Petőfi Népe, 1993. február (48. évfolyam, 26-49. szám)
1993-02-17 / 40. szám
8. oldal, 1993. február 17. MEGYEI KORKÉP Sok bába közt elvész a HÉRA Többször foglalkoztunk már az energetikai szakemberek HÉRA néven létrehozott alapítványával, amelynek egyik célja a nagycsaládosok számára az energiaárak mérséklése, illetve megsegítésük egyszeri pénzbeni támogatással. A napokban elkeseredett telefont kaptunk. Egy gyermekeit egyedül nevelő édesanya (név és cun a szerkesztőségben) panaszolta, hogy — bár tudott a segély lehetőségéről, és jogosult is lenne rá — minden jel szerint kimaradt a juttatásból. Először január végén érdeklődött a halasi polgármesteri hivatal szociális és egészségügyi osztályán, ők a gyámhatósághoz irányították azzal, hogy ott érdeklődjön három-négy hét múlva. Most pedig érdeklődésére a gyámhatóság közölte, nincs lehetőség a segélyezésre, de javasolták, forduljon a Dé- mász Rt. halasi kirendeltségéhez. Természetesen ott elmondták, hogy az áramszolgáltató nem foglalkozik, nem is teheti, az alapítvány ügyeivel. Lényegében véletlen, hogy az alapítvány kuratóriumának egy bajai kollégájuk, Tóth Béla is tagja, s az önkormányzatok vele tartják a kapcsolatot. Amikor a hivatal gyámügyi osztályának vezetőjétől, Piegelné dr. Csényi Magdolnától érdeklődtünk, azt a választ kaptuk, hogy ők elsősorban jelentkezések alapján — lényegében önszorgalomból — gyűjtötték össze a névsort. Látott ugyan egy példányt a kísérőlevélből, de neki nincs joga adatszolgáltatásra. A múlt héten jelezték Bajáról, hogy ne küldjenek további neveket, ezen túl nincs több információja. Nem tudja, hogy mikor lesz vagy lesz-e egyáltalán pénz ebből a dologból. Tóth Bélától, a Démász bajai üzemigazgatóságának osztályvezetőjétől, az alapítvány kuratóriumának tagjától érdekes számadatokat tudtunk meg. Kiskunhalasról ösz- szesen 84 családot 277 gyermek nevével javasolták támogatásra. Ez annál is inkább érdekesség, mert az alapítvány kérése az önkormányzathoz úgy szólt, a támogatni kívánt három-, illetve többgyermekes családok és a két vagy több gyermeket egyedül nevelő szülők névsorát ne szociális helyzet alapján ítélje meg az önkormányzat, hanem a családi pótlékra jogosultság legyen a mérvadó. így azután nem csoda, hogy ennél jóval hosszabb névsort küldtek a sokkal kisebb lélekszámú Mélykútról, Tompáról és Kunfe- hértóról. Megtudtuk azt is, hogy a határidő letelt, az adatok összegyűjtése, s az országos összegzés már folyik. A támogatási összegeket gyermekekre bontva utalják majd át az önkormányzatok részére. Mindez persze, nem nyugtatja meg azokat a halasi családokat, köztük a telefonáló panaszosunkat sem, akik valami okból kimaradtak a névsorból. Vas Benő alpolgármester csak megerősíteni tudta az osztályvezetője által elmondottakat. A hivatal a jelentkezőket tudja csupán továbbítani, neki nincs joga adatokat kiszolgáltatni. Úgy véli, minden alapítványnak úgy kell megalakítania önmagát, hogy működőképes legyen. A jövőre nézve annyi tanulsággal mégis szolgált az eset, mondta, hogy ilyen lehetőség esetén gondoskodni kell a meghirdetésről. Talán nem tűnik szószaporításnak annyi kiegészítés — amivel az alpolgármester úr is egyetértett —, hogy a családsegítők feladatai közé nagyszerűen illeszkedhetne az ilyen alapítványok felkutatása, juttatásaik megpályázása, illetve minél szélesebb körben való ismertetésük. Hajós Terézia Újjáalakult a Szüret Alapítvány Törvényességi felülvizsgálat alapján újjászerveződik a halasi Szüret Alapítvány Kuratóriuma. A hétfői testületi ülésen elfogadásra javasolt kilenc tag közül — tavaly ők támogatták a leghatékonyabban az alapítványt — a képviselők Kószó János (állami gazdaság), Reményi István (MoL RT.), Lukács László, Kovács Ibolya, Hatvani Zoltán (Rendezvény- és Programiroda) és Mikó Piroska (Polgármesteri Hivatal) jelölését fogadták el. Nem tartottak viszont •igényt Antóni András, Forgách Péter é^,Katona Iíjtyán kuratóriumi munkájára. Rövid vitában felmerült, hogy esetlegesen pusztán politikai döntésről van szó. Az el nem fogadott tagokra következő alkalommal újabb névjavaslatokat kérnek majd. Bajai csúcstartó Talán már igyekeznie sem kell, mégis bekerülhet a Rekordok könyvébe, az a bajai polgár, akinek 1970. óta a napokban 14. kerékpárját lopták el. Négy évvel ezelőtt, amikor a 13. tunt el, megfogadta, hogy csak olyan gépet birtokol, melynek értékénél fogva nincs esélye a gazdacserére. A 14 bicikli saját bevallása szerint jó ha 400,— Ft-ot ért, de ennyit is csak azért, mert szerettei születésnapjára dinamóval és lámpákkal szerelték fel még a világháború előtt készült jószágot. Valószínűnek tartja, hogy neme ezek a kellékek vonzották a biciklitolvajt, hanem a régi kerékpár esztergált markolata, fogantyúja. Mivel az öreg jármű éppen zsírozás előtt állott, emberünk hálás szívvel gondol a nemszeretem feladattól való meg- mentőjére. Lapunk által is üzeni az új tulajdonosnak, hogy a kerékpár tömlője ereszt, ezért közlekedés közben legalább óránként ajánlatos felpumpálni. Kulturális programajánlatok Baján A Bajai József Attila Művelődési Központ vezetőjétől, Béres Bélától érdeklődtünk a közeljövőben tervezett kulturális programok felől. — Már elkészültek a tavaszi rendezvények tervei. Egy három elő- adásos felnőtt bérletsorozatot hirdetünk, különböző színházak vendégszereplésével. Az elsőre most vasárnap kerül sor, a veszprémi Petőfi Színház mutat be egy zenés Rejtő-kabarét. Március 4-én a tatabányai Népház-Játékszín és a székesfehérvári Vörösmarty Színház közös produkciója lesz a Játék a sötétben. Ez részben egy pótelőadás is lesz a decemberben elmaradt helyett. Akik megtartották akkor jegyüket, azokat most vendégül látjuk erre az előadásra, a bérletesek mellett. Március végén, egészen pontosan 30-án a budapesti Vidámszínpad előadásában a Végre egy úriasszony című komédiát mutatjuk be. Mindegyik előadás este 7 órakor kezdődik a színházteremben. — Mint látható, nyitottunk az ország más vidéki színházai felé is — a már megszokottakon kívül —. Ebben sajnos nemcsak ezek megismertetése játszik közre, hanem az is, hogy eddigi partnereink; a kecskeméti, békéscsabai, pécsi színház előadás költségei annyira megemelkedtek, hogy nagyon nehez követni azokat. Ezek meghívására olyan magas jegyárakkal kellene számplni, ami szinte megfizethetetlen. így is kénytelenek voltunk emelni az áfa miatt is. A nyugdíjasok és diákok számára kedvezményes bérlet kapható. — A felnőttek mellett a gyermekek számára is indítunk egy háromrészes bérletsorozatot. Mindhárom produkció 4-4 előadásban vendégszerepei, a megtapasztalt nagy érdeklődés következtében. Elsőként hétfőn Puszi és Ernestó mutat be egy bohócműsort. Egy hónapra rá, március 22-én a tavaly már nagyon nagy sikerrel szerepelt 100 Folk Celsius együttes élő lemezbemutatójára kerül sor, Miki Manó meséi címmel. Április 26-án a Figurina Bábszínház Eszti álma című műsorával ér véget a sorozat. Általános iskolásoknak szól a filharmóniai bérleti hangversenysorozat, melynek március 1-jén es 9- én lesz koncertje. Könnyűzenei produkciókkal sajnos, kevésbé tudjuk ellátni az érdeklődőket. Annyira észtvesztően magasra csaptak az árak, hogy már a közönség részéről sem fizethetők meg a belépőjegyek. A tavaszi programokon túl örömmel közölhetem, hogy sikerült megegyezésrejutni a kecskeméti Katona József Színházzal, és a helyi önkormányzattal a hagyományos egy hónapos vendégjátékokról. Zalavári László Hideg napok, az antallaposi tanyavilágban , A precízebb térképek a helységnevet jelzik, de a táblát hiába kerestük: Antallapos. Területileg megegyezik a szomszédságában húzódó Alsó- és Felső-Szentkatá- val. Alig húsz évvel ezelőtt, még sok száz lakóházban pezsgett az élet. A szocialista mezőgazdaság megalomániája, a folytonos területfoglalás s még több állami támogatásért, tönkretette e hajdani apró oázist. A területeket lecsapolták, központi csatornába került az a talajvíz, mely életet adott a homok buja növényzetének. Hektárok százait telepítették be, de hiába. Az éltető víz messzire elkerülte Antallapost. Minthogy nincsenek már a környéken sem a régi mező- gazdasági főokosok . .. Borotától bogárhátú kövesút igyekszik Antallapos felé. Eme, az infrastruktúra egyetlen csodájának mindkét oldalán elhagyatott, üresen álló családi házak, vagy talán nevezzük tanyának — sokasága jelzi, a település halálára ítéltetett. Pedig egykoron, Erdei Ferenc által megénekelt homokdűnék és szamártövisek világa hangos volt az itt élő, szorgoskodó parasztoktól. Amerre a szem ellát, a terepet a homok és a gaz uralja .. . Megálltunk néhány épületnél. Az udvaron a rozsdamarta mező- gazdasági eszközök, szélszaggatta kukoricagórék. Egy-egy háztetővel a szel, már ki tudja merre fut. . . A fiatalok és a középosztály elmenekült. Maradtak az öregek. Megálltunk egy útszéli tanya mellett. Magyar János bácsi vizet húzott a frissen megreparált kút- ból. . . — Arról panaszkodnak a környékbeliek, hogy nincs víz a kutakban. Hogyan lehet mégis itt? — Többszöri kísérletezés után sikerült vizet fakasztani. De máshol nem találtak, csak itt nálam. — Megvizsgáltatta, hogy ivóvízként használható-e? — Nem, mert nagyon költséges. Különben nem ezt a vizet isszuk, hanem amit a tanács szállít... — Nocsak. Hordják a vizet? — Kétnaponta érkezik kannával. Ezt itt csak az állatok isszák. — Hát kenyeret hol vásárol? — Nem messze van a bolt. Kétnaponta van nyitva néhány órára. — János bátyám mivel foglalkozik? — Birkákat tenyésztünk, amíg megéri. Itt mindenki ezt csinálja. Nyugdíjas vagyok, de nagyon kevés a járandóság. — Hogyan telnek mindennapjai? — Most hideg napok járnak errefele. Ha lehet, melegszünk a tűzhely mellett, aztán kihajtjuk egy időre az állatokat. Mi mást tehetnénk? Villany sincs ... Dudaszóra jön a víz Öreg néni stopolt az út mentén. Rajcsányi Imréné hetven esztendővel ezelőtt itt született. Most éppen a boltba igyekezett. — Régen nagyon jó volt itt élni — kezdett mesélni azon nyomban ahogy lehuppant az ülésre — hús- vétkor lánykoromban hét vödör vízzel öntöttek le... — Ez most nehéz volna nénikém, hiszen víz nincs. — Dehogynem. Hozza a polgár- mesteri hivatal. Megáll a Niva, kettőt dudál és máris szaladok a kannámért. Ha kell, kétszer is fordulnak. # A harangláb mögött az iskola — imaházal, már privatizálták. A harang elköltözött és a harangszó sem hallatszik idáig. • Végei István erdész: Kiszáradt a föld, vége mindennek ... — Honnan kapta a nevét Antallapos? — Élt itt régen egy juhász, valami Antal. Az Anti mindig ott legeltette a laposban. Egy idő után az járta, hogy Antal a laposban van, aztán ráragadt a környékre, mikor benépesült, hogy Antallapos. — Sokan laktak errefelé a maga korában? — Hajjaj, teli volt a környék. — Amerre nézek, mindenütt elhagyott házakat látok. A gazdáik sem látogatják? Elhagyott tanyák, szanaszét heverő mezőgazdasági szerszámok jelzik a halódó tanyavilágot. Nem, kedves nem. Pedig egyik másik még mindig milyen jó állapotban van. Nagyon sajnálom, hogy itt így alakult az élet. — A boltban meg tud vásárolni mindent? — A kenyeret, meg ezt-azt. Ha több minden kell és van is pénzem rá, bemegyek Borotára. Bevisz a Niva ... Hét betörés a kocsmában Antallapos központjában már lebontották a buszmegálló szerény, de takaros épületét. Szemben vele az élelmiszer-vegyesáru, ABC- kocsma. A berendezés a Helység kalapácsából Szemérmetes Erzsók kocsmáját idézi, Kovács Erzsébet a kétnaponkénti üzemeltető panaszkodott: — Az utóbbi hetekben hétszer törtek be. Nem tudom érdemes-e így csinálni. A fizetésem is négyezer + jutalék ... — Villany, víz? — Villany nincs, víz se. Kannákban hordom a vizet a mosogatáshoz. — Régebben arról is panaszkodtak, hogy csak ritkán jó az egyetlen telefonvonal. Most jó. Le van zárva, de három helyen is van kulcs hozzá. A környékbeliek tudják, ha baj van hová kell menniük. — Mennyi kenyeret ad el kétnaponta? — Harmincöt kilót. Van aki egyet visz, van aki ötöt. Imaházból — erdészlak Valamikor volt itt minden. Bolt, kocsma, iskola, sőt, még imaház is. A harangláb üresen áll, a harangot elvitték. Az imaházat Végei István erdész vette meg, aki egyébként 500 birkájával Antallapos legnagyobb gazdálkodója. — Megéri még a juhászat? — Már nem. Főleg a járulékos • Magyar János kútja az egyetlen, amiből még csordogál a víz. költségek miatt sem. Lajtoskocsival hordjuk Borotáról a vizet. — Mi ennek a rettenetes vízhiánynak az oka? — A téeszesítés idején ez a terület még tele volt vízzel. Aztán jött a terjeszkedési megalománia és lecsapolták a területet. Az igazi katasztrófa három évvel ezelőtt kezdődött, amikor a környékbeli kutak kiapadtak. — És az erdők?' Hogy Kírjliíc? — Ha az idei év is olyan száraz lesz, mint a tavalyi, vége az erdő- gazdálkodásnak. A fenyő megél ezen a homokos területen, de mára már az alsóbb rétegek is kiszáradtak. — Meddig csinálja? — Talán még ebben az évben. Pedig szeretem ezt a környéket, hiszen húsz esztendeje itt dolgozom. — Mert úgy érzi menekültek? — Ki maradna olyan helyen, ahol se víz, se villany ... Antallapos sokba kerül Király István, Borota polgár- mestere, a kültelki gondok fő mecénása. Mint mezőgazdasági üzemmérnök, szakértője e homokhátságnak. — Igaz egyáltalán, hogy a valamikor Antallaposon gyönyörű ültetvények voltak? — Persze. Dehát akkoriban még volt talajvíz is és ivóvíz is. Ha sikerülne — mint ahogy mostanában nem sikerül — kutat fúrni, lenne visszaköltöző, higgye el. Mi akadályozza a kútfúrást? — Elsősorban a pénz. 60-80 méter mélyen még találnak vizet, de ez tetemes költségbe kerülne és az ott lakók nem tudják megfizetni. — Marad a polgármesteri Niva .. . — Ami tulajdonképpen erre van rendszeresítve. Az hordja a vizet, ha kell naponta, de akinek kell ebédet visz, sőt, a betegeket is behozza az orvosi rendelőbe. — Mibe kerül ez az önkormányzatnak? — Sokba, nagyon sokba. — Van egy erre elkülönített keret? — Nem, ezt így nem tartjuk nyilván. — Nem lenne egyszerűbb egy központi helyen lévő kút? — De igen. Elképzelhető. Bár az idősek utaztatását akkor is meg kellene oldani. — Ez egy elég lehetetlen állapot. — Igen, ebben igaza van, de mi mást tehetünk? Az antallaposi emberek, akik között vannak azért középkorúak is. Élik huszadik század végi hétköznapjaikat. Villany és viz nélkül. Vajon eszükbe jut néha, hogy 1993-at írunk? Fotó: Ferincz János Posztobányi László Vhol még pislákol a/ élet.
