LEVELEZŐ ÉVFOLYAM Üj képzési formák a bajai tanítóképző' főiskolán Mivel a főiskola nem a városi önkormányzat működési területé­hez tartozik, kevés szó esik anyagi és szakmai helyzetéről, valamint a bevezetésre kerülő újdonságokról. Ugyanakkor a végzős középisko­lások számára fontos tájékozódni a bajai tanítóképző főiskolán folyó képzés lehetőségeiről, ezért arra kértük dr. Fátray Klárát, az intéz­mény főigazgatónőjét, hogy az is­kola működéséről es új próbálko­zásairól tájékoztassa újságunkat és olvasóit. — A főiskolán jelenleg kb. 500 hallgató tanul, és már két éve igyekszünk növelni a létszámot, ám természetesen a lehetőségein­ket is figyelembe kell venni. Jövőre — ugyanúgy, mint ’92 őszén — 200 elsőst tudunk felvenni, akik hét csoportban kezdhetik meg ta­nulmányaikat. Két négyéves kép­zési forma van az intézményben, ez a tanító és nyelvtanító. Ezenkívül óvodapedagógusi és a hagyomá­nyos tanítói szakra lehet jelentkez­ni. A szakkollégium választása már nem kötelező, hanem fakulta­tív tárgyként választható. Bővült a kínálat az idegen nyelvek területén is, van orosz, német, angol, sőt olasz, és fakultációként francia is. A gyakorlati képzés időtartamát igyekszünk még növelni, és ki kell alakítani a német és angol gyakor­lati képzési formát is. A levelező tagozaton most végez az utolsó évfolyam, mert ez a kép­zési forma megszűnik. A kiegészítő és átképző képzési formák közül nagyon népszerű az óvodapedagó­gusok köreben a tanítóvá képzés. Azok számára, akik nem főiskolai ARCOK HALASRÓL Tánc- és illemtanár • Kiskunhalason alig akad, aki ne is­mernéH. Béres Erzsébet tánc- és illemta­nárt. Évtizedekig a művelődési ház igaz­gatója volt. Tánciskolájában több gene­ráció tanult társastáncot, viselkedéskul­túrát. A közművelődésben szerzett ta­pasztalataival ma is aktívan és szívesen segíti a városi rendezvényirodát. Fábcr Erzsébet • Jövőre is 200 hallgató kerülhet be a bajai Eötvös József Tanítóképző Főis­kolába. végzettségű óvodások két ev a kép­zési idő, míg azoknak akik ilyen végzettséggel rendelkeznek csak egy évig kell tovább tanulni. Sza­kosító továbbképzés folyik továb­bá a különböző idegen nyelvekből. Természetesen további elképzelé­seink is vannak újfajta és most di­vatos szakmák és szakok oktatásá­nak bevezetéséről, ám egyelőre eb­ben a kérdésben még csak puhato- lódzunk. Mivel a költségvetési támogatás tavaly alaposan csökkent, a hiány­zó forintokat is nekünk kell előte­remteni vállalkozások, pályázatok révén. A pályázatok közül jelenleg is fut egy környezetvédelmi jellegű, valamint Németországban cs Ang­liában tanulhatnak hallgatóink és oktatóink cserealapon. Bár főisko­lánk szervezeti önállóságát min­denképpen mep kívánja őrizni, más felső oktatási intézményekkel is nyújt be közös pályázatot. Sze­retnénk, ha minél hamarabb lehe­tőségünk lenne három új szak informatika, háztartástechnika és művelődésszervező — bevezetésé­re. Sajnos a költségvetésünkben je­lenleg 10 százalék hiány van, ami leginkább az eszközállományun­kon látszik meg. Mindamellett az új szakokra és képzési formákra szükség van a munkanélküliek mi­att, akii ezzel eggyel több esélyt kapnak a jövőjükre nézve. Géczy Zsolt

Next

/
Oldalképek
Tartalom