Petőfi Népe, 1993. február (48. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-16 / 39. szám

PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC 1993. február 16., 5. oldal PN kezdőknek és profiknak A PN-KALAUZ VENDEGE Cégalapító kereskedő A rendszerváltás előtt, a legel­sők között alakult meg a kecske­méti székhelyű Szigma Merkant Kft., amelyet Bács-Kiskun leg­eredményesebb vállalkozásai. kö­zött tart számon a szakma. Üzleti sikereit nem kis részben annak kö­szönheti, hogy egy 1990-ben a ma­gánkereskedelemben még privilé­giumnak számító cikkel, a barna­szénnel az országban a legelsők között sikerült új alapokra helyez­nie a volt szocialista országokkal való nagykereskedelmet. A kft. ügyvezető igazgatója Fekete Béla. — Nagy szakmai tapasztalatok nélkül aligha lett volna elképzelhető éppen ezen a kritikus területen a cég dinamikus indítása. Pályám legelejétől kereske­déssel foglalkoztam, ami hátrány, mert máshoz nem értek, és előny is, mert sok tapasztalatot gyűjthet- tem. A szakma alapszabályai a kö­rülmények változásai ellenére is ér­vényesek. Már az előző rendszer­ben is létezett egy meghatározó ke­reskedői tábor, akik körében a talpraesettség, korrektség diktált. Persze, ha valaki másként csinálta, nem ritkán támadták is. De végül is a szakmát akkor tanultam, és számomra mindez jó lecke volt. Indulásom leghasznosabb tíz esz- tendjét az Alföld Áruházban belső ellenőrként, majd osztályvezető­ként töltöttem. Akkoriban hoztuk be az első nagy mennyiségű nyuga­ti árukészletet. Lényegében ekko­riban indult el a kereskedők közöt­ti verseny Magyarországon. A cé­gen belül — a nagyjából korosztá­lyomba tartoÄ) vezetők között — is élt a versenyszellem, amelyet a vezetés okosan inspirált. Azokban az időkben aki akart, sokat tanul­hatott. Foglalkoztam a szocialista országokkal folytatott árucserével is. Nagy segítséget nyújtott abban, hogy megtanuljam, mennyire fon­tos, mi a partnerek szokása, me­lyek elvárásaik, kivel, milyen stí­lusban célszerű „üzletelni”, ami a jó munkakapcsolat alapja. — A kereskedelem mai közalla­• Fekete Béla, a S/igma Merkant kft. ügyvezető igazgatója. potait nem éppen a megbízhatóság, a korrektség jellemzi. — Tapasztalataim szerint ebben a vonatkozásban már túl vagyunk a mélyponton. A tisztulási folya­mat elindult és talán 1995-96-ra eljuthatunk odáig, hogy a kereske­dők igazán merjenek is kereskedni. Tény, hogy a fejlett országokban alkalmazott klasszikus pénzfizetési formákat — az átutalást, a csekk- befizetést — mi még biztonsági okokból nem tudjuk kihasználni, a készpénzfizetésre vagyunk utalva. Ami cégünk stratégiáját illeti, meghozta eredményét, hogy teljes nemzetközi nagykereskedelmi te­vékenységünket jól ismert partne­rekre alapoztuk. Fontos részletnek tartom azt is, hogy mostanáig soha nem kellett kölcsönért folyamod­nunk. Eredményeink mögött na­gyon jó csapatmunka áll, vezetői gárdánk igen jó, többek között orosz és román külkereskedőkből áll. Nekik köszönhető, hogy több olyan külkereskedelmi vonalat si­került kiépítenünk például Ka­zahsztánban, amelyekhez hasonló ezen a területen, ebben az ágazat­ban máig csak nekünk sikerült. Cserekereskedelemben is gondol­kodunk. Például az orosz piacról származó rönkfáért, hullámpalá­ért, nikkelért a többi között kon- zervet, pezsgőt, gabonát viszünk. A lehető legkisebb árréssel dolgo­zunk. Nagyon nagy eredménynek számít, ha sikerül megtalálnunk az áruk ellentételeit. Romániából bú­tort szállítunk, ottani kollégáink­ban nagy szakmai tudású, megbíz­ható, erkölcsös partnerekre, bará­tokra találtunk. — Üzleti köreiben sok a barátja? — Úgy alakult az életem, hogy az üzletit igen gyakran baráti kap­csolat követte. De akad olyan ba­rátom is, akivel már két esztendeje barátkozom, ám máig nem kötöt­tünk üzletet. Ennek az az oka, hogy hozzám hasonlóan nagyon kemény kereskedő. Üzleti elképze­léseiből ő sem enged, én sem enge­dek. Ez a kapcsolat sem tanulság nélküli. Magánbeszélgetés közben tájékoztat egyebek között arról, melyek a piac legfontosabb hírei, merre mit lehet eladni vagy venni. Jó dolognak tartom, hogy pincém­ből az utóbbi félévben négy hekto­liter bor elfogyott anélkül, hogy egy decilitert is eladtam volna. Hisz ez azt jelenti, hogy népes ba­ráti körrel rendelkezem. — Gondolom, mint elfoglalt üz­letembernek, nem sok ideje marad családjára. — Ez sajnos, igaz. Gyermekeim közül a nagyobb most érettségizik, a kisebb másodikos a Katonában. Egyébként a hobbim vezeti le a munka feszültségét. Nagyon szere­tem a lovakat. A tartásukhoz, gon­dozásukhoz kötődő teendők adják meg mindennapjaim keretét. — Hogyan tervezi a jövőt? — Szeretném erősíteni a cég alapjait. A közeljövőben áruház építését tervezzük. Célom az is, hogy a volt Szovjetunió területén sikerüljön tovább erősíteni pozí­cióinkat. Károlyi Júlia A PRIVATIZÁCIÓ DILEMMÁJA: Hiteljegy, vagy tőkebefektetés? Nagy port kavart a két gazdasá­gi miniszter apparátusa házatáján az a szakmai vita, amelyik a priva­tizáció lehetséges új útjai körül ki­robbant. A privatizációs miniszter két újabb technika bevezetése mel­lett tette le a voksát: teljes cégek­hez, vagyontárgyakhoz, tulajdoni részekhez, ingatlanokhoz lehessen jutni hiteljegyek, illetve hitelleve­lek révén. Mit jelent ez a két priva­tizációs technika? A hiteljegy olyan értékpapír len­ne, amely 1 millió forintot érne azoknak a kezében, akik állami vagyont vásárolnak, de bárki meg- vehetné a névérték két százaléká­ért. A hitellevél ennél valamivel drágább lenne. A „papírok” akkor kezdenének el „dolgozni”, amikor tulajdonosuk beváltja őket valami­lyen vagyontárgyra: ebben az eset­ben átalakulnak 12-15 esztendőre szóló hitellé, amely a névérték és a már kifizetett összeg különbségére szól, s amelynek fedezete a hitel­jegy esetében maga a vagyontárgy, hitellevélnél a vásárló személyes vagyona is. A kamatláb az Egzisz­tencia-hitelekével volna azonos. A hiteljegyhez bárki hozzájuthat­na állampolgári jogon, a hitelleve­let elsősorban a vállalkozóknak szánják, ezért keményebbek a fel­tételei, drágábban lehetne megven­ni, a személyes vagyonnal kellene helytállni érte. Amennyit e szakmai vitából a külső szemlélő leszűrhetett, sajátos vonása a tervezett konstrukció­nak, hogy az adós valójában nem fogja tudni előre, mennyivel tarto­zik az államnak, mert a visszafize­tendő összeg nagyságát nem a hi­teljegy névértéke határozná meg, hanem az iránta megnyilvánuló kereslet. De ma még nem egészen világos, hogy miként találkozik a hiteljegy iránti kereslet a kínálat­tal ... A konstrukció még kevéssé kiér­lelt, s talán kicsit korai is volt eb­ben az állapotában a nyilvánosság elé tárni. így joggal váltotta ki a pénzügyminisztériumi szakértők rosszallását, akik méltán háborog- tak, lévén ők felelnek az állam- adósság csökkentéséért, részben az önkormányzatok finanszírozásáért is, s még egy sor olyan kiadás fede­zetéért, amelynek forrását a privati­zációs bevételek alkotnák. Tarta­nak a „jegycsinálta” kisrészvénye­sek rövid távú mohóságától, oszta­léksóvárgásból eredő rövidlátásától is, ami könnyen keresztezheti a vál­lalatok távlati beruházási érdekeit. A kisrészvényesek ugyanis az oszta­lékból szeretnék törleszteni az adós­ságukat, még azon az áron is, ha ezzel csődbe viszik a vállalatot. Az így keletkező, fedezet nélküli adós­ság könnyen összezavarhatja akár az egész ország pénzügyeit. Arról nem is beszélve, hogy a jelenleg el­adható állami vagyon értéke sokkal kevesebb, mint az állampolgári jo­gon járó 8000 milliárd forintnyi va­gyon iránt mesterségesen keletkező kereslet. Miről szól tehát a kedélyeket oly széles körben felborzoló vita? Első­sorban arról, hogy létrehozható-e mesterségesen és tartósan egy kis­tulajdonosi középosztály? Meny­nyire tudná elviselni a társadalom, ha a volt állami vagyont négyötö­dében külföldiek, egyötödében ha­zaiak kapnák meg? Hogy volna-e becsülete az ingyen kapott vagyon­nak, amikor a törlesztési kötele­zettséget sem máról holnapra kel­lene az embernek nyakába vennie? Vajon, visszatérülne-e valaha is a kincstárba az az érték, ami ma közprédává válna? És persze, az sem közömbös, miként válaszol­nának egy ekkora kihívásra a spe­kulánsok? Ha az idén jól halad az előpriva­tizáció, ha kedvezőbbek lesznek az E-hitel kamatai, ha meglendül a lízingprivatizáció, ha beindul a munkavállalói résztulajdonosi program, a vezetői kivásárlás, ha .. . Akkor talán feleslegessé is válik egy újabb kísérlet. Bácskai Tamás Mennyire rúg a magyar állam adóssága?- -1*73 -: ? 1960 1966 1988 1989 1990 1991 1992* Bruttó adósságállomány (millió S) 2118 11455 16907 19 603 20 390 21270 22 658 22 000 Nettó adósságállomány (millió $) Folyó fizetési mérleg 805 7 571 10668 13 967 14 900 15 938 14 559 13 200 egyenlege (millió S) S3-733-1495-807-1437 127 267 350 Adósságszolgálati ráta (1) (%) 27,6 41.4 75,1 46,7 38,5 45,5 32,0 29,2 Kamat szolgálati ráta (2) (%) 5,8 17,8 17,8 14,9 15,7 16,4 11.4 10,9 * Várható (1) Adosságszolgálat/áru- és szolgáltatásexport. Kivéve: 1973, 1980, ahol: adósságszolgálat/árucxport (2) Netto kamat/áru- és szolgáltatásexport. Kivéve: 1973,1980, ahol: nettó kamat/áruexport Magyarország külső eladósodása a hatvanas években kezdődött, s elő­ször a hetvenes években erősödött fel, az új gazdasági mechanizmus hatására. Ekkoriban azonban még mindig csak 800 millió dollár körüli volt az állam tartozása, ami az 1973. évi olajválság következményeként hirtelen felduzzadt. Ha akkor ösz- szébb húzzuk a nadrágszíjat, s ké­sőbb is hasonló megfontolásokhoz tartjuk magunkat, most valószínű­leg könnyebb lenne a helyzetünk. A politikai vezetés azonban nem vállalta az életszínvonal csökkentő intézkedések várható következmé­nyeit, inkább a külföldi hitel felvéte­le mellett döntött. Sokba került ez a „könnyebbik” megoldás (a túlkölte­kezés es a gyenge gazdasági teljesít­mény), 1978-ban már az ország fize­tőképessége került veszélybe. A hi­teleket mozgó kamatlábbal kaptuk, s a kamatok irtózatosan megnöve­kedtek a nyolcvanas évek elején. Ekkor már olyan nagy volt a baj, hogy politikai vezetőink vették a bá­torságot és a szovjet véleménnyel el­lentétben Magyarország belépett a Nemzetközi Valutaalapba, felvette a kapcsolatot a Világbankkal. 1989- ben Német Miklós bejelentette: ha­zánk bruttó külső adóssága 20 milli­árd, a nettó 14 milliárd dollár. Bár­milyen különös, de ahhoz, hogy to­vább növelhettük adósságunkat, a javunkra írható tények is hozzájá­rultak. Az MNB jó nemzetközi hír­neve, következetes monetáris politi­kája és az eredményes adósságme­nedzselési koncepciója, aminek ér­telmében a rövid lejáratú hiteleinket közép- és hosszú tavúakra cseréli és igyekszik a devizafajtákat differen­ciálni. J elenleg a magyar adósság zö­me japán jenben és német márkában van. Tavaly történt meg először, hogy az IMF nem járult hozzá egy újabb 400 millió dolláros hitel felvételéhez. Pedig az adósságszolgálati rátánk egyre süllyed, azaz egyre könnyeb­ben teszünk eleget fizetési kötelezett­ségeinknek. A dollárban kifejezett nettó adósságállomány az utóbbi két évben csökkent. Az MNB csendes át­ütemezési taktikájának és a hazai ex­port növekedésének köszönhetően kedvezőbb a magyar külső tartozás nemzetközi megítélése. Milyen a magyar állam belső adóssága? Az 1990. évi 1300 milliárd forintról 1992. végéig 2136 milliárd forintra duzzadt. (Ebből 1700 milli­árd forintot külföldről vettünk fel). A költségvetés számára az MNB-től kölcsönzött adósság 1700 milliárd forint. Kilencszázmilliárd után az állam egyáltalán nem fizet kamatot, a visszafizetés határideje sincs meg­határozva. Egyébként akár a jegy­banktól, akár a pénzpiacról veszi fel a kölcsönt az állam a költségvetés számára, a kamatteher azonos. Csak amíg az első esetben az infláci­ót növeli, a másodikban a magán- szektort szorítja ki a pénzpiacról. Magyarországon most mindkettő igaz. Jelenleg a legaktívabb kölcsön­felvevő az állam. Az ésszerű energiatakarékosságért HÁZTARTÁSI ENERGIAFOGYASZTÁSI ADATOK ÉS ELŐREJELZÉSEK Ezer 500 400 300 200 100 |rélüi‘iü / I/ / Ea&u tóvhö í I......! földgáz | Üli olaj ! villamosenergia j I _J feketeszén L .J tűzifa Hl barnaszén 1970 1990 2010 Magyar-EK Energia Központ A fejlett nyugati országok pol­gárainak jóléte nagymértékben az energia okos felhasználásának kö­szönhető. Érvényes ez a termelésre csak úgy, mint a mindennapi élet­re. Az Európai Közösség és a ma­gyar kormány a közelmúltban Magyar—EK Energia Központot hozott létre a többi között azzal a céllal, hegy megtanitsa az érdeklő­dőket az energia ésszerű felhaszná­lására. A felmérések szerint az iparban a legrosszabb a helyzet; az egységnyi megtermelt értékre jutó összenergia-felhasználás három­Carat Consulting Club A vállalkozásfejlesztő kezdeménye­zések sorában, az immár harmadik éve sikeresen működő Boss Manager Club részeként, tavaly létrejött a Carat Con­sulting Club. Mint arra neve is utal, a klub elsősorban vállalkozásorientált tevékenységet folytat — tudtuk meg dr. Sugár Edittől, a Carat kiskunfél­egyházi munkatársától. Azonban nem csak kizárólag az üzleti életre koncent­rálnak. Véleményük szerint a hit és a bizalom az a két alapvető tényező, mely az üzleti, de akár a nem üzleti kapcsolatok alapja kell legyen. S mivel filozófiájuk lényege szerint: a klubtag­ság nem csupán névleges dolog, ezért minden kapcsolatukat élővé kívánják tenni. Ezt a célt szolgálják rendszeres hét végi összejöveteleik, az úgyneve­zett: családi hétvégék. Ezeken a részt vevők sportolhatnak, szórakozhatnak, megismerhetik egymást, ötleteket in­formációkat cserélhetnek, akár üzleti, de akár hétköznapi dolgokról is. Barát­ságok szövődhetnek vagy épp üzletek köttethetnek. Módszereik között elsődlegesen sze­repel egy-egy téma felkarolása, bemu­tatása és ezen keresztül az illető üzleti tevékenység szélesebb körű megismer­tetése. Ezen kívül tanáccsal szolgálnak adóügyekben, de támogatják a sport, a művészet és a kultúra területein kifej­tett minden új jellegű kezdeményezést is. A klub tagjai szolgáltatásaikban kü­lönböző kedvezményeket biztosítanak egymás számára, ezek mértéke az egy százaléktól akár a negyven százalékig is terjedhet. szór annyi Magyarországon, mint a nyugati országokban. Jó tudni; a feleslegesen felhasznált (és ez által feleslegesen megtermelt) energiáért duplán fizetünk; a pénztárcánkból és az egészségünkkel. (Ez utóbbit ugyanis nagymértékben befolyá­solja környezetünk szennyezettsé­ge.) Romániai árubemutató A legutóbbi években egyre több román—magyar vegyes vállalat kezdte meg működését, és egyre na­gyobb annak igénye, hogy a hatá­roktól távolabbi régió is élénkeb­ben kapcsolódhasson be az európai piacgazdaságba. Ebből a célból szerveznek a Hargitán túli város­ban, Bákón árubemutatót a romá­niai külügyminisztérium és külke­reskedelmi vállalatok képviselői. A március 26-ától 29-éig tartó ren­dezvényen az érdeklődők tájékoz­tatást kapnak a gazdasági és a ke­reskedelmi kapcsolatok fejlesztésé­nek lehetőségeiről. A bemutatón je­len lesznek a mezőgazdaság, az élel­miszeripar, a gép- és bútoripar, il­letve a könnyűipar termékei. Clinton stratégiája A Clinton-vezetés nem tervezi, hogy haladéktalanul növeli az Orosz­országnak és a többi volt szovjet köz­társaságnak szánt segélyeit írja hétfői számában a The New York Times című napilap. Az új elnök ugyanis el kívánja kerülni azt a fajta kapkodást, amellyel megítélése sze­rint elődje közelített a problémához. Clintonék magas szintű bizottságot hoznak létre, amelynek az lesz a fel­adata, hogy összehangolja Washing­ton gazdasági stratégiáját Oroszor­szágot és a többi volt szovjet köztár­saságot illetően. Oroszországi befektetők Az atomfegyverekből kiemelt, dúsított urán és egyéb ásványi anyagok is biztosítékul szolgálhat­nak a jövőben az Oroszországban megvalósított külföldi befekteté­sekre. Legalábbis így képzeli el Jurij Petrov, a múlt héten létrehozott orosz állami beruházási testület ve­zetője. A szervezetet Borisz Jelcin elnök utasítására alakították meg múlt pénteken. Feladata a külföldi befektetések biztosítása a politikai kockázatok ellen. A testület emel­lett a moszkvai kormányalapok, az orosz központi bank és az orosz magántőke finanszírozásában meg­valósítandó tervezetek elemzésével, kiválasztásával és gyakorlatba ülte­tésével is foglalkozik. Gének szabadalma Egy japán kutatólaboratórium az emberi szervezet mintegy hatvan génjének szabadalmaztatásáért for­dult az illetékes hivatalhoz. Amennyiben a kutatóintézet meg­kapja a szabadalmi jogot a proteint termelő génekre, úgy jogdíjai szed­het majd az eljárást felhasználó vál­lalatoktól. Bár, a szakemberek bi­zonytalanok abban a tekintetben, hogy a géneket egyáltalán lehet-e szabadalmaztatni, a kutatóintéze­tek világszerte megrohamozták fe­hérjetermelő eljárásaikkal a szaba­dalmi hivatalokat. Emelkedő olajárak ? Várhatóan egy-másfél millió hor­dóval csökkentheti saját napi össz­termelését a Kőolajexportáló Or­szágok Szervezete (OPEC) a máso­dik negyedévben közölte a cso­port szóvivője. Mohamed el-Szah- lavi az egyik szaúdi napilapnak nyi­latkozva megerősítette: Alirio Par­ra OPEC-elnök kedvező választ ka­pott a tagállamoktól a csökkentést célzó javaslataira. A szervezel mi­niszteri tanácsa szombaton ül össze Bécsben a nyomott árszint felhajtá­sát célzó döntés véglegesítésére. Maga Parra az AP amerikai hírügy­nökségnek kijelentette: a mérséklés elfogadása esetén I-2 dolláros azonnali árnövekedésre számít a pi­acon. Szovjet javak örököse Oroszországban elnöki rendelet jelent meg arról, hogy a volt Szov­jetunió külföldi javait Oroszország örökli. A Borisz Jelcin által aláírt rendelet értelmében az orosz állam­ra szállnak mindazok az ingóságok és ingatlanok, amelyekkel a volt Szovjetunió rendelkezett külhon­ban. Az örökös egyszersmind ma­gára vállalta mindazokat a kötele­zettségeket is, amelyek a szóban forgó javak fenntartásával és ren­deltetésszerű működtetésével kap­csolatosak. Új környezet- védelmi politika Clinton amerikai elnök megszün­tette az eddigi kormányok környe­zetvédelmi tanácsadó testületét és új testületet hozott létre, politikai rangra emelve a környezetvédelmet az Egyesült Államokban jelen­tette a Reuter. Clinton azt tervezi, hogy kormányszerepet ad a kör­nyezetvédelmi ügynökségnek. „Új irányba kell mozdulnunk, el kell ismernünk, hogy a környezel védel­me egyúttal gazdasági megerősö­dést és új munkahelyek teremtését is jelenti az amerikaiaknak" je­lentette ki az Egyesült Államok el­nöke. Szerkesztette: Károlyi Júlia

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom