Petőfi Népe, 1993. február (48. évfolyam, 26-49. szám)
1993-02-23 / 45. szám
6. oldal, 1993. február 23. AGRÁRVILÁG Az átalakulás utolsó lépése A mezőgazdaság átalakítása, átalakulása lépésről lépésre történik. A szövetkezeti vagyont már felosztották, nevesítették. így annak minden forintja gazdára talált. A földet kivéve. Az átalakítás befejező lépéseként a részarány-földtulajdonokat kell kijelölni és aki kéri, annak kiadni. így az eddig közösnek nevezett terület utolsó négyzetméterének is név szerinti gazdaja lesz. A részarányföldtulajdonosok közgyűlései elkezdődtek, ezek tapasztalatairól kérdeztem Madari Jenőt, a Földművelés- ügyi Minisztérium Bács-Kiskun Megyei Hivatala vezetőjét. — Először is arra kérem, tisztázzuk, kik azok a részarány-földtulajdonosok? —Akik annak idején beviteli kötelezettséggel a szövetkezetbe adták földjeiket, akik tagi, alkalmazotti földalapból részesedtek, vagy a vagyonmegosztás szabályai szerint jutottak aranykorona-értékben meghatározott földtulajdonhoz. Bács- Kiskun megyében százezres nagyságrendű a részarány-tulajdonosok száma. —- Hogyan kapják meg a tulajdonukat? —Azt már mindenki tudja—vagy megtudhatja —, mekkora aranykorona-értéknek a tulajdonosa. Most ezt az értéket kell konkrét területhez kötni. E folyamat szabályait az 1993. évi II. törvény tartalmazza. A törvényjanuár 23-án lépett hatályba, az ettől számított 15 napon belül kellett a helyi önkormányzatok jegyzőinek meghirdetni a részarány-földtulajdonosok közgyűlését. A közgyűlés által megválasztott földkiadó bizottságok bonyolítják le a földtulajdon kiadását, illetve konkrét helyen való kijelölését. Mindez azzal kezdődik, hogy az érintettek 60 napon belül írásbeli kérelemmel fordulnak a bizottsághoz. Például közük, hogy melyik táblából kérik kimérni a földet, vagy a tanyájuk mellett kérik stb. A 60 napos határidő lejárta után a földkiadó bizottság a törvényben leírt szempontok szerint dönt a kérelmező ügyében és döntéséről földtulajdonbejegyzésre alkalmas határozatot hoz. A bizottságok ezt a munkát mindenütt olyan módszerekkel végzik, amilyenek az adott helyen a legszükségesebbek és legésszerűbbek a kérel• Madari Jenő a Földművelésügyi Minisztérium Bács-Kiskun Megyei Hivatala vezetője. mek elbírálásához. Munkamódszerüket tartalmazó ügyrendjüket saját maguk állítják össze. — Sok helyen megalakultak már a bizottságok? — A közgyűlések nagy része nem volt határozatképes a megjelentek alacsony száma miatt. Általában 33% alatt volt a megjelenési arány, így az első nekifutásra nem tudtak teljes bizottságot választani. Ezért a távol maradottak részére a közgyűlést össze kell hívni és most már a résztvevők számától függetlenül a megjelentek választják meg a hiányzó bizottság tagokat. Sok időt vesz igénybe a választási folyamat, mert egy-egy településen százakat, ezreket érint. — Tapasztalatok szerint kik maradnak távol? — Elsősorban azok, akiknek a részaránytulajdona alacsony aranykorona-értékű és nem tagjai az adott szövetkezeteknek. Előfordul, hogy a részarány-tulajdonos már nem is él, így sok a rendezetlen hagyatéki ügy. Az örökösöknek ilyen esetben először meg kell szerezni a tulajdonjogot, pót hagyatéki eljárás során és utána jelentkezhetnek a bizottságnál, mint tulajdonosok. Elmennek viszont a közgyűlésre mindazok, akik önálló ingatlanként saját maguk szándékoznak művelni földjeiket, és akik tudják, hogy ez évtől kezdődően a megszokott szövetkezeti földjáradék helyett földbérleti dijra számíthatnak. A földtulajdonával ugyanis mindenki szabadon rendelkezik, bérbe adhatja a szövetkezetnek. A bérbeadás feltételeiről a két fél egyezik meg, kötelező előirás nincs, csupán iránymutatások lesznek az év során megjelenő földtörvény-módosításban. — Biztos, hogy sokan vannak, akik eddig is csak papír szerint voltak tulajdonosok és ezután sem óhajtják a földtulajdon nyűgét, örömét... —Nem arról van szó, hogy akatja, nem akarja, mindenkire ráerőszakolják a földjét, hanem arról, hogy minden, szövetkezetben lévő földnek hegyen meg a gazdája. Majd azután dönthet róla, hogy mit szándékozik vele csinálni. Lesznek olyanok, akik a megadott határidőn belül nem nyújtják be idényüket a földkiadó bizottságoknál. Ezeknek a tulajdonosoknak sorsolás útján állapítja meg a bizottság a földjük helyét. Természetesen a döntési jog részükre ezután is megmarad. —Tény, hogy az ágazat mélyponton van, a mezőgazdaságból élők jövedelmeik drasztikus csökkenéséről, helyzetük kilátástalanságáról panaszkodnak. Nincs a magángazdálkodáshoz gép, felszerelés, nagy a bizonytalanság, sokan nem tudnak dönteni. Nekik mit tanácsolna? — Először is: nem értek egyet azzal, hogy a mezőgazdaságból élők helyzete kilátástalan, s hogy gépek, felszerelések hiányában nem lehet elindítani a termelést. A föld, a felszerelés nem tűnt el, és az átalakulás során meg kell keresni azt a szervezeti, működtetési formát, amivel azok a leghatékonyabban működtethetők. A mezőgazdasági termékekre mindig szükség volt és szükség is lesz. Akik saját erőből képesek a magángazdálkodásra, azoknak azt kell választani, akik nem, azoknak keresni kell az együttműködés különböző formáit. Lehet szövetkezni gépek üzemeltetésére, a termék értékesítésére, közös anyagbeszerzésre (műtrágya, vetőmag stb.). Az év folyamán már eddig is sok olyan intézkedés lépett hatályba, melyek révén a kormányzat anyaf llag is támogatni kívánja a gazdál- odni szándékozókat. Ezekről a lehetőségekről szükségesnek tartjuk a gazdálkodók folyamatos tájékoztatását. Almási Márta A MAGYAR NEMZETI BANK HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI Érvényben: 1993. február 22. Devizanem Vételi Közép Eladási árfolyam l egységre, forintban angol font 125,34 125,69 126,04 ausztrál dollár 59,16 59,31 59,46 belga frank (100) 255,70 256,28 256,86 dán korona 13,76 13,79 13,82 finn márka 14,62 14,67 14,72 francia frank 15,56 15,60 15,64 holland forint 46,83 46,94 47,05 ír font 128,55 128,87 129,19 japán yen (100) 73,75 73,90 74,05 kanadai dollár 68,18 68,35 68,52 kuvaiti dinár 279,36 280,05 280,74 német márka 52,71 52,83 52,95 norvég korona 12,37 12,40 12,43 olasz líra (1000) 54,88 55,04 55,20 osztrák schilling (100) 748,91 750,61 752,31 portugál escudo (100) 57,31 57,45 57,59 spanyol peseta (100) 72,64 72,83 73,02 svájci frank 57,44 57,58 57,72 svéd korona 11,34 11,37 11,40 tr. és cl. rubel 27,43 27,50 27,57 USA-dollár 86,00 86,20 86,40 ECU (Közös Piac) 102,30 102,55 102,80 A MAGYAR NEMZETI BANK VALUTAÁRFOLYAMAI (BANKJEGY- ÉS CSEKKÁRFOLYAMOK) Érvényben: 1993. február 22. Pénznem Vételi Közép Eladási arlolyam 1 egysegre, forintban angol font 124,50 125,90 127,30 ausztrál dollár 58,81 59,43 60.05 belga frank (100) 253,93 256.26 258,59 dán korona 13,64 13,77 13,90 finn márka 14,43 14,63 14.83 francia frank 15,44 15,58 15,72 görög drachma (100) 38,80 39,22 39,64 holland forint 46,44 46,87 47,30 ír font 127,37 128,67 129,97 japán yen (100) 73,31 73,91 74,51 kanadai dollár 67,61 68,31 60,01 kuvaiti dinár 277,15 279,90 282,65 német márka 52,29 52,77 53,25 norvég korona 12,29 12,41 12,53 olasz líra (1000) 54,62 55,26 55,90 osztrák schilling (100) 743,02 749,82 756,62 portugál escudo (100) 57,10 57,65 58,20 spanyol peseta (100) 72,80 73,56 74,32 svájci frank 56,91 57,45 57.99 svéd korona 11,28 11,41 11,54 USA-dollár 85,40 86,18 86,96 ECU (Közös Piac) 101,58 102,56 103,54 Banki támogatás egyéni gazdáknak Agrobank-csekk néven új, pénzkímélő fizetési módot vezet be a mező- gazdasági felvásárlók munkájának segítésére az Agrobank Rt. A pénzintézet egyúttal új hitelkonstrukciókat is biztosít a kukorica és a tavaszi árpa termelőinek. Az Agrobank-csekk névre szóló, előre fedezett csekk lesz, melynek kedvezményezettje kizárólag magánszemély lehet. A csekkeket tartalmazó füzeteket a mezőgazdasági felvásárlók 10, 20, illetve 30 lapos változatban válthatják ki, egy-egy csekklap pedig 30 ezer forintos értékhatárig tölthető ki. Ennek megfelelően a szükséges fedezet 300, 600, illetve 900 ezer forint lesz. Az Agrobank-csekkeket a felvásárlók az ország mintegy 2600 posta- hivatalában, illetve a pénzintézet 50 fiókjában tudják majd beváltani. A postánál a kiállítást követő 8 napon belül válthatják be tulajdonosaik, ezután viszont fél évig már csak az Agrobank fiókjaiban. Ä kiállítás után fél évvel a csekk érvényét veszti. Két új hitelkonstrukció a kukorica- ületve tavasziárpa-termelőket támogatja majd. Az Agrobank a kukorica termesztéséhez hektáronként 20 ezer forint, a tavaszi árpa termesztéséhez hektáronként 15 ezer forint kölcsönt nyújt a vállalkozásoknak, téeszeknek, ületve az ezzel foglalkozó vállalatoknak. A pénzintézet az egyes technológiai műveletek elvégzésének költségeit hitelezi meg számlák ellenében, a kölcsönt az értékesített termény árbevételéből fizetik vissza a hitelfelvevők. A konstrukciót két formában dolgozták ki: egyrészt olyan gazdálkodók számára, akik folyamatosan képesek a kamatok visszafizetésére, másrészt azoknak, akik csak a betakarítás után tudják a kamatokat törleszteni. A kukorica esetében a kölcsön első részletét, azaz a hektáronkénti 10 ezer forintot március 16-án vehetik fel az igénylők, a következő hektáronkénti 10 ezer forintos kölcsönt pedig szeptember 15-én. A hitel ez év november 15- én jár le. A tavaszi árpa esetében március 16-án hektáronként 10 ezer forintot kapnak az igénybe vevők, júüus 15-én pedig további hektáronkénti 5 ezer forintot. Éves szinten a hitelek mintegy 30 százalékos kamatozásúak. PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC Kereskedők és vendéglősök rovata CSOPORTGYŰLÉSEK TAPASZTALATAI Hol késnek a régi szép idők? Február első hetében megkezdődtek a csoportgyűlések a megyében, s összesen hat alkalommal került sor ilyen összejövetelre. Sajnálattal vettük tudomásul, hogy a régi nagy aktivitást, érdeklődést még mindig nem sikerült fölébreszteni kereskedőtársainkban. Némi vigaszt jelent számunkra, hogy az utóbbi években tapasztalt mély közömbösségből már sikerült azért kissé följebb emelkedni, vagyis nőtt az érdeklődés ezen fontos rendezvényeink iránt. A csoportgyüléseken Rózsa Béla, a Kisosz megyei' titkára számolt be a rendszerváltás óta eltelt idő tapasztalatairól, majd ismertette elképzeléseit a jövőről. A szervezetnek föltétien át kell alakulnia, azt is mondhatnánk, át kell lényegülnie. Ez nem csak a jobb tagdíjfizetési morált föltételezné — ami a Kisosz magasabb színvonalú működésének egyik lényeges föltétele —, hanem a várt hathatósabb érdekképviseletet is jelentené. A szervezet kamara elnevezést kiván fölvenni, ami nem marad puszta formai változás, ha megszületik végre a kamarai törvény is. Kül- és belkereskedelemmel kíván foglalkozni a jövőben a Kisosz — lét- fenntartásunk érdekében —, a tanfolyamok kínálatát bővítve pedig nappali Kisosz-magániskolát tervez nyitni. A megyei szervezet eddig is részt vett a tagságot érintő különböző kedvezmények odaítélésében, például a kecskeméti önkormányzat által nyújtott kamatmentes kölcsön odaítélésében. Az ilyen jellegű tevékenységet tovább akaija szélesíteni a szervezet, valamint a financiáüs gondok enyhítésére életre kívánja kelteni az úgynevezett Kisosz-bankot. Kéri a titkárság, hogy a tagság ötleteivel segítse ezeknek a törekvéseknek a megvalósítását. R. B. Az áfa-törvény változásáról Felhívjuk kereskedőink figyelmét, hogy azon esetekben, amikor valaki az általános forgalmi adó adóalanyává válik, köteles minden hónapról az azt követő hó 20 napjáig altalános forgalmiadó-beval- lást benyújtani, egy úgynevezett 65-ös számú nyomtatványon. Természetes, hogy a bevallás benyújtásával egyidejűleg a fizetendő áfa összegét is be kell fizetni az adóhatóság részére. Felhívjuk a kereskedők figyelmét, hogy az APEH a korábbi jogszabályoktól eltérően meghosszabbította az áfakörbe történő bejelentkezést, illetve az abból történő kijelentkezést. Ennek határideje: 1993. február 28. nap. Minden kereskedő, akár áfa-adóalany, akár mentes, köteles a fenti határidőnek eleget tenni. Tisztelt kereskedőink! STELLA A KECSKEMÉTI BUTIKSORON A legendás gazdagság sem volt igaz • Dr. Kovács Zoltánná (Fotó: Gaál Béla) A kereskedők nem szeretik, ha boltjuk közelében ugyanolyan profilú üzletet nyitnak, persze okos vállalkozó nem is tesz ilyet. A konkurencia köny- nyen csődbe viheti a másikat. Mintha nem egészen lenne ez igaz a ruházati kereskedőkre. Kecskeméten is láncra fűzve működnek a butikok, de ha tönkremegy is valamelyik, nem (csak) a konkurencia miatt. Nem annyira a szomszédból, inkább másfelől fenyegeti őket a konkurencia. Dr. Kovács Zol- tánnéval, a kiskörúti butiksor egyik üzletének tulajdonosával erről is beszélgettünk. — A vásározók és a „fekete”-keres- kedők féláron tudják adni az árut, mint amennyiért mi a nagykereskedőktől megvesszük. Egyre többen járnak külföldre — jól szituált emberek is —-, egy-egy alkalommal százezer forint értékű ruhaneműt is behoznak az országba, s olcsón továbbadják. így is hatalmas a nyereségük, mert nem fizetnek adót, tb.-járulékot, rezsit, velük nem tudjuk felvenni a versenyt. Örülök, hogy június egytől a vásározóknak is számlát kell adniok, ez talán gátat vet valamelyest a feketekereskedelemnek. Kovácsné nem tartozik a zsörtölődök közé, nem is szeretne magára haragítani senkit, de a körülmények őt is egyre jobban szorongatják, s most már nem állja szó nélkül a méltánytalanságokat. — Nyolc éve üzemeltetem ezt a boltot — irodán dolgoztam korábban és a gyesről nem mentem vissza —, amikor megnyitottam, jobb kilátásokkal kecsegtető volt ez a vállalkozás. Részben, mert kevesebb butik működött a városban, s a feketekereskedelem sem volt ennyire elterjedt, de nem utolsósorban azért, mert nem volt ilyen sok fizetnivaló, mint most van. Harmincva- lahány százalékról ugrott fel a tb.-járu- lék 54-re két év alatt, s az adó sem kevés. Mindezt a helyi adók tetézik. Jelenleg száz forint bevételből 84 forintot kell kifizetnem az állafnnak, a maradékból veszem az árut, üzemeltetem a butikót, fizetem az alkalmazottat. A többi az én munkabérem. Nagyjából annyi, amennyit, az irodán kapnék, ha még ott dolgoznék. Mégis szívesen csinálja ezt a munkát Kovácsné, örömét leli benne. Örökölhette is a hozzá szükséges rátermettséget, tanulhatta is fortélyait: kereskedőcsaládból származik. — Sok butik van manapság, s tapasztalatom szerint a kínálat mindenütt majdnem ugyanaz — mondom neki. — Tényleg nem nagyon tudunk már újat nyújtani, annál is inkább, mert szinte mindannyian ugyanazoktól a pesti nagykereskedőktől szerezzük be az árut. Nehéz egymást felülmúlni. De azért ki-ki megtalálhatja azt, amiért megkedvelhetik, amiről idővel megismerik a vásárlók. Én például a középrétegnek szeretek árulni. Az egészen kispénzűek a KGST-piacon, illetve más feketekereskedelmi csatornákon vásárolnak, a gazdagok pedig nagy áruházakba mennek és úgy gondolkodnak. hogy minél drágább a portéka, annál előkelőbb, jobb. divatosabb. Az én vásárlóim igényesek, de beosztással élnek. Hozzájuk alkalmazkodva kevesebbért adom az árut. Nekem az az elvem, hogy olcsóbban többet lehet forgalmazni. Véleménye szerint meg lehet-e tanulni a kereskedést? — Meg, de jó kereskedő csak abból lesz, aki arra született. — Kérem, mondjon magáról valamit! — A 15 éves lányomról neveztem el a butikot Stellának. Nekem sem mindegy, mennyit keresek. Eddig nem voltam rákényszerítve, hogy ilyesmin gondolkodjam, de most azon töröm a fejem, mivel hasznosíthatnám a helyiség galériáját. Jelenleg semmi különösebb célt nem szolgál. — A butikosok gazdagságáról legendák járnak ... — A legendás gazdagság sosem volt igaz. Jómódot biztosíthatott a butik legfeljebb addig, amíg csak egy volt belőle a városban. Almási Márta Értesítjük Önöket, hogy a volt kolléganőnk által kiadott felhívás nem fedi a valóságot, mivel a könyvelésünk továbbra is működik a Kisosz székházában (Klapka u. 35.) Várjuk továbbra is kedves ügyfeleinket! Rózsa Béla megyei titkár, Kisosz Minden hely foglalt a kereskedők báljára Örömmel tudatjuk kedves kereskedőinkkel, hogy február 27-én megrendezésre kerül a már hagyományossá vált kereskedők bálja. Meglepetésünkre szolgált, hogy az Aranyhomok valamennyi helyisége már hetekkel ezelőtt megtelt, így a további érdeklődőknek a részvételt már nem tudjuk biztosítani. (X) Kisosz Háziasszonyok, vendéglősök, szakácsok! Az osztrák „Coffzet”-edénycsa- lád és a „Cuisilux” univerzális konyhagép bemutatója lesz március 1-jén, hétfőn délelőtt 9 órakor Soltvadkerten, a Szakál-vendéglő- ben. A gyár szakembere működés közben mutatja be a mindent tudó konyhagépet és az INOX-edénye- ket, melyek nem hiányozhatnak az ön konyhájából sem. A helyszínen vásárlási lehetőség. Kiváló minőség és kedvező ár! Szeretettel várják a szakembereket és háziasszonyokat Soltvad- kertre, a Szakál-vendéglőbe. (X) A Kisosz új tagjai Tóth Sándor, Baja (kereskedelmi tev., büfé); Pongrácz Sándor, Baja (kisker. tevékenység); Makk Árpád, Baja (kisker.. nagyker., külker.); Gloviák József, Kecskemét (ruh. nagyker., iparcikk, vendéglátás); Tokics Mihályné, Kecskemét (élelmiszer, egyéb kisker.); Lehocz- ky Károly Attiláné, Soltvadkert (dohány, papíráru, játék, csemege); Hangya Jánosné, Bácsbokod (fagy- laltozó, édesip. term.); Szokolai Gábor, Kecskemét (vendéglátóipari tev.); Balázs Pál, Kecskemét (vendéglátó-ipari tev.); Balázs István, Kecskemét (vendéglátó-ipari tev.); Kapai Béla, Hajós (pecsenye- sütő, palack, ital); Kovács István, Harta (épületburkoló, régiség); Horváth Józsefné, Kecskemét (vendéglátó-ipari tev.). (X)
