Petőfi Népe, 1993. február (48. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-20 / 43. szám

4. oldal. 1993. február 20. MEGYEI KÖRKÉP Csoóri Sándor Kunszentmiklóson Február 17-én, szerdán, Csoóri Sándor, költő, a Magyarok Vi­lágszövetségének elnöke, és dr. Samu Mihály a jogtudományok professzora volt a kunszentmik- lósi általános művelődési köz­pont vendége. A szinte családias légkörben lezajlott beszélgetésen dr. Miklóssy Jánosnak, a helyi református gimnázium igazgató­jának bevezetője után Csoóri Sándor a magyar értelmiség helyzetéről beszélt. Századunk egyik égbekiáltó el­lentmondása: soha ennyi tanult ember nem élt a földön mint a XX. században, s mégis soha ilyen kevés szellem nem volt mondta a költő. S mindez visz- szavezethető a magyar értelmi­ségre is, amely a rendszerváltás után belekeveredett egy olyan saját maga által felállított csapdába, amelyből nagyon ne­héz kievickélni. Mindig csak ez a réteg politizált, s meg sem pró­bálta ezt megosztani az egész or­szággal. A rendszerváltás után az értelmiségiek nagyon siettek elfoglalni a hatalmi pozíciókat. Megállapíthatjuk, hogy a szelle­mi elit rosszul vizsgázott mondta Csoóri Sándor. Egyébként a költő szerint a pártok túl gyorsan jöttek létre annak idején, pedig a helyzet ak­kor még nem volt érett mind­erre. Mert ugye hiába szeret­nénk, hogy egy gyerek négy hó­napnyi terhesség után szülessen meg, mert az jobb mindenkinek, ez egyszerűen lehetetlen. Csoóri Sándor utalt egy orosz filozófus tanulmányára, amely­ben a szerző arról ír, hogy a III. világháború elmaradt, mint egy színi előadás. Hiszen minden ké­szen állt hozzá: megvoltak a fegyverek, elkészültek a forgató- könyvek, mégis elmaradt. A köl­' • C soóri Sándor (Kóló: !’Vatelin) tő szerint lezajlott ez a háború, de absztrakt módon. Úgy példá­ul, hogy le nem dobott bombák, a ki nem lőtt rakéták tették tönkre a Szovjetuniót, mert a ki nem lőtt rakétákat, a le nem do­bott bombákat elő kellett állíta­ni. S mindez rengeteg pénzt fel­emésztett, s rengeteg feszültséget teremtett. Ennek az absztrakt háborúnak az eredménye: orszá­gok egyesülnek vagy hullanak szét (ami a háborúk után mindig megfigyelhető), és rengeteg a szellemi nyomorék. A magyarok helyzetéről szólva a világszövetség elnöke elmondta, hogy népünk mai helyzete Mohá­csig vezethető vissza. Akkor a csa­ta következtében három részre szakadt az ország, és ez a szétszó­ródás, sajnos, azóta is, mind a mai napig megmaradt. Sitkéi Tamás A VÁD: KÜLÖNÖSEN NAGY KÁRT OKOZÓ CSALÁS A szálak Kecskemétre is elvezettek A Bács-Kiskun Megyei Fő­ügyészségen a közelmúltban ké­szült egy vádirat K. István és társai ellen különösen nagy kárt okozó csalás és más bűncselekmények el­követése miatt. A nyomozás során —: rendőrségi értesülések alapján — már tájékoztattuk olvasóinkat a bűncselekmények elkövetésével akkor még csupán alaposan gya­núsítható K. István és társai mani­pulációiról, de ez az alapos gyanú mostanra váddá erősödött. Az elsőrendű vádlott, K. István, negyvenkét éves pécsi lakos 1990 augusztusában egymillió forintos alaptőkével megalakította a Her­cegnő Általános Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-t, amelynek ő lett az ügyvezető igazgatója. A kft.-t decemberben a cégbíróság beje­gyezte, számlavezetője a Konzum­bank pécsi fiókja volt. Viszont a kft. kezdettől fogva forráshiánnyal küzdött, amit előlegek és hitelek felvételével igyekezett pótolni. A vádirat szerint már az első évi — tehát 1990-ben — veszteségük öt és fél millió forint volt, 1991-ben ez 35. millióra emelkedett, míg a törzstőkehiány 9 millióról egy év alatt 52 millióra nőtt. A vádirat szerint a Hercegnő Kft. 1990. november 30-án — te­hát amikor még be sem volt jegyez­ve — termékértékesítési szerződést kötött az ugyancsak pécsi Corina Kft.-vei, amelyben az utóbbi vál­lalta, hogy 5 ezer tonna kukoricát szállít partnerének, összesen 48 millió forint értékben. A szállítás­ból azonban nem lett semmi, mert a Hercegnő Kft. nem utalta át az előleget, viszont 1990. december 11-én egy 50 millió forintról szóló váltót küldött K. István a Corina Kft.-nek, mint vételárat. Csak­hogy kiderült: a váltóra, már a ki­bocsátáskor sem volt fedezet. Mivel a Hercegnő Kft.-nek, il­letve K. Istvánnak ilyen fizetési ne­hézségei voltak, elhatározta, hogy kölcsönt szerez. Egy ismerőse ré­vén kapcsolatba került K. Antal­lal, aki akkor az Agrobank kecske­méti fiókjának az igazgatója volt. Nos, az igazgató üzent leendő ügy­felének, hogy adja be hitelkérel­mét. Ez 1991. január 2-án meg is történt. A kérelem elbírálása során a bank ügyintézői észlelték, hogy a Hercegnő Kft. hitelképessége két­séges s erre felhívták K. Antal fi­gyelmét. Sőt, azt javasolták, hogy kérjenek bankgaranciát a pécsi Konzumbanktól, ennek hiányá­ban pedig a kft. tulajdonában lévő bükkösdi kastélyt, mint tehermen­tes ingatlant kérjék biztosítékul s annak terhére az Agrobank zálog­jogot jegyeztessen be. K. Antal azonban másként dön­tött és K. István nyilatkozatát fo­gadta el, mint garanciát. Ezentúl azonban K. Antal — bár csak 30 millióig állt jogában hitelt folyósí­tani — olyan utasítást adott ki, hogy K. Istvánnak 50 milliót adja­nak. A Hercegnő Kft. ügyvezető igazgatója a pénzt el is vitte. Az ügyészség most a vádiratban má­sodrendű vádlottként említi K. Antalt, az egykori bankfiókigazga- tót. A tényékhez hozzá tartozik, hogy K. István az ötvenmillióból eddig 14 millió 814 ezret fizetett vissza, a többivel — a tőke és ka­matai ma már kb. 90 milliót tesz­nek ki — ma is tartozik. Természetesen nincs módunk­ban felsorolni az összes vádirati tényállást, csupán érzékeltetésként mondjuk el, hogy körülbelül két­száz millió forint az az összeg, amelynek tekintetében csalással vádolja K. Istvánt és társait az ügyészség. Tulajdonképpen K. Ist­ván szinte mindenkit rászedett, akivel kapcsolatba került. így pél­dául egy orosz állampolgárt is. Az illetővel 1991. végén ismerke­dett meg s megállapodtak vele, hogy a Hercegnő Kft. átvesz az orosztól kis híján egy tonna hafni­um nevű földfémet és azt értékesíti 425 USA-dollárért kilónként. K. István a fémet — pontosan 9162 kilogrammot — megőrzésre és ér­tékesítésre át is vette 1991. novem­ber 27-én. Közben a kecskeméti Agrobanknál sürgették a hitel visszafizetését, elhatározta, hogy a hafniummal fizet, annak egy részét elzálogosítja a banknál. Meg is ál­lapodtak a kecskeméti bankfiók­kal s ennek értelmében 100 millió forint értékben átengedte a hafni­um feletti rendelkezési jogot K. Antaléknak, noha a földfélhmel nem rendelkezhetett, tulajdonjogi­lag nem volt az övé, hiszen csak megőrzésre, illetve, mint közvetitő, értékesítésre kapta meg. De jutott a hafniumból a Nyúl és Vidéke Takarékszövetkezetnek is 12 mil­lió forint értékben, mert ennek a pénzintézetnek is tartozott K. Ist­ván vádlott. Az ügyészség a vádiratot meg­küldte az illetékes bíróságnak, melynek döntéséről annak idején beszámoltunk olvasóinknak. G. S. A történész püspök újabb könyve Az egyház­történelem iránt érdeklő­dőknek bizo­nyára hasznos eligazítást nyújt dr. Udvardy Jó­zsef nyugalma­zott szeged- csanádi megyés püspök leg­újabb könyve. A kalocsai fő- székeskáptalan a középkorban. A könyv az Ag­robank Rt..Ka­locsa önkor­mányzata, a fő­egyházmegye papsága és az újteleki plébá­nia támogatá­sával jelent meg a Magyar Egy­háztörténeti Alapítvány gondozásában. Udvardy ezen könyve A kalocsai érse­kek életrajzá­nak egyféle kie­gészítése, amely régóta kiadásra várt. Erről ír elő­szavában egyebek között dr. Dan- kó László érsek is, aki az alapítvány elnöke és a püspöki kar egyháztör­téneti bizottságának elnöke. A ne­ves egyháztörténész anyag- gyűjtésében támaszkodik a magyar és a vatikáni levéltárak dokumen­tumaira, továbbá az Országos Le­véltár diplomatikai gyűjteményére. Tanulmányában rövid áttekintést ad a káptalanok keletkezéséről és szervezetéről, amely a XI. századi magyar egyházszervezés kezdeti időszakára nyúlik vissza. A testület kiemelkedő joga volt a középkor­ban az érsekválasztás, amelyet Ka­locsán 1456- ban gyakorol­tak utoljára. Udvardy püs­pök a ránk ma­radt oklevelek alapján időren- dileg felsorolja a káptalan tag­jait több-keve­sebb életrajzi adat kíséreté­ben. A szerző ezen katalógu­sában nyújt leg­több új anyagot az egyháztörté­nelem, a család- és birtoktörté­net számára. Udvardy Jó­zsef 1911-ben Bácsalmáson született. Ró­mában a Ger­gely Egyetemen tanult, itt avat­ták hittudomá­nyi doktorrá 1939-ben. Teo­lógiai tanárként egyháztörténel­met tanítbtt Kalocsán és Szegeden. 1957-től Jánoshalma plébánosa, ahol szintén hasznos kutatásokat végzett a plébániatör­ténet kapcsán. VI. Pál pápa 1969- ben címzetes püspökké és Csanádi apostoli kormányzóvá nevezi ki. Szegedre kerül, ahol 1975—87-ig egyházjogilag is tényleges megyés püspök. Jelenleg nyugállomány­ban Szegeden él. Közvetlenségével, egyszerűségével azon aktív főpász­torok közé tartozott, akit papjai és hívei egyaránt szerettek. Jellemes emberként tartják számon, hiszen az egyház jogaiért akkor is ki mert állni, amikor ezt állami részről csor­bítani próbálták. • Az egyhá/történész, mint Csaná­di megyés püspök. (Fotó: Koós) Rendet a bajai temetőkben Több mint 30 bejelentés érkezett 'a K ommötíáfis é^STölgúltatÖ KIT. temetkezési részlegéhez, hogy első­sorban a józsefvárosi, de a baja- ‘ szentistváni temetőből is naponta tűnnek el a sírokról a fakeresztek. Megkérdeztük Vass Évát, a kiren­deltség vezetőjét, aki a napokban helyszíni bejáráson volt az érintett temetőkben. Amint elmondta nemcsak a jelzett sírokról hiányzik a fejfa, hanem még jó párról, és mivel az elvetemült tolvaj leszedi a keresztekről a lemezfeliratokat, többek véleménye szerint a fűtés alapanyagául használja- azokat. Egyébként a részlegvezetőnek a be­járás során ofyanáápasztáláta'is van, hogy az umafalból kifeszítik a felirat nélküli márványtáblákat, de látott olyan ledöntött síremléket, melyből valaki megpróbálta a szintén felirat nélküli fekete márványtáblát kivenni, de az eltörött, így otthagyta. Emellett leggyakrabban a virágtartókat és a hozzátartozók által ültetett tujafákat viszik el a kegyeletet sértő, leírhatatlan erkölcsű vandálok. P. Z. GAZDASEGÍTSÉG A Magyar Gazda 150 ezer pél­dányban jelent meg. Az újság ugyanis közli a múlt év végén elfo­gadott a mezőgazdasági átalaku­lást segítő törvények szövegét, a hozzájuk kapcsolódó végrehajtási rendeleteket. A magyarázó szöve­geket a Földművelésügyi Miniszté­rium szakértői írták. A Magyar Gazda 7. számának terjesztését a megyei földművelés- ügyi hivatalok vállalták. KECSKEMÉT MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZGYŰLÉSE PÁLYÁZATOT HIRDET önkormányzati alapítású kft. ügyvezetői igazgatói állásának betöltésére, melyet a kecskeméti filmszínházak (Városi mozi és Árpád mozi) üzemeltetésére hozott létre. A PÁLYÁZATNAK TARTALMAZNIA KELL: — a pályázó szakmai önéletrajzát, — műsorpolitikai, üzemeltetési és nyereségességi tervét 3 évre, —\a pályázó személyére és elképzelésére vonatkozó szakmai-pénzügyi referenciát. Bérezés megegyezés szerint. A pályázatokat Hideg Antal alpolgármesternek címezve 1993. március 15-éig kell benyújtani. A pályázatokkal kapcsolatban felvilágosítást a 76/481-143-as számon lehet kérni. HETI SOROZATUNK FARSANG MINDENKINEK A bálozó kicsiknek A bolondos februári napoktól nem feltétlenül kell tartaniuk a szülőknek. A farsangi mulatság csak csekély mér­tékben veszi igénybe a pénztárcájuk« t. ha találékonyak. Elő kell keresni a régi lábszárvédőket, egy bő inget, s mind­ehhez elegendő egy álarc—má ris kész a gyerekek báli viselete. A hozzávaló nyilván megvan ott­hon: karton, papírvágó kés, lyukasz­tó, ceruza, ecset, ragasztó, festék és gu­miszalag. Ha ceruzával megrajzoltuk az álarckörvonalait, vágjuk ki. A róka méretei: 24 x 15 cm, a cicáé 30 x 20 cm, a lepkéé 24 x 15 cm. A szemek egy­mástól számított távolsága mind­egyiknél 6 cm. Ezután rajzoljuk meg a figura arc­vonásait és fessük ki. A róka orrát (14 cm hosszú és 10 cm széles) utólag ra­gasszuk föl. Formája háromszög, kö­zépen kidudorodik. s ez által a vége he­gyesebb lesz. Végül azálarc két oldalát kilyukasztjuk: a lyukak távolsága egy­masiol kb. I5 cm. Gumiszulagol fü­zünk bele, csomót kötünk rá, s máris kész! f Vége) Ma Dávodon áll a bál Nagyszabású farsangi progra­mot készített elő a dávodi művelő­dési ház. A községben 30 évvel ez­előtt hagyománya volt a farsang­kor történő jelmezes felvonulás­nak, lakodalmi menetnek, meny­asszonyi kikérésnek. A település idősebb embereinek igénye van ar­ra, hogy mindezt felelevenítsék. A gyülekezés I3.30-kor lesz a művelődési ház nagytermében. Az innen induló felvonuláshoz és a délutáni mulatsághoz a ze­nét a Hegedűs-Robár duó szol­gáltatja. Ä legötletesebb jelmeze­ket jutalomban részesítik. A, ren­dezvény zárásaként PÓLÓ-bál lesz. Bunyevác préló Csikérián ! Jv MhAstP^^SraUkcídettel tart­J^ ,Gsikérián.jL falufiáz összes tmneiBeíf “"líagyományos far­sangi bunyevác prélót. A műsor­ral egybekötött bálon fellép a "hcT^rRokoko táncegyüttes gyére­inek-, illetve ifjúsági csoportja és írpécsi Tanac néptánccsoport is’. A zenét Vízin Antus és zenekara szolgáltatja. A TOMPÁI HÁZIORVOS Mindent a gyógyításért Dr. R. Kiss Sándor általá­nos szak- és fő­orvos, Tompa egyik háziorvo­sa; tagja a köz­ség képviselő- testületének; az MDF helyi szervezetének az elnöke; nős, kétcsaládos apa. Legújabb megbízatása: kollégális szakmai vezetőjükké választották Kelebi- án, Kisszállás és Tompa háziorvo­sai. — Mi a feladata a kollégális szakmai vezetőnek? - kérdem a délutáni rendelést éppen befejező főorvostól.- Figyelemmel kíséri a terüle­tén folyó gyógyitó-megelőző mun­ka színvonalát; részt vesz a házior­vosok helyettesitésének, ügyeleti szolgálatának megszervezésében; összehangolja a háziorvosi szolgá­lattal kapcsolatos oktatási, to­vábbképzési feladatokat.- Orvosi munkája és közmeg­bízatásai mellett mire futja még az idejéből és az energiájából? — Tanulok, továbbképzéseken veszek részt. Foglalkozom az alter­natív gyógyászattal is: megismer­kedtem már az akupunktúrás gyógymóddal, a lézerterápiával, most a manuálterápiát tanulom hét végeken. Alkalmazza is az említett gyógymódokat? Egyelőre még csak elvétve, mert nincsenek meg hozzá a kellő feltételek. Szórakozása? Erre nincs időm. Régebben eljártam sakkozni, bridzselni, néha vadászni is. Ma már ezekről le kell mondanom. Mióta él és dolgozik Tom­pán? Már harminc éve. Szeretem a tompái embereket; a lakás és a ren­delő korszerűtlensége miatt azon­ban néhányszor próbáltam máshol helyet keresni, de valami mindig közbejött, és itt maradtam. A fele­ségem örült is ennek. Ebben az évben a tervek szerint javít­ják a munkakörülményeimet: át­építik, korszerűsítik a rendelőmet és a hozzá tartozó helyiségeket. Az alternatív gyógymódok alkalma­zására is nagyobbak lesznek így a lehetőségeim. Kiss Béláné • l)r. K. Kiss Sándor SZÍNHÁZ, MOZI, KISKUN TV KECSKEMÉT: KATONA JÓ­ZSEF SZÍNHÁZ: este 7 óra: KAVI­ÁR ÉS LENCSE. Arany János- bérlet. K ECSK EM ÉT: mozik műso­ra: Városi mozi: 4 és 7 órakor: I492 A PARADICSOM MEGHÓDÍ­TÁSA. Színes, angol francia spa­nyol film. I4 éven aluliaknak nem ajánlott! Árpád mozi: 3/4 6 és 8 óra­kor: PATRICK SWAYZE: PUSZ­TA ACÉL. Színes, amerikai film. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! Stúdió- mozi: 7 órakor: KAKUKKTOJÁS. Színes, amerikai film. Csak 16 éven felülieknek! KISKUNFÉLEGYHÁZA: Petőfi mozi: 5 és 7 órakor:’KOMPUTER­KÉM EK. Színes, amerikai film. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! Stúdió­mozi: 6 órakor: HOLLYWOODI LI­DÉRCNYOMÁS. Színes, amerikai film. I4éven aluliaknak nem ajánlott! Kiskun TV: 5 8: KÉPÚJSÁG. 8 I2: Agro TV műsora. 12—13: KÉPÚJSÁG: I3- I7: A TV délutáni magazin. 17 24: KÉPÚJSÁG. I993. február 2I. (vasárnap). KECSKEMÉT: KATONA JÓ­ZSEF SZÍNHÁZ: délután 3 óra: KAVIÁR ÉS LENCSE. Vízváry Ma- riska-bérlet. A mozik műsora azonos a szombatiéval. Kiskun TV: 5 8: KÉPÚJSÁG. 8 12: TV 4 csütörtöki ism. 12—20: KÉPÚJSÁG. 20 24: TV 4 pénteki ism.

Next

/
Oldalképek
Tartalom