Petőfi Népe, 1993. február (48. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-22 / 44. szám

( EGYESÜLETEK FÓRUMA 1993. február 22., 7. oldal Döntött a kulturális alapítvány kuratóriuma Az élő népművészet hagyomá­nyainak megőrzése, ápolása és to­vábbfejlesztése céljából 1989 júniu­sában jött létre a Bácskai Kulturális Alapítvány. Ehhez az akkori Bács- Kiskun Megyei Tanács 200 000 fo­rintos támogatást adott. Az alapít­ványt érintő nyolc község— Bátmo- nostor, Csátalja, Dávod, Gara, Her­cegszántó, Nagybaracska, Szeremle és Vaskút tanácsai —- 50-50 000 fo­rinttal járult hozzá. Jelentős össze­get adott a Bácska Együttes és a Bácskai Hagyományőrző Együttes is. Az elmúlt év őszén az érsekhalmi­ak is csatlakoztak az alapítványhoz. Az alapítvány kezelői — mint az előző években is — pályázatot írtak ki a már több mint l millió alaptőké­vel rendelkező alapítvány 1992. évi kamatainak szétosztására. A kuratórium a napokban tar­totta ülését. Ezen megvitatták a beküldött pályamüveket. Ezek mind megfeleltek az alapítvány ál­tal támogatott céloknak. Sajnos, nem állt módjukban valamennyit támogatni. A dávodiak évek óta tervezik egy helyismereti gyűjte­mény létrehozását. Feladatul tűz­ték ki, hogy a település múltját megismertetik, a népművészet ha­gyományait megőrzik. A község­ben használt régi eszközöket, nép­viseletet, fényképeket gyűjtik össze és állítják majd ki a könyvtárban. Hunyák Péterné irányításával egy helytörténeti szakkört is létrehoz­nak. A bírálóbizottság 110 000 fo­rinttal támogatta a dávodiak pá­lyázatát. Az érsek halmi polgármester, Boromisza Tibor pályázatában a már többször kitüntetett, elismert népdalkor kérését tolmácsolta a kuratóriumnak. A népdalkor tevé­kenységét támogatja a helyi ön- kormányzat, tagjai önmaguk is hozzájárulnak anyagilag a költsé­gek fedezéséhez. A kuratórium a népzenei találkozókon való részvé­telükhöz 50 000 forintot szavazott meg. A Bácskai Hagyományőrző Egyesület a térséghez tartozó 8 köz­ség hagyományőrző csoportjainak közreműködésével továbbra is meg­kívánja rendezni a körműsort. így szeretné biztosítani a bemutatkozási lehetőségeket. Ehhez a kéréshez 53 000 forinttal járult hozzá a bírá­lóbizottság. Nagybaracskán évekkel ezelőtt híres volt a Ternoszoknyás Nép­tánccsoport. A község vezetői és népművelői ennek újraélesztését kezdték el. Gyermekcsoport létre­hozásával alapozzák meg az elkép­zelést. Egy év leforgása alatt 30-ról 76 főre nőtt a táncolni kívánó gyere­kek száma. így már három csoport­ban dolgoznak. Papp Imre néptánc­oktató és felesége vezetésével az el­múlt évben már öt alkalommal lép­tek fel. Miután a művelődési háznak csak felnőtt népviseleti ruhája van, anyagi támogatást gyermekruházat vásárlására igényeltek. A kuratóri­um 110 000 forinttal járult hozzá. Nagyon tartalmas, támogatást érdemlő pályázatot nyújtott be Ga- ráról Sibalin István népművelő és Szeremléről Kiss Dénes müvelődé- siház-igazgató. Sajnos, anyagiak hi­ányában az idei évben ezeket nem tudta támogatni az alapítvány kura­tóriuma. Tölgyesi Gábor Félidőn túl a Ki mit tud? • S/iuiruiin I áiRTjpiiltrv kiskörös. • t igáin tánc. Három helyszínen — Kiskőrös, Baja, Kecskemét—már lezajlottak a város környéki Ki, mit tud? döntők, és mindenütt nagy érdeklődés kísérte a bemutatókat. A jó színvonalú ver­senyeket a helyi művelődési közpon­tok bonyolították le, többnyire telt ház előtt. Eddig több mint száztíz produkci­ót látott a zsűri, amely a területi dön­tők befejezése után márciusban hívja meg azt a körülbelül ötven produkci­ót, amelyet a megyei döntőre érde­mesnek tart. (Területi döntő lesz még Kunszentmiklóson és Kiskunhala­son.) Tudósításunk az elsőként meg­rendezett kiskőrösi területi döntőről szól. Úgy tűnt, éjfél előtt nem lesz ered­ményhirdetés a Ki mit tud? január 29-én megtartott városi döntőjén, mivel közel negyven produkció sze­replői izgultak a művelődési központ termeiben, folyosóin. Hogy nem így történt, az a színpadra lépések szerve­zettségén, a résztvevők fegyelmezett magatartásán múlott, így már este nyolc órakor eredményt hirdethetett a zsűri. A programkezdéstől az érté­kelésig eltelt négy órában nem unat­kozott a zsúfoltságig megtelt színház­• kunhcgycsi Ferenc terem közönsége, mivel a műsorszá­mok sorrendje változatossá tette az egész esti programot. A színházte­remben fantasztikus hangulat ural­kodott, a nézők lelkes ovációval fo­gadták a színpadon először bemutat­kozó vagy már sokadszor fellépő fia­talokat. Tulajdonképpen meglepő volt ez a hataímas érdeklődés, mert amatőrök fellépését általában nem kíséri nagy figyelem. Aki részt vett a rendezvényen, az hű képet kaphatott az amatőr művé­szeti tevékenység helyzetéről, az ön- szerveződő közösségek, intézmények munkájáról, a város és környéke kul­turális életének egy igen fontos terü­letéről. A produkciók ugyanis nem ezen az estén jöttek létre, hanem he­tek, hónapok, évek kemény munkája révén, amiből a szereplőkön kívül ki­vették a részüket a pedagógusok, szü­lők, és a kulturális területen dolgozók is, akik ilyenkor látják munkájuk eredményét. Aszakemberekből álló zsűri 12mű- sorszámot javasolt a Kiskőrös Váro­sért Alapítvány gálaestjének bemuta­tójára. A beérkezett 370 közönségsza­vazatból a legtöbbet Kunhegyesi Fe­renc és Kothencz István kapta. Bemutatkozik a halasi városi ifjúsági műhely Érdekes egyesületi forma jött létre Kiskunhalason. A mintegy 80 főt számláló egyesület célul tűzte ki: új közművelődési formák kialakításával kisközösségek, csoportok, táborok szervezésével színesítse a város kulturá­lis életét: kiállítások, előadások, kiad­ványok, kereskedelmi szolgáltatások és vállalkozások, komplex rendezvények, bálák lebonyolításával járuljon hozzá a fiatalok igényes és értelmes művelődé­si, oktatási, szórakozási szokásaihoz. A tagság alkotó energiáit felhasznál­va segítse a város múltját megismerő és feltáró kezdeményezéseket. Nyújtson fórumot a kisközösségi összejövetelek- nék, alakítsa ki kapcsolatait a felnőtt vezetőkkel, közvetítsen a fiatalok prob­lémáiról, hozza nyilvánosságra tevé­kenységét. Vállalja fel a fiatalok réteg­igényeinek sokszínűségét, segítsen konfliktusaik feloldásában. A szabad­művelődés elveivel összhangban szer­vezze meg működését. Tevékenysé­günk lényeges része a különféle kezde­ményezések és ötletek megvalósítása. Közösségteremtő s -támogató együttlé- teink egyértelműen segítik városunk művelődési életét. Reményeink szerint az átalakuló művelődési intézmény- rendszer jelentősen csökkenteni fogja az eddig meglévő feszültségeket, s ha­marosan minden művelődni vágyó egyén, csoport, szervezet számára ösz­tönző hátteret nyújt a rendezvény- és programiroda. Alapműködésünk — mivel továbbra sincs önálló helyszínünk különféle színtereken és változatos formákban valósul meg, pl. rendezvényeink (tánc­házak, koncertek, bálák slb.), táborok (olvasótábor, angol szaktábor, életre­form, közösségi), kiadványok (műhely­napló, évkönyv stb.), közönségtalálko­zók és kiállítások, előadás-sorozatok, egyebek, amit a közel kétmilliós költ­ségvetésünkből létre tudunk hozni. Külön köszönet támogatóinknak! Továbbra is célunknak tekintjük a nemzeti művelődési hagyományok megőrzését, fejlesztését és az igényes művelődési formák megvalósítását, r.gyesülclünk 80 fős tagságát több fcáz önkéntes segítette az elmúlt évben is.’ Programjainkat 3 nagy témakörben, úgynevezett páholyban tervezzük. Táborozási páholy Négy Évszak Olvasótábor '93. Komplex pedagógiai-közművelődési tábor az évkörjáték kerete alapján. Lé­nyegében: szabad, társas együttlét és nyílt emberi viszonyok, a személyiség- fejlődés, a felvilágosult tudás képviselé­se, a demokratikus partneri közösség kialakítása a résztvevők körében a ma­gyar művelődési hagyományok sajátos keretének alkalmazásával. Résztvevői: általános iskolások. Létszáma: 60 fő. Csoportjai: színjátszó (tavasz), regős (nyár), természetbúvár (ősz), hagyo­mányőrző (tél). Táborozási helyszín: Szigligct, 1993. július 12—22. Regöstábor '93. Az olvasótábor hét­éves tapasztalataira építkező táborunk az archaikus magyar hagyományokat kívánja megismertetni a résztvevőkkel, pl. csodaszarvas-legenda, regősjárás, falukutatás, hangszerkészítés, íjászat. A magyarságkutatáshoz kötődő jelen­lét arra irányul, hogy a táborlakók köz­vetlen kapcsolatot alakítsanak ki a ter­mészetes környezeti, kulturális (nemze­ti) érdekekkel. Résztvevői: középisko­lások, kb. 40 fő. Csoportjai: táltosok, regősök. Táborozási helyszín: szervezés alatt. 1993. július eleje, 12 nap. 3. angol szaktábor. A Szilády Áron Gimnázium támogatásával idén is lesz angoltábor. Résztvevői: középiskolá­sok, kb. 60 fő. Időpont: június 28—jú­lius 4. Kunfchértó vagy Szigligct. Elet reform tábor. Természetgyó­gyász szaktábor az Életreform klubbal közösen. Résztvevői: középiskolások és felnőttek, kb. 40 fő. Helyszín: Kun- fehértó. Időpont: július 4—július 13. Őszi és tavaszi barangolások. Havi rendszerességgel együtt kirándulók Magyarország kistájegységeit járják, természeti, néprajzi és turisztikai fel­jegyzéseket készítve útvonalaikról. Résztvevői: közép- és főiskolás hallga­tók, valamint érdeklődő fiatalok, alkal­manként 12—16 fővel. Művelődési páholy Makám Ifjúsági Társaskör. Immár több mint két éve létező csoportunk a keleti hagyományokkal, az önismeret­tel és közösségi játékokkal várja szom­batonként az érdeklődőket a közössé­gek háza, este 8 óra után. Pátria Közösség. Honismereti, kö­zösségi együttlétekre támaszkodó ki­rándulásokkal, táborokkal foglalatos- kodók elmélyülten kutatják a nemzeti múlthoz való kötődésünket. „Pro Patria et Libertata”. Összejöve­teleiket alkalmanként tartják a városi könyvtárban. Klub 2000. Irodalmi, művészeti tár­saság a polgári olvasókör szellemisége alapján tartja összejöveteleit hetente szerdánként, a Randevú bár különter­mében. VIA — Önismereti kör. Önismereti, személyiségfejlesztő összejöveteleiket ál­talában havonta tartják a közösségek házában, péntekenként este 8 óra után. Szakmai segítséget nyújt a Drámasuli, amely jelenleg szerveződik. Szivárvány bábcsoport. Óvónők rész­vételével bábműsorokat állítanak össze gyerekek részére. Hetente tartanak pró­bákat a Boróka-klubban. Művészeti ve­zető: Fejes Józsefné. Art Filmtéka. A filmszínházban mű­ködő művészeti értékeket bemutató so­rozat évi 40 előadással, 2-3 alkalommal ankétokkal várja az érdeklődőket. Táncházak. Általában havonta meg­rendezett összejövetel, a magyar nép­tánc és népzene hagyományos formái­nak bemutatásával valósul meg. A ze­nekari bemutatókat tánctanítás követi. í Helyszín: közösségek háza. Zeneszalon, koncertek. Rendszerint igényes zenei stílusban játszó együttese­ket, szólistákat hívunk meg havonta 1-2 alkalommal a közösségek házába. Előadások, kiállítások. Alkalmanként néhány vendégművészt vagy előadót is felkérünk, pl. könyvbemutatókhoz, a Pilvax kávéházba, iskolákba stb. Kollégiumi páholy Thúry József Kollégium. Érdekegyez­tető civil közösségi rendezvényeket s a névadó személyéhez köthető helytörté­neti munkacsoportot fogja össze, pl. Nemes Tanács, helytörténeti előadások, Helyhatósági Ifjúsági Tanács, pályáza­tok stb. Kos Károly Kollégium. Az egyetemes és a nemzeti hagyományok képviselése érdekében, bel- és külföldi kapcsolatain­kat és a humán társadalmi szervezetek közötti együttmunkálkodást kívánja elősegíteni munkájuk, a névadó szelle­miségéhez híven, a magyarsághoz kötő­dően. Műhely Napló (V. évfolyam). Kultu­rális folyóiratunk követni szeretné eddi­gi szerkesztési elveit, vagyis továbbra is fontosnak tartjuk a helytörténeti írások közlését, a tehetségkutatást és a városi művelődési ajánlatok bemutatását, va­lamint egyesületünk fórumának tekint­jük. Megjelenik: évente 6-8 alkalommal (12 szám), 500 példányban. Egyéb kiadványok. Naptár, évkönyv és a diák történetírók füzetét (Alma Ma­ter) tervezzük még kiadni. Megjelentet­jük Ternyák Jenő: Védett növények Kiskunhalas környékén című kötetét. FELHÍVÁS! Bács-Kiskun megye énektanáraihoz, világi és egyházi kórusok vezetőihez a Megyei Pedagógiai és Közművelődési Intézet segítségével február 6-án — hosszú idő után először — alkalmuk volt találkozni és az énekkari munka jelen helyzetéről tapasztalataikat kicse­rélni a megye több településéről érke­zett kerusvezetőknek. Úgy találtuk, hogy munkánk ered­ményessége szükségessé teszi egy olyan szakmai szervezet létrehozását, amely felvállalja az énektanítás és kóruskul­túra ügyének szolgálatát; állandó in­formációáramlást biztosít szakmai kér­désekben, segítséget nyújt kórustalál­kozók szervezéséhez, szakmai érdekvé­delemre és érdekérvényesítésre törek­szik. Támaszt jelent a szélmalomharcu­kat magányosan vívó énekkarvezetők­nek, képviseli az énekkarokat működé­si feltételeiket biztosítani tudó bizottsá­goknál, kuratóriumoknál. A találkozón megjelent világi és egy­házi kórusok vezetőinek felhatalmazá­sa szerint azzal a felhívással fordulunk a megye valamennyi énektanárához és kórusvezetőjéhez: levélben mondjon véleményt a felvázolt feladatokra meg­alakítandó megyei egyesületről, jelezve azt is, elképzelhetőnek tartja-e részvé­telét ilyen egyesület munkájában. Az alapszabály-tervezetet a vélemények fi­gyelembevételével dolgozzuk ki. A be­lépésről annak ismeretében kell dönte­ni. Kérjük tehát kollégáinkat, hogy 1993. február 28-áig juttassák el véle­ményüket „Kórusegycsület” megjelö­léssel a következő címre: Bács-Kiskun Megyei Pedagógiai és Közművelődési Intézet, 6001 Kecske­mét, Katona József tér 8. Pf. 180. Gerhát László, Jánoshalma Pálinkásné Kócsó Mária, Kecskemét Faddi Istvánná, Kiskunhalas Kapus Béla, Kiskunfélegyháza Zsebics Ilona, Kalocsa Prágai Angéla, Lajosmizse Jól gazdálkodott a bácsalmási horgászegyesület • V bácsalmási horgászni jégen rágott leken a halak oxigénhez juthatnak. Halas/ József pedig kedvenc időtöltésének hódolhat. (Fotó: Bálái F. István) A bácsalmási sporthorgász egye­sület a szokásosnál későbbre halasztotta ugyan az éves közgyű­lést, de ez jól előkészített lesz, mi­vel az elnökség írásban tájékoztat­ta a tagságot az 1992-es gazdálko­dásról. Az egyesület jó évet zárt. A be­vételek úgy fedezték a kiadásokat, hogy 480 ezer forint megtakarítás is keletkezett, s a kamatokkal együtt az év elején 610 ezer forint áll az egyesület rendelkezésére. A bevételek között a legnagyobb tételt a tagi befizetések jelentették 1,3 millióval, a napi jegyek 130 ezret, a rendezvények 34 ezer fo­rintot hoztak. Az állami támoga­tás 400 ezer forint volt. A kiadások között a MOHOSZ részére átutalt 506 ezer forint mel­lett a 636 ezer forint értékű három- nyaras ponty a legnagyobb tétel, amely — 4240 kg — a horgásztóba került, kárászokkal együtt. A ne­velőtóba tíz anyapontyot, hatezer compót és 180 kiló egynyaras pon­tyot telepítettek. A kifogott hal mennyisége — a fogási naplók alapján —.47 mázsa volt. A tervek szerint a tagság idén is jelentős társadalmi munkát végez a tavak mentén, első alkalommal március 27-én. Az idén is lesz hor­gászverseny, ennek időpontja júni­us 6. Az egyesületi tagok az idén 2550 forint befizetése ellenében hó­dolhatnak horgászszenvedélyük­nek, az ifjúságiaknak viszont csak 1330 forintot kell fizetni. Az elmúlt évben előfordult, hogy a haltelepítés miatt a szokásos tilalmi időn kívül is tilos volt horgászni, s egyesek — mivel nem tagok, vagy más településről érkeztek — erről csak a helyszínen értesültek. Hogy az idén ilyen ne forduljon elő, ne fárad­janak hiába Bácsalmásra, a vezetőség ezúton is kéri, hogy az egyesületen kívüli horgászok a városháza portá­ján előzetesen érdeklődjenek a 41- 455-ös telefonszámon, ahol észrevé­teleiket is szívesen fogadják. Prókai Károly V ándorhorgaszklub I. KLUBNAPOK, -FOGLALKOZÁSOK Március 18-án, csütörtökön 17.00 órakor. Versenyhorgászat, keszeg­horgászat, Katus Gyula, többszörös magyar bajnok előadása, filmvetítés. Április 1ő^én, csütörtökön 17 órakor. A süllő horgászata, Dr. Hunyadi Atti­la mesterhorgász előadása, filmvetí­tés. Május 20-án, csütörtökön 17 óra­kor. A növényevő halak horgászata. Szabó Géza mesterhorgász előadása, filmvetítés. Az október 21-én, november 18-án és december 18-án megtartásra kerülő klubnapok programját később alakít­juk ki. n. TERVEZETT HORGÁSZTÚRÁK HELYE, IDŐPONTJA 1. április 24-25: Kiskunsági főcsa­torna, 2. május 15—16: Duna (Or­das térsége) 3. június 12—13: Fűzvölgyi csatorna 4. szeptember 18—19: Kun- szentmárton. III. ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK — A foglalkozásokat az Er­dei Ferenc Művelődési Köz1 pontban tartjuk, a túrákra pe­dig az intézmény autóbuszát vesszük igénybe. — Tagdíj: felnőtteknek 200, gyerekeknek, nyugdíjasoknak 100 Ft. — Horgászversenyünk idő­pontja: 1993. április 17., reggel 6 órától 12 óráig a záportáro­zón. A klub vezetősége Néptáncosok, népzenészek egyesülete A Bács-Kiskun megyében működő amatőr néptánccsoportok, néptánco­sok és az őket kísérő zenészek egyesü­let keretében kívánják szakmai tevé­kenységüket továbbfejleszteni, társa­dalmi megbecsülésüket biztosítani, működésüket koordinálni, egymást segíteni. Célkitűzéseik között szerepel a megye néptánckultúrájának őrzése, továbbéltetése, a szervezetbe tömö­rültek szakmai tevékenységének szol­gáltatásokkal történő ellátása, a mű­faj megyei és megyén kívüli rendezvé­nyeinek kezdeményezése, szervezése. A megye területéről érkezett cso­portvezetők és tagok együttes ülésü­kön szakmai és területi szempontok fi­gyelembevételével ideiglenes ügyinté­ző bizottságot választottak, amely az egyesület bejegyzéséig a szervezési fel­adatokat ejlátja. A testület tagjai: An- dó Ilona, Ádám Lajos, Bedőcs Józef, Bencze Károlyné, Doktor László, Gulyás László, Hegedűs Zoltán, Nagy Dezső. Oláh András. Idei mun­katervükben képzések, továbbképzé­sek beindítása, megyei bemutatók szervezése is szerepel. Az egyesület szí­vesen lát minden érdeklődőt tagjai so­rába. Jelentkezéseiket Andó Ilona cí­mére küldjék: Kecskemét, Cédulaház u. 35/A. Néptánctábor Halason 1993. június 14—25. között a Halas Néptánc Alapítvány néptánctábort szervez a városban. A tábor célja: a népművészet és néphagyomány iránt érdeklődő gyerekek, gyermekközös­ségek és felnőttek összefogása. Kap­csolatot kívánnak teremteni a résztve­vők között, akik a népélettel, -dallal, -zenével, -tánccal, -szokásokkal és a tárgyi kultúrával (pl. hímzés, varrás saját viseletkészítés stb.) foglalkoz­nak. A tábor lehetőséget nyújt arra is, hogy a gyerekek kiszakadva meg­szokott környezetükből és időbe­osztásukból, a Kiskunság és több magyar tájegység táncait, szokása­it megismerjék. A tábor rendezője Doktor László néptáncoktató ko­reográfus. Jelentkezni, bővebb felvilágosí­tást kérni az alábbi címen lehet: rendezvény- és programiroda, 6401 Kiskunhalas, Pf. 32. Jelent­kezési határidő: 1993. március 31. Kedves táncosok és együttesvezetők! A Bács-Kiskun Megyei Néptán­cosok Egyesületének tervei között szerepel, hogy szeptembertől C ka­tegóriás néptáncoktatói tanfolya­mot indítunk. Előzetes számításaink szerint a tanfolyam egyéves időtar­tam alatt zajlana le, és önköltséges lenne, mely költség egy részét az egyesület — amennyiben anyagi fe­dezet lesz rá — magára vállalja. A tanfolyam beindításához szeret­nénk a meglévő igényeket felmérni, ezért kérjük, amennyiben részt kíván venni az oktatásban, szíveskedjék szándékát jelezni a Bács-Kiskun Megyei Pedagógiai és Közművelő­dési Intézet munkatársainál. Cím: 6000 Kecskemét, Katona J. tér 8. TÁMOGATÁS A HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSÁRA

Next

/
Oldalképek
Tartalom