Petőfi Népe, 1993. február (48. évfolyam, 26-49. szám)
1993-02-16 / 39. szám
1993. február 16., 6. oldal PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC Startra kész vállalkozók Tiszakécskén Mégis autózhatunk PB-gázzal? Razziák, rendszámlevételek, büntetések ide vagy oda — az országban jelenleg is — becslés szerint — mintegy százezer gépkocsit üzemeltetnek propán-bután gázzal. Oka? Olcsóbb a benzinnél. Azonban azok, akik messzebbre látnak az egy-egy „tankolásnál” megspórolható összegnél, egyebet is látnak a gázzal történő autózásban: környezetbarát és növeli a motor élettartamát. Nyilvánvalóan ez utóbbi érvek viszik alfélé az illetékes hazai szerveket, hogy engedélyezzék a PB-gázas autózást — illetőleg erre egyelőre még várni kell. De Németh Béla és Péter József tiszakécskei vállalkozók bizakodnak, hogy rövidesen elhangzik az igen, hiszen az EK-országok gázüzemű autózási normáihoz már csatlakoztunk. — Rövidesen meg kell születnie a szükséges kormányszintű döntésnek — vélekedik Németh Béla. —- Mindenesetre mi már ugrásra készen várjuk azt a pillanatot, amikor elkezdődhet az átalakításhoz szükséges berendezések forgalmazása és a töltőállomások létesítése. Vállalkozásuk, a COMPAS Kereskedelmi Betéti Társaság fontos lépéseken van túl: az egyik legnagyobb — és nálunk is leginkább ismert — olasz céggel, a LOVA- TO-val megkötötték az általa gyártott redukto- rok forgalmazására a szerződést, amely kilenc déli megyére szól, kizáró- •lagos joggal. — A LOVATO — mondja Péter József — számított rá, hogy előbbutóbb nálunk is engedélyezik a gázzal való autózást, ezért már magyarul is adott ki szakirodalmat. Olaszországban több mint negyven éve furikáznak már PB-gázzal. A LOVATO cég termékskálájában ennek megfelelően megtalálhatók már az injektoros és a turbóüzemelésű autókhoz való gázadagolók is. A két kécskei vállalkozónak nem kell a szakirodalomba pislogni, hogy a gázos autózás előnyeit felsorolják. Először is: a PB-gáz elégésekor sokkal kevesebb szennyező anyag kerül ki a környezetbe, mint a benzin vagy a gázolaj után. Ólommal például egyáltalán nem szennyezi a levegőt, az égéstermék jórészt víz. A motor élettartama körülbelül harminc százalékkal megnő gáz használata esetén. A PB-gáz a 105—106-os oktánszámú benzinnek felel meg... stb. — Természetesen, ha engedélyezik, akkor a háztartási és az utógáz nem ugyanazon az áron lesz megvásárolható — mondja Németh Béla, amikor az olcsóbbság kérdéséhez érünk. — Az autógáz drágább lesz a másiknál, de a gépkocsi vele való üzemeltetésével számításunk szerint körülbelül negyven százalékot lehet megtakarítani a költségből. No és persze a háztartási palackkal nem futhat egyetlen kocsi sem, az ilyeneket bizonyára később is kiállítják a sorból! Negyvenöt atmoszféra nyomásra vizsgáztatott tartályokat kell betenni a kocsik-csomagterébe — ezeket szintén a • A gáztöltő állomás látszatra semmiben sem különbözik egy benzintöltőtől. LOVATO-tól hozzák be —, bár a cseppfolyós PB- gázzal megtöltött tartályban csak 4-8 atmoszféra a nyomás, tehát a biztosítás többszörös. Egyébként bármi külső zavar következzék be, a tartályon elhelyezett, többszörös biztonságot garantáló szelepek azonnal elzárják a gáz további kiáramlását. — Olaszországban a több évtizedes tapasztalat szerint a benzines autóknál sokkal több a kigyulladásos műszaki hiba, mint a gázzal működőknél — állítja Péter József. — Az itthoni tragédiák barkácsolt rendszerek eredményei. Az autó átalakításához szükséges reduktor és a tartály mintegy 36 ezer forifitba fog kerülni, ezegy-közepes kategóriájú kocsi esetében 15-16 ezer kilométer megtételével már megtérül. A benzines autó kétféle üzemmódúvá tételére természetesen csak a szükséges szakmai vizsgát letevő szerelők vállalkozhatnak, akik műbizonylatot adnak, s külön műszaki vizsgára nem lesz szükség. Azonban egyelőre még nincs tananyag és így a tanfolyamok szervezésével is várni kell. — A szintén nagy olasz SILEA céggel a töltőállomásainak magyarországi kizárólagos forgalmazásáról állapodtunk meg — tájékoztat Péter József. A tankolás ezzel egyébként ugyanúgy történik, mint a benzinessel. A COMPAS BT. tulajdonosai azt gondolják, hogy ezeket az állomásokat a már meglévő benzinkutaknál építik majd ki:~= * — a. tóth — A MAGYAR NEMZETI BANK VALUTAÁRFOLYAMAI (BANKJEGY- ÉS CSEKKÁRFOLYAMOK) Érvényben: 1993. február 15-én Pénznem Vételi Közép Eladási árfolyam 1 egységre, forintban angol font 121,23 122,63 124,03 ausztrál dollár 58,20 58,82 59.44 belga frank (100) 251,71 254,04 256,37 dán korona 13,52 13,65 13,78 finn márka 14,49 14,69 14,89 francia frank 15,32 15,46 15,60 görög drachma (100) 38.64 39,06 39,48 holland forint 46,03 46,46 46.89 ír font 126,41 127,71 129,01 japán yen (100) 71,23 71,83 72,43 kanadai dollár 68,57 69,27 69,97 kuvaiti dinár 277,96 280,71 283,46 német márka 51,83 52,31 52,79 norvég korona 12,20 12,32 12,44 olasz líra (1000) 55,52 56,16 56,80 osztrák schilling (100) 737,00 743,80 750,60 portugál escudo (100) 57,25 57,80 58,35 spanyol peseta (100) 72,87 73,63 74,39 svájci frank 55,60 56,14 56,68 svéd korona 11,43 11,56 11,69 USA-dollár 86,10 86,88 87,66 ECU (Közös Piac) 100,76 101,74 102,72 A MAGYAR NEMZETI BANK HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI Érvényben: 1993. február 15-én Devizanem Vételi Közép Eladási árfolyam 1 egységre, forintban angol font 122,57 122,92 123,27 ausztrál dollár 58.65 58,80 58,95 belga frank (100) 253,15 253,73 254,31 dán korona 13,63 13,66 13,69 finn márka 14,51 14,56 14,61 francia frank 15,43 15,47 15,51 holland forint 46,38 46,49 46.60 ir font 127,12 127,44 127,76 japán yen (100) 71,61 71,76 71,91 kanadai dollár 69,04 69,21 69,38 kuvaiti dinár 280,05 180,74 281,43 német márka 52,20 52,32 52,44 norvég korona 12,29 12,32 12,35 olasz líra (1000) 55,87 56,03 56,19 osztrák schilling (100) 742,28 743,98 745,68 portugál escudo (100) 57,21 57,35 57,49 spanyol peseta (100) 73,02 73,21 73,40 svájci frank 56,08 56,22 56,36 svéd korona 11,54 11,57 11,60 Tr. és cl. rubel 27,43 27,50 27,57 USA-dollár 86,69 86,89 87,09 ECU (Közös Piac) 101,49 101,74 101,99 Adótipp kistermelőknek Ki számít mezőgazdasági kistermelőnek? Hogyan befolyásolja a besorolást az, hogy milyen mezőgazdasági végterméket ellítanak elő és milyen kedvezményekre számíthat a kistermelő az adózáskor? A Falutévé kérdéseire dr. Vámosi-Nagy Szabolcs, az APEH főosztályvezetője válaszolt. —A mezőgazdasági kistermelésnek sajátos az adóügyi kezelése: általában kedvezőbb a többi szektorénál. Ebben az esetben azonban leszűkül a mezőgazdasági termelő fogalma. Gyakorlatilag azokat a magántermelőket soroljuk ide, akik élelmiszer, vagy élelmiszer-alapanyag termelésével foglalkoznak. Esetünkben az adóalanyra van bízva, hogy milyen adózási módszert választ.- Milyen lehetőségek vannak? Az első módszer, hogy az adott bevételből a ténylegesen fölmerülő költségeket levonja. Az így fennmaradó összeg az adóalap, ám ebből még további 150 ezer forintnyi adóalap-csökkentő kedvezményt levonhat. A többség azonban valószínűleg a másik, közismertebb módszert fogja választani. Eszerint a magánszemély jövedelmének megállapításához az árbevétel számít alapnak. Az első 750 ezer forintos árbevétel adómentes. Az azt meghaladó árbevétel esetében a meghaladó részre „vélelmezett adóalap-tartalmat” határoznak meg, aszerint, hogy állattenyésztéssel vagy növénytermesztéssel foglalkozik a termelő. Az állattenyésztésből származó többletjövedelem-rész után 10 százalékkal kell adózni, a növénytermesztésből származó plusznak viszont 30 százaléka az adóalap. A gazdák többségénél viszont e két termelési cél általában keveredik. Ők hogyan számoljanak? E valóban tipikusnak mondható helyzetben arányosítva kell ezt az adóalapot meghatározni. — A közelmúltban született egy új, a mezőgazdasági kistermelők adózását ugyancsak kedvezően befolyásoló, visszamenő hatályú jogszabály ... Igen. Az úgynevezett szövetkezeti átalakulási törvény, illetve eljárás során a szövetkezetből kivitt vagyonrész után egységesen 20 százalék adót kellene fizetni . Ez azonban nem kedvező az olyan kistermelőnek, aki nem tekinti magát vállalkozónak, s a többség ilyen. Ezért a parlament úgy döntött — visszamenőleges hatállyal, tehát a döntés az 1992. évi adóbevallást ugyancsak érinti—hogy ha a volt tag az üzletrészét valamilyen eszközben vitte ki, például állatban vagy terményben, akkor a mezőgazdasági kistermelés árbevételének tekintheti a magánszemély ezt az értéket. Mégpedig a kedvezőbb adózású ágazat, az állattenyésztés árbevételének, tehát a kivitt összegnek maximum a 10 százaléka után kell adóznia. Természetesen csak akkor, ha az így megállapított érték a 750 ezer forintos árbevételt már elért gazda adóalapját növelte. MIT KEZDJEK A KÁRPÓTLÁSI JEGGYEL? (2.) Felhasználási lehetőségek — mindenkinek A PN-Kalauz múlt heti számában a kárpótlási jegyek azon felhasználási lehetőségeiről írtam, amelyekkel csak a kárpótlásra jogosult élhet. Most azokról a hasznosításokról szeretnék szót ejteni, amelyek egyaránt elérhetők minden kárpótlásijegy-tulajdonos által, függetlenül attól, hogy milyen módon jutottak a jegyekhez. A kárpótlási jegy felhasználható állami tulajdonú gazdasági társaságokban üzletrész, illetve részvények megvásárlására. Az országosan ismert nagy részvénytársaságok.. részvényeinek cseréjére az AVÜ készít tervet, és meghatározza a csere arányát. Az eddigi tapasztalatok azt mutatták, ho^y ezeknél az arányoknál nem igazan törekedtek arra, hogy a kamattal növelt névérték érvényesíthető legyen a cserék során. Példa erre a jelenleg is érvényes Zalakerámia- részvény cseréje, amelynek múlt év végi tőzsdei záróára 1180 Ft, azaz alacsonyabb, mint egy kárpótlási jegy jelenlegi névértéke (1273 Ft), mégis három kárpótlási jegyért csak két. részvényt lehet kapni, azaz az AVÜ ennél a cserénél az eredeti névérték 78-79%-ára értékelte le a kárpótlási jegyet. Ez pedig biztosan nem egyezik meg a törvényalkotók eredeti szándékával, és nem is teszi vonzóvá a részvénycseréket a kárpótlásijegytulajdonosainak számára. A részvénycserék viszonylagos népszerűtlenségének elsődleges oka azonban mégis az a félelem és idegenkedés, ami ma még az ilyen jellegű befektetéseket övezi. Pedig a kárpótlási jegyek azonnali készpénzért való eladásánál már az eddigiek során is lehetett jobb árat elérni, ha valaki először megfelelően piacképes részvényre cserélte jegyeit (a cserét a kijelölt brókercégek ingyen kötelesek elvégezni!), majd a kapott részvényt — akár néhány napon belül — eladta. A jegy ilyen módon való eladása az eddigi 3 legsikeresebb csere során úgy tekinthető, mintha az eredeti kárpótlási jegyet a táblázatban szereplő árfolyamon adta volna el tulajdonosa: Csererészvény: Inter Európa IBUSZ PICK Kárp.jegy-árf.: lg—82% 80- 92% 108—110% Hosszú távú befektetések Ha pedig valaki hosszabb távú befektetésre is mer gondolni, akkor lesz a közeljövőben néhány olyan csere, amely izgalmas lehet (pl. Antenna Hungária, MATÁV, Külkerbank, Mól, Hungarocami- on stb.). Jelenleg éppen arra van lehetőségünk, hogy visszaszerezzünk valamit a villanyszámlából, mivel februárban Démász-részvé- nyekre is lehet cserélni kárpótlási jegyet. Nem kell persze okvetlenül olyan cégben tulajdonrészszerzéssel próbálkozni, amelyet csak hírből ismerünk. Egyre több ember számára nyílik meg a lehetőség, hogy ott szerezzen tulajdont, ahol dolgozik — akár vezetőként, akár pedig sokadmagával munkavállalóként az MRP keretein belül. Az ilyen tulajdonvásárlásoknál a kárpótlásijegy kamatos értékkel hasz- naffiatofelTmint ahogyan akkor is, ha valamilyen vállalkozás céljaira állami tulajdonú ingatlant veszünk meg, vagy éppen csak egy bérelt helyiséget. Ha pedig az ilyen vásárlásra még kárpótlási jegy formájában sincs elég pénzünk, akkor folyamodhatunk privatizációs hitelért, amelynél a kárpótlási jegyet ugyancsak kamatostul kell saját erőként figyelembe vennie a banknak. A másik kispénzű vállalkozók számára kitalált privatizációs megoldás a lízing, amelynél a kárpótlási jegy fedezetként és törlesztésre is felhasználható és mindig a kamattal növelt névérték figyelembevételével. Ha pedig a kárpótlási jegy tulajdonosa nem tud, vagy nem kíván élni az eddig felsorolt lehetőségek egyikével sem, akkor először is azt érdemes megnéznie, hogy a közvetlen környezetében nem akad-e olyan, aki jól hasznosíthatná a jegyet, és esetleg előnyös megállapodást lehet vele kötni. Ha ez az út sem járható, akkor már valóban csak a piaci értéken való eladás marad, amikor is tudomásul kell venni, hogy valaki más fogja érvényesíteni a kamattal növelt névértéket. A piaci árfolyamot az egyszerűbb számolás érdekében általában az eredeti rányomtatott névérték százalékában szokás kifejezni, és az aktuális értékről való tájékozódásnak jó alapot kínál a napi tőzsdei árfolyam. Ma már sok bolt kínál vásárlási lehetőséget kárpótlási jegy ellenében. Ezt a megoldást akkor érdemes választani, ha a felkínált árfolyam eléri, vagy inkább meghaladja az aktuális tőzsdei árfolyamot, hiszen ezzel belemegyünk egy vásárlási kényszerbe, aminek az árát illik megkérni. Ugyanakkor a készpénzért való eladás megérheti a tőzsdei árfolyam alatt 1-2%-kal is, az alatt viszont semmiképpen. Kinek jobb eladni? Felmerül az a kérdés is, hogy kinek jobb eladni: a zugfelvásárlónak, vagy a hivatalos értékpapírforgalmazónak. Törvényi szabályozás szerint értékpapir-kereske- delmi tevékenységet csak szigorú feltételeknek eleget tevő- legalább ötvenmillió forint tőkével rendelkező — gazdasági társaságok folytathatnak. Sokan kihasználják azonban, hogy nehezen bizonyítható, hogy valaki kereskedelmi és nem befektetési céllal vásárolt értékpapírt. A hivatalos brókercég mégis előnyösebb lehet a többnyire kedvezőbb árfolyam, a szakszerűség, a korrekt információnyújtási kötelezettség szempontjából. Előnyös lehet az is, hogy nem kell belenyugodni az éppen felkínált árfolyamba, hanem megbízás adható az eladó által megkívánt árfolyamon történő eladásra, amit a brókercégnek kötelessége és érdeke teljesíteni, ha az egyáltalán lehetséges. Végezetül néhány szót a piaci árfolyam alakulásáról. Az árfolyam reálisan sohasem volt 70% alatt, aki tehát ez alatt adta el jegyét, az nem tájékozódott kellően. Ä kialakult árfolyamban erősen érvényesül a kárpótoltak értékpapírokkal kapcsolatos tapasztalatlanságára és más — főleg pszichikai — tényezőkre visszavezethező gyenge alkupozíciója. A másik oldal ugyanakkor azon a legalacsonyabb szinten igyekszik tartani az árfolyamot, amin még fel lehet vásárolni a befektetők számára szükséges meny- nyiséget. Ma még néhány tőkeerős befektető teljesen kézben tartja a kárpótlásijegyek piacát. Ez a helyzet megváltozhat, ha az MRP, MBO és lízingkonstrukciók szélesebb elterjedésével a privatizáció felgyorsul, vagyis lényegesen megnő a kárpótlási jegyek iránti kereslet. A másik oldalról a kínálat növekedését jelenti majd a közeljövőben az önkormányzatoknál és szövetkezeteknél felhalmozódó jegyek tömege. Nagy kérdés, hogy ugyanolyan könnyelműen adnak-e majd túl ők is a jegyeken, mint a kárpótoltak egy része, vagy pedig igazi befektetői szemlélettel a kínálat alkupozícióját keményebbé teszik. Az árfolyam jövőbeni alakulása — még az itt leírtakon túl is sok tényezőtől függ, jóslatokba bocsátkozni nem szeretnék. Remélem azonban, hogy amit leírtam, az nyújtott néhány információt azoknak, akik ma még nem igazán tudják, hogy mit is kezdjenek a kárpótlási jeggyel. (Vége) Szenes Márton, ICP Bróker Kft., Kecskemét A LEHETŐSEGEKNEK CSAK A FANTAZIA SZAB HATART Számítógéppel tervezett pulóverek Kapucsengő nincs, a kertben hatalmas kutya rohangál, az ablakokat pedig hiába dobálom: az emeleten dolgozik a kötőgép, hangja elnyomja az utca zaját. Adorján Ferencné, félegyházi vállalkozó mentegetőzik nem várt látogatót és amikor munka van, megszűnik körülötte a világ. Remek ez a gép, de a működésének néhány részletével még mindig nincs teljesen tisztában. Nagyon oda kell ezért figyelni, mert különben csak a selejtet gyártja. — Számitógépvezérlésű kötőgép — igazán jó! hangzik ez a megnevezés. Az ember először arra gondol, hogy itt már semmit nem kell csinálni, csak nyomkodni a gombokat és a masina már mindent tud. Hát ez egyáltalán nem így van. Sőt, nagyon is keserves hetekbe, hónapokba tellett, mire egy kicsit is megismertem hogyan működik. Október elején hoztuk haza és csak november végén készült el rajta az első kifogástalan pulóver. El lehet képzelni, hogy mit éltem át közben. A gép háromszázezerbe került, hitelt pedig akkor is törleszteni kell ha én nem tudok vele dolgozni. A férjem tartotta bennem a lelket, különben már régen abba hagytám volna azt a sok, reménytelennek tűnő kísérletezgetést. Szóval borzasztóan nehéz volt az első időszak, de ma már eljutottunk oda, hogy szinte bármilyen mintát képesek vagyunk megcsinálni. Most már igazán örülök annak, hogy hallgattam a barátaimra. —Ők beszélték rá a vásárlásra? — Igen, akkor éppen gyesen voltam, ami már majdnem lejárt, én viszont szerettem volna továbbra is itthon maradni a gyerekekkel. Ekkor egy baráti beszélgetés alkalmával ajánlották ezt a gépiét, mint az egyik lehetséges megoldást. Egy héten belül itthon volt. Kétszer jöttek le betaníta• Itthon maradhattam a gyerekekkel, sőt, úgy tűnik, hogy anyagilag is megéri ez a vállalkozás — mondja Adorján Ferencné. ni, azóta pedig mindent magunk kísérletezünk ki. A számítógépet a férjem kezeli, én meg „csak” működtetem a programokat. Egy mostanában divatos hosszú, női pulóvert három óra alatt készítek el. —A piac telített. Nem fél a konkurenciától? — Igen, valóban sokan kötnek, mégis bizakodom. Bízom magunkban és a gépben, ami szinte csodákra képes. Azt hiszem, hogy a munkában, a minták tervezésénél most már csak a saját fantáziánk szab határokat ... — galambos —
